Strasbourg, 2006. március 20.

Tisztelt Dr. B. Úr!

2005. április 2-án Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Központi Bankkal (EKB) szemben a jogtanácsosi állás betöltésére irányuló kiválasztási eljárással kapcsolatban (Hiv.: EKB/203/04/MLTSUN), közzétéve az EKB által. Panaszában említette, hogy nem kapott választ az EKB-tól az üggyel kapcsolatban küldött e-mailjére.

2005. május 24-én szolgálataim e-mailben megkeresték Önt, hogy ellenőrizzék, időközben kapott-e választ az EKB-tól.

2005. május 25-én arról tájékoztatott, hogy valóban kapott választ az EKB Munkaerő-felvételi és Személyzetfejlesztési Szolgálatától, és megküldte a válasz másolatát.

2005. május 30-án továbbítottam a panaszt az EKB elnökének.

2005. augusztus 24-én az EKB véleményt küldött, amelyet megküldtem Önnek azzal a felhívással, hogy tegye meg észrevételeit.

2005. szeptember 30-án kaptam meg észrevételeit.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők:

2004 decemberében a panaszos jogtanácsosi állásra jelentkezett (hiv.: EKB/203/04/MLTSUN). Az álláshirdetést az EKB a máltai újságokban tette közzé.

2005. március 7-én a panaszos e-mailt kapott az EKB-tól (az Emberi Erőforrások Igazgatóságának Munkaerő-felvételi és Személyzetfejlesztési Osztályától), amelyben a következőkről tájékoztatták: „A felvételi bizottság az Ön tapasztalata és szakmai háttere alapján alaposan megvizsgálta az Ön pályázatát. (...) Ez alkalommal azonban nem járt sikerrel.”

A panaszost meglepte, hogy hagyományos postai úton nem kapott más hivatalos közleményt. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában kifejtette azon véleményét, hogy az ilyen hagyományos postai úton történő hivatalos kommunikációnak az európai intézmények gyakorlatának kellett volna lennie. Ismét ellenőrizte továbbá a meghirdetett álláshelyhez szükséges képesítéseket, és úgy ítélte meg, hogy több mint alkalmas a szóban forgó álláshelyre (vagy legalábbis arra, hogy interjúra hívják), tekintettel arra, hogy előnyben részesítették a máltai jogban képzett pályázókat. 2005. március 12-én e-mailben fordult az EKB-hoz, további magyarázatot kérve a pályázata előválogatásának mellőzéséről szóló döntéssel kapcsolatban.

2005. március 14-én e-mailjét kézbesíthetetlennek nyilvánították. Ezért újra elküldte e-mailjét az EKB honlapján meghirdetett valamennyi címre, és visszaigazolást kapott arról, hogy üzenete megérkezett.

Mivel a következő két héten belül nem kapott választ, 2005. április 2-án emlékeztetőt küldött, és ezzel egyidejűleg panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz.

2005. április 5-én a panaszos választ kapott az EKB munkaerő-felvételi és személyzeti fejlesztési szolgálatától, amelyet a Jogi Szolgálat Főigazgatóság munkaerő-felvételért felelős vezető humánerőforrás-szakértője írt alá. Ebben a válaszban a panaszosnak azt mondták, hogy bár érthető, hogy részletesebb magyarázatot szeretne kapni arra vonatkozóan, hogy miért nem hívták be interjúra, az EKB gyakorlata nem az, hogy minden jelöltnek ilyen magyarázatot ad. Az EKB kijelentette, hogy a felvételi bizottság részletesen megvizsgálta a szóban forgó álláshelyre benyújtott valamennyi pályázatot, és annak alapján kellett döntést hoznia, hogy a pályázók megfelelnek-e az előírt képesítéseknek, figyelembe véve azt is, hogy e feltételek milyen mértékben teljesültek, és természetesen összehasonlítva az összes szándéknyilatkozatot. Az EKB a következőket állapította meg: „úgy döntöttek, hogy a többi pályázó nagyobb mértékben felel meg a pozícióra és a beosztásra vonatkozó követelményeknek, és ennek fényében Önt nem hívták meg interjúra”.

A panaszos nem volt elégedett ezzel a válasszal, és 2005. május 25-én tájékoztatta az ombudsmant a válaszról, és megerősítette a 2005. április 2-án benyújtott eredeti állításait és állításait.

A panaszos azt állította, hogy:

i. a kiválasztási eljárás nem volt átlátható;

ii. kérelmét nem vizsgálták meg megfelelően;

iii. az EKB által a pályázatát elutasító határozattal kapcsolatban számára adott tájékoztatás nem volt kielégítő; és

iv. az EKB nem kommunikált megfelelően a kérelmezőkkel, csak elektronikus úton.

A panaszos azt kérte, hogy az EKB (a) tisztázza a pályázatát elutasító határozat indokait, és (b) magyarázza el neki, hogy miért nincs mód arra, hogy közvetlenül kommunikáljon az elutasító személlyel.

A VIZSGÁLAT

Az EKB véleménye

Az EKB véleménye összefoglalva a következő volt:

Az EKB rámutatott, hogy tekintettel a beérkezett pályázatok nagy számára, létrehozott egy elektronikus munkaerő-felvételi rendszert, amely lehetővé teszi a pályázók számára az álláshirdetések megtekintését és az online jelentkezést. Munkaerő-felvételi szabályait az EKB 2004. május 18-i 05/2004. számú, "A munkaerő-felvétel szabályai" című adminisztratív körlevele határozta meg, amelyet teljes egészében közzétett a honlapján. Ezenkívül a felvételi és kiválasztási eljárásra vonatkozó szabályok összefoglalását közzétették az EKB megfelelő honlapján. Ez a honlap kifejezetten felhívta a pályázókat, hogy a megadott linken keresztül tekintsék meg az EKB 2004. május 18-i 05/2004. sz., „A munkaerő-felvétel szabályai” című adminisztratív körlevelét.

A szóban forgó álláshirdetést közzétették az EKB honlapján és a máltai újságokban is. A panaszos kérelmét az EKB elektronikus munkaerő-felvételi rendszerén keresztül nyújtotta be az EKB honlapján keresztül, a fent leírtak szerint. Az EKB ezért arra a következtetésre jutott, hogy a panaszosnak módjában állt teljes mértékben megismerni az EKB felvételi és kiválasztási eljárásának szabályait.

A fentiek fényében az EKB úgy ítélte meg, hogy a panaszosnak a kiválasztási eljárás átláthatóságának hiányára vonatkozó állítása megalapozatlan.

Ami azt az állítást illeti, hogy a panaszos kérelmét nem vizsgálták meg megfelelően, az EKB kijelentette, hogy a felvételi bizottság 24 olyan pályázatot vizsgált meg, amelyek a nyilvántartásba vétel határidejéig érkeztek be. E határidőt követően a bizottság elnöke elkészítette a felvételi feljegyzést. Ez a feljegyzés tartalmazta a felvételi bizottság megállapításait, és az álláshirdetésben meghatározott szempontoknak megfelelően minden egyes pályázó értékelését is tartalmazta.

Az álláshirdetés kifejezetten kimondta, hogy a sikeres pályázó az EKB Pénzügyi Jogi Osztályához kerül, és készen kell állnia arra, hogy Málta pénzügyi és banki jogszabályainak „országos előadójaként” járjon el. Ebben az összefüggésben az EKB véleményében kifejtette az „országelőadó” feladatait, amelyek többek között a következőket foglalják magukban: i. az európai monetáris unió területén végbemenő nemzeti jogi fejlemények nyomon követése és az azokról való jelentéstétel; ii. összehasonlító elemzések készítése a jogi akták tekintetében; (iii) az EKB véleményének elkészítése a nemzeti pénzügyi és banki jogszabálytervezetekről, valamint az ilyen vélemények hatásáról szóló jelentések; iv. felelős az EKB jogi aktusainak egységes és helyes végrehajtását biztosító ellenőrzési és megfelelési gyakorlatokért; valamint v. a Jogi Szolgálatok Főigazgatóságának kapcsolattartása a Máltai Nemzeti Központi Bankkal és az EKB hatáskörébe tartozó egyéb érintett nemzeti szervekkel.

Az álláshirdetés a következő kulcsfontosságú kritériumokat határozta meg a szóban forgó álláshelyre vonatkozóan: i. felsőfokú jogi egyetemi végzettség/szakmai jogi képesítés, lehetőleg a máltai joggal kapcsolatban; ii. a posztgraduális diploma, valamint a kutatási és publikációs nyilvántartás előnyt jelent; iii. a pénzügyi jog kiváló ismerete és a közösségi jog alapos ismerete; a pénzügyi vagy közösségi jog területén szerzett szakmai tapasztalat előnyt jelent.

Az EKB véleménye szerint, mivel a kiválasztott jelölt Málta pénzügyi és banki jogszabályainak „országelőadójaként” járna el, a pénzügyi jog kiváló ismeretére vonatkozó fenti követelmény egyértelműen alapvető előfeltétel volt. A felvételi bizottság azonban nem talált elegendő elemet a panaszos önéletrajzában ahhoz, hogy jelezze a pénzügyi jog területén szerzett kiváló ismereteit. A bizottság megállapította, hogy a panaszos kérelmében megemlítette, hogy jelenlegi munkája főként polgári és kereskedelmi jogból áll, és egyáltalán nem említett semmilyen pénzügyi jogi szakértelmet. Ezenkívül a panaszos a következő konkrét érdekeket sorolta fel: közlekedési jog, internetjog, szellemi tulajdonjog, nemzetközi tengerjog, versenyjog, nemzetközi közjog és környezetvédelmi jog. Ezért, tekintettel a panaszos hátterére, a bizottság azon döntése, hogy nem veszi fel az előválogatott jelöltek listájára, megfelelt az álláshirdetés kritériumainak, és indokolt volt.

Ami az EKB azon határozatának közlését illeti, hogy nem veszi fel az előválogatott jelöltek listájára a panaszos kérelmét, az EKB kijelentette, hogy 2005. március 7-i e-mailjében arról tájékoztatta a panaszost, hogy „tapasztalata és háttere alapján nem töltötte be a jogtanácsosi tisztséget”.

Az EKB elismerte, hogy a panaszosnak a fenti e-mailre adott válaszát kézbesíthetetlenként visszaküldték neki, ezért azt ismét meg kellett küldenie az EKB Sajtóirodájának és az EKB Webmesterének. Az EKB elnézést kért az e tekintetben okozott kellemetlenségért.

Az EKB azonban megjegyezte, hogy a panaszos e-mailjét végül átirányították az EKB munkaerő-felvételi és személyzeti fejlesztési osztályához, amely 2005. április 5-én válaszolt neki. E válaszban a felvételi és személyzeti fejlesztési osztály megállapította, hogy i. sor került valamennyi beérkező pályázat részletes felülvizsgálatára; arról, hogy a döntést annak alapján hozták-e meg, hogy a pályázók teljesítették-e az előírt képesítéseket; és iii. a többi pályázó nagyobb mértékben teljesítette a pozícióra vonatkozó követelményeket. Az EKB ezért úgy ítélte meg, hogy első, március 7-i e-mailje és további, 2005. április 5-i e-mailje egyértelműen jelezte, hogy a panaszos tapasztalata és háttere nem elegendő az előválogatott jelöltek listájára való felvételhez. Figyelembe véve, hogy a jogi tanácsadó feladatai magukban foglalnák a máltai pénzügyi és banki jogszabályok „országos előadójának” feladatait, az a döntés, hogy a panaszost nem választják ki az előválogatott jelöltek listájára, „csak” a pénzügyi joggal kapcsolatos ismereteinek és tapasztalatának hiányára vonatkozhat.

A kérelmezőkkel való kapcsolatfelvételhez használt elektronikus kommunikációs módszert illetően az EKB rámutatott, hogy a fent említett igazgatási körlevele 6. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a kérelmezőket írásban tájékoztatni kell kérelmük eredményéről. Az EKB véleménye szerint azonban az EKB-t nem terhelte konkrét kötelezettség arra vonatkozóan, hogy hagyományos álláshelyet vegyen igénybe, amennyiben a kiválasztási eljárás eredményét írásban rögzítették. Ezenkívül az EKB munkaerő-felvételi rendszere elektronikus alapú platform volt, amely olyan modern technológiai funkciókat használt, mint az e-mail, és ezáltal megkönnyítette az EKB-hoz beérkezett kérelmek feldolgozását. Nem tagadható továbbá, hogy napjainkban az internet és az e-mail használata széles körben elterjedt és általánosan elfogadott az uniós polgárok és szervezetek körében. Az EKB azt is megjegyezte, hogy az elektronikus rendszer egyik előnye az volt, hogy a kérelmezőket gyorsan tájékoztatták kérelmük eredményéről. A fentiek ellenére, ha a kérelmező nem tudott online jelentkezni, a kérelmet hagyományos postai úton is el lehet küldeni, majd ezt követően hagyományos postai úton folytatják a kommunikációt, ha nem adtak meg e-mail címet.

A panaszos elektronikus úton nyújtotta be kérelmét, és megfelelően kitöltötte a jelentkezési lap azon szakaszát, amelyben e-mailes elérhetőségi adatokat kért. Ezenkívül önéletrajza kétszer is megemlítette e-mail elérhetőségeit.

Az EKB a következőket állapította meg: i. a kiválasztási eljárást a vonatkozó szabályokkal összhangban folytatta le, amelyek részletesen megtalálhatók ugyanazon a honlapon, amelyet a panaszos a pályázata benyújtásához használt; ii. a felvételi bizottság azon döntését, hogy nem fogadja be a panaszost, azzal indokolta, hogy nem rendelkezik az álláshirdetésben felsorolt, a pénzügyi jogi jogtanácsosi pozíció betöltéséhez szükséges képesítéssel, amelyet „országelőadói” feladattal bíztak meg; iii. a panaszosnak 2005. március 7-én és április 5-én küldött két e-mail a fenti ii. pontban említett indokok megjelölésével egyértelműen megindokolta azt a döntést, hogy nem kerül fel az előválogatott jelöltek listájára; és iv. a jelöltekkel e-mailben folytatott kommunikáció megfelelt az EKB eljárásának vonatkozó szabályainak, és „a jelölt számára hallgatólagosan elfogadhatónak tűnik”.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos azt állította, hogy bár úgy tűnik, hogy az EKB kiválasztási és felvételi eljárásait követték, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek az eljárások tisztességesek, igazságosak vagy átláthatóak voltak.

A panaszosok véleménye szerint megfelelt az álláshirdetésben meghatározott kritériumoknak, és az álláspályázat benyújtásakor benyújtotta az ezt igazoló dokumentumokat. Rámutatott, hogy i. képzett ügyvéd, és több mint öt éve gyakorol ügyvédként Máltán; európai és összehasonlító jogból szerzett posztgraduális diplomát; (iii) kutatási nyilvántartással rendelkezett, mivel filozófiai doktor is volt; és iv. öt egymást követő évben egy vezető nemzetközi könyvvizsgáló és könyvelő cégnél, valamint egy helyi kereskedelmi banknál dolgozott.

A panaszos úgy vélte továbbá, hogy az EKB az arra vonatkozó érvelésében, hogy miért nem került fel az előválogatott jelöltek listájára, a másodlagos részletekre összpontosított, amelyeket a panaszos véleménye szerint kényelmesen töröltek az önéletrajzából, nem pedig a tényleges szakmai képesítéseire.

A panaszos azt állította továbbá, hogy az EKB 2005. március 7-i elektronikus levelében nem fejtette ki, hogy kérelme miért nem került fel az előválogatott jelöltek listájára, és hogy az EKB-nak az említett elektronikus levélben tett nyilatkozata, amely szerint nem járt sikerrel, önmagában nem tekinthető kielégítőnek.

Ami az EKB 2005. április 5-i e-mailjét illeti, a panaszos úgy vélte, hogy az EKB-nak ki kellett volna dolgoznia azt a kijelentését, hogy más jelöltek nagyobb mértékben felelnek meg a pozíció követelményeinek. Kijelenti továbbá, hogy mivel a legtöbb pályázó feltehetően máltai ügyvéd, tisztességes és igazságos tudni, hogy a többi pályázó milyen módon és milyen képesítéssel felel meg nagyobb mértékben a vonatkozó követelményeknek.

Az EKB-nak a jelöltekkel folytatott elektronikus kommunikációra vonatkozó észrevételeivel kapcsolatban a panaszos kijelentette, hogy nem helyes ilyen eszközökhöz folyamodni az EKB-val folytatott jövőbeli kommunikáció csökkentése, minimalizálása és esetleges elcsüggesztése érdekében. A panaszos nehezen értette, miért kellett átnéznie az EKB honlapján található összes e-mail-címet ahhoz, hogy választ kapjon.

Ezenkívül a panaszos rámutatott arra, hogy egyrészt az EKB azt állította, hogy az e-mailes kommunikáció lehetővé tette a kérelmezők gyors tájékoztatását, másrészt azonban az EKB-nak közel egy hónapba telt, hogy válaszoljon az e-mailjeire.

A HATÁROZAT

1 A kiválasztási eljárás

1.1 A panaszos azt állította, hogy (i) a kiválasztási eljárás nem volt átlátható; ii. kérelmét nem vizsgálták meg megfelelően; és iii. az EKB által a pályázatát elutasító határozattal kapcsolatban számára adott tájékoztatás nem volt kielégítő.

A panaszos azt állította ([a] kereset), hogy az EKB-nak tisztáznia kell a pályázatát elutasító határozat indokait.

1.2 Véleményében az EKB összefoglalva megállapította, hogy a felperesek megismerhették az EKB felvételi és kiválasztási eljárásának szabályait, mivel azokat közzétették a honlapján. A felvételi bizottság 24, a jelentkezési határidőig beérkezett pályázatot vizsgált meg. A bizottság elnöke ezt követően elkészítette a felvételi feljegyzést, amely tartalmazta a felvételi bizottság megállapításait, és az álláshirdetésben meghatározott szempontoknak megfelelően minden egyes pályázót értékelt.

Az EKB összefoglalva azt is kijelentette, hogy első, március 7-i e-mailje és további, 2005. április 5-i e-mailje egyértelműen jelezte, hogy a panaszos tapasztalata és háttere nem elegendő az előválogatott jelöltek listájára való felvételhez. Mivel a kiválasztott jelölt Málta pénzügyi és banki jogszabályainak „országelőadójaként” járna el, a pénzügyi jog kiváló ismeretére vonatkozó követelmény alapvető előfeltétel volt. A felvételi bizottság azonban nem talált elegendő elemet a panaszos önéletrajzában ahhoz, hogy jelezze a pénzügyi jog területén szerzett kiváló ismereteit.

1.3 Az Ombudsman úgy véli, hogy a panaszos (i) az átláthatóság hiányára és (iii) az információ hiányára vonatkozó állításai lényegében az EKB által a panaszos előválogatott listára való felvételének mellőzésére vonatkozóan adott indokolásra vonatkoznak.

1.4 E tekintetben az ombudsman először is megjegyzi, hogy a jelen panaszra vonatkozó véleményében az EKB kifejtette, hogy a felvételi bizottság nem talált elegendő elemet a panaszos önéletrajzában ahhoz, hogy a pénzügyi jog területén kiváló tudást jelezzen, és hogy a versenyvizsga-felhívásban szereplő, a pénzügyi jog kiváló ismeretére vonatkozó követelmény alapvető előfeltétel volt.

1.5 Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az EKB március 7-i és április 5-i e-mailjeire hivatkozva azzal érvel, hogy figyelembe véve, hogy a jogi tanácsadó feladatai magukban foglalják a máltai pénzügyi és banki jogszabályok "országos előadójának"feladatait, a panaszos előválogatásának mellőzésére vonatkozó döntés "csak" a pénzügyi joggal kapcsolatos ismereteinek és tapasztalatának hiányára vonatkozhat. Az Ombudsman úgy véli, hogy a két e-mail, akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva, valójában nem tartalmazza sem kifejezetten, sem szükségképpen azt az információt, hogy a felvételi bizottság nem talált elegendő elemet a panaszos önéletrajzában ahhoz, hogy a pénzügyi jog területén kiváló tudást jelezzen, és hogy a versenyvizsga-felhívásban szereplő, a pénzügyi jog kiváló ismeretére vonatkozó követelmény alapvető előfeltétel volt.

1.6 Az ombudsman úgy véli, hogy az EKB által a jelen panasszal kapcsolatos véleményében szolgáltatott kiegészítő információk elegendőek ahhoz, hogy a panaszos megérthesse azokat az okokat, amelyek miatt a felvételi bizottság nem választotta ki őt, és hogy az EKB ezért megfelelő lépéseket tett a panaszos (i) és (iii) állításaira, valamint (a) állítására válaszul. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy nincs szükség további vizsgálatokra az állításokkal és állításokkal kapcsolatban.

1.7 Az ombudsman ugyanakkor úgy véli, hogy a polgárokkal való jó kapcsolatok érdekében, valamint a helyes hivatali magatartás elveivel összhangban az EKB-nak a jövőben tájékoztatnia kell minden olyan jelöltet, akit azért zárnak ki a felvételi eljárásból, mert nem felel meg az álláshirdetésben meghatározott feltételeknek, és pontosan azt, hogy mely feltételnek vagy feltételeknek nem felel meg. Erre vonatkozóan az alábbiakban egy további megjegyzést teszünk.

1.8 Észrevételeiben a panaszos azzal érvel, hogy az EKB-nak ki kellett volna dolgoznia azt a kijelentését, hogy más jelöltek nagyobb mértékben felelnek meg a pozíció követelményeinek. Kijelenti, hogy mivel a legtöbb pályázó feltehetően máltai ügyvéd, tisztességes és igazságos tudni, hogy más pályázók milyen módon és milyen képesítéssel felelnek meg nagyobb mértékben a vonatkozó követelményeknek. Az ombudsman rámutat arra, hogy azt az információt, amelyet az EKB az egyik jelöltnek adhat a többi jelöltről, szükségszerűen korlátozza a többi jelölt magánélethez való joga. Továbbá, mivel az EKB tisztázta, hogy a felvételi bizottság nem talált elegendő elemet a panaszos önéletrajzában ahhoz, hogy jelezze a pénzügyi jog területén szerzett kiváló ismereteit, úgy tűnik, hogy nem merül fel a pályázók érdemei összehasonlító értékelésének kérdése. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy szükségtelen felkérni az EKB-t, hogy tegye meg észrevételeit a panaszos ezzel kapcsolatos észrevételeivel kapcsolatban.

1.9 Ami a panaszos azon állítását illeti, ii. hogy kérelmét nem vizsgálták meg megfelelően, az ombudsman vizsgálata nem tárt fel semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a felvételi bizottság elmulasztotta volna megvizsgálni a kérelmet. Ellenkezőleg, a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy a felvételi bizottság valóban megvizsgálta a pályázatot, és azt az álláshirdetésben meghatározott szempontok alapján értékelte. Az ombudsman ezért nem állapít meg hivatali visszásságot ezzel az állítással kapcsolatban.

1.10 Észrevételeiben a panaszos azt állította, hogy álláspontja szerint megfelel az álláshirdetésben meghatározott kritériumoknak, és az álláspályázat benyújtásakor benyújtotta az ezt igazoló dokumentumokat. Rámutatott, hogy i. képzett ügyvéd, és több mint öt éve gyakorol ügyvédként Máltán; európai és összehasonlító jogból szerzett posztgraduális diplomát; (iii) kutatási nyilvántartással rendelkezett, mivel filozófiai doktor is volt; és iv. öt egymást követő évben egy vezető nemzetközi könyvvizsgáló és könyvelő cégnél, valamint egy helyi kereskedelmi banknál dolgozott.

Az ombudsman tudomásul veszi a panaszos álláspontját, de nem érti azt új állításként, hogy a felvételi bizottság értékelési hibát követett volna el. Az ombudsman e tekintetben hasznosnak tartja kiemelni, hogy a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlata (1) széles mérlegelési jogkört biztosít a kinevezésre jogosult hatóság számára a pályázók képesítéseinek értékelésében, és így annak megítélésében, hogy ezek a képesítések elegendőek-e az elfogadáshoz.

2 Kommunikációs eszközök

2.1 A panaszos azt állította, hogy (iv) az EKB nem kommunikált megfelelően a kérelmezőkkel, csak elektronikus úton.

A panaszos azt is állította, hogy b) az EKB-nak el kell magyaráznia neki, hogy miért nem volt mód arra, hogy közvetlenül kommunikáljon az elutasító személlyel.

2.2 Az EKB kijelentette, hogy annak érdekében, hogy meg tudjon birkózni a beérkezett pályázatok nagy mennyiségével, elektronikus munkaerő-felvételi rendszert hozott létre, amely lehetővé teszi a pályázók számára az álláshirdetések megtekintését és az online jelentkezést. Következésképpen a pályázókkal folytatott kommunikáció is e-mailben történt.

Összefoglalva az EKB arra is rámutatott, hogy a felvételi és kiválasztási eljárásra vonatkozó szabályai nem tartalmaznak semmilyen konkrét kötelezettséget arra vonatkozóan, hogy hagyományos álláshelyet vegyen igénybe. Az EKB munkaerő-felvételi rendszere egy elektronikus alapú platform volt, amely olyan modern technológiát használt, mint az e-mail, amely megkönnyíti a pályázatok feldolgozását, és lehetővé teszi a pályázók gyors tájékoztatását a pályázatuk eredményéről. Napjainkban az internet és az e-mail használata széles körben elterjedt és általánosan elfogadott az uniós polgárok és szervezetek körében. Ha a kérelmező nem tudott online jelentkezni, a kérelmet hagyományos postai úton is el lehet küldeni, és ezt követően hagyományos postai úton további kommunikációra kerül sor, ha nem adtak meg e-mail címet.

Ami az EKB-val való kommunikáció nehézségét illeti, az EKB elnézést kért amiatt, hogy a panaszos 2005. március 12-i e-mailjét kézbesíthetetlenként visszaküldték neki, és így arra kötelezték, hogy újra küldje el azt.

2.3 Az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos iv. állítása két külön kérdést vet fel: egyrészt a kérelmezőknek küldött e-maileket rutinszerűen hagyományos postai úton kell-e megerősíteni, másrészt pedig a kérelmezőknek lehetőséget kell-e biztosítani arra, hogy hagyományos, nem pedig elektronikus úton kommunikáljanak az EKB-val?

2.4 Az első kérdést illetően az ombudsman úgy véli, hogy a megfelelő ügyintézés elve megköveteli, hogy a kérelmezőket írásban ténylegesen tájékoztassák az őket érintő döntésekről. Az ombudsman úgy véli, hogy ésszerű az EKB magyarázata azon döntésének okaira és előnyeire vonatkozóan, hogy elektronikus alapú platformot használ a munkaerő-felvételhez.

Az ombudsman megjegyzi, hogy a jelen ügyben a panaszos számára kellemetlenséget okozott, hogy az EKB-nak küldött e-mailjét kézbesíthetetlenként visszaküldték, így azt újra el kellett küldenie. Az ombudsman üdvözli, hogy az EKB véleményében elnézést kért a panaszostól e működési hiba miatt.

Az ombudsman úgy véli, hogy az a tény, hogy az elektronikus üzenetküldő rendszerek néha hibásan működnek, nem teszi szükségessé az e-mail üzenetek hagyományos postai úton történő rutinszerű megerősítését. Az ombudsman megjegyzi, hogy köztudott, hogy a modern vállalkozások és a közigazgatás nagymértékben támaszkodik az e-mailben történő kommunikációra anélkül, hogy azt hagyományos postai úton megerősítenék.

2.5 Ami a panaszos állításának második aspektusát illeti, az ombudsman megjegyzi és üdvözli, hogy az EKB lehetőséget adott a kérelmezőknek arra, hogy hagyományos postai úton kommunikáljanak.

2.6 Az ombudsman ezért nem állapít meg hivatali visszásságot a panaszos állításával kapcsolatban (iv).

2.7 Ami a panaszos (b) állítását illeti, az ombudsman úgy értelmezi, hogy arra a tényre hivatkozik, hogy az EKB által a panaszosnak 2005. március 7-én küldött e-mail nem tüntette fel az e-mailt küldő tisztviselő nevét.

2.8 Az ombudsman megjegyzi, hogy az EKB véleményében nem válaszolt erre az állításra. Az Ombudsman azonban azt is megjegyzi, hogy az EKB által a panaszosnak 2005. április 5-én (három nappal azután, hogy a panaszt benyújtották az Ombudsmanhoz) küldött második e-mail feltüntette az azt küld0 személy nevét és beosztását. Ezenkívül a panaszos észrevételeiben nem hivatkozott a b) állításra. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy nincs szükség további vizsgálatokra ezzel az állítással kapcsolatban.

2.9 Végül az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos észrevételében megjegyezte, hogy egyrészt az EKB kijelentette, hogy az e-mailes kommunikáció lehetővé tette a kérelmezők gyors tájékoztatását, másrészt azonban az EKB-nak közel egy hónapba telt, hogy válaszoljon e-mailjeire.

2.10 Az ombudsman nem érti, hogy a fenti észrevétel új állításnak minősül, ezért úgy véli, hogy szükségtelen a jelenlegi vizsgálat meghosszabbítása azáltal, hogy felkérik az EKB-t, hogy foglaljon állást a panaszos észrevételével kapcsolatban. Az ombudsman azonban rámutat arra, hogy a panaszos ebben az ügyben új panaszt nyújthat be az ombudsmanhoz, ha azt hasznosnak tartja.

3 Következtetések

A fenti 1.6. pontban kifejtett okok miatt az ombudsman úgy véli, hogy az EKB megfelelő lépéseket tett a panaszos (i) és (iii) állításaira és (a) állítására válaszul, és hogy nincs szükség az állítások és állítások további vizsgálatára;

Az ombudsman nem talált hivatali visszásságot a ii. és iv. állítás tekintetében.

A 2.8. pontban kifejtett okok miatt az Ombudsman úgy véli továbbá, hogy nincs szükség további vizsgálatokra a panaszos állításával kapcsolatban (b).

Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉS

Az ombudsman úgy véli, hogy a polgárokkal való jó kapcsolatok érdekében, valamint a helyes hivatali magatartás elveivel összhangban az EKB-nak a jövőben tájékoztatnia kell minden olyan jelöltet, akit azért zárnak ki a felvételi eljárásból, mert nem felel meg az álláshirdetésben meghatározott feltételeknek, és pontosan azt, hogy a jelölt mely feltételnek vagy feltételeknek nem felel meg.

Az ombudsman hálás lenne, ha az EKB kellő időben tájékoztatná őt az e tekintetben előirányzott intézkedésekről, hogy az információkat figyelembe lehessen venni az ombudsman 2006. évi éves jelentésében.

Az EKB elnökét tájékoztatni fogják erről a döntésről.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Lásd a T-54/91. sz., Antunes kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., II-1739. o.) 39. pontját; A T-249/01. sz., Boixader Rivas kontra Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 2003., II-749. o.) 29. pontja, a T-214/99. sz., Carrasco Benitez kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., II-01169. o.) 70. pontja.