# Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 1113/2005/MF panaszról
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: null
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/2732)
---
Strasbourg, 2006. szeptember 15.   

Tisztelt X Úr!

2005. március 17-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen a „Marie Curie ösztöndíjprogram -- Az emberi potenciál javítása" ügyében. 2005. április 1-jei e-mailjében Ön további dokumentumokat küldött nekem panaszával kapcsolatban.

2005. április 14-én továbbítottam a panaszt és az Ön 2005. április 1-jei e-mailjét a Bizottság elnökének. A Bizottság 2005. július 13-án nyilvánított véleményt. 2005. július 21-én továbbítottam Önnek az észrevételeket tartalmazó felhívást, amelyet Ön 2005. július 30-án küldött meg.

2006. április 27-i e-mailjében tájékoztatást kért panasza állásáról. 2006. május 12-én azt válaszoltam Önnek, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2006. június 30-ig tájékoztatjuk a panasza keretében teendő következő lépésről. 2006. július 10-én levelet írtam Önnek, amelyben bejelentem, hogy 2006. június 30. helyett 2006. augusztus 31-ig tájékoztatom a panasza keretében teendő következő lépésről. 2006. augusztus 16-án levélben tájékoztattam Önöket, hogy a vizsgálat következő lépéséről 2006. szeptember 15-ig tájékoztatom Önöket.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről. Elnézést kérek panaszának késedelmes kezeléséért.

A PANASZ
--------

A panaszos szerint a releváns tények összefoglalva a következők:

2000--2001-ben a panaszos posztdoktori kutató Marie Curie Individual ösztöndíjat kapott az Európai Bizottságtól, hogy kutatási projektet hajtson végre az Európai Unió egyik tagállamában található fogadó intézetben.

Amikor a fogadó intézetben megkezdte kutatási projektjét, a panaszos rájött, hogy a projekt megfelelő megvalósításához szükséges feltételek nem teljesülnek. A panaszos megállapította, hogy a fogadó intézet nem kutatóintézet, hanem magán tanácsadó cég. Amikor arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem tudja ilyen feltételek mellett megvalósítani a projektjét, és hogy egy megfelelő intézetbe kívánja áthelyezni, a Bizottság rámutatott arra, hogy az ilyen áthelyezéshez a fogadó intézet igazgatójának beleegyezése szükséges. A panaszos ezt követően úgy döntött, hogy kutatását önállóan végzi, miközben egyezségre törekszik a Bizottsággal és a fogadó intézet igazgatójával. Azzal érvelt, hogy sem a Bizottságtól, sem a fogadó intézmény igazgatójától nem kapott választ.

2003 januárjában a fogadó intézmény abbahagyta az ösztöndíj kifizetését a panaszosnak, majd úgy döntött, hogy véget vet kutatásának. A panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást a helyzetről. Tájékoztatták, hogy a Bizottság nem kapott semmilyen információt a fogadó intézménytől. 2003 áprilisában a panaszos benyújtotta kutatási jelentését a Bizottságnak, amelyben rámutatott arra, hogy a fogadó intézetben nem végezhette el a kutatást, és hogy ez utóbbi nem fizette ki számára a 2003. januári és februári ösztöndíjának megfelelő összegeket, bármiféle bejelentés nélkül.

Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos a következő állításokat tette:

1. A Bizottság elmulasztotta közölni vele azokat az okokat, amelyek miatt nem kötelezte a fogadó intézményt az ösztöndíjszerződésben foglalt kötelezettségeinek teljesítésére, és nem tette lehetővé számára, hogy másik intézménybe helyezzék át.
2. A Bizottság nem tájékoztatta őt arról a döntésről, hogy nem fizeti ki neki az ösztöndíjának megfelelő összegeket.
3. A Bizottság nem tájékoztatta őt az ösztöndíjának megfelelő fennmaradó összegekről, amelyeket nem tudott felhasználni a kutatására.

A panaszos azt állította, hogy i. lehetőséget kell biztosítani számára, hogy részesüljön az ösztöndíjának megfelelő fennmaradó összegekből. Azt állította továbbá, hogy ii. a Bizottságnak felül kellene vizsgálnia a Marie Curie-ösztöndíjakkal kapcsolatos eljárást, és alaposabban felügyelnie kellene az ösztöndíjak végrehajtását.

A KÉRDÉS
--------

**A Bizottság véleménye**   

A Bizottság véleménye a panaszról összefoglalva a következő volt:

A fogadó intézet és a panaszos által közösen benyújtott pályázat pozitív értékelését követően a Bizottság és a fent említett intézet az ötödik keretprogram keretében 2001. március 8-án megkötötte a Marie-Curie egyéni ösztöndíjra vonatkozó szerződést a panaszos kutatási projektjének támogatása érdekében.

A szerződés 2. cikkének (1) bekezdése értelmében a projekt tervezett időtartama a projekt megkezdésétől, azaz 2001. szeptember 8-tól számított 24 hónap volt. 2002. április 11‐én módosították a szerződést annak érdekében, hogy a projekt megkezdésének időpontját 2002. május 6‐ra halasszák.

A Bizottság szerint a panaszos az ösztöndíj kezdete óta kifogásolta a fogadó intézet kutatási létesítményeit és azokat a nehézségeket, amelyeket akkor tapasztalt, amikor megpróbált megállapodásra jutni a tudományos felügyelővel kutatási projektjének módszertanáról és végrehajtásáról. A Bizottság szolgálatai tehát továbbra is kapcsolatban álltak mindkét féllel, azaz a panaszossal és a fogadó intézménnyel, különösen telefonbeszélgetések útján, hogy megbizonyosodjanak a projekt végrehajtásának tényleges feltételeiről.

2002 júniusában a panaszos elhagyta a fogadó intézményt, hogy projektjét önállóan valósítsa meg. A panaszos kérte a fogadó intézmény megváltoztatásának lehetőségét, de a Bizottság arról tájékoztatta, hogy a szerződés ilyen módosítása nem fogadható el, mivel az egy független szakértőkből álló testület által értékelt eredeti szerződés lényeges módosítását teszi szükségessé. A Bizottság továbbá arról tájékoztatta a panaszost, hogy kivételes körülmények között mérlegelheti kérelmének megvizsgálását, feltéve, hogy a fogadó intézmény vállalta a szerződés felmondását és a kérelem Bizottsághoz történő benyújtását. A panaszos esetében azonban a fogadó intézmény nem fordult a Bizottsághoz a szerződés ilyen módosítására irányuló kérelemmel.

A Bizottság rámutatott, hogy 2002 decemberében a fogadó intézmény megszüntette az ösztöndíj kifizetését a panaszosnak. A fogadó intézmény a Bizottsághoz intézett 2003. március 27-i levelében kérte a szerződés idő előtti megszüntetését. A Bizottság kérésére a fogadó intézmény 2003. november 12-én benyújtotta a nyolc hónapos időszakra vonatkozó végleges tudományos és pénzügyi jelentéseket, valamint a panaszos ösztöndíja során végzett munkájának külön részletes értékelését. A Bizottság véleménye szerint az említett jelentésekből számos elem hiányzott, különösen a panaszos által benyújtandó információkat tartalmazó szakaszok. Ezenkívül a pénzügyi jelentést a panaszos nem írta alá.

A jelentések, az idő előtti megszüntetés iránti kérelem, valamint a panaszossal és a fogadó intézmény jogi képviselőjével való további kapcsolatfelvétel kézhezvételét követően a Bizottság felmondta a szerződést. 2003. szeptember 16-án visszafizettették az előfinanszírozott összeg fel nem használt részét, és megkezdték a fennmaradó, soha fel nem használt összeg visszavonását.

Ami az első állítást illeti, nevezetesen azt, hogy a Bizottság állítólag nem tájékoztatta a panaszost azokról az okokról, amelyek miatt nem kötelezte a fogadó intézményt az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére, a Bizottság megjegyezte, hogy az ötödik keretprogram keretében odaítélt ösztöndíjak szokásos szerkezetének megfelelően a szerződéses felek a Bizottság és a fent említett fogadó intézmény voltak. Ezért a szerződés végrehajtásával kapcsolatos bármely kérdést, beleértve a projekt végrehajtásával kapcsolatos pénzügyi szempontokat is, a Bizottságnak az érintett fogadó intézménnyel közösen kell kezelnie. A panaszosnak megállapodást kellett aláírnia a fogadó intézménnyel, amely lehetővé tette számára, hogy a havi kifizetéseket a Bizottság által a fogadó intézménnyel kötött szerződésben meghatározott szabályoknak és feltételeknek megfelelően kapja meg. A Bizottság és a panaszos között nem állt fenn közvetlen szerződéses jogviszony, és a megállapodásra, beleértve a munkafeltételeket is, teljes mértékben a fogadó ország joga, nevezetesen az olasz jog volt irányadó. Ezért, mivel a Bizottság harmadik fél volt a panaszos és a fogadó intézmény között létrejött megállapodásban, nem rendelkezett jogi eszközökkel e megállapodás végrehajtásának kikényszerítésére. Amint azonban a panaszos nyilatkozatából kiderült, a Bizottság szolgálatai folyamatosan kapcsolatban álltak mindkét féllel annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a pozitív megoldáshoz.

2003. március 27-i levelében a fogadó intézmény arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a panaszos elhagyta a fogadó intézményt, és nem tért vissza. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az általános feltételek 8. cikkének (2) bekezdése értelmében a szerződésnek a megállapodásban foglalt kötelezettség nem teljesítése miatti idő előtti felmondása esetén „\[a\]*Bizottság a szerződő fél írásbeli kérésére nem emelhet kifogást a szerződésnek az e cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett okokból történő felmondása ellen".*

A Bizottság kijelentette, hogy ami a panaszos arra irányuló kérelmét illeti, hogy egy másik intézetbe helyezzék át, ez *eleve* nem volt lehetséges. A Bizottság semmilyen módon nem volt abban a helyzetben, hogy a fogadó intézményt arra kötelezze, hogy e tekintetben megállapodásra jusson a panaszossal. A kutatási projektre vonatkozó javaslatot a fogadó intézet és a panaszos közösen nyújtotta be, de csak a fogadó intézet kötött megállapodást a Bizottsággal. Egy másik befogadó intézménybe történő áthelyezés azt jelentette, hogy a Bizottság és az eredeti befogadó intézmény közötti szerződést módosítani kell. Ilyen módosításra csak kivételes körülmények között kerülhet sor, és csak a fogadó intézmény nyújthat be ilyen kérelmet, az új fogadó intézmény és a kutató kifejezett beleegyezésével.

Ami a második állítást illeti, nevezetesen azt, hogy a Bizottság állítólag nem tájékoztatta a panaszost arról a döntésről, hogy nem fizeti ki neki az ösztöndíjának megfelelő összegeket, a Bizottság rámutatott arra, hogy az egyéni ösztöndíj szerződéses struktúrája szerint az Európai Közösségek hozzájárulásait a fogadó intézménynek fizették, nem pedig a panaszosnak. Ezért nem állt fenn szerződéses kötelezettség arra vonatkozóan, hogy a panaszost tájékoztassák a Bizottság és a fogadó intézmény közötti szerződés megszűnéséről. Ezenkívül e szerződés megszűnése a fogadó intézmény és a panaszos között létrejött szerződés megszűnésének közvetlen következménye volt.

Ami a harmadik állítást illeti, nevezetesen azt, hogy a Bizottság állítólag nem tájékoztatta a panaszost az ösztöndíjának megfelelő fennmaradó összegekről, amelyeket nem tudott felhasználni a kutatására, a Bizottság jelezte, hogy a szerződés megszűnését követően a közösségi pénzügyi hozzájárulás fel nem használt részét a szerződő félnek vissza kell térítenie a Bizottságnak. A költségvetési rendelet 11. cikke értelmében „\[m\]inden*olyan pénzügyi évben, amelyben az előirányzatokat a költségvetésbe bevezették, az érintett előirányzatokat törölni kell, mivel az összegeket visszavonják azon intézkedések végrehajtásának teljes vagy részleges elmaradása miatt, amelyekre azokat elkülönítették".* A Bizottság ezért már nem tudta ezt az összeget a panaszos javára felhasználni.

Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy lehetőséget kell biztosítani számára, hogy részesüljön az ösztöndíjának megfelelő fennmaradó összegekből, a Bizottság kijelentette, hogy úgy tűnik, hogy a panaszos a 2003. januári és februári ösztöndíjának megfelelő összegeket igényelte, és hogy ebben az ügyben a munkáltatójához kell fordulnia, mivel ezek a kifizetések a fogadó intézménnyel aláírt megállapodáshoz kapcsolódtak.

Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy a Bizottságnak felül kell vizsgálnia a Marie Curie-ösztöndíjakkal kapcsolatos eljárást, és alaposabban felügyelnie kell az ösztöndíjak végrehajtását, a Bizottság hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szerződés teljes időtartama alatt a Bizottság szolgálatai rendszeres kapcsolatban maradtak mindkét féllel, és minden (jogilag) lehetséges erőfeszítést megtettek a megfelelő megoldás megtalálása érdekében. A Bizottság álláspontja szerint, amint az a Bizottság szolgálatai, a fogadó szervezet és a panaszos közötti állandó kapcsolatokból egyértelműen kiderült, a szerződés végrehajtásának megfelelő felügyeletét a különböző szerződéses jogviszonyok szerkezete által meghatározott korlátok között biztosították.
**A panaszos észrevételei**   

2005. július 30-i észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát, és összefoglalva a következő további észrevételeket tette:

A panaszos azt állította, hogy a fogadó intézmény nem biztosított megfelelő környezetet kutatási projektjének megvalósításához. Igaz, hogy a Bizottságnak valóban nem szerződéses kötelezettségei voltak vele szemben, hanem lényegében a fogadó intézménnyel szemben, és fordítva. A panaszos azonban úgy vélte, hogy kizárólag ő felel a projekt megvalósításáért.

A panaszos elismerte, hogy a Bizottság beavatkozási lehetőségei nagyon korlátozottak. A Bizottság tájékoztatta a panaszost, hogy a fogadó intézménnyel kötött szerződés felmondása az egyetlen módja a beavatkozásnak. A panaszost arról is tájékoztatták, hogy a szerződést meg lehet változtatni, és az áthelyezést engedélyezni lehet, ha a fogadó intézmény beleegyezik. A panaszos azonban azt állította, hogy arról is tájékoztatták, hogy a fogadó intézmény vonakodik hozzájárulni a közte és a Bizottság közötti szerződés megszüntetéséhez, mivel attól tart, hogy elveszíti a Bizottság által más projektekhez nyújtott támogatást.

Véleményében a Bizottság kifejtette, hogy szolgálatai folyamatosan kapcsolatban álltak mindkét féllel. Ugyanakkor a panaszos maga vette fel a kapcsolatot a Bizottsággal, nem pedig a Bizottság. A panaszos szerint, még ha feltételezzük is, hogy -- amint arra a Bizottság a véleményében rámutatott -- kapcsolat állt is fenn közte és a fogadó intézmény között a javaslatnak a Bizottsághoz történő közös benyújtása során, ez a kapcsolatfelvétel nem tette lehetővé számára, hogy tudomást szerezzen a projektje végrehajtásával kapcsolatos állítólagos problémákról.

A panaszosnak nem volt más választása, mint aláírni a neki javasolt szerződést olyan nyelven, amelyet nem beszélt. Amikor a panaszos segítséget és tanácsot kért a Bizottságtól a szerződéssel kapcsolatban, azt mondták neki, hogy a Bizottság lényegében ellenőrizni fogja, hogy az általa nyújtott támogatást megemlítették-e a szerződésben. A panaszos arra kérte a fogadó intézményt, hogy érkezése előtt bocsásson rendelkezésére egy szerződéstervezetet annak érdekében, hogy lehetővé tegye számára a szerződés feltételeinek ellenőrzését, de ezt megtagadta, kijelentve, hogy ezt nem teheti meg a Bizottsággal kötött szerződés aláírása előtt. Erről a Bizottságot is tájékoztatták.

A Bizottság állításával ellentétben a panaszos 2002 júniusában nem hagyta el a fogadó intézményt. Ezen a napon ment Boszniába az első kutatóútra. A fogadó intézmény igazgatóját ennek megfelelően tájékoztatták. A panaszos ezt követően visszatért hazájába, hogy adminisztratív intézkedéseket tegyen. Később a panaszos betegszabadságon volt. A fogadó intézményt a nyár bizonyos időszakaiban bezárták.

Véleményében a Bizottság rámutatott arra, hogy a pénzügyi jelentést a panaszos nem írta alá. A Bizottság azonban e tekintetben nem kért magyarázatot a fogadó intézménytől. A panaszos 2003 májusában, az eredeti szerződésben előírt határidőn belül megküldte jelentéseit a Bizottságnak. Ezekben a jelentésekben a panaszos felvázolta azokat a problémákat, amelyekkel a projekt végrehajtása során találkozott. A panaszosnak soha nem küldték meg a fogadó intézet által a Bizottságnak benyújtott végleges tudományos és pénzügyi jelentések másolatát. A panaszos soha nem kapott választ a Bizottságtól a jelentésére.

A panaszos javaslatokat tett a Marie Curie-ösztöndíjak végrehajtásának javítására. Javasolja, hogy a Bizottság *többek között* egyértelműen vázolja fel a fogadó intézménynek az ösztöndíjassal szembeni kötelezettségeit, és kötelezze a fogadó intézményt ezek tiszteletben tartására, valamint biztosítsa, hogy a nemzeti kapcsolattartó pontok vagy bármely más intézmény segítse az ösztöndíjast a fogadó intézménnyel való szerződéskötési eljárásban.

A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a Marie Curie-ösztöndíjprogram célja, azaz a fiatal európai kutatók karrierjének támogatása és az EU-n belüli kutatás megerősítése nem valósult meg. Ezzel összefüggésben a panaszos azt javasolta, hogy az ombudsman tegyen észrevételeket a Bizottság eljárásának hatékonyságával kapcsolatban, és kérjen teljes áttekintést a Marie Curie-ösztöndíjprogramról, konkrétabban meghatározva az elérendő eredményeket.

A HATÁROZAT
-----------

**1 Az ombudsman vizsgálatának hatóköre**   

1.1 2000-2001-ben a panaszos posztdoktori kutató Marie Curie Individual ösztöndíjat kapott az Európai Bizottságtól, hogy kutatási projektet hajtson végre az Európai Unió egyik tagállamának fogadó intézetében. Amikor kutatási projektjét a fogadó intézetben megkezdte, a panaszos arra az álláspontra helyezkedett, hogy projektje megfelelő fejlesztésének feltételei nem teljesültek. Amikor arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem tudja ilyen feltételek mellett megvalósítani a projektjét, és hogy egy megfelelő intézetbe kívánja áthelyezni, a Bizottság rámutatott arra, hogy az ilyen áthelyezéshez a fogadó intézet igazgatójának beleegyezése szükséges. A panaszos ezt követően úgy döntött, hogy kutatását önállóan végzi, miközben megállapodásra törekedett a Bizottsággal és a fogadó intézet igazgatójával. 2003 januárjában a fogadó intézmény abbahagyta az ösztöndíj kifizetését a panaszosnak, és úgy döntött, hogy véget vet kutatásának.

Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy i. a Bizottság nem tájékoztatta őt azokról az okokról, amelyek miatt nem kötelezte a fogadó intézményt az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére, és nem tette lehetővé számára, hogy egy másik intézetbe helyezzék át. A panaszos továbbá azt állította, hogy ii. a Bizottság nem tájékoztatta őt arról a döntésről, hogy nem fizeti ki neki az ösztöndíjának megfelelő összegeket. A panaszos végül azt állította, hogy iii. a Bizottság nem tájékoztatta őt az ösztöndíjának megfelelő fennmaradó összegekről, amelyeket nem tudott felhasználni a kutatásához. A panaszos azt állította, hogy i. lehetőséget kell biztosítani számára, hogy részesüljön az ösztöndíjának megfelelő fennmaradó összegekből. Azt állította továbbá, hogy ii. a Bizottságnak felül kellene vizsgálnia a Marie Curie-ösztöndíjakkal kapcsolatos eljárást, és alaposabban felügyelnie kellene az ösztöndíjak végrehajtását.

1.2 Az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Bizottság véleményére tett észrevételeiben a panaszos két további állítást tett, amelyek a fogadó intézmény ellen irányulnak, nevezetesen azt, hogy 1) nem volt más választása, mint aláírni a fogadó intézmény által neki javasolt szerződést, amelyet olyan nyelven írtak alá, amelyet nem beszélt, és hogy 2) a fogadó intézmény nem bocsátotta rendelkezésére a szerződéstervezetet érkezése előtt.

1.3 E tekintetben az ombudsman emlékeztetni kíván arra, hogy az ombudsman alapokmánya 2. cikkének (1) bekezdése alapján megbízatása a közösségi intézményekre és szervekre korlátozódik, és nincs hatásköre arra, hogy kivizsgálja valamely tagállam magánintézményének magatartását. Az ombudsman ezért nincs abban a helyzetben, hogy megvizsgálja ezeket a további állításokat.

1.4 Az ombudsman hangsúlyozni kívánja továbbá, hogy a jelen vizsgálat csak a panaszos által a panaszában megfogalmazott és az eljárást megindító levélben ismertetett három állításra vonatkozik. A panaszos, akit tájékoztattak e vizsgálat terjedelméről, észrevételeiben nem vitatta ezt a megközelítést. Ami a jelen határozat alapjául szolgáló tényeket illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy úgy tűnik, a panaszos nem vitatja a Bizottság azon állítását, miszerint a fogadó intézménnyel kötött szerződését ez utóbbi megszüntette. Amennyiben a panaszos azt kívánja, hogy az ombudsman foglalkozzon a további állításokkal, továbbra is szabadon nyújthat be új panaszt az ombudsmanhoz, feltéve, hogy a megfelelő előzetes megközelítéseket megtették. Ugyanakkor, és amint azt fentebb említettük, az ombudsman nem rendelkezik hatáskörrel olyan hivatali visszásságokra vonatkozó állítások kivizsgálására, amelyek nem a közösségi intézményekre vagy szervekre irányulnak, például a fogadó intézménnyel szembeni állítások kivizsgálására.
**2 A Bizottság azon állítólagos mulasztásáról, hogy tájékoztatta a panaszost azokról az okokról, amelyek miatt nem kötelezte a fogadó intézményt az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére, és nem tette lehetővé a felperes más intézménybe történő áthelyezését**   

2.1 Panaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem tájékoztatta őt azokról az okokról, amelyek miatt i. nem kötelezte a fogadó intézményt az ösztöndíjszerződésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére, és ii. nem tette lehetővé számára, hogy egy másik intézetbe helyezzék át.

2.2 Véleményében az Európai Bizottság kijelentette, hogy az i. pontot illetően nem áll fenn közvetlen szerződéses kapcsolat közte és a panaszos között, és hogy a megállapodásra, beleértve a munkafeltételeket is, teljes mértékben a fogadó ország joga az irányadó. Mivel a Bizottság harmadik fél volt a panaszos és a fogadó intézmény között létrejött megállapodásban, nem rendelkezett jogi eszközökkel e megállapodás végrehajtásának kikényszerítésére. Amint azonban a panaszos nyilatkozatából kiderült, a Bizottság szolgálatai folyamatosan kapcsolatban álltak mindkét féllel annak érdekében, hogy hozzájáruljanak a pozitív megoldáshoz. A Bizottság jelezte továbbá, hogy 2003. március 27‐i levelében a fogadó intézmény arról tájékoztatta, hogy a panaszos elhagyta a fogadó intézményt, és nem tért vissza. Ebben az összefüggésben a Bizottság az általános feltételek 8. cikkének (2) bekezdésére hivatkozott, amely szerint a szerződésnek a megállapodásban foglalt kötelezettség nem teljesítése miatti idő előtti felmondása esetén „\[a\]*Bizottság a szerződő fél írásbeli kérésére nem emelhet kifogást a szerződésnek az e cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett indokok alapján történő felmondása ellen".*

Ami a ii. pontot illeti, a Bizottság kijelentette, hogy az áthelyezés egy másik intézetbe eleve nem volt lehetséges. A Bizottság tájékoztatta a panaszost, hogy a szerződés ilyen módosítása nem fogadható el, mivel az egy független szakértőkből álló testület által értékelt eredeti szerződés lényeges módosítását teszi szükségessé. A Bizottság arról is tájékoztatta a panaszost, hogy kivételes körülmények között mérlegelheti kérelmének megvizsgálását, feltéve, hogy a fogadó intézmény beleegyezett abba, hogy eláll a szerződéstől, és benyújtja a kérelmet a Bizottsághoz. A Bizottság azonban kijelentette, hogy a panaszos esetében a fogadó intézmény nem fordult a Bizottsághoz a szerződés ilyen módosítására irányuló kérelemmel.

2.3 Észrevételeiben a panaszos elismerte, hogy az Európai Bizottságnak valóban nincsenek szerződéses kötelezettségei vele szemben, hanem alapvetően a fogadó intézménnyel szemben és fordítva, és hogy az Európai Bizottság beavatkozási lehetőségei nagyon korlátozottak. A panaszos azt állította, hogy a Bizottság tájékoztatta arról, hogy a beavatkozás egyetlen módja a fogadó intézménnyel kötött szerződés felmondása, valamint a szerződés módosítása és a fogadó intézménnyel való megállapodás esetén az átruházás engedélyezése. A panaszos azonban azt állította, hogy arról is tájékoztatták, hogy a fogadó intézmény vonakodik beleegyezni egy ilyen változtatásba, mivel attól tart, hogy elveszíti a Bizottság más projektekhez nyújtott támogatását. Ami a Bizottság azon állítását illeti, hogy szolgálatai folyamatosan kapcsolatban álltak mindkét féllel, a panaszos megjegyezte, hogy ő vette fel a kapcsolatot a Bizottsággal, nem pedig a Bizottság. A panaszos szerint, még ha feltételezzük is, hogy -- amint arra a Bizottság a véleményében rámutatott -- kapcsolat állt is fenn közte és a fogadó intézmény között a javaslatnak a Bizottsághoz történő közös benyújtása során, ez a kapcsolatfelvétel nem tette lehetővé számára, hogy tudomást szerezzen a projektje végrehajtásával kapcsolatos állítólagos problémákról.

2.4 Az ombudsman először is meg kívánja jegyezni, hogy a Marie Curie-ösztöndíj szerkezetét a jelen ügyben négy dokumentum szabályozza, amelyekben három különböző szerződő fél vesz részt:

1. a Bizottság és a fogadó intézmény vagy vállalkozó (a tagállamban található egyetem) között 2001. március 8-án aláírt szerződés (a továbbiakban: a szerződés);
2. a Marie Curie-projekt leírása (a szerződés I. melléklete);
3. a szerződés általános feltételei (a szerződés II. melléklete), amelyek meghatározzák a szerződő fél és az ösztöndíjas kötelezettségeit is; és
4. a panaszos és a fogadó intézet (a tagállam egyetemének egy része) között 2002. május 6-án létrejött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás), a Szerződés 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban.

2.5 A panaszos alábbi állításainak és állításainak kezelése érdekében az ombudsman helyénvalónak tartja felidézni azokat a legrelevánsabb rendelkezéseket, amelyek tisztázzák a Marie Curie projektben részt vevő három fél, nevezetesen a Bizottság, a fogadó intézmény és a panaszos kötelezettségeit és jogait. Először is, ami a szerződő félnek (vagyis a fogadó intézménynek) az ösztöndíjassal fennálló kapcsolatát illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy a szerződés általános feltételei 3. cikkének (1) bekezdése értelmében „\[a\]*szerződő félnek írásbeli megállapodást kell kötnie az ösztöndíjassal. Ez a megállapodás a szerződéssel összhangban meghatározza a projekt végrehajtásának feltételeit, valamint az ösztöndíjas és a vállalkozó jogait és kötelezettségeit. Ezt a szerződést csatolni kell a megállapodáshoz. A megállapodásban meg kell határozni különösen a) a szerződő fél által a szerződés alapján az ösztöndíjas javára kapott összegeket, valamint az ösztöndíjasnak járó összegek kifizetésének szabályait; b) a szerződésre alkalmazandó jog; c) az ösztöndíjas a tagállamban alkalmazott munkavállalókra vonatkozó szociális biztonsági rendszer hatálya alá tartozik (...)."*

Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a szerződés általános feltételei 2. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „\[a\]*vállalkozó biztosítja, hogy az I. mellékletben leírt projektet a szerződésnek megfelelően hajtsák végre. A vállalkozó közvetítő az ösztöndíjas és a Bizottság között. Feladata különösen a projekttel kapcsolatos valamennyi dokumentumnak és levelezésnek a Bizottság részére történő továbbítása."* Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a szerződés általános feltételei 2. cikke (2) bekezdésének i) pontja értelmében „\[a\]*szerződő fél különösen köteles i) haladéktalanul értesíteni a Bizottságot, amint olyan körülményekről szerez tudomást, amelyek befolyásolhatják e szerződés teljesítését (...)".*

A szerződés felmondását illetően az ombudsman megjegyzi, hogy a szerződés általános feltételei 8. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „\[a\]*Bizottság felmondhatja a szerződést: a) amikor a vállalkozó vagy a munkatárs megszünteti a projektet, vagy e melléklet 6. cikke alapján; b) ha a vállalkozó és a munkatárs közötti megállapodás a megállapodás szerinti kötelezettségeik be nem tartása miatt megszűnik* " , és a Szerződés általános feltételei 8. cikkének (2) bekezdése kimondja,*hogy "\[a\] Bizottság a vállalkozó írásbeli kérésére nem emel kifogást a szerződés felmondása ellen az e cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett okok miatt*".

2.6 Ami a jelen panasz tényállását illeti, az ügy irataiból kitűnik, hogy a vállalkozó 2003. március 27-i levelében arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2003. január 1-je óta semmilyen kapcsolatban nem állt a panaszossal, és hogy egészségügyi problémák miatt 2002. június 11-én elhagyta az intézetet, és soha nem tért vissza. Ebben a levélben a vállalkozó arról is tájékoztatta a Bizottságot, hogy annak ellenére, hogy többször is felkérte a panaszost, hogy térjen vissza az Intézetbe a kutatási projekt megvitatása érdekében, a panaszos soha nem fontolta meg a fogadó intézetbe való visszatérést, és figyelmen kívül hagyott minden lehetőséget a kutatási projekt fejlesztésére. Végül ebben a levélben a szerződő fél arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy ezért 2002. december 31-én felmondta a panaszossal kötött megállapodást. Úgy tűnik, hogy a vállalkozó e levelét követően a Bizottság úgy határozott, hogy felmondja a fogadó intézménnyel kötött szerződést, és így a kutatási projektet.

2.7 Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy a Bizottság nem tájékoztatta őt azokról az okokról, amelyek miatt nem kötelezte a fogadó intézményt a szerződésben meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére, a fent leírt szerződéses struktúrából kitűnik, hogy a Bizottságnak nem voltak szerződéses kötelezettségei a panaszossal szemben. Észrevételeiben a panaszos ezt elismerte.

2.8 Az ombudsman megjegyzi, hogy véleményében a Bizottság rámutatott, hogy a fogadó intézmény arról tájékoztatta, hogy az utóbbi és a panaszos közötti megállapodás 2002. december 31-én megszűnt. Amint azt az ombudsman fentebb már megjegyezte (lásd az 1.4. pontot), úgy tűnik, hogy a panaszos észrevételeiben nem vitatta a megállapodás felmondásának tényét. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a fogadó intézmény és a panaszos közötti megállapodás megszűnésére tekintettel úgy tűnik, hogy a Bizottságnak nem volt oka arra kötelezni a fogadó intézményt, hogy teljesítse a szerződésben meghatározott kötelezettségeit. Tekintettel erre és a Bizottság panaszossal szembeni szerződéses kötelezettségeinek hiányára, az ombudsman úgy véli, hogy úgy tűnik, hogy a Bizottság nem volt köteles tájékoztatni a panaszost azokról az okokról, amelyek miatt véleménye szerint nem kötelezte a fogadó intézményt kötelezettségeinek teljesítésére.

2.9 Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy a Bizottság nem tájékoztatta őt azokról az okokról, amelyek miatt nem tette lehetővé a másik intézménybe való áthelyezését,*az ombudsman megjegyzi, hogy a szerződés 7. cikke ("Módosítások") úgy rendelkezett, hogy "szerződését, beleértve annak mellékleteit is, csak írásban, az ajánlatkérő szervek meghatalmazott képviselői közötti módosítással lehet módosítani. E célból semmilyen szóbeli megállapodás nem kötheti az ajánlatkérő szerveket. A módosítási kérelmeknek legalább két hónappal a projekt időtartamának lejárta előtt be kell érkezniük a Bizottsághoz."* Az ombudsman úgy véli, hogy egy másik fogadó intézményhez történő továbbítás iránti kérelemhez a Bizottság és a fogadó intézmény közötti szerződés lényeges módosítására volt szükség. Az ombudsman megjegyzi, hogy úgy tűnik, hogy a fogadó intézmény nem nyújtott be ilyen, a szerződés módosítására irányuló kérelmet a Bizottsághoz.

2.10 A fenti megfontolások alapján az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság részéről nem merült fel hivatali visszásság azzal kapcsolatban, hogy állítólag nem tájékoztatta a panaszost azokról az okokról, amelyek miatt i. nem kötelezte a fogadó intézményt a szerződésben meghatározott kötelezettségei teljesítésére, és ii. nem tette lehetővé számára, hogy egy másik intézménybe helyezzék át.
**3 A Bizottság azon állítólagos mulasztásáról, hogy tájékoztatta a panaszost arról a döntésről, hogy nem fizeti ki neki az ösztöndíjának megfelelő összegeket**   

3.1 A panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem tájékoztatta őt arról a döntésről, hogy nem fizeti ki neki az ösztöndíjának megfelelő összegeket.

3.2 Véleményében az Európai Bizottság megállapította, hogy az egyéni ösztöndíj szerződéses struktúrája szerint az Európai Közösség hozzájárulásait a fogadó intézménynek fizették ki, nem pedig a panaszosnak. A Bizottság álláspontja szerint tehát nem volt szerződéses kötelezettsége, hogy tájékoztassa a panaszost a közte és a fogadó intézmény között létrejött szerződés felmondásáról. A szerződés megszűnése továbbá a fogadó intézmény és a panaszos között létrejött szerződés megszűnésének közvetlen következménye volt.

3.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy abban az esetben, ha a Bizottság és a szerződő fél közötti szerződés megszűnik, a szerződés általános feltételei 8. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik,*hogy "\[a\] szerződő fél megteszi a megfelelő intézkedéseket a vállalt kötelezettségek törlése vagy csökkentése érdekében, a Bizottságtól kapott, a szerződés felmondásáról értesítő levél kézhezvételét vagy a szerződés felmondását kérő levél elküldését követően ."* Így a fogadó intézmény az, amely a szerződés felmondása esetén megszünteti az ösztöndíjas kifizetését. Amint azt a fenti 2.7. pontban már említettük, ebben az összefüggésben a Bizottság nem köteles tájékoztatni a munkatársat.

3.4 A fenti megfontolások alapján az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy az Európai Bizottság részéről nem történt hivatali visszásság ezzel az állítással kapcsolatban.
**4 A Bizottság azon állítólagos mulasztásáról, hogy tájékoztatta a panaszost az ösztöndíjának megfelelő fennmaradó összegekről, amelyeket nem tudott felhasználni a kutatásához**   

4.1 A panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem tájékoztatta őt az ösztöndíjának megfelelő fennmaradó összegekről, amelyeket nem tudott felhasználni a kutatásához.

4.2 Véleményében az Európai Bizottság kijelentette, hogy a szerződés megszűnését követően a közösségi pénzügyi hozzájárulás fel nem használt részét a szerződő félnek vissza kell térítenie magának az Európai Bizottságnak. A költségvetési rendelet 11. cikke értelmében a Bizottság ezért már nem tudta ezt az összeget a panaszos javára felhasználni.

4.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy a szerződés általános feltételei 8. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "\[a\] szerződés felmondása*esetén a Bizottság a projekt előrehaladásának figyelembevételével követelheti a közösségi pénzügyi hozzájárulás egy részének visszafizetését. A vállalkozó és/vagy az ösztöndíjas által visszatartandó összegeket a projekt teljesítésének időtartamával arányosan kell kiszámítani (...)".*

4.4 A fenti megfontolások alapján az ombudsman úgy véli, hogy az Európai Bizottság részéről nem történt hivatali visszásság ezzel az állítással kapcsolatban.
**5 A panaszos állításai**   

5.1 A panaszos azt állította, hogy i. lehetőséget kell biztosítani számára, hogy részesüljön az ösztöndíjának megfelelő fennmaradó összegekből. Azt állította továbbá, hogy ii. a Bizottságnak felül kellene vizsgálnia a Marie Curie-ösztöndíjakkal kapcsolatos eljárást, és alaposabban felügyelnie kellene az ösztöndíjak végrehajtását.

5.2 Ami a panaszos első állítását illeti, a Bizottság kijelentette, hogy úgy tűnik, hogy a panaszos igényelte a 2003. januári és februári ösztöndíjának megfelelő összegeket, és hogy a munkáltatójához kell fordulnia, mivel ezek a kifizetések a panaszos és a fogadó intézmény között aláírt megállapodáshoz kapcsolódtak.

A panaszos második állítását illetően a Bizottság kijelentette, hogy a megállapodás teljes időtartama alatt a Bizottság szolgálatai rendszeres kapcsolatban maradtak mindkét féllel, és minden (jogilag) lehetséges erőfeszítést megtettek a megfelelő megoldás megtalálása érdekében. A Bizottság véleménye szerint, amint az a Bizottság szolgálatai, a fogadó szervezet és a panaszos közötti állandó kapcsolatokból egyértelműen kiderült, a megállapodás végrehajtásának megfelelő felügyeletét a különböző szerződéses kapcsolatok szerkezete által meghatározott korlátokon belül biztosították.

5.3 Észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy a Marie Curie-ösztöndíjprogram célja, azaz a fiatal európai kutatók pályafutásának támogatása és az EU-n belüli kutatás megerősítése nem valósult meg. Ezzel összefüggésben a panaszos azt javasolta, hogy az ombudsman tegyen észrevételeket a Bizottság eljárásának hatékonyságával kapcsolatban, és kérjen teljes áttekintést a Marie Curie-ösztöndíjprogramról, pontosabban ismertetve az elért eredményeket.

5.4 Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy i. lehetőséget kell kapnia arra, hogy részesüljön az ösztöndíjának megfelelő fennmaradó összegekből, az ombudsman megjegyzi, hogy a fogadó intézménynek a Bizottsághoz intézett 2003. március 27-i levelében foglalt információk alapján úgy tűnik, hogy a panaszos és a fogadó intézmény között létrejött megállapodást a fogadó intézmény 2002. december 31-én felmondta. Tekintettel arra, hogy a panaszosnak fizetendő havi kifizetések kérdését a közte és a fogadó intézmény között létrejött megállapodás szabályozza, az ombudsman úgy véli, hogy ésszerűnek tűnik a Bizottság azon álláspontja, amely szerint a panaszosnak korábbi munkáltatójához, azaz a fogadó intézményhez kell fordulnia.

5.6 Ami a panaszos azon állítását illeti, hogy (ii) az Európai Bizottságnak felül kellene vizsgálnia a Marie Curie-ösztöndíjakkal kapcsolatos eljárást, és alaposabban felügyelnie kellene az ösztöndíjak végrehajtását, az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos fenti három állításával kapcsolatos következtetéseire (lásd a 2.10., 3.4. és 4.4. pontot) tekintettel nincs szükség további vizsgálat folytatására ezen állítással kapcsolatban.

5.7 A fenti megfontolások alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot a panaszos állításaival kapcsolatban.
**6 Következtetés**   

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Őszintén,

P. Nikiforos DIAMANDOUROS