Strasbourg, 2005. december 15.

Tisztelt M. Úr!

2004. november 11-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz, amelyben azt állította, hogy a Bizottság nem kezelte megfelelően az Ön arra vonatkozó panaszait, hogy a görög hatóságok nem ismerték el Önt vegyipari mérnökként az Egyesült Királyságban anyagmérnökként szerzett szakmai képesítése alapján, és különösen azt, hogy a 89/48/EGK irányelvnek az Ön ügyére vonatkozó bizottsági értelmezése túlságosan leegyszerűsödött.

2004. december 20-án továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének. A Bizottság 2004. április 5-én küldte meg véleményét. Az észrevételeket tartalmazó meghívóval együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2005. május 30-án küldött meg.

2005. november 15-én e-mailben arra kérték Önt, hogy tájékoztassa az ombudsmant arról, hogy nyújtott-e be keresetet egy görög bírósághoz amiatt, hogy a görög hatóságok megtagadták Öntől a vegyészmérnöki képesítés elismerését. 2005. november 23-án kelt e-mailjében arról tájékoztatott, hogy keresetet nyújtott be a Görög Államtanácshoz a felsőfokú oklevelek szakmai egyenértékűségének elismerésével foglalkozó tanács 64/2003. sz. határozatának megsemmisítése iránt, amely az Ön ügyére vonatkozott. Kérésre megkaptam a Görög Államtanácstól e kereset másolatát.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről. A félreértések elkerülése érdekében fontos emlékeztetni arra, hogy az EK-Szerződés felhatalmazza az ombudsmant arra, hogy csak a közösségi intézmények és szervek tevékenysége során vizsgálja meg a hivatali visszásságok lehetséges eseteit. Az európai ombudsman alapokmánya kifejezetten úgy rendelkezik, hogy semmilyen más hatóság vagy személy intézkedése nem képezheti az ombudsmanhoz benyújtott panasz tárgyát. Az ombudsman panaszával kapcsolatos vizsgálatai ezért annak vizsgálatára irányultak, hogy történt-e hivatali visszásság a Bizottság tevékenysége során.

A PANASZ

2001. december 6-án a panaszos kérelmet nyújtott be az illetékes görög hatósághoz, a felsőfokú oklevelek szakmai egyenértékűségének elismerésével foglalkozó tanácshoz (a továbbiakban: SAEI), hogy az Egyesült Királyságban (a továbbiakban: Egyesült Királyság) szerzett felsőfokú oklevelek és szakmai képesítések alapján ismerjék el a vegyészmérnöki szakma Görögországban történő gyakorlásához való jogát. 64/2003. sz. határozatával a SAEI elutasította a panaszos fent említett kérelmét, mivel a panaszos nem szerezte meg a vegyészmérnöki szakma egyesült királyságbeli gyakorlásához szükséges szakmai képesítést. 2002. július 12-én és 2002. szeptember 18-án kelt levelében a panaszos panaszt tett az Európai Bizottságnál amiatt, hogy Görögország megsértette az EK-Szerződés és a legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről szóló, 1998. december 21-i 89/48/EGK tanácsi irányelv (1) (89/48/EGK irányelv) szerinti azon jogát, hogy Görögországban az Egyesült Királyságban szerzett felsőfokú oklevelei és szakmai képesítései alapján gyakorolja a vegyészmérnöki szakmát. A panaszos és a Bizottság közötti kiterjedt levélváltást követően a Bizottság 2003. július 10-én kelt levelében arról tájékoztatta a panaszost, hogy ügyének aktája láthatóan nem tartalmaz bizonyítékot a közösségi jog állítólagos megsértésére, mivel bár az Egyesült Királyság „Mérnöki Tanácsa” által küldött dokumentumból kiderült, hogy a panaszos rendelkezik az „Anyagmérnök” szakma egyesült királyságbeli gyakorlásához szükséges képesítéssel, a polimer tudományra és technológiára szakosodva, ugyanez a dokumentum nem utalt arra, hogy a) az „Anyagmérnök” szakma által lefedett tevékenységi kör egyenértékű lenne az Egyesült Királyságban a „Vegyészmérnök” szakmának megfelelő tevékenységi körrel; vagy b) a panaszos rendelkezik-e a „vegyészmérnöki” szakma egyesült királyságbeli gyakorlásához szükséges képesítéssel. E tekintetben a Bizottság a panaszosnak címzett 2003. február 19-i levelében megemlítette, hogy az Egyesült Királyság Vegyészmérnöki Intézete és a görög hatóságok által szolgáltatott információk alapján a panaszos „Chartered Chemical Engineer”-ként való beiratkozása az Egyesült Királyságban valószínűleg megkönnyítené szakmai képesítéseinek Görögországban történő elismerését.

2004. szeptember 13-i és 2004. október 12-i levelében a panaszos vitatta, hogy a Bizottság hogyan értelmezte és alkalmazta a közösségi jogot az ő esetében, lényegében azzal érvelve, hogy a) figyelembe véve, hogy az Egyesült Királyság mérnöki szakmát szabályozó „mérnöki tanácsa” megerősítette, hogy „jogosult a polimer tudományra és technológiára szakosodott anyagmérnöki szabályozott szakma gyakorlására”, és hogy „a fenti szakmai elismerés a vegyészmérnökével azonos szintű”, szakmáját a „vegyészmérnöki” szakmával egyenértékűnek kell tekinteni; és b) joga volt ahhoz, hogy Görögországban „anyagtudományi és technológiai szakirányú vegyészmérnökként” ismerjék el. A panaszos rámutatott arra, hogy egy diáktársát, aki pontosan ugyanazokkal a tudományos képesítésekkel és szakmai jogokkal rendelkezik az Egyesült Királyságban, mint ő, így elismerték.

2004. október 20-i válaszában a Bizottság megerősítette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy további lépéseket tegyen a panaszos ügyében, megjegyezve, hogy a) a 89/48/EGK irányelv alkalmazásában a "mérnöki szakma" nem tekinthető egyetlen szakmának, mivel számos különböző szakterületet foglal magában, amelyek tagállamonként eltérőek; b) a brit hatóságok nem erősítették meg, hogy a panaszos teljes körű vegyészmérnöki képesítéssel rendelkezik az Egyesült Királyságban; c) az Egyesült Királyság Mérnöki Tanácsának 2003. május 23-i levele csupán megerősítette, hogy a panaszos jogosult az anyagmérnöki szakma gyakorlására az Egyesült Királyságban, és szakmai elismerése „a vegyészmérnöki szakmai elismeréssel” egyenértékű, ami nem jelenti azt, hogy a két szakma tevékenységi területe azonos lenne, vagy hogy a panaszos jogosult lenne a vegyészmérnöki szakma gyakorlására az Egyesült Királyságban; d) a panaszos azon érvét illetően, miszerint Görögországban más anyagmérnököket is elismertek anyagtudományra és technológiára szakosodott vegyészmérnökként, további információk nélkül ezen az alapon semmilyen megkülönböztetés nem állapítható meg, figyelembe véve, hogy i. az a tény, hogy e személyek képesítését a görög hatóságok tudományosan elismerték, nem tartozik a 89/48 irányelv hatálya alá, és nem befolyásolhatja ezen irányelv értelmezését; és ii. a panaszos 2002. július 22-i levelében jelezték, hogy ezek a személyek az anyagmérnöki szakmához kapcsolódó egyéb szakmákat is gyakorolnak.

Ezt követően 2004. november 11-én a panaszos panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz (2), azt állítva, hogy a Bizottság nem kezelte megfelelően a fent említett panaszait, amelyek arra vonatkoztak, hogy a görög hatóságok nem ismerték el őt vegyészmérnökként az Egyesült Királyságban anyagmérnökként szerzett szakmai képesítése alapján, és különösen, hogy a 89/48/EGK irányelvnek az ügyére vonatkozó bizottsági értelmezése túlzottan leegyszerűsödött.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

2005. március 18-i véleményében a Bizottság összefoglalva a következő észrevételeket tette a panaszos ügyével kapcsolatban. A 89/48/EGK irányelv célja, hogy lehetővé tegye egy tagállamban egy szakma gyakorlására teljes körű képesítéssel rendelkező személy számára, hogy ugyanazt a szakmát egy másik tagállamban is gyakorolhassa. Görögországban a polimermérnöki szakma nem létezik, de van egy szélesebb körű vegyészmérnöki szakma. Az Egyesült Királyságban mindkét szakma létezik. A panaszos azt kérte a görög hatóságoktól, hogy ismerjék el a vegyészmérnöki szakma Görögországban történő gyakorlásához való jogát. A szakmák közötti megfelelés megállapítása a tagállamokban különösen összetett feladat a mérnöki tudományok területén, mivel számos, a tagállamok által különböző módon szervezett ágazat létezik, amelyek különböző szakmáknak tekinthetők. Ilyen összetett esetekben a Bizottság szolgálatai nem rendelkeznek az annak meghatározásához szükséges szakmai hozzáértéssel, hogy „A” tagállamban melyik az a szakma, amelyet egy szakember „B” tagállamban gyakorolni kíván. Mivel a szakmák szervezésének hatásköre a tagállamokhoz tartozik, ez az elemzés csak az illetékes nemzeti hatóságok által szolgáltatott információkon alapulhat.

Ami a panaszos ügyét illeti, az Egyesült Királyság Vegyészmérnöki Intézete 2003. február 7-i e-mailjében jelezte, hogy „az akadémiai képesítés, valamint az Anyagok Intézetének szakmai tagjaként való nyilvántartásba vételhez szükséges kompetencia, képzés és tapasztalat színvonala hasonló az IChemE-nél okleveles vegyészmérnökként való nyilvántartásba vételhez szükséges színvonalhoz. Az okleveles vegyészmérnökként való nyilvántartásba vétel azonban megkövetelheti, hogy egy másik tárgyban szerezzen képesítést, és egy másik területen szerezzen kompetenciát, képzést és tapasztalatot. A vegyészmérnöki szakma sokszínű, és a Chartered Chemical Engineers számos különböző területen dolgozik, és lehetséges, hogy valaki, aki "polimermérnökként" dolgozik, Chartered Chemical Engineernek minősülhet. E pontosítások alapján a görög hatóságok úgy vélték, hogy a panaszos nem minősült „vegyészmérnöknek” az Egyesült Királyságban, és ezért a 89/48/EGK irányelv alapján nem volt jogosult képesítésének elismerésére a vegyészmérnöki szakma görögországi gyakorlása céljából. Figyelembe véve a brit hatóságok által szolgáltatott információkat, a Bizottság megállapította, hogy ebben az ügyben nem állapították meg a közösségi jog megsértését. Ami a panaszos azon érvét illeti, miszerint azért érte hátrányos megkülönböztetés, mert az Egyesült Királyságban pontosan azonos tudományos képesítéssel és szakmai jogokkal rendelkező más anyagmérnököket Görögországban anyagtudományra és technológiára szakosodott vegyészmérnökként ismertek el, a Bizottság megismételte azt, amit 2004. október 20-i levelében megállapított (lásd a fenti d) pontot).

A panaszos észrevételei

A panaszos részletes és részletes (2005. május 30-i keltezésű) észrevételeket nyújtott be a Bizottság véleményével kapcsolatban, a 89/48 irányelv megsértésére és helytelen alkalmazására hivatkozva, az alábbi érvek alapján:

a) Görögország nem hajtotta végre megfelelően a 89/48 irányelvet;

b) A Bizottság válasza a fent említett érvére, miszerint a görög hatóságok hátrányos megkülönböztetést alkalmaztak vele szemben, a 2002. július 22-i levelének téves értelmezésén alapult;

c) Görögországban létezik a polimer anyagok tudományára és technológiájára szakosodott mérnöki szakma, mint a 89/48/EGK irányelv értelmében vett szabályozott szakma, és a Bizottságnak úgy kellett volna tekintenie, hogy a SAEI köteles volt megvizsgálni, hogy a görög jogszabályokban előírt kilenc mérnöki szakirány közül melyik áll a legközelebb az általános szakmai képesítéséhez, és e szakképesítéssel rendelkező mérnöknek kellett volna minősítenie;

d) Az Egyesült Királyságban a szabályozott vegyészmérnöki szakma gyakorlására vonatkozó engedély nem előfeltétele annak, hogy a görög hatóságok elismerjék szakmai képesítését (vegyi) polimermérnökként;

e) Az Egyesült Királyság Vegyészmérnöki Intézetének fent említett, 2003. február 7-i e-mailjét a Bizottság tévesen értelmezte, és csak 2004 októberében közölte vele, megsértve ezzel a védelemhez való jogát;

f) A Chemical Engineer és a Polymer Engineer nem két teljesen különböző szakma az Egyesült Királyságban, és amint azt az Egyesült Királyság Vegyészmérnöki Intézete egyértelműen javasolta, a Polymer Engineer regisztrálható Chartered Chemical Engineer-ként, ha megfelel az intézmény követelményeinek;

g) A Bizottság közvetetten jóváhagyta a görög hatóságok azon kérését, hogy diplomái akadémiai szempontból egyenértékűek legyenek, mivel ez előfeltétele képesítései szakmai egyenértékűsége elismerésének; és

h) A Bizottság tévesen hagyta figyelmen kívül azt a tényt, hogy a SAEI nem vette figyelembe a Görögországban szerzett szakmai tapasztalatát ellensúlyozó tényezőként.

Ezenkívül észrevételeiben a panaszos azzal érvel, hogy feltételezve, hogy ügye nem tartozik a 89/48 irányelv hatálya alá, a Bizottságnak el kellett volna fogadnia, hogy a SAEI-nek el kellett volna ismernie szakmai képesítéseit az EK-Szerződés 43. és 47. cikke alapján, ahogyan azt a Bíróság a 340/89. sz. Vlassopoulou-ügyben (3), a C-319/92. sz. Haim-ügyben (4) és a C-238/98. sz. Hocsman-ügyben (5) értelmezte. Következésképpen a panaszos rámutat arra, hogy úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság szándékosan hagyta, hogy a SAEI megtévessze, mivel maga a Bizottság is elismerte, hogy kizárólag az illetékes hatóságok által rendelkezésére bocsátott információkra támaszkodott, az irányelv elveinek és rendelkezéseinek az ő esetében és következésképpen a mérnöki szakma tekintetében elfogadott „szuperegyszerűsített” értelmezését, valamint a megkülönböztetésmentesség elvének nyilvánvaló megsértését követően.

További vizsgálatok

A Bizottsághoz intézett 2002. július 12-i levelében a panaszos többek között jelezte, hogy amennyiben a SAEI úgy dönt, hogy elutasítja a görögországi vegyészmérnöki szakma gyakorlásához való jogának elismerésére vonatkozó 2001. december 6-i kérelmét, a görög bíróságok előtt vitatja az ilyen határozat jogszerűségét. 2005. november 15-én a panaszost e-mailben felkérték, hogy tájékoztassa az ombudsmant arról, hogy nyújtott-e be keresetet egy görög bírósághoz a fent említett kérelmének elutasításával kapcsolatban. Ezt követően a 2005. november 23-án küldött e-mailben a panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy keresetet nyújtott be a Görög Államtanácshoz a SAEI 64/2003. sz. határozatának megsemmisítése iránt (nyilvántartási szám: 6348/2.9.2003). Ugyanebben az e-mailben a panaszos megjegyezte, hogy a görög Államtanács 4753/1997. és 2070/1999. sz. határozatában már foglalkozott az üggyel, ami arra utal, hogy a 89/48/EGK irányelv alkalmazandó. A panaszos jelezte továbbá, hogy véleménye szerint a Bizottság beavatkozása hatékony eszköz lehet a görög hatóságok önkényességének megszüntetésére az ő esetében, és hogy az Államtanács nem fogja megvizsgálni, hogy a Bizottság teljesítette-e az EK-Szerződés őreként rá háruló feladatokat.

Kérésére az ombudsman megkapta a Görög Államtanácstól a panaszos által benyújtott, fent említett kereset másolatát. A jelen keresetben a panaszos a következő érvek alapján vitatja a SAEI 64/2003. sz. határozatának jogszerűségét a 89/48 irányelv megsértésére és téves alkalmazására hivatkozva:

a) Görögország nem hajtotta végre megfelelően a 89/48 irányelvet;

b) Görögországban létezik a polimer anyagok tudományára és technológiájára szakosodott mérnöki szakma, mint a 89/48/EGK irányelv értelmében vett szabályozott szakma, és az SAEI-nek meg kellett volna vizsgálnia, hogy a görög jogszabályokban előírt kilenc mérnöki szakirány közül melyik áll a legközelebb az általános szakmai képesítéséhez, és e szakirányú mérnöknek kellett volna minősítenie;

c) Az Egyesült Királyságban a szabályozott vegyészmérnöki szakma gyakorlására vonatkozó engedély nem előfeltétele annak, hogy a görög hatóságok elismerjék szakmai képesítését (vegyi) polimermérnökként;

d) A megtámadott határozat az Egyesült Királyság Vegyészmérnöki Intézetének dokumentumára támaszkodik, amelyet nem közöltek vele, megsértve ezzel a védelemhez való jogát;

e) A vegyészmérnök és a polimer mérnök nem két teljesen különböző szakma az Egyesült Királyságban;

f) A megtámadott határozat nem követelheti meg diplomái akadémiai egyenértékűségét a képesítései szakmai egyenértékűsége elismerésének előfeltételeként; és

g) A SAEI nem vette figyelembe a Görögországban szerzett szakmai tapasztalatát ellensúlyozó tényezőként.

A panaszos továbbá azzal érvel, hogy feltételezve, hogy ügye nem tartozik a 89/48 irányelv hatálya alá, a SAEI-nek el kellett volna ismernie szakmai képesítéseit az EK-Szerződés 43. és 47. cikke alapján, ahogyan azt a Bíróság a 340/89. sz. Vlassopoulou-ügyben (6), a C-319/92. sz. Haim-ügyben (7) és a C-238/98. sz. Hocsman-ügyben (8) értelmezte.

A HATÁROZAT

1 A panaszos által a Bizottsághoz benyújtott jogsértési panasz megfelelő kezelésének állítólagos elmulasztása

1.1 2001. december 6-án a panaszos kérelmet nyújtott be az illetékes görög hatósághoz, a felsőfokú oklevelek szakmai egyenértékűségének elismerésével foglalkozó tanácshoz (SAEI), hogy az Egyesült Királyságban (UK) szerzett felsőfokú oklevelek és szakmai képesítések alapján ismerjék el a vegyészmérnöki szakma Görögországban történő gyakorlásához való jogát. 64/2003. sz. határozatával a SAEI elutasította a panaszos fent említett kérelmét, mivel a panaszos nem szerezte meg a vegyészmérnöki szakma egyesült királyságbeli gyakorlásához szükséges szakmai képesítést. 2002. július 12-én és 2002. szeptember 18-án kelt levelében a panaszos panaszt tett az Európai Bizottságnál amiatt, hogy Görögország megsértette az EK-Szerződés és a legalább hároméves szakoktatást és szakképzést lezáró felsőfokú oklevelek elismerésének általános rendszeréről szóló, 1998. december 21-i 89/48/EGK tanácsi irányelv (9) (a továbbiakban: 89/48/EGK irányelv) szerinti azon jogát, hogy Görögországban az Egyesült Királyságban szerzett felsőfokú oklevelei és szakmai képesítései alapján gyakorolja a vegyészmérnöki szakmát. A panaszos és a Bizottság közötti kiterjedt levélváltást követően a Bizottság 2003. július 10-én kelt levelében tájékoztatta a panaszost, hogy ügyének aktája nem tartalmaz a közösségi jog állítólagos megsértésére vonatkozó bizonyítékot. 2004. szeptember 13-i és 2004. október 12-i levelében a panaszos vitatta, hogy a Bizottság hogyan értelmezte és alkalmazta ügyében a közösségi jogot. 2004. október 20-i válaszában a Bizottság megerősítette, hogy nincs abban a helyzetben, hogy további lépéseket tegyen a panaszos ügyében. Ezt követően 2004. november 11-én a panaszos panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz, amelyben azt állította, hogy a Bizottság nem kezelte megfelelően a fent említett panaszait, amelyek arra vonatkoztak, hogy a görög hatóságok nem ismerték el vegyészmérnökként az Egyesült Királyságban anyagmérnökként szerzett szakmai képesítése alapján, és különösen, hogy a 89/48/EGK irányelv Bizottság általi értelmezése ügye tekintetében túlzottan leegyszerűsített.

1.2 2005. március 18-i véleményében az Európai Bizottság kifejtette és megvédte a panaszos jogsértési panaszának kezelésével kapcsolatos intézkedéseit.

1.3 A panaszos (2005. május 30-án kelt) részletes és részletes észrevételeket nyújtott be az Európai Bizottság véleményével kapcsolatban, több érv alapján a 89/48 irányelv megsértésére és helytelen alkalmazására hivatkozva. Ezenkívül észrevételeiben a panaszos azzal érvel, hogy feltételezve, hogy ügye nem tartozik a 89/48 irányelv hatálya alá, a Bizottságnak el kellett volna fogadnia, hogy a SAEI-nek el kellett volna ismernie szakmai képesítéseit az EK-Szerződés 43. és 47. cikke alapján, ahogyan azt a közösségi bíróság a 340/89. sz. Vlassopoulou-ügyben (10), a C-319/92. sz. Haim-ügyben (11) és a C-238/98. sz. Hocsman-ügyben (12) értelmezte. Következésképpen a panaszos rámutat arra, hogy úgy kell tekinteni, hogy a Bizottság szándékosan hagyta, hogy a SAEI megtévessze, mivel maga a Bizottság is elismerte, hogy kizárólag az illetékes hatóságok által rendelkezésére bocsátott információkra támaszkodott, az irányelv elveinek és rendelkezéseinek az ő esetében és következésképpen a mérnöki szakma tekintetében elfogadott „szuperegyszerűsített” értelmezését, valamint a megkülönböztetésmentesség elvének nyilvánvaló megsértését követően.

1.4 A Bizottsághoz intézett 2002. július 12-i levelében a panaszos többek között kijelentette, hogy amennyiben a SAEI úgy dönt, hogy elutasítja a görögországi vegyészmérnöki szakma gyakorlásához való jogának elismerésére vonatkozó 2001. december 6-i kérelmét, a görög bíróságok előtt vitatja az ilyen határozat jogszerűségét. 2005. november 15-én a panaszost e-mailben felkérték, hogy tájékoztassa az ombudsmant arról, hogy nyújtott-e be keresetet egy görög bírósághoz a fent említett kérelmének elutasításával kapcsolatban. Ezt követően a 2005. november 23-án küldött e-mailben a panaszos arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy keresetet nyújtott be a Görög Államtanácshoz a SAEI 64/2003. sz. határozatának megsemmisítése iránt (nyilvántartási szám: 6348/2.9.2003). Ugyanebben az e-mailben a panaszos megjegyezte, hogy a görög Államtanács 4753/1997. és 2070/1999. sz. határozatában már foglalkozott az üggyel, ami arra utal, hogy a 89/48/EGK irányelv alkalmazandó. A panaszos jelezte továbbá, hogy véleménye szerint a Bizottság beavatkozása hatékony eszköz lehet a görög hatóságok önkényességének megszüntetésére az ő esetében, és hogy az Államtanács nem fogja megvizsgálni, hogy a Bizottság teljesítette-e az EK-Szerződés őreként rá háruló feladatokat.

1.5 A panaszosnak a görög Államtanács 4753/1997. és 2070/1999. sz. határozataira való hivatkozásaival kapcsolatban az ombudsman megjegyzi, hogy a görög Államtanács 4753/1997. sz. határozatában annak megállapítására szorítkozott, hogy figyelembe véve a panaszos által az Egyesült Királyságban szerzett okleveleket, a panaszos kereshetőségi joggal rendelkezik a 89/48/EGK irányelvnek a görög jogrendbe való átültetése kormány általi elmulasztásának megsemmisítése iránti kereset benyújtására annak érdekében, hogy ezen irányelv alapján Görögországban el lehessen ismerni vegyészmérnöki szakmai képesítését. Az Államtanács azonban 4753/1997. és 2070/1999. sz. határozatában nem mondta ki kifejezetten, és nem is javasolta, hogy a 89/48/EGK irányelv ténylegesen alkalmazandó legyen a panaszos ügyére.

1.6 Az ombudsman továbbá kérésére megkapta a Görög Államtanácstól a panaszos által benyújtott, fent említett kereset másolatát. Ebben a keresetben a panaszos a 89/48 irányelv megsértésére és téves alkalmazására hivatkozva vitatja a SAEI 64/2003. sz. határozatának jogszerűségét több olyan érv alapján, amelyek lényegében megegyeznek a panaszos által az ombudsmanhoz benyújtott panaszban és a Bizottság véleményére vonatkozó észrevételeiben előadott érvekkel. Ezenkívül ugyanebben a keresetben a panaszos azzal érvel, hogy feltételezve, hogy ügye nem tartozik a 89/48 irányelv hatálya alá, az SAEI-nek el kellett volna ismernie szakmai képesítéseit az EK-Szerződés 43. és 47. cikke alapján, ahogyan azt a közösségi bíróság a 340/89. sz. Vlassopoulou-ügyben (13), a C-319/92. sz. Haim-ügyben (14) és a C-238/98. sz. Hocsman-ügyben (15) értelmezte.

1.7 Az EK-Szerződés 195. cikke értelmében "[h]a feladataival összhangban az európai ombudsman olyan vizsgálatokat folytat le, amelyeket indokoltnak talál [...]. . „Az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (1) bekezdése továbbá úgy rendelkezik, hogy „[a]z ombudsman hivatalból vagy panaszt követően minden általa indokoltnak ítélt vizsgálatot lefolytat a közösségi intézmények és szervek tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok gyanújának tisztázása érdekében”. Annak eldöntése során, hogy indokolt-e a panasz további vizsgálata és vizsgálata, az ombudsman különösen azt vizsgálja, hogy a panasz megalapozottságának értékelése magában foglalja-e a közösségi vagy nemzeti bírósághoz benyújtott keresetben felvetett jogi vagy ténybeli kérdések vizsgálatát (16). Ez annál is inkább fontos, ha a panasz a nemzeti jogszabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket érint, mivel a nemzeti bíróságok az európai ombudsmannál jobb helyzetben vannak ahhoz, hogy ilyen kérdésekkel foglalkozzanak.

1.8 Miután alaposan megvizsgálta a panaszos panaszát, az Európai Bizottság véleményére vonatkozó észrevételeit, valamint a SAEI 64/2003. sz. határozatának megsemmisítése iránti keresetet, amelyet a panaszos 2004. szeptember 2-án nyújtott be a Görög Államtanácshoz, az ombudsman megállapítja, hogy a panaszos azon állításának megalapozottsága, miszerint az Európai Bizottság nem kezelte megfelelően panaszait, mivel nem értelmezte és alkalmazta megfelelően a 89/48/EGK irányelvet és az EK-Szerződés 43. és 47. cikkét az ő esetében, magában foglalná a panaszos által a Görög Államtanácshoz benyújtott keresetben felvetett kérdések alapos vizsgálatát, beleértve többek között a görög jogszabályok értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket a "polimertudományra és -technológiára szakosodott anyagmérnök" szakmai tevékenységének görögországi szabályozására vonatkozóan, valamint azoknak az adott tagállamban szabályozott vegyészmérnöki szakma körébe tartozó tevékenységekkel való kapcsolatát. Ilyen körülmények között, és bár a panaszos által állított "tények" nem képezik a fenti jogi eljárás tárgyát (17), mivel a Bizottság nem fél ebben az eljárásban, az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy a fent említett állítás további vizsgálata és vizsgálata nem indokolt, mivel ez lényegében a panaszos által a görög Államtanács előtt indított jogi eljárás megkettőzését jelentené. Az ombudsman mindazonáltal megjegyzi, hogy a panaszos e bírósági eljárás befejezését követően megújíthatja az ombudsmanhoz benyújtott panaszát, különösen akkor, ha a Bizottság nem vizsgálja felül a jogsértési panaszára adott válaszát, vagy fenntartja az e határozatban figyelembe vett válaszaiban képviselt álláspontját annak ellenére, hogy értesítették a Görög Államtanács által az ügyében hozott jogerős ítéletről vagy a Bíróság előzetes döntéséről, amelyet a Görög Államtanács kérésére hozhat az ügyével összefüggésben, ami kétségessé teszi a panaszos jogsértési panaszára adott válaszának helyességét.

1.9 A Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos első alkalommal érvelt azzal, hogy a) a Bizottság tévesen értelmezte 2002. július 22-i levelét; és b) az Egyesült Királyság Vegyészmérnöki Intézetének a Bizottság által hivatkozott, 2003. február 7-i, fent említett e-mailjét csak 2004 októberében közölték vele, megsértve ezzel a védelemhez való jogát. Az ombudsman rámutat arra, hogy ezek az állítások, amelyek a Bizottság fent említett 2004. október 20-i, illetve 2003. július 10-i levelében foglalt álláspontokra vonatkoznak, további kérdéseket vetnek fel a panaszos jogsértési panasza kezelésének helyességét illetően, és úgy tűnik, hogy azokat nem előzték meg megfelelő igazgatási megközelítések, amint azt az európai ombudsman alapokmánya 2. cikkének (4) bekezdése előírja. Ilyen körülmények között az ombudsman nem indít vizsgálatot a fenti új állításokkal kapcsolatban. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszosnak lehetősége van arra, hogy új panaszt nyújtson be, ha folytatni kívánja ezeket az állításokat.

2 Következtetések

A fentiek alapján az Ombudsman megállapítja, hogy a panasz további vizsgálata és vizsgálata nem indokolt. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉS

A panaszos a Görög Államtanács előtt indított bírósági eljárás befejezését követően megújíthatja az ombudsmanhoz benyújtott panaszát, különösen akkor, ha a Bizottság nem vizsgálja felül a kötelezettségszegési panaszára adott válaszát, vagy fenntartja az e válaszban kifejtett álláspontját annak ellenére, hogy értesítették a Görög Államtanács által az ügyében hozott jogerős ítéletről vagy a Bíróság előzetes döntéséről, amely a Görög Államtanács kérésére hozható az ügyével összefüggésben, ami kétségessé teszi a panaszos kötelezettségszegési panaszára adott válaszának helyességét.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) HL L 19, 1989.1.24., 16. o.

(2) 2005. szeptember 19-én a panaszos hasonló panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz (2822/2004/JMA), amelyet mint elfogadhatatlant elutasítottak, mivel semmi nem utalt arra, hogy a panaszt a Bizottsághoz intézett megfelelő közigazgatási eljárások előzték volna meg.

(3) A 340/89. sz. Vlassopoulou-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., 2357. o.).

(4) A C-319/92. sz. Haim-ügy (EBHT 1994., I-425. o.).

(5) A C-238/98. sz. Hocsman-ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-6623. o.).

(6) A 340/89. sz. Vlassopoulou-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., 2357. o.).

(7) A C-319/92. sz. Haim-ügy (EBHT 1994., I-425. o.).

(8) A C-238/98. sz. Hocsman-ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-6623. o.).

(9) HL L 19, 1989.1.24., 16. o.

(10) A 340/89. sz. Vlassopoulou-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., 2357. o.).

(11) A C-319/92. sz. Haim-ügyben hozott ítélet (EBHT 1994., I-425. o.) ("Haim I").

(12) A C-238/98. sz. Hocsman-ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-6623. o.).

(13) A 340/89. sz. Vlassopoulou-ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., 2357. o.).

(14) A C-319/92. sz. Haim-ügyben hozott ítélet (EBHT 1994., I-425. o.) ("Haim I").

(15) A C-238/98. sz. Hocsman-ügyben hozott ítélet (EBHT 2000., I-6623. o.).

(16) Vö. pl. a 803/2004/JMA panaszról szóló határozat 1.8. pontjával (közösségi bíróság előtti eljárás).

(17) Az Európai Közösséget létrehozó szerződés 195. cikke felhatalmazza az európai ombudsmant, hogy fogadja a "… közösségi intézmények vagy szervek tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra vonatkozó panaszokat, kivéve, ha az állítólagos tények bírósági eljárás tárgyát képezik vagy képezték."