A panasz előzményei

1. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egyik feladata, hogy független igazgatási vizsgálatokat folytasson le az uniós intézmények személyzete és tagjai által elkövetett súlyos kötelességszegésekkel kapcsolatban. Vizsgálatait követően az OLAF ajánlásokat tehet az érintett uniós intézmény által meghozandó intézkedésekre vonatkozóan, beleértve az érintett személy(ek) által elkövetett jogsértések szankcionálását célzó „fegyelmi ajánlásokat” is [1].

2. 2024 júniusában a panaszos újságíró nyilvános hozzáférést [2] kért az EBB-től az OLAF által az EBB személyzetének tagjaival szemben a 2015 és 2023 közötti időszakban folytatott vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentumokhoz. A panaszos különösen az alábbiakhoz kért nyilvános hozzáférést:

• az OLAF végleges írásbeli jelentései és ajánlásai; és
• az EBB végleges fegyelmi határozatai.

3. 2024 augusztusában az EBB válaszolt. Kijelentette, hogy az OLAF 13 jelentést adott ki az EBB szabályainak az EBB alkalmazottai általi állítólagos megsértésével kapcsolatban. Elmondta, hogy minden ügyet nyomon követett, és 20 fegyelmi szankciót és hat írásbeli figyelmeztetést fogadott el. Négy ügyet fegyelmi intézkedések elfogadása nélkül zárt le, két ügyet pedig felfüggesztett. Az EBB megtagadta az összes dokumentumhoz való teljes körű nyilvános hozzáférést, azzal érvelve, hogy a közzététel veszélyeztetné a vizsgálatok célját [3], a személyes adatok védelmét [4] és az EBB döntéshozatali eljárását [5].

4. A panaszos arra kérte az EBB-t, hogy vizsgálja felül határozatát („megerősítő kérelem” benyújtásával).

5. 2025 februárjában az EBB kiadta végleges határozatát. Részleges hozzáférést biztosított tíz OLAF-jelentéshez, de továbbra is megtagadta a fennmaradó három OLAF-jelentés és az EBB fegyelmi nyomon követési határozataival kapcsolatos dokumentumok közzétételét. Ennek során azzal érvelt, hogy a teljes körű hozzáférhetővé tétel sértené a vizsgálatok céljának, a személyes adatoknak és a döntéshozatali folyamatnak a védelmét.

6. Elutasításával az EBB egyoldalas áttekintést nyújtott a panaszosnak az OLAF jelentéseivel és ajánlásaival kapcsolatban hozott nyomonkövetési intézkedésekről. Vizsgálatait követően az OLAF 31 fegyelmi ajánlást adott ki az EBB-nek. Az EBB mind a 31 esetben hozott nyomonkövetési intézkedéseket. 28 ügyet lezártak, kettőt felfüggesztettek, miközben nemzeti szinten nyomon követési intézkedések folynak, 1 ügy pedig még folyamatban van az EBB-nél. A jelenleg lezárt 28 ügyből hármat fegyelmi bizottság elé utaltak. Az első eset az alkalmazott elbocsátását eredményezte; a második esetben nyolc évre csökkentették a nyugdíjakat; és a harmadik ügyet szankciók nélkül lezárták. 16 ügyet fegyelmi bizottság nélkül indítottak fegyelmi eljárásra, és írásbeli megrovással zártak le. Hat ügyet írásbeli figyelmeztetéssel, három ügyet pedig további intézkedések nélkül zártak le.

7. Mivel a panaszos elégedetlen volt azzal, hogy az EBB megtagadta a kért dokumentumokhoz való teljes körű nyilvános hozzáférést, 2025 márciusában az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

8. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az EBB megtagadta a kért dokumentumokhoz való teljes körű nyilvános hozzáférést.

9. A vizsgálat során az ombudsman megkapta az EBB kiegészítő véleményét, és az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó dokumentumokat.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

A panaszos részéről

10. A panaszos úgy ítélte meg, hogy a részben közzétett tíz OLAF-jelentésben a személyes adatok kitakarása, valamint az OLAF vizsgálati módszereinek és döntéshozatali eljárásának védelme túlzott mértékű. Azzal érvelt, hogy az EBB nem bizonyította a nyilvánosságra hozott tartalommal kapcsolatos ilyen kiterjedt kitakarások szükségességét.

11. A panaszos megjegyezte, hogy az OLAF vizsgálatai és az EBB nyomonkövetési fegyelmi intézkedései lezárultak. Azzal érvelt, hogy az uniós ítélkezési gyakorlatnak [6] megfelelően a lezárt vizsgálatokkal kapcsolatos dokumentumoknak általában hozzáférhetőnek kell lenniük, csak korlátozott és kellően indokolt kivételek mellett.

12. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy az EBB tévedett, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a közzétételhez fűződő közérdek nem élvez elsőbbséget az alkalmazott kivételekkel szemben. Megjegyezte, hogy a Bíróság [7] úgy ítélte meg, hogy az átláthatóság elengedhetetlen az uniós intézményeken belüli elszámoltathatóság biztosításához. Tekintettel arra, hogy a kért dokumentumok az uniós személyzet kötelességszegésére és egy kulcsfontosságú uniós pénzügyi intézményen belüli fegyelmi eljárásokra vonatkoznak, jelentős közérdek fűződik az átláthatósághoz, az elszámoltathatósághoz és a szakpolitikák javításához az uniós intézményeken belül. A nyilvánosságnak komoly érdeke fűződik ahhoz, hogy megértse, hogyan kezelték ezeket az ügyeket. A panaszos úgy vélte, hogy az, hogy az EBB megtagadja az ezekkel az ügyekkel kapcsolatos érdemi információk közzétételét, aláássa az elszámoltathatósági mechanizmusába vetett bizalmat, és nem áll összhangban az EU nyitott irányítás iránti elkötelezettségével.

13. A panaszos megjegyezte továbbá, hogy a Bíróság következetesen úgy határozott, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés korlátozásának arányosnak kell lennie, és eseti értékelés tárgyát kell képeznie.[8] Úgy vélte, hogy az EBB nem szolgált elegendő indokolással arra vonatkozóan, hogy miért nem biztosítható szélesebb körű hozzáférés.

Az EBB részéről

14. Az EBB azzal érvelt, hogy a kért dokumentumok teljes körű közzététele aláásná a személyes adatok védelmét, a folyamatban lévő és jövőbeli vizsgálatokat, valamint a döntéshozatali folyamatot.

OLAF-dokumentumok

15. A panaszos azon érvét illetően, hogy a vizsgálatokat lezárták, az EBB úgy ítélte meg, hogy különbséget kell tenni a három olyan eset között, amelyek esetében a nyomonkövetési tevékenységek még folyamatban vannak, és ezért fennállhat a titoktartás vélelme, valamint a tíz lezárt vizsgálat között. Ez utóbbit illetően az a tény, hogy a vonatkozó vizsgálatokat és nyomon követési eljárásokat lezárták, nem jelenti azt, hogy a kért dokumentumokat hozzáférhetővé kellett volna tenni. A nyilvános hozzáférés alóli kivételek a vizsgálatok lezárása ellenére továbbra is alkalmazhatók ezekre a dokumentumokra. Az EBB az alábbi érvekkel részleges hozzáférést biztosított e dokumentumokhoz.

16. Először is az EBB megjegyezte, hogy a szóban forgó dokumentumok nemcsak az EBB alkalmazottainak nevét tartalmazzák, hanem azok családtagjainak nevét és a mindennapi életükre vonatkozó információkat is. Azzal érvelt, hogy az ilyen információk teljes körű közzététele az egyéneket azonosíthatóvá tenné, és ezáltal aláásná magánéletüket és feddhetetlenségüket [9].

17. Másodszor, az EBB azzal érvelt, hogy a dokumentumok részletes információkat tartalmaznak az OLAF által a vizsgálatai során alkalmazott módszerekről, időzítésről és stratégiákról. A közzététel azzal a kockázattal járna, hogy veszélyeztetné a folyamatban lévő és jövőbeli vizsgálatok integritását és hatékonyságát azáltal, hogy a jelenleg vizsgálat alatt álló (vagy a jövőben vizsgálat alatt álló) személyeket vagy szervezeteket előnyös helyzetbe hozná, mivel magatartásukat a felderítés elkerülése érdekében kiigazíthatnák. Ez végső soron befolyásolná az OLAF által végzett, folyamatban lévő és jövőbeli vizsgálatok hatékonyságát és célját.

18. Végül az EBB úgy vélte, hogy a nyilvánosságra hozatal részletes információkat tárna fel arról is, hogy az OLAF hogyan működik együtt az EBB szolgálataival vizsgálatai során.[10] Az EBB és az OLAF által alkalmazott stratégiákra és módszerekre vonatkozó információk kombinálhatók az EBB fegyelmi nyomon követésről szóló jelentéseiben rendelkezésre álló információkkal. A nyilvánosságra hozatal ezért akadályozná az EBB-t abban, hogy meghatározza e vizsgálatok belső lefolytatásának módját, ami negatív hatással lenne az OLAF-fal való együttműködésre. Ez súlyosan veszélyeztetné az EBB döntéshozatali folyamatát.[11]

19. Ami a három OLAF-jelentést illeti, amelyeket teljes egészében visszatartottak, az EBB kijelentette, hogy azok olyan esetekre vonatkoznak, amelyekben a vonatkozó fegyelmi, bírósági vagy közigazgatási eljárások még folyamatban vannak. Ezért e jelentések és a folyamatban lévő ügyekkel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala vélhetően aláássa a folyamatban lévő vizsgálatok céljának védelmét [12].

EBB-dokumentumok

20. Az EBB kijelentette, hogy az EBB fegyelmi határozataiban szereplő információk többségét az egyén magánélete és feddhetetlensége védelmének szükségessége fedezi. A jelentések tartalmazzák a családtagok személyes adatait és a mindennapi életükre vonatkozó információkat. A jelentések továbbá információkat tartalmaznak az OLAF által használt forrásokról, módszerekről, időzítésről és stratégiákról. A nyilvánosságra hozatal ezért aláásná az OLAF vizsgálatait. Az OLAF ajánlásainak EBB általi nyomon követéséről szóló jelentések belső használatra készült véleményeket is tartalmaznak. Minden eset egyedi, csakúgy, mint az EBB által hozott nyomonkövetési intézkedések. Az egyes ügyek sajátosságainak részletes ismertetése nélkül hozott különböző intézkedések és határozatok közzététele annak hiányos és félrevezető bemutatásához vezethet, hogy az EBB hogyan kezeli az OLAF vizsgálatait és ajánlásait, és szükségtelen terhet róna az EBB-re a jövőbeli ügyek kezelése során. Ezen túlmenően a közzététel felfedhetné az EBB saját stratégiáit és módszereit, amelyek lehetővé tennék a személyzet tagjai számára, hogy a jövőbeli esetekben előre jelezzék és ellensúlyozzák a jövőbeli vizsgálati intézkedéseket és azok nyomon követését.

21. Az EBB arra a következtetésre jutott, hogy a határozatokhoz való részleges hozzáférésnek nem lenne értelme. Ehelyett összefoglalta a panaszos által kért információkat. 

Nyomós közérdek

22. A panaszos azon érvét illetően, amely szerint a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele közérdek, az EBB megjegyezte, hogy az egyén magánéletére és feddhetetlenségére vonatkozó kivételt nem írhatja felül a hozzáférhetővé tételhez fűződő közérdek.

23. Az EBB továbbá nem értett egyet a panaszos azon véleményével, hogy a közzététel az EBB súlyos kötelességszegések kezelésére vonatkozó kötelezettségvállalásába vetett közbizalom erősítését szolgálná. Megállapította, hogy az EBB magas szintű feddhetetlenségi normáit nyilvánosan hozzáférhető szakpolitikai dokumentumai és éves jelentései részletezik, amelyek bemutatják, hogyan kezeli a kötelességszegési ügyeket.

Az ombudsman értékelése

Visszatartott dokumentumok

24. Az EBB megtagadta a nyilvános hozzáférést három OLAF-jelentéshez és annak ajánlásaihoz, valamint az EBB valamennyi fegyelmi határozatához.

Az OLAF jelentései

25. A három OLAF-jelentéshez való hozzáférés megtagadásakor az EBB a bizalmas jellegnek az átláthatósági politikájában [13] meghatározott általános vélelmére támaszkodott, azzal érvelve, hogy a dokumentumok akár részleges hozzáférhetővé tétele is sértené az OLAF vizsgálatai céljának védelmét.

26. Ezzel összefüggésben az ombudsman megjegyzi, hogy az uniós ítélkezési gyakorlat [14] elismeri az OLAF vizsgálatai során a dokumentumok bizalmas jellegének általános vélelmét. Ezen ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az általános vélelem alkalmazandó a folyamatban lévő vizsgálatokra és azok nyomon követésére, amennyiben a nyomon követés észszerű időn belül történik.[15] Bár ezt az ítélkezési gyakorlatot az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott, a nyilvános hozzáférés alóli kivételekre vonatkozóan hozták létre, a bíróságok által kidolgozott elvek ebben az esetben analógia útján alkalmazandók.

27. A vizsgálat és az EBB által nyújtott további vélemények megerősítik, hogy a szóban forgó három OLAF-jelentéssel kapcsolatban nyomon követési tevékenységek folytak. Konkrétan két OLAF-jelentéssel kapcsolatban folytak bírósági eljárások nemzeti szinten, a harmadik OLAF-jelentéssel kapcsolatban pedig adminisztratív nyomon követési eljárások folytak az EBB-nél.

28. Így indokolt, hogy az EBB a bizalmas jelleg általános vélelmére hivatkozva megtagadja a három OLAF-jelentéshez való nyilvános hozzáférést.

Az EBB fegyelmi határozatai és az OLAF ajánlásai

29. Az EBB megtagadta továbbá az OLAF ajánlásaihoz és az EBB fegyelmi határozataihoz való hozzáférést, azzal érvelve, hogy a hozzáférhetővé tétel sértené a személyes adatok védelmét, a vizsgálatok célját és döntéshozatali eljárását.

30. A „személyes adat” [16] fogalma igen tág. Kiterjed minden olyan információra, amely egy azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozik. Az információnak nem kell kapcsolódnia valamely személy magánéletéhez. A személy szakmai tevékenységére vonatkozó információ is személyes adatnak minősülhet, nevezetesen akkor, ha „közvetlenül vagy közvetve” lehetővé teszi az érintett személy azonosítását. Az uniós ítélkezési gyakorlat ^[17] szerint „[a] »közvetetten« kifejezés uniós jogalkotó általi használata azt sugallja, hogy az információk személyes adatként való kezeléséhez nem szükséges, hogy ezen információk önmagukban lehetővé tegyék az [érintett személy] azonosítását.” Ehelyett elegendő, ha ezek az információk az azonos vagy különböző forrásokból származó egyéb információkkal együtt lehetővé teszik a szóban forgó személy azonosítását. Ezenkívül nem szükséges, hogy a nagyközönség ezen az alapon levezethesse az egyén személyazonosságát. Elég, ha egy személy, például egy olyan személy, aki ugyanazon a területen dolgozik, mint a szóban forgó személy, és ismeri szakmai hátterét, azonosítani tudja őket [18].

31. Ezért észszerű volt, hogy az EBB úgy ítélte meg, hogy nemcsak a szóban forgó dokumentumokban szereplő személyek neve és elérhetősége minősül személyes adatnak, hanem más olyan információk is, amelyek az érintett személyeket önmagukban vagy együttesen azonosíthatóvá teszik, beleértve a nyilvánosan hozzáférhető információkat is. Ez magában foglalja az egyének pozícióját és a szolgálati éveket.

32. A dokumentumok vizsgálata alapján az ombudsman megerősíti, hogy a dokumentumok jelentős mennyiségű személyes adatot tartalmaznak az EBB egyes alkalmazottainak neve, beosztása és szolgálati évei formájában. A dokumentumok egyéb olyan információkat is tartalmaznak, amelyek nyilvánosságra hozataluk esetén az egyéneket azonosíthatóvá tehetik. Ez az információ személyes adatnak minősül. Az ellenőrzés azonban azt is kimutatta, hogy a kért dokumentumok korlátozott információkat tartalmaznak olyan eljárási szempontokról, amelyek nem tekinthetők személyes adatnak.

33. A személyes adatok kérelmezőnek történő továbbítása előtt három kumulatív feltételnek kell teljesülnie.[19] A kérelmezőnek először bizonyítania kell, hogy a kért személyes adatok továbbítása meghatározott közérdekű célból szükséges. Ahhoz, hogy egy ilyen „szükségesség” megállapítható legyen, bizonyítani kell, hogy a személyes adatok hozzáférhetővé tétele a legmegfelelőbb eszköz a kitűzött cél elérésére.[20] Amennyiben a kérelmező bizonyította ennek szükségességét, az intézménynek a különböző versengő érdekek súlyozását követően bizonyítania kell, hogy nincs ok azt feltételezni, hogy a személyes adatok hozzáférhetővé tétele sértené az egyén jogos érdekeit. Harmadszor, ha ez a helyzet, bizonyítaniuk kell, hogy a felperes által követett célra tekintettel a hozzáférhetővé tétel mindazonáltal arányos lenne.

34. A nyilvánosságra hozatal szükségességét illetően a panaszos lényegében azzal érvelt, hogy a nyilvánosságra hozatal elengedhetetlen az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a közbizalom biztosításához.

35. Bár az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos jogszerű célt követ, nincs meggyőződve arról, hogy a dokumentumokban szereplő személyes adatok közzététele hozzájárulna ehhez a célkitűzéshez. A személyzet azon tagjai, akik megszegik az uniós személyzeti szabályzat [21] szerinti kötelezettségeiket, nem veszítik el a magánélet tiszteletben tartásához való jogukat. Az ilyen kötelességszegéssel a vonatkozó igazgatási eljárások foglalkoznak, beleértve az OLAF által végzett vizsgálatokat és az esetleges fegyelmi intézkedéseket is. Ezenkívül a közzététel már nem lenne arányos, mivel az EBB az OLAF által kiadott 31 ajánlást követően összefoglalót nyújtott be a panaszosnak az általa hozott valamennyi nyomonkövetési intézkedésről: Míg az EBB szintjén egy ügy még folyamatban van, és két további ügyet a nemzeti szintű bírósági eljárásig felfüggesztettek, az EBB a fennmaradó 28 ügyet a következő fegyelmi intézkedésekkel zárta le:

• Három ügyet fegyelmi bizottság elé utaltak. Egy ügyet az EBB alkalmazottjának elbocsátásával zártak le, egy másik ügyet csökkentett nyugdíj formájában nyolc évre szóló szankcióval zártak le, az utolsó ügyet pedig szankció nélkül zárták le;
• 16 ügyet fegyelmi bizottság nélkül indítottak fegyelmi eljárásra, és írásbeli megrovással zártak le;
• Hat ügyet írásbeli figyelmeztetéssel zártak le; és
• Három ügyet további intézkedések nélkül lezártak.

Ezenkívül az OLAF pénzügyi ajánlásait követően az EBB véglegesítette az összes vonatkozó visszafizettetést.

36. A fentieknek megfelelően az ellenőrzés kimutatta, hogy nem minden, a kért dokumentumokban szereplő információ minősül személyes adatnak. Bár ezen információk egy része – például az, hogy a fegyelmi eljárás magában foglalta-e a fegyelmi bizottságot vagy bizonyos enyhítő körülményeket – önmagában nem tekinthető személyes adatnak, ezeket a részeket továbbra is a szóban forgó dokumentumok tágabb összefüggésében kell vizsgálni, amennyiben hozzáférhetővé tételük hozzájárulhat az érintett személyek azonosításához. A jelentős mennyiségű személyes adatot tartalmazó dokumentumok közzétételére vonatkozó döntés meghozatalakor az intézményeknek nagyon kényes mérlegelést kell végezniük. Az intézménynek értékelnie kell, hogy fennáll-e annak a kockázata, hogy az egyént közvetlenül vagy közvetve azonosítani lehet a közzétett információk alapján. Az a tény, hogy az egyén azonosításához további információkra van szükség, nem jelenti azt, hogy a szóban forgó adatok nem minősíthetők személyes adatoknak.[22] Az a tény sem, hogy az ilyen további információk más forrásból származnak.[23] Az uniós bíróságok azt is megállapították, hogy a kockázat csak akkor jelentéktelen, ha azt „törvény tiltja vagy a gyakorlatban lehetetlen”. [24]

37. Tekintettel arra, hogy a kért dokumentumok ilyen jelentős mennyiségű személyes adatot tartalmaznak, arra a kényes mérlegelésre, amelyet az EBB-nek el kellett végeznie annak eldöntése során, hogy a nyilvános hozzáférés megadható-e, valamint arra a tényre, hogy az EBB összefoglalót nyújtott a panaszosnak az általa hozott nyomonkövetési intézkedésekről és az általa kiszabott szankciókról, az ombudsman úgy véli, hogy összességében nem volt észszerűtlen, hogy az EBB megtagadta fegyelmi határozatainak és az OLAF ajánlásainak nyilvánosságra hozatalát. Javasolni fogja azonban az EBB-nek, hogy vizsgálja meg, hogy az EBB fegyelmi határozatainak legalább egyes, tisztán adminisztratív információkat tartalmazó részei közölhetők-e a panaszossal anélkül, hogy személyes adatok nyilvánosságra hozatalának kockázata állna fenn.  

Részben közzétett dokumentumok

38. Az EBB részleges hozzáférést biztosított tíz OLAF-jelentéshez, szerkesztve a személyes adatokat, a vizsgálati módszereket és a döntéshozatali folyamattal kapcsolatos információkat.

39. A dokumentumok jelentős mennyiségű személyes adatot tartalmaznak az egyes alkalmazottak nevei és egyéb olyan információk formájában, amelyek nyilvánosságra hozataluk esetén azonosíthatóvá tennék az alkalmazottakat.

40. Amint az a fenti 33. pontban kifejtésre került, az ilyen személyes adatok hozzáférhetővé tételéhez három kumulatív feltételnek kell teljesülnie. Először is, a hozzáférhetővé tételnek meghatározott közérdekű célhoz szükségesnek kell lennie. Amint az a fentiekben is kifejtésre került, bár a panaszos céljai jogszerűek, önmagukban nem elegendőek a szükségesség megállapításához. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a dokumentumokban szereplő személyes adatok visszatartása indokolt.

41. A dokumentumok továbbá információkat tartalmaznak az OLAF vizsgálati módszereiről, valamint az EBB belső döntéshozataláról. Az EBB azzal érvelt, hogy ezen információk közzététele veszélyeztetné a folyamatban lévő és jövőbeli vizsgálatok integritását és hatékonyságát, ezáltal előnyhöz juttatná a jelenleg vagy a jövőben vizsgálat alatt álló magánszemélyeket vagy szervezeteket, mivel lehetővé tenné számukra, hogy magatartásukat a felderítés elkerülése érdekében kiigazítsák. Ezenkívül a nyilvánosságra hozatal akadályozná az EBB-t abban, hogy meghatározza, hogyan folytassa le a belső vizsgálatokat, ami negatív hatással lenne az OLAF-fal való együttműködésre.

42. Míg a vizsgálat kimutatta, hogy az információk egy része, különösen az OLAF által végzett vizsgálati tevékenységekkel kapcsolatos információk nagyon általánosak, a többi információ személyes adatokat is tartalmaz, és az EBB belső ellenőrzési és döntéshozatali tevékenységeihez kapcsolódik. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy ez az információ a 13 OLAF-jelentés közül 12 esetében összefügg egymással.

43. A panaszos azzal érvelt, hogy az átláthatóság elengedhetetlen az uniós intézményen belüli elszámoltathatóság biztosításához, és hogy erős közérdek fűződik annak megértéséhez, hogy az EBB hogyan kezelte ezeket az ügyeket.

44. Az uniós ítélkezési gyakorlatnak [25] megfelelően a tisztán általános jellegű megfontolások nem elegendőek a közzétételhez fűződő nyomós közérdek megállapításához. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a panaszosnak az átláthatóságra, az elszámoltathatóságra és a közbizalomra való általános hivatkozásai nem elegendőek a közzétételhez fűződő közérdek megállapításához és felülírásához. Különös tekintettel az EBB által a panaszosnak nyújtott nyomonkövetési intézkedések áttekintésére. Tájékoztatta a panaszost, hogy minden visszafizettetést véglegesített, és minden esetben megindította a fegyelmi eljárást megelőző eljárást.

45. A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy az EBB-nek a teljes körű nyilvános hozzáférés megtagadására vonatkozó döntése összességében észszerű volt.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Nem történt hivatali visszásság abban, hogy az EBB megtagadta a kért dokumentumokhoz való teljes körű nyilvános hozzáférést.

Javítási javaslat

Az EBB-nek ismét értékelnie kell a nyomon követésre vonatkozó fegyelmi határozatait azzal a céllal, hogy nyilvános hozzáférést biztosítson e dokumentumok azon részeihez, amelyek tisztán adminisztratív információkat tartalmaznak, és amelyek a személyes adatok nyilvánosságra hozatalának kockázata nélkül nyilvánosságra hozhatók.

A panaszost és az EBB-t tájékoztatják erről a határozatról.

Teresa Anjinho
európai ombudsman

Strasbourg, 2026. július 29.

 

[1] További információkért látogasson el a következő weboldalra: https://anti-fraud.ec.europa.eu/about-us/what-we-do_en

[2] A panaszos az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet alapján nyújtotta be nyilvános hozzáférés iránti kérelmét; https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj/eng. Mivel azonban az 1049/2001/EK rendelet nem alkalmazandó az EBB-re, az EBB átláthatósági politikájával összhangban kezelte a kérelmet; https://www.eib.org/en/publications/20250191-eib-group-transparency-policy.

[3] 5.6. cikk – Az EBB-csoport átláthatósági politikája.

[4] 5.4b. cikk Az EBB csoport átláthatósági politikája.

[5] 5.7. cikk – Az EBB csoport átláthatósági politikája.

[6] A Törvényszék T-233/09. sz., Access Info Europe kontra Tanács ügyben 2011. március 22-én hozott ítélete; https://infocuria.curia.europa.eu/tabs/document/T/2009/T-0233-09-00000000RD-01-P-01/ARRET/84636-EN-1-html

[7] A Bíróság C-127/13. P. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2014. október 2-án hozott ítélete; https://infocuria.curia.europa.eu/tabs/document/C/2013/C-0127-13-00000000PV-01-P-01/ARRET/158192-EN-1-html

[8] a Bíróság C-280/11. P. sz., Access Info Europe kontra Tanács ügyben 2013. október 17-én hozott ítélete; https://infocuria.curia.europa.eu/tabs/document/C/2011/C-0280-11-00000000PV-01-P-01/ARRET/143182-EN-1-html

[9] Az EBB csoport átláthatósági politikájának 5.4b. cikke.

[10] Az EBB csoport átláthatósági politikájának 5.6. cikke.

[11] Az EBB csoport átláthatósági politikájának 5.7. cikke.

[12] Az EBB-csoport átláthatósági politikájának 5.6. cikke harmadik franciabekezdése.

[13] Az EBB csoport átláthatósági politikájának 5.6. cikke (2) bekezdése.

[14] A Törvényszék T-110/15. sz., IMG kontra Bizottság ügyben 2016. május 26-án hozott ítéletének 33. pontja; https://infocuria.curia.europa.eu/tabs/document/T/2015/T-0110-15-00000000RD-01-P-01/ARRET/178781-EN-1-html

[15] Uo., 35. pont.

[16] A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló (EU) 2018/1725 rendelet ((EU) 2018/1725 rendelet) 3. cikkének (1) bekezdése; https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj/eng

[17] A Bíróság C-479/22. P. sz., OC kontra Bizottság ügyben 2024. március 7-én hozott ítéletének 46–47. pontja: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=283526&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=26709  

[18] Uo., 60. pont.

[19] Az (EU) 2018/1725 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

[20] Lásd például a Törvényszék T-235/24. sz., Zver kontra Európai Bizottság ügyben 2025. június 18-án hozott ítéletének 66. pontját: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=301286&pageIndex=0&doclang=FR&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=601186.

[21] Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 31. EGK és 11. Euratom rendelet: https://data.europa.eu/eli/reg/1962/31(1)/2014-05-01

[22] A Bíróság C-479/22. P. sz., OC kontra Bizottság ügyben 2024. március 7-én hozott ítéletének 49. pontja: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=283526&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=26709 

[23] Uo., 55. pont.

[24] A Bíróság C-582/14. sz., Breyer kontra Bundesrepublik Deutschland ügyben 2016. október 19-én hozott ítéletének 46. pontja; https://infocuria.curia.europa.eu/tabs/affair?sort=AFF_NUM-DESC&searchTerm=%22C-582%2F14%22&publishedId=C-582%2F14

[25] A Törvényszék T-606/23. sz., Soares kontra Bizottság ügyben 2024. október 2-án hozott ítéletének 60. pontja; https://infocuria.curia.europa.eu/tabs/document/T/2023/T-0606-23-00000000RD-01-P-01/ARRET_NP/290618-FR-1-html