FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Határozat az EU által finanszírozott görögországi menekültügyi létesítményekben tartózkodó kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való teljes körű nyilvános hozzáférésnek az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) általi megtagadásáról (1647/2025/MIK. sz. ügy)

Az ügy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) birtokában lévő, az uniós finanszírozású görögországi menekültügyi létesítményekben tartózkodó kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre vonatkozott. Az EUAA 53 olyan dokumentumot azonosított, amelyek a kérelem hatálya alá tartoznak, és mindegyikhez részleges hozzáférést biztosított. A teljes körű hozzáférés megtagadásával az EUAA a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga alóli számos kivételre hivatkozott, amelyek az egyének magánéletének és sérthetetlenségének védelmén, döntéshozatali eljárásán és a közbiztonsághoz fűződő közérdeken alapulnak. Az EUAA különösen azzal érvelt, hogy a kért dokumentumok érzékeny információkat tartalmaznak az egyes létesítményekben tartózkodó személyekről, valamint előzetes információkat az e létesítményekben fennálló helyzetről, amelyeket a nemzeti hatóságok bizalmas alapon szolgáltattak. Ez utóbbi információk közzététele alááshatja e hatóságoknak az EUAA-ba, és következésképpen az EUAA döntéshozatali folyamataiba és a közbiztonságba vetett bizalmát.

A panaszos elégedetlen volt e válasszal és az alkalmazott kitakarásokkal, ezért az ombudsmanhoz fordult.

Az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a kért dokumentumok szerkesztetlen változatait, és megvitatta az alkalmazott kitakarásokat az EUAA képviselőivel. Ennek alapján az ombudsman elfogadta az EUAA arra vonatkozó érveit, hogy meg kell védeni a különleges létesítményekben tartózkodó, különösen kiszolgáltatott személyek magánéletét és integritását. Elismerte továbbá, hogy az EUAA széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik a közbiztonságra vonatkozó kivétel alkalmazása során, amelyet hátrányosan érinthet, ha az EUAA bizalmasan közli a nemzeti hatóságok által megosztott információkat, ezáltal visszatartva őket attól, hogy szorosan együttműködjenek az EUAA-val és annak kiküldött személyzetével. Ezen túlmenően, tekintettel az EUAA nemzeti hatóságok támogatására kiküldött személyzetének érzékeny munkakörülményeire, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy az EUAA észszerűen törekedhet arra, hogy megvédje személyzetének konkrét létesítményekkel kapcsolatos észrevételeit, az EUAA döntéshozatali eljárásának védelmére vonatkozó kivétel alapján.

Mindemellett az ombudsmant nem győzte meg teljes mértékben az EUAA-nak az alkalmazott kitakarásokkal és azok következetességével kapcsolatos valamennyi indokolása. Tekintettel azonban arra, hogy az EUAA már széles körű részleges hozzáférést biztosított a kért dokumentumokhoz, az ombudsman megállapította, hogy e panasz további vizsgálata nem indokolt. Ezért lezárta az ügyet, és javaslatot tett a javításra.

 

A panasz előzményei

1. Amikor a menedékkérők megérkeznek az EU-ba, a tagállamoknak „befogadási feltételeket” kell biztosítaniuk számukra. Ezek közé tartozik az élelmiszer, a ruházat, a szállás, valamint a kiskorúak egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz való hozzáférése. Az 1951. évi genfi egyezménnyel [1] összhangban a befogadási feltételek döntő szerepet játszanak annak biztosításában, hogy a menekültek méltó életkörülményekhez jussanak.

2. Az elmúlt években bírálat érte a kelet-égei-tengeri görög szigeteken található migrációs létesítmények romló befogadási feltételeit.[2] Az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) jelen van ezekben a létesítményekben, és segíti a görög hatóságokat abban, hogy az uniós menekültügyi jogszabályokkal összhangban biztosítsák a befogadási feltételeket.

3. 2025 februárjában a panaszos azt kérte az EUAA-tól [3], hogy 2024 decemberében és 2025 januárjában férhessen hozzá a Kósz, Leszbosz, Számosz, Lerosz és Híosz görög szigetek migrációs létesítményeiben tartózkodó kísérő nélküli és elkülönített kiskorúak befogadási feltételeivel kapcsolatos dokumentumokhoz.

4. 2025 márciusában az EUAA 53 dokumentumot azonosított a panaszos kérelmének hatálya alá tartozóként, amelyek túlnyomó többsége az EUAA személyzetének a befogadóállomásokon a nemzeti hatóságokkal való együttműködés céljából kiküldött tagjai által készített jelentés volt. Az EUAA szerint egyéb dokumentumok az ülések jegyzőkönyvei voltak.

5. A nemzeti hatóságokkal folytatott konzultációt követően az EUAA széles körű részleges hozzáférést biztosított a kért dokumentumokhoz. Kitakarta a dokumentumok azon részeit, amelyek a nemzeti hatóságok által szolgáltatott konkrét információkat, többek között statisztikai számadatokat tartalmaztak, ugyanakkor feltárta azt a kontextust, amelyre ezek a számadatok vonatkoztak. Ennek során az EUAA számos, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés alóli kivételre hivatkozott, amelyek az egyének magánéletének és sérthetetlenségének védelmén [4] és a döntéshozatali eljáráson [5], valamint a közbiztonsághoz fűződő közérdeken [6] alapulnak.

6. A panaszos arra kérte az EUAA-t, hogy „megerősítő kérelem” benyújtásával vizsgálja felül döntését. A panaszos vitatta a közzétett dokumentumokban alkalmazott kitakarások mértékét.

7. A nemzeti hatóságokkal folytatott újbóli konzultációt követően az EUAA 2025 júniusában helybenhagyta eredeti határozatát.

8. A panaszos elégedetlen volt az EUAA végleges határozatával, ezért az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

9. Az ombudsman vizsgálatot indított az EUAA azon döntésével kapcsolatban, hogy csak részleges hozzáférést biztosít a kért dokumentumokhoz.

10. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a kért dokumentumok szerkesztetlen változatait, valamint a panaszos hozzáférés iránti kérelmével kapcsolatban a nemzeti hatóságokkal folytatott konzultációkhoz kapcsolódó dokumentumokat.

11. Ezenkívül az ombudsman vizsgálócsoportja találkozót tartott az EUAA képviselőivel, hogy megvitassák a közzétett dokumentumokban alkalmazott kitakarásokat.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

Magánszemélyek magánélete és feddhetetlensége

12. Az EUAA azzal érvelt, hogy a kért dokumentumok olyan személyek nevét, szakmai profilját és elérhetőségét tartalmazzák, akiket szerkeszteni kell. Az EUAA véleménye szerint, tekintettel az EUAA-n belül bizonyos pozíciókban dolgozó személyek kis számára, bizonyos háttér-információk kitakarására is szükség volt, mivel a jelentésekben szereplő konkrét információk azonosíthatóvá tehetik a szerzőket. Ugyanezek a megfontolások vonatkoztak azon konkrét helyszínek és időkeretek kitakarására, amelyekre a jelentések vonatkoztak.

13. Az EUAA azzal is érvelt, hogy ki kell takarnia a konkrét létesítményekben tartózkodó menedékkérők egyedi eseteinek részleteit.

14. A panaszos azzal érvelt, hogy a személyes adatok egyes kitakarásai, például a kísérő nélküli kiskorúak száma, túlzott mértékűek voltak. A panaszos azzal is érvelt, hogy ezeket az adatokat más uniós intézmények és nemzeti hatóságok rendszeresen nyilvánosságra hozzák.

15. Az ombudsman vizsgálócsoportjával folytatott találkozó során az EUAA képviselői tisztázták, hogy egyes kitakart információk, beleértve a statisztikai adatokat is, látszólag inkább bizonyos létesítményekben tartózkodó egyének csoportjait érinthetik, mint konkrét egyéneket, ezáltal első látásra nem minősülnek személyes adatnak. Ezek az információk azonban valójában lehetővé tehetik bizonyos személyek azonosítását más kontextuális információkkal együtt, például annak közzétételével, hogy egy adott időszakban egy adott helyen tartózkodó személyek egy adott egészségi állapottól szenvednek. Az EUAA véleménye szerint ezen információk (idő, hely, egészségügyi probléma) kombinációja jelentősen csökkenti az érintett személyek számát.

16. Ezenkívül az EUAA képviselői szerint az e központok lakosságára vonatkozó bizonyos információk – többek között statisztikai információk – közzététele hozzájárulhat a központokkal kapcsolatos negatív sztereotípiák terjesztéséhez, például az egészségüket illetően. Ezért az EUAA az érintett személyek integritásának védelme érdekében kitakart néhány információt. Ugyanakkor az EUAA úgy vélte, hogy elegendő háttérinformációt hagyott szerkesztetlenül ahhoz, hogy az olvasók általánosabb információkhoz juthassanak, például hogy a létesítményekben (meg nem határozott) egészségügyi problémák merültek fel.

17. Emellett az EUAA képviselői rámutattak arra, hogy a kért dokumentumokban szereplő statisztikai információk részletesebbek, mivel pontos helyszínre és időkeretre vonatkoznak, és így nem hasonlíthatók össze a nemzetközi szervek által általában közzétett összesített információkkal.

Közbiztonság

18. Az EUAA azzal érvelt, hogy a kért dokumentumok részletes információkat tartalmaznak operatív tevékenységeiről és a nemzeti hatóságokkal folytatott napi együttműködéséről. A kitakart információk olyan statisztikai információkat tartalmaznak, mint például a kapacitásra vagy a kihasználtságra vonatkozó adatok, a népességelemzések vagy az egyes helyszíneken kezelt esetek száma, de ezek az információk pontatlanságokat tartalmazhatnak, mivel azokat a nemzeti hatóságok előzetesen és bizalmasan megosztották az EUAA-val a mindennapi műveletekkel összefüggésben. Az EUAA ezért konzultált a görög hatóságokkal a kért dokumentumok egy részének nyilvánosságra hozataláról. Az EUAA úgy vélte, hogy a közzététel veszélyeztetné az EUAA és a nemzeti hatóságok közötti kölcsönös bizalmat, ezáltal aláásná a közös európai menekültügyi rendszer működését, és ezáltal a közbiztonságot.

19. A panaszos úgy ítélte meg, hogy az EUAA érvei túl tágak és nem kellően konkrétak.

20. Az ombudsman vizsgálócsoportjával folytatott találkozó során az EUAA képviselői tisztázták, hogy az EUAA nem tesz közzé olyan statisztikai információkat a befogadóállomásokról, amelyeket a nemzeti hatóságok hivatalosan nem ellenőriztek és nem tettek közzé annak érdekében, hogy megvédjék az utóbbinak az EUAA iránti bizalmát. Ennek az az oka, hogy ez a bizalom nagy erőfeszítéssel épült ki, és az EUAA-nak meg kell akadályoznia a saját maga és a nemzeti hatóságok közötti adatcserét, mivel az ilyen adatcserék kritikus fontosságúak a telepített személyzet terepmunkája szempontjából. E célból az EUAA szisztematikusan összehasonlítja a kért dokumentumokban szereplő információkat a nemzeti hatóságok által közzétett információkkal, és ennek megfelelően kitakarásokat alkalmaz. Az EUAA képviselői megerősítették továbbá, hogy rendszeres kapcsolatban állnak a nemzeti hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsák. Emellett az EUAA kitakarta a folyamatban lévő nemzeti projektekre vonatkozó információkat, mivel az EUAA nem felelős az e projektekkel kapcsolatos információkért.

Döntéshozatali folyamat

21. Az EUAA azzal érvelt, hogy a dokumentumok az EUAA személyzetének azon tagjai által megfogalmazott egyedi véleményeket, észrevételeket és javaslatokat tartalmaznak, akiket a befogadó létesítményekben a nemzeti hatóságokkal való együttműködés céljából küldtek ki. Ezek az észrevételek az EUAA-n belüli belső használatra szolgálnak. Közzétételük a jövőben az öncenzúra kockázatával járna, különösen akkor, ha a konkrét észrevételek szerzői észrevételeik tartalma alapján azonosíthatók lennének, ami viszont akadályozná az EUAA rendes működését.

22. Ugyanakkor az EUAA rámutatott arra, hogy már közölte a panaszossal a kért dokumentumok azon részeit, amelyek a konkrét helyszíneken fennálló helyzetre vonatkozó különböző tényszerű információkat tartalmaznak, sőt megerősítő határozatában felsorolta a közzétett tényszerű információk kategóriáit, hangsúlyozva az átláthatóság iránti elkötelezettségét.

23. A panaszos azzal érvelt, hogy az EUAA túlságosan tágan alkalmazta a kitakarásokat döntéshozatali folyamatainak védelme érdekében, figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy számos műveletet már befejeztek, és akadályozta az uniós finanszírozású tevékenységek közfelügyeletét.

A közzétételhez fűződő nyomós közérdek

24. A panaszos azzal érvelt, hogy nyomós közérdek fűződik a kért dokumentumok közzétételéhez, mivel a dokumentumok kiskorúakkal való bánásmódra vonatkoznak, míg az EUAA nem végzett érdemi elemzést e tekintetben.

25. Az EUAA elismerte, hogy közérdek fűződik a befogadó létesítményekben tartózkodó kísérő nélküli kiskorúak helyzetével kapcsolatos kérdésekhez. Azzal is érvelt azonban, hogy e tekintetben már széles körű részleges hozzáférést biztosított a panaszos számára az információkhoz, bizonyítva ezzel az átláthatóság fenntartása iránti elkötelezettségét. Az EUAA hangsúlyozta, hogy minden egyes dokumentumot egyedileg értékelt, és csak szükség esetén alkalmazott kitakarásokat. Úgy ítélte meg, hogy a panaszos nem terjesztett elő kellően megalapozott érvet arra vonatkozóan, hogy mi minősülne az EUAA által felvetett aggályokat felülíró közzétételhez fűződő közérdeknek.

Az ombudsman értékelése

26. Amikor egy uniós intézményt egy dokumentum hozzáférhetővé tételére kérnek fel, egyedi értékelést kell végeznie arról, hogy a dokumentumra vonatkozik-e a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés joga alóli egy vagy több kivétel.[7] A nyilvános hozzáférés alóli kivételeket a lehető legszigorúbban kell alkalmazni [8], és csak azokra a dokumentumokra (vagy azok részeire), amelyekre a dokumentum vonatkozik.[9] A hozzáférés megtagadásakor az uniós intézményeknek ki kell fejteniük, hogy az adott dokumentum hozzáférhetővé tétele konkrétan és ténylegesen hogyan sérthetné az általuk hivatkozott kivétel által védett érdeket.[10] Végül az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) és (3) bekezdése szerinti kivételek alkalmazásakor az intézményeknek mérlegelniük kell a hozzáférhetővé tételhez fűződő közérdeket az általuk védeni kívánt versengő érdekkel szemben.

27. A dokumentumok vizsgálata alapján az ombudsman megállapította, hogy az EUAA ebben az esetben alapos egyedi értékelést végzett a kért dokumentumokról, aminek eredményeként széles körű nyilvános hozzáférést biztosított, ezáltal érvényre juttatva a korábbi vizsgálatok keretében tett megoldási javaslatait [11].

Magánszemélyek magánélete és feddhetetlensége

28. A „személyes adat”[12] fogalma nagyon tág, és minden azonosított vagy azonosítható személyre vonatkozó információt magában foglal. Az információnak nem kell közvetlenül azonosítania egy személyt; Ezt közvetett módon is megteheti. Az uniós ítélkezési gyakorlat szerint [13] „[a] »közvetetten« kifejezés uniós jogalkotó általi használata azt sugallja, hogy az információk személyes adatként való kezeléséhez nem szükséges, hogy ezen információk önmagukban lehetővé tegyék az [érintett személy] azonosítását.” Ehelyett elegendő, ha ezek az információk az azonos vagy különböző forrásokból származó egyéb információkkal együtt lehetővé teszik a szóban forgó személy azonosítását. Ezenkívül nem szükséges, hogy a nagyközönség ezen az alapon levezethesse az egyén személyazonosságát. Elég, ha egy személy, például valaki, aki ugyanazon a területen dolgozik, mint a szóban forgó személy, és ismeri szakmai hátterét, azonosítani tudja őket.[14]

29. A vonatkozó dokumentumok vizsgálata alapján az ombudsman megjegyzi, hogy ebben az esetben az EUAA nemcsak a személyt közvetlenül azonosító személyes adatokat szerkesztette ki, hanem olyan kontextuális információkat is, amelyekből egy személy – például a kért dokumentumok szerzői vagy az egyes menedékkérők – személyazonosságára lehet következtetni. Az ombudsman elfogadja, hogy ésszerű volt, hogy az EUAA figyelembe vegye az egyes létesítményekben dolgozó személyzetének korlátozott számát, ami könnyen azonosíthatóvá tette őket. Az ombudsman azt is elfogadja, hogy ebben a konkrét összefüggésben nem volt észszerűtlen, hogy az EUAA úgy ítélte meg, hogy a menedékkérők bizonyos csoportjainak korlátozott mérete más háttér-információkkal kombinálva egyes személyeket azonosíthatóvá tehet.

30. A személyes adatok közzétételének meg kell felelnie az uniós adatvédelmi jogszabályokban ((EU) 2018/1725 rendelet [15]) meghatározott feltételeknek. E szabályok szerint az uniós intézményeknek háromlépcsős elemzést kell végezniük annak mérlegelése során, hogy a személyes adatok közölhetők-e.[16] Először is meg kell vizsgálniuk, hogy a kérelmező bizonyította-e a személyes adatok hozzáférhetővé tételének konkrét, közérdeken alapuló szükségességét. Másodszor, amennyiben fennáll ilyen „szükségesség”, meg kell vizsgálniuk, hogy a hozzáférhetővé tétel sértheti-e az érintett személy(ek) jogos érdekeit. Harmadszor, ha ez a helyzet, bizonyítaniuk kell, hogy a felperes által követett célra tekintettel a hozzáférhetővé tétel mindazonáltal arányos lenne.

31. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos felvetette, hogy értékelni kell a kiskorúak helyzetét a megfelelő létesítményekben, és felelősségre kell vonni az illetékes hatóságokat. Mindazonáltal, még ha a panaszos bizonyította is a személyes adatok közérdekű célból történő továbbításának szükségességét, az ombudsman elismeri, hogy abban a konkrét összefüggésben, amelyben az EUAA dokumentumai érzékeny információkat tartalmaznak a befogadó létesítményekben tartózkodó különösen kiszolgáltatott személyek személyes helyzetéről, az EUAA helyesen vélte úgy, hogy a személyes adatok közzététele sértheti az érintettek jogos érdekeit. Ebben az összefüggésben nem volt észszerűtlen, hogy az EUAA úgy ítélte meg, hogy még a felperes által követett célra tekintettel is aránytalan lenne olyan információkat közzétenni, amelyek bizonyos személyeket azonosíthatóvá tehetnek, és ezáltal sérthetik az érintettek jogos érdekeit.

32. Mindemellett az EUAA által ebben az esetben a nagyobb csoportokra vonatkozóan alkalmazott egyes konkrét kitakarások túlzottnak tűnnek. Az ombudsman emlékezteti az EUAA-t, hogy nem használhatja az egyének magánéletére és feddhetetlenségére vonatkozó kivételt bizonyos csoportokra és népességcsoportokra vonatkozó olyan általános információk kitakarására, amelyek nem vonatkoznak egyénekre, és nem érinthetik azok magánéletét és feddhetetlenségét. Az EUAA-nak megszorítóan és következetesen kell alkalmaznia a személyes adatok kitakarását.

Közbiztonság

33. Az uniós intézmények és ügynökségek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározásakor, hogy valamely dokumentum közzététele sértené-e az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában felsorolt közérdekek védelmét, amely a közbiztonságot is magában foglalja.[17] Az ombudsman szerepe ezért annak értékelésére korlátozódik, hogy az EUAA e tekintetben végzett értékelése során történt-e nyilvánvaló hiba.

34. A dokumentumok vizsgálata azt mutatta, hogy azok egyes részei az egyes létesítményekben végzett operatív tevékenységekre vonatkozó információkat tartalmaznak. Az EUAA azzal érvelt, hogy a nemzeti hatóságok bizalmas alapon megosztották ezeket az információkat az EUAA-val, hogy ezeket az információkat hivatalosan nem tették közzé, és pontatlanságokat tartalmazhatnak. Ezért az EUAA véleménye szerint ezen információk közzététele aláásná a nemzeti hatóságoknak az EUAA-ba vetett bizalmát, és következésképpen aláásná a közös európai menekültügyi rendszer működését és a közbiztonságot. Bár az EUAA konzultált a nemzeti hatóságokkal egyes kért dokumentumok közzétételéről, kifejtette, hogy a fenti megfontolások – tekintettel azok tartalmára – valamennyi kért dokumentumra vonatkoznak.

35. Az ombudsman úgy véli, hogy az EUAA-nak elvi kérdésként konzultálnia kell az érintett nemzeti hatóságokkal az e hatóságok által szolgáltatott információkat tartalmazó dokumentumok közzététele előtt, különösen akkor, ha azok kifogást emelhetnek azok közzététele ellen. Az ombudsman bízik abban, hogy az EUAA a jövőben megteszi ezt.

36. Az ombudsman azt is megérti, hogy az EUAA tudatában van a Görögországgal való kölcsönös bizalom védelmének. Az ombudsman azonban a múltban elutasította a nyilvános hozzáférés megtagadásának indokaként az uniós szervek és a tagállamok közötti kölcsönös bizalom védelmének szükségességére való általános hivatkozásokat [18], utalva a lojális együttműködés kötelezettségére [19] és a kapcsolódó ítélkezési gyakorlatra [20].

37. Ebben az esetben a kért dokumentumok olyan információkat tartalmaznak, amelyeket a görög hatóságok napi tevékenységeik részeként bizalmasan megosztottak az EUAA személyzetével, akiket azért küldtek ki, hogy együttműködjenek ezekkel a hatóságokkal a befogadó létesítmények kezelésével kapcsolatos kihívásokkal teli környezetben. Az e létesítményekben tartózkodó kiszolgáltatott személyek biztonsága az EUAA és a görög hatóságok közötti jó együttműködéstől függ. Az ombudsman megjegyzi, hogy az EUAA kiküldött személyzetének napi munkája nagymértékben függ a nemzeti hatóságok bizalmától és az információmegosztás szintjétől, amelyben hajlandóak részt venni. Azt is szem előtt tartja, hogy az uniós szervek széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek annak meghatározása során, hogy valamely dokumentum hozzáférhetővé tétele sértené-e a közérdek védelmét a közbiztonság tekintetében. Erre tekintettel az ombudsman e tekintetben nem tárt fel nyilvánvaló hibát az EUAA értékelésében.

38. Mindemellett, bár az ombudsman megérti, hogy az EUAA kért dokumentumaiban szereplő információk részletesebbek, azt is megjegyzi, hogy hasonló statisztikai adatokat nem kormányzati szervezetek, nemzetközi szervezetek és maguk a nemzeti hatóságok is nyilvánosságra hoznak.[21] Ezzel összefüggésben az ombudsman arra ösztönzi az EUAA-t, hogy a nyilvános hozzáférés iránti jövőbeli kérelmekkel összefüggésben fontolja meg a statisztikai információk közzétételének lehetőségét, és szükség esetén folytasson további együttműködést a nemzeti hatóságokkal ebben a kérdésben.

Döntéshozatali folyamat

39. Az uniós ítélkezési gyakorlattal összhangban a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésnek a folyamatban lévő vagy zárt döntéshozatali eljárás védelmének szükségessége alapján történő megtagadásához az uniós intézményeknek és szerveknek bizonyítaniuk kell, hogy a közzététel valószínűsíthetően konkrétan, hatékonyan és súlyosan aláássa ezeket a folyamatokat.[22] A zárt döntéshozatali eljárások tekintetében az uniós intézmények és szervek csak „az érintett intézményen belüli tanácskozások és előzetes konzultációk részeként belső felhasználásra szánt véleményeket” védhetik [23].

40. Az ombudsman megérti, hogy az EUAA arra törekedett, hogy megvédje a nemzeti hatóságokkal való együttműködésre kiküldött személyzetének szabadságát, hogy nyíltan megosszák észrevételeiket (azaz „belső használatra szánt véleményeket”) az EUAA-val, beleértve a szubjektív észrevételeket és az előzetes, nem validált információkat tartalmazó észrevételeket is. A dokumentumok vizsgálata alapján azonban az ombudsman nincs meggyőződve arról, hogy az ezen az alapon kitakart valamennyi információ érzékeny lehet, mivel egyes vélemények és javaslatok általános jellegűnek tűnnek. Ezenkívül az EUAA nem mindig szerkesztette következetesen ugyanazokat az információkat.

41. Tekintettel arra, hogy az EUAA már széles körű nyilvános hozzáférést biztosított a kért dokumentumokhoz, és hogy a szóban forgó kitakarások korlátozottak, az ombudsman úgy véli, hogy e kérdés további vizsgálata nem lenne indokolt. Úgy véli azonban, hogy a jövőbeli esetekben az EUAA-nak gondosan felül kell vizsgálnia, hogy engedélyezhető-e az ilyen általános információkhoz való hozzáférés. Az ombudsman az alábbiakban ennek megfelelő javítási javaslatot tesz.

Nyomós közérdek

42. Amikor az uniós intézmények úgy ítélik meg, hogy valamely dokumentum közzététele veszélyeztetné döntéshozatali eljárásaikat, egyensúlyt kell teremteniük e különös érdek védelme és a dokumentum hozzáférhetővé tételéhez fűződő közérdek között.

43. Az EUAA elismerte, hogy a migrációval és a befogadási feltételekkel összefüggésben közérdek fűződik a kísérő nélküli kiskorúak helyzetével kapcsolatos kérdésekhez. Az EUAA azonban úgy ítélte meg, hogy a panaszos nem támasztotta alá kellőképpen a szóban forgó közérdek kényszerítő jellegét, különösen abban az összefüggésben, amikor az EUAA minden egyes kért dokumentumot alaposan egyedileg értékelt, és csak szükség esetén szerkesztett ki konkrét információkat.

44. Az ombudsman elismeri, hogy az EUAA széles körű nyilvános hozzáférést biztosított a kért dokumentumokhoz, beleértve a befogadóállomások körülményeire vonatkozó különböző tényszerű információkat, ezáltal eleget téve az átláthatóság iránti fokozott igénynek ezen a területen.

45. Mindazonáltal az ombudsman nem zárja ki, hogy más esetekben a befogadóállomásokon fennálló alapjogi feltételekkel kapcsolatos aggályok valóban az átláthatósághoz fűződő nyomós közérdekhez vezethetnek.[24] Az ombudsman a jövőbeli panaszokkal összefüggésben továbbra is figyelemmel fogja kísérni ezt a kérdést.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy a dokumentumok egyes részeihez nem lehet további hozzáférést biztosítani. Tekintettel azonban e kitakarások korlátozott hatályára és az összességében széles körű részleges hozzáférésre, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy e panasz további vizsgálata nem indokolt.

Az ombudsman bízik abban, hogy az EUAA a jövőben megszorítóan és következetesen fogja alkalmazni a nyilvános hozzáférés alóli kivételeket a hasonló dokumentumokkal kapcsolatban. A jövőbeli panaszokkal összefüggésben továbbra is figyelemmel fogja kísérni ezt a kérdést.

Javítási javaslat

Az EUAA-nak a jövőbeli nyilvános hozzáférési kérelmekben fontolóra kell vennie, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosítson a kiküldött személyzete által azon nemzeti befogadó létesítményekkel kapcsolatban tett általános és nem érzékeny észrevételekhez, amelyekben dolgoznak.

A panaszost és az EUAA-t tájékoztatják erről a döntésről.

Teresa Anjinho
európai ombudsman


Strasbourg, 2026. június 25.

 

[1] A menekültek helyzetére vonatkozó egyezmény, elérhető a következő internetcímen: https://www.ohchr.org/en/instruments-mechanisms/instruments/convention-relating-status-refugees

[2] Lásd például a görög nemzeti emberi jogi bizottság 2021. évi jelentését, amely a következő internetcímen érhető el: https://ennhri.org/wp-content/uploads/2021/07/Greek-National-Report.pdf

[3] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj

[4] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

[5] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése.

[6] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának első francia bekezdése.

[7] A Bíróság 2018. július 1-jei ítélete, Svédország és Turco kontra Tanács, C-39/05. és C-52/05. P. sz. egyesített ügyek, 33. pont, elérhető a következő internetcímen: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-39/05&language=en

[8] A C-266/05. P. sz., Sison kontra Tanács ügyben 2007. február 1-jén hozott ítélet 63. pontja, elérhető a következő internetcímen: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=en&num=C-266/05%20P

[9] Svédország és Turco kontra Tanács, a fent hivatkozott C-39/05. és C-52/05. P. sz. egyesített ügyekben hozott ítélet 33. és 38. pontja.

[10] A T-851/16. sz., Access Info Europe kontra Európai Bizottság ügyben 2018. február 7-én hozott ítélet 37. pontja, elérhető a következő internetcímen: https://juris.curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=199184&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=5324184.

[11] Javaslat az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége (EUAA) által több ciprusi migrációkezelési létesítményben a befogadási feltételekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés megtagadásával kapcsolatos megoldásra (724/2024/AML sz. ügy), elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/en/solution/en/199728; Az arra vonatkozó megoldási javaslat, hogy az Európai Unió Menekültügyi Ügynöksége hogyan kezelte a befogadási feltételekkel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet több görög migrációkezelési létesítményben (687/2024/AML ügy), elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/en/solution/en/195012.

[12] A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (…) szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 295/39., https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj/eng) 3. cikkének (1) bekezdése. .

[13] Lásd a Bíróság C-479/22. P. sz., OC kontra Bizottság ügyben 2024. március 7-én hozott ítéletének 46f. pontját: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=283526&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=26709.

[14] Uo., 60. pont.

[15] Hivatkozás fent.

[16] Az (EU) 2018/1725 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

[17] 2007. február 1-jei Sison kontra Tanács ítélet, C‑266/05 P, 64. pont, elérhető a következő internetcímen: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=en&num=C-266/05.

[18] Lásd például az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) alapjogi tisztviselője két véleményéhez való nyilvános hozzáférés biztosításának az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) általi megtagadásáról szóló ajánlást (1497/2024/ACB ügy), 32–33. bekezdés: https://www.ombudsman.europa.eu/en/recommendation/en/199964.

[19] Az uniós szerződések az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében rögzítik az uniós intézmények és a tagállamok közötti lojális együttműködés kötelezettségét.

[20] 2022. szeptember 14-i Pollinis France kontra Bizottság ítélet, T‑371/20 és T‑554/20, 111–112. pont, elérhető a következő internetcímen: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=T-371/20&language=hu.

[21] Lásd például a szigeti migrációkezelési létesítmények foglalkozására és kapacitására vonatkozó, naponta frissített statisztikákat vagy a kísérő nélküli kiskorúakra vonatkozó, havonta frissített adatokat itt: https://migration.gov.gr/en/statistika/

[22] Lásd a T-540/15. sz., De Capitani kontra Parlament ügyben 2018. március 22-én hozott ítélet 64. pontját, amely elérhető a következő internetcímen: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=T-540/15; A Bíróság 2011. július 21-i ítélete, Svédország kontra MyTravel és Bizottság, C-506/08 P, 80–82. pont, elérhető a következő internetcímen: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=en&num=C-506/08%20P 

[23] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdése.

[24] Lásd e tekintetben a 724/2024/AML sz. ügyre vonatkozó megoldási javaslatot, amely itt érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/solution/en/199728, 37–42. pont.

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!