# Határozat arról, hogy az Európai Bizottság (az Afrikai Unió melletti uniós küldöttség) hogyan kezelte a támogatási kérelmet és az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokat (1846/2023/FA. sz. ügy)
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2025-11-11T10:00+01:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/214815)
---
> Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság (az EU Afrikai Unió melletti küldöttsége) hogyan kezelte a támogatási kérelmet, valamint az esetleges összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokra.
> 
> A panaszos részt vett a pánafrikai választási kapacitások támogatására irányuló projektre vonatkozó pályázati felhívásban. A küldöttség elutasította a panaszos kérelmét, mivel a felhívásban engedélyezett maximális százalékos arányt meghaladó uniós finanszírozást kért. A panaszos azt állította, hogy tipográfiai hibáról van szó, és hogy a küldöttségnek a kérelem elutasítása helyett pontosítást kellett volna kérnie. A panaszos azt is állította, hogy az e felhívás keretében finanszírozott projekt kidolgozásában részt vevő szakértő egy olyan szervezetnél dolgozott, amely a felhívás keretében pályázatot nyújtott be.
> 
> Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottságnak saját belső iránymutatásai alapján a panaszos hibáját „nyilvánvaló elírásnak" kellett volna tekintenie, és felvilágosítást kért a panaszostól és/vagy kijavította a panaszos hibáját. Azt is megállapította, hogy a Bizottság nem értékelte megfelelően a panaszos esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó állításait. Ez a két hiányosság hivatali visszásságnak minősült. Az ombudsman mindkét megállapítás tekintetében úgy ítélte meg, hogy nem lenne helyénvaló megfelelő ajánlásokat tenni, mivel időközben a támogatást már odaítélték. Mindazonáltal három javaslatot tett, amelyek célja az ilyen problémák jövőbeni hasonló esetekben való előfordulásának megelőzése.
> 
A panasz előzményei
-------------------

**1.** A panaszos, amely a választási segítségnyújtás területén tevékenykedő alapítvány, egy pánafrikai választási kapacitások támogatására irányuló projekt uniós finanszírozására irányuló pályázati felhívás keretében nyújtott be pályázatot.[\[1\]](#_ftn1){#_ftnref1} A pályázati felhívást az Európai Unió Afrikai Unió melletti küldöttsége irányította az Európai Bizottság mint „ajánlatkérő hatóság" felelőssége mellett. A pályázati felhívást két részre osztották. A panaszos kérelmezte az 1. tételt.

**2.** A pályázati eljárás részeként a panaszos stratégiai feljegyzést nyújtott be, amelyben az elszámolható költségek 90%-ának megfelelő uniós finanszírozást kért.[\[2\]](#_ftn2){#_ftnref2} A panaszos pályázatát előzetesen kiválasztották, és felkérték a teljes pályázat benyújtására. A panaszos a teljes kérelemben az elszámolható költségek 95 %-ának megfelelő uniós finanszírozást kért.

**3.**A Bizottság elutasította a panaszos kérelmét, mivel az már nem felelt meg a pályázati felhívás valamennyi kritériumának, nevezetesen azért, mert a kért uniós finanszírozás százalékos aránya meghaladta a 90 %-os küszöbértéket.

**4. 2023. július 29-én**a panaszos arra kérte a küldöttséget, hogy vizsgálja felül ezt a határozatot. Azzal érvelt, hogy tipográfiai hibáról van szó, amely több uniós finanszírozás iránti kérelem egyidejű elkészítésének tudható be. Úgy vélte, hogy a küldöttségnek a kérelem elutasítása helyett pontosítást kellett volna kérnie. A panaszos aggályait fejezte ki a küldöttséggel szemben a felhívás 2. tételével kapcsolatos esetleges összeférhetetlenség miatt is. Azzal érvelt, hogy egy szakértő, aki részt vett az e felhívás keretében finanszírozott projekt kidolgozásában, egy olyan szervezetnél dolgozik, amely a 2. részre pályázott.

**5.**A küldöttség 2023. augusztus 2-án válaszolt. Fenntartotta a panaszos kérelmének elutasításával kapcsolatos álláspontját. Kijelentette, hogy a panaszosnak figyelmeztető üzenetet kellett volna kapnia az online pályázati rendszerben, ha olyan információt szolgáltatott, amely nem felelt meg a felhívásra vonatkozó iránymutatásoknak. A panaszosnak a 2. tétellel kapcsolatos potenciális összeférhetetlenségre vonatkozó állításait illetően a küldöttség kifejtette, hogy a felhívást a küldöttség projektmenedzserei belsőleg készítették elő, és nem tárt fel összeférhetetlenséget.

**6.**Mivel a panaszos elégedetlen volt a küldöttség válaszával, 2023 szeptemberében az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat
-----------

**7.**Az ombudsman vizsgálatot indított a küldöttség azon döntésével kapcsolatban, hogy elutasítja a panaszos kérelmét, valamint azzal kapcsolatban, hogy hogyan kezelte a panaszosnak a 2. tétellel kapcsolatos esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó aggályait.

**8.**A vizsgálat során az ombudsman betekintett az ügy irataiba. A küldöttség pontosításokkal is szolgált az ombudsman által feltett kérdésekre válaszul. A választ megosztották a panaszossal, aki észrevételeket tett.

**9.**Az ombudsman vizsgálócsoportja ezt követően találkozott a Bizottság és a küldöttség képviselőivel, hogy további felvilágosítást kérjen a panasz mindkét vonatkozásáról. Az ombudsman megosztotta a találkozóról szóló jelentést a panaszossal, és a panaszos észrevételeket tett a jelentéssel kapcsolatban.

A panaszos kérelmének elutasításáról
------------------------------------

### Az ombudsman elé terjesztett érvek

##### A Bizottság részéről

**10.** A Bizottság tisztázta a kérelem elutasításának indokait. Kifejtette, hogy a pályázati felhívás dokumentumainak részét képező, a pályázóknak szóló iránymutatások kimondják, hogy a pályázók az elszámolható költségek legfeljebb 90 %-ára igényelhetnek uniós támogatást.[\[3\]](#_ftn3){#_ftnref3} A pályázati felhívás dokumentumai tartalmaztak egy, az iránymutatásokhoz csatolt „önirányítási*ellenőrzőlistát", amely felkérte a pályázókat, hogy pályázatuk benyújtása előtt ellenőrizzék, hogy megfelelnek-e* a pályázati felhívás valamennyi kritériumának, beleértve annak biztosítását is, hogy az igényelt*uniós hozzájárulás százalékos aránya ne haladja meg a maximális küszöbértéket.[\[4\]](#_ftn4){#_ftnref4} A pályázati felhívás kimondta, hogy „az ellenőrzőlistán felsorolt pontokkal kapcsolatos hiba \[...\] vagy a teljes pályázatban előforduló bármely jelentős következetlenség (pl. ha a költségvetési munkalapokon szereplő összegek következetlenek) a pályázat elutasításához vezethet*".

**11.**Ebben az esetben a küldöttség elutasította a panaszos kérelmét, mivel az nem felelt meg az ellenőrzőlistában felsorolt egyik pontnak, nevezetesen annak, hogy olyan összegű uniós finanszírozást kért, amely meghaladta a felhívásban engedélyezett maximális százalékos arányt.

**12.** A Bizottság megjegyezte, hogy a felhívás keretében lehetősége van arra, hogy pontosítást kérjen, „ha*a szolgáltatott információk nem egyértelműek".* Ez összhangban van a költségvetési rendelettel[\[5\],](#_ftn5){#_ftnref5} amely lehetővé teszi a pályázati dokumentumokban előforduló nyilvánvaló elírások kijavítását annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a jó minőségű kérelmek pusztán formai okokból történő elutasítása.[\[6\]](#_ftn6){#_ftnref6} Bár a költségvetési rendelet nem határozza meg, hogy mi minősül nyilvánvaló elírásnak, a Bizottság belső iránymutatásai szerint az ilyen hibák közé tartoznak a költségvetésben előforduló számítási hibák vagy a pályázati űrlap nyilvánvaló félreértése. A Bizottság feladata, hogy eseti alapon meghatározza, mely körülmények minősülhetnek nyilvánvaló elírásnak. A Bizottság ezt követően mérlegelési jogkörrel rendelkezik annak eldöntésére, hogy a konkrét helyzet alapján indokolt-e a hiba kijavítása, ami a költségvetési rendelet értelmében lehetőség, nem pedig kötelezettség.

**13.** Ebben az esetben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy nem indokolt felvilágosítást kérni a panaszostól, vagy kijavítani a hibát, mivel a panaszos hibája nem volt nyilvánvaló elírás. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszos „következetesen*és tudatosan"* a teljes kérelemhez mellékelt költségvetésben szereplő uniós finanszírozás százalékos arányaként a 95 %-os értéket (és nem a 90 %-ot) használta. Megjegyezte, hogy az 5 %-os társ-hozzájárulásra vonatkozó javaslat a panaszos szokásos politikájának tűnt, amint azt a küldöttségnek címzett 2023. július 29-i levél is jelzi, és így a panaszos tudatos döntése volt.

**14.** A Bizottság továbbá azzal érvelt, hogy a hiba nem egyszerű és könnyen felismerhető hiba, egy számadat helytelen használata, téves számítás, a költségvetési lap következetlensége vagy olyan hiba, amely arra utal, hogy a panaszos félreértette a felhívás feltételeit. Ehelyett a panaszos a teljes költségvetési lapot úgy számította ki, hogy a becsült elszámolható költségeket megszorozta az uniós finanszírozás kívánt százalékával. A Bizottság ezért azt állította, hogy mivel a panaszos hibája „nem*formai hiányosság, hanem a felhívás feltételeitől való jelentős eltérés"* volt, annak helyesbítése a kérelmezők közötti egyenlő bánásmód megsértéséhez vezetett volna.

**15.** A Bizottság azzal is érvelt, hogy az uniós ítélkezési gyakorlattal[\[7\]](#_ftn7){#_ftnref7} összhangban a nyilvánvaló elírás nem vonatkozhat olyan információkra, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kérelmet ne utasítsák el, amint az a jelen ügyben is történt. A Bizottság különösen azt jegyezte meg, hogy a pályázati felhívás dokumentumaiból egyértelműen kiderült, hogy a pályázat elutasításának oka az volt, hogy az uniós finanszírozásnak a maximálisan megengedettnél magasabb százalékos arányára irányuló kérelmeket is benyújtottak.

**16.** A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a kérelem benyújtása előtt a panaszosnak figyelmeztető üzenetet kellett volna kapnia az online kérelmezési rendszer hibájáról. Az online kérelmezési rendszert használó későbbi szimuláció alapján a Bizottság kijelentette, hogy a következő üzenet jelent meg: „fontos*információk (nem zárolás) A kért uniós hozzájárulás az összes elszámolható költség százalékában kifejezve, kérjük, olvassa el az iránymutatások 1.3. szakaszát a felhívás (vagy tétel) alapján engedélyezett százalékos arány(ok) tekintetében*".

##### A panaszos részéről

**17.**A panaszos azt állította, hogy a Bizottság álláspontja nyilvánvalóan ésszerűtlen. Azzal érvelt, hogy az elkövetett hiba nyilvánvaló elírás volt, és hogy a Bizottságnak felvilágosítást kellett volna kérnie tőle, és nem kellett volna elutasítania a kérelmet.

**18.**A panaszos azzal érvelt, hogy nem szándékosan követte el ezt a hibát, mivel a teljes kérelmet a kiválasztás céljából nyújtotta be. A stratégiai dokumentumban kérte az uniós finanszírozás helyes százalékos arányát. A küldöttségnek küldött levelében valóban tisztázta, hogyan követte el a hibát. Ennek oka az volt, hogy az EU 95 %-ról 90 %-ra módosította az uniós finanszírozás standard százalékos arányát. A panaszos azzal érvelt, hogy a küldöttségnek küldött, a hibát magyarázó levél nem tekinthető észszerű bizonyítéknak arra, hogy a küldöttség szándékosan módosította a százalékos arányt a kérelemben.

**19.**A panaszos továbbá azt állította, hogy a nyilvánvaló elírás fogalma nem korlátozódik a „kimenthető hibákra", amelyek a pályázati felhívás dokumentációjában szereplő kétértelműségből vagy nem egyértelmű utasításokból eredő helyzetekre vonatkoznak. Kiterjed továbbá az elírásokra is, például azokra az esetekre, amikor egyértelmű és nyilvánvaló következetlenség áll fenn a kiválasztási eljárás két különböző szakaszában feltüntetett százalékos arány között, mint a jelen esetben is.

**20.**A panaszos ezért úgy ítélte meg, hogy a Bizottság azon döntése, hogy kizárja őt az eljárásból, aránytalan és ellentétes a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével. A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottságnak pontosítást kellett volna kérnie, és hogy ez nem módosította volna kérelmét, és nem biztosított volna számára semmilyen előnyt, mivel az uniós finanszírozás maximális összege valamennyi kérelmezőre egyformán vonatkozott.

**21.**A figyelmeztető üzenetet illetően a panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy ilyen üzenet a kérelem benyújtásakor megjelent volna. A Bizottság csupán egy későbbi szimulációra támaszkodott, nem pedig a jelentkezési lap használatából származó konkrét bizonyítékokra. Ezenkívül, még ha meg is jelent ez az üzenet, a Bizottság nem fejtette ki, hogy miért nem vezetett be hatékonyabb és azonnali biztosítékokat, például azt, hogy azonnal értesíti a felperest a beadvány elfogadhatatlanságáról, vagy hogy miért nem akadályozza meg annak benyújtását.

### Az ombudsman értékelése

**22.** A költségvetési rendelet lehetővé teszi a „nyilvánvaló elírások" kijavítását annak érdekében, hogy megakadályozza a jó minőségű kérelmek pusztán formai okokból történő elutasítását.[\[8\]](#_ftn8){#_ftnref8} Bár a Bizottság belső iránymutatásai nem határozzák meg pontosan, hogy mi minősül nyilvánvaló elírásnak,[\[9\]](#_ftn9){#_ftnref9} az ilyen hibákat hiányzó információként/adatként, könnyen felismerhető szöveges hibaként (hiba/hiányosság) és ellentmondásos információként határozzák meg.Ilyen lehet például az eredetileg tévesen kiszámított költségek újraszámítása, az a pályázó, aki nem értette helyesen, hogy hol kell bemutatnia az uniós hozzájárulást a költségvetésben,*vagy az a pályázó,*aki a felhívásban megengedett maximális támogatásnál magasabb támogatást kért. Tartalmazhatja továbbá a ki nem töltött támogatási összeget, a tevékenység típusának helytelen megválasztását vagy a PIC-szám helytelen megválasztását.

**23.**Ezenkívül ahhoz, hogy egy ilyen hiba nyilvánvaló elírásnak minősüljön, nem szükséges olyan javítás, amely a pályázat lényeges módosítását vagy a felhívás feltételeinek módosítását eredményezné, mivel ez megkérdőjelezné az értékelés eredményeit, és érintené a pályázók közötti egyenlő bánásmódot. E tekintetben, ha a kérelmező hibát követ el valamely elfogadhatósági vagy támogathatósági kritérium tekintetében, az ilyen hiba nem tekinthető nyilvánvaló elírásnak, mivel az ilyen kritériumok be nem tartása önmagában a kérelem elutasításának indoka.

**24.**A Bizottság azzal érvelt, hogy a panaszos hibája tudatos választás volt, és nem tekinthető nyilvánvaló elírásnak. Bár az ombudsman elismeri, hogy a panaszos a kérelem benyújtásakor gondosabban is járhatott volna el, a Bizottság által adott magyarázat az alábbi okok miatt nem győzi meg az ombudsmant.

**25.**A panaszos szándékát illetően az ombudsman nem tartja meggyőzőnek a Bizottság álláspontját. A panaszosnak nem állt érdekében olyan pályázatot benyújtani, amelyben az uniós finanszírozás százalékos aránya meghaladta a pályázati felhívásban engedélyezett maximális összeget. Ezenkívül kezdetben a stratégiai feljegyzésben a helyes százalékos arányt használta. A panaszos küldöttséghez intézett 2023. július 29-i levele nem bizonyítja, hogy a hiba szándékos volt. Ehelyett ebben a levélben a panaszos kifejtette, hogy miért követte el azt a hibát a teljes pályázatban, hogy automatikusan ugyanazt a százalékos arányt használta fel, mint a korábbi felhívásokban (5%-os társ-hozzájárulás), amely a Bizottság által a korábbi felhívásokban nyújtott uniós finanszírozás standard százalékos aránya volt. Az a tény, hogy a panaszos ebben a levélben az uniós finanszírozás csökkentett százalékos arányával kapcsolatban is aggályokat fogalmazott meg, semmilyen módon nem bizonyítja, hogy a hiba szándékos volt, vagy hogy az 5%-os társ-hozzájárulásra vonatkozó javaslat a panaszos „szokásos politikája" volt.

**26.** Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság saját belső iránymutatásai alapján a panaszos hibáját nyilvánvaló elírásnak kellett volna tekinteni. Könnyen felismerhető hiba volt, mivel nem volt lehetséges, hogy egy szervezet több mint 90%-os uniós finanszírozásban részesüljön, és ellentmondott a panaszos által a stratégiai feljegyzésben korábban szolgáltatott információknak. Ezenkívül a Bizottság állításával ellentétben a hiba nem érintette a teljes költségvetést. A támogatási kérelemben a panaszos a kapott uniós finanszírozás összegétől függetlenül számította ki az összes költséget. A hiba egyetlen költségvetési lapon csak egy képletet érintett.[\[10\]](#_ftn10){#_ftnref10}

**27.**Mindenesetre a nyilvánvaló elírások száma és terjedelme nem korlátozott, és nem korlátozódnak azokra az esetekre sem, amikor a kérelmező félreérti a szabályokat. Belső iránymutatásaiban a Bizottság a nyilvánvaló elírások példájaként említi azt a tényt, hogy a pályázó a felhívásban megengedett maximálisnál magasabb összegű támogatást kért, vagy egyáltalán nem töltötte ki a támogatási összeget. Ezek a helyzetek hasonlóak a jelen ügyben szóban forgóhoz.

**28.** Bár az uniós finanszírozás maximális százalékos aránya a felhívás értelmében formális követelmény, nem elfogadhatósági vagy támogathatósági kritérium. Így az a tény, hogy a kérelem olyan számot tartalmaz, amely nem felel meg ennek a követelménynek, önmagában nem indokolhatja a kérelem elutasítását. A javaslat kiigazítása annak biztosítása érdekében, hogy az uniós finanszírozás százalékos aránya megfeleljen a küszöbértéknek, nem változtatná meg lényegesen a kérelmet, hanem inkább formalitás. Olyan adminisztratív ellenőrzésről van szó, amelynek nincs hatása a kérelem értékelésére. Egy ilyen hiba kijavítása egyszerűen a kért támogatási összeg csökkenését eredményezte volna. Míg az uniós finanszírozás százalékos aránya szerepelt a felhívás „önirányítási*ellenőrzőlistájában",* amely kimondja, hogy „az*ellenőrzőlistában felsorolt pontokkal kapcsolatos bármely hiba \[...\] a kérelem elutasításához vezethet", a Bizottságnak ezt az ellenőrzőlistát a költségvetési rendelettel összhangban kell alkalmaznia,* amely előírja az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő számára, hogy javítsa ki a nyilvánvaló elírásokat, vagy kérjen pontosítást azokkal kapcsolatban.

**29.** Ami a Bizottság azon állítását illeti, hogy nem *kötelező* pontosítást kérni vagy nyilvánvaló elírásokat kijavítani, az ombudsman megjegyzi, hogy bár a költségvetési rendelet kimondja, hogy az ajánlatkérő szerv *„kijavíthatja"* a nyilvánvaló elírásokat,*ugyanez a rendelkezés kimondja, hogy a kellően indokolt esetek kivételével pontosítást kell kérnie ( „kell kérnie").* [\[11\]](#_ftn11){#_ftnref11} Ezenkívül a Bizottság saját belső iránymutatásai kifejezetten előírják, hogy a megfelelő ügyintézés elvével összhangban az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselőnek be kell kérnie a pályázóktól a hiányzó információkat, vagy tisztáznia kell azokat az igazoló dokumentumokat, amelyeket nyilvánvaló elírás miatt nem nyújtottak be.

**30.**Az online kérelmezési rendszeren megjelenő figyelmeztető üzenetet illetően az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság nem tudta teljes bizonyossággal megerősíteni a felugró üzenet tartalmát, amelyet a panaszosnak a kérelem benyújtásakor meg kellett volna kapnia. Mindenesetre a Bizottság által biztosított szimuláció alapján az ombudsman megjegyzi, hogy a figyelmeztető üzenet meglehetősen általános, és nem jelzi egyértelműen, hogy hiba történt a kérelemben. Továbbá, még ha a figyelmeztető üzenet egyértelműbb is lett volna, és a panaszosnak körültekintőbben kellett volna benyújtania a kérelmét, ez nem változtat azon a tényen, hogy a Bizottságnak pontosítást kellett volna kérnie, vagy ki kellett volna javítania a nyilvánvaló elírásokat.

**31.** A fentiek fényében az ombudsman úgy véli, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha a Bizottság nem kér felvilágosítást a panaszostól és/vagy nem javítja ki a panaszos nyilvánvaló elírását. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy a panasz e vonatkozásával kapcsolatban nincs megfelelő ajánlás, mivel a Bizottság ebben a szakaszban semmit sem tehet e mulasztás orvoslására. A támogatást különösen egy másik jogalanynak ítélték oda, amely a támogatási megállapodás alapján jogokat szerzett.[\[12\]](#_ftn12){#_ftnref12} Mindazonáltal az ombudsman megjegyzi, hogy a nyilvánvaló elírások kijavításának vagy tisztázásának elmulasztása a jó minőségű pályázatok tisztán formai okokból történő elutasítását eredményezheti, ami nem szolgálja az EU pénzügyi érdekeit. Az ombudsman ezért javaslatot fog tenni a helyzet javítására annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló helyzet. Az ombudsman javaslatot fog tenni az e vizsgálat során a kérelmezőknek az online kérelmezési rendszeren keresztül küldött figyelmeztető üzenettel kapcsolatban azonosított probléma javítására is.

Hogyan kezelte a küldöttség az állítólagos összeférhetetlenséget?
-----------------------------------------------------------------

### Az ombudsman elé terjesztett érvek

##### A Bizottság részéről

**32.**A Bizottság azzal érvelt, hogy ebben az ügyben nem áll fenn összeférhetetlenség, mivel a Bizottságnak nem volt közvetlen szerződéses kapcsolata a szóban forgó szakértővel, és a szakértő nem végzett a felhíváshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet, és nem vett részt annak előkészítésében.

**33.**A Bizottság kifejtette, hogy a szakértőt egy partnerszervezet bérelte fel rövid távú stratégiai szakértőként egy másik, az Afrikai Unió tagállamaiban a kormányzás javítását célzó, uniós finanszírozású projekt keretében. A projektet a partnerszervezet a Bizottsággal kötött „hozzájárulási megállapodás" keretében hajtotta végre.

**34.** Ezzel összefüggésben a szakértő 2021 decembere és 2022 márciusa között „technikai segítségnyújtási misszión" dolgozott, amelynek célja az afrikai választási folyamatok megerősítését célzó, az EU által finanszírozandó projekt kidolgozása és megtervezése volt. A szakértő két dokumentumot, egy „éves intézkedési adatlapot" és egy „logikai keretet" készített, amelyeket a partnerszervezet nyújtott be a Bizottságnak. A Bizottság ezt követően alaposan felülvizsgálta a dokumentumokat, amelyek alapján kidolgozta „A*pánafrikai választási kapacitások harmonizációjának támogatása"* című cselekvési dokumentumot. Ezt a dokumentumot a Bizottság 2022. decemberi végrehajtási határozatának mellékleteként tették közzé, amelyre a szóban forgó pályázati felhívás közzétételére vonatkozó határozatát alapozta.

**35.**A Bizottság hangsúlyozta, hogy a végleges intézkedési dokumentum lényegesen eltért a szakértő által a hozzájárulási megállapodás keretében készített dokumentumoktól, különösen a tartalom, a hosszúság, a struktúra és a végrehajtási módozatok tekintetében. A Bizottság továbbá azt állította, hogy hosszú idő telt el a szakértői munka 2022. márciusi befejezése és a pályázati felhívás 2023. januári közzététele között.

**36.**A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a cselekvési dokumentum kidolgozására irányuló konzultációs folyamat során valamennyi kérelmezőt, köztük a panaszost is felkérték, hogy osszák meg álláspontjukat a kérelmezők közötti egyenlő bánásmód biztosítása érdekében.

**37.** A Bizottság kifejtette, hogy a támogatás odaítéléséről szóló határozat meghozatalakor nem volt tudomása a szakértőnek a nyertes pályázóval való állítólagos kapcsolatáról. Közelebbről, a sikeres felperes nem jelölte meg a szakértőt a keresetlevelében, nem nyilatkozott a szakértőnek a becsületbeli nyilatkozatában való részvételéről, és nem értesítette a Bizottságot esetleges összeférhetetlenségről. A Bizottság kijelentette, hogy miután a panaszos felvetette az ügyet a küldöttségnek, alaposan kivizsgálta az ügyet, és megállapította, hogy nem áll fenn összeférhetetlenség. Nem kereste meg a sikeres pályázót felvilágosításért, mivel úgy ítélte meg, hogy a szakértő feladatai nem vetnek fel összeférhetetlenségi aggályokat. A küldöttség megállapításait közvetlenül belefoglalták a panaszoshoz 2023. augusztus 2-án beérkezett írásbeli válaszba. A Bizottság azt is megerősítette, hogy a szóban forgó jogalany megkapta a támogatást a felhívás 2. részéhez[\[13\].](#_ftn13){#_ftnref13}

##### A panaszos részéről

**38.**A panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem hivatkozhat megalapozottan arra, hogy nem tudott arról, hogy a szakértő részt vett a sikeres kérelmezővel kapcsolatban, mivel ez nyilvános információ. Azt állította továbbá, hogy a Bizottságnak a támogatás odaítélése előtt alaposan meg kellett volna vizsgálnia az ügyet. Megjegyezte, hogy a Bizottság válaszából semmi nem utal arra, hogy ez lenne a helyzet.

**39.**A panaszos azzal érvelt, hogy állításai potenciális összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokat vetettek fel, amelyeket a küldöttségnek alaposan ki kellett volna vizsgálnia, és esetlegesen intézkedéseket kellett volna elfogadnia a kockázatok csökkentése érdekében. A panaszos különösen azt állította, hogy a küldöttségnek meg kellett volna vizsgálnia a szakértő és a sikeres pályázó közötti kapcsolatot, és értékelnie kellett volna, hogy a szakértőnek a felhívás előkészítő dokumentumaival kapcsolatos munkája potenciális előnyt biztosít-e számára, beleértve a más pályázók számára nem ugyanúgy hozzáférhető információkhoz való kiváltságos hozzáférést.

**40.**A panaszos továbbá azt állította, hogy a Bizottság ésszerűen nem tekinthette úgy, hogy a konzultációs folyamat megfelelően orvosolta a helyzetet, és biztosította a kérelmezők közötti egyenlő bánásmódot.

### Az ombudsman értékelése

**41.** A költségvetési rendelet[\[14\]](#_ftn14){#_ftnref14} szerint a támogatást kérelmezőt el kell utasítani az odaítélési eljárásból, ha *„korábban részt vett az odaítélési eljárásban használt dokumentumok elkészítésében, amennyiben ez az egyenlő bánásmód elvének megsértésével jár, beleértve a verseny torzulását is, amely más módon nem orvosolható* ". [\[15\]](#_ftn15){#_ftnref15} A támogatást kérelmező köteles nyilatkozni az ajánlatkérő szervnek arról, hogy a fent említett helyzetben van-e[\[16\].](#_ftn16){#_ftnref16}

**42.**Amint azt a Bizottság kifejtette, és amint azt az ombudsman vizsgálócsoportja által megvizsgált dokumentumok is megerősítik, a sikeres pályázó nem jelentett be potenciális összeférhetetlenséget a felhívás 2. részével kapcsolatban, és nem tüntette fel a szakértő nevét a támogatási kérelmében. A küldöttség csak akkor szerzett tudomást az ügyről, amikor a panaszos 2023. július 29-i levelében felvetette az ügyet a küldöttségnek.

**43.** Az ombudsman megjegyzi, hogy a küldöttség értékelése a panaszosnak adott válaszában annak kifejtésére korlátozódott, hogy a pályázati felhívást*„az AU-ba delegált *európai küldöttség projektmenedzserei belsőleg készítették el",* és ezért „ebben az esetben nem látott összeférhetetlenséget* ".[\[17\]](#_ftn17){#_ftnref17} A Bizottság csak az ombudsman vizsgálatával összefüggésben adott további magyarázatot. Megjegyezte különösen, hogy a szakértő nem állt közvetlen szerződéses kapcsolatban a Bizottsággal, és nem végzett a felhíváshoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységeket. A szakértő ehelyett két dokumentumot készített, amelyeket a Bizottság alaposan felülvizsgált, és amelyek alapján kidolgozta a „Támogatás*a pánafrikai választási kapacitások harmonizációjához"* című cselekvési dokumentumot, amely alapján a jelen ügyben szóban forgó pályázati felhívást közzétették.

**44.**Az ombudsman azonban úgy véli, hogy az a tény, hogy a szakértő nem állt közvetlen szerződéses kapcsolatban a Bizottsággal, nem akadályozhatta volna meg a Bizottságot annak értékelésében, hogy a szakértő részvétele a költségvetési rendelettel összhangban potenciális összeférhetetlenséget okozott-e a támogatást kérelmező számára.

**45.** Ami a szakértőnek az odaítélési eljárásban használt dokumentumok megszövegezésében való részvételét illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy nincs egyértelmű iránymutatás arra vonatkozóan, hogy mi minősül „az*odaítélési eljárásban használt dokumentumoknak".* Az ombudsman úgy véli, hogy a költségvetési rendelet 141. cikke (1) bekezdése c) pontjának megszorító értelmezése ellentétes lenne e rendelkezés céljával, amelynek célja a verseny torzulásának megakadályozása abban az esetben, ha szakértőt vonnak be a felhívás előkészítő szakaszába. Az alapvető értékelésnek tehát nem arról kell szólnia, hogy közvetlen vagy közvetett kapcsolat áll-e fenn a szakértő feladatai és az odaítélési dokumentumok között, hanem arról, hogy a szakértő által e feladatok ellátása során szerzett információk torzíthatják-e a versenyt, és ha igen, milyen korrekciós intézkedéseket lehet hozni.

**46.**A szóban forgó dokumentumokba való betekintést követően és a Bizottság magyarázata alapján az ombudsman megállapítja, hogy bár a szakértő által készített dokumentumok nem képezik közvetlenül a felhívás dokumentumainak részét, azok között egyértelmű kapcsolat áll fenn. A szakértő által készített dokumentumok különösen azon dokumentumok eredeti tervezetei, amelyeket a Bizottság felhasznált egy cselekvési dokumentum elkészítéséhez, amely alapján közzétette a pályázati felhívást. A dokumentumok vizsgálata azt mutatta, hogy a Bizottság intézkedési dokumentuma a szakértő munkájának továbbfejlesztése.

**47.** Ennek alapján az ombudsman azon a véleményen van, hogy tekintettel arra, hogy a szakértő által készített dokumentumok egyértelműen kapcsolódnak a szóban forgó felhíváshoz, ennek legalább aggályokat kellett volna felvetnie egy *esetleges* összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a panaszosnak adott válaszban foglaltak szerint a küldöttség nem kielégítő módon értékelte, hogy fennáll-e potenciális összeférhetetlenség. A küldöttség nem vizsgálta meg a szakértő munkája és a felhívás közötti kapcsolatot, és nem értékelte, hogy a szakértő előzetes részvétele versenyelőnyt biztosított-e a támogatást igénylőnek és/vagy torzította-e a versenyt.

**48.**Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság azzal érvelt, hogy nem állt fenn versenytorzulás vagy tisztességtelen előny, mivel a cselekvési dokumentum jelentősen eltért a szakértő által benyújtott dokumentumoktól, és hogy hosszú idő telt el a szakértő munkája és a pályázati felhívás közzététele között.

**49.**Az ombudsmant nem győzte meg a Bizottság válasza. A szakértő projekttel kapcsolatos munkája és a felhívás közzététele közötti időszak (kilenc hónap) nem volt különösebben hosszú. Ezenkívül semmi nem utal arra, hogy ez a kilenc hónapos időszak csökkentette volna a szakértő munkájának relevanciáját.

**50.**A Bizottság nem értékelte, hogy a szakértőnek a felhíváshoz kapcsolódó dokumentumokkal kapcsolatos munkája versenyelőnyhöz juttatta-e a nyertes felperest, és/vagy torzította-e a versenyt. Az a tény, hogy a Bizottság továbbfejlesztette és lényegesen megváltoztatta a szakértő eredeti tervezeteit, nem zárja ki, hogy az odaítélt szervezet hozzáférhessen a bizalmas információkhoz, ami előnyt biztosított számára a kérelem megfogalmazása során. Például, mivel a szakértő a sikeres pályázónak dolgozott, olyan további információkhoz vagy tapasztalatokhoz férhetett hozzá az ilyen feladatok elvégzésével kapcsolatban, amelyek más támogatási pályázók számára nem álltak rendelkezésre.

**51.**A Bizottság által említett konzultációs folyamatot illetően az ombudsman megállapítja, hogy ez egy külön eljárás, és ez nem bizonyítja, hogy a szakértő által a munkájával összefüggésben a felhíváshoz kapcsolódó dokumentumokkal kapcsolatban szerzett információk minden résztvevő számára egyformán hozzáférhetők voltak.

**52.**Bár a küldöttség hiányosan értékelte az esetleges összeférhetetlenséget, az ombudsmannak nem áll módjában megállapítani, hogy ebben az ügyben ténylegesen megsértették-e az egyenlő bánásmód elvét és/vagy torzították-e a versenyt. Mivel a küldöttség és a Bizottság nem vizsgálta meg az ügyet, nem áll rendelkezésre elegendő információ például a sikeres pályázó szakértőjének feladatairól és helyzetéről. A küldöttség által a panaszosnak adott válaszon és a Bizottság által az ombudsman vizsgálatával összefüggésben benyújtott további érveken kívül a betekintett aktában nincsenek olyan dokumentumok, amelyek bizonyítanák, hogy a Bizottság alaposan megvizsgálta az ügyet.

**53.**A fentiek fényében az ombudsman megállapítja, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha a Bizottság nem értékeli megfelelően a panaszos esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó állításait. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy nincs megfelelő ajánlás a panasz e vonatkozásával kapcsolatban, mivel a támogatást már odaítélték, és azt a sikeres pályázó hajtja végre, aki a támogatási megállapodás alapján jogokat szerzett. Az ombudsman javaslatot fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhasson elő hasonló helyzet.

Következtetések
---------------

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi megállapításokkal zárja le az ügyet:

**A Bizottság hivatali visszásságot követett el, amikor nem kért felvilágosítást, és nem javította ki a panaszos nyilvánvaló elírását.**

**Az, hogy a Bizottság nem értékelte megfelelően a panaszos esetleges összeférhetetlenségre vonatkozó állításait, hivatali visszásságnak minősül.**

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Javítási javaslatok
-------------------

**Ha a Bizottság nyilvánvaló elírást észlel egy pályázati felhívás keretében benyújtott pályázatban, be kell tartania saját iránymutatásait, és pontosítást kell kérnie és/vagy ki kell javítania a hibát, hogy elkerülje a jó minőségű pályázat pusztán formai okokból történő elutasítását.**

**A Bizottságnak egyértelműbbé kell tennie az online kérelmezési rendszerre vonatkozó figyelmeztető üzeneteket annak érdekében, hogy a kérelmezők a kérelem benyújtása előtt egyértelműen azonosíthassák a kérelmükkel kapcsolatos problémákat.**

**A költségvetési rendelettel összhangban a Bizottságnak biztosítania kell, hogy amennyiben egy pályázati felhívás során potenciális összeférhetetlenségről szerez tudomást, megfelelően kivizsgálja az ezzel kapcsolatos állításokat. Ez magában foglalja annak értékelését, hogy a pályázati felhíváshoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó szakértői munka előnyt biztosított-e a támogatást igénylőnek, vagy torzította-e a versenyt.**

Teresa Anjinho


európai ombudsman


<br />


Strasbourg, 2025.11.7.

[\[1\]](#_ftnref1){#_ftn1} EuropeAid/176172/DD/ACT/Multi „Támogassa*a pánafrikai választási kapacitások harmonizációját.":* <https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/opportunities/prospect-details/176172PROSPECTSEN?keywords=EuropeAid%2F176172%2FDD%2FACT%2FMulti>

[\[2\]](#_ftnref2){#_ftn2} Az uniós finanszírozásra vonatkozó pályázati felhívás szerint az igényelt uniós hozzájárulást az összes elszámolható költség százalékában kell meghatározni, és az nem haladhatja meg az engedélyezett maximális százalékot.

[\[3\]](#_ftnref3){#_ftn3} Az iránymutatások 1.3. szakasza a következőképpen rendelkezett:*„Az e pályázati felhívás keretében igényelt támogatás nem haladhatja meg a tevékenység teljes elszámolható költségének alábbi maximális százalékos arányát: A tevékenység összes elszámolható költségének legfeljebb 90 %-a (lásd még a 2.1.4. szakaszt)."*

[\[4\]](#_ftnref4){#_ftn4} Az ellenőrzőlista a következőt tartalmazta: „13. Az igényelt uniós hozzájárulás (összeg) nem haladja meg az iránymutatások 1.3. szakaszában megengedett maximális összeget."

[\[5\]](#_ftnref5){#_ftn5} Akkoriban alkalmazandó: Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról: <https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2018/1046/oj/eng>; E rendelet átdolgozása már rendelkezésre áll: Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2024/2509 rendelete (2024. szeptember 23.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról: <https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2018/1046/oj/eng>.

[\[6\]](#_ftnref6){#_ftn6} Az (EU) 2018/1046 rendelet 151. cikke.

[\[7\]](#_ftnref7){#_ftn7} A Bizottság képviselői a Bíróság C-336/12.*sz., Ministeriet for Forskning, Innovation og Videregående Uddannelser kontra Manova A/S* ügyben 2013. október 10-én hozott ítéletének 40. pontjára hivatkoztak: [https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-336/12\&language=EN](https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-336/12&language=EN)

[\[8\]](#_ftnref8){#_ftn8} Az (EU, Euratom) 2018/1046 rendelet 151. cikke a következőképpen rendelkezik: „Az*illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kijavíthatja a pályázati dokumentumokban előforduló nyilvánvaló elírásokat, miután a résztvevő megerősítette a tervezett javítást. Amennyiben a résztvevő nem nyújt be bizonyítékot vagy nem tesz nyilatkozatot, az értékelő bizottság vagy adott esetben az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő -- a kellően indokolt esetek kivételével -- felkéri a résztvevőt a hiányzó információk benyújtására vagy az igazoló dokumentumok tisztázására. Ezek az információk, pontosítások vagy megerősítések nem változtathatják meg lényegesen a kérelmezési* *dokumentumokat."*

[\[9\]](#_ftnref9){#_ftn9} Beleértve az Európai Unió külső fellépéseire vonatkozó közbeszerzéseket és támogatásokat -- Gyakorlati útmutató (PRAG)

6.5.8.2.2. szakasz: <https://wikis.ec.europa.eu/spaces/ExactExternalWiki/pages/152798604/ePRAG> és más belső bizottsági útmutató dokumentumok.

[\[10\]](#_ftnref10){#_ftn10} A „várható finanszírozási források" lapon.

[\[11\]](#_ftnref11){#_ftn11} Az (EU) 2018/1046 rendelet 151. cikke.

[\[12\]](#_ftnref12){#_ftn12} A támogatás odaítéléséről szóló határozatot 2024. január 12-én tették közzé.

[\[13\]](#_ftnref13){#_ftn13} A támogatás odaítéléséről szóló határozatot 2024. január 12-én tették közzé.

[\[14\]](#_ftnref14){#_ftn14} Az (EU) 2018/1046 rendelet 141. cikke (1) bekezdésének c) pontja.

[\[15\]](#_ftnref15){#_ftn15} Ezt a PRAG 2.6.10.1.2. pontja is tükrözi.

[\[16\] Az (EU)](#_ftnref16){#_ftn16} 2018/1046 rendelet 137. cikke.

[\[17\]](#_ftnref17){#_ftn17} Lásd a küldöttség 2023. augusztus 2-i válaszáról szóló határozat 5. pontját.