A panasz előzményei

1. A jogállamiság az EU egyik alapértéke.[1] Az Európai Bizottságnak számos mechanizmus áll rendelkezésére ahhoz, hogy biztosítsa a jogállamiság tiszteletben tartását az uniós tagállamokban. 2021-ben a feltételrendszerről szóló rendelet [2] vagy „feltételrendszer” bekerült e mechanizmusok közé.[3] A feltételrendszer lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy az EU pénzügyi érdekeinek a jogállamisági elvek megsértésével szembeni védelmét célzó intézkedések elfogadását javasolja az EU Tanácsának.

2. 2022 decemberében a Tanács a Bizottság javaslata [4] alapján első alkalommal fogadott el végrehajtási határozatot [5] az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszerről szóló rendelet alapján. A Tanács konkrétan úgy határozott, hogy felfüggeszti az uniós költségvetés védelmére Magyarországnak juttatott mintegy 6,3 milliárd EUR összegű uniós forrást, tekintettel a jogállamiság elveinek a közbeszerzés, valamint a korrupcióellenes nyomozások és büntetőeljárások tekintetében történő megsértésére.[6] 2023 decemberében és 2024-ben a Bizottság úgy határozott, hogy fenntartja ezeket az intézkedéseket [7].

3. Az EU pénzügyi érdekeinek védelme érdekében hozott egyik intézkedés [8] a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagy az ilyen közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott jogalanyok uniós finanszírozásának felfüggesztése. A Bizottság és a Tanács aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy ezek a vagyonkezelői alapok nem átláthatóan kezelik az uniós forrásokat, valamint amiatt, hogy a közbeszerzésre és az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok nem vonatkoznak rájuk [9].

4. 2023 márciusában a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott hat egyetem/felsőoktatási intézmény megsemmisítés iránti keresetet [10] nyújtott be az Európai Unió Bíróságához (EUB) a tanácsi végrehajtási határozat vonatkozó rendelkezése ellen. Ezen intézmények némelyike vitatta [11] az érintett biztosok és a Bizottság ugyanerről a témáról szóló közös nyilatkozatát is. A közelmúltban, 2025 februárjában Magyarország az EUB-hoz fordult, hogy vitassa a Bizottság 2024. decemberi határozatát, amely fenntartja a közérdekű vagyonkezelő alapítványok uniós finanszírozásának felfüggesztését [12].

5. Mindezek alapján a panaszos 2023 decemberében az indokolásban vagy a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti bizottsági javaslat fő szövegében említett dokumentumokhoz [13] való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet nyújtott be. Konkrétabban, a panaszos nyilvános hozzáférést kért a Bizottság Magyarországnak küldött „információkéréséhez”, „írásbeli értesítéséhez” és „szándéknyilatkozatához”. Emellett a panaszos hozzáférés iránti kérelme kiterjedt a magyar közbeszerzési adatokról szóló tanulmányra, a javaslatban említett „bizonyos pályázati adatok vizsgálatával” és „a média és az érdekelt felek jelentéseivel” kapcsolatos információkat tartalmazó valamennyi dokumentumra, valamint a vonatkozó ellenőrzésekkel és a Bizottság pénzügyi ajánlásaival kapcsolatos dokumentumokra.

6. Mivel a Bizottságtól nem kapott választ, a panaszos 2024 februárjában felkérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül kérelmük hallgatólagos elutasítását (megerősítő kérelem benyújtásával).

7. 2024 márciusában a Bizottság megküldte a panaszosnak a hozzáférési kérelmükre adott első választ. A Bizottság részleges hozzáférést biztosított az „információkéréshez”, az „írásbeli értesítéshez” és a „szándéknyilatkozathoz”. Ennek során a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályok (1049/2001/EK rendelet) szerinti kivételekre hivatkozott, azzal érvelve, hogy a teljes körű közzététel aláásná a bírósági eljárások védelmét [14] és döntéshozatali eljárását [15].

8. Emellett a Bizottság teljes körű hozzáférést biztosított a tanulmányhoz és hat olyan dokumentumhoz, amelyek bizonyos közbeszerzési adatok vizsgálatával kapcsolatos információkat tartalmaznak. A Bizottság a média és az érdekelt felek nyilvánosan elérhető jelentéseire mutató több hiperlinket is biztosított a panaszos számára. Ami az ellenőrzésekkel és a pénzügyi ajánlásokkal kapcsolatos dokumentumokat illeti, a Bizottság jelezte, hogy külön választ fog kapni.

9. 2024 áprilisában a Bizottság lezárta a panaszos megerősítő kérelmét, és tájékoztatta a panaszost, hogy új kérelmet nyújthat be, ha érdemben meg kívánja támadni a Bizottság 2024. márciusi válaszát.

10. Mivel a panaszos elégedetlen volt a Bizottságnak a hozzáférési kérelmükre adott válaszával és a megerősítő kérelmük lezárására vonatkozó határozatával, 2024 áprilisában az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

11. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság megtagadta-e az 1049/2001/EK rendelet alapján kért dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférést.

12. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a kért dokumentumokat, és áttekintette a Bizottság által nyújtott kiegészítő véleményeket [16]. Az ombudsman vizsgálócsoportja két alkalommal is találkozott a Bizottság képviselőivel, hogy további felvilágosítást kérjen a kért dokumentumokhoz való teljes körű hozzáférés Bizottság általi megtagadásáról, valamint a panaszos megerősítő kérelmének lezárásáról szóló határozatáról.

13. Az ombudsman ezt követően megosztotta a panaszossal a Bizottság kiegészítő nézeteit és az ülésekről szóló jelentést [17]. A panaszos mindkét dokumentummal kapcsolatban nyújtott be észrevételeket.

Az ombudsman megoldási javaslata és a Bizottság válasza

14. Vizsgálata alapján az ombudsmant nem győzte meg a nyilvános hozzáférés alóli azon kivételek alkalmazása, amelyekre a Bizottság a kért dokumentumokban szereplő kitakarások indokolásaként hivatkozott.

15. Először is az ombudsman kijelentette, hogy nem egyértelmű, hogy a bírósági eljárások védelmére vonatkozó kivétel alapján kitakart valamennyi információ közzététele hogyan sértené a fegyveregyenlőség elvét és a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek/felsőoktatási intézmények által indított eljárások integritását. Úgy vélte, hogy releváns kapcsolat áll fenn a kért dokumentumok és ezen eljárások között. A Bizottság azonban nem bizonyította, hogy a kért dokumentumok teljes körű hozzáférhetővé tétele milyen kiváltságos hozzáférést biztosítana e bírósági eljárás felperesei számára az eljárás jogi vonatkozásaihoz szorosan kapcsolódó belső információkhoz [18].

16. Konkrétabban, a dokumentumoknak az ombudsman vizsgálócsoportja általi vizsgálata feltárta, hogy a kitakart információk némelyike általános és/vagy ténybeli jellegű, és hogy a kitakart szövegrészek nem tartalmaznak a Bíróság előtt vitatott jogi kérdéssel kapcsolatos eltérő álláspontokat. Továbbá az a tény, hogy a kért dokumentumokat hivatalos csatornákon keresztül és a feltételrendszerről szóló rendelettel összhangban cserélték ki a magyar hatóságokkal, azt jelentette, hogy azok nem „tisztán belső dokumentum[ok]”. [19] Végül az ombudsman megjegyezte, hogy röviddel azután, hogy a Bizottság válaszolt a panaszos hozzáférési kérelmére, már nem volt alperes ebben a bírósági eljárásban. 

17. Másodszor, a Bizottság érvei nem győzték meg az ombudsmant, hogy igazolja a folyamatban lévő döntéshozatali eljárás védelmére vonatkozó kivételre való hivatkozását. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó döntéshozatali eljárást lezártnak kell tekinteni, mivel a kért dokumentumok a feltételrendszerről szóló rendelet szerinti tanácsi végrehajtási határozatra irányuló bizottsági javaslathoz kapcsolódnak, amelyet egy évvel a panaszos hozzáférés iránti kérelme előtt fogadtak el. Az a tény, hogy a Bizottságnak folytatnia kell a hatályos intézkedések nyomon követését, és hogy potenciálisan újra megnyithatja az eljárást a még le nem fedett kérdések tekintetében, nem jelenti azt, hogy a javaslatával kapcsolatos döntéshozatali folyamat folyamatban van ^[20].

18. Emellett az ombudsman megállapította, hogy a Bizottságnak a döntéshozatali eljárását érintő potenciális kockázat alátámasztására szolgáló konkrét érvei nem voltak kellően meggyőzőek annak megállapításához, hogy a további közzététel olyan külső nyomásnak minősülne, amely aláásná a Bizottság azon képességét, hogy alkalmazza a feltételrendszert, vagy hogy beavatkozna a Bizottság azon lehetőségeibe, hogy megindokolja, hogyan használja eszközeit az EU pénzügyi érdekeinek és a jogállamiságnak a védelmére. Arra a következtetésre jutott, hogy a kivételt nem lehet olyan tágan értelmezni, hogy az minden olyan elemre kiterjedjen, amely a Bizottságnak a feltételrendszerről szóló rendelet alkalmazásával kapcsolatos „stratégiáját” mutatja.

19. A közzétételhez fűződő nyomós közérdek esetleges fennállását illetően az ombudsman megjegyezte, hogy tekintettel a Bizottság válaszának késedelmes elfogadására, a panaszosnak nem volt tudomása arról, hogy a Bizottság a bírósági eljárások védelmével és a döntéshozatali eljárással kapcsolatos kivételekre támaszkodna a közzététel megtagadásának indokolása érdekében, amely csak olyan körülmények között alkalmazható, amikor a közzétételhez nem fűződik nyomós közérdek. Következésképpen a panaszosnak megerősítő kérelmében nem volt lehetősége arra, hogy érveket hozzon fel a közzétételhez fűződő nyomós közérdek fennállásával kapcsolatban.

20. A fentiek fényében az ombudsman megoldásként ^{azt javasolta} [21], hogy a Bizottság vizsgálja felül a kivételek alkalmazását annak érdekében, hogy szélesebb körű hozzáférést biztosítson az érintett dokumentumokhoz, és részletesen indokolja meg a fennmaradó kitakarásokat. Javasolta továbbá, hogy a Bizottság foglalkozzon a panaszosnak a közzétételhez fűződő nyomós közérdek fennállására vonatkozó érveivel, amelyeket a panaszos az ombudsmanhoz benyújtott panaszában nyújtott be.

21. Az ombudsman megoldási javaslatára ^[22] adott válaszában a Bizottság egyértelművé tette, hogy az ombudsman megoldási javaslatában említettekkel ellentétben nem köteles évente újraértékelni a feltételrendszerről szóló rendelet alapján bevezetett intézkedéseket. Emellett arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a Bizottság beavatkozóként kérelmezte a vonatkozó bírósági eljáráshoz való csatlakozást, és így továbbra is támogatja a Tanácsot a folyamatban lévő peres eljárásban. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a helyzet megváltozott, és hogy a Bizottság 2024 decemberében új határozatot [23] fogadott el az uniós költségvetés védelmét szolgáló feltételrendszerről szóló rendelet alapján.

22. A Bizottság azonban figyelembe vette az ombudsman megoldási javaslatában foglalt észrevételeket, valamint az idő múlását és az ombudsman vizsgálócsoportjával folytatott eszmecseréket. Bár a Bizottság kérte, hogy beavatkozhasson a vonatkozó bírósági eljárásba, elismerte, hogy „a 2024. december 16-i határozatának közzététele miatt a panaszos kérelmére válaszul végzett részleges kitakarás már nem releváns”. Ezért a Bizottság újból értékelte a nyilvános hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatos álláspontját, és úgy határozott, hogy teljes körű hozzáférést biztosít a szóban forgó dokumentumokhoz.

23. A panaszos elégedett volt ezzel az eredménnyel, és nem tett további észrevételeket.

Az ombudsman értékelése a megoldásra irányuló javaslatot követően

24. Az ombudsman üdvözli a Bizottságnak a megoldásra irányuló javaslatára adott pozitív válaszát és a teljes körű hozzáférést, amely véleménye szerint megoldotta a panaszt. Elismerését fejezi ki továbbá a Bizottság e vizsgálat során tanúsított konstruktív elkötelezettségéért.

25. A kért dokumentumokhoz való hozzáférés biztosítása mellett a panaszos azt is kifogásolta, hogy a Bizottság a 2024. márciusi válaszát „első válasznak” tekintette, annak ellenére, hogy érvényes megerősítő kérelmet nyújtott be.[24] Azt is kifogásolták, hogy a Bizottság válasza nem említette annak lehetőségét, hogy az EUB-hoz vagy az ombudsmanhoz forduljon határozatának megtámadása érdekében.

26. Az ombudsman vizsgálócsoportjával folytatott találkozó során a Bizottság képviselői kijelentették, hogy a Bizottság a megerősítő kérelem benyújtását követően első választ adott a panaszosnak, és ezért úgy határozott, hogy lezárja a megerősítő kérelmet. A Bizottság képviselői azt is elmondták, hogy a Bizottság felkérte a panaszost, hogy amennyiben úgy kívánja, nyújtson be új megerősítő kérelmet, megőrizve ezáltal az 1049/2001/EK rendeletben előírt kétszakaszos eljárást, és lehetővé téve a panaszos számára, hogy megtegye a válaszra vonatkozó észrevételeit.

27. Az 1049/2001/EK rendelet kimondja, hogy amennyiben egy intézmény nem hozza meg az eredeti határozatot az előírt határidőn belül, a kérelmező megerősítő kérelmet nyújthat be. A megerősítő határozat elfogadására vonatkozó határidők lejárta után a kérelmező az EUB-hez vagy az ombudsmanhoz fordulhat. A Bizottság jelenleg nem tájékoztatja a kérelmezőket arról a lehetőségről, hogy ilyen esetekben az EUB-hez vagy az ombudsmanhoz fordulhatnak. Csupán arról tájékoztatja a kérelmezőket, hogy új megerősítő kérelmet nyújthatnak be. Az ombudsman emlékezteti a Bizottságot korábbi megállapítására [25], amely szerint ez a gyakorlat ellentétes az 1049/2001/EK rendelettel.

28. A panaszos azt is megkérdőjelezte, hogy a Bizottság azonosított-e minden olyan dokumentumot, amely „bizonyos pályázati adatok vizsgálatára” vonatkozó információkat tartalmazott. Azt állították, hogy csak akkor kapták meg a releváns ajánlatok listáját, ha a Bizottság javaslatából kitűnik, hogy a Bizottság ezen ajánlatokat is megvizsgálta. Ezenkívül azt állították, hogy a „szándéknyilatkozat” egyik lábjegyzete e levél egyik mellékletét említi.

29. Kiegészítő véleményeiben a Bizottság megerősítette, hogy a Bizottság válaszában már azonosítottakon kívül nem volt olyan további dokumentum, amely a panaszos kérelmének hatálya alá tartozott volna.

30. Az ombudsmanhoz intézett észrevételeiben a panaszos már nem vitatta ezt az álláspontot. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy ez a kérdés megoldódott.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az Európai Bizottság elfogadta az ombudsman megoldásra irányuló javaslatát azáltal, hogy a panaszos számára teljes körű nyilvános hozzáférést biztosított a kért dokumentumokhoz.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Teresa Anjinho
európai ombudsman

Strasbourg, 2025. október 29.

 

[1] Az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikke.

[2] (EU) 2020/2092 rendelet (2020. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-

content/EN/TXT/?uri=uriserv:OJ.LI.2020.433.01.0001.01.ENG&toc=OJ:L:2020:433I:TOC.

[3] További információkért lásd: https://commission.europa.eu/strategy-and-policy/eu-budget/protection-eu-budget/rule-law- conditionality-regulation_en.

[4] Javaslat (2022. szeptember 18.) az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről szóló tanácsi végrehajtási határozatra, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:52022PC0485.

[5] A Tanács (EU) 2022/2506 végrehajtási határozata (2022. december 15.) az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/eli/dec_impl/2022/2506/oj/eng.

[6] További információkért lásd: https://www.consilium.europa.eu/en/press/press-releases/2022/12/12/rule-of-law-conditionality-mechanism/.

[7] A Bizottság határozata (2023. december 13.) a Magyarországra vonatkozó, 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozatot követően az (EU, Euratom) 2020/2092 rendelet 4. cikke szerinti feltételek teljesítésének a Bizottság kezdeményezésére történő újraértékeléséről, elérhető a következő internetcímen: https://commission.europa.eu/system/files/2023-12/C_2023_8999_1_EN_ACT.pdf; A Bizottság határozata (2024. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján Magyarországnak a 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkének (2) bekezdésére vonatkozó írásbeli értesítéséről, amely a következő címen érhető el: https://commission.europa.eu/document/8003e1ad-8e79-4238-bf76-af1fcd2b5efe_en. Mindaddig, amíg Magyarország a feltételrendszer keretében nem kezelte a jogállamisággal kapcsolatos valamennyi aggályt, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében sem igényelhet kifizetéseket.

[8] Az (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkének (2) bekezdése.

[9] Az (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozat (11) preambulumbekezdése.

[10] A T-115/23. sz. ügy, a kérelem a következő címen érhető el: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=273772&mode=lst&pageIndex=1&dir=&occ=first&part=1&tex t=&doclang=EN&cid=13176582; A T-132/23. sz. ügy, a kérelem a következő címen érhető el:

https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=275186&mode=req&pageIndex=1&dir=&occ=first&part=1&te

xt=&doclang=EN&cid=13176615; A T-133/23. sz. ügy, a kérelem a következő címen érhető el:

https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=2A7D5D1EB8 D80B6CC4A89430F3E259FA?text=&doci d=275159&pageIndex=0&doclang=EN&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=268780; T‑138/23. sz. ügy, a kérelem elérhető a következő internetcímen:

https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=274830&mode=req&pageIndex=1&dir=&occ=first&part=1&te xt=&doclang=EN&cid=13176662; T‑139/23. sz. ügy, a kérelem elérhető a következő internetcímen:

https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=275197&pageIndex=0&doclang=en&mode=req&d ir=& occ=first&part=1&cid=13461926; T‑140/23. sz. ügy, a kérelem elérhető a következő internetcímen:

https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=275179&mode=req&pageIndex=1&dir=&occ=first&part=1&te xt=&doclang=EN&cid=13176698.

[11] A T-132/23., T-133/23., T‑139/23. és T‑140/23. sz. ügyek felperesei.

[12] A T-138/25. sz. ügy, a kérelem a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/eli/C/2025/2101/oj/eng.

[13] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/TXT/?uri=CELEX%3A32001R1049.

[14] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdése.

[15] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének első albekezdése.

[16] Elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/doc/correspondence/199247.

[17] Elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/doc/inspection-report/199246.

[18] A Törvényszék 2024. január 24-i ítélete, Veneziana Energia Risorse Idriche Territorio Ambiente Servizi SpA (Veritas) kontra Bizottság, T-602/22, 58. pont: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=T-602/22&language=EN; 2020. február 6-i Compañía de Tranvías de la Coruña, SA kontra Bizottság ítélet, T‑485/18, 42. pont: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A62018TJ0485_RES.

[19] A Törvényszék 2023. július 26-i ítélete, Troy Chemical Company kontra Bizottság, T‑662/21, 65. pont: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=275848&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=1269378.

[20] A T-371/20. és T-554/20. sz., Pollinis France kontra Bizottság egyesített ügyekben 2022. szeptember 14-én hozott ítélet 55–60. pontja: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?mode=DOC&pageIndex=0&docid=265442&part=1&doclang=EN&text=&dir=&occ=first&cid=22239, amint azt a Bíróság a C-726/22. P. sz., Bizottság kontra Pollinis France ügyben 2025. január 16-án hozott ítéletében megerősítette: https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=en&td=ALL&num=C-726/22%20P.

[21] Elérhető a következő címen: https://www.ombudsman.europa.eu/solution/212351.

[22] Elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/doc/correspondence/212352.

[23] A Bizottság határozata (2024. december 16.) az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU) 2020/2092 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése alapján Magyarországnak a 2022. december 15-i (EU) 2022/2506 tanácsi végrehajtási határozat 2. cikkének (2) bekezdésére vonatkozó írásbeli értesítéséről, amely a következő címen érhető el: https://commission.europa.eu/document/8003e1ad-8e79-4238-bf76-af1fcd2b5efe_en.

[24] Ezen érv alátámasztása érdekében a panaszos az ombudsman OI/2/2022/OAM számú stratégiai vizsgálatára hivatkozott az Európai Bizottság által a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek elbírálásához szükséges idővel kapcsolatban, lásd: https://www.ombudsman.europa.eu/en/case/en/60766.

[25] Az ombudsman ajánlása az OI/2/2022/OAM stratégiai vizsgálatban, 51–53. bekezdés, elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/en/recommendation/en/167661.