A panasz előzményei

1. A panaszos részt vett az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) [1] által szervezett, uniós köztisztviselők felvételére irányuló kiválasztási eljárásban, amelyre 2021-ben és 2022-ben került sor.

2. A panaszos sikeres volt a kiválasztási eljárás első szakaszaiban, és 2022. május 3-án az EPSO meghívólevelet küldött a panaszosnak, amelyben felkérte, hogy vegyen részt három szóbeli vizsgán (interjún) a kiválasztási eljárás „értékelőközpont” szakaszában. A három interjúra a tervek szerint távolról, különböző időpontokban került volna sor: a 2022. május 17-i „általános készségalapú interjú”, a 2022. június 15-i „helyszíni interjú” és a 2022. július 11-i „helyzeti készségalapú interjú”. Mivel a panaszos 2022. május 13-án szült, ugyanazon a napon felkérte az EPSO-t, hogy ütemezze át általános készségalapú interjúját.

3. 2022. június 7-én az EPSO arról tájékoztatta a panaszost, hogy általános készségalapú interjúját 2022. június 15-re ütemezte át, ugyanazon a napon, amikor a szakterületre vonatkozó interjút meg kellett volna tartania.

4. A panaszos azonnal válaszolt, kijelentve, hogy mind fizikai, mind mentális okokból nem lesz képes felkészülni és leülni az ugyanazon a napon tervezett két vizsgára. Az EPSO nem válaszolt, és a panaszos mindkét vizsgát ugyanazon a napon tette le. Másnap a panaszos ismét felvette a kapcsolatot az EPSO-val, és kérte az általános készségalapú interjú újbóli megrendezését.

5. 2022 decemberében az EPSO arról tájékoztatta a panaszost, hogy nem került fel a sikeres pályázók listájára.

6. Ezt követően a panaszos felkérte az EPSO-t, hogy vizsgálja felül határozatát. Azzal érvelt, hogy azzal, hogy ugyanazon a napon két vizsgát kellett letennie, hátrányos megkülönböztetés érte a többi pályázóhoz képest, és hogy az EPSO-nak semmi esetre sem kellett volna átütemeznie a vizsgákat a szülését követő 40 napig.

7. A felülvizsgálatot követően az EPSO tájékoztatta a panaszost, hogy a vizsgabizottság megerősítette azon döntését, hogy nevét nem veszi fel a sikeres pályázók listájára.

8. A panaszos ezért közigazgatási panaszt nyújtott be, amelyet az EPSO elutasított.

9. Mivel a panaszos elégedetlen volt közigazgatási panaszának eredményével, 2024. február 5-én az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

10. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy az EPSO hogyan kezelte a panaszosnak a vizsga átütemezésére irányuló kérelmével kapcsolatos közigazgatási panaszát.

11. A vizsgálat során az ombudsman megkapta az EPSO válaszát és a panaszos észrevételeit az EPSO válaszával kapcsolatban.

Tesztek szervezése a szüléstől számított 40 napon belül

12. A panaszos a származási országában a „szülés utáni szülésre” vonatkozó orvosi tanácsra hivatkozott, amely szerint a szülés utáni anyáknak a szülést követően 40 napig pihenniük kell. Utalt az Egészségügyi Világszervezet szülési és szülés utáni gondozásra vonatkozó iránymutatásaira is. Azzal érvelt, hogy az EPSO azzal, hogy mind az általános készségalapú interjút, mind a szakterületre vonatkozó interjút csak 32 nappal a szülés után szervezte meg, ellentétesen járt el a fenti tanáccsal.

13. Az EPSO azzal érvelt, hogy nem köteles a vizsgákat a panaszos szülését vagy szülési szabadságát követő több mint egy hónappal felfüggeszteni vagy elhalasztani. Azáltal, hogy a szülés után 32 nappal átütemezte a vizsgáját, a szülési szabadságot szabályozó uniós jogszabályok elveivel összhangban járt el, amelyek előírják, hogy „a szülési szabadságnak [...] magában kell foglalnia a szülés előtt és/vagy után a nemzeti jogszabályokkal és/vagy gyakorlattal összhangban biztosított, legalább kéthetes kötelező szülési szabadságot”[2]. Az EPSO utalt az általa elfogadott politikára, amely kifejezetten a várandós és a szülés utáni nők számára határoz meg iránymutatásokat [3], és megjegyezte, hogy az általános készségalapú interjúra eredetileg javasolt időpont a szülést követő kötelező szülési szabadság kéthetes időszakába esik. Az EPSO ezért lehetővé tette a panaszos számára, hogy a vizsga időpontját a szülést követő egy hónapnál későbbi időpontra módosítsa.

14. Az EPSO azzal érvelt, hogy megközelítése összhangban van az uniós ítélkezési gyakorlattal is, amely megállapította, hogy a szülési szabadságon lévő nők nem akadályozhatók meg a kiválasztási eljárásban való részvételben, és hogy a pályázók az uniós jogban előírt kéthetes kötelező szülési szabadságot követő hetekben végezhetnek munkával kapcsolatos tevékenységeket [4].

15. A panaszos ezzel szemben azt állította, hogy a szóban forgó uniós ítélkezési gyakorlat nem feltétlenül kötelezi a hozzá hasonló szülés utáni anyákat arra, hogy bármilyen munkával kapcsolatos tevékenységet végezzenek, hanem hogy a kötelező szülési szabadságot követő hetekben is végezhetnek munkával kapcsolatos tevékenységeket.

Két teszt ugyanazon a napon

16. A panaszos azzal érvelt, hogy az általános készségalapú interjú és a szakterületre vonatkozó interjú ugyanazon a napon történő megszervezése nem volt összhangban a (valamennyi pályázónak címzett) meghívólevéllel, amely kifejezetten kimondta, hogy „az általános készségalapú interjúra, a szituációs készségalapú interjúra és a szakterületre vonatkozó interjúra különböző időpontokban kerül sor”. A panaszos azt állította, hogy ezt a feltételt azokra a pályázókra is alkalmazni kell, akik átütemezték a vizsgákat.

17. A panaszos hozzátette, hogy azzal, hogy mindkét vizsgát ugyanazon a napon kellett letennie, hátrányos helyzetbe került a többi pályázóhoz képest, ami hátrányos megkülönböztetésnek minősül.

18. Az EPSO kijelentette, hogy a meghívólevél nem vonatkozik azokra a pályázókra, akik egy vagy több vizsgát átütemeztek. Kizárólag a levélben megjelölt három tesztidőpontra hivatkozott, az esetleges jövőbeli átütemezés esetén választott alternatív időpontok sérelme nélkül. Az EPSO hivatkozott a versenyvizsga-felhívásra, amely szerint a pályázókat „egy vagy több napon keresztül (online vagy személyes részvétellel) értékelőközpontban való részvételre hívják meg (...)”. A versenyvizsga-felhívás, amely a kiválasztási eljárás jogalapja, így lehetővé tette, hogy ugyanazon a napon több vizsgát is kiírjanak. A meghívólevél nem bír ugyanolyan jogi kötőerővel, mint a versenyvizsga-felhívás, és nem bírálhatja felül a versenyvizsga-felhívásban foglalt rendelkezéseket.

19. Az EPSO elismerte, hogy a panaszos volt az egyetlen olyan pályázó, akinek a vizsgáját ugyanazon a napon átütemezték egy másik vizsgával, de azt állította, hogy ezt nem tudta elkerülni a vizsgákat átütemező pályázók magas száma miatt. Az EPSO azonban azt állította, hogy ennek ellenére tiszteletben tartotta politikáját: a teszteket több mint egy hónappal a panaszos szülése után szervezte meg, és a tesztek között körülbelül három órás szünet volt, ami azt jelentette, hogy a panaszos az Európai Bizottság szoptatásra vonatkozó belső szabályaival összhangban pihenhetett és szoptathatott. Az EPSO továbbá azzal érvelt, hogy mivel a vizsgákat távolról szervezték, a panaszos otthon pihenhetett.

20. Az EPSO kijelentette továbbá, hogy a kiválasztási eljárásokban jelenleg az a gyakorlat, hogy ugyanazon a napon két vizsgát szerveznek, ami összhangban van az alkalmazandó uniós jogszabályokkal és az egyenlő bánásmód elvével. Bár az EPSO-nak tisztességes és megfelelő vizsgafeltételek biztosításával biztosítania kell, hogy valamennyi pályázó egyenlő bánásmódban részesüljön, nem köteles figyelembe venni a pályázók személyes preferenciáit a vizsgaidőpontok tekintetében. Az uniós ítélkezési gyakorlat szerint az egyenlő bánásmód elvének megsértése nem alapulhat a pályázók sajátos ténybeli körülményei között esetlegesen fennálló különbségeken. Az EPSO úgy véli, hogy a pályázónak a kívánt vizsgaidőpontokkal kapcsolatos személyes preferenciái ténybeli különbséget jelentenek.

Az ombudsman értékelése

21. Amint azt maga az EPSO is elismeri a várandós vagy gyermekágyas női pályázókra vonatkozó politikájában, intézkedéseket kell hoznia annak biztosítása érdekében, hogy ne kerüljenek hátrányos helyzetbe, hogy a többi pályázóval azonos alapon vehessenek részt a kiválasztási eljárásokban.

22. Ebben az esetben a panaszosnak eredetileg a szülés után néhány nappal kellett volna vizsgát tennie. Annak biztosítása érdekében, hogy ne kerüljön hátrányos helyzetbe, az EPSO úgy határozott, hogy ezt a vizsgát a szülését követő egy hónapnál későbbi időpontra halasztja. Az ombudsman ezt észszerűnek tartja, és úgy véli, hogy az összhangban van az EPSO-nak az alkalmazandó jog és iránymutatások szerinti kötelezettségeivel.

23. Azáltal azonban, hogy ezt a vizsgát átütemezték arra az időpontra, amikor a panaszos már részt vett a szakterületre vonatkozó interjún, a panaszos hátrányos helyzetbe került mind az eredeti időpontokban vizsgázott pályázókhoz, mind az átütemezett vizsgákat teljesítő pályázókhoz képest, mivel e pályázók egyikének sem kellett egy nap alatt két vizsgán részt vennie. Amint azt az EPSO is elismerte, a kiválasztási eljárásban a panaszos volt az egyetlen pályázó, akinek ugyanazon a napon két vizsgán kellett részt vennie. Tekintettel arra, hogy a panaszos már foglalkozott a szülés utáni felépülés és a szülés utáni ellátás kihívásaival, ez súlyosbította hátrányát más jelöltekhez képest. Ezenkívül az EPSO rugalmasabban is átütemezhette volna a vizsgát, különösen mivel az EPSO politikája lehetővé teszi számára, hogy az eredetileg tervezett vizsgaidőszak végét követő két hónapon belül átütemezze a vizsgát [5].

24. Így a panaszos arra vonatkozó érvei, hogy nem ugyanazon a napon tette le a két vizsgát, egyértelműen megalapozottak voltak, mivel nyilvánvalóan hátrányos helyzetbe került a többi pályázóhoz képest, és nem azért, mert „személyesen előnyben részesítették” egy másik időpontot, amint azt az EPSO állítja. A két vizsgán ugyanazon a napon való részvétel következtében a panaszost megfosztották attól a lehetőségtől, hogy a többi pályázóval azonos feltételek mellett vegyen részt az értékelőközpontban. E hátrány kezelésének elmulasztása tehát ellentétes az egyenlő bánásmód elvével, és hivatali visszásságnak minősül.

25. Az ombudsman elismeri, hogy ebben az esetben gyakorlati kihívást jelent a megfelelő jogorvoslat biztosítása, mivel a kiválasztási eljárás lezárult. Ha a pályázó nem integrálható újra a szóban forgó kiválasztási eljárásba, az Európai Unió Bírósága hasonló ügyekben már megállapította, hogy jogorvoslatot lehet biztosítani azáltal, hogy a panaszos számára külön, egyedi kiválasztási eljárást szerveznek a kiválasztási eljárás hasonló szakaszában, mint ahol a probléma felmerült. Amennyiben ez nem lehetséges, a Bíróság azt javasolta, hogy az uniós szerv kezdjen párbeszédet a jelölttel egy másik méltányos megoldásról való megállapodás céljából [6].

26. Mindezek alapján az ombudsman úgy véli, hogy nem lenne megvalósítható előíró jellegű megfelelő ajánlást tenni. Az alábbiakban azonban javasolni fogja, hogy foglalkozzon a megállapításával.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

A vizsga átütemezésére irányuló kérelem EPSO általi kezelése során hivatali visszásság történt.

A panaszost és az EPSO-t tájékoztatják erről a döntésről.

Javaslat

Az EPSO-nak párbeszédet kell kezdenie a panaszossal a megfelelő és méltányos megoldás megtalálása érdekében.

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2025. 02. 04.

[1] EPSO/AD/391/21 – A tagállamok strukturális reformjaihoz nyújtott technikai támogatás szakértői és a schengeni vívmányok szakértői (AD 7), elérhető itt: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=OJ:C:2021:120A:FULL

[2] Lásd a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló 92/85/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdését, amely a következő címen érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:31992L0085

[3] A terhességgel és szüléssel kapcsolatos személyzeti kiválasztási eljárások során észszerű alkalmazkodást igénylő női pályázókra vonatkozó politika https://eu-careers.europa.eu/en/system/files?file=2023-09/EN-Reasonable%20accommodation%20policy%20for%20female%20candidates%20related%20to%20pregnancy%20and%20childbirth.pdf

[4] Lásd az F-86/12. sz., Haupt-Lizer kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 49., 50. és 55. pontját: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/FR/TXT/HTML/?uri=CELEX:62012FJ0086

[5] Lásd a terhességgel és szüléssel kapcsolatos személyzeti kiválasztási eljárások során észszerű alkalmazkodást kérelmező női pályázókra vonatkozó szabályzat 3. oldalát https://eu-careers.europa.eu/en/system/files?file=2023-09/EN-Reasonable%20accommodation%20policy%20for%20female%20candidates%20related%20to%20pregnancy%20and%20childbirth.pdf

[6] Lásd a T-156/03. sz., Pérez-Díaz kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 50–53., 57. és 62–64. pontját: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=80F856074AE21D24754035D3B7BA71E8?text=&docid=55154&pageIndex=0&doclang=FR&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=24544938; és a T-400/03. sz., Bachotet kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 28–31., 35., 40–42. pontja: https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=55155&pageIndex=0&doclang=fr&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=24546108