A panasz előzményei

1. 2023 szeptemberében a panaszos nyilvános hozzáférést kért az Európai Bizottság 2022. és 2023. évi X, Instagram, Facebook, Google és TikTok hirdetéseivel kapcsolatos dokumentumokhoz a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályokról szóló javaslatával és a kapcsolódó Eurobarométer gyorsfelméréssel kapcsolatban.

2. A Bizottság 2023 novemberében megküldte válaszát. Megállapította, hogy egy vállalkozónak az X-re vonatkozó fizetett hirdetésről szóló zárójelentése a panaszos nyilvános hozzáférés iránti kérelmének hatálya alá tartozik, és részleges hozzáférést biztosított. Ennek során a Bizottság a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályok [1] (1049/2001/EK rendelet) szerinti kivételekre hivatkozott, azzal érvelve, hogy a teljes dokumentum közzététele alááshatja az egyének magánélethez való jogát és feddhetetlenségét [2], valamint a kereskedelmi érdekeket [3]. Emellett a Bizottság több Twitter/X URL-t is biztosított a panaszos számára, amelyek információkat tartalmaztak a fizetett hirdetés összeállításáról.

3. A Bizottság válaszával elégedetlen panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül álláspontját („megerősítő kérelem” benyújtásával).

4. A Bizottság 2024. január 19-ig meghosszabbította a panaszos megerősítő kérelmére adandó válasz határidejét.

5. Mivel a meghosszabbított határidőn belül nem kapott választ, a panaszos 2024 februárjában az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság nem válaszolt az alkalmazandó határidőn belül a panaszos megerősítő kérelmére.

7. A tartós késedelemre tekintettel azonban az ombudsman 2024 júliusában kérte a hozzáférési kérelem hatálya alá tartozóként azonosított dokumentum(ok) felülvizsgálatát.

8. A Bizottság által a kezdeti szakaszban azonosított dokumentum felülvizsgálatát követően az ombudsman megosztotta a Bizottsággal előzetes álláspontját, amely szerint további hozzáférést lehetne biztosítani a szóban forgó dokumentumhoz.

9. 2024. szeptember 19-én a Bizottság megerősítő határozatot fogadott el, amely szélesebb körű hozzáférést biztosított a szóban forgó dokumentumhoz az ombudsman előzetes álláspontja szerint. A Bizottság egy további dokumentumot is azonosított, amelyet részben a személyes adatok kitakarásával tett közzé.

10. A panaszos észrevételeket tett az ombudsman előzetes álláspontjával és a Bizottság megerősítő határozatával kapcsolatban. Nem vetettek fel aggályokat a kiegészítő dokumentumban szereplő kitakarásokkal kapcsolatban.

Az ombudsman elé terjesztett érvek

11. A nyilvános hozzáférés iránti kérelemre adott első válaszában a Bizottság azzal érvelt, hogy a szóban forgó dokumentum teljes körű hozzáférhetővé tételét akadályozza az egyén magánéletének és becsületének védelmére vonatkozó kivétel. Megállapította, hogy a dokumentum egy azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó információkat tartalmaz, például egy szervezetnél betöltött neveket vagy beosztásokat. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszos nem fejezte ki különösebb érdeklődését e személyes adatok iránt, és nem terjesztett elő érveket sem annak alátámasztására, hogy az adatokat meghatározott közérdekű célból kell továbbítani.

12. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a dokumentum teljes körű közzétételét akadályozza a szerződő fél érzékeny üzleti információinak, konkrétabban „az áraknak és a pénzügyi eredményeknek, többek között a teljes árnak” a védelme.

13. Megerősítő kérelmében a panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság válasza hiányos volt, és hogy a megadott Twitter URL-ek nem működtek, és a Twitter/X átláthatósági jelentéseire hivatkozott, amelyek csak korlátozott információkat tartalmaztak. Ezenkívül úgy vélték, hogy a vitatott dokumentumhoz teljes körű hozzáférést kell biztosítani. Úgy vélték továbbá, hogy a dokumentumban szereplő személyes adatokat nyilvánosságra kellett volna hozni. Konkrétabban azt állították, hogy „nagyon erős közérdek” fűződik a közzétételhez, mivel jelentések szerint a Bizottság mikrotargetálás alkalmazásával „megpróbálta befolyásolni a közvéleményt” a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra vonatkozó jogalkotási javaslatról. A panaszos ezért úgy ítélte meg, hogy „a nyilvánosságnak képesnek kell lennie arra, hogy ellenőrizze a kormánya által kiválasztott célzási lehetőségek teljes körét, még akkor is, ha ezek a célzási lehetőségek személyes adatokat is tartalmaznak”.

14. Megerősítő határozatában a Bizottság megerősítette, hogy a dokumentum egyes részei személyes adatokat tartalmaznak,„mint például az Európai Bizottságon kívüli olyan személyek neve, beosztása, elérhetősége és közösségimédia-fiókjának neve, akik nem közéleti személyiségek”. A Bizottság szerint ezen adatok kért továbbítása nem lenne szükséges ahhoz, hogy a panaszos elérje célját. E tekintetben a Bizottság rámutatott arra, hogy rendelkezésre állnak megfelelőbb jogorvoslatok, például panasz benyújtása az európai adatvédelmi biztoshoz [4] annak megállapítására, hogy megalapozottak-e a jogellenes mikrotargetálásra vonatkozó állítások. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy okkal feltételezhető, hogy az érintett személyek jogos érdekeit sértené a kért dokumentumban szereplő személyes adataik közzététele.  

15. A Bizottság kifejtette, hogy a dokumentum többi kitakart része a vállalkozó „nem nyilvános, üzleti szempontból érzékeny információira, például a [...] kampány részletes költségszerkezetére, a piaci stratégiával és a know-how-val kapcsolatos megfontolásokra” vonatkozik. Mivel ezek az információk a szerződő fél üzleti titkaira és vállalati stratégiájára vonatkoznak, nyilvánosságra hozataluk valós és nem hipotetikus kockázatot jelentene a szerződő fél kereskedelmi érdekeire nézve azáltal, hogy jogtalan előnyt biztosítana versenytársainak. A Bizottság szerint a panaszos nem fejtette ki, hogy az üzleti szempontból érzékeny információk közzététele hogyan járulna hozzá a megerősítő kérelmében említett közérdek védelmének biztosításához. Maga a Bizottság nem tudta megállapítani a közzétételhez fűződő nyomós közérdek fennállását.  

16. A Bizottság új Twitter-URL-eket is biztosított a panaszos számára.

17. Észrevételei benyújtásakor a panaszos jelezte, hogy bizonytalan a vitatott dokumentum szerkesztett táblázatához (a Twitter irányítópultjának a fogantyúk és kulcsszavak helytállóságát tükröző kivonatához) való hozzáférés megtagadására vonatkozó egyik kivétel alkalmazhatóságával kapcsolatban.

Az ombudsman értékelése

18. Előzetes véleményében az ombudsman kijelentette, hogy nem egyértelmű, hogy az X-re vonatkozó fizetett hirdetésekről szóló jelentésben szereplő összes kitakart információ hogyan minősülne az „árakra és pénzügyi eredményekre” vonatkozó információnak, és így hogyan minősülne érzékeny üzleti információnak. Konkrétabban, az ombudsman számára nem volt egyértelmű, hogy a szerződő fél nevének és elérhetőségeinek, valamint néhány további kitakart információnak a közzététele hogyan sértené a szerződő fél kereskedelmi érdekeit.

19. Az ombudsman továbbá úgy ítélte meg, hogy a dokumentumban szereplő táblázat tartalmának kitakarása (a Twitter irányítópultjának kivonata, amely a fogantyúk és kulcsszavak helytállóságát tükrözi) következetlennek tűnt a dokumentum más táblázataiban szereplő, nyilvánosságra hozott információk tekintetében. Végül úgy tűnt, hogy a dokumentum csak korlátozott személyes adatokat (néhány X-fogantyút) tartalmaz, amelyeket az érintett személyek védelme érdekében ki lehetett szerkeszteni.

20. Az ombudsman előzetes véleményével összhangban a Bizottság nyilvánosságra hozta a szerződő fél nevét és elérhetőségét. A Bizottság emellett szélesebb körű részleges hozzáférést biztosított néhány olyan információhoz, amelyet a kezdeti szakaszban üzleti szempontból érzékenynek tartott. Emellett országonként közzétette a közösségimédia-kampány teljes költségét és költségét.

21. Bár az ombudsman úgy véli, hogy a fennmaradó kitakarások összességében észszerűek, továbbra sincs meggyőződve arról, hogy a Twitter irányítópultjának kivonatát teljes egészében ki kellett szerkeszteni. A Bizottság megerősítő határozata egyértelművé tette, hogy a dokumentumban szereplő, üzleti szempontból érzékeny információk nem kizárólag az „árakra és pénzügyi eredményekre”, hanem „a piaci stratégiával és a know-how-val kapcsolatos megfontolásokra” is vonatkoznak. Továbbra sem világos azonban, hogy e táblázat közzététele hogyan sértené a szerződő fél kereskedelmi érdekeit. Emellett a Bizottság kitakarhatja a természetes személyre utaló X-fogantyúkat. A Bizottság csak e kezelők esetében hivatkozhat érvényesen a személyes adatok védelmére vonatkozó kivételre.

22. Mivel azonban a Bizottság kilenc hónapos késéssel fogadta el végleges álláspontját, a vizsgálat folytatása ebben a szakaszban nem szolgálna semmilyen hasznos célt.

23. Mindemellett az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság igen jelentős késedelmet szenvedett a panaszos megerősítő kérelmének megválaszolásában. Az 1049/2001/EK rendelet értelmében az uniós intézményeknek a megerősítő kérelem nyilvántartásba vételétől számított 15 munkanapon belül vagy hozzáférést kell biztosítaniuk a kért dokumentumhoz, vagy írásbeli válaszban meg kell indokolniuk a teljes vagy részleges elutasítást. A 15 munkanapos határidő kivételes körülmények között további 15 munkanappal meghosszabbítható ^[5].

24. A jelen ügyben a Bizottságnak több mint kilenc hónapra volt szüksége ahhoz, hogy két rövid dokumentumra vonatkozó hozzáférés iránti kérelemről megerősítő határozatot fogadjon el. Ez az ügy tehát egy újabb példa arra, hogy a Bizottság jelentős és rendszerszintű késedelmekkel szembesül a megerősítő kérelmek kezelése során, amelyeket az ombudsman hivatali visszásságnak tekintett.^[6] Az ombudsman által az Európai Parlamentnek az üggyel kapcsolatban készített különjelentést követően az Európai Parlament sürgette a Bizottságot, hogy korrigálja a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek feldolgozása során tapasztalt rendszeres és jelentős késedelmeket ^[7].

Következtetések

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetésekkel [8] zárja le az ügyet:

További vizsgálatok nem indokoltak.

Az ombudsman mélységesen sajnálja, hogy a Bizottság késedelmesen válaszolt a panaszos kérésére. A jogalkotó által az 1049/2001 rendeletben megállapított határidők be nem tartása nem minősülhet megfelelő ügyintézésnek. Ismételten sürgeti a Bizottságot, hogy prioritásként javítsa a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelését, és utal az OI/2/2022/OAM sz. stratégiai vizsgálatában foglalt ajánlásra.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Rosita Hickey Vizsgálati
Igazgató

Strasbourg, 2024. 18.

[1] 1049/2001/EK rendelet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:32001R1049.

[2] Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja.

[3] Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése.

[4] A természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1725 rendelet VIII. fejezete, elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2018/1725/oj.

[5] Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke.

[6] Ajánlás a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek Európai Bizottság általi elbírálásához szükséges időről

(OI/2/2022/OAM stratégiai vizsgálat), elérhető a https://www.ombudsman.europa.eu/en/recommendation/en/167661 internetcímen.

[7] Lásd: https://www.europarl.europa.eu/doceo/document/TA-9-2024-0172_EN.html.

[8] Ezt a panaszt az európai ombudsman végrehajtási rendelkezések elfogadásáról szóló határozatával összhangban átruházott ügykezelés keretében kezelték.