- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Határozat arról, hogy az Európai Bizottság hogyan biztosítja az összeférhetetlenség elkerülését az Európai Védelmi Alap projektjeinek értékelésében őt segítő külső szakértőkkel (OI/5/2023/KR)
Határozat
Ügy OI/5/2023/KR - Vizsgálat megindítása Péntek | 10 november 2023 - Határozat Hétfő | 09 december 2024 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( További vizsgálat nem indokolt ) - Ország Franciaország
Vizsgálat elindítva
10/11/2023Vizsgálat folyamatban
10/11/2023A vizsgálat eredménye
09/12/2024
Az ügy az Európai Védelmi Alapot érintette, amelyen keresztül 2021 és 2027 között mintegy 8 milliárd EUR-t folyósítanak a biztonsággal és védelemmel kapcsolatos kutatásra és fejlesztésre. A vizsgálat különösen azt vizsgálta, hogy az alap kezeléséért felelős Európai Bizottság hogyan biztosítja, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség a külső szakértőkkel, akik értékelik és elvégzik a pályázatok etikai felülvizsgálatát, valamint a költségbecsléseket.
Az ombudsman megállapította, hogy a (potenciális) összeférhetetlenség kockázatának értékeléséhez a Bizottság nagymértékben támaszkodik a szakértők jelöltjei által benyújtott információkra. Bár a Bizottság azt állította, hogy a nyilvánosan hozzáférhető információkat is ellenőrzi annak felülvizsgálata érdekében, hogy vannak-e kapcsolatok a pályázatokat benyújtó harmadik felek és a szakértők között, úgy tűnik, hogy ezt csak korlátozott módon teszi. Az ombudsman arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Bizottságnak nem szabad a szakértők által benyújtott információkra korlátozódnia, és arra ösztönözte a Bizottságot, hogy proaktívan keressen olyan további információkat, amelyek az összeférhetetlenség kockázatára utalhatnak.
A vizsgálat azt is kimutatta, hogy nem kerül sor a szakértők pénzügyi érdekeinek, például a befektetéseknek és a részvénytulajdonlásnak, valamint a családi érdekeknek a szisztematikus felülvizsgálatára. Mivel ezek az információk alapvető fontosságúak az összeférhetetlenség kockázatának értékeléséhez, az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság kérje fel a szakértőjelölteket egy részletes érdekeltségi nyilatkozat kitöltésére, beleértve a jelenleg hiányzó személyes érdekeltségi kategóriákat, például a pénzügyi és családi érdekeltségeket.
Az ombudsman azt is megállapította, hogy azokban az esetekben, amikor a szakértők potenciális összeférhetetlenséget jelentettek be, a szóban forgó szakértőket kizárták legalább az érintett javaslatokból a kockázatok csökkentése érdekében. Mindazonáltal az ombudsman azonosított néhány problémát azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan rögzítette e potenciális összeférhetetlenségek értékelését, és javaslatot tett azok kezelésére.
Az ombudsman lezárta az ügyet, mivel úgy ítélte meg, hogy további vizsgálatok nem indokoltak. Az ombudsman arra számít, hogy a Bizottság figyelembe veszi a javításra irányuló javaslatokat az alap félidős felülvizsgálata során.
Háttér
1. Az Európai Védelmi Alap (a továbbiakban: az Alap)[1] olyan uniós finanszírozási program, amely a nemzeti hozzájárulásokat kiegészítő, együttműködésen alapuló védelmi kutatási és képességfejlesztési projektekhez nyújt támogatást. A pénzügyi támogatást elsősorban az elszámolható költségek 100 %-áig terjedő vissza nem térítendő támogatások formájában nyújtják a vállalatoknak a technológiák és berendezések fejlesztését célzó projektekhez, az érintett tevékenységektől függően. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdete, valamint a védelmi és biztonsági finanszírozás uniós megközelítésének megváltozása óta az alap még nagyobb nyilvános ellenőrzés alá került.
2. Az Európai Bizottság kezeli az alapot, amelynek célja, hogy kiegészítse az uniós tagállamok biztonsági és védelmi kutatás-fejlesztési erőfeszítéseit. Ezzel összefüggésben az EU vállalta, hogy 2021 és 2027 között mintegy 8 milliárd EUR-t költ el. A Bizottság felelős annak eldöntéséért, hogy hogyan ossza el ezt a finanszírozást. Ennek során külső szakértők segítik, akik közreműködnek a pályázatok értékelésében, „etikai felülvizsgálatában”[2] és költségvetési becslésének értékelésében. A Bizottság eddig három „éves kiadási fordulóról” határozott [3].
3. Az Európai Védelmi Alapról szóló rendelet (a továbbiakban: a rendelet)[4] értelmében a Bizottságnak össze kell állítania a külső szakértők jegyzékét, akiket készségeik, tapasztalataik és ismereteik alapján, a rájuk bízott feladatok figyelembevételével választanak ki. Biztosítania kell továbbá a szakértők megfelelő rotációját és a köz- és magánszféra közötti megfelelő egyensúlyt.
4. Általában, amikor a Bizottság a pályázatok értékelésében közreműködő külső szakértőket választ ki és részesít díjazásban, a kiválasztott szakértők listáját közzéteszik a Bizottság „Funding & Tenders” portálján [5], lehetővé téve ezáltal a nyilvános ellenőrzést. Az Európai Védelmi Alapról szóló rendelet kifejezetten eltér ettől az általános szabálytól [6].
5. 2022 decemberében egy korábbi stratégiai kezdeményezéssel összefüggésben az ombudsman levelet intézett a Bizottsághoz, amelyben megkérdezte, hogy milyen intézkedések vannak érvényben annak biztosítására, hogy a külső szakértőknek az alapra vonatkozó javaslatok etikai felülvizsgálatába és értékelésébe való bevonása ne járjon összeférhetetlenség kockázatával.[7] A Bizottság azt válaszolta [8], hogy az esetleges összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozó megközelítése megköveteli a szakértőktől, hogy i. a munka megkezdése előtt ismerjék el az általuk aláírt szerződésben szereplő magatartási kódexet, és ii. az általuk értékelt egyes javaslatokra vonatkozó nyilatkozat aláírásával erősítsék meg, hogy nincs összeférhetetlenségük.[9] A Bizottság tájékoztatja a szakértőket az esetleges összeférhetetlenségekről is, és az értékelési folyamat későbbi szakaszaiban számos ellenőrzést végeznek.
6. Az Európai Védelmi Alapról szóló rendelet előírja a Bizottság számára, hogy a 2024. július 31-ig tartó időszakra vonatkozóan készítsen időközi értékelést az Európai Parlament és a Tanács számára a külső szakértőkkel kapcsolatos tapasztalatairól és az összeférhetetlenség kapcsolódó vonatkozásairól [10].
A vizsgálat
7. Az ombudsman vizsgálatot indított annak vizsgálatára, hogy a Bizottság hogyan biztosítja, hogy ne álljon fenn összeférhetetlenség olyan külső szakértőkkel, akik az Európai Védelmi Alap keretében segítik a projektjavaslatok értékelésében, az etikai felülvizsgálatban és a költségbecslésekben.
8. A vizsgálat során az ombudsman megkapta a Bizottság válaszát [11] az ombudsman kérdéseire [12]. Az ombudsman vizsgálócsoportja az üggyel kapcsolatos bizottsági aktát is megvizsgálta, amelyet bizalmasan osztottak meg az ombudsmannal [13].
A Bizottság által előterjesztett érvek
9. A megfelelő szakértelemmel rendelkező pályázó szakértőket felkérik, hogy töltsenek ki egy felmérést tematikus és általános tapasztalataikról, amelyben nyilatkozniuk kell arról is, hogy várhatóan nem kerülnek összeférhetetlenségi helyzetbe egyetlen pályázattal kapcsolatban sem. A mintegy 300 beérkezett szándéknyilatkozatból 52 szakértőjelölt jelezte a felmérésben, hogy (potenciális) összeférhetetlenség áll fenn. A felmérés tartalmaz egy linket az uniós szakértők magatartási kódexéhez [14].
10. A pályázó szakértők információkat is benyújtanak a Bizottság adatbázisába, amely tartalmazza személyes adataikat, végzettségüket, a jelenlegi és korábbi munkáltatókkal kapcsolatos szakterületeiket és szakmai tapasztalataikat, kulcsszavaikat és kiadványaikat.
11. A Bizottság illetékes munkatársai eseti alapon értékelik a felmérés során felmerült (potenciális) összeférhetetlenségeket. Ezeket az értékeléseket ezt követően megerősíti a „híváskoordinációs csoport”[15], amely az önéletrajz és a projektkonzorciumokat alkotó szervezetek listájának összevetésével felülvizsgálja a lehetséges összeférhetetlenségeket. A pályázó szakértőket szükség esetén felkérhetik önéletrajzuk további részleteinek benyújtására. A nyilvánosan elérhető anyagok (például a LinkedIn-en) felhasználhatók a szakértők és szervezetek közötti, illetve ilyen esetekben a szervezetek közötti kapcsolatok ellenőrzésére. Az esetleges összeférhetetlenségek tisztázása érdekében a Bizottság szervezeti egységekben és védelmi minisztériumokban dolgozó személyzetének tagjaival is konzultálni lehet, ugyanakkor a szakértők minőségével kapcsolatban is kérnek néhány referenciát. A szakértők előzetes kiválasztását belső feljegyzések dokumentálják, amelyeket a felelős vezető megerősít. Ezek a feljegyzések részletesen ismertetik azokat a szabályokat és elveket, amelyeket a Bizottság személyzetének tagjai követtek a szakértők egyéni és teljes kiválasztása során (például az állampolgárság tekintetében kellően sokszínű értékelő bizottságok biztosítása tekintetében).
12. A kiválasztott szakértők szerződést írnak alá a Bizottsággal, amely tartalmazza az alkalmazandó uniós szakértői magatartási kódexet (lásd a 14. lábjegyzetet). A szakértők ezt követően célzott tájékoztatást kapnak az összeférhetetlenségre alkalmazandó szabályokról és az abban az esetben követendő eljárásról, ha úgy ítélik meg, hogy a javaslat(ok) kézhezvételét és a tartalom, nevezetesen a javaslat tárgyának és a konzorcium(ok) összetételének első felülvizsgálatát követően potenciális összeférhetetlenség áll fenn. A szakértőknek ellenőrizniük kell, hogy nincsenek-e olyan összeférhetetlenségi helyzetben, amely megakadályozná őket abban, hogy részt vegyenek a felhívás témájának vagy pályázatának értékelésében. A szakértőknek nyilatkozatot kell aláírniuk az összeférhetetlenségről és a titoktartásról [16] minden olyan pályázat esetében, amelyet ugyanazon testület keretében értékelnek. Ezeket a nyilatkozatokat benyújtják.
13. A pályázatok értékelésének irányítására használt szoftver továbbá megköveteli a szakértőktől, hogy erősítsék meg az összeférhetetlenség hiányát, mielőtt megkezdhetnék online értékelésük befejezését.
14. A Bizottság érintett munkatársai referenciadokumentumot [17] használnak, amely részletezi a fenti ellenőrzéseket, valamint az összes lépést arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan választja ki és alkalmazza az Alap keretében őt segítő szakértőket (lásd a mellékletet).
15. Ha egy szakértő a pályázatok kézhezvételét követően potenciális összeférhetetlenséget jelent be, az illetékes projektfelelős a „felhíváskoordinációs csoporttal” konzultálva a szakértők által benyújtott valamennyi elem alapján értékeli az ügyet, és feljegyzést készít, amelyben részletezi az értékelés következtetéseit.[18] A szakértők által saját bevallásuk szerint bejelentett összeférhetetlenség értékelésének alapját a figyelemfelkeltésre, valamint az összeférhetetlenség elkerülésére vonatkozó szabályok egységes értelmezésének és alkalmazásának előmozdítására irányuló bizottsági iránymutatás képezi [19].
16. A 2021. évi pályázati felhívásokkal kapcsolatban a szakértői állományban szereplő két értékelő szakértőt összeférhetetlenségi helyzetben lévőnek tekintettek, miután a pályázatok megnyitásakor potenciális összeférhetetlenséget jelentettek be. Nem tartották meg őket erre a témára. További két szakértő esetében úgy ítélték meg, hogy összeférhetetlenség áll fenn az etikai felülvizsgálat tekintetében, és ezt követően átcsoportosították őket. A 2022. évi pályázati felhívásokkal kapcsolatban az állományban szereplő négy értékelő szakértő esetében merült fel összeférhetetlenség, miután a pályázatok megnyitásakor potenciális összeférhetetlenséget jelentettek be. Nem tartották meg őket erre a témára.
17. A szakértőkkel aláírt szerződések lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy ellenőrzéseket és auditokat végezzen, például abban az esetben, ha az értékelés során kétség merül fel a pártatlanságukkal kapcsolatban. A válaszadás időpontjáig a Bizottság nem végzett ilyen ellenőrzéseket.
Az ombudsman értékelése
18. A Bizottság előzetes összeférhetetlenségi értékelései, amelyeket azelőtt végeznek el, hogy a szakértők megkapnák a javaslatokat, a szakértők által egy felmérésben, egy bizottsági adatbázisban szolgáltatott információkon és a szakértők önéletrajzainak keresztellenőrzésén alapulnak. Az ombudsman vizsgálata egyértelművé tette, hogy a Bizottság szükség esetén további információkat kér a szakértőjelöltek helyzetével kapcsolatban. A Bizottság azt is jelezte, hogy információkérései nyilvánosan hozzáférhető információkon alapulhatnak, például olyan szakmai hálózatokon keresztül, mint a „LinkedIn”, vagy harmadik felek és védelmi minisztériumok személyes kapcsolatain keresztül.
19. Egyértelmű, hogy a Bizottságnak nem szabad a maguk a jelölt szakértők által szolgáltatott információkra korlátozódnia, hanem szükség esetén további részleteket kell kérnie, és kétség esetén be kell tekintenie a nyilvánosan hozzáférhető információkba, illetve a szervezeteknél vagy a tagállami közigazgatásokban működő kapcsolattartókba.
20. Az ombudsman három olyan esetet vizsgált meg, amikor a Bizottság kiegészítő információkat kért. Ezek a kérelmek arra utaló jeleken alapultak, hogy a pályázó szakértők munkaadói részt vettek a pályázatokban. Ezek az információk minden valószínűség szerint a Bizottság rendelkezésére álltak a szakértőjelöltek által – többek között önéletrajzukban – szolgáltatott információk alapján. Nem világos, hogy a Bizottságnak a kockázatok kevésbé nyilvánvaló esetekben történő azonosítására és csökkentésére irányuló kísérletei eredményesek-e, különösen akkor, ha a szakértőjelöltek által benyújtott információk hiányosak vagy elégtelenek.
21. Bár a Bizottság kijelentette, hogy a potenciális összeférhetetlenségek azonosítása és értékelése során túlmegy a jelöltek által szolgáltatott információkon, nem világos, hogy ezt mennyire szisztematikusan és alaposan teszi. Az ombudsman arra ösztönzi a Bizottságot, hogy körültekintően és proaktívan keressen olyan további információkat, amelyek az összeférhetetlenség kockázatára utalhatnak, ahelyett, hogy kizárólag a szakértők által benyújtott információkra támaszkodna.
22. Összeférhetetlenség akkor áll fenn, ha egy pénzügyi szereplő vagy más személy – például az e vizsgálatban érintett szakértők – feladatainak pártatlan és tárgyilagos gyakorlása családi vagy érzelmi okok, politikai vagy nemzeti hovatartozással kapcsolatos okok, gazdasági érdek vagy bármely más közvetlen vagy közvetett személyes érdek miatt veszélybe kerül [20].
23. A Bizottságnak az összeférhetetlenségek azonosítására és elkerülésére irányuló megközelítése nagyrészt maguk a szakértők által benyújtott információkon alapul, amelyek közül a legfontosabbak a gazdasági és szakmai érdekekkel kapcsolatosak. Bár fontosak, nem csak ezek az érdekkategóriák tartoznak annak meghatározása alá, hogy mi minősülhet összeférhetetlenségnek.
24. Az ombudsman aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy egyes összeférhetetlenségi helyzetek jelenleg észrevétlenek maradhatnak, kivéve, ha azokat a szakértő saját maga jelentette be. Elképzelhető például, hogy a szakértő önéletrajzában szereplő munkáltató egy vagy több kérelmezőhöz kapcsolódó harmadik fél, és nincs bejelentve, vagy hogy a szakértőhöz közel álló harmadik félnek, például közeli családtagnak vagy barátnak érdeke fűződik egy ajánlathoz. Ha azonban a szakértő nem jelentette be ezt az esetleges összeférhetetlenséget, nincs olyan mechanizmus, amellyel azonosítani lehetne azt, és enyhítő intézkedéseket lehetne bevezetni.
25. A szakértők legmagasabb szintű feddhetetlenségének, valamint a Bizottságnak az Alappal kapcsolatos tevékenységeibe vetett közbizalomnak a biztosítása érdekében az Alap keretében külső szakértővé történő kinevezést kérelmező személyeknek nyilvánosságra kell hozniuk minden olyan körülményt, amely összeférhetetlenséghez vezethet. A Bizottság megközelítése azonban jelenleg nem írja elő a szakértők számára, hogy részletes érdekeltségi nyilatkozatot töltsenek ki és írjanak alá, beleértve a családi és pénzügyi érdekeltségeket is. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság felhasználja ezeket a nyilatkozatokat, amikor munkája más területein külső szakértőket von be. Ez a helyzet például a bizottsági szakértői csoportokba [21] személyes minőségükben kinevezett szakértők, a Bizottság Szabályozói Ellenőrzési Testületének külső tagjai [22], valamint a Bizottság tudományos tanácsadási mechanizmusát tanácsadó külső szakértők esetében [23].
26. A részletes érdekeltségi nyilatkozat, valamint a Funding & Tenders portálon kért információk és azok önéletrajzának beillesztése javíthatná a Bizottság képességét a szakértőkkel való összeférhetetlenség azonosítására és elkerülésére. Amennyiben kockázatokat azonosítanak, a Bizottság megfelelő kockázatcsökkentő intézkedéseket hozhat. Az ombudsman az alábbiakban ennek megfelelő javítási javaslatot tesz.
27. Az előválogatott szakértők kiválasztása után a szakértők tájékoztatást kapnak az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokról és arról, hogy milyen eljárást kell követni, ha a javaslatok kézhezvételekor úgy ítélik meg, hogy potenciális összeférhetetlenség áll fenn. A tájékoztató összefoglalja az uniós szakértők magatartási kódexéből eredő összeférhetetlenségi kategóriákat, szemlélteti azokat az összeférhetetlenségi eseteket, amelyeket a Bizottság kivizsgálna, valamint tájékoztatást nyújt arról, hogy mikor kell tájékoztatni a Bizottságot egy esetleges összeférhetetlenségről, annak következményeiről és arról, hogy a Bizottság hogyan kezeli azt. A Bizottság ezért arra kéri a szakértőket, hogy jelentsenek be minden olyan információt, amely az általuk értékelt javaslatokkal kapcsolatban az összeférhetetlenség kockázatára utalhat.
28. Ami a szakértők által bejelentett potenciális összeférhetetlenségek Bizottság általi értékelését illeti, az ombudsman kilenc belső feljegyzést vizsgált meg, amelyek e vizsgálat keretében rögzítették az ilyen értékeléseket. Az ombudsman megjegyzi, hogy ezek a belső feljegyzések nem foglalkoznak következetesen az összeférhetetlenséggel kapcsolatos valamennyi olyan elemmel, amely szerepel az alkalmazandó uniós szakértői magatartási kódexben. A Bizottság a kilenc belső feljegyzés közül csak kettőben értékelte szisztematikusan, hogy fennálltak-e közvetlen, közvetett vagy potenciális összeférhetetlenségek, és hogy fennálltak-e kivételes körülmények. A másik hét ügy nem tartalmazott ilyen részletes értékelést. Így nem egyértelmű, hogy sor került-e részletes értékelésre, de azt nem rögzítették, vagy hogy azt nem minden esetben végezték-e el következetesen. Ennek ellenére az ombudsman vizsgálócsoportja által vizsgált mind a kilenc példában a Bizottság úgy határozott, hogy az érintett szakértőket legalább a (potenciális) összeférhetetlenség kockázatát okozó javaslat(ok)ból, egy esetben pedig a teljes pályázati felhívásból kizárja. Ezek az enyhítő intézkedések ésszerűek. A továbbiakban azonban az ombudsman azon a véleményen van, hogy minden helyzetben előnyösebb az értékelés strukturált, teljes körű nyilvántartása. Ennek kezelése érdekében az ombudsman javaslatot fog tenni a helyzet javítására.
29. Az ombudsman nagyra értékeli, hogy a Bizottság és a szakértők közötti kapcsolat a bizalmon alapul, és hogy a Bizottság ellenőrzéseket kezdeményezhet azt követően is, hogy a szakértők elvégezték munkájukat, és különösen abban az esetben, ha kétség merül fel az értékelések pártatlanságát illetően. Az ombudsman hasznos visszatartó erőnek tartja az ilyen lehetséges ellenőrzéseket.
Következtetés
A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:
További vizsgálatok nem indokoltak.
A Bizottság tájékoztatást fog kapni erről a határozatról.
Javítási javaslatok
1. A Bizottságnak elő kell írnia a szakértőjelöltek számára, hogy nyújtsanak be kitöltött és aláírt érdekeltségi nyilatkozatot annak érdekében, hogy javuljon az összeférhetetlenségi kockázatok azonosítására és csökkentésére irányuló kapacitásuk.
2. A Bizottságnak a szakértők által bejelentett potenciális összeférhetetlenségek értékelésére szolgáló sablont kell használnia, amely biztosítaná, hogy szisztematikusan értékelje az alkalmazandó magatartási kódexben előírt, a közvetlen, közvetett és potenciális összeférhetetlenséggel kapcsolatos valamennyi releváns szempontot.
Emily O'Reilly
európai ombudsman
Strasbourg, 2024. 12. 09.
melléklet
A Bizottság által az Európai Védelmi Alap keretében benyújtott pályázatok etikai felülvizsgálatát és értékelését segítő független szakértők kiválasztása, felvétele és alkalmazása során követett lépések
1. Pályázati felhívás
Nyílt pályázati felhívást tettek közzé a pályázati felhívások szempontjából releváns készségekkel, tapasztalattal és ismeretekkel rendelkező szakértők számára. A pályázati feltételeknek való megfeleléshez a pályázónak saját tagállama által kiállított személyi biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. A pályázóknak részletes információk megadásával kell regisztrálniuk a Bizottság Funding & Tenders portálján [24], amely tartalmazza az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat (a továbbiakban: az uniós szakértők magatartási kódexe [25]).
2. A felmérés benyújtása
A megfelelő szakértelemmel rendelkező pályázó szakértőket ezután e-mailben felkérik, hogy töltsenek ki egy felmérést tematikus és általános tapasztalataikról, amelyben nyilatkozniuk kell arról is, hogy várhatóan nem állnak összeférhetetlenségi helyzetben egyetlen pályázattal kapcsolatban sem. A felmérés tartalmaz egy linket az uniós szakértők magatartási kódexéhez.
3. A felmérés értékelése
A Bizottság projekt- és jogi tisztviselői eseti alapon értékelik a felmérés során felmerült (potenciális) összeférhetetlenségeket. Ezeket az értékeléseket ezt követően a „híváskoordinációs csoport” hagyja jóvá [26]. Ebben a szakaszban a Bizottság felkérheti a szakértőket, hogy szükség esetén pontosítsák önéletrajzukat az esetleges összeférhetetlenségek tisztázása érdekében [27]. A szakértők bizonyos kategóriáit közvetlenül kizárják az összes pályázati felhívásból vagy bizonyos témákból. E kategóriák közé tartoznak az Alap „programbizottságának” tagjai [28]; nemzeti kapcsolattartó pontok [29]; a Bizottság volt alkalmazottai a távozásukat követő három éven belül; valamint a felhívásokban túl sok érdekeltséggel rendelkező szakértők, például az ipar képviselői vagy az Alap koordinálásában részt vevő védelmi vállalatok személyzetének tagjai. Végezetül az alap munkaprogramjában szereplő témák meghatározásában részt vevő személyek nem értékelhetik azokat a témákat, amelyekben részt vettek.
4. Szakértők kiválasztása a listáról
A konkrét pályázatokért felelős projektfelelősök előzetesen kiválasztják az e pályázatok értékelésére legalkalmasabb profillal rendelkező szakértőket a javasolt szakértők listájáról. Ezek az előzetesen kiválasztott szakértők alkotják a „szakértői bázist”. Annak eldöntésekor, hogy egy felhívást vagy témát szakértőhöz rendeljenek-e, az illetékes projektfelelősök az önéletrajz és a projektkonzorciumokat alkotó szervezetek listájának összevetésével megállapítják az összeférhetetlenség hiányát (annak biztosítása érdekében, hogy a szakértőknek ne legyen vagy ne legyen ugyanaz a munkáltatója), és szükség esetén további pontosítást kérhetnek a szakértőktől önéletrajzukkal kapcsolatban. A nyilvánosan elérhető anyagokat (például a LinkedIn-en) a szakértők és szervezetek közötti, illetve ilyen esetekben a szervezetek közötti kapcsolatok ellenőrzésére, valamint a szervezeteken és a védelmi minisztériumokon belüli személyes kapcsolatokra használják az esetleges összeférhetetlenségek tisztázása érdekében, miközben a szakértő minőségére vonatkozó referenciákat kérnek. A projektfelelősök az illetékes egységvezető által hitelesített belső feljegyzésekben dokumentálják a szakértők előválogatását. A feljegyzések részletesen ismertetik azokat a szabályokat és elveket (amelyek további követelményeket teremtenek az állampolgárságon alapuló elfogultság kezelésére)[30], amelyeket a projektfelelős a szakértők egyéni és teljes kiválasztása során követett. Szükség esetén a szakértőt a felhívást koordináló csoport egy másik felhíváshoz vagy témához rendelheti, vagy a csoport dönthet úgy, hogy a szakértőnek csak bizonyos pályázatokat kell értékelnie.
5. A szerződés aláírása
A javaslat értékelésére kijelölt szakértők szerződést írnak alá a Bizottsággal, amely tartalmazza az uniós szakértők magatartási kódexét, amelynek betartására a szakértők kötelezettséget vállalnak. A szakértők csak a szerződés aláírása után férhetnek hozzá a javaslatokhoz.
6. Tájékoztatás és a javaslatok megnyitása
A szerződés aláírását követően a Bizottság célzott tájékoztatást nyújt a kiválasztott szakértőknek az összeférhetetlenségre alkalmazandó szabályokról és az abban az esetben követendő eljárásról, ha úgy ítélik meg, hogy a javaslat(ok) kézhezvételét és a tartalom, nevezetesen a javaslat tárgyának és a konzorcium(ok) összetételének első felülvizsgálatát követően potenciális összeférhetetlenség áll fenn. A szakértőknek ellenőrizniük kell, hogy nincsenek-e olyan összeférhetetlenségi helyzetben, amely megakadályozná őket abban, hogy részt vegyenek a felhívás témájának vagy pályázatának értékelésében. A szakértőknek nyilatkozatot kell aláírniuk az összeférhetetlenségről és a titoktartásról minden olyan pályázat esetében, amelyet ugyanazon testület keretében értékelnek. Ezeket a nyilatkozatokat a Bizottság nyilvántartásba veszi. Ha egy szakértő a pályázatok beérkezését követően potenciális összeférhetetlenséget állapít meg, a projektfelelős a pályázatkoordinációs csoporttal konzultálva a szakértők által benyújtott valamennyi elem alapján értékeli az ügyet, és feljegyzést készít, amelyben részletezi az értékelés következtetéseit.[31] A pályázatok értékelésének irányítására használt szoftver továbbá megköveteli a szakértőktől, hogy az online értékelés befejezésének megkezdése előtt erősítsék meg az összeférhetetlenség hiányát.
7. Az esetleges összeférhetetlenségek folyamatos nyomon követése az értékelés során
A projektfelelősök utasítást kapnak arra, hogy az értékelés során kövessék nyomon az esetleges összeférhetetlenségre utaló jeleket vagy bármely más olyan külső szempontot, amely torzíthatja az értékelést, és amennyiben ilyeneket észlelnek, haladéktalanul lépjenek fel. A szakértőket arra is ösztönzik, hogy hívják fel a projektfelelősök figyelmét, ha azt gyanítják, hogy egy másik szakértő esetében összeférhetetlenség állhat fenn. Ilyen helyzetekben a híváskoordinációs csoport tájékoztatást kap, és kivizsgálja az ügyet. A 2021. és 2022. évi pályázati felhívások esetében a Bizottság az érintett szakértők önbevallásán kívül más szakértőktől nem kapott riasztást.
8. Az esetleges összeférhetetlenségek felülvizsgálata a szakértők munkájának befejezését követően
A szakértőkkel aláírt szerződések lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy miután a szakértők befejezték a javaslatok felülvizsgálatát, ellenőrizze, hogy fennállt-e potenciális összeférhetetlenség, beleértve az ellenőrzések elvégzését is. Ez a mai napig nem történt meg.
[1] Lásd: https://defence-industry-space.ec.europa.eu/eu-defence-industry/european-defence-fund-edf-official-webpage-european-commission_en.
[2] Az etikai szempontból problematikus tevékenységek finanszírozásának elkerülése érdekében egyes finanszírozási programok esetében etikai felülvizsgálati eljárásra van szükség a javaslatok egyértelműsítése érdekében. Az etikai felülvizsgálat részletei és hatóköre az egyes programoktól függ.
[3] Lásd az EFA 2021., 2022. és 2023. évi pályázati felhívásainak eredményeit és eredményeit: https://defence-industry-space.ec.europa.eu/funding-and-grants/calls-proposals/european-defence-fund-2021-calls-proposals-results_en, https://defence-industry-space.ec.europa.eu/funding-and-grants/calls-proposals/result-edf-2022-calls-proposals_en#:~:text=%20the%20second%20calls%20for,Million%20are%20selected%20for%20funding, és https://defence-industry-space.ec.europa.eu/funding-opportunities-0/calls-proposals/results-edf-2023-calls-proposals_en#details
[4] Az Európai Védelmi Alap létrehozásáról és az (EU) 2018/1092 rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2021/697 rendelet, amely itt érhető el: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32021R0697&from=EN
[5] Az uniós költségvetési rendelet 237. cikkével összhangban.
[6] Lásd az (EU) 2021/697 rendelet 26. cikkének (2) bekezdését, amely a vonatkozó részeiben úgy rendelkezik, hogy „[a] költségvetési rendelet 237. cikkétől eltérve a független szakértők jegyzéke nem hozható nyilvánosságra”. A Bizottság kijelentette, hogy az EDF szakértőinek listáját nem hozzák nyilvánosságra annak érdekében, hogy megvédjék a szakértőket – többek között az esetleges nyomásgyakorlástól –, megőrizzék függetlenségüket, és elkerüljék a szakértők különleges védelmi ipari szakértelmének felfedését, ami egyébként alááshatná biztonsági tanúsítványaikat.
[7] Lásd: https://www.ombudsman.europa.eu/en/opening-summary/en/163874.
[8] Lásd: https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/correspondence/en/169355.
[9] Ezeket a nyilatkozatokat a „Funding & Tenders Portal” portálon nyújtják be, amely a Bizottság által az uniós finanszírozási programok keretében pályázóknak, szakértőknek és vállalkozóknak benyújtott kérelem: https://ec.europa.eu/info/funding-tenders/opportunities/portal/screen/home.
[10] Ugyanott, lásd a 29. cikket.
[11] Lásd: https://www.ombudsman.europa.eu/en/doc/correspondence/en/185435.
[12] Lásd: https://www.ombudsman.europa.eu/en/opening-summary/en/177626.
[13] Lásd: https://www.ombudsman.europa.eu/doc/inspection-report/196801.
[14] A szakértői szerződések 1. mellékletében szereplő magatartási kódex az „ÉRTÉKELŐK – VALAMENNYI (a megfigyelők kivételével)”, amely itt érhető el: https://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/experts_manual/h2020-experts-mono-contract_en.pdf.
[15] A felhíváskoordinációs csoport, amely a felhíváskoordinátorból, a felhíváskoordinátor asszisztensből és a Bizottság végrehajtó egységeinek irányításából áll.
[16] A szakértők által aláírt nyilatkozat a következő: „Kijelentem, hogy nem veszek részt az EFA által megjelölt pályázati felhívás(ok) keretében értékelésre benyújtott egyetlen pályázatban sem, és hogy az állampolgárságom szerinti ország által hitelesített, legalább az »EU Confidential«-nak megfelelő, érvényes személyi biztonsági tanúsítvánnyal rendelkezem.”
[17] Az „EFA értékelési módszertana”.
[18] Az értékelés eredménye lehet:
a) nem áll fenn összeférhetetlenség, és a szakértőt fenntartják,
b) kizárják a pályázat elbírálásából,
c) kizárják a pályázat elbírálásából és minden olyan pályázatból, amely ugyanazon pályázati felhívás költségvetésének felosztásáért verseng, és
d) kizárják a pályázat elbírálásából (a szerződés felmondása).
[19] Lásd: https://commission.europa.eu/document/d2bd9c0d-6486-45ab-be49-984844946c17_en.
[20] Európai Bizottság: Költségvetési Főigazgatóság, Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet (átdolgozás), az Európai Unió Kiadóhivatala, 2024, lásd: https://data.europa.eu/doi/10.2761/686790.
[21] Lásd: https://ec.europa.eu/transparency/expert-groups-register/screen/expert-groups-explained?lang=en.
[22] Lásd a Szabályozói Ellenőrzési Testület összetételéről és az érdekképviselőkkel való együttműködéséről szóló 439/2023/KR ügyben hozott ombudsmani határozat 20. bekezdését, amely itt érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/192464.
[23] Lásd az Európai Bizottság tudományos tanácsadási mechanizmusában részt vevő szakértők állítólagos összeférhetetlenségéről szóló 560/2019/KR ügyben hozott ombudsmani határozat (1) bekezdését, amely itt érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/126307.
[24] A szakértők által szolgáltatandó információk magukban foglalják személyes adataikat, végzettségüket, a tényleges és korábbi munkáltatókkal kapcsolatos szakterületeiket és szakmai tapasztalataikat, kulcsszavaikat és kiadványaikat.
[25] A szakértői szerződések 1. mellékletében szereplő magatartási kódex az „ÉRTÉKELŐK – VALAMENNYI (a megfigyelők kivételével)”, amely itt érhető el: https://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/experts_manual/h2020-experts-mono-contract_en.pdf.
[26] A felhíváskoordinációs csoport, amely a felhíváskoordinátorból, a felhíváskoordinátor-asszisztensből és a végrehajtó egységek irányításából áll, összeveti a pályázatokat a szakértői bázissal, például úgy, hogy egyezéseket keres a szakértő munkáltatóknál és pályázatoknál, vagy szakértői e-mail-végződéseket és pályázatokat keres.
[27] A Bizottságtól érkező információkérések alapulhatnak nyilvánosan hozzáférhető információkon, például a LinkedIn-en található információkon, vagy a lehetséges összeférhetetlenség tisztázása érdekében a védelmi szerveknél és minisztériumoknál lévő személyes kapcsolatokon, miközben a szakértőre vonatkozó bizonyos referenciákat kérnek.
[28] A programbizottság a Bizottsággal együtt meghatározza az EFA éves munkaprogramjait, és magában foglalja a tagállamok képviselőit, az Európai Védelmi Ügynökséget (EVÜ) és az Európai Külügyi Szolgálatot (EKSZ).
[29] A nemzeti kapcsolattartó pontok az EFA kapcsolattartó pontjai az uniós tagállamok és Norvégia közigazgatásában.
[30] Ezeket a szabályokat és elveket az EFA értékelési módszertana határozza meg:
• igazolt és dokumentált szakértelem a felhívások témájához kapcsolódó műszaki területeken;
• a feladat elvégzésére való rendelkezésre állás és (első ránézésre) az összeférhetetlenség hiánya;
• a háttér(ek) sokfélesége a teljes értéklánc és a felhívás/téma releváns területe lefedettségének maximalizálása érdekében;
Pályázatonként legalább 3 szakértő (összetett projektek esetében 4), valamint a földrajzi és a nemek közötti egyensúlyt biztosító testületek;
• A pályázat értékelésében részt vevő független szakértők közül két szakértő nem rendelkezik azonos állampolgársággal;
• A szakértők egyike sem rendelkezhet a projektkoordinátor állampolgárságával.
Az utóbbi két szabály kiegészíti az EFA-rendeletben meghatározott követelményeket, és célja annak további biztosítása, hogy ne legyen állampolgárságon alapuló (öntudatlan) elfogultság.
[31] Az értékelés eredménye lehet:
a) nem áll fenn összeférhetetlenség, és a szakértőt fenntartják,
b) kizárják a pályázat elbírálásából,
c) kizárják a pályázat elbírálásából és minden olyan pályázatból, amely ugyanazon pályázati felhívás költségvetésének felosztásáért verseng, és
d) kizárják a pályázat elbírálásából (a szerződés felmondása).