- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Az európai ombudsman határozata az Europol elleni 1571/2003/OV sz. panaszról
Határozat
Ügy 1571/2003/OV - Vizsgálat megindítása Hétfő | 22 szeptember 2003 - Határozat Szerda | 01 december 2004
Az Europol elleni 1571/2003/OV panaszról szóló határozat összefoglalása
A panaszos 2001. május 1-jétől 2003. április 1-jéig adminisztratív asszisztensként dolgozott az Europolnál. Felvételét követően azonban megtudta, hogy helyi alkalmazottként vették fel, nem pedig az Europol alkalmazottjaként, amint azt az Europol személyzeti szabályzata előírja. A panaszos, akit így kevésbé előnyös végső feltételekkel alkalmaztak, helyesbítést és kártérítést kért az Europol igazgatójától, de ezt a kérelmet, valamint egy későbbi fellebbezést elutasította.
2003 augusztusában a panaszos panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz, amelyben azt állította, hogy az Europol nem tartotta tiszteletben személyzeti szabályzatát (1., 2. és 3. cikk, valamint az 1. függelék), mivel őt adminisztratív asszisztensként helyi alkalmazottként, nem pedig az Europol alkalmazottjaként vette fel. A panaszos kártérítést is kért.
A panaszra vonatkozó véleményében az Europol jelezte, hogy a munkaerő-felvételi rendszer rugalmatlanságára tekintettel ideiglenes alkalmazottakat kell alkalmaznia a helyi alkalmazottakra vonatkozó feltételek mellett azokban az esetekben, amikor a létszámterv nem irányozza elő az Europol álláshelyeit, és a munkateher olyan mértékű, hogy ideiglenes segítségnyújtásra van szükség. Még ha igaz is, hogy ez a politika magában foglalta a személyzet helyi alkalmazottként történő alkalmazását az Europol személyzeti szabályzatának 1. függelékében hivatalosan leírtaktól eltérő pozíciókban, az Europol ezt mindaddig szabadon megtehette, amíg személyzeti költségvetésének határain belül maradt. Az Europol azt is vitatta, hogy a panaszos pénzügyi kárt szenvedett volna. Rámutatott, hogy az Europol számára az egyetlen alternatíva az lett volna, ha egyáltalán nem alkalmazza a panaszost.
Határozatában az ombudsman rámutatott arra, hogy az Europol személyzeti szabályzatának 1. függeléke egyértelműen megemlíti, hogy az adminisztratív asszisztensi álláshely „az Europol álláshelye”. Az ombudsman továbbá az Europol személyzeti szabályzatában nem talált olyan jogalapot, amely indokolná az Europol azon gyakorlatát, hogy a helyi alkalmazottakra alkalmazandó feltételek mellett alkalmaz ideiglenes alkalmazottakat olyan helyzetben, amikor a létszámterv nem irányzott elő Europol-álláshelyeket. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az Europol nem tartotta tiszteletben személyzeti szabályzatát azáltal, hogy a panaszost helyi alkalmazotti szerződés alapján adminisztratív asszisztensként vette fel. Ezért kritikus megjegyzést tett. A kártérítési kérelmet illetően azonban az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panaszos nem bizonyította, hogy a hivatali visszásság miatt veszteség érte volna, mivel nem tűnt ésszerűtlennek az Europol azon érve, amely szerint a helyi alkalmazottként való foglalkoztatásának egyetlen alternatívája az lett volna, ha egyáltalán nem foglalkoztatják. Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a kritikai megjegyzés elegendő volt ahhoz, hogy felhívja az Europol figyelmét arra, hogy felül kell vizsgálni a személyzet bevonására vonatkozó gyakorlatát.
Strasbourg, 2004. december 1.
Tisztelt C. asszony!
2003. augusztus 26-án ügyfelének, P. asszonynak (a továbbiakban: a panaszos) nevében panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Europol ellen helyi alkalmazottként, nem pedig az Europol alkalmazottjaként történő felvétele miatt.
2003. szeptember 22-én továbbítottam a panaszt az Europol igazgatójának. Az Europol 2003. december 23-án küldte meg véleményét. Az észrevételezésre való felkéréssel együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2004. február 27-én küldött meg.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről. Elnézést kérek a panasza elbírálásához szükséges idő tartamáért.
A PANASZ
A panaszos ügyvédje szerint a releváns tények a következők voltak:
2001. május 1-jén a panaszos adminisztratív asszisztensként kezdett dolgozni az Europolnál. Az Europollal kötött szerződése alapján úgy tűnik, hogy „helyi alkalmazottként” vették fel, és kevésbé előnyös (pénzügyi) feltételek vonatkoztak rá, mint az Europol alkalmazottaira. 2001 szeptemberében a panaszos felfedezte, hogy felvételére az Europol személyzeti szabályzatával ellentétes módon került sor, mivel az adminisztratív asszisztensi álláshelynek Europol-álláshelynek, nem pedig helyi alkalmazotti álláshelynek kell lennie. 2002. augusztus 21-én a panaszos ügyvédje levelet intézett az Europol igazgatójához, amelyben helyesbítést és kártérítést kért. Az igazgató 2002. december 16-án elutasította ezt a kérelmet. A panaszos 2003. március 14-én fellebbezést nyújtott be, amelyet 2003. június 11-én elutasítottak.
2003. augusztus 26-án a panaszos ügyvédje benyújtotta ezt a panaszt az ombudsmanhoz. A panaszos azt állítja, hogy az Europol nem tartotta tiszteletben az Europol személyzeti szabályzatát (1., 2. és 3. cikk, valamint 1. függelék), mivel őt adminisztratív asszisztensként helyi alkalmazottként vette fel, nem pedig az Europol alkalmazottjaként, és pénzügyi kártérítést követel.
A VIZSGÁLAT
Az Europol véleményeA panaszost az Europol helyi alkalmazottként alkalmazta a 2001. május 1. és 2003. április 1. közötti időszakban.
Az Europol személyzeti szabályzata (1) két személyzeti kategóriát határoz meg, amelyeket az Europol alkalmazhat: az Europol személyzetének tagjai és a helyi személyzet tagjai. Elvben az Europol személyzeti szabályzatának 1. függeléke határozza meg, hogy egy adott álláshelyet csak az egyik vagy a másik kategóriába tartozó személyek tölthetnek-e be. Az Europol személyzeti szabályzata eltérő eljárásokat és feltételeket ír elő az Europol személyzetének és a helyi személyzetnek a felvételére vonatkozóan is. A helyi személyzet tagjait a holland nemzeti jogszabályok alapján foglalkoztatják, míg az Europol személyzetének tagjaira a Tanács által létrehozott Europol személyzeti szabályzat vonatkozik. Ezenkívül az Europol személyzetének tagjává történő kinevezés csak azon személyek esetében lehetséges, akik sikeresen részt vettek a kiválasztási eljárásban.
Az Europol valamennyi álláspontját a létszámterv határozza meg, amelyet a Tanács az Europol éves költségvetésének részeként fogad el. Az Europol személyzetének tagjaként történő kinevezés az e létszámtervben meghatározott korlátokon kívül jogilag nem lehetséges.
Tekintettel a munkaerő-felvételi rendszer rugalmatlanságára, az Europolnak ideiglenes alkalmazottakat kellett alkalmaznia a helyi alkalmazottakra vonatkozó feltételek mellett azokban az esetekben, amikor a létszámterv nem irányzott elő Europol-álláshelyeket, és ideiglenes segítségnyújtásra volt szükség. Ez például olyan helyzetekben fordult elő, amikor a rendes alkalmazott hosszú ideig beteg volt, vagy olyan időszakokban, amikor a munkateher ideiglenesen megnőtt.
Az Europol álláspontja az volt, hogy még ha igaz is, hogy ez a politika magában foglalja a személyzet helyi személyzet tagjaként történő alkalmazását az Europol személyzeti szabályzatának 1. függelékében hivatalosan leírt pozícióktól eltérő pozíciókban, az Europol ezt mindaddig szabadon megtehette, amíg személyzeti költségvetésének határain belül maradt.
Lényegében azt kifogásolja, hogy a panaszost az Europol helyi alkalmazottként alkalmazta, miközben azt állítja, hogy az Europol hivatalos alkalmazottjaként szerződést kellett volna neki odaítélni. A panaszos ügyvédjével folytatott levelezésben az Europol kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt úgy véli, hogy ez az állítás helytelen. Ezek az okok a következők:
Az Europol fő érve az, hogy a panaszos önként és szabadon kötött szerződést az Europollal, annak tudatában, hogy ez a szerződés a holland jog hatálya alá tartozó helyi személyzet tagja volt. Ez kifejezetten szerepel az ajánlattételhez szükséges dokumentációban, valamint a panaszossal folytatott levelezésben. Ezt a tényt a panaszos vagy ügyvédje nem vitatta.
Másodszor, az Europol álláspontja az, hogy lehetetlen volt szerződést ajánlani a panaszosnak az Europol alkalmazottjaként, mivel az nem követte sikeresen az Europol személyzeti szabályzatában előírt felvételi eljárásokat. Bár a panaszos részt vett az Europol személyzetének felvételi eljárásaiban, nem választották ki.
Harmadszor, a létszámterv nem irányzott elő az Europolnál adminisztratív asszisztensi álláshelyet abban az egységben, amelyben dolgozott, miközben ezen egység munkaterhe olyan mértékű volt, hogy ideiglenes segítségnyújtásra volt szükség.
Az Europol azt is vitatja, hogy a panaszost pénzügyi kár érte a helyi személyzet tagjaként történő foglalkoztatása következtében, tekintettel arra, hogy jogilag nem volt lehetséges a panaszost az Europol személyzetének tagjaként alkalmazni. Mivel nem állt rendelkezésre Europol-álláshely, és a panaszos nem vett részt sikeresen a rendelkezésre álló álláshelyekre vonatkozó kiválasztási eljárásban, az Europol számára az egyetlen alternatíva az lett volna, hogy egyáltalán nem alkalmazza a panaszost.
A panaszos észrevételeiA panaszos fenntartotta panaszát. Az Europol személyzeti szabályzatának 2. és 3. cikke, valamint 1. függeléke egyértelmű, és nem hagy kétséget afelől, hogy az Europol személyzetének mely tagjai alkotják az Europol személyzetét. Ellentétben azzal, amit az Europol a véleményében állít, az Europol személyzeti szabályzata nem teszi függővé az Europol személyzetének felvételét a kiválasztási eljárás sikeres lefolytatásától. A panaszos megemlített egy példát az Europol egyik alkalmazottjára, aki nem felelt meg a kiválasztási eljáráson.
A panaszos vitatja az Europol azon érvét, hogy önként és szabadon írta alá a szerződést, annak tudatában, hogy ez a szerződés a helyi alkalmazottakra vonatkozott. Amikor a panaszos aláírta a szerződését, nem tudta, hogy az Europol alkalmazottjának tisztségéről van szó, mivel nem kapta meg a személyzeti szabályzat 1. függelékének másolatát. A panaszos tehát nem tudhatta, hogy olyan szerződést ír alá, amely nem felel meg a személyzeti szabályzatnak.
A panaszos arra is rámutat, hogy sikeresen lezajlott egy kiválasztási eljárás a megüresedett másodtiszti állásra vonatkozóan, és tartaléklistára került.
Nem helytálló az az érv, hogy a panaszost a megnövekedett munkateher miatt vették igénybe, mivel a panaszos szerződését egy év elteltével meghosszabbították, és a panaszos távozásakor helyettesítést irányoztak elő. A panaszos így rendszeres adminisztratív álláshelyet töltött be.
A panaszos azzal érvel, hogy ha a személyzeti szabályzatnak megfelelően vették volna fel, olyan pénzügyi előnyökhöz jutott volna, amelyeket most elmulasztott. A panaszos ezért elutasítja az Europol azon érvét, hogy nem szenvedett pénzügyi kárt.
A HATÁROZAT
1 A panaszosnak az Europol személyzeti szabályzatával ellentétes állítólagos felvétele1.1 A panaszos azt állítja, hogy az Europol nem tartotta tiszteletben az Europol személyzeti szabályzatát (1., 2. és 3. cikk, valamint 1. függelék), mivel őt - adminisztratív asszisztensként - helyi alkalmazottként, nem pedig az Europol alkalmazottjaként vette fel.
1.2 Az Europol megjegyezte, hogy a munkaerő-felvételi rendszer rugalmatlansága miatt ideiglenes alkalmazottakat kellett alkalmaznia a helyi alkalmazottakra vonatkozó feltételek mellett azokban az esetekben, amikor a létszámterv nem irányzott elő Europol-álláshelyeket, és a munkateher olyan mértékű volt, hogy ideiglenes segítségnyújtásra volt szükség. Még ha igaz is, hogy ez a politika magában foglalta a személyzet helyi alkalmazottként történő alkalmazását az Europol személyzeti szabályzatának 1. függelékében hivatalosan leírtaktól eltérő pozíciókban, az Europol ezt mindaddig szabadon megtehette, amíg személyzeti költségvetésének határain belül maradt.
Az Europol továbbá azzal érvelt, hogy a panaszos önként és szabadon kötött szerződést az Europollal, jól tudva, hogy ez a szerződés a helyi alkalmazottakra vonatkozik, és a holland jog az irányadó. Lehetetlen volt szerződést ajánlani a panaszosnak az Europol alkalmazottjaként, mivel az nem teljesítette sikeresen az Europol személyzeti szabályzatában előírt felvételi eljárásokat. Végezetül a létszámterv nem irányzott elő Europol-álláshelyet adminisztratív asszisztensként abban az egységben, amelyben dolgozott.
1.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy az Europol személyzeti szabályzatának 2. cikke úgy rendelkezik, hogy "(…) »Europol személyzet«: az 1. függelékben szereplő álláshelyek listáján szereplő álláshelyek betöltésére alkalmazott személyzet, a helyi személyzetként megjelölt álláshelyek kivételével". a 3. cikk úgy rendelkezik, hogy „(…) »helyi személyzet«: a helyi jogszabályok szerint fizikai vagy szolgáltatási feladatokra alkalmazott személyzet, amelyet az 1. függelékben szereplő beosztásjegyzékben ekként megjelölt beosztásba neveznek ki”.
1.4 Az Europol személyzeti szabályzata 1. függelékének (1) bekezdése kimondja, hogy "a (3) bekezdésre is figyelemmel a következő álláshelyek minősülnek Europol-álláshelynek: (…) Asszisztensek – Adminisztratív asszisztensek (valamennyi érintett szervezeti egység)”. Az A. függelék (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „az Europol igazgatótanácsa az Europol-egyezmény 28. cikke (1) bekezdésének 15. pontjával összhangban részt vesz a költségvetés és a létszámterv kidolgozásában. Ezzel összefüggésben javaslatot tesz a Tanácsnak arra vonatkozóan, hogy az e függelékben felsorolt álláshelyek milyen mértékben tölthetők be vagy kombinálhatók.”
1.5 Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszost 2001. május 1-jétől 2003. április 1-jéig az Europol alkalmazta, nyilvánvalóan adminisztratív asszisztensként. Bár a panaszos által az Europollal 2001. május 2-án aláírt szerződés címe „Az Europol által kinevezett helyi alkalmazottak munkaszerződése” volt, első cikkében kifejezetten előírja, hogy „az alkalmazottat a személyzeti szabályzatban foglalt feltételek mellett a Humánerőforrás-osztály adminisztratív asszisztenseként kell alkalmazni”. A szerződés egy évvel történő meghosszabbítása, amelyet 2002. április 24-én írtak alá, ismét kimondta, hogy „P. asszony adminisztratív asszisztensként fog dolgozni a Humánerőforrás Osztálynál (…)”. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy az Europol véleményében nem vitatta, hogy a panaszost adminisztratív asszisztensként alkalmazták.
1.6 Az Europol személyzeti szabályzatának 1. függeléke szerint a panaszos adminisztratív asszisztensi álláshelye az Europol álláshelye, nem pedig a helyi alkalmazottaké. A személyzeti szabályzat e tekintetben egyértelmű, és úgy tűnik, nem hagy kétséget afelől, hogy az 1. függelék kimondja, hogy a következő álláshelyek Europol-állások „lesznek”.
1.7 Az Europol véleményében elismerte azt a gyakorlatot, hogy a panaszoshoz hasonló ideiglenes alkalmazottakat alkalmaz a helyi alkalmazottakra vonatkozó feltételek mellett, nevezetesen abban a helyzetben, amikor a létszámterv nem irányzott elő Europol-álláshelyeket. Az Europol azt állítja, hogy mindaddig jogosult volt erre, amíg a személyzeti költségvetésének határain belül maradt.
1.8 E tekintetben az ombudsman az Europol személyzeti szabályzatában nem talált olyan jogalapot, amely indokolná ezt az eljárást. Konkrétabban, az Europol személyzeti szabályzata nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely szerint az adminisztratív asszisztensek álláshelyeit bizonyos körülmények között helyi alkalmazottak felvételével lehetne betölteni.
1.9 A fentiek alapján az ombudsman arra a következtetésre jut, hogy az Europol nem tartotta tiszteletben személyzeti szabályzatát azáltal, hogy a panaszost helyi alkalmazotti szerződés keretében adminisztratív asszisztensként alkalmazta. Ez hivatali visszásságnak minősül, és az ombudsman az alábbi kritikai észrevételt teszi.
2 A pénzbeli kártérítés iránti kérelemről2.1 A panaszos pénzügyi kártérítést követel.
2.2 Az Europol vitatja, hogy a panaszost bármilyen pénzügyi kár érte volna a helyi személyzet tagjaként történő foglalkoztatása következtében, mivel jogilag nem volt lehetséges a panaszost az Europol személyzetének tagjaként alkalmazni. Mivel nem állt rendelkezésre Europol-álláshely, és a panaszos nem vett részt sikeresen a rendelkezésre álló álláshelyekre vonatkozó kiválasztási eljárásban, az Europol számára az egyetlen alternatíva az lett volna, hogy egyáltalán nem alkalmazza a panaszost.
2.3 Az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem bizonyította, hogy a fenti 1.9. pontban meghatározott hivatali visszásság miatt veszteség érte, mivel nem tűnik ésszerűtlennek az Europol azon érve, amely szerint a helyi személyzet tagjaként történő foglalkoztatásának egyetlen alternatívája az lett volna, ha egyáltalán nem foglalkoztatják. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy nem helyénvaló tovább vizsgálni a panasz e vonatkozását.
2.4 Az ombudsman azonban fel kívánja hívni a figyelmet arra, hogy a panaszosnak lehetősége van arra, hogy pénzügyi kártérítési igényét az illetékes bírósághoz nyújtsa be.
3 KövetkeztetésekAz ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján a következő kritikai észrevételt kell tenni:
Az Europol nem tartotta tiszteletben személyzeti szabályzatát azáltal, hogy a panaszost helyi alkalmazotti szerződés keretében adminisztratív asszisztensként alkalmazta. Ez hivatali visszásságnak minősül.
Tekintettel arra, hogy az ügy ezen aspektusa múltbeli konkrét eseményekkel kapcsolatos eljárásokra vonatkozik, és hogy a panaszos szerződése 2003. április 1-jén lejárt, nem helyénvaló az ügy békés rendezésére törekedni. Az ombudsman továbbá úgy véli, hogy a fenti kritikai megjegyzés elegendő ahhoz, hogy felhívja az Europol figyelmét arra, hogy felül kell vizsgálni a személyzet bevonására vonatkozó gyakorlatát. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.
Az Europol igazgatóját is tájékoztatni fogják erről a döntésről.
Tisztelettel:
P. Nikiforos DIAMANDOUROS
(1) A Tanács 1998. december 3-i jogi aktusa az Europol alkalmazottaira vonatkozó személyzeti szabályzat megállapításáról, HL C 26/23.