Strasbourg, 2004. június 3.

Tisztelt B. Asszony!

2003. július 16-án az Animals' Angels nevében panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság megtagadta, hogy teljes körű hozzáférést biztosítson Önnek a Romániában 2002. november 25. és 29. között végrehajtott kiküldetésről szóló bizottsági jelentéshez.

2003. szeptember 6-án továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének. A Bizottság 2003. november 12-én küldte meg véleményét. Az észrevételezésre való felkéréssel együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2003. december 15-én küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos

A panaszt az Animals' Angels alapítója nyújtotta be, amely az állatok élő szállítás közbeni jólétének javítására és felügyeletére szakosodott, nyilvántartásba vett német állatjogi szervezet (1).

Háttér

A panaszos szerint az ügy hátterében összefoglalva a következők álltak:

A panaszt megelőző két évben az Animals' Angels rendszeresen tájékoztatta az Európai Bizottságot az élő vágólovak Romániából Olaszországba történő szállításával kapcsolatos visszaélésekről. A szabálytalanságok közé tartozott a romániai várakozó istállókban tartott lovak elhanyagolása, a súlyos rossz bánásmód, az állatok szállításáról szóló EK-irányelv megsértése és az egészségügyi bizonyítványok meghamisítása. Különösen súlyos eset volt azoknak a lovaknak az EU-ba történő szállítása, amelyeknél pozitív volt a fertőző kevésvérűség vizsgálata, bár a mellékelt egészségügyi bizonyítványok szerint a lovakat negatívan tesztelték.

2002. november 25–29-én az Európai Bizottság küldöttséget indított Romániába, amelynek résztvevői a Bizottság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalának hat szakértője és egy uniós tagállam szakértője voltak. Az Animal's Angel véleménye szerint nem kétséges, hogy a Bizottság értékelte azokat a jogellenes gyakorlatokat, amelyekről az Animals' Angels tájékoztatást adott.

A jogvita

2002. december 9-én kelt levelében a panaszos hozzáférést kért a Bizottság Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatalának igazgatójától a Bizottság 2002. november 25–29-i romániai kiküldetéséről szóló jelentéshez (a továbbiakban: kiküldetési jelentés). A panaszos levelében kijelentette, hogy nagyon érdeklik a jelentés megállapításai, különösen azért, mert túl veszélyessé vált az Animals' Angels számára, hogy Romániában tevékenykedjen.

2003. február 27-én a panaszos választ kapott az Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságának főigazgatójától, Robert J. Colemantól. A levél tájékoztatta a panaszost, hogy 2002. december 9-i levelét az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet (2) alapján dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelemként vették nyilvántartásba. A főigazgató elnézést kért a rendeletben meghatározott 15 napos határidő túllépése miatt (3).

Coleman úr tájékoztatta a panaszost, hogy nem kaphat hozzáférést a kiküldetési jelentéshez, mivel a jelentés az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt kivétel hatálya alá tartozik. Ez a kivétel előírja, hogy az intézményeknek meg kell tagadniuk a dokumentumhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a közérdek védelmét a nemzetközi kapcsolatok tekintetében. Kifejtette, hogy „Különösen [az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal ] küldöttsége Romániába azért utazott, hogy figyelemmel kísérje Románia előrehaladását a közösségi joganyaggal (közösségi vívmányokkal) való összehangolás és azok végrehajtása terén, és ezt a Közösség fel fogja használni Románia EU-hoz való csatlakozásának feltételeiről szóló tárgyalások során.”

Coleman úr tájékoztatja a panaszost, hogy megerősítő kérelmet nyújthat be a Bizottság főtitkárához a hozzáférés megtagadásáról szóló határozat felülvizsgálatára. A panaszos 2003. március 14-én megerősítő kérelmet nyújtott be, amelyben a következő észrevételeket tette:

Az Állatangyaloknak joguk volt hozzáférni a küldetési jelentéshez, mivel a Bizottság küldetésének sikeres teljesítése részben az Állatangyalok által szolgáltatott információknak köszönhetően volt lehetséges.

A Bizottság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalának jelentéseit 2001 márciusáig rendszeresen közzétették az interneten. Ezért lehetetlen volt megérteni, hogy Románia tagjelölti státusza miért vezetne ahhoz, hogy a szóban forgó kiküldetési jelentéseket bizalmasan kezeljék. Valójában az uniós tagságért folyamodó ország státusza megerősítette a közvélemény érdeklődését az adott ország állama iránt.

Azt a benyomást lehetett kelteni, hogy a Bizottság bizalmasan kezelte a kiküldetési jelentést, hogy titokban tartsa azokat a jogellenes gyakorlatokat, amelyekről kétségtelenül tudomást szerzett a kiküldetés során.

Ami azt illeti, a visszaélésekről szóló jelentéseket továbbra is közzétették, mint például az athéni húspiac megdöbbentő higiéniai körülményeiről szóló jelentést 2002-ben. Ezenkívül úgy tűnik, hogy az egyéb harmadik országokról szóló jelentések nem élvezik a csatlakozni kívánó országok titkosságát. Erre példa a Bizottság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalának a kenyai haltenyésztésről szóló jelentése.

Úgy tűnik, hogy az Animals' Angels misszió jelentéséhez való hozzáférés megtagadása ellentétes azzal az elvvel, hogy a csatlakozni kívánó országok nem részesülhetnek kedvezőbb elbánásban, mint a jelenlegi uniós tagállamok.

2003. május 14-én a Bizottság főtitkára összefoglalóan a következőképpen válaszolt a panaszos megerősítő kérelmére:

Az 1049/2001/EK rendelet (4) 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság hozzáférést biztosít a panaszos számára a kiküldetési jelentés egyes részeihez. Az e részekben foglalt legfontosabb megállapításokat és következtetéseket azonban elsötétítették a nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő közérdek, valamint az ellenőrzések és vizsgálatok céljának védelme érdekében. Ezeket a kivételeket az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja és 4. cikkének (2) bekezdése határozza meg.

A szóban forgó kiküldetési jelentést a Bizottság Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatala készítette egy nagyobb, Románia uniós tagság iránti kérelméhez kapcsolódó kiküldetés keretében. E misszió célja annak értékelése volt, hogy Románia milyen előrehaladást ért el az uniós vívmányok, valamint a csatlakozási tárgyalások során kötött megállapodások végrehajtása terén. A közösségi vívmányokkal kapcsolatos kérdések mellett a nagyobb misszió megvizsgálta a bizonyítványok kiállítását és az élő vágólovak kivitelét.

A kért kiküldetési jelentésben foglalt megállapítások szorosan kapcsolódnak a Bizottság tárgyalási álláspontjának alakulásához, és azokat fel kell használni a Romániának az elnöki rendelethez való csatlakozásának feltételeiről folytatott tárgyalások során. A kiküldetési jelentés közzététele ezért sértheti a nyilvánosság nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő érdekét, valamint a Bizottság által végzett ellenőrzések és vizsgálatok célját.

Ami azt az érvet illeti, hogy az Animals' Angels jogosult hozzáférni a küldetési jelentéshez, mivel a Bizottság küldetésének sikeres teljesítése részben az Animals' Angels által szolgáltatott információknak köszönhetően volt lehetséges, ilyen hozzáférési jogot nem biztosítanak automatikusan. A panaszt benyújtó személyt még a hivatalos panaszok esetében is rendszerint csak a Bizottság álláspontjáról és a meghozott intézkedésekről tájékoztatják.

Ami azt a benyomást illeti, hogy a Bizottság a kötelezettségszegések titokban tartása érdekében bizalmasan kezeli a kiküldetési jelentést, a Bizottságnak nem áll szándékában ilyen benyomást kelteni. A Bizottság ugyanis éppen azért kérte fel az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalt az érintett feladat elvégzésére, mert könyörtelenül fel kívánja tárni a csatlakozni kívánó országokban elkövetett jogellenes gyakorlatokkal kapcsolatos információkat, és ezeket az információkat fel kívánja használni a tárgyalások során.

A kiküldetésekről szóló egyéb, közzétett jelentéseket illetően nem szabad összekeverni a meglévő tagállamokban és a csatlakozni kívánó országokban végzett ellenőrzéseket. Az előbbiek már kötelesek betartani az uniós jogszabályokat, míg az utóbbiak esetében nem ez a helyzet. A csatlakozni kívánó országok tehát nem kötelesek engedélyezni az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal által végzett ellenőrzéseket. Ezeket az ellenőrzéseket ezért azzal a feltétellel végzik, hogy az ellenőrzési jelentést nem hozzák nyilvánosságra.

Ami az egyéb harmadik országokat illeti, az engedélyezett behozatal tekintetében nincsenek különbségek a kérelmező országokban és az egyéb harmadik országokban végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos gyakorlatok között. Minden ellenőrzési jelentést közzétesznek.

A főtitkár leveléhez csatolták a kiküldetési jelentés azon részeit, amelyekhez a panaszos hozzáférést kapott. Ezek a részek voltak a címlap, a tartalomjegyzék, a jelentésben használt rövidítések listája és a jelentés összefoglalója, amelyben a szöveg tizenöt részét elfeketítették. A szöveg olyan szabálytalanságokra vonatkozó megállapításokat tartalmazott, mint például „az exportbizonyítványok meghamisításával kapcsolatos problémák és a tanúsítási eljárással kapcsolatban továbbra is fennálló hiányosságok”.

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos kijelentette, hogy nem tudja elfogadni a Bizottság azon érvét, amely szerint a kiküldetési jelentés a csatlakozási tárgyalásokhoz kapcsolódik. Az ellenőrző látogatásról szóló jelentéseknek a panaszos rendelkezésére bocsátott részeiből a panaszos arra a következtetésre jutott, hogy az ellenőrző látogatás fő célja valójában az állatok és az állati eredetű élelmiszerek EU-ba történő kivitelével kapcsolatos feltételek helyszíni értékelése volt. A látogatás tehát nem különbözött számos korábbi ellenőrzéstől, amelyekről a jelentéseket mindig is közzétették. Kijelentette, hogy csak a lovak EU-ba történő kivitelével kapcsolatos feltételekre vonatkozó információk érdeklik, amelyek engedélyezése független volt és független a csatlakozási tárgyalásoktól. A panaszos attól tartott, hogy a Bizottság ténylegesen visszavonhatja az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal valamennyi vizsgálati jelentésének közzétételére vonatkozó kötelezettségvállalását, amennyiben azok a csatlakozni szándékozó országokra vonatkoznak, „a nyilvánosság nemzetközi kapcsolatokhoz fűződő érdekeinek védelme érdekében”.

A két hozzáférési kérelmében kifejtett érvekre hivatkozva a panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem indokolta megfelelően a teljes dokumentumhoz való hozzáférésének megtagadását, ezért hozzáférést kért a teljes kiküldetési jelentéshez.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

Véleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette:

1. A panaszról

A panaszos hozzáférést kért az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal által 2002. november 25. és 29. között Romániában tett látogatásról szóló jelentéshez. A petíció benyújtója számára hozzáférést biztosítottak e jelentés harmadik országbeli exportellenőrzésekre vonatkozó részeihez. A jelentés nyilvánosságra nem hozott részei a Románia által az Európai Unióhoz való csatlakozást követően a jövőbeli kötelezettségek teljesítése terén elért előrehaladással foglalkoznak. A jelentés e részeinek közzététele hátrányosan érintené a Bizottság és a román hatóságok közötti kapcsolatokat, és ezáltal veszélyeztetné a jövőbeli kiküldetések sikerét.

A panaszos megkérdőjelezi ezt az érvet, és hozzáférést kér a teljes jelentéshez. Úgy véli, hogy a kiküldetés célja a lovak megállapodás szerinti kivitelére vonatkozó feltételek nyomon követése volt, amelyek nem kapcsolódnak a csatlakozási tárgyalásokhoz. A petíció benyújtója nem látja indokoltnak e jelentés egyes részeinek visszatartását, mivel a korábbi kiküldetési jelentéseket közzétették.

2. Háttér

Az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal kétféle vizsgálatot végezhet a tagjelölt országokban:

(1) Harmadik országbeli exportellenőrzések az élelmiszer-biztonság, az állatjólét és a növényegészségügy területén annak ellenőrzése érdekében, hogy az exportáló ország megfelel-e az európai uniós jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ezeket az ellenőrzéseket az Európai Unióba exportáló vagy exportálni kívánó harmadik országokban végzik. Az ilyen kiküldetésekről szóló jelentéseket rendszeresen közzéteszik az interneten, kivéve, ha a kétoldalú állat-egészségügyi egyenértékűségi megállapodások másként rendelkeznek.

(2) Ellenőrzések a bővítéssel összefüggésben. Ezeket az ellenőrzéseket a csatlakozási tárgyalások keretében végzik, és céljuk a tagjelölt országok által a jogszabályaik európai uniós normákhoz való igazítása terén elért eredmények nyomon követése. Ezen ellenőrzések megállapításai beépülnek a Bizottság tárgyalási álláspontjaiba. A tagjelölt országok nem kötelesek elfogadni ezeket az ellenőrzéseket. Ezeket azzal a feltétellel hajtják végre, hogy az eredményül kapott jelentéseket nem teszik közzé. A Romániában 2002. november 25. és 29. között végzett ellenőrzés fő célja az volt, hogy Románia csatlakozásának előkészítése során figyelemmel kísérjék az uniós jogszabályokkal való összehangolás és azok végrehajtása terén elért előrehaladást.

Az ellenőrzést megelőzően azonban mind az olasz hatóságoktól, mind az Animals’ Angels-től panaszok érkeztek a Bizottsághoz az élő lovak Romániából Olaszországba irányuló tanúsításának és kivitelének ellenőrzésével kapcsolatban. Az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal ezért úgy határozott, hogy a látogatás hatályát kiterjeszti ezekre az exporttal kapcsolatos kérdésekre is.

3. A teljes körű hozzáférés megtagadásának okai

A panaszos megkapta az ellenőrző látogatásról szóló jelentés szerkesztett példányát, amelyben közzétették az exportkérdéssel foglalkozó három szakaszt (5.6.11, 5.6.12. és 7.1.1.). A jelentés többi részéhez való hozzáférést azzal az indokkal tagadták meg, hogy azok hozzáférhetővé tétele hátrányosan érintené a Bizottság Romániával fenntartott kapcsolatait.

A tagjelölt országok a csatlakozás előtt nem kötelesek megfelelni az európai uniós jogszabályok követelményeinek (kivéve az engedélyezett kiviteleket), és nem kötelesek elfogadni az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal bővítéssel kapcsolatos ellenőrzéseit sem. Ezeket az ellenőrzéseket önkéntes alapon végzik, azzal a feltétellel, hogy az eredményül kapott jelentéseket nem teszik közzé. Ezek fontos részét képezik a tárgyalási folyamatnak. A Románia által az uniós élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírások teljesítése terén tett előrelépésre vonatkozó megállapítások közzététele akadályozná a csatlakozási tárgyalásokat, és súlyosan érintené a Bizottság román hatóságokkal fenntartott kapcsolatait. Ez veszélyeztetné az ilyen vizsgálatok elfogadására és a Bizottsággal való együttműködésre való hajlandóságukat. A Bizottság ezért úgy véli, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában előírt kivétel alkalmazandó.

Ezenkívül fennáll a veszélye annak, hogy a közzététel kontraproduktív lesz, mivel akadályozná az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal jövőbeli látogatásait a csatlakozást megelőző időszakban, amelyek célja az európai uniós szabványoknak való megfelelés felé tett előrehaladás értékelése. Az ilyen látogatások sikere szempontjából fontos, hogy a román hatóságok (és más tagjelölt országok illetékes hatóságai) bízzanak abban, hogy a Bizottság tiszteletben fogja tartani kötelezettségvállalásait, ha e látogatásokból a lehető legtöbbet kívánja kihozni.

4. A panaszos érveire adott válasz

Az ombudsmanhoz benyújtott beadványában a panaszos megerősíti, hogy csak az Európai Bizottság által már engedélyezett élő lovak kivitelére vonatkozó megállapítások érdeklik. A kiküldetési jelentés e részeit a főtitkár által 2003. május 14-én megküldött szerkesztett változatban tették közzé. A jelentés többi része a bővítéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik, amelyek az ellenőrzés fő célját képezték. A fentiekben kifejtettek szerint ezek a megállapítások nem tehetők közzé.

A Bizottság ezért úgy véli, hogy a panaszos az ellenőrző látogatásról szóló jelentés részleges közzététele révén megkapta a kért információkat.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos összefoglalva a következő további észrevételeket tette:

1. Az állatok angyalai hajlandóak lennének betartani a kiküldetési jelentés bizalmas jellegét, amennyiben ez lehetővé tenné a Bizottság számára, hogy hozzáférést biztosítson a jelentéshez.

2. A Bizottság véleményének német fordítására hivatkozva a panaszos megjegyezte, hogy a Bizottság kijelentette, hogy a kérelmező országokban végzett vizsgálatok „werden im Einvernehmen mit dem Bewerberländern mit der Maßgabe durchgeführt, dass der entsprechende Bericht nicht veröffentlicht wird”. Ez a bizottsági vélemény angol nyelvű változatának fordítása volt, amelyben a Bizottság kijelentette, hogy az ellenőrzéseket „az ő egyetértésükkel hajtják végre, azzal a feltétellel, hogy az eredményül kapott jelentéseket nem teszik közzé”. A panaszos kijelentette, hogy a „Maßgabe” német hivatalos nyelvben (ebben az összefüggésben) a „feltétel” kifejezésre vonatkozóan nem hivatkoztak jogszabályi vagy szerződésen alapuló kötelezettségre.

3. A panaszos úgy vélte, hogy a Bizottságnak a csatlakozási tárgyalások kezdetétől fogva meg kellett volna állapodnia a csatlakozni kívánó országokkal arról, hogy az Európai Unió átláthatósági elveit kell követni.

4. A szóban forgó kiküldetési jelentés iránti kérelemmel kapcsolatban felmerült nehézségek azt mutatják, hogy az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal által végzett, a Bizottság véleményében említett kétféle vizsgálatot nem szabad együttesen alkalmazni.

5. A Bizottság véleményével ellentétben a kiküldetési jelentés azon részei, amelyekhez a panaszos hozzáférést kapott, nem feleltek meg a kérésének. Különösen a jelentés 5.6. fejezetének („Állategészségügy”) és 5.8. fejezetének („Állatjólét”) teljes szövegéhez szeretne hozzáférni.

A panaszos megismételte, hogy állítása szerint hozzáférést kell biztosítani számára a kiküldetésről szóló teljes jelentéshez.

A HATÁROZAT

1 Bevezető megjegyzések

1.1 A panaszosnak az "Állatangyalok" szervezet nevében tett állítása arra vonatkozott, hogy az Európai Bizottság megtagadta tőle a szóban forgó dokumentumhoz való hozzáférést. Ezenkívül a panaszos – anélkül, hogy további külön állítást tett volna – megjegyezte, hogy kérelmének feldolgozása késedelmet szenvedett. Tekintettel a bekövetkezett késedelem jellegére, az ombudsman fontosnak tartja az alábbi észrevételek és megjegyzések megtételét.

1.2 Az 1049/2002/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy "A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni" és "A kérelem nyilvántartásba vételétől számított 15 munkanapon belül az intézmény vagy hozzáférést biztosít a kért dokumentumhoz [...], vagy írásbeli válaszban megindokolja a teljes vagy részleges elutasítást". Az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke úgy rendelkezik, hogy „A megerősítő kérelmet haladéktalanul kezelni kell. Az ilyen kérelem nyilvántartásba vételétől számított 15 munkanapon belül az intézmény vagy megadja a hozzáférést [...], vagy írásbeli válaszban megindokolja a teljes vagy részleges elutasítást.”

1.3 A panaszos első hozzáférés iránti kérelmére körülbelül két és fél hónappal azután adtak választ, hogy kérelmét az Európai Bizottság nyilvántartásba vette. A panaszos megerősítő kérelmére két hónappal azt követően válaszoltak, hogy a panaszos megküldte a kérelmet a Bizottságnak. A Bizottság a panaszos eredeti kérelmére adott válaszában elnézést kért a késedelemért. A megerősítő kérelemre adott válasza nem tartalmazott ilyen bocsánatkérést vagy a késedelem más módon történő elismerését.

1.4 Az ombudsman bízik abban, hogy az Európai Bizottság intézkedéseket hozott vagy fog hozni a késedelmeket okozó problémák azonosítása és kezelése érdekében.

2 A hozzáférési kérelem és a válasz

2.1 A panaszos hozzáférés iránti kérelme a Romániában 2002. november 25. és 29. között az élelmiszer-feldolgozó létesítmények bizonyos osztályainak korszerűsítése terén a román hatóságok által elért haladás értékelése és a kapcsolódó élő ellenőrzések felülvizsgálata céljából végzett kiküldetésről szóló végleges jelentésre (DG(SANCO)/8675/2002 - MR final) vonatkozott (a továbbiakban: kiküldetési jelentés). A panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem indokolta megfelelően a jelentéshez való teljes körű hozzáférésének megtagadását.

2.2 Az Európai Bizottság kifejtette, hogy a látogatás fő célja a Romániával folytatott csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos, és ezért a teljes jelentés közzététele sértené az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdését és 4. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdését. A 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése a közérdek nemzetközi kapcsolatok tekintetében történő védelme érdekében kivételt állapít meg a nyilvános hozzáférés alól. A 4. cikk (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelme érdekében kivételt állapít meg a nyilvános hozzáférés alól.

A Bizottság kifejtette továbbá, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban megvizsgálta a kiküldetési jelentést annak eldöntése érdekében, hogy biztosítható-e hozzáférés a kiküldetési jelentés azon részeihez, amelyekre nem vonatkoznak az említett kivételek. Arra a következtetésre jutott, hogy ez a helyzet áll fenn, mivel a jelentés a következő két szövegkategóriát tartalmazza: egy kategória a Bizottság romániai küldetésének (csatlakozási tárgyalások) fő céljához, egy kategória pedig az Európai Unióba exportáló harmadik országok által teljesítendő feltételekhez kapcsolódik. A Bizottság meglévő közzétételi gyakorlatának megfelelően a második kategóriához kapcsolódó részeket a panaszos rendelkezésére bocsátották.

2.3 Állításának alátámasztására a panaszos számos érvet és észrevételt terjesztett elő. Ezeket a következő szakaszban vizsgáljuk.

3 A kiküldetési jelentés jellege: „csatlakozás” vagy „kivitel”

3.1 A panaszos nem értett egyet az Európai Bizottság azon véleményével, hogy küldetési jelentése főként a csatlakozási tárgyalásokhoz kapcsolódott. Úgy véli, hogy a Bizottság küldetésének fő célja az állatok és állati eredetű élelmiszerek Európai Unióba történő kivitelével kapcsolatos feltételek helyszíni értékelése volt. Véleménye szerint a látogatás tehát nem különbözött számos korábbi ellenőrzéstől, amelyekről a jelentéseket mindig is közzétették. A panaszos szerint ezért irreleváns, hogy a Bizottság az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében a „nemzetközi kapcsolatokra” vonatkozó kivételre támaszkodott.

3.2 Az Európai Bizottság kifejtette, hogy Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatala kétféle ellenőrzést végezhet a tagjelölt országokban:

(1) Harmadik országbeli exportellenőrzések (a továbbiakban: exportellenőrzések) az élelmiszer-biztonság, az állatjólét és a növényegészségügy területén annak ellenőrzése érdekében, hogy az exportáló ország megfelel-e az európai uniós jogszabályokban meghatározott feltételeknek. Ezeket az ellenőrzéseket az EU-ba exportáló vagy exportálni kívánó harmadik országokban végzik. Az ilyen kiküldetésekről szóló jelentéseket rendszeresen közzéteszik az interneten, kivéve, ha a kétoldalú állat-egészségügyi egyenértékűségi megállapodások másként rendelkeznek.

(2) A bővítéssel kapcsolatos ellenőrzések (a továbbiakban: csatlakozási ellenőrzések). Ezeket az ellenőrzéseket a csatlakozási tárgyalások keretében végzik, és céljuk a tagjelölt országok által a jogszabályaik uniós normákhoz való igazítása terén elért eredmények nyomon követése. Ezen ellenőrzések megállapításai beépülnek a Bizottság tárgyalási álláspontjaiba. A tagjelölt országok nem kötelesek elfogadni ezeket az ellenőrzéseket. Ezeket azzal a feltétellel hajtják végre, hogy az eredményül kapott jelentéseket nem teszik közzé. A Romániában 2002. november 25. és 29. között végzett ellenőrzés fő célja az volt, hogy nyomon kövesse a Románia csatlakozását előkészítő uniós jogszabályokkal való összehangolás és azok végrehajtása terén elért előrehaladást.

A Bizottság szerint mind az olasz hatóságoktól, mind az Animals’ Angelstől panaszokat kapott az élő lovak Romániából Olaszországba történő kivitelének igazolásával és ellenőrzésével kapcsolatban. Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatala ezért úgy határozott, hogy a látogatás hatályát kiterjeszti ezekre az exporttal kapcsolatos kérdésekre is. A „kiviteli” ellenőrzés és a „csatlakozási” ellenőrzés kombinációja miatt a Bizottság azonosítani tudta a kiküldetési jelentés azon részeit, amelyek nem tartoztak a csatlakozási tárgyalásokra vonatkozó kivétel hatálya alá, és amelyek a panaszos rendelkezésére bocsáthatók.

3.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Bizottság elismeri, hogy a látogatás kombinált "export" és "csatlakozás" ellenőrzés volt. Az ombudsman úgy véli, hogy a tények nem adnak okot arra, hogy kétségbe vonják a Bizottság azon álláspontjának ésszerűségét, amely szerint a kiküldetés fő célja a Romániával folytatott csatlakozási tárgyalásokhoz kapcsolódott.

4 A hozzáféréshez való egyéni jog

4.1 A panaszos azzal érvelt, hogy joga van hozzáférni a kiküldetési jelentéshez, mivel az Európai Bizottság küldetésének sikeres teljesítése részben a szervezete által szolgáltatott információknak köszönhetően volt lehetséges.

4.2 Az Európai Bizottság megerősítő kérelmében válaszolt erre az érvre, kijelentve, hogy ilyen hozzáférési jogot nem biztosítanak automatikusan. A Bizottság szerint a panaszt benyújtó személyt általában még a hivatalos panaszok esetében is csak a Bizottság álláspontjáról és a meghozott intézkedésekről tájékoztatják.

4.3 Az ombudsmannak nincs tudomása olyan szabályról vagy elvről, amely a panaszos számára külön egyéni hozzáférési jogot biztosítana az érintett kiküldetési jelentéshez, mivel az Európai Bizottság küldetése részben a szervezete által szolgáltatott információknak köszönhetően volt lehetséges.

5 Az 1049/2001/EK rendeletben foglalt hozzáférési kivételek

5.1 A panaszos azzal érvelt, hogy bár a kiküldetési jelentés a Romániával folytatott csatlakozási tárgyalásokra vonatkozott, az Európai Bizottság nem volt jogosult megtagadni a hozzáférést a 4. cikk (1) bekezdése a) pontjának harmadik francia bekezdése ("nemzetközi kapcsolatok") és a 4. cikk (2) bekezdésének harmadik francia bekezdése ("az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok célja") alapján. A panaszos megjegyezte különösen, hogy úgy tűnik, hogy a Bizottság a tagjelölt országok tekintetében magasabb szintű titoktartást alkalmaz, mint a jelenlegi tagállamok vagy más harmadik országok tekintetében, és ezt a különbséget indokolatlannak tartotta.

5.2 A panaszos érvelésére válaszolva az Európai Bizottság kijelentette, hogy a tagjelölt országokban a vizsgálatokat önkéntes alapon végzik, azzal a feltétellel, hogy az ezekből származó jelentéseket nem teszik közzé. Ezek fontos részét képezik a tárgyalási folyamatnak. A Románia által az európai uniós élelmiszer-biztonsági és állatjóléti előírások teljesítése terén tett előrelépésre vonatkozó megállapítások közzététele akadályozná a csatlakozási tárgyalásokat, és súlyosan érintené a Bizottság román hatóságokkal fenntartott kapcsolatait. Ez veszélyeztetné az ilyen vizsgálatok elfogadására és a Bizottsággal való együttműködésre való hajlandóságukat.

Ezenkívül a Bizottság kijelentette, hogy fennáll a veszélye annak, hogy a közzététel kontraproduktív lesz, mivel akadályozná az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatalának jövőbeli látogatásait a csatlakozást megelőző időszakban, amelyek célja az uniós szabványoknak való megfelelés felé tett előrehaladás értékelése. Az ilyen látogatások sikere szempontjából fontos, hogy a román hatóságok (és más tagjelölt országok illetékes hatóságai) bízzanak abban, hogy a Bizottság tiszteletben fogja tartani kötelezettségvállalásait, ha e látogatásokból a lehető legtöbbet kívánja kihozni.

A Bizottság rámutatott továbbá arra, hogy az engedélyezett behozatal tekintetében nincsenek különbségek a kérelmező országokban és más harmadik országokban végzett ellenőrzésekkel kapcsolatos gyakorlatai között. Minden ellenőrzési jelentést közzétesznek.

5.3 Az Európai Bizottság magyarázatai és érvei alapján az ombudsman elfogadhatónak tartja azt a feltételezést, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke értelmében ésszerűtlen kockázat állna fenn a "nemzetközi kapcsolatok" érdekeire és különösen az "ellenőrzések céljára" nézve, ha hozzáférést kapnának a teljes kiküldetési jelentéshez. Úgy tűnik tehát, hogy a szóban forgó közzétételi és titoktartási gyakorlat alkalmazásában a Bizottság ésszerűen jár el, amikor a jelenleg tárgyalás alatt álló tagjelölt országokat a többi harmadik országtól vagy uniós tagállamtól eltérő kategóriába sorolja.

5.4 A fenti megállapítások alapján az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság az 1049/2001/EK rendelettel összhangban járt el. Úgy tűnik tehát, hogy a panasz e részét illetően nem áll fenn hivatali visszásság.

6 A panaszos további aggályai

6.1 Észrevételeiben a panaszos kifejezte azon véleményét, hogy a szóban forgó kiküldetési jelentéshez való hozzáférés iránti kérelemmel kapcsolatban felmerült nehézségek azt mutatják, hogy az Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatal által végzett, a Bizottság véleményében és a fenti 3.2. pontban említett kétféle vizsgálatot nem szabad együttesen alkalmazni. Úgy véli továbbá, hogy a Bizottságnak köteleznie kellene a tagjelölt országokat az Európai Unió átláthatósági normáinak elfogadására.

6.2 Mivel ezeket az álláspontokat nem fogalmazták meg egyértelműen különálló állításokként, az Ombudsman nem tartotta helyénvalónak, hogy azokat vizsgálat alá vonja. Az ombudsman azonban hasznosnak tartja, hogy az alábbiakban további megjegyzést tegyen a Bizottság azon döntésével kapcsolatban, hogy csatlakozik a „kiviteli” és a „csatlakozási” jelentéshez.

7 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉS

A jelen ügyben a Bizottság beszámolt arról, hogy Élelmiszerügyi és Állategészségügyi Hivatala hogyan csatlakozott kétféle ellenőrzéshez, és hogy ez hogyan vezetett ahhoz, hogy két különböző típusú ellenőrzési jelentést egyetlen ellenőrzési jelentésbe vontak össze. Az ombudsman teljes mértékben méltányolja, hogy a különböző típusú ellenőrzések összekapcsolása a hatékony igazgatás érdekében elvégezhető. A jelen ügy tényállása azonban arra utal, hogy hasznos lenne a nem bizalmas információkat a bizalmas információktól elkülönítve rögzíteni, amennyire ez a gyakorlatban lehetséges. Ez különösen egyszerűsítené a dokumentumokhoz való részleges hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettség alkalmazását, az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049. sz. rendelet 4. cikkének (6) bekezdésével összhangban.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Honlapja: http://www.animals-angels.de/english/index_en.htm

(2) HL 2001. L 145., 43. o.

(3) A rendelet 7. cikkének (1) bekezdése, HL 2001. L 145., 43. o.

(4) A 4. cikk (6) bekezdése úgy rendelkezik, hogy „Ha a kivételek bármelyike a kért dokumentumnak csak egyes részeire vonatkozik, a dokumentum fennmaradó részeit közzé kell tenni”.