FOR PREVIEWING & TESTING PURPOSES ONLY.
This notification will disappear once the page will be published.
This link is available for less than 30 minutes.
  • Könnyen olvasható
  • Szöveg mérete

Önnek panasza van egy uniós intézménnyel vagy szervvel szemben?

Jelenlegi nyelv: 
  • Magyar
Forrásnyelv: 
Nyelvek: 
Ezt az oldalt gépi fordítással fordították le.
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.

Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 754/2003/GG panaszról


Strasbourg, 2003. október 31.

Tisztelt C. Úr!

2003. április 21-én Ön panaszt nyújtott be az Európai Bizottság ellen az európai ombudsmanhoz. Ez a panasz az Ír Tengeri Halászati Testület és az Európai Bizottság XIV. Főigazgatósága (Halászat) által kötött szerződésre vonatkozott, amelyben a testület vállalta, hogy kutatást végez „A szürke fókák és a halászeszközök közötti fizikai kölcsönhatás” tárgyában.

2003. május 23-án továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének.

2003. június 3-án levelet írt nekem, amelyben arról tájékoztatott, hogy kérte a Bizottságtól az 1997-ben neki küldött levelének másolatát.

A Bizottság 2003. június 25-én küldte meg véleményét. 2003. július 1-jén továbbítottam Önnek, és felkértem, hogy tegye meg észrevételeit. 2003. július 12-én, augusztus 11-én és 17-én megküldte a Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeit.

2003. szeptember 8‐án írásban kértem a Bizottságtól az irataihoz való hozzáférést. Az iratokba való betekintésre 2003. október 8‐án került sor. Az ellenőrzésről szóló jelentés egy példányát 2003. október 16-án megküldtük Önnek és a Bizottságnak.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.


A PANASZ

Háttér

A jelen panasz két korábbi, 2002-ben benyújtott panaszt (836/2002/GG és 1574/2002/GG) követ.

A korábbi kifogások alapjául szolgáló tények a következők voltak:

A panaszos egy ír hatóságnál, az Ír Tengeri Halászati Testületnél (a továbbiakban: a Testület) dolgozott. A Testület szerződést kötött (hivatkozási szám: PEM/93/06) az Európai Bizottság XIV. Főigazgatóságával (Halászat), amelyben vállalta, hogy kutatást végez „A szürke fókák és a halászeszközök közötti fizikai kölcsönhatás” témájában. A panaszos volt e kutatási szerződés felelős tudósa.

A szerződés 3. cikke („Jelentések és dokumentumok”) szerint a szerződő fél által e szerződés teljesítése során elvégzett feladatokról a III. melléklettel összhangban jelentést kell készíteni. Ez utóbbi különösen azt részletezte, hogy hogyan kell elkészíteni a zárójelentést, és pontosította, hogy a (záró)jelentés-tervezetet egy bizonyos időpontig be kell nyújtani a Bizottságnak. A III. melléklet továbbá a következőket írta elő: „A Bizottság ezt követően vagy értesíti a szerződő felet az elfogadásról, vagy megküldi számára észrevételeit. A Bizottság esetleges észrevételeinek kézhezvételétől számított egy hónapon belül a szerződő fél megküldi a Bizottságnak a végleges jelentést, amely vagy figyelembe veszi ezeket az észrevételeket, vagy alternatív álláspontokat terjeszt elő. (…)”

A végleges jelentés tervezetét a Bizottság 1997 áprilisában fogadta el. A panaszos szerint néhány héttel később az igazgatótanács utasítást kapott az anya-közszolgálati hatóságtól, a Marine & Natural Resources osztálytól, hogy jelentős változtatásokat hajtson végre a tervezeten. Mivel a panaszos erre nem volt hajlandó, úgy vélte, hogy álláspontja tarthatatlanná vált, és lemondott az igazgatótanácsban betöltött tisztségéről.

Körülbelül egy évvel később a jelentést közzétették. A panaszos szerint ez jelentősen módosult. A zárójelentés-tervezet főbb megállapításait törölték, figyelmen kívül hagyták vagy felhígították. A panaszos úgy vélte, hogy ezek a változtatások a szerződés értelmében nem megengedettek. Azt állította, hogy a történtekre még nem adtak magyarázatot.

2002. május 8-án a panaszos az ombudsmanhoz fordult (836/2002/GG. sz. panasz). 2002. május 27-i határozatában az ombudsman tájékoztatta a panaszost, hogy nem tud foglalkozni ezzel a panasszal, mivel a panaszos még nem tette meg a megfelelő előzetes lépéseket a Bizottság felé.

A panaszos ezt követően 2002. június 13-án levelet intézett az Európai Bizottság Halászati Főigazgatóságának főigazgatójához, amelyben magyarázatot kért. Mire 2002 szeptemberében úgy döntött, hogy megújítja az ombudsmanhoz benyújtott panaszát, a panaszos e levélre vonatkozóan sem választ, sem átvételi elismervényt nem kapott.

Új panaszában (1574/2002/GG) a panaszos lényegében azt kifogásolta, hogy (1) a Bizottság lehetővé tette a Testület számára, hogy a Bizottság által elfogadott jelentéstervezethez képest jelentős változtatásokat hajtson végre a jelentésben, és (2) a Bizottság nem válaszolt 2002. június 13-i levelére, amelyben magyarázatot kért arra, hogy miért engedélyezték ezeket a változtatásokat.

E panaszra vonatkozó véleményében a Bizottság megjegyezte, hogy nem gyakori, de nem ismeretlen, hogy a zárójelentés eltér a zárójelentés-tervezettől, noha azt a Bizottság elfogadta. A Bizottság véleménye szerint végső soron a szerződő fél (azaz a Testület) felelőssége és kötelessége volt, hogy a végleges jelentést az általa megfelelőnek ítélt formában nyújtsa be. A Bizottság megjegyezte, hogy nem kíván beavatkozni egy ilyen eljárásba.

Az 1574/2002/GG. sz. panaszra vonatkozó határozatában az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság azon álláspontja, amely szerint a szerződő fél felelőssége és kötelessége, hogy a végleges jelentést az általa megfelelőnek ítélt formában nyújtsa be, észszerűnek tűnik, és ezért a panasz e vonatkozása tekintetében nem állapítható meg hivatali visszásság. Az ombudsman azonban kritikai észrevételt tett azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság nem válaszolt a panaszos levelére.

Az új panasz

2003 áprilisában benyújtott levelében a panaszos arra kérte az ombudsmant, hogy a fő kérdést illetően vizsgálja felül az 1574/2002/GG. sz. panaszra vonatkozó határozatát. A panaszos levelét ezért új panaszként kezelték.

Ebben az új panaszban a panaszos azt állította, hogy a zárójelentés a zárójelentés-tervezet cenzúrázott változata. Ezen álláspont alátámasztása érdekében a panaszos különösen azt jegyezte meg, hogy a zárójelentés tervezete arra a következtetésre jutott, hogy 17 tonna, fókák által károsított halból vettek mintát, míg a zárójelentés megfelelő következtetése csupán azt állapította meg, hogy a halak károsodása olyan nagyragadozóknak tulajdonítható, mint a fókák vagy a conger angolnák. A panaszos szerint nem állt rendelkezésre olyan tudományos bizonyíték, amely arra utalt volna, hogy a fókákon kívül bármely más állat okozta volna ezt a kárt, és a bizonyítékok, amelyek szerint a fókák okozták a kárt, több mint észszerűek voltak. A panaszos azzal érvelt, hogy a zárójelentés-tervezet üzenete ellentmondásos lett volna, és ezért változtatták meg következtetéseit a zárójelentésben.

A panaszos jelentős számú dokumentumot nyújtott be ügyének alátámasztására. Ezen új dokumentumok közül néhányat azt követően szereztek be a Bizottságtól, hogy hozzáférést kértek a Bizottság és a Testület között a szerződéssel kapcsolatban 1997 áprilisa és a végleges jelentés Bizottság általi 1998. évi elfogadásának időpontja között váltott levelek másolataihoz. A panaszos első alkalommal nyújtotta be magának a zárójelentés-tervezetnek és a zárójelentésnek a másolatait is.

Ezekből a dokumentumokból a következő tények derülnek ki:

A Bizottsághoz intézett, 1993. június 2-án kelt, az elvégzendő tanulmányra vonatkozó levelében a panaszos megjegyezte: „Teljesen lehetséges, hogy a protekcionista csoportok történelmi teljesítményük alapján félreértelmezik ezeket az adatokat”. A testület a tanulmányra vonatkozó programjában megjegyezte, hogy reméli, hogy „a kopoltyúhálókban és a állítóhálókban található károsodott halak kórokozóit egyértelműen megállapítják”.

1994. március 28-án az Európai Parlament Mezőgazdasági, Halászati és Vidékfejlesztési Bizottsága jelentést nyújtott be a fókák és a halászat közötti kölcsönhatásokról (A3-0186/94). A kapcsolódó állásfoglalásra irányuló indítvány a tengeri emlősök és a halászat közötti operatív kölcsönhatásokkal kapcsolatos kutatás elvégzésére szólított fel, kérte „egy pártatlan, a szerzett érdekcsoportok nyomásától mentes struktúra létrehozását a tengeri emlősök és a halászat közötti kölcsönhatások európai vizeken történő kezelésére szolgáló tudományos keret meghatározása érdekében”, és gratulált a Bizottságnak, hogy a közelmúltban jóváhagyta a jelen panasszal érintett kutatási projektet. Az Európai Parlament 1994. május 6-án fogadta el ezt az állásfoglalást (1).

Az említett jelentésben szereplő indokolás a következő megállapításokat tartalmazza: „Bizonyítékok vannak arra, hogy a protekcionista nem kormányzati szervezetek értékei az elmúlt két évtizedben befolyásolták a tengeri emlősök és a halászat közötti kölcsönhatásokkal kapcsolatos tudományos kutatásokat. (…) A halászati ügyet nagyrészt figyelmen kívül hagyták, és a kutatási erőfeszítések szinte kizárólag a halászat tengeri emlősökre gyakorolt hatásaira összpontosítottak, nem pedig fordítva. Ez gyakorlatilag a tudományos cenzúra egy formáját jelenti. (…) Sehol máshol nem mutatták ki drámaibban ezt a cenzúrát, mint a fóka-halászat kölcsönhatások területén. (…)”.

1996. december 16-án a panaszos a zárójelentés benyújtási határidejének 1996 végétől 1997. február végéig történő meghosszabbítását kérte. 1997. január 14-i válaszában a Bizottság megjegyezte, hogy elfogadta ezt a kérést, és hogy a zárójelentés-tervezetet „legkésőbb 1997. február végéig” be kell nyújtani.

A végleges jelentés tervezetének a Bizottsághoz 1997. március 4-én történő benyújtásakor a panaszos megjegyezte, hogy „néhány kisebb módosításra” még szükség lehet. 1997. május 21-i faxában a panaszos kifejtette, hogy a zárójelentés-tervezetben „számos tipográfiai és nyelvtani hiba” szerepel, és hogy ezeket a zárójelentésben módosítani kívánja. 1997. augusztus 20-i levelében a panaszos arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy „jelenleg nem módosítja a végleges jelentés tervezetét, amelyet a Bizottság öt hónappal ezelőtt elfogadott”.

1997. december 15-i levelében a Bizottság rámutatott arra, hogy a végleges jelentés tervezetét a Bizottság jóváhagyta és kielégítőnek fogadta el. A Bizottság azonban megjegyezte, hogy még mindig várja a végső költségkimutatást, amely szükséges ahhoz, hogy teljesíteni tudja a végső kifizetést és lezárhassa a projekt pénzügyi aktáját.

1998. január 7-én az Igazgatótanács válaszában jelezte, hogy reméli, hogy február közepéig ki tudja egészíteni a végleges költségkimutatást. A Testület megjegyezte továbbá, hogy „korrekciókat végez a legutóbbi május 21-i faxunkban említett zárójelentésen”.

1998. január 9-i válaszában a Bizottság tudomásul vette a testület azon nyilatkozatát, hogy a projekt végleges költségkimutatását a következő hónapban küldik meg.

1998. április 1-jén a Testület benyújtotta a Bizottságnak a végleges költségkimutatást.

1998. április 28-án a Testület megküldte a Bizottságnak a projektre vonatkozó „végleges zárójelentést”.

A panaszos egy formanyomtatványt is benyújtott „Certificat de dépôt et attestation de service fait d’une étude ou enquête effectuée pour la Commission” címmel. Ez a formanyomtatvány a Testület által készített tanulmányhoz kapcsolódó adminisztratív információkat tartalmazott. Az érintett bizottsági szolgálat („Bureau Enregistrement des Etudes”) bélyegzője és aláírása 1997. június 17-én kelt. A formanyomtatvány G. szakasza arra a kérdésre vonatkozik, hogy a tanulmány eredményei terjeszthetők-e a Bizottságon kívülre. A válasz „igen” („oui”).

Új panaszában a panaszos tehát lényegében azt állította, hogy 1) a Bizottság gondatlanul járt el, amikor nem kért indokolást vagy magyarázatot a Testület által végrehajtott változtatásokra, és hogy 2) a végrehajtott változtatásokat nem lett volna szabad engedélyezni.

A panaszos kifejezte abbéli reményét, hogy bocsánatot fog kérni a történtekért, és biztosítékokat fog kapni arra vonatkozóan, hogy erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő újra.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

Véleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette:

Bár lehet azzal érvelni, hogy a Bizottságnak nem kellett volna elfogadnia egy helytelen és indokolatlan tudományos következtetést, ez nem tekinthető hivatali visszásságnak.

Amint azt a Bizottság az 1574/2002/GG. sz. panaszra adott válaszában kifejtette, a Bizottságnak a jelentés elfogadásához vagy elutasításához vezető fő paramétere – legyen az akár tervezet, akár végleges – az volt, hogy betartották-e a szerződés feltételeit. Ez volt a helyzet a jelen szerződéssel. Amennyiben a Bizottság hiányosságokat észlel a szerződés keretében elvégzett munka eredményeinek tudományos elemzésében, megfelelő észrevételeket tesz, és módosításokat kér a szerződő féltől. E szerződés esetében azonban sem a jelentéstervezetben, sem a zárójelentésben nem ez volt a helyzet. Amennyiben a szerződő fél a végleges jelentésében módosítani kívánja a tudományos elemzésből levont következtetéseket, erre jogosultnak kell lennie, és jogosult is volt.

Ami a szerződéses szempontokat illeti, a szerződés egy példányának és a további mellékleteknek a tanulmányozása nem tárt fel semmilyen lehetőséget a Bizottság számára arra, hogy „megakadályozza a történtek bekövetkezését”(2). Ami az eljárási szempontokat illeti, nem volt gyakori, de nem volt ismeretlen, hogy a zárójelentés eltér a kapcsolódó zárójelentés-tervezettől, annak ellenére, hogy azt a Bizottság elfogadta. Végül is a szerződő fél felelőssége és kötelessége volt, hogy a zárójelentést az általa megfelelőnek ítélt formában nyújtsa be. A Bizottság nem kívánt beavatkozni ebbe a folyamatba.

A Bizottságnak nem állt módjában elutasítani a végleges jelentést, mivel azt tudományosan helytelennek ítélte, vagy a szerződés feltételeinek be nem tartásán kívül más okból.

Ellenkező esetben a panaszos által benyújtott hosszadalmas igazoló dokumentumok különböző írországi közigazgatási vagy kormányzati szervek közötti lehetséges vagy állítólagos interakciókra vonatkoztak, amelyekre a Bizottságnak nem volt befolyása, valamint a panaszos és a végső zárójelentést és az Európai Parlament jelentését készítő személy közötti adatértelmezési különbségekre, amelyek állásfoglalásai nem voltak kötelezőek a Bizottságra nézve.

A panaszos észrevételei

Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát, és a következő további észrevételeket tette:

A projektért felelős bizottsági tisztviselőt 1997 májusa és 1997 szeptembere között számos alkalommal tájékoztatták telefonon arról, hogy a projektbe hogyan avatkoztak be. E tisztviselőnek 1997. november 3-án küldött levelében(3) a panaszos rámutatott, hogy felfedezte, hogy a minisztérium „szerkesztői ellenőrzést kívánt gyakorolni a végleges jelentés felett annak közzététele előtt”.

2003. augusztus 11-i levelében a panaszos azzal fejezte be, hogy eredetileg bocsánatkérést és biztosítékokat kért arra vonatkozóan, hogy hasonló nem fog újra megtörténni, de most azt szeretné, ha az eredeti zárójelentés-tervezetet hivatalos magyarázattal együtt közzétennék arra vonatkozóan, hogy erre miért került sor. Legalábbis arra törekedett, hogy felmentsék, amiért nem volt hajlandó részt venni a tudományos cenzúrában, és nem volt hajlandó helyreállítani a hírnevét.

Ezt követő, 2003. augusztus 17-i levelében azonban a panaszos kifejtette, hogy mérlegelést követően először az ombudsman vizsgálatának eredményét kívánja megvárni.

További vizsgálatok

A Bizottság véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség. 2003. szeptember 8‐i levelében az ombudsman ezért arra kérte a Bizottságot, hogy biztosítson számára hozzáférést az ügy irataihoz.

2003. október 8-án az ombudsman szolgálatai betekintettek a Bizottság aktájába. Az aktáért felelős bizottsági tisztviselők kifejtették, hogy amikor egy tanulmányra vonatkozó aktát lezártak, nem őrizték meg az összes dokumentumot. Ez volt az oka annak, hogy az ügyirat nem tartalmazta a zárójelentés tervezetét, amelyet a zárójelentés hatályon kívül helyezett. A Bizottság tisztviselői azon véleményüknek is hangot adtak, hogy a Bizottság és a szerződő fél között telefonbeszélgetésekre kerülhetett sor, amelyek során a Bizottság a végleges jelentés benyújtását kérte. Ilyen telefonbeszélgetésről azonban semmilyen feljegyzést nem csatoltak az aktához.

Az ombudsman szolgálatai által megvizsgált bizottsági akta tartalmazott egy „március 18-i” keltezésű kéziratos feljegyzést, amelyet a jelek szerint O. készített, aki akkoriban a Halászati Főigazgatóságon dolgozott. Bár ez a feljegyzés nem jelöli meg kifejezetten a tárgyát, valószínűnek tűnik, hogy tartalma a végleges jelentés tervezetére utal.(4) Ez a feljegyzés azt a benyomást kelti, hogy szerzője úgy vélte, hogy a jelentés eredményei ellentmondásosak voltak.

A HATÁROZAT

1 Előzetes megjegyzés

1.1 A jelen panasz egy, az Ír Tengeri Halászati Tanács (ír hatóság) és az Európai Bizottság XIV. Főigazgatósága (Halászat) között létrejött szerződésre (hivatkozási szám: PEM/93/06) vonatkozik, amelyben a Bizottság vállalta, hogy fedezi „A szürke fókák és a halászeszközök közötti fizikai kölcsönhatás” című kutatás költségeinek egy részét. A panaszos, aki akkoriban az igazgatótanácsnak dolgozott, és aki e kutatási szerződés felelős tudósa volt, azt állítja, hogy a végleges jelentés tervezetét egy másik ír hatóság, az akkori Marine & Natural Resources minisztérium beavatkozása miatt jelentősen megváltoztatták, miután azt a Bizottság elfogadta.

1.2 Az európai ombudsman nem tud foglalkozni az Európai Közösség intézményeitől vagy szerveitől eltérő intézményekhez vagy szervekhez intézett panaszokkal. Ezért nem tudna foglalkozni az ír hatóságokkal szembeni panaszokkal. A jelen panasz azonban a Bizottság ellen irányul, ezért ez a határozat csak az Európai Bizottság ellen felhozott állításokkal foglalkozik.

2 Az arra vonatkozó állításról, hogy a Bizottságnak nem lett volna szabad engedélyeznie a Testület által végrehajtott módosításokat

2.1 A panaszos azt állítja, hogy az Európai Bizottságnak nem lett volna szabad engedélyeznie a Testület által végrehajtott változtatásokat. Véleménye szerint az 1997 márciusában benyújtott zárójelentés-tervezet főbb megállapításait a Testület által 1998 áprilisában benyújtott zárójelentésben törölték, cáfolták vagy felhígították.

2.2 Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a szerződő fél felelőssége, hogy a végleges jelentést az általa megfelelőnek ítélt formában nyújtsa be, és hogy az Európai Bizottság nem kíván beavatkozni ebbe a folyamatba. Bár lehet azzal érvelni, hogy a Bizottságnak nem kellett volna elfogadnia egy helytelen és indokolatlan tudományos következtetést, ez nem tekinthető hivatali visszásságnak. A Bizottság szerint a szerződés tanulmányozása nem tárt fel olyan követelményt, mint amelyet a panaszos állított.

2.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy az Európai Bizottság nem vitatja a panaszos azon állítását, hogy az Európai Bizottság által elfogadott zárójelentés-tervezetben jelentős változtatások történtek.

2.4 Az ombudsman azonban úgy véli, hogy - amint azt az 1574/2002/GG sz. panaszra vonatkozó határozatában már kifejtette - ésszerűnek tűnik a Bizottság azon álláspontja, amely szerint a szerződő fél felelőssége és kötelessége, hogy a végleges jelentést az általa megfelelőnek ítélt formában nyújtsa be.

2.5 Ilyen körülmények között úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság részéről nem áll fenn hivatali visszásság ezen állítást illetően.

3 A Bizottság állítólagos gondatlansága, mivel nem kérte a Testület által végrehajtott változtatások indokolását vagy magyarázatát

3.1 A panaszos azt állítja, hogy az Európai Bizottság gondatlanul járt el, amikor nem kért indokolást vagy magyarázatot a Testület által végrehajtott változtatásokra.

3.2 Az Európai Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a jelentés elfogadásához vagy elutasításához vezető fő paraméter - legyen szó akár tervezetről, akár véglegesről - az, hogy betartják-e a szerződési feltételeket. Ez volt a helyzet a jelen szerződéssel. Amennyiben a Bizottság hiányosságokat észlel a kapcsolatfelvétel során elvégzett munka eredményeinek tudományos elemzésében, megfelelő észrevételeket tesz, és módosításokat kér a szerződő féltől. E szerződés esetében azonban sem a jelentéstervezetben, sem a zárójelentésben nem ez volt a helyzet. Amennyiben a szerződő fél a végleges jelentésében módosítani kívánja a tudományos elemzésből levont következtetéseket, erre jogosultnak kell lennie, és jogosult is volt.

3.3 Az ombudsman úgy véli, hogy helyes közigazgatási gyakorlat a következetes fellépés.(5)

3.4 A jelen ügyben az Európai Bizottság 1997 áprilisában megvizsgálta és elfogadta a végleges jelentés tervezetét. A vonatkozó szerződés rendelkezéseinek fényében ez azt jelentette, hogy a Testületnek a végleges költségkimutatás benyújtásán kívül nem kellett további munkát végeznie ezzel a tanulmánnyal kapcsolatban.

3.5 Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság következetes fellépésre vonatkozó kötelezettségét illetően két különböző szempont különböztethető meg.

3.6 Először is, ha az Európai Bizottság úgy ítélte volna meg, hogy a szerződő félnek még be kell nyújtania a zárójelentést, azt várták volna, hogy az Európai Bizottság emlékeztetőt küld a Testületnek, amelyben kéri a zárójelentés benyújtását. A Bizottság által küldött emlékeztetők azonban csak a végleges költségkimutatásra vonatkoznak, a jelentésre nem. Ez annál is inkább figyelemre méltó, mivel a (meghosszabbított) határidő, ameddig a zárójelentést be kellett volna nyújtani (1997 februárjának vége), már régen lejárt. Még akkor is, ha a Bizottság és a vállalkozó között (rögzítetlen) telefonbeszélgetésre lett volna szükség, az ombudsman nehezen hiszi el, hogy a Bizottságnak nem kellett volna írásbeli emlékeztetőt küldenie, hanem egyszerűen meg kellett volna várnia a zárójelentés 1998. áprilisi benyújtását, több mint egy évvel azután, hogy elfogadta a zárójelentés-tervezetet.

3.7 Másodsorban az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy amennyiben hiányosságokat tapasztal a szerződés alapján elvégzett munka eredményeinek tudományos elemzésében, ezekre a hiányosságokra felhívja a szerződő fél figyelmét. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság megvizsgálja a jelentést annak megállapítása érdekében, hogy fennállnak-e ilyen hiányosságok, és nem szorítkozik a hozzá benyújtott jelentés gumibélyegzővel való ellátására. Az ombudsmanhoz benyújtott bizonyítékokból kitűnik továbbá, hogy a Bizottság tudatában volt annak a ténynek, hogy a) a végleges tanulmány tervezetének tartalma potenciálisan ellentmondásos volt, b) az ír minisztérium szerkesztői ellenőrzést kívánt gyakorolni a végleges jelentés felett annak közzététele előtt, c) a végleges jelentést több mint egy évvel azt követően nyújtották be, hogy a Bizottság jóváhagyta a végleges jelentés tervezetét, és d) ez a végleges jelentés jelentős változtatásokat tartalmazott a végleges jelentés tervezetéhez képest. E körülmények fényében arra lehetett volna számítani, hogy a Bizottságnak alaposan meg kellett volna vizsgálnia a zárójelentést. Mindazonáltal semmi nem utal arra, hogy a Bizottság ilyen vizsgálatot végzett volna azt követően, hogy 1998 áprilisában megkapta a végleges jelentést.

3.8 Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia az 1998 áprilisában benyújtott, lényegesen módosított zárójelentést, több mint egy évvel azután, hogy elfogadta a zárójelentés-tervezetet. A Bizottság azáltal, hogy ezt elmulasztotta, nem tett eleget a következetes eljárás követelményének. Ez hivatali visszásság volt, és az ombudsman az alábbiakban kritikai észrevételt tesz.

4 A panaszos állításai

4.1 Panaszában a panaszos kifejezte abbéli reményét, hogy bocsánatot kér a történtekért, és biztosítékokat kap arra vonatkozóan, hogy erőfeszítéseket tesznek annak biztosítására, hogy hasonló eset ne fordulhasson elő újra. 2003. augusztus 11-i levelében a panaszos azzal fejezte be, hogy eredetileg bocsánatkérést és biztosítékokat kért arra vonatkozóan, hogy hasonló nem fog újra megtörténni, de most azt szeretné, ha az eredeti zárójelentés-tervezetet hivatalos magyarázattal együtt közzétennék arra vonatkozóan, hogy erre miért került sor. Legalábbis arra törekedett, hogy felmentsék, amiért nem volt hajlandó részt venni a tudományos cenzúrában, és nem volt hajlandó helyreállítani a hírnevét.

4.2 2003. augusztus 17-i levelében azonban a panaszos kifejtette, hogy mérlegelést követően először az ombudsman vizsgálatának eredményét kívánja megvárni.

4.3 Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy nem szükséges foglalkozni a panaszos által eredetileg benyújtott követelésekkel.

5 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján a következő kritikai észrevételt kell tenni:

Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia az 1998 áprilisában benyújtott, lényegesen módosított zárójelentést, több mint egy évvel azután, hogy elfogadta a zárójelentés-tervezetet. A Bizottság azáltal, hogy ezt elmulasztotta, nem tett eleget a következetes eljárás követelményének. Ez hivatali visszásság volt.

Tekintettel arra, hogy az ügy e vonatkozásai konkrét múltbeli eseményekkel kapcsolatos eljárásokat érintenek, nem helyénvaló az ügy békés rendezésére törekedni. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról a Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS


(1) HL 1994. C 205., 553. o.

(2) A hivatkozás itt az 1574/2002/GG panasz szövegére vonatkozik.

(3) E levél másolatát, amelyet a panaszos a Bizottságtól a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelme nyomán kapott meg, benyújtották az ombudsmannak.

(4) A megjegyzés az „EU logó a borítón” feliratra utal. Az 1997. március 4-én benyújtott zárójelentés-tervezet borítóján valóban szerepel az EU logója.

(5) Vö. a helyes hivatali magatartás európai kódexe 10. cikkének (1) bekezdésével, amely elérhető az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu).

Mit gondol erről a gépi fordításról? Ossza meg velünk véleményét!