A panasz előzményei

1. 2022 májusában az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot [1] adott ki a gyermekek szexuális bántalmazásának megelőzésére és az ellene folytatott küzdelemre vonatkozó szabályok megállapításáról. A javasolt szabályok többek között arra kötelezik a szolgáltatókat (például a webmail- és üzenetküldő szolgáltatásokat), hogy proaktívan derítsék fel, jelentsék és távolítsák el a szolgáltatásaikban található, gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokat.

2. E javaslat előkészítése során a Bizottság konzultált különböző érdekelt felekkel, köztük a Thorn-nal, egy olyan szervezettel, amely nem kormányzati szervezetnek tekinti magát, és amely eszközöket fejlesztett ki és értékesít a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok felderítésére.

3. A Bizottság javaslata (más néven CSAM-javaslat) némi kritikát váltott ki, többek között olyan szakértői szervek részéről, mint az európai adatvédelmi biztos, megkérdőjelezve a javasolt szabályok hatékonyságát, szükségességét és arányosságát. Aggályok merültek fel például az elektronikus hírközlés tartalmának esetleges általános és válogatás nélküli szkennelésével, valamint az ezzel járó alapjogi következményekkel kapcsolatban [2].

4. 2022 júniusában a panaszos újságíró dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet [3] nyújtott be a Bizottsághoz, amelyben kérte a [Thornnal] 2021. január 1-je óta folytatott valamennyi kommunikáció, valamint a kapcsolódó dokumentumok nyilvánosságra hozatalát.

5. A Bizottság 20 olyan dokumentumot azonosított, amelyek a panaszos kérelmének hatálya alá tartoznak. Teljes körű hozzáférést biztosított öt dokumentumhoz, és megtagadta a fennmaradó dokumentumok (egy részének) hozzáférhetővé tételét. A hozzáférés megtagadásakor a Bizottság a személyes adatok, a kereskedelmi érdekek és a döntéshozatal védelmének szükségességére támaszkodott [4].

6. A panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül kilenc [5] olyan dokumentumra vonatkozó határozatát (megerősítő kérelmet nyújtott be), amelyekhez (részben vagy egészben) megtagadta a hozzáférést.

7. 2023 októberében a Bizottság hét dokumentumhoz (12–18. sz. dokumentum) biztosított szélesebb körű hozzáférést a panaszos számára. Továbbra is megtagadta két dokumentum (a továbbiakban: 19. és 20. dokumentum) teljes körű hozzáférhetővé tételét. Ebben a szakaszban a Bizottság a személyes adatok védelmének és az érintett szervezet kereskedelmi érdekei védelmének szükségességére hivatkozott. Egy dokumentum (a továbbiakban: 19. dokumentum) tekintetében a Bizottság a közérdek közbiztonság tekintetében történő védelmének szükségességére is hivatkozott [6].

8. A biztosított hozzáféréssel elégedetlen panaszos az ombudsmanhoz fordult, és négy dokumentum (13., 14., 17. és 20. sz. dokumentum) tekintetében vitatta a kereskedelmi érdekek védelmére vonatkozó kivétel Bizottság általi alkalmazását. E dokumentumok közül három a Thorntól származik, és leírja az általa kifejlesztett technológiát; a negyedik dokumentum a Bizottság és a szervezet közötti találkozó jegyzőkönyvét tartalmazza.

9. Az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság megtagadta a panasz tárgyát képező négy dokumentumhoz (vagy azok egy részéhez) való nyilvános hozzáférést.

10. A vizsgálat során az ombudsman vizsgálócsoportja megvizsgálta a szóban forgó négy dokumentumot, valamint a Bizottság és a Thorn közötti információcserét, amellyel a panaszos hozzáférési kérelméről konzultáltak [7].

Az ombudsman ajánlása

11. Az ombudsman megjegyezte, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályok (1049/2001/EK rendelet) értelmében a kereskedelmi információk visszatarthatók, ha ésszerűen érzékenynek tekinthetők, és a félő kockázat ésszerűen előre látható, és nem pusztán hipotetikus [8].

12. Az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy a visszatartott információk többségének nyilvánosságra hozatala indokolt volt. Konkrétan úgy véli, hogy ezen információk nagy része meglehetősen általános jellegű és/vagy azokat az érintett szervezet már közzétette.

13. Az ombudsman azt is megállapította, hogy a Bizottság nem vett figyelembe minden olyan elemet, amely bizonyíthatná a nyomós közérdek fennállását. Ebben az összefüggésben az ombudsman megjegyezte, hogy a közzététel i. lehetővé tenné a nyilvánosság számára, hogy hatékonyabban vegyen részt egy olyan döntéshozatali folyamatban, amely nagy valószínűséggel közvetlen hatással lesz a polgárok mindennapi életére azáltal, hogy korlátozza a magánélethez való jogukat, és ii. lehetővé tenné a nyilvánosság számára annak ellenőrzését, hogy ki és mi befolyásolta a szóban forgó jogalkotási javaslatot.

14. Végezetül az ombudsman aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottság késedelmesen kezelte a panaszos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmét.

15. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó négy dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés Bizottság általi (részleges) megtagadása hivatali visszásságnak minősül. Ezért a következő ajánlást [9] tette a Bizottságnak:

Az Európai Bizottságnak újra kell gondolnia a panasz tárgyát képező négy dokumentumhoz (vagy azok egy részéhez) való nyilvános hozzáférés megtagadására vonatkozó határozatát annak érdekében, hogy jelentősen megnövelt, ha nem teljes körű nyilvános hozzáférést biztosítson ezekhez a dokumentumokhoz.

16. Válaszában a Bizottság azt állította, hogy a dokumentumokhoz nem lehet további hozzáférést biztosítani.

17. Konkrétan azt állította, hogy „a [Thorn] termékeinek részletes leírása, valamint a folyamatban lévő jogszabályokkal kapcsolatos üzleti stratégiájára és tanácsaira vonatkozó információk kockázatot jelentenek a Thorn kereskedelmi érdekeire nézve.” A Bizottság ezért „továbbra is azon a véleményen van, hogy ezek az információk nyilvánosságra hozataluk esetén sérthetik a [Thorn] versenyhelyzetét.”

18. Ami a közzétételhez fűződő esetleges nyomós közérdeket illeti, a Bizottság kijelentette, hogy a dokumentumokban szereplő információk „saját üzleti adatoknak” minősülnek, amelyeket a Thorn „nem azért osztott meg (...), hogy befolyásolja a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra vonatkozó javaslat megszövegezését, hanem hogy kizárólag a Bizottság megfontolására rendelkezésre bocsássa az üggyel kapcsolatos szakértelmét”. Ezért „nem volt egyértelmű, hogy a további közzététel (...) hogyan kezelné a nyilvános vitához való hozzáféréssel kapcsolatos állítólagos kérdéseket, vagy hogyan javítaná jelentősen e vita minőségét vagy eredményeit”.

19. A panaszos nem tett észrevételt a Bizottság válaszával kapcsolatban.

Az ombudsman értékelése az ajánlást követően

20. Az ombudsman továbbra sincs meggyőződve arról, hogy a szóban forgó információk indokolttá teszik az 1049/2001/EK rendelet szerinti védelmet. Amint az a Bizottsághoz intézett ajánlásban is szerepel, az ombudsman vizsgálócsoportja által végzett felülvizsgálat azt mutatta, hogy a dokumentumok meglehetősen általános jellegűek, és hogy a szóban forgó szervezet már jelentős részeket nyilvánosságra hozott. A Bizottság tisztában volt ezzel. Ezért ésszerűtlen volt, hogy a Bizottság a szervezet kereskedelmi érdekei védelmének szükségessége miatt visszatartsa ezeket az információkat.

21. Ezenkívül a szóban forgó dokumentumokat időközben a nemzeti hatóságok jogszerűen közölték a panaszossal az információszabadságra vonatkozó releváns szabályaik alapján. Ennek fényében nagyon nehéz megérteni, hogy hónapokkal később a Bizottság hogyan tarthatja fenn azon álláspontját, hogy a szolgáltatásain keresztül történő közzététel sértené a Thorn kereskedelmi érdekeit.

22. Még ha észszerűen úgy is lehetne tekinteni, hogy a közzététel aláássa a Thorn kereskedelmi érdekeit, az ombudsman aggodalmát fejezi ki a Bizottságnak a nyomós közérdek értékelésében tett azon kijelentése miatt, hogy a Thorn a szakértelmének biztosításával nem kívánta befolyásolni a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra vonatkozó javaslattal kapcsolatos döntéshozatalt. Ez a kijelentés távol áll a valóságtól. Amint azt maga a Bizottság is megállapította a kereskedelmi érdekre vonatkozó kivételre való hivatkozáskor, a szóban forgó dokumentumok „a Thorn termékek bevezetésére vonatkozó üzleti stratégiára, valamint a Thorn jogszabályokra és szabályozásra vonatkozó álláspontjára vonatkoznak”. Ezenkívül például a Bizottság hatásvizsgálatából [10] egyértelműen kiderül, hogy a Thorn által szolgáltatott információk nagyban hozzájárultak a Bizottság döntéshozatalához. A közzétételhez fűződő közérdek tehát magától értetődő.[11]

23. Ilyen körülmények között az ombudsman csak megerősítheti a hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi megállapítással zárja le az ügyet:

A vitatott dokumentumokhoz való fokozott, ha nem teljes körű nyilvános hozzáférés megtagadása az Európai Bizottság által elkövetett hivatali visszásság volt.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2024. július 12.

[1] Elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=COM%3A2022%3A209%3AFIN.

[2] Lásd például az európai adatvédelmi biztos tájékoztató feljegyzését a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagokra vonatkozó javaslatról: „The Point of No Return”, elérhető a következő internetcímen: https://edps.europa.eu/data-protection/our-work/publications/factsheets/2023-10-23-briefing-note-csam-point-no-return_en.

[3] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében: http://data.europa.eu/eli/reg/2001/1049/oj.

[4] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdése b) pontjának, (2) bekezdése első francia bekezdésének és (3) bekezdésének megfelelően.

[5] A Bizottság „12–20. sz. dokumentumként” írja le.

[6] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban.

[7] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

[8] Lásd például az Elsőfokú Bíróság T-2/03. sz., VKI kontra Bizottság ügyben 2005. április 13-án hozott ítéletének 69. pontját:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A62003TJ0002&qid=1666343897772.

[9] Az ombudsman ajánlásának teljes szövege a következő címen érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/recommendation/en/179395.

[10] Elérhető a következő internetcímen: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=SWD:2022:209:FIN&from=EN.

[11] Lásd még az ombudsman 2421/2023/MIG sz. ügyben tett ajánlását arról, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte a gyermekek online szexuális bántalmazásának megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről szóló rendeletre irányuló javaslatával kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet, 46. bekezdés: https://www.ombudsman.europa.eu/en/recommendation/en/185538.