Strasbourg, 2004. június 9.

Tisztelt X Úr!

2003. február 19-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz a CC/12/02 nyílt versenyvizsgával kapcsolatban.

2003. március 17-én az ombudsman továbbította a panaszt az Európai Számvevőszék elnökének. Az Európai Számvevőszék 2003. június 12-én nyilvánított véleményt. Az észrevételezésre való felkéréssel együtt továbbítottam Önnek, amelyet 2003. augusztus 26-án küldött meg. 2003. november 26-án további tájékoztatást kértem a Számvevőszéktől az Ön panaszával kapcsolatban. Ez utóbbi 2003. december 17-én újabb véleményt küldött. 2003. december 16-án Ön e-mailben további leveleket küldött panaszának tárgyával kapcsolatban. Az Európai Számvevőszék további véleményét továbbították Önnek, és felkérték, hogy tegyen további észrevételeket, amelyeket 2004. február 18-án küldött meg.

Elnézést kérek a panasza elbírálásához szükséges idő tartamáért.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

A panaszos szerint a releváns tények a következők:

A Hivatalos Lap 2002. június 18-i számában közzétett CC/A/12/02 versenyvizsga célja az informatikai tanácsosok tartaléklistájának összeállítása volt.

A versenyvizsga-felhívás III. szakasza B. részének 2. pontja a következőképpen rendelkezett: „A pályázóknak egyetemi képzésben kell részt venniük, és a II. szakaszban leírt feladatok szempontjából releváns oklevelet vagy diplomát kell szerezniük. A feladatok jellege”.

A panaszos jelentkezett a versenyvizsgára. A vizsgabizottság arról tájékoztatta, hogy nem vehet részt a versenyvizsga írásbeli vizsgáin.

2003. február 6‐án a panaszos fellebbezést nyújtott be a vizsgabizottsághoz az írásbeli vizsgára bocsátását megtagadó határozat ellen. 2003. február 10-én a vizsgabizottság megerősítette határozatát, kijelentve, hogy „a panaszos kiegészítő képesítése nem volt elegendő”, és hogy „fokozatának vagy oklevelének a versenyvizsgán való részvételhez szükséges képesítésen felülinek kell lennie, a versenyvizsgát követően és azzal azonos szinten, feltéve, hogy az közvetlenül kapcsolódik a II. szakaszban leírt feladatok jellegéhez”.

2003. február 19-én a panaszos panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz. Azt állította, hogy mérnöki diplomája ötéves egyetemi tanulmányokból állt, amely meghaladta a versenyvizsga-felhívásban előírt időtartamot, és közvetlenül kapcsolódott a feladatok jellegéhez. Azt állította továbbá, hogy azok a pályázók, akik ötéves egyetemi tanulmányokat folytattak, hátrányos helyzetbe kerültek azokhoz képest, akiknek az oklevele négyéves egyetemi tanulmányokat és egy további oklevelet tartalmazott.

A panaszos azt kérte, hogy a vizsgabizottság engedje be a versenyvizsgára.

A VIZSGÁLAT

A Számvevőszék véleménye

A Számvevőszék panaszra vonatkozó véleménye a következőképpen foglalható össze:

A panaszos állításával ellentétben a versenyvizsga-felhívás nem említette a tanulmányok éveinek minimális számát. A panaszos mérnöki diplomája tehát nem haladta meg a versenyvizsga-felhívásban előírt mértéket, hanem egyszerűen megfelelt a versenyvizsga-felhívás III. szakasza B. részének 2. pontjában foglalt különleges feltételeknek.

A képesítésekre vonatkozó kiválasztási eljárást illetően a Számvevőszék úgy határozott, hogy a pályázók képesítéseit a következők alapján értékeli: „a képesítések legfeljebb 40 pontot kaphatnak, amelyek a következőképpen oszlanak meg: a versenyvizsgára bocsátáshoz szükséges okleveleken felüli, a versenyvizsgát követő és azzal azonos szintű oklevelek vagy diplomák, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a II. szakaszban leírt feladatok jellegéhez: 10 pont. A III. szakasz B. részének 3. pontjában említett szakmai tapasztalaton felüli, azzal azonos szintű és jellegű szakmai tapasztalat: 30 márka”. A legmagasabb pontszámot elérő 50 pályázót fel kellett venni az írásbeli vizsgákra.

A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a személyzeti szabályzat széles mérlegelési jogkört biztosított az intézmények számára a versenyvizsgák szervezése terén. Ez a mérlegelési mozgástér akkor érvényesült, amikor a személyzeti szabályzat III. mellékletének 1. cikke alapján a kinevezésre jogosult hatóság elkészítette a versenyvizsga-felhívást, és meghatározta e cikk különböző pontjait, nevezetesen „a versenyvizsga típusát (akár képesítéseken vagy vizsgákon, akár képesítéseken és vizsgákon alapul)” (1. b) pont). Ezt a hatáskört csak az korlátozta, hogy azt a szolgálati érdek és a betöltetlen álláshelyekhez kapcsolódó feltételek figyelembevételével kellett gyakorolni. A kiegészítő oklevélre vagy diplomára vonatkozó feltételt a szolgálat érdekében állapították meg, mivel az arra irányul, hogy az intézmény számára a legmagasabb szintű képességekkel rendelkező tisztviselők munkáját biztosítsa.

A képesítésekre vonatkozó kiválasztási eljárást a versenyvizsga-felhívásban meghatározott objektív szempontok alapján folytatták le. Nem sértették meg az egyenlőség elvét. Ez az elv sérül, ha két azonos helyzetet eltérő módon kezelnek, kivéve, ha ennek alapos oka van. A panaszos helyzete, akinek oklevelét már figyelembe vették a felvételkor, valamint a négyéves egyetemi tanulmányokkal és egy további oklevéllel rendelkező pályázók helyzete teljesen eltérő volt, mivel ez utóbbinak két oklevele volt, és a panaszos csak egy diplomával rendelkezett.

A panaszos észrevételei

Az európai ombudsman továbbította a Számvevőszék véleményét a panaszosnak, és felkérte, hogy tegye meg észrevételeit. 2003. augusztus 26-i válaszában a panaszos fenntartotta panaszát. Kifejtette, hogy a versenyvizsga-felhívás nem említi a versenyvizsgára bocsátáshoz szükséges tanulmányi évek számát. A „második ciklusnak” megfelelő oklevél megszerzéséhez szükséges évek száma tagállamonként változik. Azáltal, hogy a versenyvizsga-felhívásban előírttól eltérő kiegészítő oklevéllel rendelkező pályázónak 10 pontot ítélnek oda anélkül, hogy meghatároznák az „alapfokú” egyetemi oklevél megszerzéséhez szükséges évek számát, a csak egy oklevéllel rendelkező pályázó hátrányos megkülönböztetésben részesül a két oklevéllel rendelkező pályázóhoz képest, még akkor is, ha az első pályázó által tanulmányozott évek száma magasabb.

A panaszos továbbá azt állította, hogy a vizsgabizottság tisztességtelenül értékelte szakmai tapasztalatát, és nem adta meg neki az annak megfelelő pontszámot. Konkrétan arra hivatkozott, hogy a vizsgabizottság nem ismerte el a százharminckét hónapos szakmai tapasztalatát:

• 60 hónap 1990 és 1995 között egy magáncégnél
• Ötvennégy hónap 1995-től 2000-ig két magánvállalkozásnál (harminc hónap 1995 júniusától 1997 decemberéig és huszonnégy hónap 1998 januárjától 2000 decemberéig)
• Tizennyolc hónap az Európai Bizottságnál

További vizsgálatok

A Számvevőszék véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség. Az ombudsman felkérte az Európai Számvevőszéket, hogy nyilvánítson véleményt a panaszos által az észrevételeiben felvetett további állításról, nevezetesen arról, hogy a vizsgabizottság méltánytalanul értékelte szakmai tapasztalatát, és nem adta meg számára az annak megfelelő pontszámot.

A Számvevőszék további véleménye

A panaszos észrevételeire vonatkozó további véleményében a Számvevőszék a következő megállapításokat tette:

A versenyvizsga-felhívás III.B.3. pontja kimondta, hogy „a pályázóknak a versenyvizsgára bocsátáshoz szükséges oklevél vagy diploma megszerzését követően legalább hároméves, a munkakör jellegével kapcsolatos, diplomás szintű szakmai tapasztalatot kell szerezniük (…)”. „A tanulmányokra, a képzésre, a kutatásra és a szakmai tapasztalatra vonatkozó részleteket fel kell tüntetni a jelentkezési lapon, és számozott igazoló dokumentumokat kell benyújtani.” Az igazoló dokumentumokban fel kell tüntetni az ilyen tevékenységek megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint az elvégzett munka pontos jellegét.”

A panaszos – amint azt a versenyvizsga-felhívás több szakasza is előírja – nem csatolta kérelméhez a szakmai tapasztalatára vonatkozó megfelelő adatokat tartalmazó igazoló dokumentumokat, nevezetesen az ilyen tevékenységek megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint az elvégzett munka pontos jellegét.

A vizsgabizottság a versenyvizsga-felhívásban meghatározott feltételek alapján értékelte a panaszos pályázatát. A panaszos azt állította, hogy 1990 és 1995 között hatvan hónapos szakmai tapasztalattal rendelkezett. Tekintettel azonban arra, hogy csak a versenyvizsgára bocsátáshoz szükséges oklevél megszerzését követően, azaz 1994 júniusától szerzett szakmai tapasztalatot vették figyelembe, a vizsgabizottság csak tizenkét hónapos szakmai tapasztalatot ismert el.

A panaszos azt állította, hogy tizennyolc hónapos szakmai tapasztalattal rendelkezik az Európai Bizottságnál. A panaszos azonban csak a 2001 júliusának megfelelő fizetési jegyzéket csatolta igazoló dokumentumként. A vizsgabizottság ezért csak egy hónap szakmai tapasztalatot ismert el a Bizottságnál.

Egy franciaországi magáncégnél 1998 januárja és 2000 decembere között szerzett tanácsadói tapasztalatát illetően a panaszos azt állította, hogy huszonnégy hónapig dolgozott, bár jelentkezési lapján harminchat hónapos szakmai tevékenységet igazoló dokumentumokat nyújtott be. A vizsgabizottság a panaszos állításának megfelelően elismerte a szakmai tevékenység huszonnégy hónapos időszakát. Ami az 1995 júniusa és 1997 decembere közötti időszakot illeti, a panaszos harminc hónapos szakmai tapasztalatra hivatkozott. Mivel azonban csak az 1996. december 20-i igazolást csatolta igazoló dokumentumként, a vizsgabizottság csak tizennyolc hónapos szakmai tapasztalatot ismert el.

A panaszos által benyújtott igazoló dokumentumok alapján a vizsgabizottság a panaszos által megadott százharminckét hónap helyett ötvenöt hónap szakmai tapasztalatot ismert el. Mivel a pályázóknak legalább hároméves, diplomás szintű szakmai tapasztalattal kell rendelkezniük, a vizsgabizottság tizenkilenc hónap további szakmai tapasztalatot ismert el, és 30-ból 6,79 pontot adott a panaszosnak.

A Számvevőszék további véleményéhez csatolt egy táblázatot, amely részletezi egyrészt a panaszos által hivatkozott, másrészt a vizsgabizottság által elfogadott, több hónapos szakmai tapasztalatot.

A panaszos további észrevételei

A Számvevőszék véleményével kapcsolatos további észrevételeiben a panaszos fenntartotta állításait, amelyek a következőképpen foglalhatók össze:

Ami a Bizottságnál töltött tevékenységi idejét illeti, a panaszos azzal érvelt, hogy a vizsgabizottság tévesen csak egy hónap szakmai tapasztalatot ismert el. Tekintettel arra, hogy kitöltötte a kizárólag a tisztviselők által bejelölendő négyzetet, tekintettel személyi állományának számára, és csatolta a tevékenysége első hónapjának megfelelő illetményelszámolást, úgy vélte, hogy bizonyította, hogy a pályázatok benyújtási határidejének időpontjában még mindig a Bizottságnál dolgozik.

A HATÁROZAT

1 Az az állítás, amely szerint a panaszos mérnöki diplomája ötéves egyetemi tanulmányokból állt, amely meghaladta a versenyvizsga-felhívásban előírt időtartamot, és közvetlenül kapcsolódott a feladatok jellegéhez

1.1 A 2002. június 18-i Hivatalos Lapban közzétett CC/A/12/02 versenyvizsgát az Európai Számvevőszék szervezte az informatika területén dolgozó tanácsosok tartaléklistájának összeállítása céljából. A részvételre való jogosultsághoz a pályázóknak „egyetemi tanulmányokat kell folytatniuk, és a II. szakaszban (A feladatok jellege) leírt feladatoknak megfelelő diplomát vagy diplomát kell szerezniük” (a versenyvizsga-felhívás III. szakasza B. részének 2. pontja). A versenyvizsga-felhívás VI. címe („Képesítések”) értelmében „a képesítések legfeljebb 40 pontot kaphatnak, amelyek a következőképpen oszlanak meg: a versenyvizsgára bocsátáshoz szükséges okleveleken felüli, a versenyvizsgát követő és azzal azonos szintű oklevelek vagy diplomák, feltéve, hogy azok közvetlenül kapcsolódnak a II. szakaszban leírt feladatok jellegéhez: 10 pont – a III. szakasz B. részének 3. pontjában említett szakmai tapasztalaton felül szerzett, az utóbbival azonos szintű és jellegű szakmai tapasztalat: 30 márka. A versenyvizsga-felhívás VII. címe („Írásbeli vizsgára való felhívás”) kimondja, hogy „A képesítések megjelölését követően a legmagasabb pontszámot elérő 50 pályázót felveszik az írásbeli vizsgára”.

A panaszos jelentkezett a versenyvizsgára, de a vizsgabizottság arról tájékoztatta, hogy nem vehet részt az írásbeli vizsgákon. A panaszos azt állította, hogy a vizsgabizottság határozata tisztességtelen volt, mivel ötéves egyetemi tanulmányokból álló mérnöki diplomával rendelkezett. A panaszos véleménye szerint oklevele meghaladta a versenyvizsga-felhívásban előírt mértéket, és közvetlenül kapcsolódott a feladatok jellegéhez.

1.2 Az Európai Számvevőszék megállapította, hogy a versenyvizsga-felhívás nem említi a tanulmányi évek minimális számát. A panaszos mérnöki diplomája tehát nem volt több, mint amit a versenyvizsga-felhívás megkövetelt, hanem egyszerűen megfelelt a versenyvizsga-felhívás III. szakasza B. részének 2. pontjában foglalt különleges feltételeknek.

1.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy a versenyvizsga-felhívás VII. címe értelmében a pályázók legfeljebb 10 pontot kaphatnak, amennyiben "a versenyvizsgán való részvételhez előírtnál magasabb, a versenyvizsgát követő és azzal azonos szintű végzettséggel vagy oklevéllel rendelkeznek, feltéve, hogy az közvetlenül kapcsolódik a 2. pontban leírt feladatok jellegéhez".

1.4 Jelen esetben a panaszos nem felelt meg ezeknek a feltételeknek, mivel csak egy oklevéllel rendelkezett. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a vizsgabizottság döntése ésszerűnek tűnik.

1.5 Ilyen körülmények között az európai ombudsman úgy véli, hogy az Európai Számvevőszék részéről nem történt hivatali visszásság az ügy e vonatkozását illetően.

2 Az az állítás, amely szerint az ötéves egyetemi tanulmányokat folytató pályázók hátrányos helyzetbe kerültek azokhoz képest, akiknek az oklevele négyéves egyetemi tanulmányokat és egy további oklevelet tartalmazott

2.1 A panaszos azt állította, hogy azok a pályázók, akik ötéves egyetemi tanulmányokat folytattak, hátrányos helyzetbe kerültek azokhoz képest, akik négyéves egyetemi tanulmányokat és egy további oklevelet szereztek.

2.2 Az Európai Számvevőszék szerint nem sértették meg az egyenlőség elvét. A panaszos helyzete, akinek oklevelét már figyelembe vették a felvételkor, valamint azon pályázók helyzete, akiknek a képesítése négyéves egyetemi tanulmányokból és egy további oklevélből állt, teljesen eltérő volt, mivel ez utóbbi két oklevéllel rendelkezett, és a panaszos csak egy diplomával rendelkezett.

2.3 Az ombudsman úgy véli, hogy az egyenlő bánásmód elve megköveteli, hogy a hasonló helyzeteket azonos módon kezeljék, kivéve, ha ennek ellenkezője alapos okkal igazolható. A jelen ügyben a panaszos mérnöki oklevéllel rendelkezett, amely ötéves egyetemi tanulmányokból állt. Ez a helyzet eltér azon pályázók helyzetétől, akik négyéves egyetemi tanulmányokból és egy további oklevélből álló oklevéllel rendelkeztek. Az európai ombudsman úgy véli, hogy a panaszos így nem bizonyította az egyenlőség elvének megsértését.

2.4 A fentiek alapján az európai ombudsman arra a következtetésre jut, hogy a jelek szerint az Európai Számvevőszék nem követett el hivatali visszásságot az ügy e vonatkozásában.

3 Az arra vonatkozó állításról, hogy a vizsgabizottság tévesen értékelte a panaszos szakmai tapasztalatát, és nem adta meg számára az annak megfelelő pontszámot

3.1 A Számvevőszék véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos azt állította, hogy a vizsgabizottság tévesen értékelte szakmai tapasztalatát, és nem adta meg számára az annak megfelelő pontszámot.

3.2 Válaszában a Számvevőszék azzal érvelt, hogy a panaszos nem csatolta kérelméhez a vonatkozó igazoló dokumentumokat, amelyek kellően részletezték volna szakmai tapasztalatát, nevezetesen az ilyen tevékenységek megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint az elvégzett munka pontos jellegét, amint azt a versenyvizsga-felhívás előírja. A panaszos által benyújtott igazoló dokumentumok alapján a vizsgabizottság a panaszos által hivatkozott 132 hónap helyett 55 hónap szakmai tapasztalatot ismert el, nevezetesen: az 1990–1995 közötti időszakban 12 hónap szakmai tapasztalat; 1995 júniusától 1997 decemberéig 18 hónap; az 1998 januárjától 2000 decemberéig tartó időszakra vonatkozóan a vizsgabizottság a panaszos állításának megfelelően elfogadta a szakmai tevékenység 24 hónapos időszakát; valamint egy hónapos szakmai tapasztalat a Bizottságnál. Mivel a pályázóknak legalább hároméves, diplomás szintű szakmai tapasztalatot kellett szerezniük, a vizsgabizottság 19 hónap további szakmai tapasztalatot ismert el, és 30-ból 6,79 pontot adott a panaszosnak.

3.3 Az ombudsman megjegyzi, hogy a pályázókat a versenyvizsga-felhívásban tájékoztatták arról, hogy a jelentkezési laphoz számozott igazoló dokumentumokat kell csatolniuk szakmai tapasztalatuk részleteivel együtt. A pályázókat arról is tájékoztatták, hogy ezeknek az igazoló dokumentumoknak tartalmazniuk kell az ilyen tevékenységek megkezdésének és befejezésének időpontját, valamint az elvégzett munka pontos jellegét (a hirdetmény III.B. szakaszának (3) bekezdése). Tekintettel a rendelkezésére álló információkra, az ombudsman úgy véli, hogy úgy tűnik, hogy a panaszos nem csatolta a jelentkezési lapjához az általa igényelt valamennyi tevékenységi időszakra vonatkozó, ilyen adatokat tartalmazó dokumentumokat. Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy ésszerűnek tűnik a vizsgabizottság azon döntése, hogy a panaszos által igényelt 132 hónap helyett csak 55 hónap szakmai tapasztalatot ismer el.

3.4 Észrevételeiben a panaszos rámutatott arra, hogy csak a tisztviselők által bejelölendő rovatot töltötte ki, feltüntette személyi állományának számát, és csatolta a tevékenysége első hónapjának megfelelő fizetési jegyzéket. Ezért úgy ítélte meg, hogy bizonyította, hogy a kérelmek benyújtásának határidejéig még mindig a Bizottságnál dolgozik. Az ombudsman megjegyzi, hogy a versenyvizsga-felhívás melléklete, amely meghatározta az Európai Közösségek tisztviselőire és egyéb alkalmazottaira vonatkozó feltételeket, nem tartalmazott semmilyen utalást arra, hogy a pályázók azon kötelezettsége, hogy a jelentkezési lapjukhoz csatolják a szakmai tapasztalatukat részletező, számozott igazoló dokumentumokat, ne vonatkozzon a tisztviselőkre.

3.5 Ilyen körülmények között az ombudsman úgy véli, hogy a vizsgabizottság azon döntése, hogy csak egy hónap szakmai tapasztalatot ismer el a Bizottságnál, ésszerűnek tűnik, mivel a panaszos által benyújtott fizetési jegyzék csak egy hónap szakmai tevékenységnek felelt meg.

3.6 A fentiek alapján az európai ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a jelek szerint az Európai Számvevőszék nem követett el hivatali visszásságot az ügy e vonatkozásában.

4 A panaszos állítása

4.1 A panaszos azt kérte, hogy a vizsgabizottság engedje be a versenyvizsgára.

4.2 Tekintettel a fenti 1.5., 2.4. és 3.6. bekezdésre, az ombudsman úgy véli, hogy nincs szükség a panaszos állításának további vizsgálatára.

5 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Számvevőszék nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a határozatról az Európai Számvevőszék elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS