- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Határozat arról, hogy az Európai Bizottság hogyan kezelte a hatásvizsgálatokhoz való nyilvános hozzáférés iránti két kérelmet, valamint a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek a vegyi anyagokról (REACH) és a higanyról szóló uniós rendeletek tervezett felülvizsgálatával kapcsolatos véleményeit (1053/2023/MIK. sz. ügy)
Határozat
Ügy 1053/2023/MIK - Vizsgálat megindítása Kedd | 27 június 2023 - Ajánlás Hétfő | 25 szeptember 2023 - Határozat Péntek | 15 március 2024 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( Feltárt hivatali visszásság ) - Ország Belgium
Panasz benyújtva
12/06/2023A panasz elemzése
14/06/2023Vizsgálat folyamatban
27/06/2023Előzetes eredmény
25/09/2023A vizsgálat eredménye
15/03/2024
A panaszos civil társadalmi szervezet arra kérte az Európai Bizottságot, hogy biztosítson nyilvános hozzáférést a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló rendelet és a higanyról szóló rendelet tervezett felülvizsgálatával kapcsolatos hatásvizsgálataihoz és kapcsolódó véleményeihez.
A kérelmekre vonatkozó eredeti határozataiban a Bizottság közzétette a REACH-rendelettel kapcsolatos dokumentumok erősen szerkesztett változatait, és megtagadta a higanyrendelettel kapcsolatos dokumentumok közzétételét. Ennek során a Bizottság a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályok szerinti kivételekre hivatkozott, azzal érvelve, hogy a közzététel aláásná a kereskedelmi érdekek védelmét és a folyamatban lévő döntéshozatali eljárást. A panaszos elégedetlen volt ezzel az eredménnyel, ezért arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatait. Amikor a Bizottság a jogszabályban előírt határidőn belül nem válaszolt, a panaszos az ombudsmanhoz fordult.
Az ombudsman vizsgálata során a Bizottság mindkét kérelemre vonatkozóan végleges határozatot hozott. Teljes körű nyilvános hozzáférést biztosított a higanyról szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó dokumentumokhoz, mivel időközben lezárta a vonatkozó döntéshozatali eljárást. Fenntartotta azonban azon döntését, hogy csak a REACH-rendelet felülvizsgálatára vonatkozó, erősen szerkesztett dokumentumokat teszi közzé.
Ami a higanyról szóló rendelet felülvizsgálatára vonatkozó dokumentumokat illeti, az ombudsman megismétli azon álláspontját, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályokban meghatározott határidők be nem tartása nem lehet helyes közigazgatási gyakorlat. Alapvető fontosságú, hogy a polgárok időben hozzáférjenek a jogalkotási dokumentumokhoz, hogy gyakorolhassák az uniós jogalkotás befolyásolásához való demokratikus jogukat. Az eredeti kérelem óta eltelt hét hónap miatt a közzétett dokumentumok már nem használhatók fel arra a célra, amelyre a panaszos szándékozott, vagyis arra, hogy a jogalkotási javaslat elfogadása előtt ismertesse álláspontját.
A REACH-rendelet felülvizsgálatára vonatkozó dokumentumokat illetően az ombudsman megállapította, hogy a teljes körű nyilvános hozzáférés Bizottság általi megtagadása hivatali visszásságnak minősül. Ezért azt javasolta, hogy a Bizottság biztosítson teljes körű nyilvános hozzáférést. Az ombudsman különösen azt állapította meg, hogy a kért dokumentumok jogalkotási dokumentumoknak minősülnek, és ezenfelül környezeti információkat tartalmaznak. A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályok és az aarhusi rendelet szerint az ilyen dokumentumokra különösen magas szintű átláthatóság vonatkozik.
A Bizottság elutasította az ombudsman ajánlását.
Az ombudsman mély sajnálatát fejezi ki a Bizottság elutasítása miatt, és lezárja a vizsgálatot, fenntartva a hivatali visszásság megállapítását. Aggodalomra ad okot, hogy a Bizottság nem hajtja végre az egyértelmű uniós ítélkezési gyakorlatot, amely kimondja, hogy a jogalkotási dokumentumokat közzé kell tenni, amikor a polgárok még befolyásolhatják az eljárást. Ez a befolyás az uniós polgárok demokratikus jogainak legitim kifejeződése, szemben a nemkívánatos nyomásgyakorlással, amelytől a Bizottságnak meg kell védenie magát. Azt várnánk a Bizottságtól, hogy üdvözölje a polgárok szerepvállalását egy olyan alapvető közérdekű kérdésben, mint a veszélyes vegyi anyagok kockázatkezelése.
A panasz előzményei
1. A vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló rendelet [1] célja, hogy javítsa az emberi egészség és a környezet védelmét a vegyi anyagok potenciális kockázataival szemben, miközben fokozza az uniós vegyipar versenyképességét. 2020-ban az Európai Bizottság bejelentette, hogy felül kívánja vizsgálni a REACH-rendeletet [2].
2. A higanyról szóló rendelet [3] szabályokat állapít meg a higany teljes életciklusa során történő felhasználására és kezelésére vonatkozóan. 2023-ban a Bizottság javaslatot tett a higanyról szóló rendelet felülvizsgálatára [4].
A REACH-rendelettel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem
3. 2022. november 25-én a panaszos, egy civil társadalmi szervezet nyilvános hozzáférést kért [5] a Szabályozói Ellenőrzési Testületnek a REACH-rendelet bármely tervezett felülvizsgálatával kapcsolatos hatásvizsgálataihoz és kapcsolódó véleményeihez.
4. 2023. január 13-án a Bizottság nyilvános hozzáférést biztosított e dokumentumok erősen szerkesztett változatához. Az információk kitakarása során a Bizottság a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályok (1049/2001/EK rendelet) szerinti kivételekre hivatkozott, azzal érvelve, hogy a közzététel aláásná a folyamatban lévő döntéshozatali eljárást [6].
5. 2023. január 19-én a panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy vizsgálja felül határozatát („megerősítő kérelem” benyújtásával). A Bizottság számára a válaszadásra biztosított meghosszabbított határidő 2023. március 2-án lejárt.
6. 2023. június 12-én a panaszos, miután nem kapott választ, az ombudsmanhoz fordult.
A higanyról szóló rendelettel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem
7. 2023. január 17-én a panaszos nyilvános hozzáférést kért a hatásvizsgálatokhoz és a Szabályozói Ellenőrzési Testület kapcsolódó véleményeihez, valamint a Szabályozói Ellenőrzési Testület és a Bizottság személyzete között a higanyról szóló rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban tartott „upstream találkozók” listájához és jegyzőkönyveihez.
8. 2023. február 24-én a Bizottság megtagadta a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételét.
9. 2023. március 1-jén a panaszos megerősítő kérelmet nyújtott be. A Bizottság számára a válaszadásra biztosított meghosszabbított határidő 2023. április 18-án lejárt.
10. 2023. június 12-én a panaszos, miután nem kapott választ, az ombudsmanhoz fordult.
A vizsgálat
11. Az ombudsman vizsgálatot indított, hogy azonnali választ kérjen a panaszos megerősítő kérelmeire. Az ombudsman vizsgálócsoportja a szóban forgó dokumentumokat is megvizsgálta annak érdekében, hogy megvizsgálja a biztosított nyilvános hozzáférés terjedelmét, valamint a Bizottság által a (részleges) megtagadás igazolására felhozott konkrét indokokat.
12. A vizsgálat során a Bizottság 2023. július 5-én megerősítő határozatot adott ki a REACH-rendelettel kapcsolatos nyilvános hozzáférés iránti kérelemről, fenntartva eredeti álláspontját a folyamatban lévő döntéshozatali eljárás védelmének szükségességével kapcsolatban. A Bizottság továbbá azzal érvelt, hogy a nyilvánosságra hozatal aláásná a kereskedelmi érdekek védelmét.[7]
13. A Bizottság 2023. július 14-én közzétette a felülvizsgált hatásvizsgálatot és a Szabályozói Ellenőrzési Testület kapcsolódó második véleményét a higanyról szóló rendelet javasolt felülvizsgálatáról, ezzel lezárva döntéshozatali folyamatát. 2023. augusztus 10-én a Bizottság nyilvános hozzáférést biztosított az e rendelettel kapcsolatos kért dokumentumokhoz, azaz a hatásvizsgálat egy korábbi változatához, a Szabályozói Ellenőrzési Testület kapcsolódó véleményéhez, valamint egy előzetes találkozó jegyzőkönyvéhez, a személyes adatok kivételével.
Az ombudsman ajánlása
14. Mivel a panaszos időközben hozzáfért a higanyról szóló rendelettel kapcsolatos dokumentumokhoz, az ombudsman ajánlása csak a REACH-rendelet felülvizsgálatával kapcsolatos dokumentumokra vonatkozott.
15. Ajánlásában az ombudsman megjegyezte, hogy a polgároknak joguk van „az Unió demokratikus életében való részvételhez”[8], és hogy a döntéseket „a lehető legnyilvánosabban és a polgárokhoz a lehető legközelebb eső szinten” kell meghozni. [9] Amint azt a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló uniós jogszabályok [10] és az uniós ítélkezési gyakorlat [11] egyértelművé teszik, ez különösen fontos, ha az uniós intézmények „jogalkotói minőségükben” járnak el.
16. A jelen vizsgálat tárgyát képező dokumentumok egyértelműen jogalkotási dokumentumok, amelyekre a legmagasabb szintű átláthatóságnak kell vonatkoznia. Az uniós ítélkezési gyakorlat már megállapította, hogy a hatásvizsgálati jelentések és a Szabályozói Ellenőrzési Testület kísérő véleményei az uniós jogalkotási folyamat fontos elemei [12], és így az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése értelmében vett „jogalkotási dokumentumok”.[13] Ezenkívül a szóban forgó dokumentumok az aarhusi uniós rendelet értelmében vett „környezeti információkat” tartalmaznak, mivel a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatban előirányzott különböző szakpolitikai lehetőségek hatásának tanulmányozására vonatkoznak.[14] Ezért a nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokban előírt kivételeket is megszorítóan kell értelmezni.[15]
17. A kért dokumentumok szerkesztetlen változatainak vizsgálatát követően az ombudsman megállapította, hogy a szerkesztett részek nem különösebben érzékenyek, és rendes jogalkotási munkának minősülnek. Az a tény, hogy a döntéshozatal folyamatban volt, önmagában nem lehet érv a hozzáférhetővé tétel megtagadására. Az uniós bíróságok többször is megállapították, hogy a nyilvánosság tökéletesen megértheti, hogy bizonyos dokumentumok ideiglenes jellegűek, és így változhatnak.[16] Az uniós polgároknak demokratikus joguk van ahhoz, hogy konkrét jogalkotási javaslatok bejelentése előtt kifejtsék véleményüket a Bizottság által előirányzott szakpolitikai lehetőségekről.[17]
18. Ezenkívül az ombudsman megállapította, hogy az ítélkezési gyakorlat által megköveteltekkel ellentétben a Bizottság nem terjesztett elő „kézzelfogható bizonyítékot” arra vonatkozóan, hogy a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele súlyosan veszélyeztetné a jogalkotási javaslat elfogadásának folyamatát [18].
19. Az ombudsmant nem győzték meg a Bizottság arra vonatkozó érvei sem, hogy meg kell védeni a hatásvizsgálat egyes részeit még nem véglegesítő vállalkozóinak kereskedelmi érdekeit. [19] Az ombudsman emlékeztetett arra az ítélkezési gyakorlatra, amely szerint a szellemitulajdon-jogok védelme nem élvez szisztematikus elsőbbséget az uniós intézmények dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférés jogával szemben.[20] Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy a közzététel konkrétan hogyan veszélyeztetné vállalkozóinak kereskedelmi érdekeit.
20. Erre tekintettel az ombudsman úgy ítélte meg, hogy hivatali visszásságnak minősül az, hogy a Bizottság megtagadta a szóban forgó jogalkotási dokumentumokhoz való teljes körű nyilvános hozzáférést. A következő ajánlást tette:[21]
Az Európai Bizottságnak minden további késedelem nélkül teljes körűen közzé kell tennie a REACH-rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban kért dokumentumokat.
21. Válaszában a Bizottság fenntartotta álláspontját. Azzal érvelt, hogy a szóban forgó jogalkotási javaslattal kapcsolatos munka átlátható és inkluzív. Azzal érvelt továbbá, hogy „a média és a lobbisták által a döntéshozatali folyamatra gyakorolt külső nyomás kockázata súlyos és előrelátható volt”, és hogy a hatásvizsgálat-tervezetből kiszivárgott információk miatt már volt nyomás. Azzal is érvelt, hogy nem volt köteles értékelni, hogy a külső nyomás kockázata ebben az esetben kivételes vagy magasabb volt-e, mint más esetekben.
22. A Bizottság azzal is érvelt, hogy még ha a kért dokumentumokban szereplő kitakart információk környezeti információknak minősülnek is, az uniós ítélkezési gyakorlatnak megfelelően már figyelembe vette a kivételek megszorító értelmezését, és a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosította a kért dokumentumokhoz.
23. Ezenkívül a Bizottság azzal érvelt, hogy a megerősítő határozat meghozatalának időpontjában még nem szerezte meg a szerződő felei által készített tanulmányokhoz fűződő valamennyi szellemi tulajdonjogot. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy „a nem véglegesített tanulmányokon alapuló kitakart szövegrészek közzététele sértené a szerződő fél szerzői jogait, és ezáltal aláásná kereskedelmi érdekeiket azáltal, hogy felfedné know-how-jukat és módszertanukat”, és „az Európai Bizottságot pereskedés kockázatának tenné ki”.
24. A Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság nem vette figyelembe a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos uniós ítélkezési gyakorlatot. A panaszos különösen úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem bizonyította, hogy nem tudta megakadályozni a külső nyomásnak a döntéshozatalára gyakorolt hatását, és hogy a kért dokumentumok hozzáférhetővé tétele aláásná a szerződő felek kereskedelmi érdekeit.
Az ombudsman értékelése az ajánlást követően
25. Az ombudsman megismétli azon álláspontját, hogy a Bizottság nem szolgáltatott „kézzelfogható bizonyítékot” annak észszerűen előrelátható kockázatára vonatkozóan, hogy e jogalkotási javaslat elfogadását jelentősen érintené a további nyilvánosságra hozatalból eredő fokozott külső nyomás. Az ombudsman nem talált olyan elemeket, amelyek megkülönböztetnék ezt a jogalkotási aktát az uniós intézmények által vizsgált többi ilyen aktától. A Bizottság a szóban forgó dokumentumokhoz való szélesebb körű nyilvános hozzáférés megtagadását a külső nyomással kapcsolatos általános és megalapozatlan állításokra alapozta.
26. A Bizottság álláspontja különösen aggasztó, tekintettel a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó egyértelmű ítélkezési gyakorlatra, amelyben a bíróságok már elutasították a Bizottság által a jelen ügyben felhozottakhoz hasonló, a hozzáférhetővé tétel megtagadását igazoló általános érveket. Az ilyen általános érvek közé tartozik, hogy a szakpolitikai dosszié érzékeny [22], hogy a kért dokumentumot még nem véglegesítették [23], hogy „a kitakart részekben szereplő konkrét mondatokat ki lehet venni a szövegkörnyezetből”[24], vagy hogy közzétételük esetén a dokumentum „nem kívánt külső nyomást gyakorolhat”, többek között a civil társadalom részéről is [25].
27. Az uniós jogalkotási döntéshozatali folyamatok gyakran jelentős közérdeklődésre adnak okot, többek között a különböző érdekképviselők részéről is. Mint ilyen, az ombudsman nem kérdőjelezi meg, hogy a Bizottság „külső nyomásnak” van kitéve a jogalkotási javaslatok kidolgozása során. Amint azonban azt az uniós bíróságok megállapították, a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés megtagadását az uniós intézmények külső nyomás esetén nem használhatják fel biztosítékként.[26] Általánosabban fogalmazva az ombudsman úgy véli, hogy a lobbizás a jogalkotási folyamat elvárt aspektusa. A közzététel lehetővé tenné a nyilvánosság, köztük az érdekelt felek és a média számára, hogy hatékonyabban vegyenek részt a döntéshozatali folyamatban, ezáltal javítva annak minőségét és legitimitását. Ahhoz, hogy a folyamatban lévő jogalkotási folyamatok során minden érdekelt fél megalapozott véleményeket oszthasson meg, különösen fontos, hogy a lehető legnagyobb mértékben egyenlő versenyfeltételek érvényesüljenek az információkhoz való hozzáférés tekintetében.
28. Az ombudsmant nem győzték meg a Bizottságnak a szerződő felek szellemi tulajdonára vonatkozó érvei sem. Ezt a szellemi tulajdont (a „know-how-t és a módszertant”) a döntéshozatali folyamat lezárultát és a hatásvizsgálati jelentés közzétételét követően mindenképpen felfedik.
29. Ami a higanyról szóló rendelettel kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem Bizottság általi kezelését illeti, amely nem tartozott az ombudsman jelen ügyben tett ajánlásának hatálya alá, az ombudsman megismétli azon álláspontját, hogy a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós jogszabályokban meghatározott határidők be nem tartása nem lehet helyes közigazgatási gyakorlat. Alapvető fontosságú, hogy a polgárok időben hozzáférjenek a jogalkotási dokumentumokhoz, hogy gyakorolhassák az uniós jogalkotás befolyásolásához való demokratikus jogukat.
30. Ebben az esetben a Bizottság csak jogalkotási javaslatának elfogadását, valamint a végleges hatásvizsgálati jelentés és a Szabályozói Ellenőrzési Testület véleményének közzétételét követően biztosított nyilvános hozzáférést a higanyról szóló rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban kért dokumentumokhoz.
31. A Bizottság nemcsak az 1049/2001/EK rendeletben a nyilvános hozzáférés iránti kérelem elbírálására előírt kötelező határidőket sértette meg, hanem megsértette azt a kötelezettségét is, hogy biztosítsa, hogy az uniós polgárok „megfelelő időben, olyan időpontban kapjanak nyilvános hozzáférést a jogalkotási dokumentumokhoz, amely lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan ismertessék álláspontjukat” [27]. Az eredeti kérelemtől számított hét hónap elteltével a közzétett dokumentumok már nem használhatók fel a panaszos által kívánt célra, azaz arra, hogy a jogalkotási javaslat elfogadása előtt ismertessék álláspontjukat.
32. Amint azt az ombudsman már megállapította, a jogalkotási dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek kezelése során az uniós intézményeknek be kell tartaniuk a jogszabályban előírt határidőket, a kérelmek „haladéktalan” kezelésére vonatkozó kötelezettségüket, valamint azon kötelezettségüket, hogy „kellő időben” biztosítsák a nyilvános hozzáférést annak érdekében, hogy a kérelmezők befolyásolhassák a jogalkotási folyamatot.[28] E kérelem kezelése során nem ez volt a helyzet.
Következtetés
A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:
Az ombudsman mélységesen sajnálja, hogy a Bizottság elutasította a REACH-rendelet felülvizsgálatával kapcsolatos jogalkotási dokumentumokhoz való teljes körű nyilvános hozzáférés biztosítására vonatkozó ajánlását. Az ombudsman ezért megerősíti a hivatali visszásság megállapítását.
A higanyról szóló rendelet felülvizsgálatával kapcsolatban kért dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés Bizottság általi biztosításának késedelme hivatali visszásságnak minősült.
A panaszost és a Bizottságot tájékoztatni fogják erről a határozatról.
Emily O'Reilly
európai ombudsman
Strasbourg, 2024. 03. 15.
[1] 1907/2006/EK rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), HL L 396/1., https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A02006R1907-20140410
[2] https://environment.ec.europa.eu/news/chemicals-commission-seeks-views-revision-reach-eus-chemicals-legislation-2022-01-20_hu
[3] (EU) 2017/852 rendelet a higanyról, HL L 137/1, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1531231211865&uri=CELEX:32017R0852
[4] https://environment.ec.europa.eu/topics/chemicals/mercury_en#:~:text=In%20July%202023%20the%20Commission%20adopted%20the%20Delegated%20Regulation%20transposing,lamps%20and%20non%2Delectrical%20equipment
[5] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32001R1049&from=EN
[6] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdése
[7] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése
[8] Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 10. cikkének (3) bekezdése
[9] Az EUSZ 1. cikke és 10. cikkének (3) bekezdése
[10] Az 1049/2001/EK rendelet 12. cikkének (2) bekezdése és (6) preambulumbekezdése
[11] Lásd ebben az értelemben a Bíróság C-39/05. P. és C-52/05. P. sz., Svédország és Turco kontra Tanács egyesített ügyekben 2008. július 1-jén hozott ítéletének 46. pontját, https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-39/05&language=en, valamint a C-280/11. P. sz., Tanács kontra Access Info Europe ügyben 2013. október 17-én hozott ítéletének 33. pontját, https://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?num=C-280/11&language=EN
[12] A Bíróság 2018. szeptember 4-i ítélete, Client Earth kontra Bizottság, C-57/16 P, 90–91. pont, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=B9F99C57C8DB211068B32EC7E0E0AF0B?text=&docid=205322&pageIndex=0&doclang=en&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=3832024
[13] A C-57/16 P. sz., Client Earth kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 93. pontja.
[14] Lásd a hasonló értékelést a C-57/16 P. sz. Client Earth kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 97. és 101. pontjában.
[15] A környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló Aarhusi Egyezmény rendelkezéseinek a közösségi intézményekre és szervekre való alkalmazásáról szóló, 2006. szeptember 6-i 1367/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 264., 2006.12.20., 1. o.) 6. cikkének (1) bekezdése, https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex%3A32006R1367.
[16] A Törvényszék 2018. március 22-i ítélete, De Capitani kontra Parlament, T-540/15, 102. pont. https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=200551&pageIndex=0&doclang=en&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=774069.
[17] A C-57/16 P. sz., Client Earth kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 108. pontja.
[18] A Törvényszék 2021. április 21-i ítélete, Pech kontra Tanács, T-252/19, 92. pont, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=240171&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=1916898
[19] A Törvényszék 2018. február 5-i ítélete, PTC Therapeutics International kontra EMA, T-718/15, 64. és 85. pont, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=199044&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=1918748
[20] A Törvényszék 2017. január 13-i ítélete, Deza kontra ECHA, T-189/14, 119. pont, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=186721&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=1918841
[21] Az ajánlás teljes szövege itt érhető el: https://www.ombudsman.europa.eu/en/recommendation/en/175628
[22] Az ítélkezési gyakorlat szerint az ügy politikai és jogi nehézségei önmagukban nem indokolják a közzététel megtagadását. Lásd a Törvényszék T-163/21. sz., De Capitani kontra Tanács ügyben 2023. január 25-én hozott ítéletének 76. pontját, https://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=269684&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=809123
[23] Az ítélkezési gyakorlat szerint egy dokumentum ideiglenes jellege önmagában nem alkalmas a döntéshozatali eljárásra jelentett kockázat bizonyítására. A Bizottságnak sokkal konkrétabb magyarázattal kellene szolgálnia arra vonatkozóan, hogy egy ideiglenes dokumentum közzététele miért veszélyeztetné a döntéshozatali folyamatot. Lásd a C-57/16 P. sz. Client Earth kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 123. pontját.
[24] Az ítélkezési gyakorlat szerint „a közvélemény tökéletesen megértheti, hogy a javaslat szerzője a későbbiekben valószínűleg módosítani fogja annak tartalmát”. Lásd a T-163/21. sz., De Capitani kontra Tanács , ügyben hozott ítélet 79. pontját.
[25] Az ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottságnak meg kellene állapítania, hogy a külső nyomás akadályozhatja a Bizottságot abban, hogy ellenálljon ennek a nyomásnak, vagy időben befejezze a döntéshozatali folyamatot. A Bizottság azonban nem köteles párbeszédet folytatni minden érdekelt féllel. Lásd a C-57/16 P. sz. Client Earth kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 106–108. pontját.
[26] A C-57/16 P. sz., Client Earth kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 124. pontja.
[27] A C-57/16 P. sz., Client Earth kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 84. pontja.
[28] Határozat arról, hogy az Európai Parlament hogyan kezelte a digitális piacokról szóló jogszabály elfogadása során folytatott háromoldalú tárgyalásokkal kapcsolatos négyhasábos dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet (253/2023/MIK ügy), 25. pont, https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/172851.