Strasbourg, 2003. november 11.

Tisztelt Dr. B. Úr!

2002. december 11-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az E/92/1608/2/Q-FPC „Force” projekt keretében esedékes utolsó részlet kifizetésének Európai Bizottság általi állítólagos elmulasztása miatt.

2002. december 16-án az ombudsman továbbította a panaszt a Bizottság elnökének.

2003. március 3-i levelében Ön további információkat nyújtott be panaszával kapcsolatban.

A Bizottság 2003. március 18-án küldte meg véleményét. Az Ombudsman 2003. március 21-én továbbította Önnek az észrevételezésre való felkéréssel együtt, amelyet 2003. április 27-én küldött meg.

2003. június 10-én levelet írtam a Bizottságnak, hogy további tájékoztatást kérjek az Ön panaszával kapcsolatban. 2003. március 3-i és 2003. április 27-i levelének másolatát továbbították a Bizottságnak. Erről az ugyanazon a napon küldött levélben tájékoztatták Önt. A Bizottság 2003. augusztus 7-én küldte meg válaszát. 2003. augusztus 13-án továbbítottam Önnek azzal a felhívással, hogy 2003. szeptember 30-ig tegye meg észrevételeit. Úgy tűnik, Öntől nem érkezett észrevétel.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

1994-ben az ASS – Arbeits- und sozialwissenschaftliche Systemberatung, a panaszos által képviselt német tanácsadó cég a „Force” program (D/93B/1/3120/Q-FPC projekt) keretében tanácsadási szolgáltatások nyújtására irányuló szerződést kötött a Bizottsággal. Egy 2000 júniusában benyújtott panaszban (780/2000/GG) a panaszos azt állította, hogy az e szerződés alapján járó díjazás egy részét még mindig nem fizették ki. Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatának eredményeként a Bizottság azt javasolta, hogy a bekövetkezett késedelem miatt fizessenek a panaszosnak 7 403 EUR-t és további 3 422,62 EUR-t kamatként. A panaszos elfogadta ezt a javaslatot. Az ombudsman ezért 2001. november 27-én lezárta az ügyet, mivel azt a Bizottság rendezte.(1)

2002 decemberében a panaszos újabb panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz, amely az „Erő” program egy másik projektjére vonatkozott (hivatkozási szám: E/92/1608/2/Q-FPC), amelynek ő volt a koordinátora. A panaszos szerint a projekttel kapcsolatban ugyanaz a probléma merült fel, mint a fent említett ügyben.

A panaszos ezért azt állította, hogy a Bizottság nem fizette ki az említett projekt keretében esedékes utolsó részletet.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye

Véleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette:

Az "Erő" program hivatalosan 1995-ben fejeződött be. Az erre a programra vonatkozó dossziékkal ezt követően az S.A. Agenort, a Bizottság technikai segítségnyújtási hivatalát (TAO) bízták meg a Leonardo da Vinci program végrehajtása céljából, a fennmaradó projektek lezárása céljából. Azonban mire ez a technikai segítségnyújtási iroda 1999 februárjában bezárt, néhány aktát, beleértve a panaszos aktáit is, még mindig nem zártak le.

Az E/92/1608/Q-FPC projekt két olyan szerződésből állt, amelyek esetében a panaszos volt a koordinátor:

- Az első szerződés (E/92/1608/1/Q-FPC szerződés) 1992. szeptember 7-től 1993. szeptember 6-ig tartott, és a vállalkozó egy Telesincro nevű társaság volt.

A második szerződés (E/92/1608/2/Q-FPC szerződés) 1994. január 1-jétől 1994. november 30-ig tartott. A Telesincro által tapasztalt nehézségek következtében (a vállalat szerkezetátalakítása; sztrájkok), a vállalkozóváltásra azt követően került sor, hogy a TSZH hozzájárulását adta. Az új vállalkozó egy Aniel nevű cég volt. A jelen kifogás csak erre a második szerződésre vonatkozott.

A Bizottság szolgálatai értékelték a projekt zárójelentését, amelyet a panaszos nyújtott be a TAO-nak. Ezen értékelés szerint a projekt gyenge volt, és az értékelő kétségbe vonta a projekt, a partnerek, az elvégzett munka és a költségvetési előirányzatok transznacionális jellegének súlyosságát. A Bizottság szolgálatai pénzügyi értékelést is végeztek, amely a zárójelentésben megadott adatokon és a szerződő fél székhelyén 1996. március 23-án elvégzett ellenőrzésen alapult. Az első szerződéses időszakra vonatkozóan a pénzügyi értékelés azt a következtetést vonta le, hogy 30 367 EUR-t vissza kell igényelni. A második szerződéses időszakra vonatkozóan a Bizottság által még kifizetendő fennmaradó összeg 2972 EUR volt.

A Bizottság szolgálatai 2003. január 28-án kelt levelükben tájékoztatták a panaszost az értékelés eredményeiről és következtetéseiről. Ugyanakkor a Bizottság szolgálatai levelet küldtek a Telesincronak, amelyben kifejtették az elvégzett számítást és azt a következtetést, hogy az E/92/1608/1/Q-FPC szerződés tekintetében 30 367 EUR összeget vissza kell követelni. A Bizottság szolgálatai továbbá levelet küldtek az Anielnek, amelyben kifejtették az elvégzett számítást és azt a következtetést, hogy a Bizottságnak az E/92/1608/2/Q-FPC szerződés tekintetében még 2 972 eurót kell fizetnie. A panaszost, a Telesincro-t és az Anielt felkérték, hogy a Bizottság levelének kézhezvételétől számított 30 napon belül nyújtsák be a Bizottságnak az e szerződésekkel kapcsolatos további állításaikat vagy további információikat. A Bizottság arról is tájékoztatta a címzetteket, hogy az e határidő lejárta után beérkezett követeléseket vagy dokumentumokat nem fogják figyelembe venni.

A panaszos észrevételei
A panaszos 2003. március 3-i további levele

2003. március 3‐án, vagyis röviddel azelőtt, hogy a Bizottság véleményt nyilvánított volna a panaszról, a panaszos újabb levelet küldött az ombudsmannak, amelyhez csatolta a Bizottság január 28‐i leveleit, a Telesincro‐t és az Anielt, a Bizottság 2003. március 3‐i válaszát, a projekt helyzetéről szóló feljegyzést és számos egyéb dokumentumot.

Az ombudsmanhoz intézett levelében a panaszos megjegyezte, hogy a második projektszakasz vállalkozója (E/92/1608/2/Q-FPC szerződés), az Aniel még nem fizette ki a neki járó végleges összeget. A panaszos szerint ez többek között annak tudható be, hogy a Bizottság nem fejezte be a beszámolóját és a könyvvizsgálói jelentést. A panaszos úgy vélte, hogy lényegesen magasabb költségek igényelhetők, mint amelyeket a Bizottság a szerződésre vonatkozó számításában (E/92/1608/2/Q-FPC szerződés) említett. Véleménye szerint egyedül az Universidad Autónoma de Barcelona (UAB) biztosított 33 927 euró összegű szavatolótőkét. A panaszos ezért lehetségesnek tartotta, hogy a Bizottság által még fizetendő összeg meghaladja a 2972 EUR-t, és kérte ennek tisztázását. A panaszos szerint az eredeti szerződés nem az ő kezében volt, így csak a memóriájára támaszkodhatott, amikor az összköltséget 105 144 euróra, az uniós hozzájárulást pedig 65 000 euróra (61,82%) becsülte. A panaszos ezért a szerződés egy példányát kérte (E/92/1608/2/Q-FPC szerződés).

A panaszos szerint az Aniel elmulasztotta az uniós pénzek projektpartnereinek történő továbbítását, bár az uniós hozzájárulást csak e partnerek munkájának köszönhetően kapta meg. A panaszos véleménye szerint a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a projektpartnereket a lehető leghamarabb kifizessék.

A panaszos észrevételei a Bizottság véleményével kapcsolatban

2003. március 21-én az ombudsman továbbította a Bizottság véleményét a panaszosnak észrevételei megtétele céljából. Visszaigazolta továbbá a panaszos 2003. március 3-i levelének kézhezvételét, és azt tanácsolta, hogy az E/92/1608/2/Q-FPC szerződés másolatának kézhezvétele iránti kérelmét közvetlenül a Bizottsághoz kell intézni.

A Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos a következő további észrevételeket tette:

Mind az első, mind a második szerződéses időszakban folyamatos kapcsolat állt fenn a TAO-val és a spanyolországi nemzeti támogató szervvel, a Fondo Formaciónnal. A francia partner, a chambre de Commerce de Grenoble nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit. Ezt azonban a TAO tudta. A panaszos soha nem kapott semmilyen utasítást arra vonatkozóan, hogy ilyen körülmények között hogyan kell eljárnia. A TAO soha nem fejezte ki kétségeit a projektek tartalmával és transznacionális jellegének súlyosságával kapcsolatban. A Bizottság eddig a projekt értékelésének ezen eredményét sem közölte. A projektcsapat ezért nem tudott ilyen követelményekről, és nem tudott reagálni. Ilyen körülmények között a projekt tartalmát elfogadhatónak kell tekinteni. Mindazonáltal üdvözlendő, hogy a projektet most zárják le. A panaszosnak még járó összegeket azonban ki kell fizetni. Kérésre be lehet nyújtani a panaszos mögöttes munkáját igazoló dokumentumokat.

A panaszos arra kérte az ombudsmant, hogy 2003. március 3-i levelét továbbítsa a Bizottságnak.

További vizsgálatok

A Bizottság véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség.

További információ kérése

Az ombudsman ezért arra kérte a Bizottságot, hogy nyújtson számára pontosabb tájékoztatást arról, hogyan reagált a panaszos és az Aniel által a Bizottság 2003. január 28-i leveleire válaszul benyújtott (vagy esetlegesen benyújtott) további állításokra és információkra, valamint arról, hogy milyen határozatot hozott e tekintetben. A panaszos 2003. március 3-i levelének és 2003. április 27-i észrevételeinek egy példányát továbbították a Bizottságnak.

A Bizottság válasza

Válaszában a Bizottság a következő észrevételeket tette:

A panaszos nem nyújtott be olyan új elemeket, amelyek módosíthatták volna a Bizottság szolgálatai által elvégzett pénzügyi értékelést. Az Universidad Autónoma de Barcelona költségeinek elszámolása már szerepelt a Bizottság aktájában, és azt figyelembe vették a végső számítás során. A projektpartnereknél felmerült költségeket illetően hangsúlyozni kell, hogy a Bizottság szerződéses jogviszonya – legalábbis a projekt pénzügyi vonatkozásait illetően – kizárólag a vállalkozóval állt fenn. Ezért nem a Bizottság feladata volt, hogy a projektpartnerektől elszámolást kérjen az esetlegesen felmerülő többletköltségekről. A szerződő fél és a koordinátor feladata volt, hogy összegyűjtse az összes szükséges elemet, és azokat a zárójelentéssel együtt benyújtsa a Bizottságnak.

A Bizottság nem állt szerződéses kapcsolatban a projektpartnerekkel. Ezért nem tudott kifizetéseket teljesíteni a szerződésben előírt személyen, azaz a szerződő félen (Aniel) kívül más személy számára. A Bizottság ezért nem volt abban a helyzetben, hogy kifizesse a panaszosnak a Bizottságtól esedékes összeget.

A (Bizottság nevében eljáró) BAT és az Aniel által aláírt szerződés egy példányát megküldték a panaszosnak. Az ellenőrzési jelentést azonban nem lehetett továbbítani a panaszosnak. Bár ez utóbbi volt a projekt koordinátora, a vállalkozónak kellett viselnie a projekt pénzügyi költségeit, valamint az ellenőrzésre és nyomon követésre vonatkozó megfelelő kötelezettségeket. A panaszos a szerződés tekintetében harmadik fél maradt. Mivel az aktát még mindig nem zárták le, és a panaszosnak pénzügyi követelései voltak a vállalkozóval szemben, fennállt annak a kockázata, hogy a könyvvizsgálói jelentés közzététele sértheti a vállalkozó kereskedelmi érdekeit. E dokumentum közzététele ezért nem volt lehetséges az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésével összhangban.

A szerződéseket ezért a panaszossal és a vállalkozókkal 2003 januárjában már közölt összegek alapján zárják le. A panaszost ennek megfelelően tájékoztatták.

A panaszos észrevételei

E válasz egy példányát továbbították a panaszosnak. A panaszostól nem érkezett észrevétel.

A HATÁROZAT

1 Bevezető megjegyzések

1.1 A panaszos, aki egy német tanácsadó cégnél dolgozik, a „Force” program egyik projektjének koordinátora volt. Az Európai Bizottsággal kötött vonatkozó szerződés (E/92/1608/2/Q-FPC) fővállalkozója az Aniel nevű vállalat volt. 2002 decemberében a panaszos e szerződéssel kapcsolatban panaszt nyújtott be a Bizottság ellen. Az ombudsmanhoz intézett 2003. március 3-i levelében és a Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeiben azonban úgy tűnt, hogy a panaszos azt is sugallja, hogy az Aniel vagy más vállalkozók nem fizették ki a neki járó pénzösszegeket.

1.2 Az EK-Szerződés 195. cikke értelmében az európai ombudsman jogosult a közösségi intézmények és szervek tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok átvételére és kivizsgálására. Ezért semmilyen más hatóság vagy személy intézkedése nem képezheti az ombudsmanhoz benyújtott panasz tárgyát.

1.3 Az ombudsman jelen panasszal kapcsolatos vizsgálata tehát kizárólag az Európai Bizottság esetleges hivatali visszásságaival foglalkozik.

1.4 Az Európai Bizottság ellen benyújtott panasz arra vonatkozik, hogy az utóbbi állítólag nem fizette meg a vonatkozó szerződés alapján esedékes összeget. Az ombudsman vizsgálata során a panaszos arra kérte a Bizottságot, hogy bocsássa rendelkezésére a szerződés és az elvégzett ellenőrzésről szóló jelentés másolatát. Az ombudsman további információkérésére adott válaszában a Bizottság megjegyezte, hogy megküldte a panaszosnak a szerződés másolatát, és kifejtette, hogy véleménye szerint miért nem lehetett hozzáférést biztosítani az ellenőrzési jelentéshez. Mivel a panaszos nem jelezte az ombudsmannak, hogy panasza az ellenőrzési jelentéshez való hozzáférés megtagadására is kiterjed, az ombudsman vizsgálata nem foglalkozott ezzel az üggyel.

2 Szerződés alapján esedékes pénz megfizetésének elmulasztása

2.1 A panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem fizette ki az E/92/2/1608/Q-FPC szerződés alapján esedékes összegeket.

2.2 Véleményében az Európai Bizottság elfogadta, hogy a fent említett szerződés alapján még mindig van kintlévőség. A Bizottság számítása szerint a vonatkozó összeg 2972 euró volt. A Bizottság 2003. január 28-án küldött leveleiben tájékoztatta erről az Anielt és a panaszost, és felkérte őket, hogy a Bizottság levelének kézhezvételétől számított 30 napon belül nyújtsák be a szerződéssel kapcsolatos további állításaikat vagy további információikat. A Bizottság arról is tájékoztatta a címzetteket, hogy az e határidő lejárta után beérkezett követeléseket vagy dokumentumokat nem fogják figyelembe venni.

2.3 A panaszos ezt követően további beadványokat nyújtott be, mind közvetlenül az Európai Bizottsághoz, mind az ombudsmanhoz intézett 2003. március 3-i levelében, amelynek másolatát továbbították az Európai Bizottságnak. Az ombudsman ezt követően felkérte a Bizottságot, hogy tájékoztassa arról, hogyan kezelte ezeket a további beadványokat. Válaszában a Bizottság kifejtette azokat az okokat, amelyek miatt úgy ítélte meg, hogy a panaszos nem nyújtott be olyan új elemeket, amelyek módosíthatták volna a Bizottság szolgálatai által elvégzett pénzügyi értékelést. A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy szerződéses kapcsolata csak a szerződő féllel áll fenn. A Bizottság ezért nem volt abban a helyzetben, hogy kifizesse a panaszosnak a Bizottság által a vállalkozónak fizetendő összeget. A Bizottság álláspontja szerint nem a Bizottság feladata, hogy a projektpartnerektől elszámolást kérjen az esetlegesen felmerülő többletköltségekről. A Bizottság szerint a szerződő fél és a koordinátor feladata, hogy összegyűjtse az összes szükséges elemet, és azokat a zárójelentéssel együtt benyújtsa a Bizottságnak. A Bizottság megerősítette, hogy a hozzá benyújtott információk alapján a szerződő félnek még kifizetendő összeg 2972 euró volt.

2.4 Az ombudsman úgy véli, hogy az Európai Bizottság által az ügy alátámasztására felhozott érvek ésszerűnek tűnnek.

2.5 Ilyen körülmények között úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.

3 Következtetések

Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot. Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

 

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

---

(1) Az ügyben hozott határozat elérhető az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu).

(2) HL 2001. L 145., 43. o.