# Az európai ombudsman határozata az Európai Unió Tanácsa ellen benyújtott 2059/2002/IP számú panaszról
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: null
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/1826)
---
Strasbourg, 2003. november 14.

Tisztelt A. Úr!

2002. november 29-én panaszt nyújtott be az Európai Unió Tanácsa ellen a Council/A/394 versenytanácsban való részvételével kapcsolatban.

2002. december 10‐én a panaszt továbbították a Tanács főtitkárának. 2003. április 7-én megkaptam a Tanács véleményének angol nyelvű változatát, amelyet 2003. április 16-án küldtem el Önnek, és felkértem, hogy tegye meg észrevételeit. Ugyanezen a napon írtam az Európai Unió Tanácsának, és kértem az intézményt, hogy 2003. április 30-ig nyújtsa be nekem véleményének francia nyelvű fordítását. 2003. április 22-én megkaptam a Tanács véleményének francia fordítását, amelyet 2003. május 5-én továbbítottam Önnek. 2003. május 27-én Ön megküldte észrevételeit.

2003. július 8-án ajánlástervezetet nyújtottam be a Tanácsnak. 2003. október 30-án a Tanács elküldte nekem az ajánlástervezetre vonatkozó részletes véleményét. 2003. november 5-én szolgálataim telefonon felvették Önnel a kapcsolatot. 2003. november 11-én tájékoztatásul megküldtük Önnek a Tanács részletes véleményének egy példányát.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ
--------

A portugál állampolgárságú panaszos részt vett a Tanács/A/394. sz. versenyvizsgán a portugál nyelv adminisztrátorai számára. 2002. március 1-jén az Európai Unió Tanácsának (a továbbiakban: a Tanács) főtitkára arról tájékoztatta a panaszost, hogy nem engedték be a szóbeli vizsgára, mivel az írásbeli értekezésből álló VI.A.d.1. teszten 40 pontból csak 13-at ért el, amikor a minimálisan megkövetelt pontszám 20 pont volt.

2002. március 5-én a panaszos levelet intézett a vizsgabizottság elnökéhez. Úgy vélte, hogy nagyon valószínűtlen, hogy ilyen alacsony pontszámot ért volna el, és felkérte a vizsgabizottságot, hogy vizsgálja felül VI.A.d.1. vizsgáját. 2002. március 11‐i levelében a vizsgabizottság arról tájékoztatta a panaszost, hogy miután felülvizsgálta a vizsgáján elért pontszámot, helybenhagyta az eredeti határozatot.

2002. március 18-án a panaszos panaszt nyújtott be a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján. Kérte, hogy bocsássák rendelkezésére az általa sikertelennek ítélt írásbeli vizsga egy példányát, és tájékoztassák a vizsgabizottság által követett értékelési kritériumokról. A Tanács 2002. július 11-i határozatával elutasította a panaszos panaszát.

2002. augusztus 26-án a panaszos újabb levelet küldött a Tanácsnak, amely 2002. szeptember 25-én válaszolt, és megerősítette a 2002. július 11-i határozatot.

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Tanács nem tartotta tiszteletben az EK-Szerződés 255. cikkét, és nem hajtotta végre az európai ombudsman által a Bizottság ellen indított, az Európai Parlament által jóváhagyott 1004/97/PD számú saját kezdeményezésű vizsgálatot követően készített különjelentésben megállapított általános elvet.

A panaszos hozzáférést kért a megjelölt vizsgaanyagának egy példányához, és tájékoztatást kért a vizsgabizottság által a vizsgák értékelése során követett kritériumokról.

A KÉRDÉS
--------

**A Tanács véleménye**

Véleményében a Tanács a következő észrevételeket tette:

A szóbeli vizsgára bocsátás megtagadásáról szóló értesítés kézhezvételét követően a panaszos a sikertelen vizsga (VI.A.d.1. vizsga) felülvizsgálatát kérte. A vizsgabizottság felülvizsgálta a vizsgát. Megerősítette az első értékelés eredményét, és 2002. március 11-i levelében értesítette a panaszost.

2002. március 18-án a panaszos a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panaszt nyújtott be a vizsgabizottság határozata ellen. A panaszt 2002. július 11-én elutasították. A panaszosnak adott válaszában a Tanács rámutatott arra, hogy a versenyvizsga vizsgabizottsága függetlenül jár el, és hogy a kinevezésre jogosult hatóság nem semmisítheti meg vagy semmisítheti meg határozatát, kivéve, ha a vizsgabizottság nyilvánvalóan jogellenes. A Tanács nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy a vizsgabizottság tevékenysége az érintett ügyben nyilvánvalóan jogellenes lett volna.

Továbbá, amint azt a közösségi bíróságok következetesen megállapították[(1),](#(1)){#Footnote1} a vizsgabizottság tanácskozásainak bizalmas jellege, nevezetesen a pályázók érdemeinek összehasonlító vizsgálata esetén, megakadályozza, hogy a vizsgabizottság nyilvánosságra hozza a vizsgák értékelési szempontjait, mivel azok a pályázók összehasonlító értékelésének részét képezik. A panaszost tájékoztatták a különböző vizsgákon szerzett pontszámairól, ami a közösségi joggyakorlat szerint a vizsgabizottság határozatának megfelelő indokolását jelenti. Végül a vizsgabizottság eljárása függetlenségének és titkosságának megőrzésére vonatkozó kötelezettség megakadályozta a Tanácsot abban, hogy a pályázó számára hozzáférést biztosítson a megjelölt vizsgákhoz.

2002. augusztus 26-i újabb levelében a panaszos a vizsgabizottság hivatali visszásságaira hivatkozott. A Tanács a főtitkárhelyettes által aláírt 2002. szeptember 25‐i levelében megerősítette a 2002. július 11‐i levélben már kifejtett érveket.
**A panaszos észrevételei**

A Tanács véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos fenntartotta állítását.

AZ AJÁNLÁSTERVEZET
------------------

2003. július 8-án az ombudsman az alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a következő ajánlástervezetet intézte a Tanácshoz:
> Az Európai Unió Tanácsának lehetővé kell tennie a panaszos számára, hogy hozzáférjen saját megjelölt vizsgaanyagához, és tájékoztatnia kell őt a vizsgabizottság által követett értékelési kritériumokról.

Ez az ajánlástervezet a következő megfontolásokon alapult:
*A megjelölt vizsgálati dokumentumhoz való hozzáférés megtagadásáról*

1 A portugál állampolgárságú panaszos részt vett a Council/A/394 versenyvizsgán a portugál nyelv adminisztrátorai számára. 2002. március 1-jén a panaszost tájékoztatták arról, hogy nem engedték be a szóbeli vizsgára, mivel a VI.A.d.1. vizsgán, amely írásbeli értekezésből állt, 40 pontból csak 13-at ért el, amikor a minimálisan megkövetelt pontszám 20 pont volt. Ezért arra kérte a vizsgabizottságot, hogy vizsgálja felül a sikertelen vizsgát. A vizsgabizottság, miután felülvizsgálta a vizsgáján elért pontszámot, helybenhagyta az eredeti határozatot. A panaszos ezt követően a személyzeti szabályzat 90. cikkének (2) bekezdése alapján panaszt nyújtott be, amelyet elutasítottak. Ezt követően hozzáférést kért az általa sikertelennek ítélt írásbeli vizsga egy példányához, de a Tanács elutasította kérelmét.

2 Véleményében a Tanács rámutatott arra, hogy a versenyvizsga vizsgabizottsága függetlenül jár el, és hogy a kinevezésre jogosult hatóság nem semmisítheti meg vagy semmisítheti meg határozatát, kivéve, ha a vizsgabizottság részéről nyilvánvaló jogellenességre utaló bizonyítékok állnak fenn. A Tanács nem talált arra utaló bizonyítékot, hogy a vizsgabizottság tevékenysége az érintett ügyben nyilvánvalóan jogellenes lett volna. Egyébiránt a Tanács úgy ítélte meg, hogy a vizsgabizottság eljárása függetlenségének és bizalmas jellegének megőrzésére vonatkozó kötelezettség megakadályozta a vizsgabizottságot abban, hogy hozzáférést biztosítson a pályázó számára a megjelölt vizsgaanyagához.

3 Az európai ombudsmannak az Európai Bizottságot[(2)](#(2)){#Footnote2} és az Európai Parlamentet[(3)](#(3)){#Footnote3} érintő ügyekben már foglalkoznia kellett a jelöltek megjelölt vizsgáihoz való hozzáférés kérdésével.

4 A Bizottság felvételi eljárásaira vonatkozó vizsgálatai alapján az ombudsman 1999. október 18‐án különjelentést[(4)](#(4)){#Footnote4} nyújtott be az Európai Parlamentnek, amely a következő megfontolásokat tartalmazza:

„Az ombudsmannak nincs tudomása a közösségi jog vagy a közösségi bíróságok ítélkezési gyakorlatának egyetlen olyan rendelkezéséről sem, amely megakadályozná a Bizottságot abban, hogy az írásbeli vizsgán részt vevő jelölt számára lehetővé tegye saját megjelölt írásmódjának megtekintését. A személyzeti szabályzat III. mellékletének 6. cikke kimondja, hogy „a vizsgabizottság eljárása" titkos. A vizsgabizottság tanácskozásainak tehát titkosnak kell maradniuk, ebből azonban nem következik szükségszerűen az, hogy a pályázót meg kell akadályozni abban, hogy megtekintse saját, megjelölt vizsgadolgozatát.

A Bizottság által az elutasításának igazolására felhozott fő érv a felvételi eljárás jellegére vonatkozik. A Bizottság álláspontja szerint a vizsgabizottság minden egyes pályázót úgy értékel, hogy teljesítményüket összehasonlítja az ugyanazon versenyvizsga összes többi pályázójának teljesítményével. A Bizottság ebből azt a következtetést vonja le, hogy a megjelölt vizsgadolgozat hozzáférhetővé tétele nem lenne célravezető, mivel csak egy olyan személy értékelését tükrözi, aki nem értékelte az összes többi pályázót.

Azonban az, hogy képes megvizsgálni a saját megjelölt vizsga szkriptjét, számos előnnyel jár a jelölt számára. Először is, a jelölt lehetőséget kap arra, hogy felfedezze hibáit, és ezáltal javítsa jövőbeli teljesítményét. Másodszor, megerősödik a jelölt adminisztrációba vetett bizalma. Ez azért fontos, mert úgy tűnik, széles körben elterjedt az a meggyőződés, hogy a Bizottság nem mindig értékeli megfelelően a teszteket, sőt, néha egyáltalán nem is értékeli azokat. Harmadszor, ha a pályázó úgy érzi, hogy tévesen értékelték, sokkal pontosabban érvelhet, ha látta a megjelölt vizsgaszkriptjét. Mindenesetre az információt kérő polgárnak kell megítélnie, hogy az információ hasznos-e, nem pedig a közigazgatásnak.

A Bizottság utal azokra az adminisztratív és pénzügyi terhekre is, amelyekkel a vizsgadolgozatok közzététele járhat. Az ombudsman bízik abban, hogy a Bizottság szolgálatai oly módon szervezhetik meg a közzétételi folyamatot, hogy az a lehető legkisebbre csökkentse a költségeket, mivel nem valószínű, hogy minden pályázó látni szeretné a megjelölt vizsgadolgozatát.

(...)

A Bizottság helyesen mutat rá arra is, hogy a vizsgabizottságok tevékenysége a közösségi bíróságok bírósági felülvizsgálatának hatálya alá tartozik. Ez azonban azt jelenti, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket könnyen meg lehetett volna oldani, ha a jelöltnek lehetősége lett volna megnézni a megjelölt vizsgaszkriptet, a bíróságoknak kell kezelniük. Az ombudsman úgy véli, hogy ez a jelöltek számára rendkívül nem kielégítő. A megjelölt vizsgaszkripthez való hozzáférés biztosítása viszont valószínűleg sok kérdést kielégít minimális erőfeszítéssel és idővel.

(...)

Amint azt az Amszterdami Szerződés megerősítette, a határozatok lehető legnyilvánosabb meghozatalának kötelezettsége az Európai Közösségek közigazgatási jogának egyik alapelve. Fontos továbbá annak biztosítása, hogy a polgárok pozitív benyomást kapjanak, amikor először találkoznak a közösségi intézményekkel. Azok a polgárok, akik a Közösségeknél kívánnak dolgozni, nagyon rossz benyomást keltenek, ha kétségeik vannak azzal kapcsolatban, hogy tisztességesen és helyesen értékelték-e őket. Az ilyen kétségek eloszlatása érdekében elengedhetetlen, hogy minden pályázónak lehetősége legyen saját vizsgadolgozata megjelölt példányának megtekintésére. Ez a lehetőség semmiképpen sem ellentétes a vizsgabizottságok eljárásának titkosságára vonatkozó követelménnyel, mivel nem érinti a vizsgabizottságok azon tanácskozásait, amelyek során a pályázók viszonylagos érdemeit értékelik. Ezen okok miatt úgy tűnik, hogy hivatali visszásságnak minősül, hogy a Bizottság nem módosította igazgatási eljárásait oly módon, hogy minden pályázónak lehetősége legyen hozzáférni saját, megjelölt vizsgadolgozatához."

5 E megfontolások alapján az ombudsman ajánlást tett a Bizottságnak, amely szerint ez utóbbinak a jövőbeni felvételi versenyvizsgáin, de legkésőbb 2000. július 1-jétől kérésre hozzáférést kell biztosítania a pályázók számára saját, értékelt vizsgadolgozatukhoz. 1999. december 7-i levelében az Európai Bizottság elnöke tájékoztatta az ombudsmant, hogy a Bizottság elfogadta ezt az ajánlást.

6 2000. november 17‐én az Európai Parlament állásfoglalást[(5)](#(5)){#Footnote5} fogadott el, amelyben támogatta az ombudsman különjelentését, és gratulált a Bizottságnak az ombudsman ajánlására adott pozitív válaszához. A Parlament reményét fejezte ki továbbá, hogy „az összes többi európai szerv és intézmény követni fogja a Bizottság példáját".

7 2000. július 17‐én az ombudsman ajánlástervezeteket intézett az Európai Parlamenthez, amelyekben azt javasolta, hogy ez utóbbi biztosítson hozzáférést az érintett panaszosok számára a megjelölt vizsgálati dokumentumaikhoz. 2000. november 27‐én a Parlament arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy elfogadta azt az elvet, amely szerint a jelöltek számára lehetővé kell tenni, hogy megkapják saját megjelölt vizsgaanyaguk másolatát, és ismertette, hogy miként fogja végrehajtani az ombudsman ajánlástervezeteit.(6){#Footnote6}

8 A Tanács által a jelen ügyben előadott érvek nem utalnak a Tanács által szervezett versenyvizsgák olyan sajátos jellemzőire, amelyek megkülönböztetnék azokat az Európai Parlament és a Bizottság által szervezett versenyvizsgáktól. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a különjelentésében a Bizottság felvételi eljárásaira vonatkozóan kifejtett megfontolások (értelemszerűen) a Tanács által szervezett versenyvizsgákra is vonatkoznak.

9 A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha a Tanács megtagadja a panaszostól a megjelölt vizsgálati dokumentumaihoz való hozzáférést.
*Ami az értékelési kritériumok közlését illeti*

1 A panaszos azt kérte, hogy tájékoztassák a vizsgabizottság által a vizsgák értékelése során követett kritériumokról.

2 Véleményében a Tanács emlékeztetett arra, hogy -- amint azt a közösségi bíróságok következetesen megállapították(7) -- a vizsgabizottság tanácskozásának bizalmas jellege, vagyis a pályázók érdemeinek olyan összehasonlító vizsgálata esetén, mint egy nyílt versenyvizsga esetében, megakadályozza a vizsgabizottságot abban, hogy nyilvánosságra hozza a vizsgák értékelési szempontjait, mivel azok a pályázók összehasonlító értékelésének részét képezik. A panaszost tájékoztatták a különböző vizsgákon szerzett pontszámáról, ami az ítélkezési gyakorlat szerint a vizsgabizottság határozatának megfelelő indokolását jelenti.{#Footnote7}

3 Az ombudsmannak a múltban már foglalkoznia kellett az értékelési szempontoknak a pályázókkal való közlésével kapcsolatos kérdéssel. Tisztában van azzal, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek. Ezek a hatáskörök azt jelentik, hogy a bírósági felülvizsgálat hatálya korlátozott; úgy tűnik azonban, hogy az ilyen hatáskörök átruházása nem akadályozza meg a hatóságokat abban, hogy megfeleljenek a megfelelő ügyintézés elveinek. Az ombudsman ezért úgy ítélte meg, hogy a vizsgabizottságok mérlegelési jogkörének és a személyzeti szabályzat III. melléklete 6. cikkének sérelme nélkül az intézmények maguk dönthetnek úgy, hogy a helyes hivatali magatartás érdekében eljárási garanciákat dolgoznak ki a pályázók számára[(8).](#(8)){#Footnote8} Úgy vélte továbbá, hogy az értékelési szempontoknak az érintett kérelmezővel való közlése növelheti a döntéshozatali folyamat átláthatóságát és a polgárok à iránti bizalmát a közösségi intézményekkel szemben, tekintettel arra, hogy sok polgár első kapcsolatfelvétele a közösségi intézményekkel a felvételi eljárások keretében történik.

4 Ezenkívül az Elsőfokú Bíróság nemrégiben megállapította, hogy bár a különböző vizsgákon a pályázók által elért pontszám közlése a vizsgabizottság határozatának megfelelő indokolását képezi, ez a következtetés nem jelenti azt, hogy az a pályázó, aki ezt kéri, ne értesülhetne a vizsgabizottság általános korrekciós kritériumairól[(9).](#(9)){#Footnote9}

5 A fentiekre tekintettel az ombudsman úgy véli, hogy nincs olyan ok, amely megakadályozná a Tanácsot abban, hogy tájékoztassa a panaszost a felvételi bizottság által követett értékelési kritériumokról.
**A Tanács részletes véleménye**

Részletes véleményében a Tanács hangsúlyozta, hogy az ombudsman egy korábbi hasonló ügyben (2097/2002/GG sz. panasz) tett ajánlástervezetét követően a Tanács Főtitkársága 2003. szeptember 17-én új szabályokat állapított meg a jelölt példányoknak a pályázókkal való közlésére vonatkozóan. Ezek a szabályok a Tanács Főtitkársága által szervezendő valamennyi külső és belső versenyvizsgára vonatkoznának.

A 2003. szeptember 1-jétől meghirdetett versenyvizsgákon részt vevő pályázók másolatot kaphatnak saját vizsgaanyagukról, valamint írásbeli vizsgák esetében a vizsgabizottság értékelőlapjáról. A 2003. szeptember 1-je előtt szervezett versenyvizsgák esetében a vonatkozó szabályok úgy rendelkeztek, hogy az ezt kérelmező pályázók megkaphatják saját vizsgaanyaguk másolatát, valamint az értékelőlapot, amennyiben a vizsgabizottság elkészítette ezt a lapot.

Ami a jelen ügyet illeti, a Tanács úgy határozott, hogy lehetővé teszi a panaszos számára, hogy hozzáférjen saját vizsgálati dokumentumához. Az értékelési szempontok közlését illetően a Tanács hangsúlyozta, hogy azok a versenyvizsga-felhívás VI.A.d) pontjában szerepeltek, és hogy a vizsgabizottság nem készített értékelőlapot. A Tanács szerint a panaszos vizsgálati dokumentumának egy példányát, valamint a versenyvizsga-felhívás egy példányát még aznap megküldik a panaszosnak.
**A panaszos észrevételei**

2003. november 5-én az ombudsman szolgálatai telefonon felvették a kapcsolatot a panaszossal, hogy tájékoztassák a Tanács válaszáról, és megbizonyosodjanak arról, hogy a választ kielégítőnek találta-e. A panaszos gratulált az ombudsmannak a vizsgálat eredményéért és az elért eredményekért.

A HATÁROZAT
-----------

**1 A megjelölt vizsgaanyaghoz való hozzáférés és az értékelési kritériumok közlésének megtagadása**

1.1 A panaszos hozzáférést kért a Council/A/394 versenyvizsga-bizottság által értékelt vizsgaanyagának egy példányához, és tájékoztatást kért a vizsgabizottság által a vizsgák értékelése során követett kritériumokról. A Tanács megtagadta e kérések teljesítését. A panaszos ezért panaszt nyújtott be az ombudsmanhoz.

1.2 2003. július 8-án az ombudsman az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban ajánlástervezetet intézett a Tanácshoz, amely szerint a Tanácsnak lehetővé kell tennie a panaszos számára, hogy hozzáférjen saját, megjelölt vizsgálati anyagához, és tájékoztatnia kell őt a felvételi bizottság által követett értékelési kritériumokról.

1.3 Részletes véleményében a Tanács arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy úgy határozott, elfogadja ajánlástervezetét.

A Tanács emlékeztetett arra, hogy Főtitkársága 2003. szeptember 17-én új szabályokat állapított meg a megjelölt másolatoknak a pályázókkal való közlésére vonatkozóan. Ezek a szabályok a Tanács Főtitkársága által szervezendő valamennyi külső és belső versenyvizsgára vonatkoznának.

A 2003. szeptember 1-jétől meghirdetett versenyvizsgákon részt vevő pályázók másolatot kaphatnak saját vizsgaanyagukról, valamint írásbeli vizsgák esetében a vizsgabizottság értékelőlapjáról. A 2003. szeptember 1-je előtt meghirdetett versenyvizsgák esetében a vonatkozó szabályok úgy rendelkeztek, hogy az ezt kérelmező pályázók megkaphatják mind a saját vizsgaanyaguk másolatát, mind pedig a vizsgabizottság értékelőlapjának másolatát, amennyiben az elkészítette ezt a lapot.

1.4 Ami a panaszos ügyét illeti, a Tanács tájékoztatta az ombudsmant, hogy a panaszos vizsgálati dokumentumának és a versenyvizsga-felhívásnak egy példányát még aznap megküldik a panaszosnak. A Tanács kifejtette, hogy mivel a vizsgabizottság által követett értékelési szempontokat a versenyvizsga-felhívás VI.A.d) pontja tartalmazza, a vizsgabizottság nem készített értékelőlapot.
**2 Következtetés**

2.1 Vizsgálatai alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a Tanács elfogadta az ombudsman ajánlástervezetét, és a Tanács által annak végrehajtása érdekében hozott intézkedések kielégítőek.

2.2 Az ombudsman ezért lezárja az ügyet. A Tanács főtitkárát is tájékoztatni fogják erről a határozatról.

Őszintén,

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

*** ** * ** ***

[(1)](#Footnote1){#(1)} A C-245/95 P. sz., *Európai Parlament kontra Innamorati ügyben* hozott ítélet (EBHT 1996., I-3423. o.).

[(2)](#Footnote2){#(2)} Saját kezdeményezésű vizsgálat: 1004/97/(PD)/GG.

[(3)](#Footnote3){#(3)} A 457/99/IP, 610/99/IP, 1000/99/IP és 25/2000/IP panaszok.

[(4)](#Footnote4){#(4)} HL 1999. C 371., 12. o.

[(5)](#Footnote5){#(5)} HL 2001. C 223., 352. o.

[(6)](#Footnote6){#(6)} Vö. az ombudsmannak a 457/99/IP, 610/99/IP, 1000/99/IP és 25/2000/I számú panaszokkal kapcsolatos 2001. május 11-i határozataival, amelyek elérhetők az ombudsman honlapján (http://www.ombudsman.europa.eu).

[(7)](#Footnote7){#(7)} A C-245/95. sz., *Európai Parlament kontra Innamorati ügyben* hozott ítélet (EBHT 1996., I-3423. o.).

[(8)](#Footnote8){#(8)} Az ombudsman ezt a nyilatkozatot a Bizottság felvételi eljárásának részét képező titoktartásra vonatkozó saját kezdeményezésű vizsgálatában tette (lásd a 3. megjegyzést).

[(9)](#Footnote9){#(9)} A T-72/01. *sz., Pyres kontra Bizottság ügyben 2003. június 25-én hozott* ítélet.