# Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 1435/2002/GG panaszról
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2004-03-29T00:00+02:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/1778)
---
> Egy svéd állampolgár sikeresen részt vett az Európai Bizottság által a vezető tanácsosok számára szervezett felvételi versenyvizsgán. 1999 júliusában felkerült a tartaléklistára. 1999 végéig az akkori új tagállamokból (Ausztria, Finnország és Svédország) származó jelöltek felvételére vonatkozó kedvező szabályok voltak alkalmazandók, különösen a fizetési kategóriákba való besorolásuk tekintetében.
> 
> 1999 decemberében a jelölt szóbeli ajánlatot kapott két álláshelyre a Bizottságnál. Elfogadott egy luxembourgi állást az Információs Társadalmi Főigazgatóságnál, feltételezve, hogy a Bizottság még az év vége előtt elkészíti a szükséges írásbeli ajánlatot. A posztról azonban kiderült, hogy egy kutatási poszt, amelyet még mindig állandó poszttá kell átalakítani. A jelölt ezt belső félreértésnek tulajdonította. Akkor tájékoztatták a problémáról, amikor szerinte már túl késő volt ahhoz, hogy visszatérjen a másik ajánlathoz, amelyet kapott. Végül 2000 májusában írásbeli ajánlatot tettek, és a jelölt 2000 szeptemberében kezdett dolgozni az Információs Társadalmi Főigazgatóságnál. A Bizottság azonban alacsonyabb fizetési kategóriába sorolta, mint amire a kedvező szabályok alapján számított.
> 
> Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a jelölt azzal érvelt, hogy az azonos tartaléklistán szereplő személyeket azonos bánásmódban kell részesíteni. Úgy vélte, hogy a Bizottság a kedvező szabályok lejárta előtt is tehetett volna feltételes állásajánlatot.
> 
> A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panaszost pontosan ugyanúgy kezelték, mint a bővítési versenyvizsgák összes többi pályázóját, akiket 1999 vége után vettek fel. A feltételes ajánlat lehetőségét illetően azzal érvelt, hogy ilyen ajánlatot csak akkor lehet tenni, ha hivatalosan rendelkezésre áll egy álláshely, ami a jelen ügyben nem állt fenn.
> 
> Mivel a Bizottság nem vitatta a panaszos beszámolóját az eseményekről, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a panaszos azt hihette, hogy a preferenciális szabályok alapján fogják felvenni. Úgy vélte továbbá, hogy a felvétel egy belső félreértés miatt késett, ami lehetetlenné tette a panaszos számára, hogy újabb állásajánlatot vegyen fel. Az ombudsman ezért arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos besorolásáról szóló bizottsági határozat tisztességtelen, és hivatali visszásságnak minősül. Békés megoldásra tett javaslatot, és felkérte a Bizottságot, hogy fontolja meg a panaszos besorolásának felülvizsgálatát. A Bizottság ugyanebből a célból elutasította ezt a javaslatot és az azt követő ajánlástervezetet.
> 
> Az ombudsman sajnálatát fejezte ki a Bizottság hozzáállása miatt. Úgy vélte, hogy az a tény, hogy a Bizottság nem nyújtott be észrevételeket az állítólagos belső félreértéssel kapcsolatban, nem felel meg azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket az uniós jog ró a közösségi intézményekre az európai ombudsmannal és a panaszosokkal való kapcsolatukat illetően. Kritikus megjegyzést tett.
> 
Strasbourg, 2004. március 29.

Tisztelt O. Úr!

2002. július 31-én Ön panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság általi besorolásával kapcsolatban, az Európai Bizottság általi felvétele alkalmából.

2002. augusztus 30-án továbbítottam a panaszt az Európai Bizottság elnökének.

2002. szeptember 26-án panaszával kapcsolatban további dokumentumokat küldött nekem. Ezeket a további dokumentumokat 2002. október 1-jén továbbítottam a Bizottságnak.

A Bizottság 2002. december 4-én küldte meg véleményét. 2002. december 9-én továbbítottam Önnek egy észrevételezési felhívással együtt, amelyet 2003. január 31-én küldött meg.

2003. február 10-én levelet írtam a Bizottságnak, hogy további tájékoztatást kérjek az Ön panaszával kapcsolatban. A Bizottság 2003. március 28-án küldte meg válaszát. 2003. március 31-én továbbítottam Önnek egy észrevételezési felhívással együtt, amelyet 2003. május 6-án küldött meg.

2003. május 27-én levelet írtam a Bizottságnak, hogy békés megoldást javasoljak ebben az ügyben. A Bizottság 2003. július 29-én küldte meg a javaslattal kapcsolatos véleményét. 2003. július 31-én továbbítottam Önnek egy észrevételezési felhívással együtt, amelyet 2003. szeptember 30-án küldött meg.

2003. október 17-én ajánlástervezetet intéztem a Bizottsághoz. A Bizottság 2004. január 20-án küldte meg részletes véleményét. 2004. január 27-én továbbítottam Önnek az észrevételezésre való felkéréssel együtt, amelyet 2004. március 3-án küldött meg.

Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ
--------

A panaszos, aki svéd állampolgár, sikeresen részt vett az Európai Bizottság által szervezett COM/A/21/98 versenyvizsgán, és 1999 júliusában felkerült egy tartaléklistára, amelynek az év végéig kellett érvényesnek lennie. A 626/95/EK tanácsi rendelet[(1)](#(1)){#Footnote1} értelmében az új tagállamokból (Ausztria, Finnország és Svédország) származó jelöltek felvételére vonatkozó azon kedvező szabályok voltak alkalmazandók, amelyek ideiglenesen (1999 végéig) eltértek a rendes szabályoktól, különösen a jelöltek besorolása tekintetében.

A COM/A/21/98 versenyvizsga tartaléklistájának érvényességét ezt követően 2000 végéig meghosszabbították. A fent említett eltérés érvényességét azonban nem hosszabbították meg.

1999 decemberében a panaszos két szóbeli ajánlatot kapott a Bizottságnál betöltendő álláshelyekre, egyet Luxembourgban (Információs Társadalmi Főigazgatóság) és egyet Brüsszelben (Belső Piaci Főigazgatóság). A panaszos azt állította, hogy azzal a feltétellel fogadta el a luxembourgi álláshelyet, hogy az Információs Társadalmi Főigazgatóság és a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóság időben, azaz az év vége előtt megszervezi a szükséges írásbeli ajánlatot. A panaszos szerint azonban ez belső félreértés miatt nem volt lehetséges, mivel a neki felajánlott állás nem állandó, hanem kutatási állás volt, amelyet még állandó álláshellyé kellett átalakítani. A panaszost erről 1999. december 21-én e-mailben tájékoztatták. A panaszos szerint ekkor már túl késő volt ahhoz, hogy visszatérjünk a Belső Piaci Főigazgatóság ajánlatára. Az Információs Társadalmi Főigazgatóságnál való állásra vonatkozó írásbeli ajánlatot végül 2000 májusában tették meg, és a panaszos 2000. szeptember 15-én kezdett dolgozni a Bizottságnál.

2001. július 15-én a panaszost arról tájékoztatták, hogy a Bizottság úgy határozott, hogy őt az A5 besorolási fokozat 3. fizetési fokozatába sorolja. A panaszos úgy vélte, hogy 19 éves szakmai tapasztalatára tekintettel jogosult lett volna az A4 besorolási fokozat 4. fizetési fokozatába való besorolásra. A panaszos által 2001. október 8-án a besorolásáról hozott határozat ellen benyújtott belső panaszt azonban a Bizottság 2002. február 27-én elutasította.

Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy ez az eredmény sem nem tisztességes, sem nem helyes, ezért helyesbíteni kell. Azzal érvelt, hogy nem volt lehetősége arra, hogy megvédje magát ezzel a negatív eredménnyel szemben. A panaszos megjegyezte, hogy utólag jobb lett volna, ha azt tette volna, amit a Bizottságon belül az akkori emberek tanácsoltak neki, azaz hogy a 626/95/EK rendelet érvényességének lejárta előtt fogadjon el minden állást. Mivel a vonatkozó tartaléklistáról néhány személyt 1999 vége előtt ténylegesen alkalmaztak, a panaszos azt állította, hogy az ugyanazon tartaléklistáról származó személyeket azonos bánásmódban kell részesíteni. A panaszos továbbá azt állította, hogy a „végleges határozat tárgyát képező" ajánlati leveleket a végleges ajánlati levél kibocsátása előtt is meg lehetett volna írni, és azokat általában meg is írták. A panaszos szerint ez lehetővé tette az ajánlattétel időpontjának bizonyos határnapok előtti rögzítését a jelen ügyhöz hasonló helyzetek elkerülése érdekében. A panaszos kifogásolta, hogy ügyében nem éltek ezzel a lehetőséggel. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy jövőbeni egységvezetője 1999 decemberében tájékoztatta arról, hogy amennyiben a besorolási eljárás nem vezetne a várt (azaz pozitív) eredményre, jó esélye lenne arra, hogy a határozat megváltoztatását kérje a határozat elleni panasz benyújtásával.

A panaszos álláspontja szerint a Bizottság megközelítése nem felelt meg a 2000. évi „fehér könyvben" szereplő megállapításoknak, különösen a személyzet korábbi szolgálati időszakokra vonatkozó megfelelő beszámításának szükségességével és az átláthatóság fontosságával kapcsolatban. A panaszos különösen azzal érvelt, hogy a lassú munkaerő-felvételi folyamat olyan helyzeteket teremtett, amelyek hátrányosan befolyásolták a külső munkaerő-felvétel lehetőségét.

A VIZSGÁLAT
-----------

**A Bizottság véleménye**

Véleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette:

A COM/A/21/98 versenyvizsga a svéd állampolgárságú vezető tanácsosok számára Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozásával összefüggésben került megrendezésre, és az 1995. március 20-i 626/95/EK tanácsi rendeletben előírt, a bővítési időszak alatt ezen állampolgárok felvételére vonatkozó különleges és kivételes intézkedések hatálya alá tartozott. Ez a rendelet 1999. december 31-ig volt hatályban. Eltért a személyzeti szabályzat több cikkétől, és lehetővé tette az új tagállamok állampolgársága szerinti versenyvizsgák szervezését, az ilyen állampolgárok felvételét az üres álláshely előzetes belső közzététele nélkül, valamint a magasabb besorolási fokozatba való besorolást a személyzeti szabályzat 31. cikkében előírt korlátok nélkül.

A bővítési időszak végén (1999. december 31.) úgy ítélték meg, hogy a Bizottság továbbra is felhasználhatja a bővítési versenyvizsgák sikeres pályázóit, de a felvételre vonatkozó különleges és ideiglenes intézkedések, beleértve a különleges besorolási kritériumokat is, már nem lesznek alkalmazandók, és a rendes jogszabályi szabályokat kell alkalmazni. Ilyen körülmények között hosszabbították meg a COM/A/21/98 versenyvizsga érvényességét.

A panaszos tisztában volt a felvételre vonatkozó különleges és ideiglenes szabályokkal és azok határidejével. Ha a versenyvizsga érvényességét nem hosszabbították volna meg 1999. december 31-ét követően, a panaszost egyáltalán nem lehetett volna felvenni a Bizottsághoz. Valójában, ha a panaszost 1999-ben fel lehetett volna venni, a 18--19 éves szakmai tapasztalata alapján a különleges kritériumok szerinti besorolása az A4 besorolási fokozat 1. fizetési fokozata lett volna, nem pedig az A4 besorolási fokozat 4. fizetési fokozata, amint azt állította. A 2000. évi felvételre a Bizottság akkori teljes személyi állományára alkalmazandó jogszabályi és besorolási szabályoknak megfelelően került sor. A panaszost pontosan ugyanúgy kezelték, mint a bővítési versenyvizsgák összes többi pályázóját, akiket a bővítési időszak vége után vettek fel.

**A panaszos észrevételei**

Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát. Elfogadta, hogy tájékoztatták az újonnan felvett pályázókra vonatkozó bizottsági szabályokról, de azt állította, hogy fogalma sincs arról, hogy ezeket a szabályokat és rendeleteket hogyan kell alkalmazni. A panaszos megismételte azon véleményét, hogy a Bizottság kiadhatott volna egy „lettre d'offre à titre indicatif"-et, amely lehetővé tette volna a 626/95/EK tanácsi rendelettel összhangban meghatározott kivételes kritériumok alkalmazását.

**További vizsgálatok**

A Bizottság véleményének és a panaszos észrevételeinek gondos mérlegelését követően úgy tűnt, hogy további vizsgálatokra van szükség.

*További információ kérése*

Az ombudsman ezért felkérte a Bizottságot, hogy tegye meg észrevételeit a panaszos azon érveivel kapcsolatban, amelyek szerint (1) az Információs Társadalmi Főigazgatóság 1999 decemberében belső félreértést követett el az álláshely rendelkezésre állásával kapcsolatban, és ez lehetetlenné tette a panaszos felvételét 1999 vége előtt, és (2) a Bizottság kiadhatott volna egy „lettre d'offre à titre indicatif"-et, amely lehetővé tette volna a 626/95/EK tanácsi rendelettel összhangban meghatározott kivételes kritériumok alkalmazását. Az ombudsman a panaszos észrevételeinek egy példányát is továbbította a Bizottságnak.

*A Bizottság válasza*

Válaszában a Bizottság a következő észrevételeket tette:

1999 decemberében a panaszos felvette a kapcsolatot a Bizottsággal, hogy állást találjon a felvételéhez. Javasolták, hogy vegye fel a kapcsolatot az Információs Társadalmi Főigazgatósággal, amely interjúra hívta meg. Kiderült, hogy az egyetlen rendelkezésre álló álláshely a kutatási költségvetésen belüli álláshely volt, amely lehetővé tette volna számára, hogy csak ideiglenes alkalmazottként vegyék fel, nem tisztviselőként, és csak az A6 besorolási fokozatba. Ilyen körülmények között 1999. december 31. előtt nem lehetett felvenni a panaszost. Az A5/A4 besorolású tisztviselőként való felvételét lehetővé tevő állás csak 2000 februárjában vált elérhetővé. A törvényes eljárások befejezését követően ezt az álláshelyet 2000 májusában ajánlották fel a panaszosnak.

A Bizottság ritkán tett feltételes állásajánlatokat. Az ajánlattétel abszolút előfeltétele az volt, hogy a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóság hivatalos javaslatot kapjon a megfelelő álláshelyre történő felvételre, és hogy a kinevezésre jogosult hatóság engedélyezze a felvételt. A panaszos esetében nem került sor ilyen hivatalos felvételi javaslatra, ezért nem lehetett feltételes ajánlatot tenni.

*A panaszos észrevételei*

Az e válaszra vonatkozó észrevételeiben a panaszos elismerte, hogy a Bizottság az alkalmazandó szabályokkal összhangban járt el, és így formálisan vagy jogilag nem követett el hibát. Azzal érvelt azonban, hogy a Bizottság kiadhatott volna egy „lettre d'offre à titre indicatif"-et, és ezzel meghatározhatta volna az 1999. december 31-i határidő előtti határidőt. A panaszos hozzátette, hogy a Bizottság tisztviselőitől kapott információk szerint ezt a lehetőséget a korábbi csatlakozások alkalmával az eltérési szabályok lejártával kapcsolatban alkalmazták. Úgy véli, hogy az ő esetében ezt a lehetőséget elhanyagolták, mivel az adott időpontban küszöbön állt a szabadságolás, vagy talán az Információs Társadalmi Főigazgatóság és a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóság közötti együttműködés hiánya miatt.

AZ OMBUDSMAN ERŐKIFEJTÉSEI A BARÁT MEGOLDÁS MEGVALÓSÍTÁSÁRA
-----------------------------------------------------------

A vélemény és az észrevételek gondos mérlegelését követően az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy a Bizottság megfelelően reagált a panaszos valamennyi állítására.

**A békés megoldásra irányuló javaslat**

Az ombudsman alapokmánya[(2)](#(2)){#Footnote2} 3. cikkének (5) bekezdése arra utasítja az ombudsmant, hogy lehetőség szerint keressen megoldást az érintett intézménnyel a hivatali visszásság megszüntetésére és a panasz orvoslására.

Az ombudsman ezért a következő békés megoldásra irányuló javaslatot terjesztette a Bizottság elé:
> Az Európai Bizottságnak fontolóra kell vennie a panaszos besorolásának felülvizsgálatát.

Ez a javaslat a következő megfontolásokon alapult:

1 A panaszos a következő észrevételeket tette: Elfogadja az Információs Társadalmi Főigazgatóság által felajánlott álláshelyet azzal a feltétellel, hogy főigazgatósága, valamint Személyzeti és Igazgatási Főigazgatósága időben, azaz az év vége előtt megszervezi a szükséges írásbeli ajánlatot. Ez azonban egy belső félreértés miatt nem bizonyult lehetségesnek, mivel az általa felajánlott állás egy kutatási állás volt, amelyet még állandó álláshellyé kellett átalakítani. Erről 1999. december 21-én e-mailben tájékoztatták. Akkor már túl késő volt ahhoz, hogy visszatérjen egy másik főigazgatóságtól kapott szóbeli ajánlatra.

2 Az ombudsman kifejezetten felkérte a Bizottságot, hogy tegye meg észrevételeit a panaszos azon állításával kapcsolatban, hogy az Információs Társadalmi Főigazgatóságon belső félreértés történt a panaszos számára tervezett álláshely rendelkezésre állását illetően. Válaszában a Bizottság nem emelt kifogást a panaszos eseményekről szóló beszámolója ellen.

3 Helyes adminisztratív gyakorlat volt tisztességesen eljárni a munkaerő-felvételi eljárások során. A jelen ügyben úgy tűnt, hogy a panaszos azt hitte, hogy az Információs Társadalmi Főigazgatóság fogja felvenni, és hogy felvételére vonatkozhatnak a 626/95/EK rendeletben meghatározott, 1999 végéig alkalmazandó, eltérést engedő szabályok. Úgy tűnt továbbá, hogy a felvétel a Bizottság szolgálatainak belső félreértése miatt késett. Úgy tűnt, hogy a Bizottság elfogadta a panaszos azon érvét, amely szerint az ebből a félreértésből eredő negatív következményeket el lehetett volna kerülni azáltal, hogy a panaszost feltételes állásajánlattá tették volna.

4 Ilyen körülmények között az ombudsman arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a Bizottságnak a panaszos besorolására vonatkozó határozata tisztességtelen volt, és ez hivatali visszásságnak minősülhet.

**A Bizottság véleménye**

Véleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette:

A külső versenyvizsgán való sikeres részvétel nem jogosította fel az érintettet a felvételre. A Bizottság már megerősítette, hogy az Információs Társadalmi Főigazgatóságon nem állt rendelkezésre olyan álláshely, amely lehetővé tette volna a panaszos A5/A4 szintű tisztviselőként történő felvételét.

A panaszos azon érve, amely szerint feltételes állásajánlatot lehetett volna tenni, nem fogadható el. Minden állásajánlatot minden esetben meg kellett előznie a Bizottság valamely főigazgatósága által a megfelelő üres álláshelyre történő felvételre tett hivatalos javaslatnak, valamint a kinevezésre jogosult hatóság hivatalos felvételi határozatának. A panaszos esetében e feltételek egyike sem teljesült, és ezen eljárások alól nem volt kivétel.

Ilyen körülmények között a Bizottság nem tudott egyetérteni az ombudsman békés megoldásra irányuló kérésével. Ezenkívül az ilyen kérelem elfogadása megkérdőjelezné a más bővítési versenyvizsgák sikeres pályázóival szembeni bánásmódot is, akiket a bővítési időszak lejárta előtt bármilyen okból nem tudtak felvenni.

**A panaszos észrevételei**

Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát, és a következő további észrevételeket tette:

Szomorúan és megdöbbenve fogadta a Bizottság véleményét. A Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóság (R., V. és L.) közvetlenül tájékoztatta.

AZ AJÁNLÁS TERVEZETE
--------------------

**Az ajánlástervezet**

A hozzá benyújtott bizonyítékok alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy békés megoldás nem lehetséges. Az ombudsman ezért az alábbi ajánlástervezetet terjesztette a Bizottság elé az ombudsman alapokmánya 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban:

Az Európai Bizottságnak fontolóra kell vennie a panaszos besorolásának felülvizsgálatát.

Egy kivétellel az ajánlástervezet ugyanazokon a megfontolásokon alapult, mint az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslata. Ami a panaszos azon érvét illeti, hogy a Bizottság feltételhez kötött állásajánlatot tehetett volna, a Bizottság kifejtette, hogy minden ilyen ajánlat az álláshely rendelkezésre állásától függ, és hogy ez a feltétel a panaszos esetében nem teljesült. E magyarázat fényében az ombudsman úgy döntött, hogy ajánlástervezetének alátámasztása érdekében nem hivatkozik az ügy e vonatkozására.

**A Bizottság részletes véleménye**

Részletes véleményében a Bizottság megismételte az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatával kapcsolatos álláspontját. A Bizottság azonban sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egy korábbi szakaszban nem volt egyértelmű, hogy az Információs Társadalmi Főigazgatóságon nem állt rendelkezésre álláshely.

**A panaszos észrevételei**

Észrevételeiben a panaszos fenntartotta panaszát, és felkérte az ombudsmant, hogy gondoskodjon arról, hogy a Bizottság teljes felelősséget vállaljon az ügy kezelésének módjáért.

A HATÁROZAT
-----------

**1 Állítólagosan tisztességtelen és téves besorolás**

1.1 A panaszos, aki svéd állampolgár, sikeresen részt vett a COM/A/21/98 versenyvizsgán, és 1999 júliusában felkerült a tartaléklistára. A 626/95/EK tanácsi rendelet értelmében az új tagállamokból (Ausztria, Finnország és Svédország) származó jelöltek felvételére vonatkozó kedvező szabályok voltak alkalmazandók, amelyek ideiglenesen eltértek a rendes szabályoktól, különösen a jelöltek besorolása tekintetében. E rendelet érvényessége azonban 1999. december 31-én lejárt. 1999 decemberében a panaszos szóbeli ajánlatot kapott egy állásra a Bizottság Információs Társadalmi Főigazgatóságán (DG Information Society). Az írásbeli ajánlatot azonban csak 2000 májusában tették meg, és a panaszos 2000. szeptember 15-én kezdett dolgozni a Bizottságnak. Az A5-ös besorolási fokozat 3. fizetési fokozatába sorolták. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy 19 éves szakmai tapasztalatára tekintettel ez az eredmény nem volt sem tisztességes, sem helyes, ezért helyesbíteni kell.

1.2 Az Európai Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a panaszos felvétele az Európai Bizottság akkori teljes személyi állományára alkalmazandó jogszabályi és besorolási szabályoknak megfelelően történt. Azt állította, hogy a panaszost pontosan ugyanúgy kezelték, mint a bővítési versenyvizsgák összes többi pályázóját, akiket 1999. december 31. után vettek fel.

1.3 A Bizottság kiegészítő információkérésre adott válaszával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos elismerte, hogy a Bizottság az alkalmazandó szabályoknak megfelelően járt el, és így formálisan vagy jogilag nem követett el hibát.

1.4 Az Európai Bizottság méltánytalan eljárására vonatkozó állításának alátámasztására a panaszos a következő észrevételeket tette: Elfogadta az Információs Társadalmi Főigazgatóság által felajánlott álláshelyet azzal a feltétellel, hogy ez a főigazgatóság, valamint a Személyzeti és Igazgatási Főigazgatóság időben, azaz az év vége előtt megszervezi a szükséges írásbeli ajánlatot. Ez azonban egy belső félreértés miatt nem bizonyult lehetségesnek, mivel az általa felajánlott állás egy kutatási állás volt, amelyet még állandó álláshellyé kellett átalakítani. Erről 1999. december 21-én e-mailben tájékoztatták. Ekkor már túl késő volt ahhoz, hogy elfogadjon egy másik főigazgatóságtól kapott szóbeli ajánlatot.

1.5 Az ombudsman kifejezetten felkérte a Bizottságot, hogy tegye meg észrevételeit a panaszos azon állításával kapcsolatban, hogy az Információs Társadalmi Főigazgatóságon belső félreértés történt a panaszos számára tervezett álláshely rendelkezésre állását illetően. Az ombudsman megjegyzi, hogy sem az e felhívásra adott válaszában, sem az azt követő levelezésben a Bizottság nem emelt kifogást a panaszosnak az eseményekről szóló beszámolójával szemben.

1.6 Az ombudsman úgy véli, hogy helyes adminisztratív gyakorlat tisztességesen eljárni a munkaerő-felvételi eljárások során. A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a panaszos azt hitte, hogy az Információs Társadalmi Főigazgatóság fogja felvenni, és hogy felvételére vonatkozhatnak a 626/95/EK rendeletben meghatározott, 1999 végéig alkalmazandó, eltérést engedő szabályok. Úgy tűnik továbbá, hogy a felvétel a Bizottság szolgálatainak belső félreértése miatt késett, és mire a panaszost tájékoztatták arról, hogy az Információs Társadalmi Főigazgatóságon még nem áll rendelkezésére állandó álláshely, már túl késő volt ahhoz, hogy egy másik főigazgatóságtól kapott szóbeli ajánlatot fogadjon el.

1.7 Ilyen körülmények között az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottságnak a panaszos besorolására vonatkozó határozata tisztességtelen volt, és ez hivatali visszásságnak minősül.

1.8 A fenti megállapítás alapján és a munkájára vonatkozó szabályokkal összhangban az ombudsman javaslatot tett egy békés megoldásra, és felkérte az Európai Bizottságot, hogy fontolja meg a panaszos minősítésének felülvizsgálatát. A Bizottság elutasította ezt a javaslatot. Az ombudsman ezt követően ajánlástervezetet intézett a Bizottsághoz, amely szerint a Bizottságnak fontolóra kell vennie a panaszos besorolásának felülvizsgálatát. Ezt az ajánlástervezetet a Bizottság is elutasította.

1.9 Az ombudsman sajnálatát fejezi ki a Bizottság jelen ügyben tanúsított hozzáállása miatt. E vizsgálat során a Bizottság figyelmét több alkalommal felhívták a panaszos azon állítására, hogy az Információs Társadalmi Főigazgatóságon belső félreértés történt a panaszos számára tervezett álláshely rendelkezésre állását illetően. Ennek ellenére a Bizottság tartózkodott attól, hogy e kérdéssel kapcsolatban észrevételeket tegyen. Az ombudsman úgy véli, hogy ez a megközelítés nem felel meg azoknak a kötelezettségeknek, amelyeket az uniós jog ró a közösségi intézményekre az európai ombudsmannal és a panaszosokkal fenntartott kapcsolataik tekintetében.

**2 Következtetések**

2.1 Az ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján a következő kritikai észrevételt kell tenni:

{#CR09/2004}
> Bevált adminisztratív gyakorlat a munkaerő-felvételi eljárások tisztességes lefolytatása. A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a panaszos azt hitte, hogy az Információs Társadalmi Főigazgatóság fogja felvenni, és hogy felvételére vonatkozhatnak a 626/95/EK rendeletben meghatározott, 1999 végéig alkalmazandó, eltérést engedő szabályok. Úgy tűnik továbbá, hogy a felvétel a Bizottság szolgálatainak belső félreértése miatt késett, és mire a panaszost tájékoztatták arról, hogy az Információs Társadalmi Főigazgatóságon még nem áll rendelkezésére állandó álláshely, már túl késő volt ahhoz, hogy egy másik főigazgatóságtól kapott szóbeli ajánlatot fogadjon el. Ez hivatali visszásság.

2.2 Az ombudsman megjegyzi, hogy a jelen ügy egy tisztviselőnek Ausztria, Finnország és Svédország uniós csatlakozásával összefüggésben történő felvételére, valamint az ilyen felvételi eljárásokra vonatkozó különleges szabályokra vonatkozik. Úgy tűnik továbbá, hogy az ombudsman által feltárt hivatali visszásság nem vet fel elvi kérdéseket, mivel úgy tűnik, hogy azt az érintett bizottsági szolgálatok által egy konkrét ügyben elkövetett hibák okozták. Ennek megfelelően, bár teljes mértékben tisztában van azzal, hogy a Bizottság megközelítése milyen nehézségeket okozott a panaszosnak, az ombudsman úgy véli, hogy nem helyénvaló külön jelentést benyújtani az Európai Parlamentnek, amelyet az ombudsman 2004. évi éves jelentésében tájékoztatnak az ügyről.

2.3 Ami a fenti 1.9. pontban kifejtetteket illeti, az ombudsman úgy véli, hogy az Európai Bizottság és az európai ombudsman, valamint a panaszosok közötti kapcsolatok általános értékelésének részeként az Európai Parlament figyelmét is fel kell hívni az ügyre a 2004-es éves jelentésben.

2.4 Az ombudsman ezért lezárja az ügyet.

Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

Tisztelettel:

P. Nikiforos DIAMANDOUROS

*** ** * ** ***

[(1)](#Footnote1){#(1)} Ausztria, Finnország és Svédország csatlakozása következtében az Európai Közösségek tisztviselőinek felvételére vonatkozó különleges és átmeneti intézkedések bevezetéséről szóló, 1995. március 20-i 626/95/EK tanácsi rendelet (HL 1995. L 66., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 3. o.).

[(2)](#Footnote2){#(2)} Az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről szóló, 1994. március 9-i 94/262 európai parlamenti határozat (HL 1994. L 113., 15. o.).