# Határozat a gaboni technikai segítségnyújtásra vonatkozó szerződés alapján nyújtott uniós források visszafizettetéséről szóló európai bizottsági határozatról (1650/2021/EIS ügy)
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2023-03-15T10:00+01:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/167238)
---
> Az ügy a gaboni technikai segítségnyújtásra vonatkozó szerződés alapján nyújtott uniós források visszafizettetéséről szóló európai bizottsági határozatra vonatkozott. A panaszos úgy vélte, hogy az általa a szerződés „ajánlatkérő szerv" általi felfüggesztése során elfogadott védintézkedések költségét hozzá kellett volna adni a szerződés árához, és így uniós forrásokból kellett volna fedezni. A panaszos azt is állította, hogy mivel a Bizottság által visszafizettetett összeg megegyezik azzal az összeggel, amellyel az ajánlatkérő szerv a védintézkedések miatt tartozott a panaszosnak, a Bizottságnak ezzel az összeggel kellett volna ellentételeznie a visszafizettetni kívánt összeget.
>
> Az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság határozatának szilárd jogalapja van, és hogy ésszerű, ha a Bizottság visszafizetteti a pénzeszközöket. Az ombudsman ezért úgy zárta le a vizsgálatot, hogy nem állapított meg hivatali visszásságot.
>
A panaszról
-----------
**1.** A panaszos, egy uniós székhelyű, nemzetközi szolgáltatásokat nyújtó tanácsadó cég 2014 januárjában szerződést kötött az „ajánlatkérő hatósággal"[\[1\],](#_ftn1){#_ftnref1} az Európai Fejlesztési Alap (EFA) nemzeti programengedélyezőjével Gabonban. A szerződés egy gaboni szakképzési projekthez nyújtott hosszú távú nemzetközi technikai segítségnyújtásra vonatkozott.
**2.**Az Európai Unió gaboni küldöttsége az EU nevében jóváhagyta az EFA keretében történő finanszírozásra vonatkozó szerződést. Az Európai Bizottság nem szerződő fél volt, hanem az alapok adományozója. E minőségében nyomon követte és felügyelte a pénzeszközök elköltését.
**3.** A szerződés általános feltételei szerint az ajánlatkérő felfüggesztheti a szerződést, ha a szerződő fél nem teljesítette kötelezettségeit.[\[2\]](#_ftn2){#_ftnref2} Amennyiben ez megtörtént, a szerződő félnek védelmi intézkedéseket kellett elfogadnia.[\[3\]](#_ftn3){#_ftnref3} Az általános feltételek szerint az ilyen védelmi intézkedések által okozott költségek hozzáadhatók a szerződés árához, kivéve, ha a felfüggesztésre a szerződés szerződő fél általi megszegése vagy nemteljesítése miatt volt szükség[\[4\].](#_ftn4){#_ftnref4}
**4. 2016**februárjában az ajánlatkérő szerv értesítette a panaszost arról, hogy a szerződés félidős értékelésének lezárásáig felfüggesztette a szerződést, mivel nem teljesítette a szerződés keretében elfogadott outputokat. A felfüggesztés eredményeként a panaszos védintézkedéseket fogadott el.
**5. 2016**áprilisában az ajánlatkérő szerv tájékoztatta a panaszost arról a döntéséről, hogy megszünteti a szerződés felfüggesztését, annak ellenére, hogy nem került sor félidős értékelésre. Kijelentette, hogy a panaszos eddigi teljesítménye ellenére a panaszos 20 napon belül javasolhatja a szerződés módosítását bizonyos tevékenységek kiszervezése érdekében.
**6. 2016 augusztusában**a panaszos 32 720 EUR összegű terhelési értesítést nyújtott be az ajánlatkérő szervhez, amely a védintézkedések elfogadásával kapcsolatban felmerült költségeinek felelt meg.
**7. 2017 januárja és júniusa**között az ajánlatkérő szerv és a küldöttség eszmecserét folytatott a terhelési értesítésről. A küldöttség azzal érvelt, hogy mivel az ajánlatkérő szerv a panaszos nemteljesítése miatt felfüggesztette a szerződést, a Bizottság nem volt köteles fedezni a védelmi intézkedések költségeit. Az ajánlatkérő azt állította, hogy a szerződés felfüggesztéséről szóló határozatot a panaszos általi meg nem felelés észszerű vélelme alapján hozták meg, de mivel ezt a vélelmet a szerződés félidős értékelésének hiányában nem lehet megerősíteni vagy megcáfolni, a védintézkedéseket EFA-finanszírozásból kell fedezni. A szerződés 2017 októberében lejárt.
**8. 2020**októberében a küldöttség, amelyet az ajánlatkérő szerv bízott meg a szerződésből eredő, fel nem használt előre kifizetett összegek visszafizettetésével, tájékoztatta a panaszost arról a szándékáról, hogy 72 497,50 EUR összeget kíván visszafizettetni. A panaszos ezt követően kijelentette, hogy jogosult a fel nem használt összegek behajtását beszámítani azon összegbe, amellyel az ajánlatkérőnek a szerződés felfüggesztése során általa elfogadott biztosítási intézkedések címén tartozott. Ezért a panaszos csak 39 775,50 EUR-t fizetett, visszatartva a védintézkedések költségének megfelelő összeget (32 720 EUR).
**9. 2020. december 3-án**a küldöttség kijelentette, hogy fenntartja a védintézkedések finanszírozásával kapcsolatos álláspontját, és 32 720 EUR összegű terhelési értesítést küldött a panaszosnak. 2021. június 2-án a Bizottság behajtotta a 33 437,15 EUR összeget, amely magában foglalta a védintézkedések költségét és a késedelmi kamatot, levonva az összeget a Bizottság által a panaszosnak fizetendő másik kifizetésből.
**10. 2021 februárja és júliusa**között a panaszos és a Bizottság további levelezést folytatott. A Bizottság jóváhagyta a küldöttségnek a védintézkedések többletköltségei finanszírozásának megtagadásával kapcsolatos álláspontját.
**11.**A Bizottság válaszaival elégedetlen panaszos 2021 szeptemberében az ombudsmanhoz fordult.
A vizsgálat
-----------
**12.**A vizsgálat során az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy adjon további felvilágosítást a panaszos egyes érveivel kapcsolatos álláspontjáról.
A védelmi intézkedések többletköltségeinek uniós forrásokból történő finanszírozásának Bizottság általi megtagadásáról
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
### Az ombudsman elé terjesztett érvek
**13.**A panaszos azzal érvelt, hogy indokolatlan volt a Bizottság azon döntése, hogy a védelmi intézkedések költségeit nem számította bele az EFA által finanszírozott összegbe. A panaszos azzal érvelt, hogy a szerződés felfüggesztése a teljesítés elmulasztásának feltételezésén alapult, amit soha nem erősítettek meg. A szerződés félidős értékelésére soha nem került sor, ezért a felfüggesztést megszüntették.
**14.** A panaszos továbbá azt állította, hogy 2016. március 3-án, tehát az általános feltételekben meghatározott 30 napos határidőn belül \[5\] értesítette az ajánlatkérő szervet arról a szándékáról, hogy a védintézkedésekkel kapcsolatos költségek megtérítését kívánja kérni.{#_ftnref5}
**15.**A Bizottság azzal érvelt, hogy nem talált olyan bizonyítékot, amely alátámasztaná azt az álláspontot, hogy az ilyen védelmi intézkedések által okozott költségeket hozzá kell adni a szerződéses árhoz, és hogy ezt a levélváltások során következetesen közölte a panaszossal. A Bizottság szerint a szerződés felfüggesztésének oka az volt, hogy a panaszos nem teljesítette a felfüggesztésről szóló határozatban foglaltakat, és erről az ajánlatkérő több levélben is beszámolt. A Bizottság azt is kifejtette, hogy az ajánlatkérőnek a felfüggesztés megszüntetésére vonatkozó döntése attól függött, hogy a panaszos 20 napon belül benyújtja-e a szerződésmódosítás tervezetét, kiszervezve bizonyos tevékenységeket. A panaszos ezt elmulasztotta. A Bizottság továbbá azt állította, hogy a félidős értékelés elvégzésének elmulasztása a panaszos együttműködésének hiányára vezethető vissza, és nem változtatott azon a következtetésen, hogy a felfüggesztésre a panaszos mulasztása miatt került sor.
**16.** A Bizottság ezért fenntartotta, hogy a panaszos nem jogosult a védelmi intézkedések költségeinek megtérítésére, mivel az általános feltételek vonatkozó cikke[\[6\]](#_ftn6){#_ftnref6} alkalmazandó, amely szerint a védelmi intézkedések nem adhatók hozzá a szerződéses árhoz, ha a felfüggesztést a szerződő fél nemteljesítése okozta.
**17.** A Bizottság azzal is érvelt, hogy a panaszos nem értesítette az ajánlatkérő szervet arról a szándékáról, hogy a 30 napos határidőn belül követelni kívánja a védelmi intézkedések többletköltségeit[\[7\].](#_ftn7){#_ftnref7} A Bizottság jelezte, hogy bár a panaszos a szerződés felfüggesztéséről szóló értesítést követően többször is egyeztetett az ajánlatkérő szervvel és a Bizottsággal, a többletköltségekre vonatkozó *hivatalos*kérelmét csak 2016. május 24-én, azaz a határidőn túl küldte meg. Tehát még ha a felfüggesztésre nem is a panaszos szerződésszegése miatt került volna sor, a panaszos nem lett volna jogosult a többletköltségek kompenzálására, mivel elmulasztotta az erre vonatkozó kérelem benyújtásának határidejét.
### Az ombudsman értékelése
**18. Szerződéses ügyekkel kapcsolatos**ügyekben az ombudsman hatáskörébe tartozik annak vizsgálata, hogy az érintett uniós intézmény koherens és észszerű módon ismertette-e a panaszossal intézkedéseinek jogalapját, és megindokolta-e a szerződés szerinti konkrét álláspontját. Az ombudsmannak nem feladata annak megállapítása, hogy valamelyik fél megsértette-e a szerződést.
**19.** Az általános feltételek[\[8\]](#_ftn8){#_ftnref8} szerint az ajánlatkérő szerv a szerződő fél nemteljesítése miatt felfüggesztheti a szerződést. A felfüggesztésről szóló határozatában az ajánlatkérő kifejezetten hivatkozott az általános szerződési feltételek vonatkozó rendelkezésére, megállapítva, hogy a panaszos bizonyos szerződéses kötelezettségeket nem teljesített időben. Az ajánlatkérő megismételte a panaszos teljesítményével kapcsolatos aggályait, és több alkalommal késett a későbbi levelezésben. Ezért úgy tűnik, hogy a szerződés felfüggesztésére vonatkozó döntése nem gyanún vagy vélelmen alapult, amint azt a panaszos sugallja, hanem inkább azon a megállapított megállapításon, hogy a panaszos nem teljesítette kötelezettségeit. A Bizottság által szolgáltatott bizonyítékok arra is utalnak, hogy ellenőrizte a panaszos szerződésteljesítési módjának hiányosságait.
**20.** Az a tény, hogy az ajánlatkérő megszüntette a felfüggesztést, és arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy a panaszos teljesítményével kapcsolatos problémákat nem erősítették meg, ami azt jelenti, hogy a panaszos kártérítést követelhet a védintézkedések miatt felmerült költségeiért, nem köti a Bizottságot az üggyel kapcsolatos álláspontját illetően. Az ajánlatkérő felfüggesztő határozatában kijelentette, hogy a szerződést a félidős értékelés következtetéseinek rendelkezésre állásáig felfüggeszti. Úgy tűnik azonban, hogy a felfüggesztés időtartamára utalt, és nem jelezte, hogy az arra vonatkozó következtetés, hogy a panaszos megszegte-e a szerződést, a félidős értékelés tényleges *eredményeitől*függ. Bár az ombudsman vizsgálata nem tudta megerősíteni, hogy a panaszos együttműködött-e az ajánlatkérő szervvel a félidős értékelés megkönnyítése érdekében, ez nem változtat azon a következtetésen, hogy a felfüggesztés oka a panaszos mulasztása volt. Ez a következtetés nem függött a félidős értékelés eredményeitől. Ezenkívül úgy tűnik, hogy a felfüggesztés megszüntetését ahhoz a feltételhez kötötték, hogy a panaszos 20 napon belül benyújtsa a szerződésmódosítás tervezetét. A panaszos azonban nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely arra utalna, hogy eleget tett volna ennek a követelménynek.
**21.** A Bizottság nem utasította az ajánlatkérő szervet arra, hogy milyen álláspontot képviseljen a többletköltségekkel kapcsolatban, hanem csak azon véleményét fejezte ki, hogy azokat nem kellene beleszámítani a szerződés teljes összegébe. A bizonyítékok arra utalnak, hogy a Bizottság ezt az álláspontot következetesen képviselte az eljárás során. Ezért a Bizottságot nem kötötte az ajánlatkérőnek a védintézkedésekkel kapcsolatos álláspontja[\[9\].](#_ftn9){#_ftnref9}
**22.**A fentiekre tekintettel ésszerűnek tűnik, hogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a védintézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat nem az EFA-ból kell finanszírozni.
**23.**Nincs egyetértés abban, hogy a panaszos mikor értesítette hivatalosan az ajánlatkérő szervet arról a szándékáról, hogy a védintézkedésekkel kapcsolatos költségek megtérítését kéri, és ezért arról sem, hogy betartotta-e az általános feltételekben meghatározott 30 napos határidőt. Tekintettel azonban a fenti következtetésre, miszerint úgy tűnik, hogy a Bizottságnak szilárd jogalapja van arra a következtetésre, hogy a védintézkedéseket nem szabad az EFA-ból finanszírozni, az ombudsmannak nem kell állást foglalnia ebben a kérdésben.
A Bizottság azon határozatáról, hogy visszatérítteti a védintézkedések többletköltségeit
----------------------------------------------------------------------------------------
### Az ombudsman elé terjesztett érvek
**24.** A panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság által a terhelési értesítésében követelt összeg (32220 EUR) megegyezik azzal az összeggel, amellyel az ajánlatkérő szerv a védintézkedések költségeiért tartozik a panaszosnak. Kijelentette, hogy a fel nem használt összegekkel kapcsolatos tartozását azzal az összeggel kell ellentételezni, amellyel állítása szerint az ajánlatkérő szervnek tartozik. Érvelésének alátámasztására a panaszos az általános feltételek[\[10\]](#_ftn10){#_ftnref10} vonatkozó rendelkezésére hivatkozott.
**25.**A panaszos azt állította, hogy mivel a Bizottság az ajánlatkérő szerv nevében járt el, amikor a fel nem használt összegeket igényelte, figyelembe kellett volna vennie ezt a szerződéses jogviszonyból eredő kártérítési kötelezettséget. A panaszos azt állította, hogy ez a kötelezettség elkülönül a Bizottság azon döntésétől, hogy nem finanszírozza a védintézkedéseket az EFA-ból. A panaszos ezért jogellenesnek ítélte a Bizottság jóváírási értesítését.
**26.** A Bizottság kijelentette, hogy következetesen tájékoztatta az ajánlatkérő szervet azon álláspontjáról, hogy a panaszos által igényelt összeg nem fedezhető az EFA keretében nyújtott finanszírozásból. A Bizottság azzal érvelt, hogy az EU nem szerződő fél, hanem csupán a pénzeszközök adományozója. Ezért az általános feltételekkel[\[11\]](#_ftn11){#_ftnref11} összhangban a Bizottság jogosult volt a szerződés alapján túlfizetett összegek visszafizettetésére. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy terhelési értesítésének kibocsátása nem érinti a panaszos azon jogát, hogy bármilyen összeget követeljen az ajánlatkérő szervtől, amennyiben úgy ítéli meg, hogy a szerződés felfüggesztéséről szóló határozat vagy a szerződés végrehajtására vonatkozó bármely más határozat befolyásolta szerződéses jogait.
**27.**A Bizottság azt is hangsúlyozta, hogy továbbra is elszámoltatható az Európai Parlament és a Tanács felé az uniós források megfelelő felhasználásáért. A költségvetés-végrehajtási feladatok átruházása csak a Bizottság felelősségének jellegét módosítja, amely a tényleges végrehajtásról a végrehajtott feladatok ellenőrzésére és nyomon követésére változik.
### Az ombudsman értékelése
**28.** A Bizottság nem részes fele a panaszos és az ajánlatkérő között létrejött szerződésnek. Ezért észszerű és jogszerű azt a következtetést levonni, hogy a Bizottság mint a pénzeszközök adományozója jogosult volt azon összegek visszafizettetésére, amelyeket az EFA keretében nem tartott támogathatónak. Úgy tűnik, hogy az általános feltételek vonatkozó cikke[\[12\],](#_ftn12){#_ftnref12} amelyre a panaszos érvelésének alátámasztása érdekében hivatkozik, feljogosítja az ajánlatkérő szervet arra, hogy a szerződő fél által neki fizetendő összegeket úgy ellentételezze, hogy nem fizeti ki a szerződő félnek járó egyenértékű összegeket. Nem vonatkozik a beszedési utalványokat kibocsátó harmadik felekre. Ezért ez a rendelkezés nem alkalmazandó a szóban forgó ügyre.
**29.** Amint az fentebb bemutatásra került, indokoltnak tűnik a Bizottság azon döntése, hogy a védintézkedésekkel kapcsolatos kiadásokat nem veszi bele az EFA-ból finanszírozott szerződés teljes összegébe. Ezért az általános feltételek[\[13\]](#_ftn13){#_ftnref13} alapján, amelyek feljogosítják az EU-t a szerződő félnek a végleges összeget meghaladóan kifizetett összegek visszafizettetésére, a Bizottság 32 720 EUR összeget követelő terhelési értesítése jogszerűnek tűnik.
**30.**Tekintettel arra, hogy a Bizottság nem utasította az ajánlatkérő szervet arra, hogy milyen álláspontot képviseljen a védelmi intézkedések visszatérítésével kapcsolatban, az az érv is észszerű, hogy a panaszos továbbra is jogosult ezen összegeknek az ajánlatkérő szervtől való követelésére. A Bizottság ezzel kapcsolatos álláspontja nem érinti a panaszos és az ajánlatkérő közötti szerződéses kapcsolatot.
**31.**A fentiekre tekintettel az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.
Következtetés
-------------
A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet[\[14\]:](#_ftn14){#_ftnref14}
**A Bizottság nem követett el hivatali visszásságot.**
A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.
Tina Nilsson az ügykezelési osztály
vezetője
<br />
Strasbourg, 2023. 13.
[\[1\]](#_ftnref1){#_ftn1} Az ajánlatkérő szerv a szóban forgó közbeszerzési szerződés odaítéléséért felelős szerv, a jelen esetben a *Contrat de Services N° FED/2013/333-881* „*Assistance technique internationale long terme au projet d'appui à la formation et l'insertion professionnelles au Gabon"*.
[\[2\]](#_ftnref2){#_ftn2} Az Európai Unió vagy az Európai Fejlesztési Alap által finanszírozott külső tevékenységekre vonatkozó szolgáltatási szerződések általános feltételei 34. cikkének (4) bekezdése: „Amennyiben*a szerződő fél nem teljesíti valamely kötelezettségét a szerződés rendelkezéseivel összhangban, az ajánlatkérő szerv nem sérti a 34.2. cikk szerinti jogát, és az alábbi jogorvoslatokra is jogosult: a) a kifizetések felfüggesztése; és/vagy b) a kifizetések csökkentése vagy visszafizettetése a mulasztás mértékével arányosan*".
[\[3\]](#_ftnref3){#_ftn3} Az általános feltételek 35. cikkének (3) bekezdése
[\[4\]](#_ftnref4){#_ftn4} Az általános feltételek 35. cikkének (4) bekezdése
[\[5\]](#_ftnref5){#_ftn5} Az általános feltételek 35. cikkének (5) bekezdése
[\[6\]](#_ftnref6){#_ftn6} Az általános feltételek 35. cikkének (4) bekezdése
[\[7\]](#_ftnref7){#_ftn7} Az általános feltételek 35. cikkének (5) bekezdése
[\[8\]](#_ftnref8){#_ftn8} Az általános feltételek 34. cikkének (4) bekezdése
[\[9\]](#_ftnref9){#_ftn9} E tekintetben lásd még az ombudsmannak az Európai Bizottság ellen benyújtott 901/2011/OV sz. panasszal kapcsolatos vizsgálatot lezáró határozatának 37. pontját, amely a következő internetcímen érhető el: [https://www.ombudsman.europa.eu/en/decision/en/12085](/hu/decision/hu/12085).
[\[10\]](#_ftnref10){#_ftn10} 31. cikk (3) bekezdés: „Az*ajánlatkérő szervnek visszafizetendő összegek beszámíthatók a szerződő félnek járó bármilyen összegbe. Ez nem érinti a fél azon jogát, hogy részletekben történő fizetésről állapodjon meg."*
[\[11\]](#_ftnref11){#_ftn11} 31. cikk (5) bekezdés: „Az*ajánlatkérő szerv előjogainak sérelme nélkül, az Európai Unió -- szükség esetén -- adományozóként bármilyen módon eljárhat a behajtás érdekében*".
[\[12\]](#_ftnref12){#_ftn12} Az általános feltételek 31. cikkének (3) bekezdése
[\[13\]](#_ftnref13){#_ftn13} Az általános feltételek 31. cikkének (5) bekezdése
[\[14\]](#_ftnref14){#_ftn14} Ezt a panaszt az [európai ombudsman végrehajtási rendelkezések elfogadásáról szóló határozatával összhangban átruházott ügykezelés keretében kezelték.](/hu/legal-basis/implementing-provisions/en#hl10)