Tisztelt U. úr! 2000. április 27-én
Ön a német Industrie- und Handelskammer nevében panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz az Európai Bizottság ellen, amely arra vonatkozott, hogy a Bizottság hogyan kezelte az ECIP-támogatás iránti kérelmet.
2000. május 19‐én észrevételezésre továbbítottam a panaszt a Bizottságnak.
2000. június 13-i levelében Ön további információkkal szolgált a panasszal kapcsolatban.
A Bizottság 2000. október 12-én nyilvánított véleményt az Ön panaszáról. 2000. október 20-án továbbítottam Önnek a Bizottság véleményét azzal a felhívással, hogy amennyiben kívánja, tegye meg észrevételeit. 2000. november 27-én megküldte a Bizottság véleményével kapcsolatos észrevételeit.
Azért írok most, hogy tájékoztassam Önöket az elvégzett vizsgálatok eredményeiről.

A PANASZ

1998 novemberében
az Industrie- und Handelskammer (Ipari és Kereskedelmi Kamara) € 48 420 ECIP (a továbbiakban: EK beruházási partnerek) támogatás iránti kérelmet nyújtott be egy Kínában tartandó előadásra. A kérelmet az Investitionsbank Schleswig-Holstein meghatalmazott partneren keresztül 1998. július 8-án nyújtották be a Bizottsághoz.
1998. október 8-án a Bizottság tájékoztatta az Investitionsbankot, hogy az ECIP irányítóbizottsága megvizsgálta a kérelmet, és a Bizottság szolgálatai azt támogatták.
A Bizottság levelének utolsó bekezdése a következőképpen szólt:

„Ez az információ nem érinti a javaslat Bizottság általi hivatalos jóváhagyását, és mint ilyen, ez a levél nem jelent semmilyen kötelezettségvállalást a Bizottság részéről. A Bizottság kellő időben közli Önnel hivatalos határozatát, adott esetben az aláírásához szükséges szerződéses dokumentummal együtt.”

A Bizottság soha nem írta alá azt a szerződést, amelyben ígéretet tett volna a támogatás nyújtására.
A panaszos a következő állításokat teszi:
(1) A Bizottság nem írta alá a vonatkozó szerződést
(2) A Bizottság nem bocsátotta rendelkezésre a támogatást.

A VIZSGÁLAT

A Bizottság véleménye
Véleményében a Bizottság a következő észrevételeket tette:
1998. október 8-i levelének utolsó bekezdése megállapította, hogy ez a levél nem jelent semmilyen kötelezettségvállalást a Bizottság részéről.
1999 egészében a Bizottság általában nem írt alá az 1998. december 31. után igényelt ECIP-finanszírozásra vonatkozó szerződéseket. Az ECIP pénzügyi eszköz Bizottság általi irányításának jogalapját képező, 1996. január 29-i 213/96/EK tanácsi rendelet 1999. december 31-én hatályát vesztette. A Bizottság úgy határozott, hogy nem javasolja a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek e rendelet érvényességének meghosszabbítását. Ezt a döntést a Bizottság politikáinak általános racionalizálása, valamint a Bizottság szolgálatai pénzgazdálkodási feladatainak reformja és egyszerűsítése részeként kellett meghozni.
Így 1999. december 31. után egyetlen ECIP-intézkedést sem lehetett értékelni, jóváhagyni vagy megkötni. Ez többek között a panaszos által benyújtott kérelemre is vonatkozott. A Bizottság azonban olyan intézkedést javasolt, amely lehetővé teszi az 1999. december 31. előtt aláírt egyedi finanszírozási szerződések tárgyát képező ECIP-fellépések nyomon követését.
2000. április 14-én valamennyi érdekelt felet erről írásban tájékoztatták.
A panaszos észrevételeiben
a panaszos rámutatott, hogy jogi szempontból a Bizottság álláspontja minden bizonnyal elfogadható. A panaszos azonban hangsúlyozta, hogy a Bizottság eljárása általános nyugtalanságot keltett. A Bizottság belső eljárásaiból eredő számos késedelmet követően a felpereseket tájékoztatták arról, hogy a vonatkozó programot megszüntették, és ezért a kérelmeket már nem lehet kezelni. A panaszos azzal érvelt, hogy ez nem keltette azt az érzést a felperesekben, hogy a Bizottság megfelelően figyelembe vette volna jogos érdekeiket és az általuk befektetett munkát.

A HATÁROZAT

1 A szerződés aláírásának elmulasztása
1.1 A panaszos, a német Industrie- und Handelskammer (Ipari és Kereskedelmi Kamara) 1998 novemberében € 48 420 ECIP ("EK Beruházási Partnerek") támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz egy Kínában tartandó előadásra. A Bizottság 1998. október 8-án tájékoztatta a panaszost, hogy az ECIP irányítóbizottsága megvizsgálta a kérelmet, és a Bizottság szolgálatai azt támogatták. A szerződést azonban a Bizottság nem írta alá. A panaszos azzal érvel, hogy a Bizottságnak alá kellett volna írnia ezt a szerződést.
1.2 Az Európai Bizottság emlékeztet arra, hogy 1998. október 8-i levelének utolsó bekezdése kimondta, hogy ez a levél nem jelent semmilyen kötelezettségvállalást az Európai Bizottság részéről.
1.3 Az Európai Bizottság a következő magyarázatokkal is szolgált: 1999 egészében a Bizottság általában nem írt alá az 1998. december 31. után igényelt ECIP-finanszírozásra vonatkozó szerződéseket. Az ECIP pénzügyi eszköz Bizottság általi irányításának jogalapját képező, 1996. január 29-i 213/96/EK tanácsi rendelet 1999. december 31-én hatályát vesztette. A Bizottság úgy határozott, hogy nem javasolja a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek e rendelet érvényességének meghosszabbítását. Ezt a döntést a Bizottság politikáinak általános racionalizálása, valamint a Bizottság szolgálatai pénzgazdálkodási feladatainak reformja és egyszerűsítése részeként kellett meghozni.
1.4 Az ombudsman úgy véli, hogy az 1998. október 8-i levél utolsó bekezdéséből az következik, hogy a Bizottságot nem terhelte jogi kötelezettség a vonatkozó szerződés aláírására. Helyénvalónak tartja azonban, hogy ezzel összefüggésben további észrevételt tegyen.
1.5 A fentiek alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság részéről nem történt hivatali visszásság az első állítást illetően.
2 A támogatás felszabadításának elmulasztása
2.1 A panaszos azzal érvel, hogy a Bizottságnak fel kellett volna szabadítania a támogatást.
2.2 Az Európai Bizottság hallgatólagosan tagadja, hogy köteles lett volna támogatást nyújtani a panaszosnak.
2.3 Az ombudsman úgy véli, hogy tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság nem volt köteles aláírni a szerződést, nem kötelezhető a támogatás felszabadítására sem.
2.4 A fentiek alapján úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság nem követett el hivatali visszásságot a második állítást illetően.
3 Következtetés
Az európai ombudsman e panasszal kapcsolatos vizsgálatai alapján úgy tűnik, hogy a Bizottság részéről nem történt hivatali visszásság.
Erről a döntésről az Európai Bizottság elnökét is tájékoztatni fogják.

TOVÁBBI MEGJEGYZÉSEK

Az ombudsman megjegyzi, hogy a jelen ügyben a támogatás iránti kérelmet 1998 júliusában nyújtották be. A panaszost azonban csak 2000 áprilisában tájékoztatták arról, hogy kérelmét már nem lehet figyelembe venni, mivel a vonatkozó rendelet 1999 végén hatályát vesztette. Az ombudsman úgy véli, hogy hasznos lenne, ha a Bizottság a jövőben a megfelelő ügyintézés érdekében tájékoztatni tudná a kérelmezőket az esetleges késedelmek okairól, és a lehető leghamarabb értesítené őket, ha arra a következtetésre jutna, hogy kérelmeiket már nem lehet figyelembe venni.
Tisztelettel:
Jacob SÖDERMAN