- HU Magyar
A gépi fordításokban előfordulhatnak az egyértelműséget és a pontosságot potenciálisan csökkentő hibák; az ombudsman nem vállal felelősséget az esetleges eltérésekért. A legmegbízhatóbb és jogilag korrekt tájékoztatásért olvassa el a fenti linken található, angol nyelvű forrásverziót.
Bővebb információért tekintse meg nyelvi és fordítási politikánkat.
Határozat a közös érdekű projektek jelenlegi listáján szereplő gázprojektek fenntarthatósági értékelésére vonatkozó európai bizottsági fellépésről szóló 1991/2019/KR sz. ügyben
Határozat
Ügy 1991/2019/KR - Vizsgálat megindítása Hétfő | 10 február 2020 - Határozat Kedd | 17 november 2020 - Érintett intézmények Európai Bizottság ( További vizsgálat nem indokolt ) - Ország Németország
Az ügy a gázprojekteknek a közös érdekű projektek 2019. évi uniós listájára való felvételére vonatkozott. Ezek határokon átnyúló energiainfrastruktúra-projektek, amelyeknek elő kell segíteniük az uniós energia- és éghajlat-politikai célkitűzések elérését. A panaszos aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a közös érdekű projektek említett listáján szereplő gázprojektek fenntarthatóságát nem értékelték kielégítően, ahogy az szükséges.
A Bizottság már elismerte, hogy a javasolt gázprojektek fenntarthatósági értékelése az adatok hiánya és a nem megfelelő módszertanok miatt elmaradt az optimálistól. A vizsgálat során a Bizottság arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy aktualizálja a közös érdekű projektek következő, 2021-ben elkészítendő listájára felveendő projektek fenntarthatóságának értékeléséhez használt kritériumot.
Ez az aktualizálás többek között várhatóan figyelembe veszi a CO 2 és a metán egyensúlyát, valamint a hatékonysági hatásokat a projektek értékelése során. A mutató várhatóan tükrözi az infrastruktúrának az adott uniós tagállam energiatermelésének teljes üvegházhatásúgáz-intenzitására gyakorolt várható hatását, valamint magának az infrastruktúrának a működéséhez kapcsolódó kibocsátásokat.
Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság a közös érdekű projektek következő listájára vonatkozó döntés meghozatala előtt biztosítani fogja, hogy ez a frissítés rendelkezésre álljon. A közös érdekű projektek következő listájának elfogadására várhatóan 2021 utolsó negyedévében kerül sor.
Tekintettel az EU éghajlatváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzéseire, sajnálatos, hogy a gázprojekteket anélkül vették fel a közös érdekű projektek korábbi listáira, hogy fenntarthatóságukat megfelelően értékelték volna. Ez azt jelentette, hogy nem lehetett rangsorolni őket a legfenntarthatóbbak azonosítása érdekében. A Bizottság azonban megteszi a szükséges intézkedéseket, így jelenleg nem indokolt az ombudsman további vizsgálata.
A panasz előzményei
1. A közös érdekű projektek kulcsfontosságú, határokon átnyúló infrastrukturális projektek, amelyek összekapcsolják az uniós országok energiarendszereit azzal a céllal, hogy segítsék az EU-t energiapolitikai és éghajlat-politikai célkitűzéseinek elérésében. 2013 óta az Európai Bizottság kétévente összeállítja a közös érdekű projektek listáját (a továbbiakban: a közös érdekű projektek listája). Az e listán szereplő projektek gyorsított tervezési és engedélyezési eljárásokban részesülhetnek, és jogosultak lehetnek az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz [1] keretében nyújtott uniós finanszírozásra.
2. A TEN-E rendelet [2] létrehozza a közös érdekű projektek azonosításának, tervezésének és végrehajtásának keretét. Kilenc stratégiai jelentőségű földrajzi energiainfrastruktúra-prioritásnak minősülő folyosót határoz meg a villamos energia, a gáz és az olaj területén.
3. A panaszos egy környezetvédelmi nem kormányzati szervezetnek dolgozik. 2019. október 19. és 28. között a panaszos és a Bizottság számos e-mailt váltott a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos projekteknek a közös érdekű projektek negyedik listájára (a legutóbbi listára) való felvételéről. A panaszos aggodalmát fejezte ki egy adott gázprojekt fenntarthatóságával és annak értékelésével kapcsolatban, mielőtt a Bizottság úgy döntött, hogy felveszi a projektet a közös érdekű projektek listájára.
4. E véleménycsere során a Bizottság hivatkozott az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (ACER) véleményére, amely aggályokat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy a közös érdekű projektek listájának összeállítása során hogyan értékelik a gázprojektek fenntarthatóságát, és ez mit jelent e projektek hosszú távú életképessége szempontjából [3].
5. A Bizottság jelezte a panaszosnak, hogy a közös érdekű projektek jövőbeli listáira pályázó projektek elemzésének részeként dolgozik a gázprojektek fenntarthatóságának értékelésére szolgáló analitikai eszközök és eljárások javításán.
6. A panaszos azonban megismételte aggályait azzal kapcsolatban, hogy a közös érdekű projektek negyedik listája olyan projekteket tartalmaz, amelyeket nem értékeltek érdemben az éghajlatra vagy a fenntarthatóságra gyakorolt hatások szempontjából. Mivel a panaszos elégedetlen volt a Bizottság válaszával, 2019. október 29-én az ombudsmanhoz fordult.
A vizsgálat
7. Az ombudsman vizsgálatot indított annak megvizsgálására, hogy a Bizottság törekedett-e annak biztosítására, hogy a gázprojektek fenntarthatóságát még a közös érdekű projektek listájára való felvételük előtt értékeljék, és ha igen, hogyan [4].
8. A vizsgálat során az ombudsman részletes kérdéseket küldött a Bizottságnak [5], és megkapta válaszát [6], amellyel kapcsolatban a panaszos észrevételeket tett [7].
9. 2020. szeptember 22-én az ombudsman vizsgálati csoportja tájékoztatást kért a Bizottságtól a 2020 közepére bejelentett új fenntarthatósági kritériumról, valamint egy kapcsolódó tanulmányról. A Bizottság 2020. október 27-én nyújtotta be az aktualizált információkat.
Az ombudsman elé terjesztett érvek
A közös érdekű projektek korábbi fenntarthatósági értékelései
10. A Bizottság elmondta, hogy a közös érdekű projektek negyedik listája előtt különböző módon értékelték a javasolt gázprojektek fenntarthatóságát. Az egységesen rendelkezésre álló, következetes és pontos adatok hiánya azonban megakadályozta a teljes mértékben kielégítő és következetes értékelést. A közös érdekű projektek negyedik listájának egyik célja ennek kijavítása volt. Ezért a Gázpiaci Szállításirendszer-üzemeltetők Európai Hálózata (ENTSOG)[8] megbízást kapott arra, hogy költség-haszon elemzésébe foglaljon bele egy fenntarthatósági értékelést. Ennek célja az volt, hogy biztosítsa a fenntarthatósághoz szükséges egységes értékelést és következetességet, amelyet a javasolt gázprojektek rangsorolása során alkalmazni kell. Ez volt az első alkalom, hogy kísérletet tettek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében megnyilvánuló fenntarthatósági előnyök számszerűsítésére.
11. A Bizottság elmondta, hogy az ENTSOG által javasolt megközelítés azon a feltételezésen alapult, hogy valamennyi gázprojekt automatikusan csak pozitív előnyökkel járna a szén-dioxid-kibocsátás mérséklése szempontjából, mivel a tüzelőanyagok szénről gázra váltanak, és a megújuló gáz jelentős hányada [9]. A negatív hatásokat, például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának lehetséges növekedését nem vették figyelembe. Mivel nem készült részletes elemzés az egyes országok eltérő helyzetéről, a valós projektspecifikus fenntarthatósági előnyök láthatatlanok és számszerűsíthetetlenek maradnának. Ez a megközelítés tehát nem tette lehetővé a valóban fenntarthatósági előnyökkel járó projektek és az olyan projektek közötti különbségtételt, amelyek nem járnak fenntarthatósági előnyökkel, és amelyek akár növelhetik is az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A Bizottság jelezte, hogy a közös érdekű projektek negyedik listájára vonatkozó értékelési módszertan 2019 tavaszán történő kidolgozása és alkalmazása során felismerte a javasolt gázprojektek fenntarthatósági értékelésének hiányosságait.
12. 2019 szeptemberében az ACER nyilvánosan hivatkozott az értékelési módszertan hiányosságaira. Megjegyezte, hogy a közös érdekű projektek kiválasztási folyamata során alkalmazott megközelítés, nevezetesen az, hogy nem alkalmazzák az ENTSOG által benyújtott fenntarthatósági értékelést, és nem javasolnak alternatívát, jelentős hiányosságokhoz vezet a projektek fontos előnyeinek vagy hátrányainak értékelésében. Az ACER szerint a projektek fenntarthatósághoz való hozzájárulására vonatkozó megbízható értékelés hiánya nagy bizonytalansághoz és kétségekhez vezet a projektek hosszú távú életképességét (vagy akár szükségességét) illetően.
13. A Bizottság megjegyezte, hogy a fenntarthatósági értékelés nem szolgált alapul e gázprojektek közös érdekű projekt státuszának odaítéléséhez. Megállapította, hogy a közös érdekű projektek listáján szereplő valamennyi gázprojekt „eddig hozzájárult azon többi kritériumhoz [..], amelyek alapján azokat közös érdekű projektként választották ki”[10].
14. A panaszos nem értett egyet a Bizottság azon következtetésével, hogy a közös érdekű projektek listáján szereplő gázprojektek fenntarthatóságát megfelelően értékelték. Azzal érvelt, hogy az ACER véleménye szerint az értékelés hibás, és ezért nem felelhet meg teljes mértékben az uniós jognak. A panaszos továbbra is azon a véleményen volt, hogy a Bizottságnak újra kell értékelnie a közös érdekű projektek jelenlegi listáján szereplő valamennyi fosszilistüzelőanyag-projektet.
A közös érdekű projektek jövőbeli fenntarthatósági értékelései
15. A Bizottság kijelentette, hogy folyamatban van egy aktualizált fenntarthatósági kritérium kidolgozása, amelynek készen kell állnia a közös érdekű projektek ötödik listájára pályázó projektek értékelésére.[11] E célból a Bizottság tanulmányt rendelt meg a közös érdekű projektek listájára pályázó projektek fenntarthatóságának elemzésére szolgáló releváns adatgyűjtés és elemzési módszerek meghatározása céljából. Ezt a tanulmányt publikálták.[12]
16. A tanulmány eredményei alapján a Bizottság jelezte, hogy működőképessé teszi a fenntarthatósági kritériumot. A tanulmány számos ajánlást tartalmaz, amelyek beépítése érdekében a Bizottság együttműködik az ENTSOG-gal. Emellett a regionális csoportok módszertant fognak kidolgozni annak érdekében, hogy a fenntarthatósági kritériumot beépítsék a jövőbeli közös érdekű projektek kiválasztási folyamatába.[13] A Bizottság azt is jelezte, hogy a projektek fenntarthatósága értékelésének új meghatározása érdekében az európai zöld megállapodásra [14] és a dekarbonizációs átállásra támaszkodik [15].
17. Az aktualizált fenntarthatósági kritériumnak biztosítania kell, hogy a projektek értékelése során figyelembe vegyék a szén-dioxid-és metánkibocsátás szintjét, valamint a hatékonysági hatásokat. Ennek során figyelembe kell venni különösen a javasolt infrastruktúrának az adott uniós tagállam energiatermelésének teljes üvegházhatásúgáz-intenzitására gyakorolt várható hatását, valamint magának az infrastruktúrának a működéséhez kapcsolódó kibocsátásokat.
18. Végezetül a Bizottság jelezte, hogy Energiaügyi Főigazgatósága 2019-ben megkezdte a metánkibocsátással kapcsolatos kutatást. A végleges tanulmány 2020-ra várható, és a „gázértéklánc” éghajlati aspektusát elemzi, amely a gázfeltárás és -kitermelés egészét jelenti; kezelés és cseppfolyósítás, szállítás és elosztás.[16] Az ásványi metánkibocsátás csökkentésére irányuló uniós stratégia is kidolgozásra kerül.
Az ombudsman értékelése
19. Mind a Bizottság, mind a panaszos egyetért abban, hogy a javasolt gázprojektek fenntarthatósági értékelései nem voltak optimálisak. Ennek következtében a közös érdekű projektek negyedik (és korábbi) listáján szereplő gázprojektek fenntarthatóságát nem vették kellőképpen figyelembe.
20. Az ombudsman megjegyzi, hogy az EU éghajlat-változási célokkal és fenntarthatósággal kapcsolatos célkitűzései a felgyorsuló éghajlati válság növekvő tudatosításával sürgősebbé váltak. Ebben az összefüggésben az ombudsman sajnálatosnak tartja, hogy a Bizottság korábban nem tett kísérletet a rendelkezésre álló adatok és az alkalmazott elemzési módszerek javítására annak érdekében, hogy lehetséges legyen a gázzal kapcsolatos közös érdekű projektek jelöltjeinek a fenntarthatóságuk alapján történő rangsorolása.
21. Az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság azon dolgozik, hogy javítsa a javasolt gázprojektek fenntarthatóságának értékelésére szolgáló módszertant annak érdekében, hogy figyelembe vegye a projektek üvegházhatásúgáz-kibocsátását (CO 2 és metán), valamint a potenciális hatékonysági hatásokat.
22. A TEN-E rendelet [17] előírja, hogy a tervezett gázprojektnek jelentős mértékben hozzá kell járulnia a fent felsorolt négy alternatív kritérium legalább egyikéhez (a fenntarthatóság az egyik kritérium). Az ombudsman vizsgálata lehetővé tette annak a következtetésnek a levonását, hogy a javasolt gázprojektek egyikét sem azon várakozás alapján választották ki, hogy az jelentős mértékben hozzájárul a fenntarthatósághoz. Ezért úgy tűnik, hogy a közös érdekű projektek más kritériumok alapján történő kiválasztása az alkalmazandó szabályokkal összhangban történt.
23. A TEN-E rendelet felsorolja azokat a mutatókat [18], amelyeket figyelembe kell venni a gázprojektek értékelése során, és kimondja, hogy a fenntarthatóságot „a projektnek a kibocsátáscsökkentéshez, a megújuló villamosenergia-termelés támogatásához vagy a villamos energia gázzá és biogázzá alakításához való hozzájárulásaként kell mérni, figyelembe véve az éghajlati viszonyok várható változásait”.
24. Az ombudsman megjegyzi, hogy a jövőbeli közös érdekű projektek esetében a fenntarthatósági értékelés figyelembe fogja venni az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szintjét és a hatékonyságra gyakorolt hatásokat, valamint az uniós tagállamok energiatermelésének teljes üvegházhatásúgáz-intenzitására gyakorolt hatást és magának az infrastruktúrának a működéséhez kapcsolódó kibocsátásokat.
25. Tekintettel arra, hogy a Bizottság most teszi meg a szükséges intézkedéseket, az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy további vizsgálatok nem indokoltak. A Bizottság által tervezett intézkedéseknek orvosolniuk kell a közös érdekű gázprojektek fenntarthatósági értékelésének hiányosságait. Ez különösen azt jelenti, hogy aktualizálni kell a fenntarthatósági kritériumot annak érdekében, hogy az figyelembe vegye az üvegházhatásúgáz-kibocsátást és a hatékonyságra gyakorolt hatásokat, valamint az uniós tagállamok energiatermelésének teljes üvegházhatásúgáz-intenzitására gyakorolt hatást és a javasolt infrastruktúra működéséhez kapcsolódó kibocsátásokat. Ezt az aktualizált kritériumot a közös érdekű projektek ötödik listájára pályázó gázprojektek értékelése előtt kell bevezetni, amelyet 2021 utolsó negyedévében kell elfogadni.
26. Végezetül az ombudsman tudomásul veszi a Bizottság fenntarthatóság iránti elkötelezettségét az európai zöld megállapodással összefüggésben, valamint a Bizottság azon kezdeményezését, hogy 2050-re klímasemlegessé tegye az EU-t. A közvélemény vitathatatlanul elvárja, hogy ez tükröződjön a Bizottság által a jövőben javasolt konkrét politikákban és kezdeményezésekben, például az energia területén. E célból a közös érdekű projektek jövőbeli listáin szereplő projekteknek előtérbe kell helyezniük a fenntarthatóságot, és a javasolt gázprojektek értékelésének kritériumokon kell alapulnia. E célból fontos lépés lenne a javasolt gázprojektek fenntarthatósága értékelésének javítása.
Következtetés
A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:
Mivel a Bizottság azon dolgozik, hogy javítsa a közös érdekű projektek listájára felveendő gázprojektek fenntarthatóságának értékelésére szolgáló módszertant és adatgyűjtést, az európai ombudsman úgy véli, hogy jelenleg nincs szükség további vizsgálatokra.
A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a határozatról.
Emily O'Reilly
Európai ombudsman
Strasbourg, 2020. 17.
MELLÉKLET
A közös érdekű projektek listájának Bizottság általi elfogadásához vezető eljárás a következő:
1) A pályázók projektjeit a projektgazdák javasolják.
2) A közös érdekű projektek kezdeti értékelését és kiválasztását regionális csoportok [19] végzik, amelyek az illetékes minisztériumok, a nemzeti szabályozó hatóságok, az egyes gáz- és villamosenergia-piaci átvitelirendszer-üzemeltetők és más projektgazdák, a földgázpiaci átvitelirendszer-üzemeltetők európai hálózata (ENTSO), az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége és az Európai Bizottság képviselőiből állnak.
A regionális csoportok a TEN-E rendeletben meghatározott általános és egyedi kritériumok alapján értékelik a kérelmeket.
A regionális csoportok ülései nyitva állnak minden érdekelt fél, például a környezetvédelmi és fogyasztói szervezetek, valamint a civil társadalom képviselői előtt, akiket meghívnak, akikkel konzultálnak, és akiktől elvárják, hogy hozzájáruljanak az e csoportok által végzett munkához.
3) Ezen értékeléseket követően a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján elfogadja a jóváhagyott közös érdekű projektek listáját [20].
4) Ezt követően a Bizottság benyújtja a projektek listáját az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Ezeknek az intézményeknek két hónapjuk van arra, hogy ellenezzék a listát, vagy két hónappal meghosszabbíthatják álláspontjuk véglegesítését. Ha sem a Parlament, sem a Tanács nem utasítja el a listát, az hatályba lép. A Parlament és a Tanács nem kérheti a jegyzék módosítását.
[1] Lásd: https://ec.europa.eu/energy/en/topics/infrastructure/projects-common-interest/key-cross-border-infrastructure-projects#content-heading-1.
[2] 347/2013/EU rendelet a transzeurópai energiaipari infrastruktúrára vonatkozó iránymutatásokról: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/en/TXT/?uri=celex%3A32013R0347.
[3] Az ACER 2019. szeptember 25-i véleménye itt érhető el: https://www.acer.europa.eu/Official_documents/Acts_of_the_Agency/Opinions/Opinions/ACER%20Opinion%2019-2019%20on%20Gas%20PCI%20list.pdf.
[4] A közös érdekű projektek listáján szereplő olajprojektek esetében az erőforrások hatékony és fenntartható felhasználására vonatkozó kritériummal kapcsolatos kérdés implicit módon szerepelt a panaszban. Az ombudsman ezért ezt saját kezdeményezésére tette hozzá, hogy a Bizottság is foglalkozhasson ezzel a kérdéssel. Miután megkapta a Bizottság magyarázatát, az ombudsman úgy döntött, hogy nincs elegendő alap arra, hogy ezt a szempontot tovább vizsgálja.
[5] Lásd: https://www.ombudsman.europa.eu/en/correspondence/en/124432.
[6] Lásd: https://www.ombudsman.europa.eu/en/correspondence/en/129929.
[7] Lásd: https://www.ombudsman.europa.eu/correspondence/135062.
[8] Az ENTSOG feladata, hogy Európa-szerte megkönnyítse és fokozza a nemzeti szállításirendszer-üzemeltetők (TSO-k) közötti együttműködést annak érdekében, hogy az EU energiaügyi céljaival összhangban biztosítsa a páneurópai szállítási rendszer fejlesztését. Az ENTSOG kétévente „tízéves hálózatfejlesztési tervet” fogad el. A tervben szereplő projektek pályázhatnak a közös érdekű projektek listájára való felvételre. Lásd: https://www.entsog.eu/.
[9] A Bizottság kifejtette, hogy ez a szennyező fosszilis tüzelőanyagoktól a kevésbé szennyező fosszilis tüzelőanyagokig – például a széntől a gázig – tartó tüzelőanyag-váltásoknak, valamint a jelentős mennyiségű megújuló gáznak tudható be.
[10] A TEN-E rendelet nem feltétlenül írja elő, hogy egy gázprojektnek jelentős mértékben hozzá kell járulnia a fenntarthatósághoz. A 4. cikk b) pontja szerint „a gázprojekteknek jelentős mértékben hozzá kell járulniuk az alábbi egyedi kritériumok legalább egyikéhez:
i. piaci integráció...; ii. ellátásbiztonság...; iii. verseny...; iv. fenntarthatóság. Lásd még az 1. lábjegyzetet.
[11] A következő listára felveendő gázprojektek kiválasztásának folyamata 2020 végén kezdődik. A jegyzék elfogadására a tervek szerint 2021 utolsó negyedévében kerül sor.
[12] A tanulmány itt érhető el: https://op.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/364d69a4-1744-11eb-b57e-01aa75ed71a1/language-en?WT.mc_id=Searchresult&WT.ria_c=37085&WT.ria_f=3608&WT.ria_ev=search. A tanulmány végleges változatának dátuma 2020. június. A közzététel előtt a jelentést bemutatták és belsőleg megvitatták. A jelentést októberben küldték meg közzétételre, és az október 29-én Koppenhágában megrendezett éves energiainfrastruktúra-fórum előtt tették közzé. A tanulmányt itt ismertették és megvitatták az érdekelt felekkel.
[13] A közös érdekű projektek listájának összeállítására irányuló eljárás részleteit lásd a mellékletben.
[14] Lásd: https://ec.europa.eu/info/strategy/priorities-2019-2024/european-green-deal_en.
[15] Lásd: https://www.investigate-europe.eu/en/2020/klaus-dieter-borchardt/.
[16] Lásd: https://ec.europa.eu/energy/topics/oil-gas-and-coal/methane-emissions_en#a-study-to-identify-knowledge-gaps-on-methane-.
[17] 4. cikk (2) bekezdés b) pont
[18] A rendelet 4. cikkének (3) bekezdése értelmében: „A II. melléklet 1–3. pontjában meghatározott energiainfrastruktúra-kategóriákba tartozó projektek esetében az e cikkben felsorolt kritériumokat a IV. melléklet 2–5. pontjában meghatározott mutatókkal összhangban kell értékelni.”
[19] Lásd: https://ec.europa.eu/energy/en/topics/infrastructure/projects-common-interest/regional-groups-and-the-the-role.
[20] További információkért lásd: https://ec.europa.eu/info/law/law-making-process/adopting-eu-law/implementing-and-delegated-acts_en.