# Határozat a Japan Tobacco International (JTI) és a szíriai elnök egyik családtagja közötti lehetséges kapcsolatok vizsgálatával kapcsolatos dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésnek az Európai Csalás Elleni Hivatal általi megtagadásáról szóló OI/2/2020/NH sz. ügyben
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2020-07-31T10:00+02:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/130845)
---
> Az ügy arra vonatkozott, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) hogyan kezelte egy újságíró arra irányuló kérelmét, hogy nyilvános hozzáférést kapjon egy dohánytermékgyártóval és annak a szíriai elnök egyik családtagjával kapcsolatos OLAF-vizsgálattal kapcsolatos dokumentumokhoz.
> 
> Az OLAF arra az általános vélelemre hivatkozott, hogy a kért dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés különösen hátrányosan érintené azon képességét, hogy teljesítse a közérdekű csalás elleni küzdelemre irányuló feladatát. Az OLAF tehát -- anélkül, hogy minden egyes dokumentumot külön értékelt volna -- arra a következtetésre jutott, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés nem biztosítható.
> 
> Az ombudsman megállapította, hogy az OLAF helyesen alkalmazta a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályokat. Az OLAF végleges jelentésének ebben az ügyben történő felülvizsgálatát követően az ombudsman megállapította, hogy csak egy rövid szakasz releváns a panaszos kérése szempontjából.
> 
> Az ombudsman azzal a megállapítással zárta le a vizsgálatot, hogy az OLAF nem követett el hivatali visszásságot. Mindazonáltal azt javasolta az OLAF-nak, hogy értékelje a jelentés vonatkozó szakaszát, és fontolja meg a jelentéshez való nyilvános hozzáférés biztosítását.
> 
A panasz előzményei
-------------------

**1.** A panaszos[\[1\]](#_ftn1){#_ftnref1} egy oknyomozó tudósító platformnak dolgozó újságíró. 2019 októberében dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet[\[2\]](#_ftn2){#_ftnref2} nyújtott be az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF). Felkérte az OLAF-ot, hogy hozzon nyilvánosságra minden olyan dokumentumot és levelezést, amely a Japan Tobacco International (JTI) dohánytermékgyártó vállalat és a szíriai elnök egyik családtagja közötti kapcsolatok vizsgálatával kapcsolatos.

**2.** Az OLAF megtagadta a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételét. Az OLAF azzal érvelt, hogy a dokumentumok a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó, az uniós ítélkezési gyakorlat által elismert általános vélelem[^\[3\]^](#_ftn3){#_ftnref3} hatálya alá tartoznak, amely szerint az OLAF vizsgálataival kapcsolatos dokumentumok hozzáférhetővé tétele alapvetően aláásná vizsgálati tevékenységeinek célkitűzéseit, valamint döntéshozatali folyamatát. Az OLAF úgy ítélte meg, hogy a panaszos nem szolgáltatott egyértelmű bizonyítékot a közzétételt igazoló nyomós közérdek fennállására vonatkozóan.

**3.** A panaszos megerősítő kérelemmel támadta meg az OLAF elutasítását.[\[4\]](#_ftn4){#_ftnref4} Azzal érvelt, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik, különösen azért, mert hasonló vizsgálatok kimutatták, hogy a dohányipari vállalatok megvesztegették a hatóságokat, és a háborús övezeteket kihasználva értékesítették termékeiket.

**4.** Az OLAF fenntartotta a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó határozatát. Azt állította, hogy a panaszos nem bizonyította a kért dokumentumok közzétételéhez fűződő nyomós közérdek fennállását, és azzal érvelt, hogy a közzététel aláásná az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmét, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmét.[\[5\]](#_ftn5){#_ftnref5} A dokumentumok közzététele kockázatot jelentene a vizsgálat által érintett személyek ártatlanságának vélelme szempontjából is. Az OLAF hozzátette, hogy nem lehet részleges hozzáférést biztosítani a dokumentumokhoz, mivel az azokban szereplő valamennyi információ a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó, az uniós ítélkezési gyakorlat által megerősített általános vélelem hatálya alá tartozik.

**5.**Mivel a panaszos elégedetlen volt azzal, hogy az OLAF megtagadta a dokumentumok közzétételét, 2020 januárjában az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat
-----------

**6.**Az ombudsman vizsgálatot indított az OLAF azon döntésével kapcsolatban, hogy megtagadja a kért dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést.

**7.**Szem előtt tartva azt az általános vélelmet, hogy az OLAF vizsgálati aktáihoz nem szabad nyilvános hozzáférést biztosítani, az ombudsman első lépése az volt, hogy felkérte az OLAF-ot, hogy nyújtsa be számára a vizsgálatáról szóló zárójelentést. Az ombudsman arra is lehetőséget adott az OLAF-nak, hogy további észrevételeket tegyen a panasszal kapcsolatban (a panaszosnak már adott indokolás mellett). Az ombudsman nem kapott további észrevételeket az OLAF-tól.

Az ombudsman értékelése
-----------------------

**8. Általános szabályként** a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem kézhezvételekor az uniós intézményeknek minden egyes dokumentumot külön-külön kell értékelniük annak megállapítása érdekében, hogy (teljes egészében vagy részben) közzétehetők-e. Ennek az értékelésnek konkrétnak és egyedinek kell lennie, és az egyes dokumentumok tartalmára kell vonatkoznia[\[6\].](#_ftn6){#_ftnref6}

**9.**A jelen ügyben az OLAF arra az általános vélelemre hivatkozott, hogy a kért dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés különösen hátrányosan érintené azon képességét, hogy teljesítse a közérdekű csalás elleni küzdelemre irányuló feladatát. Az OLAF tehát -- anélkül, hogy minden egyes dokumentumot külön értékelt volna -- arra a következtetésre jutott, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés nem biztosítható.

**10.** Az uniós bíróságok megállapították, hogy **a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelme alkalmazható** az OLAF vizsgálataival kapcsolatos dokumentumokra. A hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelme lehetővé teszi az OLAF számára, hogy megtagadja a hozzáférést anélkül, hogy külön-külön meg kellene vizsgálnia a dokumentumokat, és meg kellene vizsgálnia, hogy engedélyezhető-e részleges hozzáférés egy vagy több dokumentumhoz.[\[7\]](#_ftn7){#_ftnref7} Az általános vélelem az OLAF vizsgálatának teljes aktájára alkalmazandó, és az uniós bíróságok megerősítették, hogy az mind a vizsgálat során, mind annak lezárását követően alkalmazandó. A bíróságok azt is megállapították, hogy az OLAF vizsgálatainak védelme kiterjed azok nyomon követésére is, amennyiben a nyomon követésre észszerű időn belül sor kerül.[\[8\]](#_ftn8){#_ftnref8} Ennek célja, hogy az érintett uniós vagy nemzeti hatóságoknak legyen idejük dönteni arról, hogy az OLAF ajánlásait követően milyen intézkedéseket hoznak.

**11.**Az ombudsman tisztában van a nyilvánosságra hozatal megtagadására vonatkozó vélelem alkalmazásának gyakorlati előnyeivel, amelyet a Számvevőszék elismert, és amely bizonyos arányosságot tesz lehetővé a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek intézmények általi kezelése során. Ugyanakkor a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó vélelem alkalmazása lehetőség, nem pedig kötelezettség.

**12.** Annak megállapítása érdekében, hogy az OLAF helyesen alkalmazta-e az általános vélelmet ebben az ügyben, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat céljából helyénvaló **megvizsgálni az OLAF**vizsgálatról szóló zárójelentését**** [**\[9\].**](#_ftn9){#_ftnref9} A végleges jelentés 2015. április 24-i keltezésű. A 22 oldalas jelentés olvasatából kitűnik, hogy a panaszos kérelmének tárgya, azaz a közös technológiai kezdeményezés és Szíria közötti lehetséges kapcsolatok szempontjából csak egy rövid szakasz, a 7. oldal releváns. A teljes fájl azonban több ezer dokumentumot tartalmaz.

**13.**Az ombudsman ezért elfogadja, hogy ésszerű volt, hogy az OLAF a teljes vizsgálati aktára alkalmazza a titoktartás általános vélelmét ebben az ügyben.

**14.** Az uniós bíróságok megerősítették, hogy az OLAF aktáira alkalmazandó, a nyilvánosságra hozatal megtagadására vonatkozó általános vélelem megdönthető, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik.[\[10\]](#_ftn10){#_ftnref10} Ebben az esetben az ombudsman úgy véli, hogy az OLAF megbízatásának teljesítéséhez fűződő közérdek elsőbbséget élvez. **A vizsgálat tehát nem tárt fel az OLAF által a kért dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása során elkövetett hivatali visszásságot.**

**15.**Az ombudsman úgy véli, hogy bár ebben az esetben nincs jogi kötelezettség az OLAF-jelentés kivonatainak közzétételére, továbbra is jelentős közérdek fűződik a dohánytermékek gyártóival és a háborús övezettel kapcsolatban tett vizsgálati lépések megismeréséhez.

**16.** Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a végleges jelentés 2015-ben készült, és a vonatkozó szakasz néhány évvel korábban gyűjtött információkon alapul. Ezenkívül a Bizottság egy parlamenti kérdésre adott 2013-as válaszában már nyilvánosságra hozott néhány információt a témával kapcsolatban[\[11\].](#_ftn11){#_ftnref11}

**17.**Az ombudsman ezért azt javasolja, hogy az OLAF végezze el a jelentés vonatkozó szakaszának egyedi értékelését annak megállapítása érdekében, hogy biztosítható-e legalább részleges hozzáférés.

Következtetés
-------------

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

**A vizsgálat nem tárt fel semmilyen hivatali visszásságot az OLAF részéről a kért dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásával kapcsolatban.**

A panaszost és az OLAF-ot tájékoztatják erről a határozatról.

Javítási javaslat
-----------------

**Bár az OLAF helyesen alkalmazta a közzététel megtagadásának az uniós jogban előírt általános vélelmét, az ombudsman azt javasolja, hogy ebben az esetben az OLAF egyedileg értékelje a jelentés vonatkozó szakaszát annak meghatározása érdekében, hogy legalább részleges hozzáférés biztosítható-e.**

Emily O'Reilly


európai ombudsman

Strasbourg, 2020. 29.

[\[1\]](#_ftnref1){#_ftn1} Annak ellenére, hogy a panaszos nem uniós polgár, és nem is uniós tagállamban rendelkezik lakóhellyel, az ombudsman úgy döntött, hogy az ügy fontosságára tekintettel „saját kezdeményezésére" kivizsgálja ezt a panaszt.

[\[2\]](#_ftnref2){#_ftn2} Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében: [https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32001R1049\&from=EN](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32001R1049&from=EN).

[\[3\]](#_ftnref3){#_ftn3} A Törvényszék T-221/08. sz., [*Strack* kontra *Bizottság* ügyben](http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=0567FC22C0EC214140A29D154B198001?text=&docid=177121&pageIndex=0&doclang=FR&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=4207558) 2016. április 26-án hozott ítéletének 162. pontja.

[\[4\]](#_ftnref4){#_ftn4} Ezt a lehetőséget az 1049/2001 rendelet 7. cikkének (4) bekezdése írja elő.

[\[5\]](#_ftnref5){#_ftn5} Ezt a kivételt az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja határozza meg.

[\[6\]](#_ftnref6){#_ftn6} Az Elsőfokú Bíróság T-2/03. [*sz., Verein für Konsumenteninformation* kontra*Bizottság* ügyben 2005. április 13-án hozott](http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=60314&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=59073) ítéletének 69. és azt követő pontjai.

[\[7\]](#_ftnref7){#_ftn7} Lásd a 3. lábjegyzetben hivatkozott [*Strack-ügyben*](http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=0567FC22C0EC214140A29D154B198001?text=&docid=177121&pageIndex=0&doclang=FR&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=4207558) hozott ítélet 168. pontját.

[\[8\]](#_ftnref8){#_ftn8} a Törvényszék 2016. május 26-i ítélete,*[*IMG* kontra*Bizottság,*](http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=178781&pageIndex=0&doclang=en&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=7895708)* T‑110/15, 35. pont.

[\[9\]](#_ftnref9){#_ftn9} Az OLAF kérte, hogy ezt a dokumentumot az ombudsman bizalmasan kezelje.

[\[10\]](#_ftnref10){#_ftn10} Lásd analógia útján a Bíróság C-514/11. P. [*és C-605/11. P.*sz.,* LPN és Finnország* kontra*Bizottság*](https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=CELEX%3A62011CJ0514) egyesített ügyekben 2013. november 14-én hozott ítéletének 93. pontját.

[\[11\]](#_ftnref11){#_ftn11} Lásd a Bizottság E-007681-13. számú parlamenti kérdésre adott, 2013. szeptember 30-i válaszát: [https://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?reference=E-2013-007681\&language=EN](https://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?reference=E-2013-007681&language=EN)