A panasz előzményei

1. A panaszos [1] egy oknyomozó tudósító platformnak dolgozó újságíró. 2019 októberében dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet [2] nyújtott be az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz (OLAF). Felkérte az OLAF-ot, hogy hozzon nyilvánosságra minden olyan dokumentumot és levelezést, amely a Japan Tobacco International (JTI) dohánytermékgyártó vállalat és a szíriai elnök egyik családtagja közötti kapcsolatok vizsgálatával kapcsolatos.

2. Az OLAF megtagadta a kért dokumentumok hozzáférhetővé tételét. Az OLAF azzal érvelt, hogy a dokumentumok a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó, az uniós ítélkezési gyakorlat által elismert általános vélelem ^[3] hatálya alá tartoznak, amely szerint az OLAF vizsgálataival kapcsolatos dokumentumok hozzáférhetővé tétele alapvetően aláásná vizsgálati tevékenységeinek célkitűzéseit, valamint döntéshozatali folyamatát. Az OLAF úgy ítélte meg, hogy a panaszos nem szolgáltatott egyértelmű bizonyítékot a közzétételt igazoló nyomós közérdek fennállására vonatkozóan.

3. A panaszos megerősítő kérelemmel támadta meg az OLAF elutasítását.[4] Azzal érvelt, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik, különösen azért, mert hasonló vizsgálatok kimutatták, hogy a dohányipari vállalatok megvesztegették a hatóságokat, és a háborús övezeteket kihasználva értékesítették termékeiket.

4. Az OLAF fenntartotta a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadására vonatkozó határozatát. Azt állította, hogy a panaszos nem bizonyította a kért dokumentumok közzétételéhez fűződő nyomós közérdek fennállását, és azzal érvelt, hogy a közzététel aláásná az ellenőrzések, vizsgálatok és könyvvizsgálatok céljának védelmét, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmét.[5] A dokumentumok közzététele kockázatot jelentene a vizsgálat által érintett személyek ártatlanságának vélelme szempontjából is. Az OLAF hozzátette, hogy nem lehet részleges hozzáférést biztosítani a dokumentumokhoz, mivel az azokban szereplő valamennyi információ a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó, az uniós ítélkezési gyakorlat által megerősített általános vélelem hatálya alá tartozik.

5. Mivel a panaszos elégedetlen volt azzal, hogy az OLAF megtagadta a dokumentumok közzétételét, 2020 januárjában az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat

6. Az ombudsman vizsgálatot indított az OLAF azon döntésével kapcsolatban, hogy megtagadja a kért dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést.

7. Szem előtt tartva azt az általános vélelmet, hogy az OLAF vizsgálati aktáihoz nem szabad nyilvános hozzáférést biztosítani, az ombudsman első lépése az volt, hogy felkérte az OLAF-ot, hogy nyújtsa be számára a vizsgálatáról szóló zárójelentést. Az ombudsman arra is lehetőséget adott az OLAF-nak, hogy további észrevételeket tegyen a panasszal kapcsolatban (a panaszosnak már adott indokolás mellett). Az ombudsman nem kapott további észrevételeket az OLAF-tól.

Az ombudsman értékelése

8. Általános szabályként a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem kézhezvételekor az uniós intézményeknek minden egyes dokumentumot külön-külön kell értékelniük annak megállapítása érdekében, hogy (teljes egészében vagy részben) közzétehetők-e. Ennek az értékelésnek konkrétnak és egyedinek kell lennie, és az egyes dokumentumok tartalmára kell vonatkoznia [6].

9. A jelen ügyben az OLAF arra az általános vélelemre hivatkozott, hogy a kért dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés különösen hátrányosan érintené azon képességét, hogy teljesítse a közérdekű csalás elleni küzdelemre irányuló feladatát. Az OLAF tehát – anélkül, hogy minden egyes dokumentumot külön értékelt volna – arra a következtetésre jutott, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés nem biztosítható.

10. Az uniós bíróságok megállapították, hogy a hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelme alkalmazható az OLAF vizsgálataival kapcsolatos dokumentumokra. A hozzáférhetővé tétel megtagadásának általános vélelme lehetővé teszi az OLAF számára, hogy megtagadja a hozzáférést anélkül, hogy külön-külön meg kellene vizsgálnia a dokumentumokat, és meg kellene vizsgálnia, hogy engedélyezhető-e részleges hozzáférés egy vagy több dokumentumhoz.[7] Az általános vélelem az OLAF vizsgálatának teljes aktájára alkalmazandó, és az uniós bíróságok megerősítették, hogy az mind a vizsgálat során, mind annak lezárását követően alkalmazandó. A bíróságok azt is megállapították, hogy az OLAF vizsgálatainak védelme kiterjed azok nyomon követésére is, amennyiben a nyomon követésre észszerű időn belül sor kerül.[8] Ennek célja, hogy az érintett uniós vagy nemzeti hatóságoknak legyen idejük dönteni arról, hogy az OLAF ajánlásait követően milyen intézkedéseket hoznak.

11. Az ombudsman tisztában van a nyilvánosságra hozatal megtagadására vonatkozó vélelem alkalmazásának gyakorlati előnyeivel, amelyet a Számvevőszék elismert, és amely bizonyos arányosságot tesz lehetővé a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek intézmények általi kezelése során. Ugyanakkor a hozzáférhetővé tétel megtagadására vonatkozó vélelem alkalmazása lehetőség, nem pedig kötelezettség.

12. Annak megállapítása érdekében, hogy az OLAF helyesen alkalmazta-e az általános vélelmet ebben az ügyben, az ombudsman úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat céljából helyénvaló megvizsgálni az OLAF vizsgálatról szóló zárójelentését [9]. A végleges jelentés 2015. április 24-i keltezésű. A 22 oldalas jelentés olvasatából kitűnik, hogy a panaszos kérelmének tárgya, azaz a közös technológiai kezdeményezés és Szíria közötti lehetséges kapcsolatok szempontjából csak egy rövid szakasz, a 7. oldal releváns. A teljes fájl azonban több ezer dokumentumot tartalmaz.

13. Az ombudsman ezért elfogadja, hogy ésszerű volt, hogy az OLAF a teljes vizsgálati aktára alkalmazza a titoktartás általános vélelmét ebben az ügyben.

14. Az uniós bíróságok megerősítették, hogy az OLAF aktáira alkalmazandó, a nyilvánosságra hozatal megtagadására vonatkozó általános vélelem megdönthető, ha a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdek fűződik.[10] Ebben az esetben az ombudsman úgy véli, hogy az OLAF megbízatásának teljesítéséhez fűződő közérdek elsőbbséget élvez. A vizsgálat tehát nem tárt fel az OLAF által a kért dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadása során elkövetett hivatali visszásságot.

15. Az ombudsman úgy véli, hogy bár ebben az esetben nincs jogi kötelezettség az OLAF-jelentés kivonatainak közzétételére, továbbra is jelentős közérdek fűződik a dohánytermékek gyártóival és a háborús övezettel kapcsolatban tett vizsgálati lépések megismeréséhez.

16. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a végleges jelentés 2015-ben készült, és a vonatkozó szakasz néhány évvel korábban gyűjtött információkon alapul. Ezenkívül a Bizottság egy parlamenti kérdésre adott 2013-as válaszában már nyilvánosságra hozott néhány információt a témával kapcsolatban [11].

17. Az ombudsman ezért azt javasolja, hogy az OLAF végezze el a jelentés vonatkozó szakaszának egyedi értékelését annak megállapítása érdekében, hogy biztosítható-e legalább részleges hozzáférés.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

A vizsgálat nem tárt fel semmilyen hivatali visszásságot az OLAF részéről a kért dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásával kapcsolatban.

A panaszost és az OLAF-ot tájékoztatják erről a határozatról.

Javítási javaslat

Bár az OLAF helyesen alkalmazta a közzététel megtagadásának az uniós jogban előírt általános vélelmét, az ombudsman azt javasolja, hogy ebben az esetben az OLAF egyedileg értékelje a jelentés vonatkozó szakaszát annak meghatározása érdekében, hogy legalább részleges hozzáférés biztosítható-e.

Emily O'Reilly
európai ombudsman

Strasbourg, 2020. 29.

[1] Annak ellenére, hogy a panaszos nem uniós polgár, és nem is uniós tagállamban rendelkezik lakóhellyel, az ombudsman úgy döntött, hogy az ügy fontosságára tekintettel „saját kezdeményezésére” kivizsgálja ezt a panaszt.

[2] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet értelmében: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/PDF/?uri=CELEX:32001R1049&from=EN.

[3] A Törvényszék T-221/08. sz., Strack kontra Bizottság ügyben 2016. április 26-án hozott ítéletének 162. pontja.

[4] Ezt a lehetőséget az 1049/2001 rendelet 7. cikkének (4) bekezdése írja elő.

[5] Ezt a kivételt az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja határozza meg.

[6] Az Elsőfokú Bíróság T-2/03. sz., Verein für Konsumenteninformation kontra Bizottság ügyben 2005. április 13-án hozott ítéletének 69. és azt követő pontjai.

[7] Lásd a 3. lábjegyzetben hivatkozott Strack-ügyben hozott ítélet 168. pontját.

[8] a Törvényszék 2016. május 26-i ítélete, IMG kontra Bizottság, T‑110/15, 35. pont.

[9] Az OLAF kérte, hogy ezt a dokumentumot az ombudsman bizalmasan kezelje.

[10] Lásd analógia útján a Bíróság C-514/11. P. és C-605/11. P. sz., LPN és Finnország kontra Bizottság egyesített ügyekben 2013. november 14-én hozott ítéletének 93. pontját.

[11] Lásd a Bizottság E-007681-13. számú parlamenti kérdésre adott, 2013. szeptember 30-i válaszát: https://www.europarl.europa.eu/sides/getAllAnswers.do?reference=E-2013-007681&language=EN