A panasz előzményei

1. A panasz arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság állítólag nem értesítette a panaszost az uniós választási megfigyelő missziók magatartási kódexének (a továbbiakban: magatartási kódex) megsértését megállapító határozatról.

2. A panaszos 2010-ben részt vett az EU választási megfigyelő missziójában (EU EOM). A látogatást követően a panaszos kielégítő jelentést kapott a feletteseitől.

3. 2010 októberében a panaszos megtudta, hogy minden megfigyelőt, aki 2010-ben részt vett választási megfigyelő missziókban, meghívtak egy 2010 decemberében Brüsszelben tartandó különleges fórumra. A fórumot az Európai Bizottság számára egy magánvállalat, a Transtec szervezte. A panaszos kérelmezte, hogy részt vehessen a fórumon. A Transtec elutasította kérelmét, és arról tájékoztatta, hogy „az Európai Bizottság a következő pontos kritériumokat határozta meg a résztvevőként való nyilvántartásba vételhez: 2010-ben kiküldetésben való részvétel; minden olyan megfigyelő kizárása, akit „nem ajánlottak”, vagy aki megsértette a magatartási kódexet vagy a vonatkozó feladatmeghatározást.”

4. A panaszos ezt követően felkérte a Transtecet és a Bizottságot, hogy tájékoztassák őt a fórumból való kizárásának konkrét okáról. Sem a Transtectől, sem a Bizottságtól nem kapott választ.

A vizsgálat tárgya

5. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság:

1. nem értesítette a petíció benyújtóját arról a határozatról, amely megállapította, hogy megsértette az uniós választási megfigyelő missziók magatartási kódexét;

(2) nem tartotta tiszteletben a meghallgatáshoz való jogát;

(3) harmadik feleket tévesen tájékoztattak a döntésről;

(4) tévesen zárta ki őt a jövőbeli uniós választási megfigyelő missziókból; és

(5) nem válaszolt az információkéréseire.

6. A panaszos azt kérte, hogy a Bizottság:

(1) tájékoztatja őt minden olyan határozatról, amely az uniós választási megfigyelő missziók magatartási kódexének betartására vonatkozik; és

(2) lehetővé teszi számára, hogy megtámadja ezt a határozatot.

A vizsgálat

7. Az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy 2011. április 30-ig nyújtson be véleményt a panaszról. A határidő meghosszabbítását követően a Bizottság 2011. július 7-én benyújtotta véleményét. A véleményt továbbították a panaszosnak, aki 2011. július 21-én nyújtotta be észrevételeit. 2011. október 25-én az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatot nyújtott be a Bizottságnak, amelyben felkérte, hogy 2011. december 31-ig válaszoljon. Az ombudsman ezt követően 2012. január 31-ig meghosszabbította a Bizottság határidejét. A Bizottság csak 2012. június 1-jén válaszolt. E választ az észrevételek benyújtására való felhívással együtt továbbították a panaszosnak. A panaszos 2012. július 25-én nyújtotta be észrevételeit.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. Az állítólagos i. a magatartási kódex megsértésének megállapítása bejelentésének elmulasztása; ii. a meghallgatáshoz való jog tiszteletben tartásának elmulasztása; iii. harmadik felek tájékoztatása során elkövetett jogsértés; és iv. a panaszosnak a jövőbeli uniós választási megfigyelő missziókból való kizárásával kapcsolatos jogsértés

Az ombudsman elé terjesztett érvek

8. A panaszos kijelentette, hogy a 2010-es választások megfigyelése során arra az álláspontra helyezkedett, hogy a demokratikus folyamattal és az emberi jogokkal kapcsolatban súlyos visszaélések történtek. A panaszos beszámolt nézeteiről az uniós választási megfigyelő misszió központi csoportjának. Amikor hazatért hazájába, levelet írt egy nemzeti újságnak az üggyel kapcsolatban, közzététel céljából.

9. A panaszos azt állította, hogy az uniós választási megfigyelő misszió néhány munkatársa ezt követően arról tájékoztatta, hogy uniós tisztviselők és az uniós választási megfigyelő misszió központi csoportjának tagjai arról tájékoztatták őket, hogy az uniós választási megfigyelő missziók magatartási kódexének megsértése miatt kizárták a fórumból. Kijelenti, hogy egyik megfigyelő kollégáját uniós tisztviselők is tájékoztatták arról, hogy a magatartási kódex megsértése azt jelenti, hogy kizárják a jövőbeli uniós választási megfigyelő missziókból. A panaszos elfogadhatatlannak tartotta, hogy kollégáit akkor tájékoztatták erről, amikor őt magát soha nem tájékoztatták. Kijelenti, hogy ha az ügy a levelének a sajtóban való közzétételéből ered, az ügyet hat hónapos szükségtelen késedelemmel közölték vele.

10. Az ombudsmannak küldött véleményében a Bizottság kijelentette, hogy az uniós választási megfigyelő misszió csapata egy (a misszióért felelős) főmegfigyelőből, központi szakértőkből, valamint hosszú és rövid távú megfigyelőkből áll. A főmegfigyelő általában európai parlamenti képviselő. A központi szakértőket közvetlenül a Bizottság szolgálatai választják ki egy szolgáltatási szerződésre vonatkozó pályázati eljárást követően. A megfigyelőket a Bizottság választja ki a tagállamok előzetes kiválasztását követően.

11. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy „fókuszpontjaikon” keresztül a nemzeti pályázatok megadott határidőn belüli benyújtásával indítsák el a megfigyelők kiválasztási eljárását. Ezt követően minden pályázónak regisztrálnia kell a Bizottság által kezelt adatbázisban. Ezt követően a tagállamok vállalják a felelősséget a legalkalmasabb nemzeti jelöltek előzetes kiválasztásáért. Végül a több szolgálattól érkező bizottsági tisztviselőkből álló kiválasztási bizottság értékeli az előzetesen kiválasztott pályázókat. A Bizottság hivatalos nyilvántartást vezet ezekről a kiválasztásokról. A misszió végén a missziós csoport vezető tagjai minden uniós megfigyelőt értékelnek. Az értékelés szerepel a megfigyelő dossziéjában az uniós adatbázisban.

12. A Bizottság emellett szerződéseket köt vállalatokkal, hogy adminisztratív és logisztikai támogatást nyújtson a misszióhoz. A panaszos, akit megfigyelőként választottak ki, hosszú távú megfigyelői szerződést írt alá a szóban forgó kiküldetésre a Bizottság által szerződtetett vállalattal. A szerződés 1. mellékletének 3.2. része tartalmazta a magatartási kódexet, amely többek között kimondta, hogy „a megfigyelők tartózkodnak attól, hogy észrevételeikkel kapcsolatban személyes észrevételeket tegyenek a médiának”.

13. A Bizottság szerint a sajtóban közzétett levél utalt a panaszosnak a 2010-es uniós misszió során uniós választási megfigyelőként szerzett konkrét tapasztalataira. Az újságcikk egy példányát a nemzeti kapcsolattartó pont a közzététel napján megküldte a Bizottságnak. A nemzeti kapcsolattartó pont felkérte a Bizottságot, hogy nyilvánítson véleményt erről. A Bizottság tájékoztatta a nemzeti kapcsolattartó pontot, hogy véleménye szerint az ilyen nyilvános nyilatkozatok ellentétesek a magatartási kódexszel (amely szerint az uniós megfigyelőknek tartózkodniuk kell attól, hogy észrevételeikkel kapcsolatban személyes észrevételeket tegyenek a médiának). A Bizottság kijelentette, hogy egyetért a nemzeti kapcsolattartó ponttal abban, hogy a kapcsolattartó pont a panaszossal együtt nyomon fogja követni az incidenst. A Bizottság szerint ez megfelel annak a közigazgatási gyakorlatnak, amely szerint a nemzeti kapcsolattartó pontok felelősek a megfigyelőjelöltekkel folytatott kommunikációért. A Bizottság rámutatott arra, hogy a kapcsolattartó pontok tájékoztatják a megfigyelőjelölteket például arról, hogy kiválasztották-e őket, vagy tartaléklistára vették-e őket, illetve hogy nem választották-e ki őket.

14. A Bizottság kijelentette, hogy nem hozott a panaszos érdekeit érintő közigazgatási határozatot.

15. Ami a Bizottság azon döntését illeti, hogy kit hív meg az uniós választási megfigyelési politika fejlesztését célzó uniós megfigyelői fórumra, a Bizottság kijelentette, hogy szabadon választhatja meg azokat az érdekelt feleket, akikkel egy adott kérdésben konzultálni kíván. A panaszost nem választották ki a fórumon való részvételre meghívott uniós megfigyelők közül, mivel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az újságban való közzététellel kapcsolatos incidens miatt a panaszos nem felelt meg a résztvevőként való nyilvántartásba vétel egyik kritériumának sem. Ez a kritérium az volt, hogy a résztvevőkre ne vonatkozzon negatív ajánlás uniós megfigyelő missziót, a magatartási kódexre való emlékeztetést vagy folyamatban lévő panaszt követően. Ez a kiválasztás csak az adott konferencián való részvételre vonatkozott, és nem tekinthető a panaszos érdekeit érintő olyan közigazgatási határozatnak, amely eljárási biztosítékokat eredményezne, beleértve a tájékoztatáshoz való jogot és a meghallgatáshoz való jogot.

16. A Bizottság azzal is érvelt, hogy nem zárta ki a panaszost egyetlen uniós választási megfigyelő misszióból sem. A panaszos több uniós választási megfigyelő misszióban is részt vett, és feletteseinek valamennyi értékelése kielégítő volt. Következésképpen megfigyelőként végzett jövőbeli tevékenységeire vonatkozóan nem érkezett negatív ajánlás. Ami a nemzeti előválogatási szakaszt illeti, a Bizottság nem tudja előre jelezni, hogy mi lesz a panaszos státusza a megfigyelők nemzeti nyilvántartási rendszerében. A panaszosnak az előzetesen kiválasztott nemzeti jelöltek közé való felvételére vonatkozó döntés a nemzeti kapcsolattartó pont hatáskörébe tartozik.

17. A Bizottságnak nincs tudomása arról, hogy harmadik felekkel közölték volna azt a döntést, hogy a panaszost nem hívják meg az uniós megfigyelői fórumra. A panaszos nem nyújtott be semmilyen konkrét bizonyítékot ezen állítás alátámasztására.

18. A Bizottság véleményére válaszul a panaszos azzal érvelt, hogy az Európai Unió polgáraként kötelességei vannak. Elsődleges aggálya az volt, hogy hazájában fel kell hívni az emberek figyelmét az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos kérdésekre. Kijelenti, hogy tévedett volna, ha hallgat az ilyen fontos kérdésekről. Hozzáteszi, hogy a Bizottság helytelenül próbál meg korlátozásokat bevezetni a korábbi uniós megfigyelőkkel szemben, miután már nem köti őket az a szerződés, amely megfigyelőként bevonja őket az uniós választási megfigyelő misszióba. Kijelentette, hogy amikor a sajtónak írt, a szerződése lejárt. Ha az uniós megfigyelők médiával kapcsolatos észrevételeire vonatkozó korlátozások – akár tartósan, akár a szerződés lejártát követően meghatározott ideig – továbbra is alkalmazandók lennének, akkor ezt egyértelműen jelezni kellett volna a szerződésben vagy a magatartási kódexben. A magatartási kódex sehol nem tartalmazza a Bizottság által az ombudsmanhoz intézett véleményben tett azon kijelentést, miszerint „az uniós megfigyelők nem hivatkozhatnak uniós megfigyelő misszióra és a missziójuk során tett észrevételekre”, amikor nyilvánosan kifejezik magukat. Még ha szerepel is volna a magatartási kódexben, a „küldetésük során” megfogalmazás azt jelenti, hogy az ilyen korlátozás csak az uniós megfigyelő szerződésének lejártáig lenne alkalmazandó.

19. A panaszos rámutatott arra, hogy az uniós megfigyelői fórumon való részvételre vonatkozó úgynevezett kritériumokat nem ugyanúgy fogalmazták meg a fórum szervezőjétől kapott e-mailben és a Bizottság ombudsmanhoz intézett véleményében. Mindenesetre soha nem tájékoztatták arról, hogy „negatív ajánlás”,„a magatartási kódexre vonatkozó emlékeztető” vagy „folyamatban lévő panasz” tárgyát képezte. Emellett a közelgő uniós megfigyelői fórumról szóló e-mailt a nemzeti kapcsolattartó pontját képviselő köztisztviselő továbbította a panaszosnak. Ez a személy nyilvánvalóan nem küldte volna el a panaszosnak az e-mailt, ha tudta volna, hogy a panaszos a „nem ajánlott” megfigyelők közé tartozik, vagy más „kizárt” kategóriába tartozik.

20. A panaszos véleménye szerint a Bizottság valóban szabadon választhatja meg, hogy mely érdekelt felekkel kíván konzultálni. Tájékoztatták azonban arról, hogy rajta kívül az EU EOM-ban 2010-ben részt vevő összes többi megfigyelőt meghívták a fórumra, kivéve azokat, akiket a misszió központi csoportja hivatalosan „nem megfelelőnek” minősített további uniós EOM-okra.

21. A panaszos egyértelműnek tartotta, hogy a Bizottság az érdekeit érintő közigazgatási határozatot hozott, mivel úgy ítélte meg, hogy megsértette a magatartási kódexet: Az ombudsmanhoz intézett véleményében a Bizottság kifejezetten kijelentette, hogy „a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a [...] újságban való közzététellel kapcsolatos incidens miatt a panaszos nem felelt meg a harmadik kritériumnak”.

Az ombudsman előzetes értékelése, amely békés megoldási javaslathoz vezet

22. Észrevételeiben a panaszos azzal érvel, hogy a magatartási kódex csak a megfigyelési misszió során alkalmazandó (18. pont). Az ombudsman nem tudja elfogadni ezt az érvet. Először is megjegyzi, hogy maga a magatartási kódex nem tartalmaz kifejezett időbeli korlátozást. Másodszor, a magatartási kódex egyes szabályait úgy fogalmazták meg, hogy azok az uniós megfigyelő misszió végét követően is egyértelműen alkalmazandók legyenek [1]. Végezetül a magatartási kódex céljának figyelembevétele arra a következtetésre vezet, hogy az uniós megfigyelőknek a misszió befejezését követő magatartására is alkalmazandó, amennyiben a magatartás negatívan befolyásolhatja a befejezett missziót vagy a jövőbeli missziókat.

23. Bár egyértelmű, hogy a magatartási kódex alkalmazandó az uniós megfigyelőknek a misszió befejezését követő tevékenységeire, fontos, hogy e szabályok alkalmazása során tiszteletben tartsák az Európai Unió Alapjogi Chartájának [2] 41. cikkében meghatározott megfelelő ügyintézéshez való jogot. E jog kifejezetten magában foglalja a valamely személyt hátrányosan érintő egyedi intézkedések meghozatala előtti meghallgatáshoz való jogot, valamint az adminisztráció azon kötelezettségét, hogy határozatait megindokolja. A megfelelő ügyintézéshez való jogot a helyes hivatali magatartás európai kódexe [3] továbbfejleszti. Az említett kódex 16. cikke („A meghallgatáshoz és a nyilatkozattételhez való jog”) kimondja, hogy azokban az esetekben, amikor egyének jogairól vagy érdekeiről van szó, a tisztviselőnek biztosítania kell, hogy a döntéshozatali eljárás minden szakaszában tiszteletben tartsák a védelemhez való jogot, és hogy a nyilvánosság minden tagja jogosult legyen arra, hogy amennyiben a jogait vagy érdekeit érintő határozatot kell hozni, írásbeli észrevételeket nyújtson be, és szükség esetén a határozat meghozatala előtt szóbeli észrevételeket tegyen. A 20. cikk („A határozatról szóló értesítés”) kimondja, hogy az egyes személyek jogait vagy érdekeit érintő határozatokat írásban kell közölni, és hogy az ilyen határozatokat nem lehet más forrásokkal közölni mindaddig, amíg az érintett személyeket nem tájékoztatták.

24. A Bizottság azzal érvelt, hogy az a megállapítása, miszerint a panaszos megsértette a magatartási kódexet, nem minősül a panaszos érdekeit érintő „közigazgatási határozatnak”, mivel csak az uniós megfigyelői fórumon való részvételére vonatkozik. A Bizottság véleménye szerint ezért a megállapítását nem kellett közölni a panaszossal.

25. Az ombudsman úgy vélte, hogy a Bizottság azon megállapítása, miszerint a panaszos megsértette a magatartási kódexet, amelyet a Transtec-kel közöltek annak érdekében, hogy a Transtec ne hívja meg a panaszost az uniós megfigyelői fórumra, valóban „határozat” a panaszos érdekeit hátrányosan érintő „egyedi intézkedés” értelmében [4]. E határozat azt eredményezte, hogy a panaszost nem hívták meg az uniós megfigyelői fórumra, amely rendezvényen a panaszos kifejezetten kérte, hogy részt vehessen.

26. Az ombudsman nem találta meggyőzőnek a Bizottság azon érvét sem, hogy megállapítása csak a panaszosnak az uniós megfigyelői fórumon való részvételére vonatkozott, holott a fórum célja éppen az volt, hogy a gyakorlatok és a tapasztalatok cseréjének lehetővé tételével jobban felkészítse a megfigyelőket a jövőbeli kiküldetésekre. Az ombudsman azt is megállapította, hogy még ha a Bizottság nem is zárta ki kifejezetten a panaszost a jövőbeli uniós választási megfigyelő missziókból, észszerűen feltételezhető, hogy a panaszos jövőbeli uniós választási megfigyelő missziókba való kiválasztásának esélyeit befolyásolta a Bizottság álláspontja azáltal, hogy megállapításait közölte a nemzeti hatóságokkal is, amelyek előzetesen kiválasztották a legalkalmasabb nemzeti jelölteket az uniós megfigyelői pozícióra.

27. A Bizottság nem adott lehetőséget a panaszosnak arra, hogy észrevételeket tegyen, mielőtt úgy határozott volna, hogy megsértette a magatartási kódexet. Így megsértette a helyes hivatali magatartás európai kódexének 16. cikkét és az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontját.

28. Ami a határozatának a panaszossal való közlését illeti, a Bizottság a nemzeti hatóságokat bízta meg azzal a feladattal, hogy közöljék vele a Bizottság megállapításait. Bár főszabály szerint nem helytelen, hogy a Bizottság ilyen feladattal bízza meg a nemzeti hatóságokat, a Bizottságnak biztosítania kellett volna, hogy határozatát ténylegesen közöljék a panaszossal (például azáltal, hogy másolatot kér a panaszosnak küldött közleményről). A Bizottság azonban nem gondoskodott arról, hogy megállapításait a nemzeti hatóságok közöljék a panaszossal. A Bizottság azáltal, hogy nem biztosította, hogy határozatát megfelelően közöljék a panaszossal, megsértette a helyes hivatali magatartás európai kódexe 20. cikkének (1) bekezdését.

29. Az ombudsman megjegyezte, hogy a panaszos azzal is érvelt, hogy megfigyelő kollégái még azelőtt értesültek a magatartási kódex állítólagos megsértéséről és a jövőbeli uniós választási megfigyelő missziókból való állítólagos kizárásáról, hogy tudomást szerzett volna azokról. Az ombudsman megjegyezte, hogy a panaszos nem szolgáltatott bizonyítékot az ezzel kapcsolatos érvelésének alátámasztására. Az ombudsman azt is megjegyezte, hogy bár igaz, hogy ha a Bizottság közölte volna ezt az információt a megfigyelő kollégáival, ez minden bizonnyal hivatali visszásságnak minősülne, ez nem változtat azon, hogy az adott időpontban nemcsak a Bizottság, hanem a nemzeti hatóságok is tudtak a magatartási kódex megsértésének megállapításáról. Ennek megfelelően az erre vonatkozó konkrét bizonyítékok hiányában nem lehetett vélelmezni, hogy az információk, amennyiben azokat ezekkel a harmadik felekkel közölték, szükségszerűen a Bizottságtól származtak [5].

30. Az ombudsman azonban megjegyezte, hogy a Bizottság legalább egy harmadik féllel – nevezetesen az uniós megfigyelői fórum külső szervezőjével – közölte a megállapítást, mielőtt a panaszos tudomást szerzett volna róla. Ez a helyes hivatali magatartás európai kódexe 20. cikke (2) bekezdésének megsértését jelenti.

A barátságos megoldási javaslat

31. A fenti megfontolások alapján az ombudsman békés megoldásra a következő javaslatot tette:

Figyelembe véve az ombudsman elemzését és megállapításait, a Bizottság felülvizsgálhatja az uniós választási megfigyelő missziók magatartási kódexe megsértésének megállapítására irányuló eljárásait, beleértve az ilyen határozatról szóló értesítésre és az érintett személy meghallgatásának lehetővé tételére vonatkozó eljárásokat is.

A jelen ügy tekintetében a Bizottság lehetővé teheti a panaszos számára, hogy előterjessze az uniós választási megfigyelő missziók magatartási kódexének megsértését kifogásoló érveit, és gondoskodhat arról, hogy ezeket az érveket megfelelően kezeljék.

A békés megoldásra irányuló javaslatát követően az ombudsman elé terjesztett érvek

32. Az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára adott válaszában a Bizottság azzal érvelt, hogy a panaszost nem szankcionálták, és jelölését figyelembe fogják venni a jövőbeli uniós választási megfigyelő missziók során. A Bizottság szerint a panaszosnak az uniós választási megfigyelő missziók jegyzékében szereplő értékelése „a jövőbeli missziók hosszú távú megfigyelőjeként (LTO) ajánlott”.

33. A Bizottság véleménye szerint a panaszos 2010. december 6-án kelt levelében teljes körűen ismertette az üggyel kapcsolatos érveit. A Bizottság 2012. március 21-én e-mailben közvetlenül tájékoztatta a panaszost álláspontjáról, amelyben kijelentette, hogy „az Európai Bizottság Külpolitikai Eszközökért Felelős Szolgálata számára, amely az uniós választási megfigyelő missziók megfigyelőinek kiválasztásáért felel, Ön továbbra is teljes mértékben alkalmas jelölt a jövőbeli uniós választási megfigyelő missziókra. E tekintetben kérjük, vegye figyelembe, hogy a rövid és hosszú távú megfigyelői pozíciók esetében a nemzeti kapcsolattartó pontnak előzetesen ki kell választania Önt.„A Bizottság szerint a panaszos e-mailben megerősítette e közlemény kézhezvételét, amelyben köszönetet mondott a Bizottságnak.

34. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy jelenleg felülvizsgálja az uniós választási megfigyelő missziókkal kapcsolatos számos eljárást, többek között a magatartási kódex felülvizsgálatát és a megfigyelők értékelési eljárását.

35. A Bizottság válaszával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos kijelentette, hogy széles körben egyetért a Bizottságnak a békés megoldásra irányuló javaslatra adott válaszával és annak 2012. március 21-i e-mailjével. A panaszos megköszönte az ombudsman erőfeszítéseit.

36. Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy „hosszú távú megfigyelőként (LTO) ajánlják a jövőbeli missziókhoz”, a panaszos kijelentette, hogy felvette a kapcsolatot nemzeti kapcsolattartó pontjával, amelynek feladata, hogy választási megfigyelőket javasoljon országa uniós választási megfigyelő misszióihoz. A fókuszpont arról tájékoztatta, hogy a közelmúltbeli pénzügyi megszorítások és a megfigyelők listáján szereplő önkéntesek nagy száma miatt valószínű, hogy eltelik egy kis idő, mielőtt egy másik küldetésre ajánlanák. Mivel azon a véleményen van, hogy 2010 júliusa óta kizárták az uniós választási megfigyelő missziók vizsgálatából, a panaszos ezért arra kéri a Bizottságot, hogy minden évben ajánljon fel neki egy hosszú távú megfigyelői kiküldetést, amennyiben a nemzeti kapcsolattartó pont nem ajánlja.

37. A panaszos ajánlásokat is tett a Bizottságnak az uniós választási megfigyelő missziókkal kapcsolatos eljárásainak felülvizsgálatára vonatkozóan.

Az ombudsman értékelése a békés megoldásra irányuló javaslatát követően

38. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos továbbra is teljes mértékben alkalmas jelölt a jövőbeli uniós választási megfigyelő missziókra. Az ombudsman azt is megjegyzi, hogy tekintettel a Bizottságnak a békés megoldásra irányuló javaslatra adott válaszára, úgy tűnik, hogy a panaszos már nem kívánja tovább vizsgálni azt a kérdést, hogy a Bizottság hogyan kezelte az ügy ezen aspektusát. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy a Bizottság lényegében rendezte a jelen ügy e vonatkozását.

39. Ami a panaszos arra irányuló kérését illeti, hogy a Bizottság minden évben ajánljon fel neki egy hosszú távú megfigyelői kiküldetést, annak ellenére, hogy a nemzeti kapcsolattartó pont nem minden évben választja ki őt a kiküldetésekre (tekintettel a fent említett pénzügyi korlátokra és az önkéntesek nagy számára), az ombudsman úgy véli, hogy ez a kérés nem tartozik a javasolt békés megoldás hatálya alá. Az ombudsman ezért nem fogja követni a panaszos javaslatát.

40. A magatartási kódex megsértésének megállapítására irányuló bizottsági eljárások tekintetében az ombudsman üdvözli a Bizottság által jelenleg végzett felülvizsgálatot. A felülvizsgálat lényegében a békés megoldásra irányuló javaslat vonatkozó részét hajtja végre.

41. Az ombudsman úgy véli, hogy hasznos lehet, ha a Bizottság a magatartási kódex felülvizsgálata és a megfigyelők értékelési eljárása során figyelembe veszi az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkét, valamint a helyes hivatali magatartás európai kódexének 16. és 20. cikkét. Az ombudsman e tekintetben további észrevételt fog tenni.

B. Az információkérés megválaszolásának állítólagos elmulasztásáról

Az ombudsman értékelése

42. Tekintettel a Bizottságnak az ombudsmanhoz intézett véleményében szereplő bocsánatkérésére és magyarázataira, a panasz e vonatkozásával kapcsolatban további vizsgálat nem indokolt.

C. Az állítások

43. A panaszos azt kérte, hogy a Bizottság (1) tájékoztassa őt minden olyan határozatról, amely az uniós választási megfigyelő missziók magatartási kódexének betartására vonatkozik; és 2) lehetővé teszi számára, hogy vitassa ezt a határozatot.

Az ombudsman értékelése

44. Tekintettel arra, hogy a Bizottság lényegében rendezte az ügy e vonatkozását, nincs ok az állítások további érvényesítésére.

D. Következtetések

A panasszal kapcsolatos vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetésekkel zárja le a panaszt:

A Bizottság a panaszos személyes helyzetét illetően rendezte az ügyet.

A Bizottság végrehajtja az ombudsman által javasolt békés megoldást a magatartási kódex megsértésének megállapítására irányuló általános eljárás tekintetében.

Az információkéréssel kapcsolatban további vizsgálat nem indokolt.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

További megjegyzés

A Bizottság a magatartási kódex felülvizsgálata és a megfigyelők értékelési eljárása során figyelembe vehetné az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikkét, valamint a helyes hivatali magatartás európai kódexének 16. és 20. cikkét.

 

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2012. szeptember 7-én.

---

[1] A magatartási kódex többek között a következő iránymutatásokat tartalmazza: „A megfigyelők feladataik ellátása során szigorúan pártatlanok maradnak, és soha nem fejezhetnek ki elfogultságot vagy preferenciát a nemzeti hatóságokkal, pártokkal, jelöltekkel vagy a választási folyamat során felmerülő vitás kérdésekkel kapcsolatban; ... A megfigyelők tartózkodnak attól, hogy észrevételeikkel kapcsolatban személyes vagy idő előtti észrevételeket tegyenek a médiának vagy bármely más érdekelt személynek, de kijelölt összekötő tisztviselőn vagy szóvivőn keresztül általános tájékoztatást kell nyújtaniuk megfigyelői tevékenységük jellegéről”(kiemelés az ombudsmantól).

[2] Elérhető a következő internetcímen: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2010:083:0389:0403:en:PDF

[3] Elérhető a következő internetcímen: http://www.ombudsman.europa.eu/resources/code.faces

[4] Az a kérdés, hogy „határozatról” van-e szó abban az értelemben, hogy azt a panaszos a Törvényszék előtti eljárásban megtámadhatta volna, nem merül fel az ombudsman előtti eljárásban.

[5] Lásd az ombudsman 1342/2007/FOR ügyben hozott határozatának 67. pontját, amely elérhető a következő internetcímen: http://www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/3972/html.bookmark