A panasz előzményei

1. A panaszos, aki egy finn egyetem kutatója, arra kérte a Bizottságot, hogy biztosítson számára nyilvános hozzáférést a Bizottság Jogi Szolgálata által az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozására vonatkozó bizottsági jogalkotási dossziéval kapcsolatban kiadott véleményekhez. Kezdetben a Bizottság közölte vele, hogy nem állnak rendelkezésre a kérelméhez kapcsolódó írásos dokumentumok. A panaszos kérelmének jobb megértését követően tíz releváns dokumentumot azonosított.

2. A Bizottság teljes körű hozzáférést biztosított az egyik dokumentumhoz, nagyon széles körű hozzáférést biztosított két további dokumentumhoz, és részleges hozzáférést biztosított egy másik dokumentumhoz. Az alkalmazandó szabályokra ^[1] hivatkozva visszatartotta a fennmaradó hat dokumentumot, azzal érvelve, hogy azok közzététele i. aláásná a jogi tanácsadás védelmét, és ii. súlyosan veszélyeztetné a Bizottság döntéshozatali eljárását. Megállapította, hogy a témával kapcsolatos tárgyalások még folyamatban vannak.

3. A panaszos vitatta az eredeti határozatot, különösen azzal érvelve, hogy a közzétételhez nyomós közérdek fűződik, mivel az Európai Ügyészség ügye annyira releváns a nyilvánosság számára.

4. Válaszul, bár a Bizottság további részleges hozzáférést biztosított négy dokumentumhoz és egy további dokumentumhoz, amelyet az eredeti választ követően hoztak létre, továbbra is megtagadta a többi dokumentumhoz való hozzáférést. Mivel elégedetlen volt az események e fordulatával, a panaszos az európai ombudsmanhoz fordult. Megtámadta a Bizottságnak a dokumentumok visszatartására vonatkozó határozatát, és úgy ítélte meg, hogy a dokumentumkezelő rendszere nem alkalmas a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére.

5. Az ombudsman vizsgálatot indított a panasszal kapcsolatban, és vizsgálócsoportja betekintett a Bizottság aktájába.

A dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásának kérdéséről

Az ombudsman ajánlása

6. A betekintett dokumentumok és a Bizottság visszatartási indokainak értékelését követően az ombudsman szigorú tesztet végzett a jogalkotási dokumentumok közzététele tekintetében, azon az elven alapulva, hogy a jogalkotási folyamatnak a lehető legközelebb kell állnia a polgárokhoz, ami nagyfokú átláthatóságot igényel. 

7. Bár az ombudsman indokoltnak ítélte, hogy a Bizottság megtagadta a további részleges hozzáférést egyes dokumentumokhoz, és a megerősítő határozat időpontjában nem állt fenn olyan nyomós közérdek, amely indokolná azok hozzáférhetővé tételét, nem értett egyet a Bizottságnak az öt dokumentum egészének vagy egy részének visszatartására vonatkozó érveivel.

8. Ezért azt javasolta ^[2], hogy a Bizottság biztosítson további részleges hozzáférést három dokumentumhoz és teljes körű hozzáférést két másik dokumentumhoz. Arra is ösztönözte a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a megerősítő határozata óta bekövetkezett releváns fejleményeket ^[3].

9. A Bizottság elutasította az ombudsman ajánlását, azt állítva, hogy a megerősítő határozatban foglalt értékelése „a meghozatalának időpontjában jogi és ténybeli szempontból helyes volt”. Megjegyezte továbbá, hogy a panaszosnak lehetősége van arra, hogy új kérelmet nyújtson be a dokumentumokhoz való hozzáférés iránt.

10. A panaszos az ombudsmanhoz intézett észrevételeiben csalódottságának adott hangot a Bizottság válaszával kapcsolatban. Úgy véli, hogy a Bizottság „állandóan ellenzi a jog helyes alkalmazását és a nyitottság előmozdítását az EU-ban”.

Az ombudsman értékelése az ajánlást követően

11. Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság nem követte azt az ajánlását, hogy biztosítson további nyilvános hozzáférést a szóban forgó dokumentumokhoz.

12. Az ombudsman fenntartja azon álláspontját, hogy a Bizottságnak az általa javasolt módon hozzáférést kellett volna biztosítania a dokumentumokhoz. Csalódott a Bizottság azon leegyszerűsítő kijelentése miatt, hogy megerősítő határozata meghozatalának időpontjában ténybelileg és jogilag helyes volt. Még ha ez lenne is a helyzet, a Bizottság akkor is engedélyezhetne további hozzáférést, ha az később megfelelővé válna.

13. Az ombudsman aggodalommal állapítja meg, hogy a Bizottság nem alkalmazta az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló jogalkotási dossziéhoz szükséges megfelelő, magasabb szintű átláthatóságot. Csalódott amiatt, hogy a Bizottság nem volt átláthatóbb és nyitottabb, különösen egy ilyen esetben, amely új és összetett jogi kérdéseket érint. Csalódott amiatt is, hogy a Bizottság továbbra is a közel három évvel ezelőtt hozott határozat idején fennálló jogi korrektségre támaszkodik, annak ellenére, hogy a dokumentumokban említett tárgyalási folyamat lezárult. Emellett az Európai Ügyészséget megerősített együttműködés [4] révén hozták létre, ^{annak ellenére,} hogy még nem teljesen működőképes.

14. Az ombudsman úgy véli, hogy az Európai Ügyészség létrehozásához fűződő közérdeket – figyelembe véve a vonatkozó jogi és ténybeli fejleményeket – megfelelően szolgálná a nagyobb átláthatóság és az általa javasolt további közzétételek. Sajnálatos módon a Bizottság továbbra is visszatartja a vonatkozó dokumentumokat. Ezért az ombudsman megerősíti a hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását.  

A releváns dokumentumok azonosításának kérdéséről

15. Ajánlásában az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság munkatársai dicséretes erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy segítsék a panaszost azon dokumentumok azonosításában, amelyekhez nyilvános hozzáférést kért. Az első választ követően egy további dokumentumot bocsátottak a rendelkezésére, amely megfelelt az ő, valamint általában az átláthatóság és a megfelelő ügyintézés érdekeinek. Az ombudsman azt is megállapította, hogy az ügy sajátos körülményei között indokolt volt az e feladat elvégzéséhez szükséges idő.

16. A panaszos csalódottságának adott hangot amiatt, hogy az ombudsman nem érdeklődött tovább a Bizottság dokumentumkezelő rendszeréről, amely szerinte nem alkalmas a nyilvános hozzáférés iránti kérelmek gyors kezelésének megkönnyítésére. Ezért felszólította az ombudsmant, hogy saját kezdeményezésére indítson vizsgálatot a szélesebb körű dokumentumkezelés kérdésében. Az ombudsman tudomásul veszi a panaszos aggályait, és a jövőben visszatérhet erre az átfogó kérdésre.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi megállapítással zárja le az ügyet:

Az ombudsman nem elégedett a Bizottságnak az ajánlására adott válaszával. Tekintettel arra, hogy a Bizottság továbbra is megtagadta a kért dokumentumokhoz való további hozzáférést, az ombudsman fenntartja a hivatali visszásságra vonatkozó megállapítását.

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatni fogják erről a határozatról.

Emily O'Reilly

Európai ombudsman

Strasbourg, 2019. 09. 04.

[1] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.), elérhető itt: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/ALL/?uri=celex%3A32001R1049. 

[2] Az európai ombudsman ajánlása az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló rendeletjavaslatra vonatkozó jogi véleményekhez való hozzáférés Európai Bizottság általi megtagadásáról szóló 195/2017/JAP sz. ügyben, elérhető itt: https://www.ombudsman.europa.eu/en/recommendation/en/109961

[3] Az idő múlása és az új uniós adatvédelmi szabályokkal kapcsolatos jogalkotási fejlemények, valamint az Európai Ügyészség megerősített együttműködési döntése.

[4] A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.), elérhető itt: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg/2017/1939/oj