# Az európai ombudsman határozata a Kutatási Végrehajtó Ügynökség ellen benyújtott 2339/2010/(OV)RA sz. panasszal kapcsolatos vizsgálatának lezárásáról
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2012-08-30T00:01+02:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/11737)
---
A panasz előzményei
-------------------

**1.** A panasz tárgya a) az EK kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramja keretében kiírt pályázati felhívásra benyújtott tudományos pályázat értékelése és elutasítása, valamint b) a jogorvoslati kérelem ezt követő elutasítása.

**2.** 2009. augusztus 18-án a panaszos a hetedik keretprogram részét képező "FP7-PEOPLE-2009-IEF" pályázati felhívás keretében pályázatot[\[1\]](#_ftn1 ""){#_ftnref1} nyújtott be Marie Curie Európán belüli karrierfejlesztési ösztöndíjra. A pályázati felhívást a Kutatási Végrehajtó Ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség)[\[2\]](#_ftn2 ""){#_ftnref2} kezelte.

**3.** Az Ügynökség felkért egy független szakértőkből álló testületet, hogy segítse az említett felhívásra beérkezett pályázatok értékelését. 2009. november 25-i levelében az Ügynökség jelezte, hogy a javaslatot az értékelő szakértők értékelték, és 100-ból 74,20 pontot ért el (a küszöbérték 100-ból 70). A levélhez csatolt összefoglaló értékelő jelentés az öt értékelési kritérium pontszámai mellett észrevételeket tartalmazott a javaslat értékelésével kapcsolatban, amelyeket „erősségekre" és „gyengeségekre" osztottak fel. Levelében az Ügynökség jelezte, hogy a független szakértők értékelése alapján a Bizottság prioritási sorrendben rangsorolja a küszöbértékeket meghaladó pályázatokat, majd határozatot hoz a megtartandó pályázatok listájáról. Az Ügynökség rámutatott arra, hogy a küszöbértéket átlépő 1857 projektből (az összesen 2398 benyújtott projektből) 575 számára állnak majd rendelkezésre források.

**4.** Az Ügynökség kijelentette, hogy kellő időben hivatalos határozatot fog hozni a panaszos javaslatáról. Rámutatott továbbá arra, hogy amennyiben a felperesek nem elégedettek ajánlatuk értékelésének eredményével, és élni kívánnak a jogorvoslati eljárással, 2009. december 25-ig kérelmet kell benyújtaniuk. A levél tartalmazott egy „A*jogorvoslati eljárásról"* című feljegyzést, amely megállapította, hogy a jogorvoslati eljárás azzal foglalkozik, hogy a kérelmező javaslatát hogyan kezelték az értékelési és jogosultság-ellenőrzési folyamatban, és hogy ez nem automatikus újraértékelés.

**5.** 2009. december 22-én az Ügynökség tájékoztatta a kérelmezőket javaslataik végleges állásáról. A panaszos javaslatát a „C" kategóriába sorolták, amely a következőnek felelt meg: „Küszöbértéket*meghaladó, de a költségvetési források hiánya miatt finanszírozásra nem tartott, illetve tartaléklistán nem szereplő javaslatok".* Az összesített statisztikák azt mutatták, hogy ebben a kategóriában 1108 pályázatot nyújtottak be, 575 pályázatot ajánlottak finanszírozásra („A" kategória), és 174 pályázatot vettek fel a tartaléklistára („B" kategória).

**6.** A panaszos szerint javaslatának összefoglaló értékelő jelentéséből egyértelműen kiderült, hogy az értékelők nem értették a javaslatát. A panaszos ezért úgy határozott, hogy jogorvoslati kérelmet kell benyújtani. Ezt a kérelmet 2009. december 23-án nyújtották be, és tartalmazta a jelentés azon részeinek újraértékelésére irányuló kérelmet, amelyek a javaslatnak az 1. kritérium (Tudományos és technológiai minőség) és az 5. kritérium (Hatás) szerinti értékelésével foglalkoznak.

**7.** 2010. január 21-én az Európai Bizottság Kutatási Főigazgatósága (DG RTD) visszaigazolta a jogorvoslati kérelem kézhezvételét, és jelezte, hogy 2010. április elejéig választ fog küldeni.

**8.** A panaszosnak a válasz hiányára vonatkozó vizsgálatát követően a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság 2010. április 28-án arról tájékoztatta a panaszost, hogy „a*következő hetekben"* választ fog küldeni. 2010. június 10-én és 15-én a panaszos ismét levelet küldött a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságnak és az Ügynökségnek, amelyben panaszt tett a válasz késedelmes megküldése miatt. A panaszos azt is megkérdezte, hogy meg lehet-e jelölni az A és B kategóriába való besorolás küszöbértékeit. 2010. június 16-án az Ügynökség tájékoztatta a panaszost, hogy nagyon rövid időn belül elküldi válaszát.

**9.** 2010. június 23-án az Ügynökség igazgatója tájékoztatta a panaszos projektjének koordinátorát, hogy az újraértékelés iránti kérelmet elutasították. Az igazgató kifejtette, hogy a javaslatot egy belső értékelő felülvizsgálati bizottság (a továbbiakban: jogorvoslati bizottság) vizsgálta felül, amelynek feladata annak mérlegelése, hogy az értékelési folyamatban történt-e olyan hiányosság, amely veszélyeztetheti a javaslat finanszírozásáról szóló döntést. Rámutatott, hogy a jogorvoslati bizottság nem értékeli magát a javaslatot, és nem kérdőjelezi meg a megfelelően képzett szakértők tudományos megítélését sem. Az igazgató rámutatott arra, hogy a jogorvoslati bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a panaszos jogorvoslati kérelmének alátámasztására, és így az eredeti értékelés eredménye fennmaradt. Csatolták a jogorvoslati bizottság összefoglaló esetjelentésének másolatát. Utalt arra a tényre, hogy 2010. március 26-án, valamint május 5-én és 6-án az említett pályázati felhívás jogorvoslati bizottsága összeült, és úgy határozott, hogy nem indokolt támogatni a panaszos jogorvoslati kérelmét. Megemlítette továbbá, hogy a jogorvoslati bizottság megvizsgálta a panaszos javaslatának értékelésében részt vevő szakértők profilját, és arra a következtetésre jutott, hogy a testület egésze megfelelő szakértelemmel rendelkezik ahhoz, hogy a javaslatot az értékelési kritériumok alapján bírálja el. Megemlítette továbbá, hogy a jogorvoslati bizottság megerősítette, hogy a panaszos javaslatának értékelése tisztességes és átlátható módon történt, teljes mértékben tiszteletben tartva a megállapított értékelési eljárásokat.

**10.** 2010. november 1-jén a panaszos az ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat tárgya
------------------

**11.** Az ombudsman úgy határozott, hogy megindítja a jelenlegi vizsgálatot a következő állításokkal kapcsolatban:

#### Állítások:

1) A panaszosnak a koordinátorán keresztül benyújtott újraértékelési kérelmét pusztán azon az alapon utasították el, hogy a szakértők/értékelők ítélete nem kérdőjelezhető meg (a*panaszos szerint "a meghívottak tévedhetetlenek").*

2) A (i) jogorvoslati kérelem átvételi elismervényének és (ii) a végleges válasznak a megküldése szükségtelen késedelmet szenvedett.

3) A Bizottság tévedett, amikor nem adott ki bizonyos információkat az alpanelek értékelésével kapcsolatban, nevezetesen az A, B és C rangsor legmagasabb és legalacsonyabb pontjait.

**12.** Tekintettel arra, hogy a panaszos jelezte, hogy panasza a Bizottság ellen irányul, és figyelembe véve a Bizottság által ebben az összefüggésben játszott fontos szerepet, az ombudsman vélemény iránti kérelmet nyújtott be a Bizottsághoz ebben az ügyben. A véleményt azonban az Ügynökség nyújtotta be. Észrevételeiben a panaszos azt állítja, hogy véleménye szerint ebben az ügyben a Bizottság a megfelelő szerv a válaszadásra. A végrehajtó ügynökségeket érintő ügyekre vonatkozó szokásos gyakorlatával összhangban azonban az ombudsman úgy értelmezi, hogy ez az ügy elsősorban az Ügynökséget érinti. Tekintettel azonban a Bizottság szerepére, a jelen ügyben hozott határozat egy példányát a Bizottság elnökének is megküldik.

**13.** Az Ügynökségnek az ügyben felmerült állítólagos késedelemre vonatkozó véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos arra a tényre hivatkozik, hogy az Ügynökség azzal mentegeti késedelmes válaszát, hogy szokatlanul nagy számú jogorvoslati kérelemre hivatkozik. Azzal érvelve, hogy ez egyértelműen arra utal, hogy a Bizottságnak problémája van a szakértőinek minőségével, a panaszos tájékoztatja az ombudsmant, hogy szeretné tudni a jogorvoslati kérelmek számát testületenként és a jogorvoslati kérelmek sikerességi arányát (testületenként és összességében).

**14.** Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos kérése valójában külön állítás, nevezetesen, hogy a Bizottság nem alkalmaz megfelelő minőségű szakértőket. Ez az állítás nem tartozik a jelen vizsgálat hatálya alá. Azt is megjegyzi, hogy a jelen vizsgálat céljából nem tartja szükségesnek, hogy tájékoztatást kérjen erről a kérdésről. Megjegyzi, hogy amennyiben a panaszos ezzel kapcsolatban információt szeretne szerezni, az Ügynökséghez kell fordulnia.

**15.** A panaszos észrevételeiben azt állítja, hogy szeretné tudni a 2010. évi IEF küszöbértékeit. A jelen vizsgálat azonban csak az IEF 2009-re vonatkozik. Az ombudsman megjegyzi, hogy ezt a kérdést a 2111/2011/RA ügyben megvizsgálták (lásd a fenti 1. lábjegyzetet).

A vizsgálat
-----------

**16.** Az ombudsman 2010. november 30-án vizsgálatot indított az ügyben. 2011. május 6-án az Ügynökség megküldte véleményét, amelyet továbbítottak a panaszosnak azzal a felhívással, hogy nyújtsa be észrevételeit. A panaszos 2011. június 2-án nyújtotta be észrevételeit, 2012. január 31-én pedig további észrevételeket küldött az ombudsmannak.

Az ombudsman elemzése és következtetései
----------------------------------------

### A. Az újraértékelés iránti kérelem téves elutasítására vonatkozó állítás

#### Az ombudsman elé terjesztett érvek

**17.** A panaszos ragaszkodik ahhoz, hogy jogorvoslati kérelmét azzal az indokkal utasították el, hogy *„a meghívottak tévedhetetlenek".* Véleménye szerint ez azt jelenti, hogy következmények nélkül vissza lehet élni a rendszerrel. Felteszi a kérdést, hogy miért nincsenek olyan megfelelő rendszerek, amelyek lehetővé tennék a megfelelő újraértékelést, amely az értékelők esetleges téves értékeléseivel vagy helytelen cselekedeteivel is foglalkozna. A panaszosnak az a benyomása, hogy az EU teljes mértékben az értékelőkre támaszkodik, hogy több millió eurót osszanak ki anélkül, hogy visszajelzést vagy második véleményt engedélyeznének. Végezetül, annak fényében, amit a jogorvoslat iránti kérelmére adott „gyenge válasznak" nevez, felteszi a kérdést, hogy miért volt szükség három ülésre annak megvitatásához, és mit mondtak az említett üléseken az újraértékelésről.

**18.** Az Ügynökség szerint a panaszos teljes mértékben tisztában volt a jogorvoslati eljárás jellegével, amelyet a hozzá beérkezett tájékoztató levél egyértelműen meghatároz. Hangsúlyozta, hogy az értékelés és a támogathatóság ellenőrzésének folyamatát ellenőrzik, és rámutatott arra, hogy nem kerül sor a pályázatok automatikus újraértékelésére. Az Ügynökség úgy véli, hogy a jogorvoslati eljárást a konkrét eljárási követelményeknek megfelelően folytatta le, és nincs olyan bizonyíték, amely alátámasztaná a javaslat újraértékelésének szükségességét.

**19.** A jogorvoslati eljárás tekintetében az Ügynökség különösen a *pályázatok benyújtásának szabályairól és a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokról szóló bizottsági határozatra \[3\]* (a továbbiakban: a szabályok) hivatkozik, amely kifejti, hogy a jogorvoslati bizottság hogyan fogja kezelni a kérelmezők jogorvoslati kérelmeit. Ezt a határozatot az Ügynökség a hetedik keretprogramnak a pályázatok értékelésére és a pályázatok támogathatóságának ellenőrzésére vonatkozó jogorvoslati eljárására vonatkozó belső iránymutatások révén hajtja végre. A belső iránymutatás 8. pontja szerint a jogorvoslati bizottság csak a pályázatok elbírálásának hiányosságaival kapcsolatos panaszokat vizsgálhatja. A jogorvoslati bizottság nem vitatja meg vagy kérdőjelezi meg a megfelelően képzett szakértők ítéletét, és nem értékeli magát a javaslatot, mondta az Ügynökség. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy javaslatot soha nem fognak újraértékelni. A belső iránymutatásokban említett bizonyos körülmények között az EGSZB javasolhatja a javaslat egészének vagy egy részének újraértékelését, *„amennyiben bizonyítékok támasztják alá a panaszt, és súlyos probléma merült fel a javaslat értékelésének lefolytatásában, és ez a probléma valószínűleg negatív hatással volt arra a döntésre („nehezített"), hogy finanszírozzák-e azt vagy sem".*{#_ftnref3}

**20.** A jogorvoslati bizottság a szóban forgó ügyben benyújtott jogorvoslati kérelem vizsgálata során a felhívással és az értékeléssel kapcsolatos releváns dokumentációra hivatkozott. Ezeket a dokumentumokat a jogorvoslati bizottság összefoglaló esetjelentése a következőképpen sorolja fel: a panasz, a javaslat, az értékelő összefoglaló jelentés, az értékelők önéletrajza, az Ügynökség projektfelelőse által készített magyarázó feljegyzés, a pályázati felhívásra pályázóknak szóló útmutató, valamint az „Emberek" egyedi program 2009. évi munkaprogramja.

**21.** Az Ügynökség hangsúlyozta továbbá a jogorvoslati bizottság megállapítását, amely szerint *„\[a\] bizottság megvizsgálta az e konkrét javaslat értékelésében részt vevő szakértők profilját, és arra a következtetésre jutott, hogy a testület egésze megfelelő szakértelemmel rendelkezik ahhoz, hogy a javaslatot az értékelési kritériumok alapján bírálja el".* A jogorvoslati bizottság azt is megerősítette, hogy az értékelést tisztességes és átlátható módon végezték el, teljes mértékben tiszteletben tartva a megállapított értékelési eljárásokat.

**22.** Az Ügynökség végezetül kijelenti, hogy a jogorvoslati bizottság gondosan figyelembe vette mindezeket az elemeket, amikor úgy határozott, hogy nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a jogorvoslati kérelem alátámasztására.

**23.** Hivatkozva az Ügynökség azon nyilatkozatára, hogy „a*bizottság nem kérdőjelezi meg a megfelelően képzett szakértői csoportok ítéletét",* a panaszos észrevételeiben ragaszkodik ahhoz, hogy ez azt jelenti, hogy az Ügynökség tévedhetetlennek tartja szakértői csoportját. E szakértők feltételezett tévedhetetlensége átláthatatlan és méltánytalan eredményekhez vezet, ami potenciális kárt okozhat a kérelmezőknek és az európai adófizetőknek. A panaszos kitart amellett, hogy a szakértők észrevételei azt mutatják, hogy nem értették a javaslatát, és hogy ez negatív hatással volt arra a döntésre, hogy finanszírozzák-e a javaslatát.

**24.** Az Ügynökség azon érvére válaszolva, hogy a panaszos javaslatát értékelő szakértők megfelelő képesítéssel rendelkeztek erre, a panaszos azzal érvel, hogy ha ez igaz lenne, az azt jelentené, hogy szándékosan helytelenül értékelték a javaslatát, és saját napirendjüket követték. Hangsúlyozza azonban, hogy a szakértők nem rendelkeztek megfelelő képesítéssel ahhoz, hogy megfelelően értékeljék javaslatát. Miután megkapta az úgynevezett szakértők listáját, a panaszos azt állítja, hogy a szakértők között nem voltak világszínvonalú vagy akár másodosztályú szakértők a kutatási területéről. Ennek alapján azzal érvel, hogy a szakértők nem voltak kellően képzettek ahhoz, hogy értékeljék a javaslatát. További észrevételeiben megismétli ezt az érvet, amikor a szakértők által közösen írt cikk alapján úgy véli, hogy a javaslatában képviselt megközelítés magasabb rendű, mint a szakértők által képviselt megközelítés.

#### Az ombudsman értékelése

**25.** Az ombudsman megjegyzi, hogy a jelen vizsgálat megindítására vonatkozó indokok megállapításakor kellően figyelembe vette a panaszos azon érvét, hogy a támogatási kérelemre vonatkozó határozat megtámadása esetén legalább „lehetőségnek" kell lennie további érdemi értékelésre. Az ombudsman azonban azt is megjegyzi, hogy az 1793/2009/(JMA)MHZ ügyben hozott határozatában, amely szintén a hetedik keretprogram pályázati felhívása keretében benyújtott javaslat elutasítására vonatkozott, és amelyben a panaszos lényegében azt állította, hogy a javaslat értékelése tartalmilag hibás volt, az ombudsman rámutatott arra, hogy a kutatási javaslatok értékelése összetett tudományos kérdéseket vet fel, és hogy felülvizsgálatának ezért általában annak értékelésére kell korlátozódnia, hogy a megtámadott határozat indokolásában nyilvánvaló hiba áll-e fenn. Az ombudsman azt is hangsúlyozta, hogy ez a megközelítés összhangban van az uniós bíróságok által alkalmazott standarddal[\[4\].](#_ftn4 ""){#_ftnref4}

**26.** Az ombudsman megjegyzi, hogy a szabályzat „Segítségnyújtás, vizsgálatok és jogorvoslat" című 5.3. szakasza a következőképpen szól:

*„(...)*

*A \[tájékoztató levél\] megadja azt a címet is, amelyet akkor kell használni, ha a koordinátor úgy véli, hogy pályázatának kezelése során hiányosságok **merültek fel, és ezek a hiányosságok veszélyeztették az értékelési folyamat eredményét.** (...) A koordinátornak meg kell adnia a felhívás nevét és azonosítóját, a pályázat számát (ha van ilyen), nevét és rövidítését, valamint **az állítólagos hiányosságok teljes körű leírását.** (...).*

*Ezt követően belső értékelő felülvizsgálati bizottságot (a továbbiakban: jogorvoslati bizottság) hívnak össze a koordinátorok által a fent említett határidő előtt benyújtott ügyek megvizsgálására, az eredeti tájékoztató levélben leírt módszer alkalmazásával. Azokat a panaszokat, amelyek nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, vagy nem foglalkoznak egy adott pályázat értékelésével vagy támogathatóságának ellenőrzésével, nem veszik figyelembe.*

*A bizottság a vizsgált felhívásoknak megfelelően különböző formációkban ülésezhet. **A bizottság feladata az ilyen kérelmek koherens jogi értelmezésének és a kérelmezőkkel szembeni egyenlő bánásmódnak a biztosítása. Szakvéleményeket ad az értékelési folyamat végrehajtásáról a pályázattal és annak értékelésével kapcsolatban rendelkezésre álló valamennyi információ alapján.** Önállóan működik. **A bizottság maga nem értékeli a javaslatot. Ha a bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogathatóság ellenőrzésének vagy az értékelési folyamatnak olyan hiányossága volt, amely valószínűleg veszélyeztette a pályázat finanszírozására vonatkozó döntést, javasolhatja a pályázat egészének vagy egy részének független szakértők általi további értékelését. A bizottság nem kérdőjelezi meg a megfelelően képzett szakértői csoportok ítéletét.***

*A bizottság olyan bizottsági alkalmazottakból áll, **akik jogi és eljárási kérdésekben rendelkeznek a szükséges szakértelemmel, S \& T tartalom és/vagy információs rendszerek,** a megvizsgálandó esetektől függően. Az elnöki tisztet a felhívásért felelős szervezeti egységtől eltérő szervezeti egység tisztviselője tölti be. A híváskoordinátor (vagy a hívásért felelős szervezeti egység más kijelölt személye) a bizottság tagja.*

*(...)*

*A jogorvoslati eljárás nem helyettesíti a Bizottság valamennyi intézkedésére vonatkozó csatornákat, azaz: a Bizottság Főtitkársága a megfelelő ügyintézésre vonatkozó szabályzat megsértése miatt (a nyilvánossággal való kapcsolattartás); a „hivatali visszásságok" európai ombudsmanja; valamely személyt vagy jogi személyt érintő határozat esetén az Európai Bírósághoz. Ezek a csatornák azon pályázók számára is elérhetők, akik a fent említett határidő után kívánnak panaszt benyújtani."*

**27.** Az ombudsman megjegyzi, hogy a fent vázolt eljárások két szakaszból állnak: az első szakaszt a jogorvoslati bizottság, a második szakaszt pedig szükség esetén független szakértők végzik.

**28.** Először is a jogorvoslati bizottság megvizsgálja a koordinátorok által benyújtott összes ügyet. A jogorvoslati bizottság megvizsgálja a javaslatok kezelésének állítólagos hiányosságait annak megállapítása érdekében, hogy azok veszélyeztették-e az értékelési folyamat eredményét. Ennek érdekében a jogorvoslati kérelemnek tartalmaznia kell az állítólagos hiányosságok teljes körű leírását. Ha a jogorvoslati bizottság a javaslat kezelésével kapcsolatos állítólagos hiányosságok vizsgálatát követően megállapítja, hogy olyan hiányosságok merültek fel, amelyek veszélyeztethették az értékelési folyamat eredményét, maga nem folytatja a javaslat újraértékelését. Az ilyen újraértékelésre csak a 2. szakaszban kerül sor.

**29.** Ha a jogorvoslati bizottság úgy ítéli meg, hogy a támogathatóság ellenőrzésének vagy értékelésének folyamatában olyan hiányosság történt, amely valószínűleg veszélyeztette a javaslat finanszírozására vonatkozó döntést, javasolni fogja a javaslat egészének vagy egy részének független szakértők általi további értékelését (az eljárás 2. szakasza).

**30.** Az ombudsman megérti, hogy e kétlépcsős megközelítés célja annak elkerülése, hogy minden egyes pályázó, aki csalódott azon hír miatt, hogy pályázata nem részesült finanszírozásban, fellebbezzen a határozat ellen annak érdekében, hogy automatikusan második véleményt kapjon. Az ombudsman ezt a megközelítést teljesen ésszerűnek tartja. Ez a megközelítés azt jelenti, hogy amennyiben a jogorvoslati bizottság helyénvalónak ítéli, a javaslatokat újra lehet értékelni[\[5\].](#_ftn5 ""){#_ftnref5}

**31.** Az ombudsman három olyan okot azonosíthat, amely teljes körű újraértékeléshez vezetne: i. ha a kérelmező eljárási hibákra vonatkozó bizonyítékokat terjeszt elő, például ha egyértelmű, hogy az eljárás valamely szakaszát figyelmen kívül hagyták; ha a kérelmező ténybeli hibákra vonatkozó bizonyítékokat terjeszt elő, például ha a szakértők rossz javaslatra hivatkoznak[\[6\];](#_ftn6 ""){#_ftnref6} iii. ha a kérelmező **nyilvánvaló** értékelési hibára utaló bizonyítékot terjeszt elő.

**32.** A szóban forgó ügyben a panaszos nem nyújtott be bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az értékelési eljárás során eljárási vagy ténybeli hibát, illetve nyilvánvaló értékelési hibát követtek volna el. Éppen ellenkezőleg, a panaszos észrevételei azt mutatják, hogy egyszerűen nem ért egyet javaslatának a testület általi érdemi tudományos értékelésével. Az ombudsman véleménye szerint ezek a bizonyítékok nem elegendőek az újraértékeléshez.

**33.** Ami a panaszosnak az értékelők által elkövetett esetleges jogsértésekre vonatkozó érveit illeti, az ombudsman a fenti 19. pontban idézett belső iránymutatásokra hivatkozik, amelyek szerint a jogorvoslati bizottság javasolhatja a javaslat egészének vagy egy részének újraértékelését, *„amennyiben bizonyítékok támasztják alá a panaszt, és **a javaslat értékelésének lefolytatása során súlyos probléma merült fel, és ez a** probléma valószínűleg negatív hatással volt arra a döntésre („veszélyeztetett"), hogy finanszírozzák-e azt vagy sem".* Az ombudsman megérti, hogy ha a kérelmező bizonyítékot terjeszt elő a jogsértésre (amely az „eljárási hiba" fogalommeghatározása alá tartozna), ez minden bizonnyal újraértékeléshez vezethet.

**34.** A fenti 26. pontban idézett rendelkezésekből az is kitűnik, hogy az értékelők munkáját a Bizottság Főtitkársága, valamint az ombudsman és a bíróságok is felülvizsgálják. Ami az ombudsmant illeti, az általa végzett felülvizsgálat mértéke nem fogja másodsorban kitalálni a jogorvoslati bizottságot, sőt az értékelőket sem. A kutatási javaslatok értékelése összetett tudományos kérdéseket vet fel. Az ombudsman úgy véli, hogy az ilyen jellegű állítások vizsgálata során a felülvizsgálatának általában annak értékelésére kell korlátozódnia, hogy a megtámadott határozat indokolása nyilvánvalóan hibás-e. Az ombudsman megjegyzi, hogy ez a megközelítés összhangban van az uniós bíróságok által alkalmazott standarddal[\[7\].](#_ftn7 ""){#_ftnref7}

**35.** A fentiek fényében az ombudsman nem talált a panaszos állításának megfelelő hivatali visszásságot. E következtetés ellenére, valamint a 34. pontban foglalt, a felülvizsgálat mértékére vonatkozó nyilatkozat fényében, amelyet akkor fog alkalmazni, amikor annak megállapítására törekszik, hogy a megtámadott határozat indokolásában nyilvánvaló hiba történt-e, az ombudsman megállapítja, hogy a jogorvoslati bizottság e határozatban részletesebb információkkal szolgálhatott volna a tanácskozásait illetően. Az ombudsman megjegyzi, hogy az Ügynökség arról tájékoztatta, hogy a jogorvoslati bizottság három alkalommal tárgyalt a panaszos javaslatáról. Megjegyzi azonban azt is, hogy összefoglaló esetjelentésében a jogorvoslati bizottság arra szorítkozik, hogy tájékoztassa a panaszost i. azokról a dokumentumokról, amelyekbe betekintett; arra vonatkozó következtetése, hogy a testület megfelelő szakértelemmel rendelkezett a pályázat elbírálásához, valamint hogy az értékelést tisztességes és átlátható módon végezték el, teljes mértékben tiszteletben tartva a vonatkozó eljárásokat; és iii. általános következtetése, miszerint a panaszos „nem megfelelő bizonyítékokat" terjesztett elő panaszának alátámasztására. Az ombudsman megállapítja, hogy az Ügynökség részletesebb magyarázatot is adhatott volna a panaszosnak[\[8\].](#_ftn8 ""){#_ftnref8} Ennek megfelelően az alábbiakban egy további észrevételt tesz e tekintetben.

### B. Késedelemre vonatkozó állítás

#### Az ombudsman elé terjesztett érvek

**36.** A panaszos azt állítja, hogy szükségtelen késedelmet szenvedett i. a jogorvoslati kérelem kézhezvételének visszaigazolása és ii. a végleges válasz megküldése. Rámutat arra, hogy egy teljes hónapba telt, amíg megkapták az átvételi elismervényt, és fél évbe, amíg megkapták a választ a jogorvoslati kérelmére. Állítása szerint arra számít, hogy jogorvoslati kérelmének eredményét egy hónapon belül, az esetleges újraértékelés eredményét pedig három hónapon belül megkapja.

**37.** A panaszra vonatkozó véleményében az Ügynökség a következő információkat adja meg. Az i) pontot illetően a szabályzat 5.3. szakasza előírja, hogy az első választ legkésőbb a jogorvoslati kérelmek benyújtási határidejét követő három héten belül meg kell küldeni a panaszosoknak. A szóban forgó ügyben a jogorvoslati kérelmek benyújtásának határideje 2009. december 25. volt. Az átvételi elismervényt a Bizottság 2010. január 21-én, azaz négy naptári héttel később, de még mindig a Bizottság helyes hivatali magatartásra vonatkozó kódexében meghatározott 15 munkanapos határidőn belül küldte meg a panaszosnak. Az Ügynökség kifejti, hogy ebben az esetben a késedelem a karácsonyi ünnepi időszaknak és a panaszok kivételesen magas számának (177) tudható be, amelyekre válaszadást kellett készíteni. Ez utóbbi tekintetben az Ügynökség rámutat továbbá arra, hogy a jogorvoslati kérelmek kivételesen magas száma megfelelt az egyéni ösztöndíjakra vonatkozó három felhívásra válaszul benyújtott pályázatok számának növekedésének (40 %-os növekedés 2008-hoz képest). A ii. pontot illetően az Ügynökség azt állítja, hogy helytálló, hogy a végleges választ 2010. június 23-án adta meg, annak ellenére, hogy az eredeti, 2010. január 21-i válasz azt jelezte, hogy a végleges válasz 2010. április elejére várható.

**38.** Általánosabban az Ügynökség elismeri, hogy a jogorvoslati eljárás késedelmeket okozott. Sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az ilyen késedelmek nagyrészt elkerülhetetlenek voltak, tekintettel arra, hogy szigorú eljárásokat kell követni, és a folyamat minden egyes lépése minimális időt vesz igénybe a helyes végrehajtáshoz, valamint hogy nagy számban nyújtottak be jogorvoslati kérelmeket. Az Ügynökség megemlíti, hogy már tett lépéseket egy kiegészítő jogorvoslati bizottság létrehozására e probléma jövőbeli enyhítése érdekében. A jogorvoslati bizottság jelentős munkaterhelésével kapcsolatos tapasztalatai alapján az Ügynökség igazgatója most egy további jogorvoslati bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy a jövőben biztosítsa a jogorvoslati kérelmek gyorsabb feldolgozását.

**39.** A panaszos nem ért egyet az Ügynökség ezzel kapcsolatos véleményével. Ha az Ügynökség munkaszüneti napok miatt nem tudja megerősíteni, hogy egy héten belül megkapta a jogorvoslati kérelmet, ennek megfelelően el kell halasztania a határidőt, mondja. Ezenkívül azzal érvel, hogy a szabályzatban meghatározott háromhetes határidő elfogadhatatlan. Továbbá, mivel a jogorvoslati bizottság egyszerűen mérlegeli, hogy elfogadja-e a jogorvoslati kérelmet, lehetővé kell tenni számára, hogy ezt a kérelem benyújtásától számított egy hónapon belül megtegye. Abban az esetben, ha a jogorvoslati kérelem a javaslat újraértékeléséhez vezet, az egész eljárás nem vehet igénybe több időt, mint az eredeti értékelési eljárás, mondja.

#### Az ombudsman értékelése

**40.** Az ombudsman emlékeztet arra, hogy a panaszos állítása szerint szükségtelen késedelmet szenvedett i. a jogorvoslati kérelem kézhezvételének visszaigazolása és ii. a végleges válasz megküldése. Az ombudsman ezt a két kérdést egymás után vizsgálja meg.

**41.** Ami az i. pontot illeti, a szabályok háromhetes határidőt írnak elő a jogorvoslati kérelmekre adott első válasz elküldésére. Az említett határidő a jogorvoslati kérelmek benyújtásának végső időpontjától kezdődik. A panaszos azzal érvel, hogy ez túlzott mértékű. Az ombudsman megjegyzi, hogy a helyes hivatali magatartás európai kódexének 14. cikke előírja, hogy minden levél vagy panasz két héten belül átvételi elismervényt kap. Az Ügynökség azonban idézi a Bizottság kódexét, amely 15 munkanapos határidőt állapít meg. Az ombudsman nincs meggyőződve arról, hogy három hét vagy 15 munkanap szükséges az átvételi elismervény elküldéséhez. Mindenesetre az Ügynökség nem tartotta be ezt a határidőt.

**42.** Az Ügynökség által felhozott indok a jogorvoslati kérelmek nagy száma volt. Mivel az átvételi elismervény szabványosított levélből áll, az ilyen kérelmek száma általában nem okozhat késedelmet. Az ombudsman azonban tudatában van annak, hogy a szóban forgó időszak a karácsonyi ünnepek időszaka volt. Úgy véli, hogy a megfelelő ügyintézés elveivel összhangban kellett volna elmagyarázni a jogorvoslatért folyamodó pályázóknak, hogy a szóban forgó átvételi elismervény miért késett. Ezzel kapcsolatban további észrevételt fog tenni.

**43.** Ami a ii. pontot illeti, az ombudsman megjegyzi, hogy a szabályok nem írnak elő határidőt, amelyen belül a jogorvoslati eljárásra adott érdemi választ véglegesíteni kell. Ebben az ügyben a Bizottság átvételi elismervényében tájékoztatta a panaszost, hogy három hónapon belül választ várhat. Az ombudsmannak ezért elemeznie kell, hogy a panaszos jogorvoslati kérelmének elbírálásához szükséges idő általában véve túlzottnak tekinthető-e, figyelembe véve az ügy körülményeit.

**44.** Az ombudsman megjegyzi, hogy a helyes hivatali magatartás európai kódexének 17. cikke (A döntéshozatal ésszerű határideje) a következőképpen rendelkezik:

*"1. A tisztviselő gondoskodik arról, hogy az intézményhez benyújtott minden kérelemről vagy panaszról ésszerű határidőn belül, késedelem nélkül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított két hónapon belül határozatot hozzanak. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a nyilvánosság tagjaitól származó levelek megválaszolására, valamint a tisztviselő által feletteseinek küldött, a meghozandó határozatokra vonatkozó utasításokat kérő igazgatási feljegyzésekre.*

*2. Ha az intézményhez intézett kérelemről vagy panaszról az általa felvetett kérdések összetettsége miatt a fent említett határidőn belül nem lehet határozni, a tisztviselő erről a lehető leghamarabb tájékoztatja a szerzőt. Ebben az esetben a végleges határozatról a lehető legrövidebb időn belül értesíteni kell a szerzőt."*

**45.** A jelen ügyben a panaszos 2010. december 24-én nyújtotta be jogorvoslati kérelmét, míg az újraértékelés eredményeit 2011. június 23-án, azaz hat hónappal később küldték meg neki. Ez jóval meghaladja a Vámkódex fent említett cikkében előírt két hónapos határidőt.

**46.** Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a szóban forgó *ügy összetettsége* hosszabb időszakot indokolhat. E tekintetben az Ügynökség kifejtette, hogy a panaszos jogorvoslati kérelmének késedelmes kezelése annak tudható be, hogy i. szigorú eljárásokat kellett követnie, és ezen eljárások legtöbb lépése elkerülhetetlenül minimális időt vett igénybe; a jogorvoslati bizottságnak összesen 177 jogorvoslati kérelmet kellett megvizsgálnia. Megjegyzi, hogy az ügynökség sajnálatát fejezte ki a felmerült késedelmek miatt is.

**47.** A fenti körülmények fényében az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos jogorvoslati kérelmének késedelmes kezelése a jelen ügyben nem tekinthető nyilvánvalóan túlzottnak. Következésképpen az ombudsman nem talált a panaszos állításának megfelelő hivatali visszásságot.

**48.** Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy az Ügynökség intézkedéseket fogadott el a késedelmek jövőbeli elkerülése érdekében. Ezen intézkedések hatékonyságának meghatározása érdekében az ombudsman az alábbiakban további észrevételt tesz[\[9\].](#_ftn9 ""){#_ftnref9}

### C. A Bizottság azon állítása, hogy tévedett, amikor nem közölt bizonyos információkat az alpanelek értékelésével kapcsolatban

#### Az ombudsman elé terjesztett érvek

**49.** A panaszos azt állítja, hogy a Bizottság tévedett, amikor nem adott ki bizonyos információkat az alpanelek által végzett értékeléssel kapcsolatban, nevezetesen az A, B és C rangsor legmagasabb és legalacsonyabb pontjait.

**50.** Véleményében az Ügynökség először is kijelenti, hogy ezeket az információkat nem teszik közzé, mivel maga a rangsorolás a Bizottság belső folyamata, amely szigorú, bevett szabályokat követ. Pontosabban, az értékelést követően az összes pályázatot a munkaprogramban meghatározott tematikus alpanelen belüli összpontszámuk alapján rangsorolják. A rangsort az értékelő szakértők ellenőrzik és hagyják jóvá. Azt is meg kell jegyezni, hogy a sikerességi arányok valamennyi alpanel esetében azonosak, mivel a források alpanelek közötti elosztása az egyes alpanelekhez benyújtott javaslatok számának megfelelően történik (lásd a 2009. évi munkaprogramot, 7. o.).

**51.** Az 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet[\[10\]](#_ftn10 ""){#_ftnref10} 15. cikkének (3) bekezdése értelmében „\[a\] kísérleti projekteket az értékelés eredményei alapján kell rangsorolni. A finanszírozási döntéseket e rangsor alapján kell meghozni." Az A és B kategóriába tartozó pályázatok rangsorát a CORDIS honlapján[\[11\]](#_ftn11 ""){#_ftnref11} teszik közzé.

**52.** Az Ügynökség hozzáteszi, hogy a vele folytatott későbbi levélváltás során figyelmen kívül hagyták a panaszos 2010. június 10-i, az A és B kategóriába való besoroláshoz szükséges küszöbértékek felszabadítására irányuló e-mail-kérelmét. A Bizottsággal folytatott konzultációt követően az Ügynökség beleegyezett abba, hogy a következő információkat hozza a panaszos tudomására: az „A", a „B" és a „C" rangsorban a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszámok a következők voltak: az A kategóriában a legmagasabb pontszám 90,7 a legalacsonyabb 83,6; a B kategóriában a legmagasabb pontszám: 83,5, a legalacsonyabb pontszám: 82,2; a C kategóriában a legmagasabb pontszám 81,8 a legalacsonyabb 70,3.

**53.** Észrevételeiben a panaszos azt állítja, hogy nem érti, hogy a Bizottság/Ügynökség most milyen alapon bocsátja rendelkezésére a kért információkat, mivel megváltoztatták az üggyel kapcsolatos véleményüket[\[12\].](#_ftn12 ""){#_ftnref12}

#### Az ombudsman értékelése

**54.** Az ombudsman megjegyzi, hogy az Ügynökség a panaszos rendelkezésére bocsátotta az általa kért információkat. A petíció benyújtója úgy véli, hogy a jelenlegi vizsgálat keretében nem indokolt további vizsgálatokat folytatni e kérdéssel kapcsolatban.

### C. Következtetések

A panasszal kapcsolatos vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetésekkel zárja le a panaszt:

**Ami az első és a második állítást illeti, az Ügynökség nem követett el hivatali visszásságot.**

**Ami a harmadik állítást illeti, további vizsgálatok nem indokoltak.**

A panaszost és az Ügynökséget tájékoztatják erről a döntésről.

További megjegyzések
--------------------

{#FR24/2012}

**A jogorvoslati kérelmek megválaszolása során a jogorvoslati bizottságnak törekednie kell arra, hogy részletesebben megindokolja, hogy a kérelem miért nem vezet újraértékeléshez.**

{#FR25/2012}

**Az Ügynökségnek törekednie kell arra, hogy a lehető leghamarabb, de legkésőbb a szabályzatban meghatározott háromhetes határidőn belül átvételi elismervényt küldjön ki. Amennyiben nem tartja be ezt a határidőt, elnézést kell kérnie és magyarázattal kell szolgálnia.**

{#FR26/2012}

**Annak érdekében, hogy konkrét információkat szerezzen az Ügynökségnek a jogorvoslati eljárások jövőbeli időtartamával kapcsolatos kötelezettségvállalásainak alátámasztására, az ombudsman hálás lenne, ha az Ügynökség tájékoztatná őt az Európán belüli ösztöndíjakkal kapcsolatos hasonló ügyekben a későbbi jogorvoslati eljárások átlagos hosszáról.**

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2012. július 9-én.

*** ** * ** ***

[\[1\]](#_ftnref1 ""){#_ftn1} A panaszos a 2010. évi pályázati felhívásra válaszul benyújtotta javaslatának felülvizsgált változatát. Az ombudsman jelenleg ugyanannak a panaszosnak a 2010. évi javaslatával kapcsolatos panaszát vizsgálja (2111/2011/RA - Bizalmas ügy). A panaszos különösen azt állítja, hogy i. a jogorvoslati bizottság nem végezte el javaslata értékelésének megfelelő felülvizsgálatát, ii. a Kutatási Végrehajtó Ügynökség tévesen tagadta meg a 2010. évi Európán belüli ösztöndíj (IEF) A, B és C kategóriájához szükséges legmagasabb és legalacsonyabb pontszámok nyilvánosságra hozatalát, valamint iii. az Ügynökség tévesen tagadta meg az IEF 2009. és IEF 2010. évi javaslatai értékelőinek nevének nyilvánosságra hozatalát.

[\[2\]](#_ftnref2 ""){#_ftn2} A Kutatási Végrehajtó Ügynökség az Európai Bizottság által a kutatás és az innováció kiválóságának előmozdítása érdekében létrehozott finanszírozó szerv. A hetedik keretprogram nagy részét irányítja. Végrehajtó ügynökségként a Bizottság által kiszervezett irányítási feladatokra összpontosít, és elősegíti a hatékonyságot a kutatói közösség igényeinek kielégítése során. 2009. június 15. óta az Ügynökséget 2007-ben hozták létre Brüsszelben a hetedik keretprogram teljes időtartamára.

[\[3\]](#_ftnref3 ""){#_ftn3} Az értékelési folyamatra vonatkozó bizottsági szabályok (A*pályázatok benyújtására és a kapcsolódó értékelési, kiválasztási és odaítélési eljárásokra vonatkozó szabályok,* 3. változat, 2008. augusztus 21., COM(2008) 4617). Az ombudsman megjegyzi, hogy ezeket a szabályokat a 2011. február 28-i bizottsági határozattal elfogadott 4. változat váltotta fel; HL 2011. L 75., 1. o.

[\[4\]](#_ftnref4 ""){#_ftn4} Lásd az európai ombudsman 1793/2009/(JMA)MHZ ügyben hozott határozatának 21. pontját.

[\[5\]](#_ftnref5 ""){#_ftn5} Különbséget kell tenni a javaslat felülvizsgálata (amelyet a jogorvoslati bizottság végez, és amely a jelen ügyben szóban forgó eljárás szakasza) és a független szakértők által végzett újraértékelés között. Amint az a fenti 26. pontban kifejtésre került, *„\[a\] jogorvoslati bizottság azonban maga nem értékeli a javaslatot".*

[\[6\]](#_ftnref6 ""){#_ftn6} Az ombudsman megjegyzi például, hogy az Európai Kutatási Tanácsot érintő 705/2009/DK ügyben a Bizottság kijelentette, hogy a jogorvoslati bizottság megállapította, hogy ténybeli hiba történt a panaszos javaslatáról szóló értékelő jelentés elkészítése során. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy a panaszos javaslatát újra kell értékelni és felül kell vizsgálni. A hiba abban állt, hogy a jelentés egyik szakaszában helytelen projektre hivatkoztak. Míg az értékelő jelentés besorolási lapja a projekt helyes nevét tüntette fel, a testület és az értékelők értékelő jelentéssel kapcsolatos észrevételei egy másik projektre vonatkoztak.

[\[7\]](#_ftnref7 ""){#_ftn7} Lásd a T-13/99. sz., *Pfizer Animal Heath SA kontra Tanács ügyben hozott ítélet* (EBHT 1999., II-1961. o.) 169. pontját.

[\[8\]](#_ftnref8 ""){#_ftn8} Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszosnak a 2010. évi javaslatával kapcsolatos jogorvoslati kérelmére válaszul a jogorvoslati bizottság arra törekszik, hogy részletesebb magyarázattal szolgáljon számára.

[\[9\]](#_ftnref9 ""){#_ftn9} Az ombudsman az Európai Kutatási Tanács ellen indított 705/2009/DK sz. ügyben hozott határozatában ennek megfelelő további észrevételt tett.

[\[10\]](#_ftnref10 ""){#_ftn10} A hetedik keretprogram (2007--2013) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2006. december 18-i 1906/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 391., 1. o.).

[\[11\]](#_ftnref11 ""){#_ftn11} Lásd ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/docs/calls/people/m-grantagreement-status-200905_en.pdf [](ftp://ftp.cordis.europa.eu/pub/fp7/docs/calls/people/m-grantagreement-status-200905_en.pdf) Lásd még a vonatkozó frissítéseket.

[\[12\]](#_ftnref12 ""){#_ftn12} Lásd a fenti 1. lábjegyzetet.