A panasz előzményei

1. A panasz arra vonatkozik, hogy az Európai Bizottság az 1049/2001/EK rendelet[1] alapján megtagadta a teljes körű nyilvános hozzáférést az EQAR 2007-4214/001/-001 projekt zárójelentéséhez. Ezt a jelentést az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education, ENQA) nyújtotta be a Bizottságnak, és az európai felsőoktatási minőségbiztosítási nyilvántartás (European Quality Assurance Register for Higher Education, EQAR projekt)[2] létrehozásának előkészítésére vonatkozott. Az ENQA felelt az EQAR létrehozásáért, és az egész életen át tartó tanulás programja keretében támogatást igényelt a Bizottságtól.

2. A panaszos hozzáférést kért az EQAR 2007-4214/001/-001 projekt zárójelentésének bizalmas részéhez, amely az EQAR létrehozásával kapcsolatos pénzügyi információkra vonatkozóan a Bizottsághoz benyújtott jelentést tartalmaz.

3. A Bizottság konzultált az ENQA-val, hogy megkérdezze, egyetért-e a végleges jelentés bizalmas részének nyilvánosságra hozatalával. Az ENQA kifogásolta a nyilvánosságra hozatalt. A Bizottság ezt követően tájékoztatta a panaszost, hogy megtagadja a dokumentumhoz való nyilvános hozzáférést azon az alapon, hogy a közzététel veszélyeztetheti a) az egyén magánéletének és becsületének védelmét, azaz az 1049/2001/EK rendelet[3] 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott, a nyilvános hozzáférés alóli kivételt, valamint b) egy természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeit, beleértve a szellemi tulajdont, azaz az 1049/2001/EK rendelet[4] 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében meghatározott, a nyilvános hozzáférés alóli kivételt.

4. A panaszos megerősítő kérelem elküldésével meghosszabbította hozzáférés iránti kérelmét.

5. A Bizottság két további alkalommal konzultált az ENQA-val az ügyben. Az ENQA végül beleegyezett a végleges jelentés szerkesztett változatának közzétételébe, ami arra késztette a Bizottságot, hogy 2010. március 5-én részleges hozzáférést biztosítson a végleges jelentéshez. A Bizottság megtagadta a hozzáférést a zárójelentés három részéhez, nevezetesen a (zárójelentéshez csatolt) EQAR üzleti tervhez; a zárójelentés „Aszemélyzet bevonása”című 6. része; valamint a zárójelentés „Pénzügyibeszámolási táblázat”című I. melléklete.

6. A hozzáférés megtagadására vonatkozó határozatának alátámasztása érdekében a Bizottság a következő indokolást adta.

7. A Bizottság azzal érvelt, hogy az EQAR üzleti terve nem tartozik az 1049/2001/EK rendelet szerinti hozzáférés iránti kérelem értékelésének hatálya alá, mivel a panaszos már birtokában volt a szóban forgó dokumentumnak.

8. A Bizottság az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint az egyén magánéletének és becsületének védelme érdekében a hozzáférés alóli kivétele alapján megtagadta a végleges jelentés 6. részéhez való hozzáférést. A Bizottság azzal érvelt, hogy a kivétel azért volt alkalmazandó, mert a dokumentum e része kategóriánként, partnerenként és megbízási időszakonként felsorolja a projektben részt vevő személyeket. A Bizottság kijelentette, hogy ezek az információk személyes adatoknak minősülnek, mivel azonosított személyekre, valamint az e projekttel kapcsolatos munkamegbízásukra és javadalmazásukra vonatkozó magánjellegű adatokra vonatkoznak.

9. A Bizottság az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése és a hozzáférés joga alóli, a kereskedelmi érdekek védelmét szolgáló kivétele alapján megtagadta a pénzügyi beszámolási táblázathoz való hozzáférést. A Bizottság ismertette a panaszossal a pénzügyi beszámolási táblázatban[5] szereplő, nyilvánosságra nem hozott tételek jellegét. A Bizottság azonban azzal érvelt, hogy a zárójelentés 6. részében és a pénzügyi beszámolási táblázatban tárgyalt kérdések a panaszos és az ENQA között folyamatban lévő jogvitában forognak kockán. A zárójelentés e részeinek közzététele veszélyeztetné az ENQA azon képességét, hogy ügyét hatékonyan, a bírósági eljárásban részt vevő másik féllel/felekkel azonos feltételek mellett terjessze elő. Ez sértené az ENQA kereskedelmi érdekeit a per kimenetelét illetően. A Bizottság megállapította, hogy bár az ENQA nem nyereségszerzésre törekvő jogalany, több tevékenysége – például személyzet felvétele, valamint a működéséhez szükséges berendezések és szolgáltatások beszerzése – során ugyanúgy jár el, mint bármely más gazdasági szereplő a nyílt piacon. Ezenkívül a Bizottság kijelentette, hogy a pénzügyi beszámolási táblázatnak a tényleges utazási és tartózkodási költségekre vonatkozó részéhez való hozzáférés nem biztosítható, mivel ez a rész tartalmazza azon személyek listáját, akik a projekt utazási és tartózkodási költségeit igényelték. Ez az információ személyes adatnak minősül, amely az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján is védelem alatt áll.

10. A Bizottság végezetül megjegyezte, hogy a hozzáférési jog alóli, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti kivételeket nem szabad nyomós közérdekkel szemben mérlegelni. Az 1049/2001 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében foglalt kivételtől azonban el kell tekinteni, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik. Az ilyen érdeknek egyrészt közérdeknek kell lennie, másrészt pedig meg kell haladnia a hozzáférhetővé tétellel okozott kárt. A Bizottság hangsúlyozta, hogy az 1049/2001/EK rendelet célja, hogy nyilvános hozzáférést biztosítson olyan dokumentumokhoz, amelyek közzététele nem sértene közérdeket vagy meghatározott magánérdekeket. Mivel az 1049/2001/EK rendelet szerinti hozzáférés azt jelenti, hogy a nyilvánosság minden tagja hozzáférhet a dokumentumhoz, annak értékelésekor, hogy a dokumentumhoz való hozzáférés engedélyezhető-e, nem lehet figyelembe venni az egyén konkrét érdekét, például a kérelmező konkrét érdekét. Tekintettel arra, hogy az érintett dokumentumok nagy részét már nyilvánosságra hozták, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak rendelkezésére olyan elemek, amelyek olyan nyomós közérdek fennállására utalnának, amely meghaladná az ENQA kereskedelmi érdekeinek védelmét.

A vizsgálat tárgya

11. Az ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság nem adott érvényes és megfelelő indokot az EQAR 2007- 4214/001/-001 projekt zárójelentésének bizalmas része című dokumentumhoz és annak mellékleteihez való teljes körű hozzáférés megtagadására.

12. A panaszos azt kérte, hogy a Bizottság biztosítson teljes körű hozzáférést az EQAR 2007- 4214/001/-001 projekt zárójelentésének bizalmas része című dokumentumhoz, beleértve annak mellékleteit is.

A vizsgálat

13. Az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be véleményt a panaszról. Az ombudsman szolgálatai a Bizottság ügyiratát is megvizsgálták. A Bizottság véleményt nyilvánított a panaszról, amelyet az észrevételek megtételére való felhívással együtt továbbított a panaszosnak. Az ombudsman nem kapott észrevételeket a panaszostól. 2001. augusztus 25-én a panaszossal az üggyel kapcsolatban folytatott telefonos levelezést követően az ombudsman javaslatot nyújtott be a Bizottsághoz az ügy békés rendezésére. A Bizottság 2012. március 9-i válaszát továbbították a panaszosnak azzal a felhívással, hogy 2012. április 30-ig nyújtsa be észrevételeit. A panaszos nem nyújtott be észrevételeket.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. A teljes körű hozzáférés megtagadására vonatkozó érvényes és megfelelő indokolás állítólagos hiánya

Az ombudsman elé terjesztett érvek

14. Panaszában a panaszos azzal érvelt, hogy mivel a Bizottság megtagadta annak vizsgálatát, hogy az EQAR üzleti terve nyilvánosságra hozható-e, nem tudta megállapítani, hogy birtokában van-e az üzleti terv ugyanazon változatának, mint a Bizottságé.

15. A panaszos azt is kifogásolta, hogy a jelentésben kitakarták a részt vevő alkalmazottak nevét. Utal az európai ombudsmannak a 713/98/IJH sz. panasz kapcsán az Európai Parlamenthez intézett különjelentésére, azzal érvelve, hogy a jelentésben feltüntették a személyzet nevét annak érdekében, hogy biztosítsák az elszámoltathatóságot a Bizottság által odaítélt támogatás felhasználása tekintetében.

16. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdésében meghatározott kivétel értelmében a bírósági eljárásban részt vevő felekre gyakorolt esetleges hátrányos következmények nem minősülhetnek kereskedelmi érdeknek. Ezenkívül az ENQA nem a finnországi jogvitákkal összefüggésben készítette el és nyújtotta be a jelentést a Bizottságnak, hanem az ENQA és a Bizottság közötti közigazgatási eljárások keretében. A bírósági eljárásokkal kapcsolatos nyilvános hozzáférés alóli kivétel (az 1049/2001/EK rendelet[6]4. cikke (2) bekezdésének második francia bekezdése) nem tenné lehetővé a Bizottság számára, hogy megkerülje a tisztán adminisztratív ügyekkel kapcsolatban készített dokumentumok közzétételére vonatkozó kötelezettségét.

17. A panaszos azzal is érvelt, hogy egy nonprofit szervezet kereskedelmi tevékenységei nem azonosak „arendeletben meghatározott objektív kereskedelmi érdekekkel”. Véleménye szerint a Bizottság nem bizonyította, hogy bármilyen védelemre szoruló objektív kereskedelmi érdek állna fenn. A védhető kereskedelmi érdek Bizottság általi értelmezése azt jelentette, hogy a szabad piacon szolgáltatásokat vásárló bármely jogalany tevékenysége a 4. cikk (2) bekezdésének első francia bekezdésében foglalt kivétel hatálya alá tartozik. A panaszos arra is rámutatott, hogy a dokumentumokhoz való hozzáférés joga alóli kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni.

18. A panaszos végül kifogásolta a Bizottság azon döntését, hogy nem hozza nyilvánosságra a zárójelentés 13. oldalán a „8- Dissemination & Exploitation”cím alatt szereplő linket, a következő mondatot követve: „AzEQAR honlapja az EQAR tagjai és a közgyűlés hivatalos megfigyelői – köztük a Bizottság – számára fenntartott területet tartalmaz. A bejelentkezési űrlapon keresztül érhető el a következő címen: [deleted]”.

19. Az EQAR üzleti tervét illetően a Bizottság utalt a panaszos megerősítő kérelmére adott válaszának tartalmára. Mivel a panaszos birtokában volt az üzleti tervnek, a Bizottság azzal érvelt, hogy az erőforrások gazdaságossága miatt nem kell megvizsgálnia, hogy az 1049/2001/EK rendelet értelmében nyilvánosságra hozható-e.

20. A részt vevő alkalmazottak nevének a zárójelentés 6. részében történő kitakarását illetően a Bizottság fenntartotta a megerősítő kérelemre adott válaszában kifejtett érvelését. Azzal érvelt, hogy maguknak a neveknek a kitakarása nem lenne elegendő az érintett személyek magánéletének védelméhez, mivel ez utóbbiak az e részben szereplő többi információ, nevezetesen a személyzeti kategóriájuk és a megbízatásuk időtartama alapján azonosíthatók lennének.

21. Ami a panaszos azon érvvel szembeni kifogását illeti, amely szerint az egyik fél esetleges hátrányos következményei a bírósági eljárásokban kereskedelmi érdeknek minősülnek, a Bizottság ismételten kijelentette, hogy bár az ENQA nem nyereségorientált szervezet, több tevékenysége – például személyzet felvétele, valamint a működéséhez szükséges berendezések és szolgáltatások beszerzése – során ugyanúgy jár el, mint bármely más gazdasági szereplő a nyílt piacon. A jelentés vonatkozó részeinek nyilvánosságra hozatala sértené az ENQA – az érintett dokumentum szerzője – kereskedelmi érdekeit. Az ENQA kereskedelmi érdekeire vonatkozó bizottsági értékelés egyik eleme, hogy az ENQA kifogásolta a jelentés egyes részeinek nyilvánosságra hozatalát, kijelentve, hogy az e részekben szereplő információk relevánsak a folyamatban lévő peres eljárásokban. A Bizottság emlékeztetett megerősítő válaszában tett nyilatkozatára, amely szerint a végleges jelentés kitakart részeinek a nyilvános hozzáférés rendszere alapján történő közzététele veszélyeztetné az ENQA azon képességét, hogy ügyét hatékonyan, a bírósági eljárásban részt vevő másik féllel/felekkel egyenrangú félként ismertesse. Egy ilyen eshetőség viszont sértené az ENQA kereskedelmi érdekeit a jogvita kimenetelét illetően.

22. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az érintett jogalany jogállása, vagyis az a tény, hogy az ENQA nonprofit szervezet, nem releváns a kereskedelmi érdekek védelme szempontjából. A Bizottság azzal érvelt, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdése első francia bekezdésének szövege alapján ez a rendelkezés minden jogi személy kereskedelmi érdekeire vonatkozik, függetlenül attól, hogy köz- vagy magánjogi személyről van-e szó.

23. Ami a közzétételhez fűződő nyomós közérdek esetleges fennállását illeti, a Bizottság ugyanazokat az érveket adta elő, mint amelyeket a panaszos megerősítő kérelmére adott válaszában is megfogalmazott.

24. A panaszos azon érvét illetően, hogy a zárójelentés 13. oldalán található linket nyilvánosságra kell hozni, ha a Bizottság nem tud jogi indokot szolgáltatni a szerkesztett változatra, a Bizottság kijelentette, hogy ez egy olyan külső weboldal, amelyhez az érintett közgyűlés megfigyelőjeként való minősége alapján fér hozzá. A dokumentum az 1049/2001/EK rendelet 3. cikke értelmében nem minősül a birtokában lévő dokumentumnak. Ezért az EQAR honlapján a fenntartott terület bejelentkezési jelszavát törölték.

25. A fenti okok miatt a Bizottság fenntartotta azon álláspontját, hogy a dokumentumok nyilvánosságra nem hozott részei egyértelműen az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott kivételek hatálya alá tartoznak.

Az ombudsman előzetes értékelése, amely békés megoldási javaslathoz vezet

EQAR üzleti terv

26. Ami az EQAR üzleti tervhez való hozzáférés iránti kérelmet illeti, az ombudsman rámutat, hogy a panaszos az 1049/2001/EK rendelet alapján nyilvános hozzáférést kért az üzleti tervhez. Az a tény, hogy a panaszos másutt is hozzáférhetett az EQAR üzleti tervhez, nem jelenti azt, hogy az EQAR üzleti tervet nyilvánosságra hozták. Az 1049/2001/EK rendelet szerinti, dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti valamennyi kérelmet az abban foglalt rendelkezéseknek megfelelően kell kezelni. Az érintett intézmény csak akkor tagadhatja meg a nyilvános hozzáférést, ha a 4. cikkben felsorolt, a nyilvános hozzáférés alóli kivételek egyike alkalmazandó[7]. Ebben az esetben az ombudsman nincs meggyőződve arról, hogy a Bizottság által a panaszos EQAR üzleti tervhez való hozzáférés iránti kérelme feldolgozásának elutasítására felhozott indokok összhangban vannak az 1049/2001/EK rendeletben meghatározott rendelkezésekkel. Az elutasítással az ombudsman az alábbi békés megoldásra irányuló javaslatában foglalkozik majd.

A zárójelentés 6. része

27. A zárójelentés 6. részét és az abban felsorolt neveket illetően az ombudsman megjegyzi, hogy a Bíróság a Bavarian Lager ügybenhozott ítéletében [8] a nyilvános hozzáférésre vonatkozó uniós szabályok és az adatvédelemre vonatkozó uniós szabályok közötti kölcsönhatásról határozott. Az európai adatvédelmi biztos 2011. március 24-i, „Aszemélyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés a Bavarian Lager ügyben hozott ítéletet követően” [9] című háttérdokumentumában tovább elemezte a Bavarian Lager-ügyet. Az ombudsman és az európai adatvédelmi biztos közötti egyetértési megállapodással[10] összhangban, amelyben a két intézmény vállalja, hogy az adatvédelem jogi és közigazgatási vonatkozásai tekintetében következetes megközelítést fogad el, az ombudsman helyénvalónak tartja a jelen ügy elemzését az európai adatvédelmi biztos 2011. március 24-i háttérdokumentumában (a továbbiakban: háttérdokumentum) foglalt iránymutatások és következtetések fényében.

28. A háttéranyagban az európai adatvédelmi biztos arra a következtetésre jut, hogy a Bavarian Lager ügyben hozott ítélet megállapítja, hogy a vezeték- és utónevek "személyes adatnak" tekinthetők, és hogy az ilyen adatok közlése a 45/2001/EK rendelet[11] (adatvédelmi rendelet) [12] alkalmazásában az "adatkezelés" fogalommeghatározása alá tartozik. Amennyiben az 1049/2001/EK rendelet szerinti nyilvános hozzáférés iránti kérelem személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz kíván hozzáférni, a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseit teljes egészében alkalmazni kell[13]. Az ilyen nyilvános hozzáférés iránti kérelmekkel a 45/2001/EK rendelet[14] 8. cikkének b) pontja értelmében az érintett intézményeknek kell foglalkozniuk. A személyes adatokhoz való, a 45/2001/EK rendelet 8. cikkének b) pontja szerinti hozzáférés biztosítása érdekében a címzettnek bizonyítania kell az adatok továbbításának szükségességét, az intézménynek pedig mérlegelnie kell, hogy nincs-e ok azt feltételezni, hogy az érintett jogos érdekei sérülhetnek. Ez azt jelenti, hogy az érintett intézménynek mérlegelnie kell a szóban forgó érdekeket, és a közzététel csak akkor megengedett, ha mindkét feltétel teljesül.

29. Az európai adatvédelmi biztos arra a következtetésre jut, hogy a 45/2001/EK rendelet 8. cikkének b) pontja előírja, hogy a hozzáférést kérő személynek kifejezett és jogszerű indokolást vagy meggyőző érveket kell szolgáltatnia annak bizonyítására, hogy a személyes adatok továbbítása szükséges[15]. Az érintett jogos érdekeit illetően az európai adatvédelmi biztos kijelenti, hogy amennyiben kétség merül fel azzal kapcsolatban, hogy az adattovábbítás hátrányosan érintené-e ezeket, észszerűnek tűnik, hogy az érintettet felkérjék az esetleges adattovábbítással kapcsolatos véleményének ismertetésére. A véleménynyilvánításra való felhívást azonban nem az áthelyezéshez való hozzájárulás iránti kérelemnek, hanem olyan intézkedésnek kell tekinteni, amely lehetővé teszi az intézmény számára, hogy megalapozott döntést hozzon.

30. A fentiek alapján az ombudsman megállapítja, hogy a Bizottság helyesen vélte úgy, hogy a zárójelentés 6. részében felsorolt személyek neve személyes adatnak minősül. Ennek a ténynek azonban arra kellett volna késztetnie a Bizottságot, hogy teljes körűen elemezze a 45/2001/EK rendelet[16] 8. cikkének b) pontja szerinti, e nevekhez való hozzáférés iránti kérelmet. Úgy tűnik, hogy a Bizottság ezt nem tette meg. A hozzáférés iránti kérelem teljes körű elemzésének elmulasztásával az ombudsman az alábbi békés megoldásra irányuló javaslatában foglalkozik.

31. Az ombudsman tudomásul veszi továbbá a Bizottság azon érvét, hogy a nevek kitakarása nem lenne elegendő az érintett személyek magánéletének védelméhez, mivel az ilyen személyek a zárójelentés 6. részében szereplő többi információ, azaz a személyzeti kategóriájuk és a megbízatásuk időtartama alapján azonosíthatók lennének. A Bizottság szerint ezért ezeket az információkat sem lehetett nyilvánosságra hozni.

32. E tekintetben az ombudsman megjegyzi, hogy a 45/2001/EK rendelet 2. cikke kimondja, hogy „[f]vagy e rendelet céljai: a) „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre (a továbbiakban: érintett) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a személy, aki közvetlen vagy közvetett módon azonosítható, különösen egy azonosító számra vagy a személy fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy társadalmi identitására vonatkozó egy vagy több tényezőre történő hivatkozással; ...”

33. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy a személyzeti kategóriákra és a megbízatási időszakokra vonatkozó információk hogyan tennék azonosíthatóvá a zárójelentés 6. részében felsorolt személyeket.

34. Ebből következik, hogy a Bizottság nem elemezte kellőképpen a hozzáférés iránti kérelem e szempontját a végleges jelentés 6. része tekintetében, különösen a 45/2001 rendelet 2. cikke és adott esetben 8. cikkének b) pontja alapján. A hozzáférés iránti kérelem e szempontja elemzésének elmulasztásával az ombudsman az alábbi békés megoldásra irányuló javaslatában foglalkozik.

Pénzügyi beszámolási táblázat

35. Ami a Bizottságnak a pénzügyi beszámolási táblázathoz való hozzáférés megtagadását alátámasztó érveit illeti, az ombudsman nincs meggyőződve arról, hogy a jogviták esetleges kimenetele az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdésének első francia bekezdése értelmében kereskedelmi érdeknek minősülhet.

36. A panaszra vonatkozó véleményében azonban a Bizottság azzal is érvel, hogy a pénzügyi beszámolási táblázat nyilvánosságra hozatala önmagában sértené az ENQA kereskedelmi érdekeit. A Bizottság szerint, bár az ENQA nyereségszerzésre törekvő jogalany, számos tevékenysége során ugyanúgy jár el, mint bármely más gazdasági szereplő a nyílt piacon. Ezek közé tartozik a személyzet felvétele, valamint a működéséhez szükséges berendezések és szolgáltatások beszerzése. Az érintett dokumentum vizsgálatát követően az ombudsman úgy véli, hogy ez az érv helytálló. Az ombudsman helytállónak tartja a Bizottság azon érvét is, hogy a közzétételhez nem fűződik nyomós közérdek.

37. A fenti 36. pontban foglalt következtetések alapján az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a pénzügyi beszámolási táblázathoz való nyilvános hozzáférés megtagadása indokolt volt.

A végleges jelentés 13. oldalán található weboldalra mutató link

38. Az érintett dokumentum vizsgálatát követően az ombudsman megjegyzi, hogy a Bizottság a közzétett dokumentumból nemcsak az EQAR-tagok számára a fenntartott területre való belépéshez szükséges bejelentkezési jelszót törölte, hanem a bejelentkezési űrlapot tartalmazó weboldalra mutató linket is. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy a panaszos csak azt kifogásolja, hogy a kapcsolatot nem hozták nyilvánosságra. Nem vitatja a bejelentkezési jelszó törlését.

39. A Bizottság megtagadta a weboldalra mutató linkhez való hozzáférést azzal érvelve, hogy a weboldal nem „abirtokában lévő dokumentum”. Az ombudsman e tekintetben rámutat arra, hogy a panaszos a hivatkozást tartalmazó dokumentumhoz kért hozzáférést, nem pedig ahhoz a tényleges weboldalhoz, amelyre ez a hivatkozás vezet. Az a dokumentum, amelyben a hivatkozás szerepel, egyértelműen a Bizottság birtokában lévő dokumentum, és a hivatkozás e dokumentum egyik eleme.

40. Az ombudsman megjegyzi, hogy ha a Bizottság érvelését érvényesnek tekintenék, az abszurd helyzethez vezetne, amelyben a Bizottság birtokában lévő dokumentumban hivatkozott külső weboldalakra mutató valamennyi linket, beleértve a nyilvános weboldalakra mutató linkeket is, a dokumentum közzététele előtt törölni kellene.

41. Bár a szóban forgó kapcsolat egyértelműen a Bizottság birtokában lévő dokumentum részét képezi, még meg kell vizsgálni, hogy a dokumentum e részét törölni kell-e az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében meghatározott, hozzáférés alóli kivételeknek megfelelően. Tekintettel arra, hogy a Bizottság egyszerűen azzal érvelt, hogy a kérelem olyan dokumentumra vonatkozott, amely nem volt a birtokában, az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság nem indokolta megfelelően a kapcsolathoz való hozzáférés megtagadását. A kapcsolathoz való hozzáférés megtagadásának megfelelő indokolásának elmulasztásával az ombudsman az alábbi békés megoldásra irányuló javaslatában foglalkozik.

A barátságos megoldási javaslat

42. A fenti elemzés és a 26., 30., 34. és 41. bekezdésben foglalt megállapítások alapján az ombudsman a következő javaslatot tette békés megoldásra:

A Bizottság fontolóra vehetné az EQAR üzleti tervhez, a zárójelentés 6. részéhez és a zárójelentés 13. oldalán található linkhez való hozzáférés engedélyezését.

A békés megoldásra irányuló javaslatát követően az ombudsman elé terjesztett érvek

43. Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság kijelentette, hogy úgy véli, hogy elfogadta a békés megoldásra irányuló javaslatot. A Bizottság újra megvizsgálta az EQAR üzleti tervhez való nyilvános hozzáférés biztosításának lehetőségét azáltal, hogy konzultált a dokumentum szerzőjével, aki nem ellenezte annak közzétételét. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy közzéteszi az EQAR üzleti tervét, amely immár a nyilvánosság számára is hozzáférhető.

44. A Bizottság nem tartotta szükségesnek, hogy újra megvizsgálja a végleges jelentés 6. részéhez való nyilvános hozzáférés biztosításának lehetőségét, tekintettel a Törvényszék T-82/09. sz. ügyben nemrégiben hozott ítéletére[17], valamint arra, hogy a panaszos nem adott elő olyan konkrét indokokat, amelyek indokolnák a személyes adatok továbbítására irányuló kérelmet.

45. A Bizottság elismerte, hogy nem indokolt a zárójelentés 13. oldalán található link védelme. A végleges jelentés 13. oldalán törölték a „bejelentkezést” és a „jelszót”, hogy megakadályozzák az EQAR belső oldalához való hozzáférést. Azonban maga a bejelentkezési űrlap, amelyhez a link vezet, nem tartalmaz érdemi tartalmat.

Az ombudsman értékelése a békés megoldásra irányuló javaslatát követően

46. Az ombudsman üdvözli a Bizottság azon döntését, hogy az EQAR üzleti tervet a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi. Az ombudsman üdvözli továbbá, hogy a Bizottság kész elfogadni a zárójelentés 13. oldalán található linkre vonatkozó érvelését, elismerve, hogy nem volt ok annak védelmére. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy a Bizottság lépéseket tett a panasz e vonatkozásainak rendezésére.

47. Az ombudsman megjegyzi továbbá, hogy annak ellenére, hogy megállapította, hogy a zárójelentés 13. oldalán található linket közzé kellett volna tenni, úgy tűnik, hogy a Bizottság nem bocsátotta a panaszos rendelkezésére a zárójelentés 13. oldalának frissített változatát, amely tartalmazta a linket. Az érintett dokumentum megtekintését és a linkhez vezető bejelentkezési űrlap megtekintését követően azonban az ombudsman egyetért a Bizottsággal abban, hogy a bejelentkezési űrlap nem tartalmaz érdemi tartalmat. Az ombudsman ezért nem foglalkozik tovább ezzel az üggyel.

48. A végleges jelentés 6. része tekintetében az ombudsman tudomásul veszi a Bizottságnak a békés megoldásra irányuló javaslatra adott válaszában tett nyilatkozatát, és fenntartja, hogy e tekintetben nem kellett újra megvizsgálnia a hozzáférés iránti kérelmet. Az ombudsman azonban megjegyzi, hogy a Bizottság mindazonáltal további indokokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy miért nem tartja összeegyeztethetőnek az alkalmazandó jogszabályokkal az e dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés biztosítása. Összefoglalva, a Bizottság azzal érvelt, hogy a panaszos nem adott elő olyan konkrét indokot, amely indokolná a személyes adatok továbbítására irányuló kérelmet.

49. Amint az a békés megoldásra irányuló javaslatban is szerepel, az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlata kimondja, hogy a személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeta 45/2001/EK rendelet [18] 8. cikkének b) pontja alapján kell kezelni, ami azt jelenti, hogy első lépésként a kérelmezőnek meg kell állapítania az adatok továbbításának szükségességét[19]. A jelen ügyben úgy tűnik, hogy a panaszos ezt nem tette meg, és így a Bizottság főszabály szerint jogosult megtagadni a hozzáférést az 1049/2001 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja alapján.

50. Az ombudsman megjegyzi azonban, hogy a panaszos azt megelőzően nyújtotta be a végleges jelentés 6. részéhez való hozzáférés iránti kérelmét, hogy az uniós bíróságok részletesebben meghatározták volna a személyes adatokhoz való nyilvános hozzáférés joga alóli, az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kivételt. Előfordulhat tehát, hogy a panaszosnak akkoriban nem volt tudomása arról a kötelezettségéről, hogy bizonyítania kell az adatok továbbításának szükségességét. A panaszos azonban fontolóra veheti egy új hozzáférés iránti kérelem benyújtását, amely ezt a szükségességet kifejezett és jogszerű indokolásokkal támasztja alá.

51. Ha egy intézmény megállapítja, hogy a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó egy dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre, és az érintett dokumentumhoz való hozzáférést azért tagadják meg, mert a kérelmező nem törekedett annak bizonyítására, hogy szükség van a személyes adatok továbbítására, az ombudsman úgy véli, hogy amikor az intézmény tájékoztatja a kérelmezőt arról a jogáról, hogy az 1049/2001/EK rendelet 7. cikkével összhangban megerősítő kérelmet nyújthat be, a kérelmezőt is tájékoztatnia kell a szükségesség bizonyításának kötelezettségéről. Ez összhangban lenne a megfelelő ügyintézés és a szolgáltatási kultúra elveivel, pontosabban a megfelelő ügyintézés európai kódexe 10. cikkének (3) bekezdésével, amely a polgároknak nyújtott tanácsadásra vonatkozik. Az ombudsman e tekintetben további észrevételt fog tenni.

52. Ami azt a kérdést illeti, hogy lehetséges lenne-e részleges hozzáférést biztosítani a zárójelentés 6. részéhez[20], az ombudsman fenntartja a fenti 31–33. pontban kifejtett aggályát, vagyis azt, hogy a Bizottság nem fejtette ki, hogy a személyzeti kategóriákra és a megbízatási időszakokra vonatkozó információk milyen módon tennék az egyéneket azonosíthatóvá a 45/2001/EK rendelet 2. cikke értelmében. Az ombudsman e tekintetben megjegyzi, hogy amennyiben az információ a 45/2001 rendelet értelmében nem minősül személyes adatnak, nem alkalmazandó az a fenti 48. pontban ismertetett követelmény, amely szerint a kérelmezőnek bizonyítania kell az adatok továbbításának szükségességét. A fentiek alapján hivatali visszásságnak minősül, ha a Bizottság a nevek törlése után megtagadja a dokumentum hozzáférhetővé tételét, és az ombudsman kritikai észrevételt tesz a panasz e vonatkozásával kapcsolatban.

53. Mielőtt a jelen ügyben döntést hozna, az ombudsman figyelmesen elolvasta a Törvényszék T-190/10. sz. ügyben hozott közelmúltbeli ítéletét[21]. Az ombudsman megjegyzi, hogy ezt az ítéletet azt követően hozták meg, hogy az ombudsman a jelen ügyben megfogalmazta a békés megoldásra irányuló javaslatát, és miután a Bizottság benyújtotta a javaslatra adott válaszát. A T-190/10. sz. ügyben a Törvényszék megállapította, hogy egy intézmény csak akkor tagadhatja meg a személyes adatokat tartalmazó dokumentumhoz való nyilvános hozzáférést, ha első lépésként kifejtette, hogy az e dokumentumhoz való hozzáférés konkrétan és ténylegesen hogyan sértheti az érintett személyek magánéletét az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében.[22] Az ombudsman véleménye szerint az 51. és 52. pontban foglalt következtetések nemcsak a békés megoldásra irányuló javaslatban hivatkozott korábbi ítélkezési gyakorlattal, hanem a későbbi ítélkezési gyakorlattal is összhangban vannak.

B. Következtetések

A panasszal kapcsolatos vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetéssel és kritikai észrevétellel zárja le a panaszt:

Az EQAR üzleti tervhez való hozzáférés iránti kérelem és a zárójelentés 13. oldalán található link tekintetében a Bizottság lépéseket tett az ügy rendezésére.

Kritikai megjegyzés:

A végleges jelentés 6. részét illetően a Bizottság nem fejtette ki, hogy a személyzeti kategóriákra és a megbízatási időszakokra vonatkozó információk hogyan tennék az egyéneket a 45/2001/EK rendelet 2. cikke értelmében azonosíthatóvá. Következésképpen az, hogy a Bizottság megtagadta e dokumentum hozzáférhetővé tételét, miután a neveket kitakarta, hivatali visszásságnak minősül.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

További megjegyzés

Ha egy intézmény megállapítja, hogy a 45/2001/EK rendelet alkalmazandó egy dokumentumhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelemre, és az érintett dokumentumhoz való hozzáférést azért tagadják meg, mert a kérelmező nem bizonyította a személyes adatok továbbításának szükségességét, az ombudsman hangsúlyozza a megfelelő ügyintézés elve alkalmazásának és a polgárok felé irányuló szolgáltatási kultúra iránti elkötelezettségnek a fontosságát. Úgy véli, hogy ezen elvekkel és egy ilyen szolgáltatási kultúrával összhangban lenne, ha az intézmény a kérelmezőnek az 1049/2001/EK rendelet 7. cikke szerinti megerősítő kérelem benyújtásához való jogáról való tájékoztatása során tájékoztatná a kérelmezőt az ilyen szükségesség bizonyításának kötelezettségéről is.

 

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2012. július 9-én.

---

[1] Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2001. L 145., 43. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 3. kötet, 331. o.).

[2] Az EQAR egy nemzetközi nonprofit szervezet, amelyet az "E4 csoport" hozott létre, amely az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetségből (ENQA), az Európai Diákszövetségből (ESU), az Európai Egyetemi Szövetségből (EUA) és a Felsőoktatási Intézmények Európai Szövetségéből (EURASHE) áll. Az EQAR célja az európai felsőoktatás minőségének javítása és a nagyobb hallgatói mobilitás előmozdítása azáltal, hogy egyértelmű és objektív tájékoztatást nyújt az Európában működő megbízható minőségbiztosítási ügynökségekről. Az új nyilvántartás célja továbbá a minőségbiztosítási határozatok kölcsönös elismerésének megkönnyítése.

[3] „Azintézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következők védelmét: ...magánélet és az egyén becsülete, különösen a személyes adatok védelmére vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban.”

[4] "Azintézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná az alábbiak védelmét:

természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekei, beleértve a szellemi tulajdont is

... kivéve, ha a közzétételhez nyomós közérdek fűződik.”

[5] A Bizottság továbbá a következő részletes pontosításokat tette:

„Azelszámolások kimutatása (i. rész) tartalmazza az EQAR elkészítéséhez szükséges költségigénylésekről szóló jelentést; bemutatja a teljes költségvetést, a Bizottság által támogatható összegeket és más finanszírozási forrásokat (partnerségi saját források). A kiadások költségtípusonkénti és partnerenkénti bontásáról szóló szakasz (ii. rész) bemutatja a költségek partnerenkénti bontását (a fent ismertetett E4 csoport), és így beszámol arról, hogy a bizottsági támogatást hogyan osztották fel a partnerek között a személyzeti költségek, az utazási és ellátási költségek, a berendezések, az alvállalkozói és egyéb költségek tekintetében. A megvalósult személyi jellegű ráfordításokról partnerenként szóló szakasz (iii. rész) partnerenként részletes elszámolást ad a személyi jellegű ráfordításokról a projektben alkalmazott személyek kategóriái (vezető, kutató, tanár és/vagy oktató, műszaki személyzet és adminisztratív személyzet) szerint. Ez a rész minden személyzeti kategóriában beszámol a projektben ledolgozott napok számáról, a napi költségről és a kategóriánkénti teljes személyzeti költségről. A megvalósult utazási és tartózkodási költségekről szóló szakasz (iv. rész) bemutatja ezeket a költségeket (személyenkénti bontásban) és a megvalósult berendezésköltség-jelentéseket (a iv. részben is) a projekthez vásárolt berendezésekről, például számítógépekről. Az alvállalkozói és egyéb költségek (v. rész) az EQAR alapszabályának megszövegezésével és a szervezet létrehozásával kapcsolatos ügyvédi konzultációkhoz kapcsolódnak. Végezetül az egyéb költségek a vállalati tervezéshez (például logó), a telefonköltségekhez, a weboldal tervezéséhez, az EQAR tájékoztató füzet tervezéséhez és nyomtatásához stb. kapcsolódnak. Amint azt korábbi levelemben említettem, a Bizottság konzultált az ENQA-val, a szóban forgó dokumentumok szerzőjével annak értékelése céljából, hogy az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (1) vagy (2) bekezdésében foglalt kivétel alkalmazandó-e az Ön kérelmével érintett dokumentumokra. E konzultáció során az ENQA kifogást emelt az EQAR projekt zárójelentése bizalmas részének közzétételével kapcsolatban, kifogásának okaként egy nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő bírósági eljárásra hivatkozva.”

[6] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy „[a]zintézmények megtagadják a dokumentumokhoz való hozzáférést, ha a közzététel hátrányosan befolyásolná a következők védelmét: ... — bírósági eljárások és jogi tanácsadás, ...”

[7] Az ilyen kérelem 1049/2001 rendelet szerinti vizsgálata során az intézménynek indokolásában figyelembe kell vennie, hogy milyen következményekkel járna, ha a nyilvánosság hozzáférést kapna az érintett dokumentumhoz. Annak ellenére, hogy egy személy vagy bizonyos személyek már hozzáférhettek az érintett dokumentumhoz, a 4. cikk szerinti nyilvános hozzáférés alóli kivételek egyike továbbra is alkalmazható a nyilvános hozzáférés iránti kérelemre.

[8] A C-28/08. P. sz., Bizottság kontra Bavarian Lager ügyben 2010. június 29-én hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé).

[9] Elérhető az európai adatvédelmi biztos honlapján: www.edps.europa.eu

[10] HL 2007. C 27., 21. o.

[11] Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról.

[12] A C-28/08. P. sz., Bizottság kontra Bavarian Lager ügyben hozott ítélet 68–69. pontja.

[13] A C-28/08. P. sz., Bizottság kontra Bavarian Lager ügyben hozott ítélet 63. pontja.

[14] A 45/2001/EK rendelet 8. cikkének b) pontja kimondja,hogy „[a] 4., 5., 6. és 10. cikk sérelme nélkül személyes adatok csak akkor továbbíthatók [...] b) ha a címzett igazolja az adatok továbbításának szükségességét, és nincs ok azt feltételezni, hogy az érintett jogos érdekei sérülhetnek.”

[15] A C-28/08. P. sz., Bizottság kontra Bavarian Lager ügyben hozott ítélet 78. pontja.

[16] A Bavarian Lager ügyben hozott ítéletet 2010. június 29-én hozták meg, ami arra utal, hogy a Bizottság esetleg nem vette azt figyelembe a jelen ügyben 2010. július 27-én kelt véleményének megfogalmazásakor.

[17] A T-82/09. sz., G.J. Dennekamp kontra Európai Parlament ügyben 2011. november 23-án hozott ítélet (még nem tették közzé).

[18] Amennyiben az 1049/2001/EK rendelet szerinti nyilvános hozzáférés iránti kérelem személyes adatokat tartalmazó dokumentumokhoz kíván hozzáférni, a 45/2001/EK rendelet rendelkezéseit teljes egészében alkalmazni kell. Lásd a C-28/08. P. sz., Bizottság kontra Bavarian Lager ügyben 2010. június 29-én hozott ítélet (még nem tették közzé) 63. pontját.

[19] A C-28/08. P. sz., Bizottság kontra Bavarian Lager ügyben 2010. június 29-én hozott ítélet (még nem tették közzé) 59., 63. és 77. pontja, a T-82/09. sz., G.J. Dennekamp kontra Európai Parlament ügyben 2011. november 23-án hozott ítélet (még nem tették közzé) 26. és 30. pontja.

[20] Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkének (6) bekezdése.

[21] A T-190/10. sz., Egan és Hackett kontra Parlament ügyben 2012. március 28-án hozott ítélet (még nem tették közzé).

[22] Uo., 90-91. pont.