A panasz előzményei

1. A MEDA/MAR/2005/017205 számú, „Prestations d’assistance technique pour la gestion et la coordination du programme d’appui sectoriel à la résorption de l’habitat insalubre au Maroc” elnevezésű uniós projektet (a továbbiakban: a projekt) egy EuropeAid - 122495/C/SV/MA jelzéssel ellátott szerződés (a továbbiakban: a szerződés) rendelkezései szabályozták. Ez utóbbit a Gruppo Soges és a Bizottság 2006. október 10-én kötötte meg.

2. 2008. május 28-án a Gruppo Soges átruházási megállapodást írt alá a Soges-szal. E megállapodás előírta, hogy amennyiben a Gruppo Soges végelszámolás alá kerül, egy másik jogalany (Soges) veszi át a Gruppo Soges Bizottsággal kötött szerződését. 2008. május 30-án a Gruppo Soges a Bizottság jóváhagyását kérte ahhoz, hogy a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit átruházza a Soges-ra.

3. A Bizottság elfogadta a Gruppo Soges fenti kérelmét. 2008. szeptember 12-én aláírta a szerződés módosítását, amely a fővállalkozó helyébe lépett (a Soges helyett a Gruppo Soges lépett), és megváltoztatta a fővállalkozó banki adatait. A módosítás szerint az eredeti szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak.

4. 2007. december 28-án a panaszos szerződést kötött a Gruppo Soges-szal, hogy szakértőként dolgozzon a projekten.

5. 2008 januárja és májusa között négy küldetést teljesített a projekt keretében, de Gruppo Soges csak egyet fizetett neki. Amikor a Soges átvette a szerződést, a Gruppo Soges-nak még mindig ki kellett fizetnie a panaszosnak a három kiküldetésre fennmaradó 23 500 EUR összeget.

6. A panaszos ezért a Gruppo Soges-szal kötött szerződéséhez kiegészítést fűzött annak figyelembevétele érdekében, hogy a Gruppo Soges-t a Soges váltotta fel. A kiegészítés 2008. november 30-ig meghosszabbította eredeti szerződésének időtartamát, és további 24 nap fizetett munkát (több kiküldetést) írt elő. Az eredeti szerződés többi rendelkezése változatlan maradt.

7. 2008 második félévében a panaszos a Soges-szal együtt dolgozott a projekten, és ezért a munkáért fizetést kapott. Soges azonban nem fizette meg neki a Gruppo Soges által neki járó összeget.

8. 2008. november 27-én az olasz hatóságok fizetésképtelennek nyilvánították a Gruppo Soges-t. Ezen időpont előtt nem fizetett a panaszosnak.

9. 2009. március 16-án a panaszos tájékoztatta a Bizottságot a fentiekről, és kérte, hogy avatkozzon be Soges ügyébe annak biztosítása érdekében, hogy megkapja az esedékes kifizetést.

10. 2009. augusztus 18-án a Soges tájékoztatta a panaszost, hogy a Gruppo Soges-szal kötött engedményezési megállapodás keretében a Gruppo Soges közölte vele „a Soges által átvállalt szerződéses tartozások listáját, míg a fennmaradó tartozásokat a Gruppo Soges fizeti ki”[1]. A panaszos által igényelt 23 500 EUR nem szerepelt ezen a listán.

11. 2009. október 9-én és 13-án a panaszos ismét levelet küldött a Bizottságnak, amelyben megismételte a projekttel kapcsolatos munkájáért járó 23 500 EUR kifizetésére vonatkozó igényét.

12. A Bizottság 2009. november 10-én válaszolt a panaszos fenti levelére. Tájékoztatta, hogy panaszát továbbította Soges-nak.

13. 2009. november 19-én a Soges tájékoztatta a Bizottságot azon szándékáról, hogy megállapodást kíván kötni a projektben részt vevő egyes szakértőkkel, köztük a panaszossal, akit még nem fizettek ki. A Bizottság nem értett egyet a javasolt intézkedéssel.

14. 2009. november 20-án a panaszos ismét megkereste a Bizottságot a kifizetetlen összeg miatt. A Bizottság 2009. december 18-án kelt levelében válaszolt. Megismételte, hogy nincsenek szerződéses kötelezettségei a projekt fővállalkozójának alvállalkozóira vonatkozóan.

15. 2010. január 15-én a Bizottság kifizette a Soges részére a projekt végső kifizetését.

16. Ezt követően a panaszos, akit a Gruppo Soges, a Soges vagy a Bizottság nem fizetett ki, az európai ombudsmanhoz fordult.

A vizsgálat tárgya

17. Panaszában a panaszos azt állította, hogy a Bizottság gondatlanul járt el azáltal, hogy i. lehetővé tette az ugyanazon projektben részt vevő szakértők eltérő kezelését, és ii. nem biztosította, hogy a Bizottság fővállalkozója teljesítse a szakértőkkel szembeni szerződéses kötelezettségeit.

18. Azt kérte, hogy a Bizottság fizesse ki a projekttel kapcsolatos munkájáért járó fennmaradó összeget, valamint a kártérítést, azaz összesen 47 000 eurót.

A vizsgálat

19. 2010. június 8-án az ombudsman vizsgálatot indított, és felkérte a Bizottságot, hogy 2010. szeptember 30-ig nyilvánítson véleményt. A Bizottság véleményét a kézhezvételt követően továbbították a panaszosnak, és felkérték, hogy nyújtsa be észrevételeit. A panaszos 2010. november 3-án küldte meg észrevételeit.

20. 2011. március 4-én az ombudsman ideiglenesen hivatali visszásságot állapított meg, és alapokmánya 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban békés megoldást javasolt a Bizottságnak, miután konzultált a panaszossal e javaslatról.

21. 2011. május 26-án a Bizottság az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára adott válasza megküldési határidejének meghosszabbítását kérte.

22. 2011. július 27-én a Bizottság válaszolt az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára. Ezt a választ továbbították a panaszosnak, és felkérték, hogy 2011. szeptember 30-ig nyújtsa be észrevételeit.

23. 2011. október 21-én az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy szolgáltasson további információkat a panaszos panaszával kapcsolatban.

24. A Bizottság 2012. január 19-én válaszolt. Ezt a választ megküldték a panaszosnak, aki 2012. február 28-án küldte meg észrevételeit.

25. 2012. április 2-án és június 4-én a panaszos további leveleket küldött panaszával kapcsolatban.

Az ombudsman elemzése és következtetései

A. Gondatlan magatartásra vonatkozó állítás

Az ombudsman elé terjesztett érvek

26. Állításának alátámasztására a panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság gondatlanul járt el, amikor nem biztosította, hogy fővállalkozója teljesítse a szakértőkkel szembeni szerződéses kötelezettségeit. Rámutat arra, hogy arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem kap fizetést a projekt keretében végzett munkájáért. Véleménye szerint azonban a Bizottság nem adott megfelelő választ. Rámutatott továbbá, hogy azért nem fizették ki, mert i. a Bizottság fővállalkozóját leváltották, és ii. a Bizottság nem követte megfelelően nyomon az átvétel feltételeit. Következésképpen azokat a szakértőket, akiket az átvétel előtt nem fizettek ki, egyáltalán nem fizették ki. A panaszos szerint a Bizottság által az új fővállalkozónak teljesített kifizetések magukban foglalták a szakértői díjakat is.

27. Véleményében a Bizottság először is rámutatott arra, hogy a szóban forgó ügyben két különböző szerződéses jogviszony áll fenn. Az első a Bizottság és fővállalkozója (eredetileg Gruppo Soges, majd Soges), a második pedig a fővállalkozó és a panaszos között jött létre. A Bizottság hangsúlyozta, hogy nem áll szerződéses kapcsolatban a panaszossal. E tekintetben a Törvényszék ítélkezési gyakorlatára [2] és a fővállalkozóval kötött szerződésének általános feltételeire [3] hivatkozott. A Bizottságnak nem volt tudomása a fővállalkozója (eredetileg a Gruppo Soges, majd a Soges) és a panaszos közötti szerződés rendelkezéseiről, és nem avatkozhat be egy ilyen szerződés teljesítésébe. A Bizottság különösen azt állította, hogy „nem fizetett a Soges-nak a panaszos által igényelt összegnek megfelelő 23 500 EUR-t”, és „tudott azokról a szolgáltatásokról, amelyekért a Soges-nak fizetett, és többek között a panaszos által nyújtott szolgáltatásokról, de semmi másról”[4].

28. A Bizottság rámutatott, hogy nem tudja nyomon követni fővállalkozójának a panaszossal szembeni kötelezettségeinek teljesítését. Csak a fővállalkozóval kötött saját szerződésének megfelelő végrehajtását tudta nyomon követni. E tekintetben a Bizottság biztosítékokat kért és kapott mind a Soges-tól, mind a Gruppo Soges-tól arra vonatkozóan, hogy engedményezési megállapodásuk összeegyeztethető az alkalmazandó joggal, és különösen, hogy a Gruppo Soges hitelezői az átvételt követően védelemben részesülnek. Ez azt is jelentette, hogy a Gruppo Soges által a projekt kezdetén kiválasztott szakértői csoportot a Soges fogja fenntartani.

29. A Bizottság figyelemmel kísérte továbbá a Gruppo Soges-szal kötött valamennyi szerződését annak biztosítása érdekében, hogy azokat az új fővállalkozó, a Soges átvegye [5]. Ugyanakkor nem avatkozott be a Gruppo Soges, a Soges és szakértői, köztük a panaszos közötti szerződéses kapcsolatokba.

30. A Bizottság találkozott a Gruppo Soges-szal és a Soges-szal, és módosította az eredeti szerződést. Ez a módosítás Gruppo Soges helyébe Soges lép. A módosítás nem módosította automatikusan a Gruppo Soges és szakértői közötti szerződéseket. A Bizottság megjegyezte, hogy maga a panaszos is elismerte, hogy a Gruppo Soges-szal kötött eredeti szerződéséhez kiegészítést fűzött annak érdekében, hogy szerződését a Soges-ra ruházza át. A Bizottság rámutatott, hogy nincs tudomása e kiegészítés rendelkezéseiről, amely a panaszos, a Gruppo Soges és a Soges közötti szerződéses kapcsolatok jogalapját képezi. A Bizottság véleménye szerint a fenti kiegészítés konfliktus forrása a fővállalkozó és a panaszos között, mivel a Soges úgy véli, hogy nem vette át a Gruppo Soges-tól a panaszos által igényelt fennmaradó kifizetést. A fentiek fényében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem járt el gondatlanul a fővállalkozóval kötött szerződésének teljesítése tekintetében.

31. Ami a Soges és a ki nem fizetett szakértők között 2009 novemberében megtárgyalt megállapodást illeti, a Bizottság kifejtette, hogy nem tudja jóváhagyni az ilyen megállapodást. Ezzel i. beavatkozott volna a vezető szerződő fél és szakértői közötti szerződéses kapcsolatokba; ii. megsértette saját szerződéses kötelezettségeit, és iii. a nem fizetett szakértőket a többi szakértőtől eltérően kezelte.

32. A Bizottság rámutatott, hogy kellő gondossággal járt el, amikor többször is megkérdezte a fővállalkozót a projekten dolgozó szakértőknek járó fennálló összegekről. E tekintetben a Bizottság utalt a 2009. április 1-jén, augusztus 25-én és október 22-én kelt leveleire, amelyeket a kifizetetlen szakértők helyzetére hivatkozva küldtek meg a fővállalkozónak.

33. Végül a Bizottság elutasította a panaszos állítását, mivel nem volt ok-okozati összefüggés a Bizottság cselekményei és a panaszos által állítólagosan elszenvedett kár között. Rámutatott arra is, hogy a panaszos által követelt összeget önkényesen számították ki, mivel a Soges és a panaszos közötti jogvita tárgyát képező összeg 23 500 EUR volt, míg a panaszos 47 000 EUR-t követelt, anélkül hogy olyan bizonyítékokat szolgáltatott volna, amelyek alátámaszthatnák az ilyen állítást alátámasztó további veszteségeket.

34. Észrevételeiben a panaszos hangsúlyozta, hogy a projekt végrehajtása során a szakértők közvetlenül a Bizottság marokkói küldöttségével dolgoztak, nem pedig Soges-szal vagy Gruppo Soges-szal. Bár a projekt a szakértő munkájának eredményeként sikeresen megvalósult, nem fizették ki. A Bizottság méltánytalanul járt el, amikor azt állította, hogy nem áll szerződéses kapcsolatban a szakértőkkel.

35. Ezenkívül a Bizottság figyelmen kívül hagyta a Gruppo Soges által a szerződés végrehajtása során a szakértőivel szemben tanúsított bánásmódot, vagyis azt, hogy nem fizette ki őket kellő időben. A Bizottság nem figyelmeztette a szakértőket a Gruppo Soges nehéz pénzügyi helyzetére, és nem ellenőrizte megfelelően a szerződés Gruppo Soges-ról Soges-ra történő átruházását. A Bizottságnak biztosítania kellett volna, hogy i. a szerződés Gruppo Soges-ról Soges-ra történő átruházása ne érintse a projektben részt vevő szakértők fennmaradó kifizetéseit, és ii. hogy a szerződésből eredő valamennyi jogot és kötelezettséget a Soges átvegye a Gruppo Soges-tól. A Gruppo Soges és a Soges közötti átruházási megállapodás elfogadásával a Bizottság jóváhagyta a Soges és a Gruppo Soges szakértőkkel szembeni magatartását.

36. A panaszos elfogadta a Bizottság azon érvét, hogy a projekt keretében neki járó fennmaradó kifizetés 23 500 EUR-t tett ki. Ily módon módosította eredeti követelését, 23 500 euróra csökkentve azt.

Az ombudsman előzetes értékelése, amely békés megoldási javaslathoz vezet

37. Amint arra a panaszos helyesen rámutatott, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve megköveteli, hogy a Bizottság gondosan ellenőrizze a vállalatok pénzügyi helyzetét, amikor úgy dönt, hogy szerződést köt velük egy uniós projekt végrehajtása érdekében. Mivel azonban a Bizottság 2006-ban kötött szerződést a Gruppo Soges-szal, és a Gruppo Soges-nak a Soges általi átvételére két évvel később került sor (jóllehet a Gruppo Soges nehéz pénzügyi helyzete miatt), nem lehet azzal érvelni, hogy a jelen ügyben a Bizottság nem tett eleget a fenti kötelezettségnek.

38. Továbbá a szerződés [6] szerint a fővállalkozó leváltása csak a Bizottság beleegyezésével volt lehetséges. A szerződés mindhárom fél, a Bizottság, a Soges és a Gruppo Soges által aláírt módosítása alapján úgy tűnik, hogy „a Gruppo Soges jogainak és kötelezettségeinek Soges-ra történő átruházása a Bizottságnak adott azon biztosítékok alapján történt, amelyek szerint az engedményezés összeegyeztethető az összes alkalmazandó joggal, és különösen a hitelezők védelme biztosított”[7].

Az ombudsman nem értette, hogy akkoriban a Bizottságnak miért nem kellett volna megbíznia a fenti biztosítékokban.

39. Mindenesetre a Bizottságnak nem ilyen biztosítékokra kellett volna támaszkodnia, hanem inkább ellenőriznie kellett volna, hogy a Soges betartja-e azokat.

40. A Bizottság azzal érvelt, hogy azáltal, hogy 2009. április 1-jén, augusztus 25-én és október 22-én levelet küldött a Soges-nak, ellenőrizte, hogy a Gruppo Soges hitelezői (vagyis azok a szakértők, akiket a Gruppo Soges a Soges általi felvásárlás időpontjában még nem fizetett ki) valóban védelemben részesültek-e. E tekintetben az ombudsman megjegyzi, hogy 2009. augusztus 25-i levelében a Bizottság emlékeztette a Soges-t, hogy „a Gruppo Soges végelszámolását követően a Soges átvállalta valamennyi kötelezettségét, beleértve a projekten dolgozó valamennyi szakértő kifizetését is”[8]. Ugyanebben a levélben a Bizottság hozzátette, hogy „két számlát (130. és 397 sz.) fizetett a Soges-nak, amelyek összege 72 765 00 EUR volt a [panaszos] projekttel kapcsolatos munkájával kapcsolatban” [9]. 2009. október 22-én kelt levelében a Bizottság megismételte, hogy „a bérleti szerződés alapján a Soges átvett a Gruppo Soges-tól minden aktív és passzív jogi kapcsolatot”.

41. Az ombudsman véleménye szerint azonban a Bizottság az adott körülmények között tisztában volt azzal, hogy a fenti intézkedés nem bizonyul hatékonynak.

42. Először is, ha a Bizottság „figyelemmel kísérte a fővállalkozóval kötött saját szerződéseit”, észszerűen tisztában kellett volna lennie az átvétel feltételeivel, nevezetesen azzal, hogy a Soges az átvételt követően nem lesz köteles az összes kifizetést a szakértőknek teljesíteni, és hogy egyes kifizetések továbbra is a Gruppo Soges közvetlen felelőssége alatt maradnak. Másodszor, amikor felkérték a Bizottságot, hogy hagyja jóvá a Gruppo Soges és a Soges között létrejött átruházási megállapodást, tájékoztatták arról, hogy a Gruppo Soges pénzügyi problémákkal küzd. Harmadszor, a Bizottságnak, amely számos szerződést kötött a Gruppo Soges-szal [10], észszerűen tudomása volt arról, hogy a vállalkozót egy olasz bíróság 2008. november 27-én fizetésképtelennek nyilvánította. A fenti elemek egyértelműen azt jelzik, hogy kevés remény volt arra, hogy azokat a szakértőket, akiket az átvétel előtt nem fizettek ki, később a Soges vagy a Gruppo Soges fizesse ki. Az ombudsman ezért nem értette, hogy a Bizottság miért fizette ki a Soges-nak a projekt végső kifizetését.

43. E tekintetben az ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem hivatkozhat arra a nyilvánvaló tényre, hogy nem állt közvetlen szerződéses kapcsolatban a szakértőkkel, köztük a panaszossal, ugyanakkor eleget tett a fővállalkozóval szembeni szerződéses kötelezettségének.

44. E tekintetben az ombudsman megjegyezte, hogy a Bizottság két, a panaszos szolgáltatásaival kapcsolatos számlát [11] fizetett ki a fővállalkozónak. Megértette, hogy a fenti kifizetés („effet utile”) tényleges célja az volt, hogy kártalanítsa a panaszost a szerződés alapján elvégzett munkájáért. Eljárási szempontból úgy tűnik, hogy a Bizottság helyesen járt el, amikor a fenti kifizetést a fővállalkozónak a szerződésnek megfelelően teljesítette. Az ombudsman azonban megjegyezte, hogy a szóban forgó összegeket – legalábbis részben – nem használták fel a kijelölt célra, mivel a panaszos nem kapta meg a projekttel kapcsolatos munkájáért járó teljes kifizetést. Mivel a kifizetés "effet utile"-je így nem teljesült, az Ombudsman úgy ítélte meg, hogy a Bizottság tévesen csak a fenti összeget fizette ki.

45. Az ombudsman rámutatott továbbá, hogy a Bizottság maga is tisztességesen jár el azáltal, hogy aktívan felkéri vállalkozóit, hogy tisztességesen járjanak el az uniós finanszírozású projektekben részt vevő szakértőkkel szemben [12]. Még ha a Bizottság nem is áll közvetlen szerződéses kapcsolatban ilyen szakértőkkel, szerződéses partnerei tisztességes magatartásának mértéke alapvető szerepet kell, hogy játsszon a Bizottság arra vonatkozó értékelésében, hogy a szerződést megfelelően teljesítették-e vagy sem.

46. Összefoglalva, az ombudsman úgy vélte, hogy nem elegendő, ha a Bizottság levélben (levelekben) és meglehetősen homályosan tájékoztatja a fővállalkozót arról, hogy tiszteletben kell tartania az alvállalkozókkal szembeni pénzügyi kötelezettségeit. A Bizottságnak más eszközök is rendelkezésére álltak, mivel szerződő fél volt a fővállalkozóval kötött szerződésben. E tekintetben az ombudsman megjegyezte, hogy a szerződés általános feltételei 29. cikkének (8) bekezdése előírja, hogy a Bizottság felfüggesztheti a fővállalkozónak járó kifizetéseket minden olyan helyzetben, amelyért ez utóbbi felelős, és amely hátrányosan befolyásolhatta volna a projekt végrehajtását. 2009. november 10-én kelt és a panaszosnak címzett levelében maga a Bizottság is elismerte, hogy „ha a vállalkozók és alvállalkozók közötti kapcsolat negatív hatással van a nyújtott szolgáltatások teljesítményére, a Bizottság szankciókat irányozhat elő. Ezek a szankciók pénzügyi szankciókból, sőt akár a szerződés felmondásából is állhatnak”[13]. Végül a szerződés feladatmeghatározása 7. pontjának (5) bekezdése szerint „a szerződő fél minden szükséges intézkedést megtesz annak biztosítása érdekében, hogy a szakértők mindenkor rendelkezzenek a küldetésük teljesítéséhez szükséges támogatással …. Rendszeresen forrásokat kell átcsoportosítania Marokkó számára a szerződésben meghatározott tevékenységek végrehajtásának és személyzete rendszeres kifizetésének biztosítása érdekében”[14].

47. A fentiek fényében az Ombudsman azt az ideiglenes megállapítást tette, hogy a Bizottság, mivel nem támasztotta alá a panaszos kifizetési kérelmét, nem járt el kellő gondossággal. Ez hivatali visszásságnak minősülhet. Az ombudsman ezért az európai ombudsman alapokmánya 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban az alábbi békés megoldásra tett javaslatot:

„Az ombudsman megállapításainak figyelembevételével a Bizottság felszólíthatja a Soges-t, hogy fizesse meg a fennmaradó kifizetést a panaszosnak.”

A békés megoldásra irányuló javaslatát követően az ombudsman elé terjesztett érvek

48. Az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára adott válaszában a Bizottság kijelentette, hogy elfogadja a javaslatot. Válaszához csatolta 2011. március 23-i, illetve 2011. május 11-i leveleinek másolatát. 2011. március 23-án a Bizottság megkérdezte a Soges-t, hogy nem hajlandó-e fizetni a panaszosnak. Soges még aznap levélben válaszolt [15]. Válaszában a Soges megismételte, hogy teljesítette a projektből eredő valamennyi kötelezettségét. A Soges egyébiránt rámutatott, hogy nem érti, hogy a Bizottság miért döntött úgy, hogy állást foglal egy magánszemélyek közötti jogvitában. Azt is megjegyezte, hogy a panaszos nem indított polgári eljárást a Soges ellen, és kifizetés iránti kérelmét sem nyújtotta be közvetlenül a Gruppo Soges felszámolójához. A Soges azonban úgy döntött, hogy külső jogi tanácsadóval konzultál annak érdekében, hogy érdeklődjön a panaszos követelése teljesítésének lehetőségéről. E választ követően a Bizottság 2011. május 11-én újabb levelet küldött a Soges-nak. Ebben a levélben a Bizottság hivatalosan felkérte a Soges-t, hogy a következő feltételek mellett fizesse ki a fennmaradó összeget a panaszosnak: "Des lors, et à la demande du Médiateur nous vous invitons à régler de façon extra-judiciaire les factures du [plaignant] au titre de ses honoraires restés impayés". A Bizottság szerint Soges addig nem válaszolt a Bizottság fenti kérésére, amíg a Bizottság meg nem küldte válaszát az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára.

49. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy nem érti, miért nem támaszkodhatott a felszámolásért felelős olasz hatóságok által a felvásárlás feltételeire vonatkozóan adott biztosítékokra, nevezetesen a hitelezők jogainak védelmére. A Bizottság csak azt követően fogadta el a projekt fővállalkozójának személyében bekövetkezett változást, hogy megkapta az olasz hatóságoktól a fenti biztosítékokat. Ezenkívül a Bizottság felfüggesztette a Soges részére történő kifizetéseket, amennyiben okkal feltételezhető, hogy a helyzet hátrányosan befolyásolhatja a projekt végrehajtását. Ezeket a kifizetéseket csak a fenti biztosítékok alapján folytatta. Ezt követően a Bizottságnak nem volt oka a kifizetések felfüggesztésére, mivel a fővállalkozó teljesítette feladatait.

50. A Bizottság végezetül megjegyezte, hogy nem avatkozhat be a panaszos és a Soges közötti magánjogi szerződéses jogviszonyba, és nem tudott a fővállalkozó és az alvállalkozók közötti szerződéses feltételekről. Ezenkívül „a Bizottságnak nincs joga biztosítani, hogy a szakértőket a szerződéses partnereinek átutalt pénzből fizessék ki”. Amint a Bizottság teljesíti a kifizetést, a szerződő fél felelőssége, hogy biztosítsa a szakértők időben történő kifizetését.

51. Az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára adott bizottsági válaszra vonatkozó észrevételeiben a panaszos kijelentette, hogy 2011. július 10-én megkapta Soges-tól annak a levélnek a másolatát, amelyet ez utóbbi küldött az EU marokkói küldöttségének [16]. Ebben a levélben Soges azt javasolta, hogy kártalanítsák a panaszost a projekt keretében ki nem fizetett kiküldetésekért azáltal, hogy túlfizetik számára azokat az új szolgáltatásokat, amelyeket a panaszos a Soges számára egy jövőbeli (feltehetően uniós) projekt keretében nyújtana [17]. A panaszos kijelentette, hogy „felháborodott, hogy ilyen, szinte jogellenes javaslatokat tehetnek neki és a Bizottságnak”. A panaszos tájékoztatást kért a küldöttség e levélre adott válaszáról. A panaszos azt is megjegyezte, hogy 2011. március 23-i levelében a Soges ígéretet tett arra, hogy a Bizottság rendelkezésére bocsátja a külső jogi tanácsadó részletes véleményét a panaszos felé fennálló kifizetéssel kapcsolatban. Ezt azonban nem tette meg.

52. A Bizottság 2012. január 19-én – az ombudsman erre irányuló kérését követően [18] – kiegészítette az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára adott fenti válaszát. A Bizottság először is megerősítette, hogy a Soges 2011. július 10-i levele, amelyre a panaszos észrevételeiben hivatkozott, a Bizottság Soges-nak címzett 2011. május 11-i levelére adott válasznak minősül. Levelében a Soges kifejezte hajlandóságát arra, hogy megoldást találjon a panaszos helyzetére. Ez a Bizottság véleménye szerint pozitív volt. A Bizottság szerint azonban Soges nem javasolt „egyértelmű végleges megoldást” arra a kérdésre, amely nyilvánvalóan az általa kapott külső jogi tanácsadástól függött.

53. A Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a Soges 2011. július 10-i válasza két okból sem tekinthető megfelelő válasznak az ügy bíróságon kívüli megoldására irányuló felhívásra. Először is, Soges azt javasolta, hogy a Bizottság kérésének megfelelően fizessék ki a panaszosnak, de csak akkor, ha a külső jogi tanácsadás „engedélyezi” ezt a kifizetést. A Bizottság véleménye szerint ez a feltétel maga is ellentétes a kérdés békés rendezésének elvével. Másodszor, ha a jogi tanácsadás megtiltaná a kért kifizetés teljesítését, a Soges által javasolt alternatív megoldás abban áll, hogy a panaszos túlszámlázza azt a Soges számára nyújtott jövőbeli hipotetikus szolgáltatásokért. A Bizottság rámutatott, hogy nem tud támogatni egy ilyen javaslatot, amely a jövőbeli, bizonytalan szolgáltatások mesterséges túlszámlázásán alapul.

54. A Bizottság véleménye szerint a Soges 2011. július 10-i válasza „legfeljebb a levelére adott közbenső válasznak, valamint a Soges és a panaszos között folyamatban lévő vita rendezése felé tett lehetséges első lépésnek” minősül. A Bizottság hozzátette, hogy nem kapott más információt a Soges jogi konzultációjának eredményéről, sem más javaslatot.

55. A Bizottság kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog arra, hogy elősegítse az ügy végleges megoldását azáltal, hogy emlékezteti Soges-t ígéreteire. Arra is ösztönözné a Bizottságot, hogy a panaszos állításának kielégítése érdekében hajtsa végre javaslatait. Mivel azonban nem áll szerződéses kapcsolatban a panaszossal, a Bizottság nem kényszerítheti a Soges-t arra, hogy teljesítse a panaszossal szembeni szerződéses kötelezettségeit.

56. A Bizottság fenti válaszával kapcsolatos észrevételeiben a panaszos elismerését fejezte ki az EU marokkói küldöttsége által annak érdekében tett erőfeszítésekért, hogy panasza pozitív eredménnyel záruljon. Ugyanakkor vitatta a Bizottság azon érveit, amelyek szerint i. nem avatkozhat be a Soges és közte fennálló magánjogi szerződéses jogviszonyba, és ii. nem volt tudomása a fővállalkozó és a szakértők közötti szerződéses kikötésekről. E tekintetben rámutat arra, hogy a küldöttség biztosítja a projekt „hatékony irányítását”, mivel egyetért a szakértők kinevezésével, azonosítja kiküldetéseiket és elfogadja munkájukat. A panaszos arra a következtetésre jutott, hogy méltányos lenne, ha a projekttel kapcsolatos munkájáért díjazásban részesülne.

57. 2012. április 2-i további levelében a panaszos azt állította, hogy időközben másolatokat kapott a Bizottság és a Soges közötti új levélváltásról [19]. A panaszos szerint az EU marokkói küldöttsége 2012. február 20-án újabb levelet küldött Soges-nak, amelyben kérte, hogy fizesse meg a fennmaradó összeget a panaszosnak. 2012. március 14-i levelében a Soges ezt megtagadta. E tekintetben azzal érvelt, hogy i. a Bizottság a Gruppo Soges-nak fizetett, nem pedig a Soges-nak a panaszos által a projekttel kapcsolatban végzett munkáért, és így ii. a Bizottság ragaszkodása ahhoz, hogy a Soges fizessen a panaszosnak, nem volt megfelelő. A panaszos megismételte, hogy a küldöttség biztosítja a projekt tényleges irányítását, és ezért gondoskodnia kell arról, hogy munkájáért díjazásban részesüljön.

Az ombudsman értékelése a békés megoldásra irányuló javaslatát követően

58. Az ombudsman megjegyzi, hogy a békés megoldásra irányuló javaslatát és a Bizottsághoz intézett további kérdéseit követően a Bizottság felvette a kapcsolatot a Soges-szal, és két hivatalos és meggyőző levelet küldött neki (2011. május 11-én és 2012. február 20-án), amelyekben egyértelműen arra kötelezte a Soges-t, hogy fizessen a panaszosnak. Az ombudsman úgy véli, hogy az ilyen levelek Soges-nak történő megküldése megfelelő intézkedés volt a Bizottság részéről, válaszul az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára.

59. Ezenkívül az ombudsman békés megoldásra irányuló javaslatára adott válaszában a Bizottság kijelentette, hogy azt elfogadja, és elkötelezte magát amellett, hogy folytatja az ügy megoldásának elősegítésére irányuló erőfeszítéseit azáltal, hogy emlékezteti Soges-t a panaszos kifizetésére vonatkozó kötelezettségeire, anélkül, hogy időben korlátozná erőfeszítéseit. Az ombudsman ezért tudomásul veszi, hogy a Bizottság továbbra is sürgetni fogja a Soges-t, hogy az eddig kapott negatív válaszok ellenére fizesse ki a fennmaradó kifizetést a panaszosnak. Ésszerűen elvárható, hogy a Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt felhasználjon annak érdekében, hogy meggyőzze a Soges-t álláspontjának megváltoztatásáról. Az ombudsman bízik továbbá abban, hogy a Bizottság tájékoztatni fogja őt és a panaszost a Soges-szal való jövőbeli kapcsolatfelvételének eredményéről. E tekintetben az ombudsman az alábbiakban további észrevételt tesz.

60. A Bizottság fent vázolt kötelezettségvállalásának fényében az ombudsman úgy határozott, hogy lezárja az ügyet.

B. Következtetés

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

További vizsgálatok nem indokoltak.

A panaszost és a Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

További megjegyzés

Az ombudsman bízik abban, hogy a Soges-tól eddig kapott negatív válaszok ellenére a Bizottság a Soges-szal való jövőbeli kapcsolatai során továbbra is sürgetni fogja, hogy fizesse ki a fennmaradó összeget a panaszosnak. Ésszerűen elvárható, hogy a Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt felhasználjon annak érdekében, hogy meggyőzze a Soges-t arról, hogy változtasson nem együttműködő álláspontján. Az ombudsman bízik továbbá abban, hogy a Bizottság tájékoztatni fogja őt és a panaszost a Soges-szal való jövőbeli kapcsolatfelvételének eredményéről.

 

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2012. július 9-én.

---

[1] Francia nyelven: "Gruppos Soges nous a indiqué une liste de dettes qui devaient être relevées par Soges, tandis que d'autres dettes, (...) restaient chez Gruppo Soges qui s'engageait à les payer directement."

[2] A T-515/08. sz., Mauerhofer kontra Bizottság ügyben 2010. június 29-én hozott végzés (még nem tették közzé).

[3] A szerződés általános feltételeinek 4.3. cikke kimondja, hogy „a fővállalkozó és az alvállalkozó közötti szerződés nem hoz létre szerződéses kapcsolatot az alvállalkozó és a Bizottság között”.

[4] Francia nyelven: "(...) le montant de 23 500 EUR réclamé par le plaignant à Soges ne se reflète pas par un paiement d'un montant équivalent de la Commission à Soges. La Commission sait pour quelles prestations elle a rétribué Soges et, entre autres, pour les prestations exécutés par le plaignant, mais rien de plus."

[5] E tekintetben az ombudsman megjegyzi, hogy egy másik uniós projekten dolgozó szakértőtől újabb panaszt kapott. Ez utóbbi projekt végrehajtása a Bizottság és a Gruppo Soges által kötött, majd a Soges által átvett másik szerződés tárgyát képezte (1811/2009/(BB)FOR panasz).

[6] A szerződés 7.6. cikke a következőképpen szól: (franciául) "Toute modification de la composition du consortium sans le consentement préalable du pouvoir adjudicateur est considérée comme un défaut d'exécution du marché."

[7] A Bizottság, a Gruppos Soges és a Soges közötti eredeti szerződés módosítása a következőképpen szólt: "Le remplacement de Gruppo Soges par Soges est effectué (...) sur la base des assurances reçues du liquidateur de Gruppo Soges (...) qui certifie que le "Contrat de louage d'entreprise comprenant un engagement a formuler une offre irrévocable d'achat" établi le 28 mai 2008 entre Gruppo Soges et Soges est conforme au droit et lois en vigueur, en particulier avec les règles concernant la liquidation des sociétés et celles sur la protection des droits des créditeurs."

[8] Francia nyelven: "Nous tenons donc a rappeler vos obligations suite a la procédure dite de "liquidation administrativa coatta" dont la société Gruppo Soges a fait l'objet, en particulier l'obligation de rémunérer tous les experts qui on travaille dans le cadre du contrat." [A likvidációs administrativa kabátok likvidálására vonatkozó rendelkezések]

[9] Francia nyelven: „Nous tenons aussi à rappeler que la Commission vous a verse 72.765,00 Euros au titre des honoraires de M. Tribillon objet des factures Soges Spa n° 130 et 397.”

[10] Amint azt a Bizottság a véleményében megállapította (a békés megoldás 23. pontja).

[11] A Bizottság 2010. augusztus 25-i levelében említettek szerint.

[12] A helyes hivatali magatartás európai kódexének 11. cikke úgy rendelkezik, hogy "a tisztviselők pártatlanul, tisztességesen és ésszerűen járnak el". „bár a Bizottság a jogszabályoknak megfelelően jár el, amikor nem avatkozik be a vállalkozók és alvállalkozók közötti vitákba, nem szabad alábecsülni azt a benyomást, hogy az alvállalkozók megmaradtak. Összhangban a Bizottság arra irányuló törekvéseivel, hogy Európát közelebb hozza a polgárokhoz, és bizalommal ösztönözze őket az EU-ban és intézményeiben, az ombudsman hasznosnak tartja, hogy a Bizottság minden lehetséges intézkedést megtegyen annak érdekében, hogy elkerülje az olyan helyzeteket, amelyek a polgárokban indokolatlan negatív benyomást keltenek az uniós intézményekről.

[13] Francia nyelven: „dans le cas ou la relation entre le contractant et les sous-traitants influence négativement la performance des services fournis, la Commission peut envisager des sanctions. Ces sanctions peuvent prendre la forme de pénalités financiers et aller jusqu'à la résiliation du contrat.”

[14] Francia nyelven: „L'attributaire prendra toutes les mesures nécessaires pour que ses experts aient en permanence a leur disposition les appuis (...) requis pour l'accomplissement de leur mission. Il devra effectuer un transfert régulier des fonds au Maroc pour l'exécution des activités prévues dans le contrat et assurer le paiement régulier de son personnel."

[15] A Bizottság véleményéhez csatolta e válasz másolatát.

[16] A panaszos csatolta e levél egy példányát észrevételeivel együtt.

[17] Francia nyelven: „Dans le cadre d'une cooperation avec [le plaignant], sur des projets futurs, nous comptons proposalr [au plaignant] des honoraires supérieurs au standard ordinaires et habituelles, afin d'atteindre l'obtention par le plaignant, d'une recette plus haute comme appui partiel a l'impossibilité d'un totale recouvrement des créances envers l'original et unique entreprise débitrice Gruppo Soges”.

[18] Az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy a) fejtse ki, hogy a Soges által az EU marokkói küldöttségéhez intézett, 2011. július 10-i levél a Bizottság véleménye szerint megfelelő válasznak minősül-e a 2011. május 11-i levélre, és ha igen, b) fejtse ki, hogy a Bizottság milyen további lépéseket tett vagy szándékozik tenni e tekintetben.

[19] A panaszos nem nyújtott be másolatot erről a levélváltásról.