A panasz előzményei

1. A panasz az EPSO/AD/182/10 nyílt versenyvizsga alkalmassági feltételeinek alkalmazására vonatkozik, amely versenyvizsga az ipargazdaság területére vonatkozott. A panaszost azért nem vették fel a szóban forgó versenyvizsgára, mert a vizsgabizottság úgy ítélte meg, hogy nem rendelkezik legalább nyolcéves, a versenypolitika és/vagy az ipargazdaság gazdasági elemzésével kapcsolatos munkatapasztalattal, amint azt a versenyvizsga-felhívás előírja.

2. A panaszos kérte a versenyvizsgára bocsátását megtagadó határozat felülvizsgálatát. Válaszbeadványában a vizsgabizottság megerősítette eredeti határozatát, azzal érvelve, hogy az x társaságnál szerzett kétéves szakmai tapasztalata nem tekinthető relevánsnak. A panaszos ismét írt az EPSO-nak, és számos érvet és releváns dokumentumot terjesztett elő azon állításának alátámasztására, hogy elegendő releváns munkatapasztalattal rendelkezik. 2010. november 3-i válaszában a vizsgabizottság pontosította álláspontját, és megismételte azon döntését, hogy a panaszost nem engedi be a versenyvizsgára.

A vizsgálat tárgya

3. Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszában a panaszos azt állította, hogy az EPSO számos szabálytalanságot követett el szakmai tapasztalatának értékelése során.

4. Állításának alátámasztására a panaszos azzal érvelt, hogy:

a) a vizsgabizottság esetében összeférhetetlenség állt fenn;

b) az eljárások nem megfelelő irányítása hátrányosan érintette szakmai pályafutását;

c) nem voltak pontosan meghatározott kritériumok a szakmai tapasztalat értékelésére;

d) kérelme független felülvizsgálatához való jogát nem tartották tiszteletben;

e) a vizsgabizottság helytelenül és opportunista módon értelmezte saját szabályait;

f) egy sor egymásnak ellentmondó nyilatkozatot kapott a kiválasztási eljárásról; és

g) a kérelmezőket objektív alap nélkül diszkriminálták.

5. A panaszos azt kérte, hogy az EPSO vagy engedje be a versenyvizsgára, vagy semmisítse meg a teljes kiválasztási eljárást.

A vizsgálat

6. Az ombudsman felkérte az EPSO-t, hogy 2011. augusztus 31-ig nyilvánítson véleményt a panasszal kapcsolatban. A véleményt továbbították a panaszosnak, aki 2011. szeptember 28-án nyújtotta be észrevételeit.

Az ombudsman elemzése és következtetései

Előzetes megjegyzés

7. Véleményében az EPSO megállapította, hogy a vizsgabizottság feladata annak megállapítása, hogy a pályázók megfelelnek-e a versenyvizsga-felhívásban meghatározott különös feltételeknek, valamint hogy a versenyvizsga-felhívásban közzétett feltételek fényében értékelje a pályázók teljesítményét. A vizsgabizottság ezzel kapcsolatos döntéseiért kizárólag a vizsgabizottság felelős. Az EPSO csak a versenyvizsga megszervezéséért felelős, azaz a versenyvizsga-felhívás megszövegezésétől a versenyvizsga lezárásáig terjedő szakaszokért. Mivel a vizsgabizottságok nem rendelkeznek saját titkársággal, az EPSO adminisztratív, logisztikai és informatikai támogatást nyújt számukra. Az EPSO azzal érvelt, hogy ez a különbségtétel nagyon fontos, mivel azt jelenti, hogy az EPSO nem rendelkezik ugyanolyan döntéshozatali jogkörrel, és ezért nem ugyanaz a felelőssége, mint a vizsgabizottságnak.

8. A fenti megjegyzésekkel kapcsolatban az ombudsman a 2497/2010/FOR ügyben [1] hozott határozatban foglalt elemzésére hivatkozik. Ebben a határozatban rámutatott arra, hogy az európai ombudsman jogosult az összes uniós intézmény, szerv vagy hivatal (kivéve az igazságszolgáltatási hatáskörében eljáró Bíróságot) tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra vonatkozó panaszok fogadására. Az „intézmények”,„szervek”,„irodák” és „ügynökségek” kifejezések mindenre kiterjednek. Így az Unió intézményi keretébe tartozó egyetlen jogalany, azaz a Szerződések vagy a Szerződések végrehajtása során elfogadott jogi aktus által létrehozott jogalany sem kerülheti el az ombudsman által az állítólagos hivatali visszásságokkal kapcsolatos ügyekben gyakorolt felülvizsgálatot.

9. Ha egy meglévő intézmény, szerv, hivatal vagy ügynökség saját szervezeti struktúráján belül funkcionális egységeket hoz létre, az e funkcionális egységek által elkövetett állítólagos hivatali visszásságok annak az intézménynek, szervnek, hivatalnak vagy ügynökségnek tulajdoníthatók, amelynek részét képezi. Az ilyen funkcionális egységek nem értelmezhetők úgy, hogy az EUMSZ 228. cikke értelmében vett különálló „intézményeknek, szerveknek, hivataloknak vagy ügynökségeknek” minősülnek. Alternatív megoldásként, ha a Szerződések végrehajtása során elfogadott jogi aktus révén az EU intézményi keretén belül „külön” jogalany jön létre, az ombudsman a hivatali visszásság állítólagos esetei tekintetében felülvizsgálja a jogalanyt.

10. A fentiek alapján az ombudsman megállapítja, hogy amennyiben az EPSO úgy ítéli meg, hogy nem rendelkezik hatáskörrel az ombudsman által végzett vizsgálat tárgyát képező bizonyos állítások megválaszolására, mivel ezek az állítások a vizsgabizottság tevékenységeihez kapcsolódnak, fel kell kérnie a szóban forgó vizsgabizottságot, hogy közvetlenül az ombudsmannak válaszoljon. Amennyiben a vizsgabizottság nem válaszol az ombudsmannak az EPSO-n keresztül, az EPSO-nak tájékoztatnia kell erről az ombudsmant. Az EUMSZ 228. cikke által ráruházott hatásköröknek megfelelően az ombudsman ezt követően közvetlenül a vizsgabizottsághoz fordul vizsgálatával.

A. A szakmai tapasztalat értékelésével kapcsolatos állítólagos szabálytalanságok

Az ombudsman elé terjesztett érvek

Összeférhetetlenség

11. Amikor a panaszos jelentkezett a szóban forgó versenyvizsgára, ideiglenes alkalmazottként dolgozott a Bizottságnál. A panaszos szerint ő és hét másik pályázó ugyanabban a csapatban dolgozott, mint a vizsgabizottság elnöke és egy másik tagja. A vizsgabizottság két másik tagja a panaszos korábbi kollégája volt. A panaszos véleménye szerint a vizsgabizottság e tagjai kapcsolatban álltak egyes pályázókkal, ami túlmutatott a munkán. Ezért azzal érvelt, hogy a vizsgabizottság esetében összeférhetetlenség áll fenn. Azt állította továbbá, hogy nagyon valószínű, hogy a versenyvizsgára olyan pályázókat hívtak meg, akik objektíve kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, mint ő, és ez a pártatlanság hiányára utalhat.

12. Az EPSO azzal érvelt, hogy a vizsgabizottságot a személyzeti szabályzatban megállapított szabályokkal összhangban nevezték ki és hozták létre. A két vagy több intézmény közös nyílt versenyvizsgái esetében a vizsgabizottság egy elnökből, a kinevezésre jogosult hatóság által kinevezett tagokból, valamint az intézmények személyzeti bizottságai közötti megállapodás alapján kinevezett tagokból áll. Ez biztosítja az egyenlő képviseletet és az objektív értékelést. A tagok hatáskörére vonatkozó követelmények az egyes versenyvizsgák sajátos körülményeitől függően változnak.

13. Az EPSO szerint az EPSO/AD/182/10 nyílt versenyvizsga célja az volt, hogy tartaléklistát állítson össze az uniós intézményekben, különösen a Tanácsban és a Bizottságban megüresedett álláshelyek betöltésére. A nyílt versenyvizsga célterülete az uniós versenypolitika végrehajtására alkalmazott ipargazdaságtan volt. A képesítéseken és vizsgákon alapuló versenyvizsgák – például a szóban forgó versenyvizsga – esetében a vizsgabizottság feladata annak értékelése, hogy az egyes pályázók képesítései és/vagy szakmai tapasztalata megfelel-e a személyzeti szabályzatban és a versenyvizsga-felhívásban előírt szintnek. E tekintetben, bár a vizsgabizottságot köti a közzétett versenyvizsga-felhívás szövege, széles mérlegelési jogkörrel rendelkezik.

14. Az EPSO azzal érvelt, hogy tekintettel az EPSO/AD/182/10 nyílt versenyvizsga sajátos területére, a vizsgabizottság egyes tagjai olyan szervezeti egységekben is betöltöttek álláshelyeket, amelyek munkája a versenyvizsga által lefedett területhez kapcsolódott, és bizonyos pályázókkal szakmai kapcsolatban állhattak. Az EPSO szerint az uniós ítélkezési gyakorlat megállapítja, hogy a tisztviselő és harmadik személy közötti szakmai kapcsolatok fennállása főszabály szerint nem jelenti azt, hogy a tisztviselő függetlensége sérül vagy sérülni látszik, ha e tisztviselőnek olyan ügyben kell döntenie, amelyben e harmadik személy érintett. Az EPSO a T-100/04. sz., Giannini kontra Bizottság ügyben [2] hozott ítéletre hivatkozott, amelyben az (akkori) Elsőfokú Bíróság úgy ítélte meg, hogy összeférhetetlenség csak akkor áll fenn, ha a tisztviselőnek feladatai ellátása során olyan ügy kezeléséről vagy kimeneteléről kell határoznia, amelyhez a személyzeti szabályzat 11a. cikke értelmében vett személyes érdeke fűződik, és amely csorbítja függetlenségét. A szóban forgó ügyben a Törvényszék megállapította, hogy a vizsgabizottság tagjának az olyan pályázó értékelésében való részvétele, aki ugyanazon osztályon vagy igazgatóságon dolgozik vagy dolgozott, mint az említett vizsgabizottság tagja, önmagában nem jelenti azt, hogy e tag olyan ügyben fog dönteni, amelynek kezeléséhez vagy kimeneteléhez olyan személyes érdeke fűződik, amely csorbíthatja függetlenségét. A Törvényszék ezt követően pontosította, hogy a vizsgabizottság pártatlanságának elve megköveteli, hogy a vizsgabizottság valamely tagja tartózkodjon a pályázó értékelésében való részvételtől, amennyiben közvetlen kapcsolat áll fenn a vizsgabizottság tagja és e pályázó között.

15. Az EPSO kijelentette, hogy a Közszolgálati Törvényszék értelmezte e közvetlen kapcsolat jellegét és a pártatlanság fogalmát az F-16/07. sz., Dragoman kontra Bizottság ügyben [3], amelyben kijelentette, hogy az a tény, hogy a vizsgabizottság valamely tagja személyesen ismeri az egyik pályázót, nem jelenti szükségszerűen azt, hogy e tag elfogult lesz a pályázóval szemben. A Törvényszék szerint ez a fajta kapcsolat önmagában nem elegendő annak bizonyításához, hogy a vizsgabizottság valamely tagjának olyan személyes érdeke áll fenn, amely megkérdőjelezheti pártatlanságát. A Törvényszék megállapította továbbá, hogy annak megkövetelése, hogy a vizsgabizottság valamely tagja ne tartson fenn semmilyen kapcsolatot a pályázókkal, rendkívül megnehezítené, sőt gyakorlatilag lehetetlenné tenné, hogy bizonyos szakterületeken olyan személyeket találjanak, akik alkalmasak a vizsgabizottságban való részvételre.

16. Az EPSO rámutatott, hogy a vizsgabizottság tagjainak potenciális összeférhetetlenséget kell bejelenteniük. Az EPSO hozzátette, hogy a pályázatok pártatlan vizsgálatának biztosítása érdekében az általa a vizsgabizottságnak továbbított pályázatokon csak a pályázók hivatkozási száma szerepelt. Ezenkívül a vizsgabizottság azon tagjai, akik potenciális összeférhetetlenséget jelentettek be egy pályázóval, nem voltak kötelesek megvizsgálni ezeket a pályázatokat. Az EPSO azt állította, hogy az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata megállapította, hogy az "összeférhetetlenség" fogalma minden olyan helyzetre kiterjed, mint például a pályázóval fennálló, tág értelemben vett családi kapcsolatokra, a pénzügyi kapcsolatokra, a bírósági eljárásokra vagy a pályázóval fennálló alárendeltségi viszonyra, amely csorbíthatja a vizsgabizottság tagjainak függetlenségét feladataik ellátása során. A felvételi bizottság tagjainak hivatalba lépésük előtt alá kell írniuk egy titoktartási nyilatkozatot, amely felhívja a figyelmüket többek között a bizottság munkájának független és pártatlan jellegére. A szóban forgó versenyvizsgán ezt a titoktartási nyilatkozatot a vizsgabizottság minden tagja aláírta.

17. Az EPSO véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy az EPSO által hivatkozott ítélkezési gyakorlat irreleváns. A panaszos szerint a vizsgabizottság legalább öt tagja személyes és szakmai kapcsolatban állt az előválogatási eljárás során kiválasztott 40-nél kevesebb pályázó közül legalább 10-zel, és a végül kiválasztott 13 pályázó közül legalább 4-gyel. A panaszos véleménye szerint ez a függetlenség rendszerszintű hiányát jelenti. Ezenkívül a függetlenség e hiánya nemcsak a vizsgabizottság egyik tagját érinti az egyik pályázóval szemben, amint az az EPSO által említett esetekben is történt.

18. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy az a tény, hogy a felvételi bizottság tagjai titoktartási megállapodásokat írtak alá, irreleváns, mivel úgy tűnik, hogy ezeket a megállapodásokat nem tartották be. Az összeférhetetlenségi nyilatkozatokat illetően a panaszos azzal érvelt, hogy tekintettel a pályázók és a vizsgabizottság tagjai közötti személyes kapcsolatok jelentős mennyiségére, azokat az EPSO vagy nem vette figyelembe, vagy azok nem voltak valósak.

19. A panaszos szerint a vizsgabizottság azon tagjai, akikkel beszélt, kijelentették, hogy a szóban forgó versenyvizsgán az EPSO „paranoid” volt az összeférhetetlenség kérdését illetően. Ezért utasította a vizsgabizottság két független, külső tagját, hogy felügyeljék a kiválasztási eljárást. Az alábbi 29. pontban kifejtettek szerint azonban ez hátrányosan érintette a vizsgabizottság tagjainak azon szabadságát, hogy véleményt nyilvánítsanak a panaszos tapasztalatainak relevanciájáról. A függetlenség rendszerszintű hiánya tehát negatív előítélethez és jogsértéshez vezetett a panaszossal szemben.

20. A panaszos továbbá azzal érvelt, hogy a referenciaszámoknak a jelöltek képviseletére való használata csak a lehetséges elfogultságtól való szabadság hamis érzését keltette. Ez a gyakorlat megfelelő irányításnak minősülhet a pályázók írásbeli munkájának vizsgálata során a pártatlanság biztosítása tekintetében. A versenyvizsga "képesítés alapján történő kiválasztást" magában foglaló szakaszában azonban a vizsgabizottság tagjainak meg kellett vizsgálniuk azon pályázók szakmai előzményeit, akiket gyakran nagyon jól ismertek személyesen. A pályázók képesítéseire vonatkozó információk valójában pontosan feltárták, hogy kik voltak.

A munkával töltött életszakaszt hátrányosan befolyásolja az eljárások nem megfelelő irányítása

21. A panaszos szerint az a tény, hogy panaszt tett az EPSO-nál azon döntés ellen, hogy nem engedték be a versenyvizsgára, nagyon komoly nehezteléseket váltott ki a vizsgabizottság tagjai részéről, és nagyon kellemetlenné tette a mindennapi életét a munkahelyén. A panaszos később arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy a szóban forgó kiválasztási eljárás keretében a Bizottság által vele szemben tanúsított szakszerűtlen és elfogadhatatlan bánásmód miatt kénytelen volt lemondani a Bizottságon belüli tisztségéről. A panaszos ezért azzal érvelt, hogy az eljárások nem megfelelő irányítása hátrányosan érintette a munka világát.

22. Az EPSO azzal érvelt, hogy a szóban forgó versenyvizsgát teljes mértékben a versenyvizsga-felhívás rendelkezéseinek megfelelően bonyolították le, és hogy az eljárási szabályokat valamennyi pályázóra egyformán és különbségtétel nélkül alkalmazták. Az EPSO ezért úgy ítélte meg, hogy az eljárást megfelelően folytatták le.

23. Észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy véleménye szerint az EPSO nem foglalkozott azzal a ténnyel, hogy a versenyvizsga és a fellebbezési eljárás megszervezésének módja súlyos személyes kárt okozott neki, mivel olyan helyzetbe hozta, amelyben azzal kellett érvelnie, hogy munkatársai tévesen értékelték szakmai tapasztalatát. A panaszos többek között arról írt Sefkovic biztosnak, hogy hogyan szervezték meg a versenyt. A biztos válaszából egyértelműnek tartja, hogy Sefkovic úr úgy véli, hogy a panaszos negatívan vélekedik korábbi kollégáiról, akik a felvételi bizottságban szolgáltak. A panaszos azzal érvelt, hogy ez nem igaz. Valójában nagyon jó véleménnyel van a Bizottságnál dolgozó kollégái munkájáról. Véleménye szerint azonban a biztos nyilatkozata rámutat a versenyvizsga lebonyolításának módjával kapcsolatos probléma súlyosságára.

Értékelési kritériumok

24. A panaszos szerint egyértelműen meg kellett volna határozni a releváns szakmai tapasztalat meghatározásának kritériumait. Ehelyett a vizsgabizottságnak egy „indokolási szabály” típusú gyakorlatot kellett végrehajtania.

25. Az EPSO rámutatott, hogy a versenyvizsga-felhívás szerint a pályázóknak:

„Legalább 8 éves, versenypolitikai és/vagy ipargazdasági gazdasági elemzéssel kapcsolatos munkatapasztalat. A szakterületeknek magukban kell foglalniuk a legkorszerűbb elmélet és a kvantitatív empirikus elemzés alkalmazását.

Ez a munkatapasztalat csak akkor releváns, ha azt a versenyvizsgára bocsátást lehetővé tevő oklevél megszerzését követően szerezték meg.

A közgazdaságtan területén a teljes munkaidőben végzett tanulmányok során szerzett PhD legfeljebb 3 évig vehető figyelembe. Ha a jelölt kevesebb, mint 3 év alatt szerezte meg a PhD diplomát, csak a tanulmányok tényleges időtartamát kell figyelembe venni.

Az előírt szakosodáshoz kapcsolódó és az előírt oklevél megszerzése óta elvégzett továbbképzési időszakok legfeljebb egy évig vehetők figyelembe.”

26. Az EPSO kifejtette, hogy a vizsgabizottság először minden egyes beérkezett pályázat esetében megvizsgálta a konkrét felvételi feltételeket. A panaszos pályázatát illetően a vizsgabizottság megállapította, hogy a pályázó a versenyvizsgán való részvételre jogosító oklevél megszerzését követően nem rendelkezik az előírt nyolcéves gazdasági elemzői szakmai tapasztalattal. Az az időszak, amelyet a panaszos az x vállalatnál töltött, nem vehető figyelembe szakmai tapasztalatként. A panaszos által az elektronikus pályázati űrlapon ismertetett feladatok jellege – értékesítési tevékenységek összehangolása, tárgyalások, pályázati válaszok előkészítése, ügyfelekkel informatikai kérdésekben folytatott konzultáció – nem felel meg a versenyvizsga-felhívás konkrét követelményeinek, nevezetesen a versenypolitikai és/vagy ipargazdasági gazdasági elemzésnek. A vizsgabizottság ezért nem vehette figyelembe ezt az időszakot.

27. Az EPSO véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy az EPSO nem fejtette ki azokat a kritériumokat, amelyek alapján a vizsgabizottság arra a következtetésre jutott, hogy tapasztalata nem releváns. Az EPSO-nak a panaszára adott válasza, amely érdemi érveken alapult, egyszerűen egy egysoros érvből állt, amely lényegében azt állította, hogy tapasztalatát nem tekintették relevánsnak, mivel az nem volt releváns. Az EPSO az ombudsmanhoz benyújtott véleményében fenntartotta ezt az érvelést. Ez a kijelentés azonban nem ad magyarázatot arra, hogy a tapasztalata miért nem volt releváns.

28. Ezenkívül a panaszos szerint a különböző jelöltekre eltérő kritériumokat alkalmaztak. Tekintettel néhány pályázó szakmai tapasztalatára, akik közül sokat a panaszos nagyon jól ismer, egyértelmű, hogy a vizsgabizottság nem mindig értelmezte szigorúan a „gazdasági elemzéssel kapcsolatos ...” kifejezést. Egyes esetekben a kifejezést úgy értelmezték, hogy az a gazdasági elemzéshez és/vagy az ipari szervezethez „valamennyire” kapcsolódó tapasztalatokra vonatkozik. Az ő esetében azonban a szakmai tapasztalat követelményét szigorúan értelmezték. Ezt a következtetést támasztja alá az a tény, hogy véleményében az EPSO kijelentette, hogy a panaszos x vállalatnál szerzett tapasztalata nem tekinthető relevánsnak, mivel azt „nem a versenypolitika gazdasági elemzése során szerezték meg [...]”(kiemelés a panaszostól). Ennek megfelelően a panaszos szakmai tapasztalatának értékelési kritériuma nem az volt, hogy annak „a versenypolitika gazdasági elemzéséhez kell kapcsolódnia...” (kiemelés a panaszostól), hanem az, hogy azt pontosan „a versenypolitika gazdasági elemzésében kell megszerezni...”. A panaszos azzal is érvelt, hogy nagyon hasonló vagy azonos kritériumokat alkalmaztak eltérően az ugyanazon pozícióra és besorolási fokozatra vonatkozó korábbi felvételi eljárás során szerzett tapasztalataihoz képest.

29. A panaszos szerint a vizsgabizottság négy tagja informálisan tájékoztatta arról, hogy mi történt vele. E négy tag szerint két másik tag azzal érvelt, hogy a panaszos tapasztalata nem releváns. A vizsgabizottság több tagja, akik tudták, hogy x vállalatnál szerzett tapasztalatai mennyire értékesek voltak a versenypolitika gazdasági elemzése szempontjából, ellenezték ezt az értékelést, de attól tartottak, hogy ha ragaszkodnak hozzá, fennáll annak a kockázata, hogy elfogultsággal vádolják őket. Azt mondták, hogy egy absztrakt mondatot kellett volna beillesztenie a pályázatába az x cégnél végzett feladatairól, mint például "statisztikai elemzés, versenyelemzés". A panaszos úgy véli, hogy ezek a feladatok minden magas szintű vezetői munkában benne foglaltatnak. Tapasztalatainak relevanciáját a pályázatának indokait kifejtő levélben is kifejtette, amely az online pályázat részét képezte.

Független felülvizsgálat

30. A panaszos nem tartotta helyénvalónak, hogy a versenyvizsgára bocsátását megtagadó határozat felülvizsgálatára irányuló kérelmét ugyanazok a személyek bírálják el, akik az eredeti határozatot hozták. A panaszos ezért azzal érvelt, hogy nem tartották tiszteletben a kérelmének független felülvizsgálatához való jogát.

31. Az EPSO szerint tiszteletben tartották a panaszos felülvizsgálati jogát. Az EPSO rámutatott arra, hogy a versenyvizsga-felhívás szerves részét képező, a nyílt versenyvizsgákhoz készült útmutatóban [4] közzétett rendelkezéseknek megfelelően a felülvizsgálatot a vizsgabizottság, azaz a testületi alapon létrehozott szerv végezte, amely egyben az egyetlen olyan szerv, amely jogosult annak megállapítására, hogy a pályázó megfelel-e a versenyvizsga sajátos feltételeinek.

32. Az EPSO ezt követően pontosította, hogy az útmutató rendelkezései értelmében a pályázók bizonyos esetekben felülvizsgálati kérelmet nyújthatnak be, nevezetesen akkor, ha az EPSO nem tartotta be a versenyvizsga-eljárásra vonatkozó rendelkezéseket, vagy ha a vizsgabizottság nem tartotta tiszteletben a munkáját szabályozó rendelkezéseket. E rendelkezéseknek megfelelően a vizsgabizottság gondosan megvizsgálta az összes felülvizsgálati kérelmet, beleértve a panaszos által benyújtott kérelmet is. A Bizottság csak a hozzá beérkezett valamennyi elem és érv tudomásulvételét és elemzését követően kérte fel az EPSO-t arra, hogy következtetéseit továbbítsa az érintett pályázóknak. Az EPSO azonban rámutatott arra, hogy bár lehetőség van a határozat felülvizsgálatának kérelmezésére, ez nem jelenti azt, hogy a vizsgabizottság köteles lenne megváltoztatni a már meghozott határozatot. A vizsgabizottságnak tudomásul kell vennie a pályázó által felhozott érveket, és a kérelem fényében felül kell vizsgálnia a pályázatot. Mindazonáltal kizárólag a vizsgabizottság feladata, hogy az ítélkezési gyakorlat által elismert széles mérlegelési jogkörében eljárva a rendelkezésére álló információk alapján eldöntse, hogy teljesülnek-e a különleges felvételi feltételek.

A szabályok értelmezése

33. A panaszos szerint a vizsgabizottság úgy ítélte meg, hogy nem veheti figyelembe az általa a felülvizsgálati kérelmének benyújtásakor benyújtott bizonyítékokat. A panaszos azonban azzal érvelt, hogy ahhoz, hogy valaki fellebbezhessen, képesnek kell lennie érvek és bizonyítékok előterjesztésére. A panaszos szerint beadványai nem tartalmaztak új tényeket, csak olyan magyarázatokat, amelyek szemléltették, hogy tapasztalatai miért relevánsak. Azt állította tehát, hogy a vizsgabizottság helytelenül és opportunista módon értelmezte saját szabályait, mivel nem vette figyelembe az általa a felülvizsgálati kérelmének benyújtásakor benyújtott bizonyítékokat.

34. Az EPSO szerint a versenyvizsga e szakaszában csak az online jelentkezéseket vizsgálták meg, az igazoló dokumentumokat nem. A panaszos által a pályázatában szolgáltatott információk alapján a vizsgabizottság úgy ítélte meg, hogy csak a versenyvizsga konkrét területéhez kellően szorosan kapcsolódó tapasztalat tekinthető releváns tapasztalatnak. E tekintetben a vizsgabizottság a versenyvizsga-felhívás rendelkezéseit vette alapul, amely a versenyvizsga egyetlen jogi keretét képezi. Még ha a referenciákat ebben a szakaszban figyelembe is vették volna, ez nem változtatta volna meg a tanács határozatát, mivel a pályázó által az x társaságnál végzett fő tevékenység nem felel meg a versenyvizsga-felhívásban meghatározott kritériumoknak.

35. Észrevételeiben a panaszos azzal érvelt, hogy az x vállalatnál szerzett tapasztalatának relevanciáját alátámasztó független magyarázatokat és bizonyítékokat megbízhatóbbnak kell tekinteni, mint a más pályázók által a tapasztalataik saját jellemzése során nyújtott magyarázatokat. A vizsgabizottság azonban úgy ítélte meg, hogy a más pályázók által a szakmai tapasztalatuk relevanciájára vonatkozóan benyújtott önértékelések relevánsabbak, mint az olyan személyek által végzett független értékelések, akikkel a panaszos legalább három évig versenyvizsga-elemzést végzett. A panaszos rámutatott, hogy a pályázó azt írhat a jelentkezési lapra, amit csak akar.

36. A panaszos szerint az általa szolgáltatott magyarázatok és bizonyítékok arra irányultak, hogy tájékoztassák a vizsgabizottságot az általa elkövetett értékelési hibáról. Ezt a bizonyítékot azonban teljes mértékben figyelmen kívül hagyták. Kijelentette, hogy az EPSO azon érve, amely szerint a bizonyítékokat nem lehetett figyelembe venni, mivel azok nem képezték részét a panaszos eredeti kérelmének, csak az eredeti értékelésre vonatkozik. Nem vonatkozik a fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárásra. A panaszos azzal érvelt, hogy képesnek kell lennie arra, hogy ilyen új érveket terjesszen elő a fellebbezési vagy felülvizsgálati eljárás során. Azt is állította, hogy az a tény, hogy a vizsgabizottság elnöke 2010. december 1-jei e-mailjében azt mondta neki, hogy „felháborodna és csalódott lenne, ha [a panaszos] helyzetében lenne”, határozottan jelzi azt a tényt, hogy pályázatának értékelése során valami rosszul sült el.

Ellentmondásos állítások

37. A panaszos azt állította, hogy tapasztalatait nem tekintették relevánsnak a szóban forgó verseny szempontjából, ami a versenypolitika és/vagy az ipargazdaság gazdasági elemzésével kapcsolatos munkatapasztalatot igényelt. A vizsgabizottság azonban nem kérdőjelezte meg, hogy a Bizottság ideiglenes alkalmazottjaként szerzett tapasztalata releváns-e a versenypolitikai és ipargazdasági gazdasági elemzést magában foglaló feladatainak ellátása szempontjából. Ezért azzal érvelt, hogy a kiválasztási eljárással kapcsolatos állítások ellentmondásosak.

38. A panaszos úgy vélte, hogy az ombudsmanhoz intézett véleményében az EPSO fenntartotta azt az logikátlan magyarázatot, amely szerint az x vállalatnál szerzett tapasztalat 1) releváns volt a Bizottságnál ideiglenes alkalmazottként betöltött pozíciója szempontjából, és 2) nem releváns a szóban forgó versenyvizsga szempontjából.

Hátrányos megkülönböztetés

39. A panaszos azzal érvelt, hogy a kérelmezőket objektív alap nélkül diszkriminálták. Ezt az érvet az ombudsmanhoz benyújtott alátámasztó dokumentumban fejtették ki, amelyben a panaszos kijelentette, hogy „[a] pályázónak 7 év, 11 hónap [s] és 29 nap releváns tapasztalata lehet, de kizárják a versenyvizsgán való részvételből, míg egy másik, egy nappal több tapasztalattal rendelkező pályázó részt vehet. Az ilyen hátrányos megkülönböztetést nem igazolja az, hogy az egyik jelöltnek több tapasztalata van - mivel nincs értelme annak, hogy ezt meg lehessen vitatni.

40. Véleményében az EPSO kifejtette, hogy hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha azonos vagy egyenértékű helyzeteket vagy teljesítményeket eltérően vagy indokolatlanul kezelnek. Az érintett versenyvizsgán valamennyi pályázóra ugyanazok a szempontok vonatkoztak a pályázatok vizsgálata során. Ezeket a kritériumokat a versenyvizsga-felhívásban tették közzé, amelynek alapvető célja, hogy az érdekeltek a lehető legpontosabb tájékoztatást kapják a követelmények jellegéről annak érdekében, hogy meg tudják ítélni, pályázhatnak-e a versenyvizsgára.

41. Az EPSO jelezte, hogy a személyzeti szabályzat 27. és 29. cikkének való megfelelés érdekében, amelyek célja a legmagasabb szintű tisztviselők szolgáltatásainak biztosítása, a kinevezésre jogosult hatóság jogosan követelheti meg, hogy a pályázók a szóban forgó versenyvizsga-pályázat benyújtási határidejéig rendelkezzenek minimális számú éves szakmai tapasztalattal. Ez nem jelenti a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértését.

42. Az EPSO véleményével kapcsolatos észrevételeiben a panaszos előterjesztette a pályázók szakmai tapasztalatára vonatkozó „lehetséges forgatókönyveket”, és arra a következtetésre jutott, hogy a vizsgabizottságnak minden egyes pályázó esetében súlyoznia kellett volna az egyes munkatapasztalat-szerzési időszakok relevanciáját. A panaszos szerint egyértelmű, hogy az „x” vállalatnál szerzett tapasztalatát „nulla relevanciával” súlyozta a vizsgabizottság, ami véleménye szerint éles ellentétben áll az EPSO azon állításával, hogy ez a tapasztalat releváns volt a Bizottságnál ideiglenes alkalmazottként végzett feladatai ellátása szempontjából.

43. A panaszos szerint nem bizonyítható, hogy a 7 éves, 11 hónapos és 30 napos tapasztalattal rendelkező jelölt érdemben különbözik a pontosan 8 éves tapasztalattal rendelkező jelölttől. A panaszos véleménye szerint az egy nappal kevesebb tapasztalattal rendelkező személy kizárása egyenértékű az egyenértékű helyzetek eltérő kezelésével.

Az ombudsman értékelése

Összeférhetetlenség

44. Az ombudsman megjegyzi, hogy a személyzeti szabályzat 11a. cikkének (1) bekezdése, valamint az uniós ítélkezési gyakorlat szerint összeférhetetlenség csak akkor áll fenn, ha a tisztviselőnek feladatai ellátása során döntenie kell egy olyan ügy kezeléséről vagy kimeneteléről, amelyhez személyes érdeke fűződik. Az a tény, hogy a vizsgabizottság tagja ugyanabban az igazgatóságban vagy egységben dolgozik vagy dolgozott, mint a pályázó, önmagában nem jelenti azt, hogy a tagnak döntenie kell egy olyan ügy kezeléséről vagy kimeneteléről, amelyhez olyan személyes érdeke fűződik, amely csorbíthatja függetlenségét [5]. A Közszolgálati Törvényszék egyértelművé tette, hogy az a tény, hogy a vizsgabizottság tagja személyesen ismeri a pályázót, önmagában nem elegendő annak bizonyításához, hogy a tagnak olyan személyes – különösen családi vagy pénzügyi – érdeke van, amely csorbítaná függetlenségét [6].

45. A panaszos azzal érvelt, hogy a fent említett ítélkezési gyakorlat nem releváns az EPSO/AD/182/10 nyílt versenyvizsga szempontjából, mivel véleménye szerint a versenyvizsga függetlenségének rendszerszintű hiánya jellemzi, tekintettel a vizsgabizottság tagjai és a pályázók közötti „szembetűnően sok személyes kapcsolatra”. Úgy tűnik, hogy a szóban forgó kapcsolatok arra a tényre vonatkoznak, hogy a vizsgabizottság több tagja dolgozik, dolgozott vagy személyesen ismeri a pályázók közül többet. Az ombudsman úgy véli, hogy a vizsgabizottság tagja és a pályázó közötti minden ilyen „kapcsolatot” elszigetelten és saját érdemei alapján kell megvizsgálni. Önmagában az a tény, hogy a vizsgabizottság tagjai több pályázóval dolgoznak együtt, nem jelenti azt, hogy személyes érdekük fűződik ahhoz, hogy egy adott pályázónak előnyt biztosítsanak.

46. Az ombudsman hangsúlyozza, hogy az elfogultság elkerülése érdekében a vizsgabizottság azon tagjai, akik munkájuk révén vagy személyes alapon ismerik egy vagy több pályázót, csak a versenyvizsga-dokumentációban szereplő, e pályázókra vonatkozó információkat vehetik figyelembe. A vizsgabizottság tagjai nem vehetnek figyelembe semmilyen, a versenyvizsgán kívül szerzett információt. Ami a jelen ügyet illeti, ez azt jelenti, hogy még ha a vizsgabizottság egyes tagjai a panaszossal fennálló munkakapcsolatuk miatt tudták is, hogy az x társaságnál szerzett tapasztalata valójában a versenypolitika és/vagy az ipargazdaság gazdasági elemzéséhez kapcsolódott, akkor is tilos volt számukra, hogy ezt az ismeretet figyelembe vegyék a panaszos pályázatának a versenyvizsgára bocsátási kritériumok alapján történő értékelésekor. Az ombudsman megállapítja, hogy az, hogy a vizsgabizottság figyelmen kívül hagyja a panaszossal való személyes kapcsolat révén szerzett ilyen információkat, nem jelent vele szembeni negatív elfogultságot, amint azt a panaszos állította. Ellenkezőleg, a személyzeti szabályzat és a versenyvizsga-felhívás helyes alkalmazását jelenti.

47. Az ombudsman elismeri, hogy a pályázók képviseletére szolgáló hivatkozási számok használata nem feltétlenül garantálja a pályázók anonimitását a versenyvizsga felvételi szakaszában, amelynek során a vizsgabizottság ellenőrzi például a szakmai tapasztalatra vonatkozó információkat. Az ombudsman azonban ezt nem tekinti problémának, amennyiben a jelöltek tekintetében nem áll fenn összeférhetetlenség vagy elfogultság.

48. Ezért az ombudsman úgy véli, hogy a panaszos nem terjesztett elő olyan konkrét bizonyítékot, amely arra utalna, hogy a vizsgabizottság bármely tagjának személyes – például családi vagy pénzügyi – érdeke fűződött volna annak biztosításához, hogy bizonyos pályázók sikeresek legyenek az EPSO/AD/182/10 nyílt versenyvizsgán. Az ombudsman úgy véli továbbá, hogy a panaszos nem terjesztett elő bizonyítékokat érvei alátámasztására, amelyek szerint i. a vizsgabizottság elfogult volt, mivel a nyolc évnél kevesebb releváns tapasztalattal rendelkező pályázók részt vehettek a versenyvizsgán, és ii. ezt a pályázati feltételt a különböző pályázók tekintetében eltérő módon értelmezték. A fentiek alapján az ombudsman ezért nem állapítja meg, hogy a vizsgabizottság elfogult volt vagy összeférhetetlenség állt fenn.

Értékelési kritériumok

49. Az ombudsman megjegyzi, hogy a vonatkozó versenyvizsga-felhívás kimondja, hogy a pályázóknak ahhoz, hogy részt vehessenek a versenyvizsgán, meg kell felelniük bizonyos feltételeknek, többek között a szakmai tapasztalatra vonatkozó különleges feltételeknek. A pályázóknak különösen „legalább 8 éves munkatapasztalattal kell rendelkezniük a versenypolitika és/vagy az ipargazdaság gazdasági elemzésével kapcsolatban. A szakterületeknek magukban kell foglalniuk a legkorszerűbb elmélet és a kvantitatív empirikus elemzés alkalmazását”[7]. A versenyvizsga-felhívás a versenyvizsgára bocsátást illetően megállapította, hogy „az Ön online jelentkezésében megadott információkat összevetik az általános és különös feltételekkel, hogy azonosítsák azokat a pályázókat, akik megfelelnek a versenyvizsga pályázati feltételeinek”[8].

50. Az ombudsman ezért megjegyzi, hogy ahhoz, hogy a pályázókat a versenyvizsgán való részvételre alkalmasnak lehessen tekinteni, az online jelentkezésükben olyan információkat kellett megadniuk, amelyek igazolják, hogy mind az évek, mind a szakterület tekintetében rendelkeznek a szükséges munkatapasztalattal. A versenyvizsga-felhívásból egyértelműen kitűnik, hogy a versenyvizsga részvételi szakaszában más információt nem vesznek figyelembe. Igaz, hogy – amint azt a panaszos állította – a pályázók azt írhattak a jelentkezési lapra, „amit csak akartak”. A pályázók által az online jelentkezésükben megadott információkat azonban a versenyvizsga egy későbbi szakaszában ellenőrizték. Ha végül kiderülne, hogy a benyújtott információkat nem támasztották alá a megfelelő igazoló dokumentumok, a pályázót kizárták volna a versenyvizsgán való további részvételből [9].

51. A panaszos pályázatát elutasító határozatában a vizsgabizottság megállapította, hogy a panaszos nem rendelkezik a versenypolitika és/vagy az ipargazdaság gazdasági elemzéséhez szükséges nyolcéves munkatapasztalattal. A panaszos felülvizsgálati kérelmére válaszul a vizsgabizottság részletesebben megindokolta a következőket: „[p] tudomásul veszi, hogy a vizsgabizottság nem kérdőjelezi meg, hogy az Ön [x vállalatnál] szerzett tapasztalata releváns-e az Ön [Bizottságon] belüli jelenlegi feladatainak ellátása szempontjából. Az e konkrét versenyvizsga keretében beérkezett valamennyi pályázat értékelésével összhangban azonban a vizsgabizottság nem vehette figyelembe az [x vállalatnál] szerzett kétéves tapasztalatot, mivel azokat nem a versenypolitika és/vagy az ipargazdaság gazdasági elemzéséhez kapcsolódó területen szerezték meg”[10].

52. Az EPSO szerint a panaszos online jelentkezésében leírta, hogy az x vállalatnál végzett feladatai az értékesítési tevékenységek összehangolásából, a tárgyalásokból, az ajánlattételi válaszok előkészítéséből és az ügyfelekkel informatikai kérdésekben folytatott konzultációból állnak. Az ombudsman megjegyzi, hogy a panaszos nem vitatta, hogy a kérelmében ezt a leírást adta.

53. Ami a vizsgabizottság azon döntését illeti, hogy a releváns munkatapasztalat hiánya miatt nem engedi be a panaszost a versenyvizsgára, az ombudsman először is hangsúlyozza, hogy az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata szerint a vizsgabizottságok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a kiválasztási eljárás pályázói ismereteinek és képességeinek értékelése során. Ezt az értékelést az uniós bíróság csak akkor vizsgálhatja felül, ha a vizsgabizottság eljárására vonatkozó szabályokat megsértették, vagy ha az értékelés nyilvánvaló hibát tartalmaz [11].

54. A versenyvizsga-felhívás megfogalmazása és a panaszos x vállalatnál végzett feladatainak leírása alapján az ombudsman nem talál nyilvánvaló értékelési hibát a vizsgabizottság azon következtetésében, hogy a panaszos által az online jelentkezésében szolgáltatott információk nem bizonyították, hogy az x vállalatnál szerzett tapasztalatok a versenypolitika és/vagy az ipargazdaság gazdasági elemzéséhez kapcsolódtak. E tekintetben az ombudsman úgy véli, hogy a versenyvizsga-felhívás kellően pontosan meghatározta a releváns munkatapasztalat meghatározásának kritériumait, és hogy a vizsgabizottság ezeket a kritériumokat mérlegelési jogkörén belül alkalmazta.

Ellentmondásos állítások

55. Az ombudsman elismeri, hogy a szóban forgó tapasztalat valójában a versenypolitika és/vagy az ipargazdaság gazdasági elemzéséhez kapcsolódhat. Ezt a vizsgabizottság a panaszos határozatának felülvizsgálatára irányuló kérelmére adott válaszában elismerte, amikor azt írta, hogy nem kérdőjelezi meg a panaszos x vállalatnál szerzett tapasztalatainak relevanciáját a Bizottságnál ideiglenes alkalmazottként végzett feladatai ellátása szempontjából. Ez a tapasztalat azonban – amint azt a panaszos leírta – nem mutatta ki, hogy az a versenypolitika és/vagy az ipargazdaság gazdasági elemzéséhez kapcsolódott volna. Ennek megfelelően a közlemény rendelkezéseivel összhangban (lásd a fenti 49. és 50. pontot) ezt a tapasztalatot nem lehetett figyelembe venni. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a kiválasztási eljárással kapcsolatos nyilatkozatok nem voltak ellentmondásosak.

A szabályok értelmezése

56. Az ombudsman tudomásul veszi a panaszos azon érvét, hogy az x vállalatnál szerzett tapasztalatainak relevanciájára vonatkozó bizonyítékokat figyelembe kell venni, mivel a fellebbezés során lehetőséget kell biztosítani érvek és bizonyítékok benyújtására. A panaszos szerint beadványai nem tartalmaztak új tényeket, csak olyan magyarázatokat, amelyek szemléltették, hogy tapasztalatai miért relevánsak. E tekintetben az ombudsman megismétli a fenti következtetést, amely szerint az online kérelemben szükségszerűen meg kell adni azt a magyarázatot, amely bizonyítja, hogy bizonyos szakmai tapasztalat releváns volt, azaz a versenypolitika és/vagy az ipargazdaság gazdasági elemzéséhez kapcsolódott. Amikor a pályázó a vizsgabizottság által a szakmai tapasztalat relevanciája tekintetében végzett értékelés felülvizsgálatát kéri, érveket terjeszthet elő annak alátámasztására, hogy miért véli úgy, hogy az online jelentkezésben megadott információk elegendőek annak bizonyításához, hogy a tapasztalat releváns volt. A vizsgabizottság azonban nem vehet figyelembe további magyarázatokat arra vonatkozóan, hogy e tapasztalat miért volt releváns. Az ombudsman ezért úgy véli, hogy a vizsgabizottság nem értelmezte „helytelenül és opportunista módon” az alkalmazandó szabályokat, amikor a panaszos felülvizsgálati kérelmének elbírálása során nem vette figyelembe a fent említett bizonyítékokat.

Hátrányos megkülönböztetés

57. Az ombudsman helyénvalónak és észszerűnek tartja, hogy a versenyvizsga-felhívást közzétevő intézmény bizonyos nyílt versenyvizsgákon való részvétel feltételeként meghatározza a szakmai tapasztalat éveinek minimális számát, amely a felvételi besorolástól függően változhat. Annak biztosítása érdekében, hogy a versenyvizsga-felhívás teljesítse azt a célját, hogy a lehető legpontosabban tájékoztassa a potenciális pályázókat a versenyvizsgán való részvétel követelményeiről, és ne engedjen teret önkényes döntéseknek a versenyvizsgára bocsátás tekintetében, ezt a pályázati feltételt egyértelműen meg kell határozni. E kritérium egyértelmű meghatározásával az EPSO/AD/182/10 versenyvizsga-felhívás különbséget állapított meg a 7 éves, 11 hónapos és 30 napos szakmai tapasztalattal rendelkező pályázó és a 8 éves szakmai tapasztalattal rendelkező pályázó között. Az ombudsman ezért megállapítja, hogy az a tény, hogy e két (különböző helyzetben lévő) fiktív pályázót eltérően kezelték a versenyvizsgára bocsátás tekintetében, nem minősült hátrányos megkülönböztetésnek. Hátrányos megkülönböztetés csak akkor áll fenn, ha az azonos helyzetben lévő pályázókkal szemben eltérő bánásmódot alkalmaznak, vagy ha a különböző helyzetben lévő pályázókkal szemben objektív indokolás nélkül azonos bánásmódot alkalmaznak.

Független felülvizsgálat

58. Az ombudsman megjegyzi, hogy a "felülvizsgálat" szó azt jelenti, hogy "ismételten meg kell vizsgálni". Nincs olyan elv, amely megkövetelné, hogy a "felülvizsgálat" "független" legyen, ahogyan azt a panaszos állítja, vagyis hogy azt az eredeti határozatot hozó személyektől eltérő személyek végezzék el. A megfelelő ügyintézés elvei azonban magukban foglalják a magánszemélyek jogait vagy érdekeit hátrányosan érintő határozatok elleni jogorvoslathoz való jogot [12]. A fent említett nyílt versenyvizsgákra vonatkozó útmutató, amely az EPSO/AD/182/10 versenyvizsga-felhívás szerves részét képezte, felülvizsgálatokról és fellebbezésekről egyaránt rendelkezett. A felülvizsgálatokra vonatkozó rendelkezésből egyértelműen kiderül, hogy ezeket magának a vizsgabizottságnak kellett volna elvégeznie [13]. A fellebbezésekkel azonban más szerveknek, például az EPSO igazgatójának és a Közszolgálati Törvényszéknek kellett foglalkoznia [14]. Az ombudsman ezért e tekintetben nem állapítja meg a megfelelő ügyintézés elveinek megsértését.

A munkával töltött életszakaszt hátrányosan befolyásolja az eljárások nem megfelelő irányítása

59. A fenti következtetésekre tekintettel az ombudsman nem talált semmi arra utaló jelet, hogy a szóban forgó versenyvizsgát az EPSO – a panaszos érvelésének megfelelően – rosszul irányította volna. Amennyiben a panaszos úgy ítéli meg, hogy a Bizottság szakszerűtlenül vagy elfogadhatatlan módon kezelte, fel kell hívnia erre a Bizottság figyelmét. Ha nem kap kielégítő választ, fontolóra veheti, hogy panaszt nyújtson be az ombudsmanhoz a Bizottság ellen.

Következtetés

60. A fentiek alapján az ombudsman nem állapít meg hivatali visszásságot a panaszos EPSO/AD/182/10 nyílt versenyvizsga keretében szerzett szakmai tapasztalatának értékelésével kapcsolatban.

B. A követelésről

61. A panaszos azt kérte, hogy az EPSO vagy engedje be a versenyvizsgára, vagy semmisítse meg a teljes kiválasztási eljárást.

62. Tekintettel arra, hogy az ombudsman az állítással kapcsolatban nem állapított meg hivatali visszásságot, a panaszos állítását el kell utasítani.

C. Következtetések

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

Az EPSO nem követett el hivatali visszásságot.

A panaszost és az EPSO-t tájékoztatják erről a döntésről.

 

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2012. február 16-án.

---

[1] Elérhető a következő internetcímen: www.ombudsman.europa.eu/cases/decision.faces/en/10526/html.bookmark

[2] 2008. március 12-i ítélet, az EBHT-ban még nem tették közzé.

[3] 2008. április 30-i ítélet, az EBHT-ban még nem tették közzé.

[4] HL 2010. C 184A., 1. o.

[5] A fent hivatkozott T-100/04. sz., Giannini kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 223. pontja.

[6] A fent hivatkozott F-16/07. sz., Dragoman kontra Bizottság ügyben hozott ítélet 43–44. pontja.

[7] Az EPSO/AD/180-181-182/10 versenyvizsga-felhívás 3. mellékletének 3. pontja.

[8] A közlemény IV.1. pontja.

[9] A közlemény IV.3. pontja.

[10] A panaszos azon érvét illetően, amely szerint ezt a pályázati feltételt az ő esetében mereven értelmezték, mivel az ombudsmanhoz intézett véleményében az EPSO azt írta, hogy a vizsgabizottság megállapította, hogy az x vállalatnál szerzett tapasztalatait nem gazdasági elemzés során szerezte, az ombudsman rámutat arra, hogy a pályázati feltételekre vonatkozó döntést nem az EPSO, hanem a vizsgabizottság hozta meg, és hogy a panaszossal folytatott levelezésében a vizsgabizottság a gazdasági elemzéssel kapcsolatos tapasztalatokra hivatkozott, amint azt a közlemény is tartalmazza.

[11] Lásd például a T-19/03. sz., Konstantopoulou kontra Bíróság ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2004., I-A-25. o. és II-107. o.) 43. pontját, a T-277/02. sz., Pascall kontra Tanács ügyben hozott ítélet (EBHT-KSZ 2004., I-A-137. o. és II-621. o.) 57. pontját és a T-74/91. sz., Rocco Tancredi kontra Európai Parlament ügyben hozott ítélet (EBHT 1992., II-1645. o.) 19. pontját.

[12] A helyes hivatali magatartás európai kódexének 19. cikke, elérhető a következő internetcímen: www.ombudsman.europa.eu/resources/code.faces

[13] A nyílt versenyvizsgákra vonatkozó útmutató 6.2. pontja.

[14] A nyílt versenyvizsgákra vonatkozó útmutató 6.3. pontja.