1.A vizsgálat háttere

1. Az Európai Unió részes fele a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek (UNCRPD)^[1], amely 2011 januárjában lépett hatályba. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van az elérhető legmagasabb szintű egészséghez, fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés nélkül. Az egészségbiztosítási rendszerek keretében tilos a fogyatékossággal élő személyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés ^[2].

2. 2015-ben a fogyatékossággal élő személyek jogaival foglalkozó ENSZ-bizottság (ENSZ-bizottság) felülvizsgálta, hogy az EU megfelel-e a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménynek, és azt ajánlotta, hogy „az Európai Unió vizsgálja felül közös egészségbiztosítási rendszerét annak érdekében, hogy átfogóan, az egyezménnyel összhangban fedezze a fogyatékossággal kapcsolatos egészségügyi szükségleteket”. ^[3]

3. A közös egészségbiztosítási rendszer (JSIS) az uniós alkalmazottakra és családtagjaikra kiterjedő egészségbiztosítási rendszer. Az EU személyzeti szabályzata ^[4] szerint az orvosi költségek különböző tényezőktől függően 80%-ban, 85%-ban vagy 100%-ban téríthetők meg. A „súlyosnak” minősített betegségek kezelését 100%-ban megtérítik.

4. A Bizottság általános végrehajtási rendelkezéseket fogadott el, amelyek a közös egészségbiztosítási rendszer keretében az orvosi költségek megtérítését szabályozzák.^[5] Az általános végrehajtási rendelkezések szerint a betegség akkor minősül „súlyosnak”, ha i. a várható élettartam lerövidüléséhez vezet, ii. valószínűsíthetően elhúzódik, iii. agresszív diagnosztikai és/vagy terápiás eljárásokat igényel, és iv. súlyos fogyatékosság fennállását vagy kockázatát foglalja magában ^[6].

5. Az uniós ítélkezési gyakorlat szerint ez a négy kritérium kumulatív ^[7]: mindegyiknek teljesülnie kell ahhoz, hogy egy adott betegség „súlyosnak” minősüljön. Ugyanakkor az egyik kritérium értékelésének módja valószínűleg befolyásolja a többi kritérium értékelésének módját ^[8].

6. Az ombudsmanhoz három panasz érkezett a személyzet fogyatékossággal élő tagjaitól vagy azok gyermekeitől azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság a közös egészségbiztosítási rendszer keretében megtagadta e fogyatékosságok „súlyos betegségként” való elismerését. Mivel az ügyek lehetséges rendszerszintű problémára utaltak, az ombudsman stratégiai vizsgálat indítása mellett döntött.

2. A stratégiai vizsgálat

7. 2016 májusában az ombudsman azzal a kérdéssel indította meg a vizsgálatot, hogy miként szándékozik nyomon követni az ENSZ-bizottság közös egészségbiztosítási rendszerrel kapcsolatos záró észrevételét, és hogy szándékában áll-e külön kritériumokat és/vagy különleges rendelkezéseket bevezetni a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozóan. A Bizottság válaszát követően az ombudsman vizsgálócsoportja találkozott a Bizottság képviselőivel, hogy megvitassák az ügyet.

8. Az ombudsman ezt követően konzultált az érdekelt felek egy célzott csoportjával azokról a kérdésekről, amelyeket a vizsgálata szempontjából relevánsnak ítélt.^[9] Az ombudsman jelentést adott ki a konzultáció megállapításairól.

9. Az ombudsman megállapította, hogy hivatali visszásságnak minősül, ha a Bizottság nem tesz hatékony lépéseket az ENSZ-bizottság ajánlására válaszul. 2018 júliusában ajánlást tett a Bizottságnak, hogy foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Öt javítási javaslatot is tett a Bizottságnak. A Bizottság 2019 januárjában válaszolt az ombudsmannak. ^[10]  

Az ombudsman ajánlása

10. Stratégiai vizsgálata alapján az ombudsman a következő következtetésre jutott:

Az, hogy a Bizottság az ENSZ-bizottság 2015. október 2-i, a közös betegségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára vonatkozó ajánlására válaszul nem tett eredményes intézkedéseket, hivatali visszásságnak minősül.

11. Az ombudsman a következőket javasolta:

A Bizottságnak haladéktalanul el kell kezdenie a közös betegségbiztosítási rendszer működését szabályozó általános végrehajtási rendelkezések felülvizsgálatát annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben a fogyatékossággal élő személyekkel a közös betegségbiztosítási rendszer keretében, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel összhangban foglalkozzanak. Az általános végrehajtási rendelkezések felülvizsgálata céljából a Bizottságnak egyértelmű ütemtervet kell meghatároznia a fogyatékossággal élő személyzet érintett képviselőivel, valamint a fogyatékossággal élő eltartott személyek képviselőivel folytatott konzultációra vonatkozóan. A felülvizsgálati folyamatnak az orvosi költségek teljes visszatérítésének kritériumaira kell összpontosítania, de más kérdéseket is figyelembe kell venni.

12. Emellett az ombudsman öt javaslatot tett a Bizottságnak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani a közös egészségbiztosítási rendszert, és hogyan lehetne kezelni a fogyatékossággal élő személyek szélesebb körű igényeit. Az ombudsman különösen a következőket javasolta:

1) A Bizottságnak közzé kell tennie az általános végrehajtási rendelkezések alapján visszatéríthető segédeszközök nem kimerítő listáját.

2) A Bizottságnak értékelést kell végeznie annak érdekében, hogy - nem kimerítő jelleggel - azonosítsa a fogyatékosságokkal kapcsolatos nem orvosi szükségleteket. Eljárást kell indítania annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal élő uniós alkalmazottak – és családtagjaik – nem orvosi szükségleteit kielégítő módon kezeljék, elegendő forrás biztosításával és megfelelő keretek között, az uniós intézmények szociális rendszerei keretében.

3) A Bizottságnak felül kell vizsgálnia a fogyatékossággal élő személyzet „észszerű alkalmazkodására” vonatkozó jelenlegi szabályait a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény rendelkezéseinek fényében.

4) A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy amennyiben ez még nem történt meg, a fogyatékosság kezelésének módjáról szóló speciális képzés a bevezető program részét képezze a kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó személyzet, valamint a vezetői szintű személyzet számára.

5) A Bizottságnak rendszeres kapcsolatot kell kialakítania a fogyatékossággal élő uniós alkalmazottak vagy a fogyatékossággal élő családtagokkal rendelkező uniós alkalmazottak szövetségeivel annak érdekében, hogy visszajelzést kapjon a közös egészségbiztosítási rendszer és a fogyatékossággal élő személyekre vonatkozó szociális rendszerek napi alkalmazásáról. A Bizottságnak továbbá érdemben, időben és strukturált módon konzultálnia kell ezekkel a szövetségekkel az őket érintő jogszabályok és szakpolitikák kidolgozása és végrehajtása során.

A Bizottság válasza az ombudsman ajánlására

13. Az ajánlást illetően a Bizottság kijelentette, hogy a „súlyos betegség” meghatározásának kritériumaira alkalmazott rugalmas megközelítés azt jelenti, hogy a gyakorlatban a fogyatékossághoz kapcsolódó orvosi költségek jelentős részét már teljes mértékben megtérítik. Egyetértett azonban azzal, hogy e rugalmas megközelítés hivatalossá tétele érdekében célszerűbb lenne felülvizsgálni az általános végrehajtási rendelkezéseket, és elkötelezte magát amellett, hogy ezt megteszi. A Bizottság kötelezettséget vállalt arra is, hogy valamennyi érdekelt féllel konzultál ^[11].

14. A Bizottság megjegyezte, hogy az általános végrehajtási rendelkezések bármilyen módosítása az orvosi költségekhez fog kapcsolódni, és figyelembe kell vennie a közös betegségbiztosítási rendszer hosszú távú pénzügyi fenntarthatóságát.

15. Ami azt az első javaslatot illeti, hogy a Bizottság tegye közzé a közös betegségbiztosítási rendszer keretében megtéríthető támogató eszközök listáját, a Bizottság jelezte, hogy mérlegeli, hogy honlapján miként lehetne a legjobban közzétenni a közös betegségbiztosítási rendszer keretében megtéríthető támogató eszközök nem kimerítő listáját.  

16. A második javaslatra válaszul a Bizottság kijelentette, hogy konzultálni fog a többi uniós intézménnyel arról, hogy miként kell felülvizsgálni a fogyatékossággal élő alkalmazottak vagy a fogyatékossággal élő családtagok nem orvosi szükségleteinek kezelésére vonatkozó jelenlegi iránymutatásokat, figyelembe véve az egyes intézményekben rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat. A Bizottság kijelentette, hogy támogatja az iskolai tandíjak teljes körű visszatérítését azon alkalmazottak gyermekei számára, akiknek fogyatékosságuk miatt speciális iskolába kell járniuk. A Bizottság ugyanakkor jelezte, hogy nem tartja szükségesnek a fogyatékosságokkal kapcsolatos nem orvosi jellegű kiadások áttekintését, és már most is arra törekszik, hogy eseti alapon optimális támogatást nyújtson.

17. A harmadik javaslatot illetően a Bizottság arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem szükséges felülvizsgálni a fogyatékossággal élő alkalmazottak igényeinek kielégítésére vonatkozó szabályait. Már most is arra törekszik, hogy javítsa a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekkel kapcsolatos tájékoztatást és a személyzet képzését, és arra törekszik, hogy következetes és összehangolt megközelítést biztosítson a fogyatékossággal élő személyzet igényeinek kielégítésére. Amennyiben a szabályokat a jövőben felül kell vizsgálni, erre a fogyatékossággal élő alkalmazottakkal konzultálva kerülne sor.

18. A negyedik javaslattal kapcsolatban a Bizottság jelezte, hogy az új vezetőknek szóló bevezető tanfolyamán speciális képzéseket tervez bevezetni a fogyatékosságok kezeléséről. Javította továbbá a vezetők számára a fogyatékossággal kapcsolatos belső politikájáról és a fogyatékossággal élő alkalmazottak igényeinek kielégítéséről rendelkezésre álló információkat. Hozzátette, hogy a fogyatékossággal élő vagy fogyatékossággal élő családtaggal rendelkező új alkalmazottak számára az első kapcsolattartó pont egy képzett, szakosodott szociális asszisztens. A szociális asszisztens feladatai számos kérdésre kiterjednek, beleértve az eljárási kérdéseket, a sajátos nevelési igényű gyermekek elhelyezését és a sajátos nevelési igényű gyermekek iskoláit. Az asszisztens a személyzet fogyatékossággal élő vagy fogyatékossággal élő családtagokkal rendelkező tagjaival kapcsolatos pénzügyi támogatással foglalkozó külön csoport tagja.

19. Az ötödik javaslatra válaszul a Bizottság kijelentette, hogy minden intézkedést mindig megvitatnak a személyzeti szabályzatban előírt fórumokon, ami azt jelenti, hogy a személyzet képviselőit, köztük a fogyatékossággal élő személyzetet is bevonják. Kijelentette, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekben konzultál az esélyegyenlőségi vegyes bizottsággal (COPEC) is, és hogy annak illetékes szervezeti egységei ^[12] rendszeres kapcsolatban állnak a fogyatékossággal élő vagy fogyatékossággal élő családtagokkal rendelkező alkalmazottak szervezeteivel. Hozzátette, hogy a közelmúltban egyablakos ügyintézési pontot hozott létre a személyzet fogyatékosságokkal kapcsolatos orvosi és nem orvosi kérdésekkel kapcsolatos kérdéseire. Támogatja a személyzet azon tagjait, akik nehézségekbe ütköznek a lakóhelyük szerinti tagállam nemzeti hatóságai által biztosított támogatási rendszerekhez való hozzáférés terén.

Az ombudsman értékelése az ajánlást követően

20. Az ombudsman üdvözli a Bizottság válaszát, és elégedett azzal, hogy összességében elfogadja ajánlását és javaslatainak többségét.

21. Az ajánlást illetően az ombudsman üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy a lehető leghamarabb elindítja az általános végrehajtási rendelkezések felülvizsgálatára irányuló folyamatot, különösen a teljes mértékben megtérített költségek meghatározására vonatkozó kritériumok tekintetében. Ez a kérdés rendkívül fontos a fogyatékossággal élő személyek jogai tiszteletben tartásának biztosítása szempontjából.

22. Az ombudsman nagyra értékeli, hogy ez egy kihívásokkal teli folyamat, amelyben számos különböző fél vesz részt. Szem előtt tartva, hogy az üggyel kapcsolatban hozzá beérkezett panaszok egyikét 2014-ben nyújtották be, arra ösztönzi a Bizottságot, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annak érdekében, hogy az eljárás a lehető leggyorsabban lezáruljon.

23. Az ombudsman üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy konzultál a COPEC-kel és a fogyatékossággal élő vagy fogyatékossággal élő családtaggal rendelkező személyzet szövetségeivel. A Bizottságnak biztosítania kell, hogy e folyamat során érdemben és kellő időben konzultáljanak ezekkel a szövetségekkel. A Bizottságnak már most tájékoztatnia kell ezeket a szövetségeket arról, hogy hogyan konzultálnak velük.

24. Tekintettel a kérdés fontosságára, az ombudsman nyomon fogja követni, hogy a Bizottság hogyan hajtja végre ajánlását. Ezért arra kéri a Bizottságot, hogy hat hónapon belül tegyen jelentést az általa elért jelentős előrehaladásról.

25. Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság jelenleg dolgozik azon, hogy honlapján a lehető legjobban közzétegye a közös betegségbiztosítási rendszer keretében visszatéríthető támogató eszközök nem kimerítő listáját (első javaslat). Sürgeti a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb folytassa ezt a munkát.

26. Az ombudsman üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy konzultál a többi uniós intézménnyel a szociális támogatási rendszerre vonatkozó jelenlegi iránymutatások felülvizsgálatáról, figyelembe véve az egyes intézmények rendelkezésére álló költségvetési forrásokat (második javaslat). Az ombudsman megismétli azon véleményét, hogy megfelelőbb lenne, ha erre a célra külön, valamennyi uniós intézmény számára közös költségvetési sort bocsátanának rendelkezésre. Sürgeti a Bizottságot, hogy ezt vegye figyelembe az iránymutatások felülvizsgálatakor. Az ombudsman továbbá megérti a Bizottság azon érvét, hogy még ha áttekintést is adna a fogyatékossággal élő személyek nem orvosi szükségleteiről, akkor is jobb lenne eseti alapon kezelni ezeket az igényeket.

27. Ami az iskolai díjakat illeti, az ombudsman 2018 decemberében felvetette a Bizottság elnökének azt a kérdést, hogy teljes mértékben fedezni kell a személyzet azon tagjainak gyermekeire vonatkozó iskolai díjakat, akiknek fogyatékosságuk miatt speciális iskolába kell járniuk.^[13] Örömmel veszi tudomásul, hogy a költségvetésért és az emberi erőforrásokért felelős biztos 2019 januárjában bejelentette, hogy a Bizottság teljes mértékben fedezni fogja ezeket a díjakat, és vezető szerepet fog vállalni az arra vonatkozó iránymutatások megváltoztatásában, hogy a többi intézmény hogyan kezelje ezt.

28. Az ombudsman üdvözli a Bizottság azon kötelezettségvállalását, hogy felülvizsgálja az új vezetőknek szóló bevezető tanfolyamát a fogyatékossággal élő vagy fogyatékossággal élő családtaggal rendelkező személyzet igényeinek kielégítése érdekében (negyedik javaslat). A vezetői szintű képzés rendkívül fontos, mivel a közvetlen felettesek általában döntéseket hoznak arról, hogy miként elégítsék ki a fogyatékossággal élő alkalmazottak igényeit. Az ombudsman üdvözli továbbá, hogy a Bizottság képzett szociális asszisztenssel rendelkezik a fogyatékossággal élő személyzet vagy a fogyatékossággal élő családtagok támogatására. Sürgeti a Bizottságot annak biztosítására, hogy a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó személyzet minden tagja megkapja a szükséges képzést a bevezető program során.

29. Ami az ötödik javaslatot illeti, az ombudsman üdvözli a fogyatékossággal kapcsolatos orvosi és nem orvosi kérdésekkel foglalkozó egyablakos ügyintézési pont létrehozását. A Bizottság kijelentette továbbá, hogy illetékes szervezeti egységei rendszeres kapcsolatban állnak a fogyatékossággal élő alkalmazottak és a fogyatékossággal élő eltartottakkal rendelkező alkalmazottak szövetségeivel. Az ombudsman hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a Bizottság rendszeresen találkozzon ezekkel a szövetségekkel, hogy visszajelzést kapjon a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekről.

30. Az ombudsman sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Bizottság úgy véli, hogy nincs szükség a fogyatékossággal élő személyzet igényeinek kielégítésére vonatkozó szabályainak felülvizsgálatára (harmadik javaslat). A Bizottság 2004-ben fogadta el a jelenlegi szabályokat, míg a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 2011-ben lépett hatályba. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerint az egyenlőség előmozdítása és a megkülönböztetés felszámolása érdekében a feleknek minden megfelelő lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a fogyatékossággal élő személyzet igényeihez „észszerű alkalmazkodást” biztosítsanak.^[14] Az ombudsman úgy véli, hogy ez magában foglalja a fogyatékossággal élő munkavállalók igényeinek világos, tisztességes és következetes kielégítésére irányuló kérelmek kezelésére szolgáló megfelelő keret létrehozását.

31. A konzultáció során felvetett kérdésre adott válaszként a Bizottság megjegyezte, hogy bár az érintett személy első kapcsolattartója a közvetlen felettes, a kérelmeket következetesen kezelik, mivel konzultálnak a Humánerőforrásügyi Főigazgatósággal (DG HR). Bár az ombudsman nem talált bizonyítékot arra, hogy a gyakorlatban nem ez a helyzet, az alkalmazandó szabályok nem írják elő, hogy minden esetben konzultálni kell a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatósággal ^[15].  

32. Az ombudsman sürgeti a Bizottságot, hogy támogassa a fogyatékossággal élő alkalmazottak igényeinek kielégítése érdekében hozható lehetséges intézkedésekre vonatkozó szélesebb körű megközelítést. E célból a Bizottság támaszkodhat az ombudsman konzultációjára benyújtott beadványokra.

Következtetés

A vizsgálat alapján az ombudsman az alábbi következtetéssel zárja le az ügyet:

Az ombudsman üdvözli, hogy a Bizottság elfogadta ajánlását, és legtöbb javaslatára pozitívan reagált. Tekintettel a kérdés fontosságára, szorosan nyomon fogja követni, hogy a Bizottság hogyan hajtja végre ajánlását. Ezért arra kéri a Bizottságot, hogy hat hónapon belül tegyen jelentést az elért érdemi eredményekről.

Az ombudsman megerősíti a harmadik javaslatot, amelyet 2018. július 16-i ajánlásában fogalmazott meg.

A Bizottság tájékoztatást fog kapni erről a határozatról.

 

Emily O'Reilly
európai ombudsman
Brüsszel, 2019. 04. 04.

 

[1] A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt 2006. december 13-án fogadták el, és az EU nevében a 2009. november 26-i 2010/48 tanácsi határozattal hagyták jóvá: https://www.un.org/development/desa/disabilities/convention-on-the-rights-of-persons-with-disabilities.html.  

[2] A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény „Egészségügy” című 25. cikke.

[3] Az illetékes ENSZ-bizottság záró észrevételei a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény uniós végrehajtásáról, 2015. október 2., 87. pont: https://tbinternet.ohchr.org/_layouts/treatybodyexternal/Download.aspx?symbolno=CRPD%2FC%2FEU%2FCO%2F1

[4] Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia-közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzata és egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételek 72. cikke: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1549272035601&uri=CELEX:01962R0031-20190101.

[5] A Bizottság határozata az orvosi költségek megtérítésére vonatkozó általános végrehajtási rendelkezések megállapításáról, amely 2007. július 1-jén lépett hatályba: http://ec.europa.eu/pmo/tender/06_annexe6_dge_en.pdf.  

[6] Az általános végrehajtási rendelkezések III. címének 5. fejezete.

[7] A Közszolgálati Törvényszék F-10/07. sz., Botos kontra Bizottság ügyben 2007. szeptember 18-án hozott ítéletének 41–44. pontja: http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=5AB5024E8A3143458C5D4E0B7C07D854?text=&docid=62955&pageIndex=0&doclang=FR&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=1480230.

[8] A Közszolgálati Törvényszék F-23/10. sz., Allen kontra Bizottság ügyben 2011. szeptember 28-án hozott ítéletének 79. pontja, http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?text=&docid=110181&pageIndex=0&doclang=EN&mode=lst&dir=&occ=first&part=1&cid=1480315.

[9] Az ombudsman elküldte azokat a kérdéseket, amelyeket a vizsgálata szempontjából relevánsnak ítélt, és amelyekkel kapcsolatban várhatóan javaslatokat fog tenni a Bizottságnak az alábbiakra vonatkozóan:
- az Európai Parlament fogyatékosságügyi támogató csoportja, amely az Európai Parlament fogyatékossággal élő személyzetének tagjaiból áll, vagy akik fogyatékossággal élő családtagot gondoznak, vagy akiknek szakmai érdekük fűződik a fogyatékossággal kapcsolatos kérdésekhez;

az Európai Bizottság fogyatékosságügyi támogató csoportja, amely a Bizottság és más uniós intézmények azon munkatársainak szövetsége, akik fogyatékossággal élő vagy fejlődésben késedelmet szenvedő személyért felelősek; 

az Európai Bizottság Fogyatékossággal Élő Személyzeti Egyesülete, amely a személyzet fogyatékossággal élő vagy hosszú távú egészségi állapotú tagjaiból áll; és

az Európai Fogyatékosügyi Fórum (EDF), amely egy olyan nem kormányzati szervezet, amely Európa-szerte összehozza a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezeteket.

Az ombudsman két spontán egyéni hozzászólást is kapott.

[10] A vizsgálattal kapcsolatos valamennyi dokumentum, beleértve az ombudsmannak a Bizottsághoz intézett, a stratégiai vizsgálatot megindító levelét, a konzultációs jelentést és az ombudsman ajánlását, elérhető a következő internetcímen: https://www.ombudsman.europa.eu/en/opening-summary/en/65814.

[11] Beleértve a JSIS intézményközi irányítóbizottságát, a személyzeti szabályzati bizottságot, az esélyegyenlőségi vegyes bizottságot (COPEC), a személyzeti bizottságot, a szakszervezeteket és a fogyatékossággal élő vagy fogyatékossággal élő családtaggal rendelkező alkalmazottak képviselőit.

[12] Megemlítette különösen a Humánerőforrásügyi és Biztonsági Főigazgatóságot és a Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalt.

[13] Stratégiai kezdeményezés a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményhez

(UNCRPD) és az Európai Iskolák (SI/4/2018/EA): https://www.ombudsman.europa.eu/en/correspondence/en/108659.

[14] A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 5. cikkének (3) bekezdése.

[15] A 2004. évi bizottsági határozat 7. cikke szerint különleges igények kielégítésére irányuló kérelem esetén a Bizottság Orvosi Szolgálata a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó helyes gyakorlat kódexének rendelkezéseivel összhangban kijelölt szakemberrel együttműködve megvizsgálja, hogy ez lehetséges-e, és ha igen, hogyan. A Bizottság észszerű alkalmazkodásról szóló brosúrája szerint azonban „gyakran előfordul, hogy az érintett humánerőforrás-szolgálatot (AMC) (beleértve a konkrét IKT-eszközök helyi IRM-jét) és más szolgáltatásokat (pl. OIB, OIL, Orvosi Szolgálat stb.) szorosan bevonják a nyomonkövetési folyamatba”.