# Az európai ombudsman határozata az Európai Bizottság ellen benyújtott 1786/2010/PB sz. panasszal kapcsolatos vizsgálatának lezárásáról
- Szerző: Európai Ombudsman
- Dátum: 2012-01-24T00:01+01:00[Europe/Paris]
- [URL](https://www.ombudsman.europa.eu/hu/decision/hu/11120)
---
> A panaszos, a Koppenhágai Egyetem kifogásolta, hogy az Európai Bizottság megkövetelte az uniós finanszírozás kedvezményezettjeitől annak biztosítását, hogy a kapott források kamatot generáljanak az uniós költségvetés javára. E kötelezettség teljesítése érdekében a kedvezményezetteknek vagy bankszámlákat kellett létrehozniuk, vagy e célból meglévő számlákat kellett kezelniük/üzemeltetniük. A panaszos véleménye szerint a Bizottság ezért ésszerűtlenül bürokratikus és aránytalan kötelezettséget rótt ki.
> 
> A jelen ügy a Bizottság által az EU hetedik kutatási keretprogramja keretében fizetett úgynevezett "előfinanszírozásra" vonatkozott. Ezt a fajta kifizetést előre kifizetik annak érdekében, hogy a kedvezményezett megkezdhesse a projekten való munkát.
> 
> A panaszos elismerte, hogy minden felmerülő érdek az EU-t illeti meg. Mindazonáltal úgy ítélte meg, hogy nem áll fenn olyan jogi követelmény, amely először is biztosítaná az ilyen érdek létrejöttét. Ezenkívül azzal érvelt, hogy az ilyen kamatozó számlák létrehozása és kezelése ésszerűtlen és aránytalan adminisztratív terhet ró az előfinanszírozás kedvezményezettjeire.
> 
> Az ombudsman megállapította, hogy a költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezéseit és a kapcsolódó végrehajtási rendelkezéseket úgy lehet értelmezni, hogy azok támogatják a panaszos álláspontját, különösen a méltányosság általános elvének fényében. Úgy vélte továbbá, hogy nem felel meg a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének, ha olyan kötelezettségeket írnak elő, amelyek aránytalan terheket rónak a kedvezményezettekre. Az ombudsman ezért ajánlástervezetet nyújtott be a Bizottsághoz.
> 
> Válaszában a Bizottság új szabályokat és gyakorlatokat jelentett be az ombudsman ajánlástervezetének végrehajtására. A Bizottság elfogadta, hogy nem lenne helyénvaló előírni a kedvezményezett számára kamatozó számla nyitását, ha ez aránytalan terhet jelentene (vagy ha a kedvezményezettet a nemzeti jog megakadályozná abban, hogy ilyen számlát nyisson). Ilyen esetekben a kedvezményezettek most már kijelenthetik, hogy a kamatozó számla nyitása és/vagy működtetése nem lenne összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével. Ez mentesíti őket a panaszos által a jelen ügyben vitatott kötelezettség alól. A Bizottság azonnali hatállyal bevezette ezeket a változtatásokat.
> 
> Általánosabban, a Bizottság egyetértését fejezte ki az ombudsmannal abban, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét az alkalmazott politikák és azok összefüggései fényében kontextuálisan kell alkalmazni. Kifejezte azon szándékát, hogy ezt a megközelítést jogalkotási szinten is alkalmazni kívánja.
> 
> A panaszos teljes mértékben elégedett volt az ombudsman vizsgálatának eredményével.
> 
A panasz előzményei
-------------------

**1.** A panasz az Európai Bizottság azon követelményére vonatkozik, hogy az uniós kutatási alapok kedvezményezettjeinek biztosítaniuk kell, hogy az előfinanszírozásként kapott pénz kamatot generáljon az uniós költségvetés javára. E követelménynek való megfelelés érdekében a kedvezményezetteknek vagy bankszámlákat kell létrehozniuk, vagy meglévő számlákat kell kezelniük/működtetniük erre a konkrét célra.

**2.** Az érintett pénzösszeg az úgynevezett "előfinanszírozás", amelyet a Bizottság az EU hetedik kutatási keretprogramja keretében fizet ki. Az ilyen típusú kifizetés célja, hogy a vállalkozó/kedvezményezett számára némi pénzt biztosítson a tevékenység végrehajtásához, mielőtt a vállalkozó/kedvezményezett ténylegesen megkezdi munkáját.

**3.** A panaszos a Koppenhágai Egyetem. Elismerve, hogy az előfinanszírozásból ténylegesen származó kamatokat a Bizottságnak kell megfizetni, úgy véli, hogy nincs olyan jogi követelmény, amely ténylegesen biztosítaná e kamatok beszedését. Úgy véli továbbá, hogy az ilyen kamatozó számlák létrehozása és kezelése ésszerűtlen és aránytalan adminisztratív terhet ró az előfinanszírozás kedvezményezettjeire.

**4.** Elismerve, hogy a szóban forgó követelmény sok esetben indokolatlan terhet jelent, a Bizottság fenntartotta, hogy azt a költségvetési rendelet állapítja meg, és hogy azt csak a jogalkotó szüntetheti meg. A panaszos ezért panaszt nyújtott be az európai ombudsmanhoz.

A vizsgálat tárgya
------------------

**5.** Az ombudsman a következő állítással és állítással kapcsolatban indított vizsgálatot:

A Bizottság tévesen írta elő az Európai Unió hetedik keretprogramja keretében történő előfinanszírozás kamatozó számlájának létrehozására és működtetésére vonatkozó kötelezettséget.

Állításának alátámasztására a panaszos azzal érvelt, hogy a Bizottság a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok helytelen értelmezésére támaszkodott.

A Bizottságnak a vitatott kötelezettség nélkül közzé kell tennie a hetedik keretprogramra vonatkozó útmutatójának új változatát.

A vizsgálat
-----------

**6.** 2010. szeptember 8-án az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy nyújtson be véleményt a panaszról. 2010. november 17-én a Bizottság ideiglenes választ nyújtott be, amely számos érdemi észrevételt tartalmazott (lásd a lenti 7. pontot). 2011. február 3-án megküldte teljes véleményét, amelynek fordítását az észrevételek benyújtására való felhívással együtt továbbították a panaszosnak. A panaszos 2011. március 25-én nyújtotta be észrevételeit. 2011. június 9-én az ombudsman ajánlástervezetet nyújtott be a Bizottsághoz. A Bizottság 2011. október 19-én küldte meg részletes véleményét az ajánlástervezetről. A véleményt továbbították a panaszosnak, aki 2011. október 25-én nyújtotta be észrevételeit.

Az ombudsman elemzése és következtetései
----------------------------------------

### Előzetes megjegyzések

**7.** A teljes körű véleményének benyújtása előtt a Bizottság 2010. november 17-én ideiglenes választ küldött, amelyben bejelentette, hogy ebben az ügyben késik a véleményének benyújtása. Levelében számos kiegészítő és érdemi észrevételt tett, amelyeket az alábbiakban idézünk.

„Mivel a Bizottság jelenleg vizsgálja az előfinanszírozási kamat kérdését, a Költségvetési Főigazgatóság felkérte szolgálataimat, hogy az ügyben érintett többi bizottsági szolgálattal -- köztük a Jogi Szolgálattal -- egyetértésben készített ideiglenes választ küldjenek az Önök részére mindaddig, amíg végleges következtetéseket nem lehet levonni az ügyről. Ennek alapján szolgálataim megállapodtak ombudsman kollégáikkal abban, hogy az idő előtti reagálás elkerülése érdekében követik ezt az eljárást.

A Költségvetési Főigazgatóság által továbbított információkkal összhangban a Bizottság „A kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítése" című, 2010. április 29-i közleményében (COM(2010) 187) bejelentette, hogy az érdekelt felekkel a Kutatási Főigazgatóság által szervezett konzultációt követően meg kívánja vizsgálni az előfinanszírozási kamat kérdését. Ebben a konzultációban, valamint a költségvetési rendelet háromévenkénti felülvizsgálatáról szóló konzultációs jelentésben (http://ec.europa.eu/budgetconsultations/FRconsult2009 read en-htm, annak konzultációs jelentése) az érdekelt felek fontos kérdésként azonosították az előfinanszírozás kamatának kérdését.

Időközben az Európai Parlament és a Tanács nagyon egyértelműen támogatta azon kötelezettség eltörlését, hogy a hetedik keretprogram végrehajtásának területén kamatot kell generálni az előfinanszírozás után. 2010. október 12-i következtetéseiben a Versenyképességi Tanács felkérte a Bizottságot, hogy "haladéktalanul szüntesse meg a kamatozó bankszámlák nyitására vonatkozó kötelezettséget, és haladéktalanul tájékoztassa a keretprogram valamennyi érintett résztvevőjét \[...\]". Az Európai Parlament nemrégiben, november 11-én elfogadta a kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről szóló állásfoglalást (2010/2079(INI)), amelyben „üdvözli az előfinanszírozás után fizetendő kamatok beszedésére vonatkozó kötelezettség azonnali megszüntetését". A COM(2010)187 közlemény nyomon követéseként Geoghegan-Quinn biztos 2010. október 4-én levelet intézett kollégáihoz, amelyben tovább részletezte az egyszerűsítési javaslatokat, beleértve a panasz tárgyát képező kérdést is.

Ugyanígy a Kutatási Főigazgatóság főigazgatója 2010. október 14-i feljegyzésében megkereste a többi érintettet is. A hetedik keretprogram végrehajtásában részt vevő főigazgatóságok 2010. október 26-án belső ülést tartottak a Jogi Szolgálattal és a Költségvetési Főigazgatósággal a kérdés megvitatása céljából.

A kérdéssel kapcsolatos hivatalos belső döntéshozatali eljárás várhatóan nagyon rövid időn belül (egy-két héten belül) megkezdődik. A konzultáció természetesen magában foglalja a Jogi Szolgálatot is. A megfelelő határozatot, amely végleges választ adna, az eljárás várható hossza alapján az év végéig fogadnák el. Ezért a Bizottság csak ekkor jelentheti be hivatalosan ezen erőfeszítések eredményeit. A belső folyamatokra vonatkozó ezen információk azt mutatják, hogy a Bizottság aktívan megvitatja a panasz tárgyát képező kérdést, és hogy ez a megbeszélés az Európai Parlament és a Tanács kérésének megfelelően a panaszos számára kedvező megoldást eredményezhet."

**8.** A költségvetési rendelet reformjára irányuló későbbi bizottsági javaslat, amelyet néhány héttel később, 2010. december 22-én fogadtak el, a következő magyarázó megjegyzést tartalmazza:

4.1. Egyszerűsítés

A támogatási eljárások egyszerűsítése és az eredményorientáltabb megközelítés felé való elmozdulás érdekében a Bizottság javasolja az egyösszegű átalányok és más olyan eszközök alkalmazásának megkönnyítését, amelyek lehetővé teszik a Bizottság számára, hogy észszerűen értékelje és előzetesen rögzítse a projekt megvalósításához szükséges összeget. A jövőben a támogatás(oka)t nagyobb mértékben ilyen előzetes értékelés alapján fizetnék ki, a projekt megvalósításának bizonyítéka alapján.

A Bizottság javasolja továbbá az előfinanszírozás kamatozását előíró szabályok felülvizsgálatát. A jelenlegi költségvetési rendelet aránytalan adminisztratív terhet ró a támogatások kedvezményezettjeire, amikor arra kötelezi őket, hogy külön bankszámlát nyissanak annak érdekében, hogy vissza tudják téríteni a kapott pénzeszközök után \[...\] keletkezett kamatot. A gyakorlatban\[c\]e az érintett összegek gyakran nagyon alacsonyak. A Bizottság a jelenlegi megközelítés megfordítását javasolja: elvben az előfinanszírozási kamat nem járna az Uniónak, kivéve, ha a támogatási megállapodás arányossági okokból (pl. nagyon nagy összegekről van szó) és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előirányozza, hogy a kamatot be kell fektetni a projektbe, vagy vissza kell fizettetni.

**9.** Az ombudsman a fent említett közelmúltbeli fejlemények alapján úgy értelmezi, hogy a Bizottság elismeri a panaszos által azonosított mögöttes problémát, és úgy véli, hogy azt jogszabály-módosítással lehet és kell kezelni. Magától értetődik azonban, hogy az ombudsmannak a jelen ügyben vizsgálat céljából vizsgált állításra és állításra vonatkozó megállapításait a hatályos törvény alapján kell megtennie.

### A. Az EU hetedik keretprogramja keretében történő előfinanszírozáshoz kapcsolódó kamatozó számla létrehozására és működtetésére vonatkozó kötelezettség állítólagos jogellenes előírása

#### Az ombudsman elé terjesztett érvek

##### A panaszosnak a helyzettel kapcsolatos beszámolóját az alábbiakban foglaljuk össze.

**10.** 2010. június 30-án a Bizottság Kutatási és Innovációs Főigazgatósága új útmutatót tett közzé az Európai Unió hetedik keretprogramjára vonatkozóan \[a továbbiakban: az útmutató\]. Az útmutató 86. oldala tartalmazza a vitatott részt (az ombudsman félkövér kiemeléssel egészítette ki):

„Az EK-Szerződés II.19. cikke \[az Európai Bizottság támogatási megállapodása\] -- A Bizottság által nyújtott előfinanszírozásból származó kamatok

A támogatási megállapodás e cikke hivatkozik az Európai Közösségek költségvetési rendeletére \[a továbbiakban: költségvetési rendelet\] (a költségvetési rendelet 5a. cikke) és annak végrehajtási szabályaira \[a továbbiakban: végrehajtási szabályok\] (a költségvetési rendelet 3., 4. és 4a. cikke); Utalnak arra a **kötelezettségre,** hogy az előfinanszírozást kamatozó bankszámlán kell elhelyezni, és az előfinanszírozásból származó kamatokat le kell vonni a kedvezményezettnek járó összegek egyenlegének kifizetéséből, amennyiben:

az ilyen előfinanszírozás jelentős összeget képvisel, és

kizárólag a közvetlenül a Bizottságtól előfinanszírozásban részesülő jogalany (többpartneres projekt koordinátora vagy egypartneres projekt kedvezményezettje) esetében. Ezért a többpartneres projektek esetében nem létezik ilyen kötelezettség más olyan kedvezményezettek esetében, amelyek nem koordinátorok.

A koordinátornak kamatozó bankszámlán kell megkapnia és kezelnie az EU/Euratom-finanszírozást. A koordinátor/egyetlen kedvezményezett által bejelentett kamatlábnak a bankszámla tényleges kamatlábának kell lennie.

Jelentős összegű előfinanszírozás

A végrehajtási szabályok jelenlegi változatában jelentős összeget állapítottak meg, ha az előfinanszírozás összege meghaladja az 50 000 EUR-t. Ezért ha az előfinanszírozás teljes összege nem haladja meg ezt az összeget, a kamat nem esedékes, és nincs szükség az előfinanszírozás által generált kamat bejelentésére."

**11.** A panaszos nem értett egyet a fent említett "kötelezettség" fennállásával. A Bizottság a következőképpen érvelt.

**12.** Az útmutató a költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok \[1\] egyes cikkeire hivatkozik. Ezek azonban sehol nem említik a szóban forgó vitatott jogi kötelezettséget. Csak akkor hivatkoznak a Bizottságnak a kamatok visszafizettetésére vonatkozó jogára, ha a kamatok keletkeztek.{#_ftnref1}

**13.** 2004 óta a Koppenhágai Egyetem nem kamatozó számlát használ a Bizottságtól kapott előfinanszírozásra. Ezt azért tette, mert a kamat kiszámításának és felosztásának adminisztratív költségei meghaladnák a kamat összegét.

**14.** A Koppenhágai Egyetem ezért arra törekedett, hogy ne kelljen visszatérnie a kamatképző számlákhoz, mivel ez jelentős adminisztratív többletterhet jelentene. Ezt kifejtette a Bizottságnak, és kérte, hogy tájékoztassa a vitatott kötelezettség jogalapjáról.

**15.** 2010. augusztus elején az illetékes bizottsági szolgálat megerősítette azt az álláspontját, hogy a jogi kötelezettség fennáll, és rámutatott, hogy a kérdést „minden érintett szolgálattal megvitatták, beleértve a költségvetési és jogi szolgálatokat is, és az eredmény annak megerősítése, hogy ez a kötelezettség fennáll. Következésképpen valamennyi szolgálat utasítást kapott e kötelezettség teljesítésére."

**16.** A jogalappal kapcsolatban a Bizottság a következőket állapította meg:

„A tényleges jogalap az, hogy

a) az előfinanszírozás az EU tulajdona,

b) amelyek esetében a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás megfelelő kezelést igényel, és

c) a támogatásimegállapodás-minták rendelkeznek arról, hogy a ..."

**17.** A Bizottság megerősítette, hogy „tanulmányozzuk a tényleges helyzet előnyeit és hátrányait. Habozás nélkül tájékoztatjuk Önt -- mint bármely más érdekelt felet -- a fejleményekről."

**18.** A panaszos a fentiekkel kapcsolatban a következő érveket hozta fel.

**19.** Konkrétan a „tényleges jogalapot" illetően megjegyezte, hogy az a) pont egyértelműen pontos, és hogy nyilvánvalóan ugyanez a helyzet a b) pontban szereplő általános megállapítás esetében is. Azzal érvelt azonban, hogy a kamatképző bankszámla működtetése aligha hatékony és eredményes pénzgazdálkodás, ha annak költsége ötszöröse a ténylegesen megszerzett kamatnak. Ami a c) pontot illeti, nem érezte meggyőzőnek és zavarba ejtőnek, hogy a Bizottság olyan dokumentumra (megállapodásmintára) hivatkozik, amely nyilvánvaló okokból nem élvezhet elsőbbséget a költségvetési rendelettel vagy a végrehajtási szabályokkal szemben.

**20.** A költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal kapcsolatban a panaszos a következőket jegyezte meg.

**21.** A „kötelezettség" kifejezés e dokumentumok egyikében sem szerepel az itt tárgyalt kérdéssel kapcsolatban. A Bizottság tehát azzal érvelhet, hogy ez a kötelezettség hallgatólagos. Ebben az esetben a feltehetően kamathozam biztosítására vonatkozó követelmény a költségvetési rendelet hatálya alá tartozó összes többi területre is vonatkozik. Úgy tűnik azonban, hogy nem ez a helyzet.

**22.** Az a különös szabály, hogy a kamatot vissza kell téríttetni, önmagában teljesen ésszerű. Célja többek között annak elkerülése, hogy a kedvezményezettek helytelenül kezeljék az előfinanszírozást annak érdekében, hogy saját szervezetük számára nyereséget termeljenek.

**23.** Nem állapítható meg azonban kamatozó számla nyitására és/vagy vezetésére vonatkozó kötelezettség. Ellenkezőleg, a kamat inkább kivételnek, mint szabálynak tűnik, a következő okok miatt:

A költségvetési rendelet 5a. cikkének (1) bekezdése (a panaszos kiemelése):

„5a. cikk

1. Az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamatot az érintett programhoz vagy tevékenységhez kell rendelni, és le kell vonni a kedvezményezettnek járó összegek egyenlegének kifizetéséből.

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó szabályokat megállapító rendelet (a továbbiakban: végrehajtási szabályok) meghatározza azokat az eseteket, amikor az illetékes engedélyezésre jogosult tisztviselő kivételesen évente beszedi ezeket a kamatokat. Ezt a kamatot egyéb bevételként kell szerepeltetni a költségvetésben."

- A végrehajtási szabályok 4a. cikkének (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik (a panaszos kiemelése):

„az engedélyezésre jogosult tisztviselő minden pénzügyi év vége előtt becslést készít a kamatbevétel összegéről."

**24.** A panaszos úgy vélte, hogy ha ez utóbbi rendelkezés egy kötelezettségre utalt volna, akkor a „hozamot"(és nem*a „hozamot")* tüntette volna fel.

##### A Bizottság véleménye

**25.** Véleményében a Bizottság a következőképpen foglalta össze álláspontját.

**26.** A Bizottság nem értett egyet a panaszos állításával, és fenntartotta, hogy a támogatás kedvezményezettjeinek annak biztosítására vonatkozó kötelezettsége, hogy az előfinanszírozásként kapott pénz kamatot generáljon, a költségvetési rendeleten és annak végrehajtási szabályain alapul.

**27.** A költségvetési rendelet 5a. cikkének l) pontja meghatározza az előfinanszírozásból származó kamatok kezelését. Ezt vagy le kell vonni a kedvezményezettnek járó egyenlegből, vagy egyéb bevételként be kell hajtani az uniós költségvetésbe.

**28.** A költségvetési rendelet 5a. cikkének (2) bekezdése számos olyan körülményt sorol fel, amelyek fennállása esetén „a*kamat nem jár a Közösségeknek".* Ebből következik, hogy minden más esetben kamatot kell fizetni. A „közösségeket*illeti meg"* kifejezés nemcsak azt jelenti, hogy a kamat keletkezésekor a Közösségekhez tartozik, hanem azt is, hogy a kamatot keletkeztetni kell. Mivel a költségvetési rendelet 5a. cikkének (2) bekezdése nem sorolja fel a támogatás keretében kifizetett előfinanszírozást, a következő következtetést kell levonni: az előfinanszírozásnak kamatot kell generálnia, amely a Közösségekhez tartozik.

**29.** Ennek az elvnek az operatív végrehajtásáról a végrehajtási szabályok 4a. cikkének l) pontja rendelkezik, amely a következőképpen szól:

„Az*engedélyezésre jogosult tisztviselő biztosítja, hogy a támogatási határozatokban vagy a
kedvezményezettekkel és közvetítőkkel kötött megállapodásokban az előfinanszírozást olyan bankszámlákra vagy alszámlákra fizessék ki, amelyek lehetővé teszik a pénzeszközök és a kapcsolódó kamatok azonosítását. Ellenkező esetben a kedvezményezettek vagy közvetítők számviteli módszereinek lehetővé kell tenniük a Közösség által kifizetett pénzeszközök és az ezen alapokból származó kamatok vagy egyéb hasznok azonosítását."*

**30.** Ezt a kötelezettséget a hetedik keretprogram támogatásimegállapodás-mintájának II.6.5. cikke fejezi ki, amely a panaszossal aláírt megállapodások mintája. Az említett cikk a következőképpen szól:

„Az*5. cikk (3) bekezdésében említett bankszámlának lehetővé kell tennie az \[Unió\] \[Euratom\] pénzügyi hozzájárulásának* *és a kapcsolódó kamatoknak az azonosítását. Ellenkező esetben a kedvezményezettek vagy közvetítők számviteli módszereinek lehetővé kell tenniük* az \[Unió\] \[Euratom\] pénzügyi hozzájárulásának,*valamint a kamatoknak vagy egyéb hozamoknak az azonosítását."*

**31.** A hetedik kutatási keretprogram részvételi szabályai (1906/2006/EK rendelet) 19. cikkének (1) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy „a*támogatási megállapodás az 1982/2006/EK határozattal, e rendelettel, a költségvetési rendelettel és a végrehajtási szabályokkal összhangban, valamint a közösségi jog általános elveivel összhangban meghatározza a résztvevők Közösséggel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit."* A részvételi szabályok, a költségvetési rendelet és annak végrehajtási szabályai az Unióban kötelező és közvetlenül alkalmazandó rendeletek formáját öltik.

**32.** A Bizottság kifejtette, hogy mivel az előfinanszírozás kamatainak beszedésére vonatkozó kötelezettség álláspontja szerint a költségvetési rendelet és annak végrehajtási szabályai jogilag kötelező rendelkezésén alapul, a panaszos által hivatkozott negatív költség-haszon arány nem használható *fel de lege lata érvként annak eltörlése* mellett. Ez az érv de *lege ferenda* csak a jogalkotási javaslat megszövegezése során figyelembe veendő megfontolások egyikeként használható fel. Ezeket a megfontolásokat figyelembe vették a költségvetési rendelet 5a. cikke (2) bekezdésének a) pontjában és a végrehajtási szabályok 3. cikkének (2) bekezdésében, amelyek nem írnak elő kötelezettséget annak biztosítására, hogy az előfinanszírozásként kapott pénzösszegek kamatot generáljanak az előfinanszírozás jelentéktelen összegei tekintetében. Ebben az összefüggésben a Bizottság teljes mértékben tisztában van az előfinanszírozásra vonatkozó rendelkezések által a kedvezményezettekre rótt összetettséggel és adminisztratív terhekkel. Ezért a költségvetési rendelet módosítására irányuló bizottsági javaslat (COM(2010) 815 végleges) e rendelkezések néhány módosítását irányozza elő.

**33.** Míg az annak biztosítására vonatkozó kötelezettség, hogy az előfinanszírozásként kapott pénz kamatot generáljon, az európai uniós jogon alapul, amely elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, a Bizottsághoz olyan jelentések érkeztek, amelyek szerint egyes potenciális kedvezményezetteknek vagy a nemzeti jogszabályok tiltják a kamatozó bankszámlák nyitását, vagy meglehetősen bonyolult és hosszadalmas adminisztratív eljárásokat kell követniük (például engedélyt kell szerezniük az illetékes hatóságoktól) az ilyen számlák megnyitásához. Ilyen körülmények között az ilyen kedvezményezetteknek vagy le kell mondaniuk a hetedik KTF-keretprogramban való részvételükről, vagy jelentős késedelemmel meg kell kezdeniük a részvételt annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek mindkét szabályrendszernek (a költségvetési rendeleten és annak végrehajtási szabályain, valamint a nemzeti jogszabályokon alapuló kötelezettségeknek).

**34.** Az arányosság elve és azon elv alapján, hogy senkit sem szabad jogilag kötelezni a lehetetlen teljesítésére (ultra*possibilia nemo tenetur* ), a Bizottság kivételesen beleegyezett abba, hogy az ilyen potenciális kedvezményezettek tekintetében eltekint a vonatkozó kötelezettségtől, ha a körülményeket meghatározó nyilatkozatot írnak alá. Mivel minden kivételt megszorítóan kell értelmezni, a Bizottság azt a kamatozó bankszámla megnyitásának kérdésére alkalmazta. A panaszos azonban nem volt az e kivétel hatálya alá tartozó egyik helyzetben sem. A fentiekre tekintettel nem volt szükség a*hetedik keretprogram ipari tevékenységeihez kapcsolódó pénzügyi kérdésekről szóló útmutató módosítására, mivel* annak tartalma összhangban van a költségvetési rendeletben és a támogatásimegállapodás-mintában meghatározott kamatozó bankszámla nyitására vonatkozó kötelezettséggel.

##### A panaszos észrevételei

**35.** Észrevételeiben a panaszos összefoglalva a következő észrevételeket tette.

**36.** A panaszos azt állította, hogy a Bizottságnak nincs jogalapja a szóban forgó kötelezettség előírására. Megállapította, hogy a költségvetési rendelet megállapítja a kamatokra vonatkozó eljárásokat és szabályokat, de egyáltalán nem ír elő általános jogi kötelezettséget e kamatok keletkeztetésére. A panaszos véleménye szerint nincsenek olyan szabályok, amelyek előírnák, hogy ilyen számlákat kell létrehozni.

**37.** A panaszos véleménye szerint a Bizottság nem hivatkozott egyetlen olyan rendelkezésre sem, amely kifejezetten kimondja a vitatott kötelezettség fennállását. A panaszos megjegyezte, hogy a Bizottság csupán a jogi rendelkezésekből próbálta levezetni a jogi kötelezettséget. A végrehajtási szabályok 4a. cikke például a következőképpen rendelkezik (kiemelés tőlem):

"1. Az engedélyezésre jogosult tisztviselők biztosítják, hogy a támogatási határozatokban vagy a kedvezményezettekkel és közvetítőkkel kötött megállapodásokban az előfinanszírozást olyan bankszámlákra vagy alszámlákra fizessék ki, amelyek lehetővé teszik a pénzeszközök és a kapcsolódó kamatok azonosítását. Ellenkező esetben a kedvezményezettek vagy közvetítők számviteli módszereinek lehetővé kell tenniük a Közösség által kifizetett pénzeszközök és az ezen alapokból származó kamatok vagy egyéb hasznok azonosítását."

**38.** A panaszos úgy vélte, hogy a „vagy más" azt sugallja, hogy az érdeklődés generálása lehetőség, nem pedig kötelezettség. Ezenkívül, ha a kamatképzés kötelező lett volna, a megfogalmazás nem tartalmazhatott volna alternatívára (a jelen esetben "egyéb ellátásokra") való hivatkozást.

#### Az ombudsman ajánlástervezethez vezető értékelése

**39.** Az alábbiakban összefoglalt elemzését követően az ombudsman a következő ajánlástervezetet nyújtotta be a Bizottságnak:

„A*jelenlegi jogi keret nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy lépéseket tegyen az uniós kutatási alapok igazgatásának javítására **azáltal, hogy a továbbiakban nem írja elő a kedvezményezettek számára annak biztosítását, hogy az előfinanszírozásként kapott pénz kamatot generáljon.** A Bizottságnak ezért a lehető leghamarabb meg kell tennie ezeket a lépéseket."*

**40.** A panasz a Bizottság azon követelményére vonatkozik, hogy az uniós kutatási alapok kedvezményezettjeinek biztosítaniuk kell, hogy az előfinanszírozásként kapott pénz kamatot generáljon. E követelménynek való megfelelés érdekében a kedvezményezetteknek vagy bankszámlákat kell létrehozniuk, vagy meglévő számlákat kell kezelniük/működtetniük erre a konkrét célra.

**41.** Köztudott volt, hogy a szóban forgó kérdés nem triviális. Nagy összegeket érintett, és jelentős potenciális adminisztratív terheket rótt az előfinanszírozás kedvezményezettjeire. Jogi, költségvetési és szakpolitikai elvi kérdéseket vetett fel. Emellett a közelmúltban intenzív vita tárgyát képezte a Bizottságon belül és az érdekelt felekkel folytatott párbeszéd során.

**42.** A vonatkozó jogi rendelkezések[\[2\]](#_ftn2){#_ftnref2} részletesen szabályozzák az előfinanszírozásból származó kamatok vagy egyéb juttatások azonosítását és kezelését, és kivételeket állapítanak meg. A költségvetési rendelet megállapítja azt a szabályt, hogy az előfinanszírozási kifizetésekből származó kamatot az érintett programhoz vagy tevékenységhez kell rendelni, és le kell vonni a kedvezményezettnek járó összegek kifizetéséből. Előírja továbbá, hogy például a tagállamoknak nyújtott előfinanszírozás vagy az uniós tisztviselőknek kifizetett előlegek esetében nem kell kamatot fizetni az EU-nak (5a. cikk (1) és (2) bekezdés). A végrehajtási szabályok többek között úgy rendelkeznek, hogy az engedélyezésre jogosult tisztviselők*„biztosítják, hogy a támogatási határozatokban vagy a kedvezményezettekkel és közvetítőkkel kötött megállapodásokban az előfinanszírozást olyan bankszámlákra vagy alszámlákra fizessék ki, amelyek lehetővé teszik a pénzeszközök és a kapcsolódó kamatok azonosítását. Ellenkező esetben a kedvezményezettek vagy közvetítők számviteli módszereinek lehetővé kell tenniük a Közösség által kifizetett pénzeszközök és az ezen alapokból származó kamatok vagy egyéb hasznok azonosítását."*(a végrehajtási szabályok 4a. cikkének (1) bekezdése).

**43.** A fent említett rendelkezésekből kitűnik, hogy amennyiben a kamat vagy egyéb haszon előfinanszírozásból származik, a kamatnak vagy haszonnak azonosíthatónak kell lennie. Az ilyen kamat vagy egyéb előny azonosítását lehetővé kell tenni a kedvezményezett bankszámláján vagy számviteli módszerein keresztül. Nem lehetett külön jogalapot meghatározni arra, hogy a kedvezményezettek számára kifejezetten előírják egy új és külön kamatozó bankszámla létrehozását. Ez azonban a jelen ügyhöz képest másodlagos kérdés volt, amely arra a tágabb kérdésre vonatkozott, hogy először is fennállt-e az előfinanszírozás után járó kamatok beszedésére vonatkozó kötelezettség. Egy ilyen kötelezettség -- az új és különálló kamatozó számla létrehozására vonatkozó kötelezettség hiányában is -- további adminisztratív terhet róna a meglévő számla vezetésére annak érdekében, hogy pontosan meghatározzák azokat a kamatokat, amelyeket az Uniónak vissza kell fizetnie.

**44.** A jelen ügyben nem vitatott, hogy a releváns jogi rendelkezések semmilyen *kifejezett* és *konkrét* módon nem szabályozzák azt, ami a legalapvetőbb kérdésnek tekinthető, nevezetesen azt, hogy fennáll-e általános jogi kötelezettség elsősorban annak biztosítására, hogy az előfinanszírozás kamathoz (vagy egyéb előnyökhöz) jusson. A Bizottság úgy értelmezte a költségvetési rendeletet, hogy az hallgatólagosan ilyen kötelezettséget keletkeztet. A panaszos lényegében azzal érvelt, hogy ilyen fontos általános jogi kötelezettség csak akkor állhat fenn, ha a vonatkozó jogi rendelkezések kifejezetten és kifejezetten így rendelkeznek.

**45.** A Bizottság kezdetben (amikor a panaszoshoz fordult) a "hatékony és eredményes pénzgazdálkodás" általános elvére hivatkozott azon álláspontjának alátámasztására, hogy a vitatott általános jogi kötelezettség fennáll.

**46.** A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve nem egyszerűen az uniós források megtérülésének maximalizálására irányuló eufemizmus. Éppen ellenkezőleg, sokrétű kifejezésről van szó, amelyet a követett politikák és azok releváns összefüggései fényében kell alkalmazni. Az előfinanszírozási kamattal kapcsolatban a Bizottság nemrégiben arra a következtetésre jutott, hogy „elvként*az előfinanszírozási kamat nem járna az Uniónak, kivéve, ha a támogatási megállapodás arányossági okokból (pl. nagyon nagy összegekről van szó) és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás előirányozza, hogy a kamatot be kell fektetni a projektbe, vagy vissza kell fizettetni."*(lásd a fenti 7. pontot). Ez az elemzés ésszerűen értelmezhető úgy, hogy a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás általános elvét nem tekintették úgy, hogy az uniós előfinanszírozás után kamatot kellene fizetni.

**47.** A Bizottság egy további érvet is felhasznált annak alátámasztására, hogy a költségvetési rendeletet a vitatott általános kötelezettség előírásaként értelmezte. Konkrétan azzal érvelt, hogy mivel a költségvetési rendelet kivételeket tartalmaz azon szabály alól, hogy a kamat az EU-t illeti meg („2. A következő esetekben nem jár kamat a Közösségeknek:"), az általános szabály az volt, hogy a kamatot keletkeztetni kell (kell) és ki kell fizetni a Bizottságnak.

**48.** Amint azonban a panaszos helyesen rámutatott, a költségvetési rendelet fent említett kivételei szintén kivételnek tekinthetők azon általános szabály alól, amely szerint kamatot kell fizetni, ha a kamatot felszámították, de nem tekinthetők olyan kötelezettségnek, amely szerint biztosítani kell a kamat felszámítását. A Bizottságnak a költségvetési rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében szereplő „mivel" kifejezésre való hivatkozása nem adott választ. Az érdeklődést is csak akkor lehetne "kell" kielégíteni, ha létrejött volna.

**49.** Ezenkívül a panaszos érve megalapozott volt, amely szerint általában elvárható, hogy kifejezett és konkrét jogalap álljon rendelkezésre egy olyan fontos jogi kötelezettséghez, mint amilyenről itt szó van. Ezenkívül a panaszos releváns érveket nyújtott be a jogszabály Bizottság általi szó szerinti értelmezésére válaszul (vö. a fenti „mivel" kifejezéssel), rámutatva arra, hogy a végrehajtási szabályok 4a. cikkének (2) bekezdése -- amely előírja, hogy „az engedélyezésre jogosult tisztviselő minden pénzügyi év vége előtt becslést készít a kamatbevétel összegéről" -- „a „ helyett"*kifejezéssel* nem utal arra, hogy az ilyen kamat kötelező lenne.

**50.** Az ombudsman továbbá úgy ítélte meg, hogy a költségvetési rendeletet lehetőség szerint annak feltételezésével kell értelmezni és értelmezni, hogy a jogalkotó a méltányosság elvével összhangban álló eredményt kívánt elérni, amelyet a szóban forgó jogi keret összefüggéseinek kellő figyelembevételével kell alkalmazni. Amennyiben az uniós jogszabályok két vagy több lehetséges értelmezést tesznek lehetővé, beleértve a szóban forgó rendelkezéseket is, úgy kell tekinteni, hogy a jogalkotó a polgárok számára legkevésbé megterhelő jelentésre törekedett, kivéve, ha az eltérő értelmezést kiegyenlítő érvek támasztják alá. Márpedig a jelen ügyben nem álltak fenn ilyen érvek, amint azt maga a Bizottság is kifejtette.

**51.** Magától értetődik, hogy a végrehajtási szabályokat a költségvetési rendelettel összhangban kell értelmezni és alkalmazni.

**52.** Az ombudsman rámutatott továbbá arra, hogy a jelen ügyben a fenti megközelítés tiszteletben tartja a jogbiztonság elvét is, legalábbis ugyanúgy, ha nem jobban, mint a Bizottság által eddig elfogadott megközelítés. Véleményében maga a Bizottság írta le, hogy egyes tagállamokban a kedvezményezettek hogyan nem hozhatnak létre kamattermelő bankszámlákat a nemzeti jog megsértése nélkül. E helyzet kezelése érdekében a Bizottság úgy határozott, hogy olyan rendszert működtet, amelyben elfogadhatja, hogy az ilyen kedvezményezettek helyzete „lehetetlen". Ezekben az esetekben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy eltekint a kamattermelő bankszámlák létrehozására vonatkozó kötelezettségtől. A "lehetetlen" kifejezés azonban nem tűnt egyértelműnek.

**53.** Az ombudsman megjegyezte, hogy a Bizottság elfogadja, hogy „elvként*az előfinanszírozási kamat nem járna az Uniónak, kivéve, ha a támogatási megállapodás arányossági okokból (pl. nagyon nagy összegekről van szó) és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást, előirányozza, hogy kamatot kell befektetni a projektbe, vagy vissza kell fizettetni.*„ Hasznosnak tartja azt is kiemelni, hogy az uniós támogatások kedvezményezettjeinek jelentős része olyan tárgyalópartner, amely érzékelhető hatással lehet az uniós intézmények által a tagállamokban keltett általános benyomásra. Bár a túlzottan bürokratikus Európai Unió benyomását gyakran eltúlozzák a nemzeti fórumokon, továbbra is az Unió érdeke, hogy gondosan mérlegelje a polgárokkal való jó kapcsolatok fenntartásához fűződő érdekét a pénzügyi érdekei védelmének szükségességével szemben.

**54.** A fentiek fényében az ombudsman megértette, hogy a Bizottság lényegében egyetértett a panaszos célkitűzésével, de úgy ítélte meg, hogy a jelenlegi jogi keret megakadályozta e célkitűzés elérésében. A 39--53. bekezdésben foglalt megállapításai alapján az ombudsman arra az álláspontra helyezkedett, hogy a jelenlegi jogi keretnek nincs ilyen nemkívánatos hatása, és ezért a Bizottság a költségvetési rendelet módosítása nélkül lépéseket tehet annak biztosítására, hogy az uniós kutatási alapok kedvezményezettjei a továbbiakban ne legyenek kötelesek megbizonyosodni arról, hogy az előfinanszírozásként kapott pénz kamatot generál.

#### Az ombudsmanhoz az ajánlástervezetét követően benyújtott érvek

**55.** Az ombudsman ajánlástervezetéről szóló részletes bizottsági véleményben Janusz Lewandowski biztos, a Bizottság pénzügyi programozásért és költségvetésért felelős tagja kijelentette, hogy a Bizottság „az érvek mélyreható elemzését követően (...) úgy határozott, hogy az előfinanszírozási kamatképzési kötelezettség alóli mentességet a nyitástól kezdve \[[\[3\]](#_ftn3){#_ftnref3}\] kiterjeszti a kamatozó bankszámla vezetésére is. A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve szerint a kötelezettség hatályát veszti, ha a kamatozó bankszámla nyitásából és/vagy működtetéséből eredő, költségekben kifejezhető terhek gyakorlatilag elérik vagy meghaladják az ésszerűen elvárható kamatot. Amint azt Ön is kijelentette, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve nem egyszerűen az uniós források megtérülésének maximalizálására irányuló eufemizmus, hanem egy sokrétű kifejezés, amelyet az alkalmazott politikák és azok összefüggései fényében kell alkalmazni."

**56.** A vélemény ezt követően pontosította az új szabályok végrehajtásának módját. A fent említett mentesség végrehajtásának egyszerűsítése érdekében az ilyen helyzetben lévő kedvezményezetteket felkérik, hogy nyilatkozzanak arról, hogy a kamatozó bankszámla nyitása és/vagy vezetése nincs összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével. A Bizottság általában „bizalom*alapján" fogadja el ezeket a* nyilatkozatokat. Ez a mentesség a folyamatban lévő támogatási megállapodásokkal rendelkező kedvezményezettek számára is nyitva áll. Az előfinanszírozás után ténylegesen befolyt kamatok azonban az Uniót illetik, amely szabályt a jelen ügyben nem kérdőjelezték meg az ombudsman előtt. Lewandowski biztos kijelentette, hogy szolgálatai hamarosan iránymutatásokat adnak ki az operatív szolgálatok számára e célból.

**57.** A biztos hozzátette, hogy reméli, „hogy a Bizottságnak az ajánlástervezetre adott válasza elnyeri az Ön jóváhagyását, és megoldja a panaszos és más, hasonló helyzetben lévő kedvezményezettek helyzetét az uniós politikák kiadások révén történő egyszerűbb és kevésbé bürokratikus végrehajtása tekintetében".

**58.** Hozzátette továbbá, hogy „\[e\]közben a költségvetési rendelet felülvizsgálatát illetően, amelyről a Bizottság e panasszal összefüggésben korábban tájékoztatta Önt, az Európai Parlament és a Tanács részéről vannak arra utaló jelek, hogy a jogalkotó támogathatná a radikális egyszerűsítést, amely megszüntetné a támogatások kedvezményezettjei számára az előfinanszírozás kamatainak kérdését. A Bizottság támogathatná ezt az eredményt."

**59.** A fentieken túlmenően a Bizottság véleménye tartalmazott egy „A*Bizottság részletes indokolását és a tervezett további lépéseket tartalmazó melléklet"* című dokumentumot. Helyénvaló ezt a mellékletet teljes egészében idézni:

„A Bizottság két érvsorral indokolja az előfinanszírozás kamatainak generálására vonatkozó kötelezettség fennállását. Az első a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvén alapul. A második a költségvetési rendelet 5a. cikkének (2) bekezdésén alapul.

A költségvetési rendelet 5a. cikkének (2) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor a kamat "nem esedékes". A contrario, a Bizottság úgy értelmezi ezt a rendelkezést, hogy minden más esetben kamatot kell fizetni, azaz keletkeztetni. Az ombudsman az ajánlástervezet 47. pontjában alternatív (vö. „megfontolandó") értelmezést ad, amely szerint az előfinanszírozási kamatképzési kötelezettség nem következik ebből a rendelkezésből. A 48. pontban az ombudsman támogatja a panaszos azon érvét, hogy "rendes körülmények között elvárható lenne, hogy kifejezett és konkrét jogalap álljon rendelkezésre egy olyan fontos jogi kötelezettséghez, mint amilyenről itt szó van". Ez egybevág az ombudsman 49. bekezdésben kifejtett álláspontjával, amely szerint "a költségvetési rendeletet lehetőség szerint annak feltételezésével kell értelmezni és értelmezni, hogy a jogalkotó olyan eredményt kívánt elérni, amely összhangban van a méltányosság elvével, és amelyet a szóban forgó jogi keret összefüggéseinek kellő figyelembevételével kell alkalmazni. Amennyiben az uniós jogszabályok két vagy több lehetséges értelmezést tesznek lehetővé, beleértve a szóban forgó rendelkezéseket is, úgy kell tekinteni, hogy a jogalkotó a polgárok számára legkevésbé terhes jelentést kívánta elérni, kivéve, ha az eltérő értelmezést kiegyenlítő érvek támasztják alá.

Bár a Bizottság el tudja fogadni, hogy a rendelkezés szabadon értelmezhető, továbbra is meg van győződve arról, hogy nem lépte túl az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint rendelkezésére álló mérlegelési jogkört: a rendelkezések általa követett értelmezése során a Bizottság nem követett el nyilvánvaló mérlegelési hibát. Még az ombudsman is hallgatólagosan elismeri a 47. bekezdésben, hogy a Bizottság értelmezése nem megalapozatlan. A különböző következtetések inkább az alkalmazott különböző vizsgálatokból származnak. Míg az ombudsman érthető módon a polgárok számára legkedvezőbb tesztet választja, a Bizottság szélesebb körben mérlegeli a szóban forgó érdekeket. A Bizottság továbbra is meg van győződve arról, hogy megközelítése jogszerű és jogszerű.

A panaszos az álláspontját a végrehajtási szabályok 4a. cikkének (2) bekezdéséből levezetett nyelvi érvvel is alátámasztja, amely szerint "a végrehajtási szabályok 4a. cikkének (2) bekezdése - amely előírja, hogy "az engedélyezésre jogosult tisztviselő minden pénzügyi év vége előtt becslést készít a kamatbevétel összegéről" - nem utal arra, hogy az ilyen kamat kötelező lenne, mivel a "bármely" kifejezés angol nyelven a "minden" kifejezést is jelenti, a dán, a német és a francia változat például mind a határozott cikket használja (felhatalmazáson alapuló jogi aktus: „de renter", DE: „die Zinsen", FR: „des intérêts"). A Bizottság ezért nem tartja meggyőzőnek ezt a nyelvi érvet.

A hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve azt jelenti, hogy az előfinanszírozásként nyújtott készpénzt vagy a tervezett intézkedések finanszírozására kell felhasználni, vagy az EU-nak járó kamatot kell felhasználni, a költségvetési rendeletben és annak végrehajtási szabályaiban, valamint ezek alapján a támogatási megállapodásban meghatározott további feltételekre is figyelemmel. A Bizottság elemezte a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvének a kamatozó bankszámlák nyitásának és kezelésének szakaszára gyakorolt hatásait, és arra a következtetésre jutott, hogy a kötelezettség tényleges fennállásának megállapításakor figyelembe kell venni a kamatozó bankszámlák nyitására és működtetésére kötelezett kedvezményezettekre háruló, költségekben és kockázatokban kifejezett további terheket. Ebből következik, hogy amennyiben a kamatképzés költségei, beleértve a megfelelő rendszerek kiigazításához szükséges indulási költségeket is, olyan magasak vagy magasabbak, mint a várhatóan keletkező kamatok, a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elve ellenzi a kötelezettség előírását.

A kérdés az, hogy valójában hogyan lehet az előfinanszírozási kamatképzési kötelezettség alóli kivétel kiterjesztését működőképessé tenni anélkül, hogy további adminisztratív terheket rónánk a kedvezményezettekre. Úgy tűnt, hogy ez a legjobb lehetőség egy nyilatkozatminta létrehozására, amelyet a kedvezményezettek aláírnának. A Bizottság általában a bizalom alapján fogadja el ezt a nyilatkozatot.

Nyilatkozatminta:

A kedvezményezett becsületbeli nyilatkozatot tesz arról, hogy a hetedik keretprogramból származó támogatásokból származó előfinanszírozást kezelő, kamatozó bankszámla nyitása és/vagy működtetése nincs összhangban a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével.

Például a következő ténybeli körülmények vezethetik a kedvezményezettet arra, hogy jóhiszeműen eljárva a fenti következtetésre jusson:

kamatozó bankszámla nyitása és/vagy működtetése nem költséghatékony vagy nem lenne költséghatékony, tekintettel az induló költségekre (pl. közbeszerzési eljárások, adminisztratív engedélyek beszerzése, az informatikai és számviteli rendszerek kiigazítása) és a visszatérő költségekre (pl. banki díjak, egyeztetés és ellenőrzés, a kamatok projektekhez való hozzárendelése), valamint az észszerűen elvárható vagy elvárható kamatokra; az árfolyam-ingadozásokból eredő költségek és kockázatok nem tennék a kamatozó bankszámla nyitását és/vagy működtetését a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás gyakorlatává; a kormány részeként a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásnak tekintett kedvezményezett feladata, hogy a hitelfelvételi költségek korlátozása és ezáltal a kereskedelmi bankoknál tartott készpénzegyenlegek minimálisra korlátozása érdekében a kormány egésze számára összevonja a pénzeszközöket."

**60.** Észrevételeiben a panaszos üdvözölte a Bizottság válaszát, és tájékoztatta az ombudsmant, hogy várakozással tekint a Bizottság véleményében bejelentett változások elé. További észrevétele nem volt.

#### Az ombudsman értékelése az ajánlástervezetét követően

**61.** Részletes véleményében a Bizottság elfogadta azt az új szabályt, amely szerint a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás érdekében meg kell szüntetni az előfinanszírozás után járó kamat keletkezésének biztosítására vonatkozó kötelezettséget, ha a kamatozó bankszámla nyitásából és/vagy vezetéséből eredő terhek gyakorlatilag elérik vagy meghaladják az ésszerűen elvárható kamatot.

**62.** Az ombudsman üdvözli az ajánlástervezetére adott konstruktív és kiegyensúlyozott választ. A Bizottság válasza a panaszos által felvetett alapvető gyakorlati aggályra, nevezetesen a vitatott követelmény aránytalanságára irányul.

**63.** Az ombudsman úgy véli, hogy a Bizottság új megközelítése, amelyet a panaszos is üdvözölt, az ajánlástervezet kielégítő végrehajtását jelenti.

**64.** Ezenkívül a biztos magyarázatai több szempontból is általánosabb szinten biztatóak, ami azt mutatja, hogy valóban készek az intézmény e területre vonatkozó szabályainak és eljárásainak bürokráciától való megfosztására. Míg a Bizottság véleménye párhuzamot von azzal a jelenlegi gyakorlattal, hogy kivételesen lehetővé teszi a kedvezményezettek számára, hogy először is ne hozzanak létre kamattermelő bankszámlákat előfinanszírozásra, ha nemzeti joghatóságuk tiltja az ilyen megállapodást, az ombudsman ajánlástervezetére válaszul megfogalmazott új megközelítése további előrelépést tartalmaz. Ezen új megközelítés szerint a Bizottság lényegében úgy dönt, hogy eltekint a kamatfizetési kötelezettségtől, amennyiben a kamat kezelése e célból aránytalan lenne.

**65.** Az ombudsman továbbá örömmel veszi tudomásul, hogy az új megközelítés a folyamatban lévő támogatási megállapodásokra is alkalmazandó lesz, ami szintén azt a valódi szándékot mutatja, hogy a kérdéseket pragmatikus, hatékony és polgárbarát módon kezeljék.

**66.** Hasonlóképpen, az ombudsman néhány hasznos észrevételt kíván tenni a Bizottság által javasolt, fent említett nyilatkozatmintával kapcsolatban.

**67.** Először is, a részletes vélemény mellékletében szereplő információk alapján az ombudsman számára nem teljesen egyértelmű, hogy a felsorolt példákat („Példaként...") be kívánják-e illeszteni a nyilatkozatmintába, hogy iránymutatásként szolgáljanak az érintett kedvezményezett számára. Az ombudsman azonban úgy véli, hogy valóban a leghasznosabb lenne az ilyen példák, valamint a kedvezményezettek számára iránymutatást nyújtó egyéb megjegyzések beillesztése.

**68.** Másodszor, a nyilatkozatminta arra kéri a kedvezményezettet, hogy nyilatkozzon arról, hogy nem lenne „összhangban*a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvével"* olyan intézkedések meghozatala, amelyek kamatot generálnak az előfinanszírozás után. Bár az említett elv egyértelműen releváns ebben az összefüggésben, az ombudsman nem hagyhatja figyelmen kívül azt a gondolatot, hogy a kedvezményezettek számára nehézséget okozhat annak megértése, hogy miről van szó. Az ombudsman ezért arra kívánja ösztönözni a Bizottságot, hogy mérlegelje alternatív megfogalmazás alkalmazásának lehetőségét ebben az összefüggésben, vagy az általa javasolt megfogalmazás rövid indokolással történő kiegészítését.

**69.** Harmadszor, a második észrevételt követően az ombudsman tudatában van a Bizottság kiváló, folyamatban lévő kezdeményezésének, hogy írásbeli munkája során népszerűsítse az „egyszerű angol nyelvet"[\[4\].](#_ftn4){#_ftnref4} A Bizottság által a jelen ügyben alkalmazott bürokráciamentesítési megközelítés szellemében a Bizottság fontolóra vehetné, hogy a nyilatkozatmintát benyújtsa a világos megfogalmazás előmozdításáért felelős bizottsági szolgálatnak.

### C. Következtetés

E panasz kivizsgálása alapján az ombudsman a következő következtetéssel zárja le a panaszt:

**A Bizottság elfogadta az ombudsman ajánlástervezetét, és megteszi a megfelelő intézkedéseket annak végrehajtására.**

A panaszost és az Európai Bizottságot tájékoztatják erről a döntésről.

P. Nikiforos Diamandouros

Kelt Strasbourgban, 2011. december 14-én.

*** ** * ** ***

[\[1\]](#_ftnref1){#_ftn1} A költségvetési rendelet és a végrehajtási szabályok egységes szerkezetbe foglalt változata az alábbi linken érhető el: <http://ec.europa.eu/budget/documents/financial_regulation_en.htm>

[\[2\]](#_ftnref2){#_ftn2} A költségvetési rendelet 5a. cikke, valamint a végrehajtási szabályok 3., 4. és 4a. cikke.

[\[3\]](#_ftnref3){#_ftn3} Ez az a mentesség, amelyre a Bizottság a jelen ügyre vonatkozó véleményében hivatkozott. Lásd a fenti 34. pontot.

[\[4\]](#_ftnref4){#_ftn4} Lásd például a Bizottság erre vonatkozó rövid útmutatóját: <http://ec.europa.eu/translation/writing/clear_writing/how_to_write_clearly_en.pdf>