Osztályvezető,
Főtitkárság, SG.A.3
egység – Átláthatóság ésamp; Etika
Európai Bizottság

Tisztelt X Asszony!

Az európai ombudsman megkeresést kapott az Észt Igazságügyi Kancellári Hivataltól az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv alkalmazásával kapcsolatban.

Az e levélhez csatolt kérelmet az igazságügyi kancellár előtt folyamatban lévő, egy uniós polgárral és harmadik országbeli állampolgár házastársával kapcsolatos, 2020 februárja óta Észtországban tartózkodó üggyel összefüggésben nyújtották be. Az ügy különösen a házastárs ideiglenes tartózkodási kártyájának megújítására és a kapcsolódó díjakra, valamint a házastárs huzamos tartózkodási kártya kérelmezéséhez való jogára vonatkozó követelményeket érinti.

A harmadik országbeli állampolgároknak Észtországban „tartózkodási engedéllyel” kell rendelkezniük, míg az észt állampolgároknak és más, három hónapnál hosszabb ideig tartózkodó uniós polgároknak személyazonosító igazolvánnyal kell rendelkezniük. Míg a házastárs tartózkodási kártyáját csak 2020 júniusában állították ki, az 2025 áprilisában (az uniós polgár házastársa személyazonosító igazolványának lejártakor) lejárt. Következésképpen új kártyát kell igényelnie. 2025. január 1-je óta Észtország új, jogszabályban előírt díjakat vezetett be az ilyen kártyákra, a tartózkodási kártyák esetében 115 EUR, a személyazonosító igazolványok esetében pedig 45 EUR összegű díjat. Az igazságügyi biztos tudni szeretné, hogy ezek a magasabb díjak megfelelnek-e a 2004/38/EK irányelv 25. cikke (2) bekezdésének.

Az alkalmazandó jog szerint azok a harmadik országbeli állampolgárok, akik öt éve folyamatosan Észtországban tartózkodnak, huzamos tartózkodás iránti kérelmet nyújthatnak be. Annak ellenére azonban, hogy a házastárs 2020 februárja óta Észtországban rendelkezik lakóhellyel, a hatályos szabályok szerint csak 2025 júniusában, az ideiglenes tartózkodási kártya kiállítását követő öt év elteltével kérelmezhet huzamos tartózkodási engedélyt. Az igazságügyi biztos tudni szeretné, hogy ezek a rendelkezések megfelelnek-e a 2004/38/EK irányelvnek, és különösen azoknak a tartózkodási időszakoknak, amelyeket figyelembe kell venni, amikor egy uniós polgár harmadik országbeli állampolgár családtagja az irányelv 6., 7., 11. és 16. cikke alapján huzamos tartózkodási jogállás iránti kérelmet nyújt be.

E célból az ombudsman fel kívánja kérni a Bizottságot, hogy válaszoljon az észt igazságügyi kancellár által benyújtott alábbi kérdésekre:

Tartózkodási kártya jogszabályban előírt díjai

1. Előírja-e a 2004/38/EK irányelv 25. cikkének (2) bekezdése, hogy az uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjai tartózkodási jogát igazoló tartózkodási kártyák kiállításának díja nem haladhatja meg az észt állampolgárokra a hasonló okmányok (például személyazonosító igazolványok) kiállításáért kivetett törvényes díjakat? Vagy helyénvaló-e, hogy az észt állampolgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjaihoz hasonlóan az uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjainak is magasabb díjat számítsanak fel a tartózkodási kártyákért, mint az észt állampolgárok és más uniós polgárok személyazonosító igazolványaiért?

2. Magasabbak lehetnek-e az uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjainak tartózkodási kártyái után fizetendő törvényes díjak az állampolgárok személyazonosító igazolványai után fizetendő díjakhoz képest amiatt, hogy a hatóságoknak ellenőrizniük kell, hogy a családtag megfelel-e az irányelvben az ideiglenes vagy huzamos tartózkodási jogra való jogosultság (és a tartózkodási kártya kiállítása) tekintetében meghatározott feltételeknek?

3. Az irányelv 25. cikkének (2) bekezdése jellegénél fogva közvetlen hatállyal bír-e?

A huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező jogállás céljából figyelembe veendő időszakok

4. Az ötéves folyamatos jogszerű tartózkodás időtartamát attól az időponttól kell-e számítani, amikor az illetékes hatóságok határozatot hoztak arról, hogy valamely személy uniós polgár családtagjaként ideiglenes tartózkodási joggal rendelkezik, azaz amikor ideiglenes tartózkodási kártyát állítottak ki, vagy figyelembe kell-e venni a korábbi időszakokat is, amikor e személy jogszerűen tartózkodott? Ezt a következő kérdések fejtik ki részletesebben.

5. A „jogszerűen öt éven át folyamatosan tartózkodott” fogalmába beletartozik-e az az időtartam is, amely alatt a családtag a 7. cikk (2) bekezdése alapján („Tartózkodás joga három hónapot meghaladóan”) a tagállamban élt, de azt megelőzően, hogy a nemzeti hatóságok határozatot hoztak az ideiglenes tartózkodásra való jogosultságukról, és tartózkodási kártyát állítottak ki?

6. Figyelembe kell-e venni a 6. cikk („Tartózkodás joga legfeljebb három hónapig”) szerinti tartózkodási időt a huzamos tartózkodásra való jogosultság ötéves időtartamának kiszámításakor, feltéve, hogy ez az időszak ugyanannak a folyamatos tartózkodásnak a részét képezi, és az egyén igazolni tudja a tagállamban való tartózkodását?

7. Összhangban van-e az irányelvvel, ha egy tagállam öt évnél rövidebb időtartamra állít ki tartózkodási kártyát egy uniós polgár családtagja számára, kizárólag annak biztosítása érdekében, hogy a kártya lejárati ideje megegyezzen annak az uniós polgárnak a lejárati idejével, aki korábban kapta meg a személyazonosító igazolványát? Indokolható-e ez akkor is, ha nincs arra utaló jel, hogy az uniós polgár a személyazonosító igazolványa lejártát követően el kívánja hagyni a tagállamot?

8. Általánosabban, felülvizsgálta-e a Bizottság, hogy az észt jog és közigazgatási gyakorlat megfelel-e a 2004/38/EK irányelvnek? Amennyiben igen, a Bizottság adott-e ki vagy tervez-e észrevételeket tenni az észt hatóságok számára ezekkel az ügyekkel kapcsolatban?

Az igazságügyi biztos felveti az irányelv észt fordításával, nevezetesen annak a „tartózkodási kártyák” kiadására és érvényességére vonatkozó 9–11., 15., 20. és 25. cikkével kapcsolatos esetleges problémát is. Az irányelv észt nyelvi változatában azonban ezek a rendelkezések a „tartózkodási engedélyek” kiadására és érvényességére vonatkoznak.

Nagyra értékelném, ha a Bizottság a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2025. július 7-ig válaszolna erre a kérdésre és a fenti kérdésekre, hogy az ombudsman továbbíthassa az információkat Észtország igazságügyi kancellárjának.

E levél és a Bizottság válaszának egy példánya elérhető lesz az ombudsman honlapján.

Tisztelettel:

Rosita Hickey Vizsgálati
Igazgató

Strasbourg, 2025. június 5.