• Panasz benyújtása
  • Információ kérése
60th Rome Treaty anniversaryEurópa Önökért portálon - Európai Uniós és nemzeti közszolgáltatások online

Határozat a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek és a tájékoztatási kérelmek kezelésére vonatkozó belső eljárásokról

Nyelvek :  bg.es.cs.da.de.et.el.en.fr.ga.hr.it.lv.lt.hu.mt.nl.pl.pt.ro.sk.sl.fi.sv

Az e határozatban előírt eljárások célja annak biztosítása, hogy az ombudsman a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek és a tájékoztatási kérelmek vizsgálata során a legszigorúbb átláthatósági és hatékonysági előírásokat alkalmazza.

Az európai ombudsman hivatalához beérkezett, a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket az 1049/2001/EK rendelettel[1] összhangban kell kezelni, tiszteletben tartva az európai ombudsman alapokmányát[2].

Ezt a határozatot kell alkalmazni az ombudsman hivatalához beérkező tájékoztatási kérelmekre is.

Az ombudsman elfogadta a következő belső eljárásokat:

1. cikk: A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek és a tájékoztatási kérelmek érkeztetése

1.1 A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek és a tájékoztatási kérelmek kezeléséért egy e célra kijelölt szervezeti egység felelős.

1.2 Aki az ombudsman hivatalában dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmet kap, haladéktalanul továbbítja azt az e célra kijelölt szervezeti egységnek nyilvántartásba vétel és feldolgozás céljából.

1.3 Aki az ombudsman hivatalában írásbeli tájékoztatási kérelmet kap, közvetlenül és haladéktalanul foglalkozik a kérelemmel. Ha erre nincs mód, a tájékoztatási kérelmet továbbítani kell az e célra kijelölt szervezeti egységnek.

2. cikk: A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmek

2.1 A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket az 1049/2001/EK rendelet 6–10. cikkében meghatározott eljárási[3] szabályokkal összhangban kell feldolgozni. E szabályok közé tartozik a kérelmező azon joga, hogy teljes vagy részleges elutasítás esetén, vagy ha nem kap választ az előírt határidőn belül, megerősítő kérelmet[4] nyújthat be.

2.2 Az első kérelmekre vonatkozó határozatokat az e célra kijelölt szervezeti egység vezetője hozza meg. Az első kérelem esetében a kért dokumentum(ok)hoz való nyilvános hozzáférés teljes vagy részleges megtagadására vonatkozó határozatot indokolni kell, és tájékoztatni kell a kérelmezőt arról, hogy jogában áll megerősítő kérelmet benyújtani.

2.3 A megerősítő kérelmekre vonatkozó határozatokat a főtitkár hozza meg. A megerősítő kérelem esetében a kért dokumentum(ok)hoz való nyilvános hozzáférés teljes vagy részleges megtagadására vonatkozó határozatot indokolni kell, és tájékoztatni kell a kérelmezőt azon jogáról, hogy keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságához az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően.

2.4 A dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférést meg kell adni, kivéve ha bizonyos köz- és magánérdekek védelmét biztosítani kell az 1049/2001/EK rendelet 4. cikkében megállapított kivételek alapján.

2.5 Abban az esetben, ha a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelem olyan dokumentumra vonatkozik, amelyet valamely vizsgálat során valamely természetese vagy jogi személytől, uniós intézménytől vagy tagállamtól bizalmas megjelöléssel kaptak, az európai ombudsman alapokmányával összhangban a dokumentumra vonatkozik a nyilvános hozzáférés megtagadásának vélelme[5].

2.6 Ezekben az esetekben az átláthatóság érdekében az ombudsman egyeztethet a dokumentumot benyújtó személlyel, uniós intézménnyel vagy tagállammal annak megállapítása érdekében, hogy a bizalmas jelleg feloldható-e, és a dokumentumot nyilvánosságra lehet-e hozni.

3. cikk: Személyes adatok

3.1 Ha olyan dokumentumhoz kérnek nyilvános hozzáférést, amely az adatvédelmi rendelet[6] értelmében vett „személyes adatot ” tartalmaz, az ilyen személyes adatok kezelésének összhangban kell lenniük e rendelet rendelkezéseivel.

3.2 Az átláthatóság érdekében általánosságban véve nyilvánosságra kell hozni az ombudsman hivatala munkatársainak személyazonosságát, amennyiben hivatali feladatkörükkel kapcsolatban kerülnek említésre, kivéve ha alapos ok van ennek ellenkezőjére.

4. cikk: Tájékoztatás iránti kérelem

4.1 A tájékoztatás iránti kérelmeket a lehető leggyorsabban, de minden esetben 15 munkanapon belül fel kell dolgozni.

4.2 Valamennyi, a tájékoztatást megtagadó határozatnak indokolást[7] kell tartalmaznia, és tájékoztatnia kell a kérelmezőt arról, hogy joga van a határozat felülvizsgálatát kérni.

4.3 A felülvizsgálat iránti kérelem benyújtását követően a főtitkár felülvizsgálja a kért tájékoztatás megtagadásáról szóló határozatot. Ezt a felülvizsgálatot a lehető leghamarabb, de minden esetben 15 munkanapon belül el kell végezni.

Article 5: Elfogadás és hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadása napján lép hatályba. A határozat hatályon kívül helyezi a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés és a tájékoztatás iránti kérelmek kezelésére vonatkozó belső eljárásokról szóló 2014. május 26-i ombudsmani határozatot.

Strasbourg, 01/09/2016

Emily O'Reilly

[1] Az Európai Parlament és a Tanács 1049/2001/EK rendelete (2001. május 30.) az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.).

[2] Az Európai Parlament 1994. március 9-én elfogadott határozata az ombudsman feladatainak ellátására vonatkozó szabályokról és általános feltételekről (HL L 113., 1994.5.4., 15. o.), amelyet a Parlament a 2002. március 14-i (HL L 92., 2002.4.9., 13. o.) és 2008. június 18-i (HL L 189., 2008.7.17., 25. o.) határozatával módosított.

[3] Az „eljárási” szó utal a határidőkre, a hozzáférés módjára és a felülvizsgálati jogra.

[4] A „megerősítő kérelem” az 1049/2001/EK rendeletben a felülvizsgálati jogra vonatkozóan használt kifejezés.

[5] Az ombudsman úgy ítéli meg, hogy az alábbi dokumentumok tartoznak jelen határozat 2. cikke 5. bekezdésének hatálya alá: 1. Valamely uniós intézménytől kapott, az 1049/2001/EK rendelet 9. cikke értelmében minősített dokumentumok, 2. Valamely uniós intézménytől – többek között vizsgálat során – kapott, bizalmas megjelöléssel jelölt dokumentumok, 3. Valamely tagállamtól kapott, törvény vagy rendelet értelmében „secret” minősítéssel ellátott dokumentumok, 4. Uniós tisztviselőktől vagy egyéb uniós alkalmazottaktól bizalmasan, tanúvallomás útján kapott bizonyítékok, 5. Valamely panaszostól vagy harmadik féltől kapott dokumentumok, amelyeket az ombudsman a panaszos vagy valamely harmadik fél jogos érdekeinek védelmében bizalmasnak minősít a panaszos vagy az érintett harmadik fél kérelme vagy az ombudsman saját kezdeményezése alapján.

[6] A személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i, 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 8., 2001.1.12., 1.o.).

[7] A megtagadás indokolható többek között a bizalmas jelleggel, a szakmai titoktartással vagy az ombudsmanra vonatkozó azon kötelezettség alapján, hogy nem okozhat kárt valamely panaszosnak vagy bármely más személynek.