You have a complaint against an EU institution or body?

Éves jelentés 2014

Bevezető

Emily O'Reilly, európai ombudsman

Örömmel nyújtom át Önöknek az intézmény 2014-es éves jelentését.

Az idei év rendkívül termékeny volt az európai ombudsman számára, mivel megkezdtük a 2019 irányában című új stratégiánk végrehajtását, nagyobb hangsúlyt helyezve az uniós közigazgatás európaiak millióit érintő stratégiai kérdéseire.

A hivatal láthatóságának erősítése és jelentőségének növelése kapcsán remélhetőleg kedvezőbben tudjuk befolyásolni az Európai Unió intézményeinek és ügynökségeinek átláthatóságát és elszámoltathatóságát, az összes uniós polgár és lakos javára.

Az Unió szintjén zajló meghatározó vitákhoz is hozzászóltunk 2014-ben, és ennek érdekében jobban kihasználtuk a hivatalból indított stratégiai vizsgálatok folytatására szóló hatáskörünket. Jó eredményeket értünk el a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) folyó tárgyalások átláthatósága ügyében végzett vizsgálatunkban. Az ombudsman az EU-ban végzett lobbitevékenységek nagyobb átláthatóságára irányuló közös erőfeszítésnek is részese volt. Több vizsgálatot végeztünk ebben a tág témakörben, beleértve az Európai Bizottság szakértői csoportjainak összetételét és átláthatóságát, illetve a „forgóajtó”-jelenséget.

Tovább folytattuk a magánszemélyektől, civil társadalmi szervezetek tagjaitól, vállalkozásoktól és más érdekeltségektől származó, jelentős számú panasz rendezését, és még sok más érintettnek segítettünk megoldást találni a nehézségeire.

Az év végén az a megtiszteltetés ért, hogy az Európai Parlament ellenszavazat nélkül, az összes nagyobb képviselőcsoport támogatásával újraválasztott. Ebből az alkalomból újfent ígéretet teszek arra, hogy függetlenül és energikusan fogok dolgozni az Unió polgárainak nevében, és tovább segítem az uniós intézményeket abban a törekvésükben, hogy Európa polgárainak és lakosainak szolgálatát a lehető legjobban lássák el.

Az Európai Parlament ma ismét Emily O'Reilly-t választotta európai ombudsmannak.

Emily O'Reilly-t 2014. december 16-án újraválasztották. http://europa.eu/!tk83xR

Gratulálunk Emily O'Reilly-nek, akit az Európai Parlament újraválasztott európai ombudsmani tisztségében! A nagy szavazattöbbség bizonyítja, hogy milyen elismerésre méltó munkát végez.

Ugyancsak folytatom a szoros együttműködést az Európai Parlamenttel, a nemzeti és regionális ombudsmanokkal, valamint az egész ombudsmani közösséggel.

Fogadják szeretettel második éves jelentésemet!

Strasbourg, 2015. február 16.

Emily O’Reilly

1. fejezet - 2014-es körkép

A 2014-es év az ombudsmani intézmény számára eseménydúsan alakult, mivel az ombudsman megkezdte az új, nagyobb hatásra, láthatóságra és relevanciára irányuló stratégiájának végrehajtását. Az alábbiakban összefoglaltuk az év legfontosabb eseményeit:

Január

Nyilvános konzultáció az európai polgári kezdeményezésről

Február

„Túl a válságon? Vállalkozás Európában, 2014”t

Március

„Az Önök kívánságlistája Európa felé” című esemény

Április

Átláthatóság a klinikai vizsgálatokról szóló új uniós rendeletben

Május

Alapvető jogok az EU kohéziós politikájában

Június

Az Ombudsmanok Európai Hálózatának szemináriuma

Július

A közérdekű bejelentés szabályai az uniós intézményeknél

Augusztus

A TTIP-tárgyalások átláthatósága

Szeptember

„Forgóajtó” a Bizottságnál

Október

Emberi jogok és kitoloncolás a Frontexnél

November

Az „ír EKB-levél” kiadása

December

Az ombudsman újraválasztása

2. fejezet - A legfontosabb témák

Amikor Emily O’Reilly 2013. októberben átvette az európai ombudsman hivatalát, bejelentette, hogy a hivatalból indított vizsgálati hatáskörét arra fogja használni, hogy stratégiai szempontból vizsgálja ki az uniós igazgatásban előforduló rendszerszintű problémákat. Az ombudsman gondoskodni kíván arról, hogy hivatalának munkája jobban kapcsolódjon az európai polgárokat és lakosokat legjobban foglalkoztató kérdésekhez. Ezért koordinátort nevezett ki a hivatalból indított vizsgálatokhoz, aki a gyors és hatékony lebonyolítás érdekében munkatársaival együttműködésben irányítja a stratégiai jelentőségű, hivatalból indított vizsgálatokat. Az ebben a részben példaként ismertetett ügyek közül sok az ombudsman kezdeményezésére, hivatalból indult.

2.1. Átláthatóság

Az európai ombudsmanhoz érkező panaszok között továbbra is az élen szerepelnek az uniós intézményeken belüli átláthatóság hiányát kifogásoló panaszok. Az ombudsmani hivatal által kivizsgált panaszokból évek óta 20–30% között mozog az átláthatósággal kapcsolatosak aránya. Az átláthatósággal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdés az, hogy az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz és/vagy információkhoz való hozzáférést. Az EU Alapjogi Chartája a polgárok számára garantálja a nyilvános dokumentumokhoz való hozzáférés jogát.

Az ombudsman 2014-ben több vizsgálatot indított amiatt, hogy az intézmények megtagadták a fontos uniós dokumentumokhoz való hozzáférést, és ezek a vizsgálatok pozitív kimenetellel zárultak. Ennek eredményeképpen az Európai Bizottság közzétette a Görögország euróövezetbe való belépésével kapcsolatos dokumentumokat, az Európai Központi Bank (EKB) pedig nyilvánosságra hozott egy levelet, amelyet a pénzügyi válság csúcspontján küldött az ír kormánynak, ezenkívül a Bizottság a közös halászati politikáról szóló belső dokumentumokat is közzétette.

A görög ügy, amely miatt egy német újságíró tett panaszt, a Görögország konvergenciajelentéseivel kapcsolatos iratokat és a bizottsági szolgálatok közötti, a görög hatóságokkal, illetve más uniós tagállamok hatóságaival folytatott levelezést érintette.

Az európai ombudsman méltatta az Európai Bizottságot, amiért közzétett 140 dokumentumot Görögország euróövezethez való 2001-es csatlakozásáról.

Az ombudsman közbelépése nyomán a Főtitkárság 140 dokumentumot azonosított, és ezeket mind átadta az újságírónak. Az ombudsman méltatta ezt a lépést, és rámutatott, mennyire fontos, hogy az európai polgárok megértsék, hogyan születnek meg az életüket érintő fontos döntések, különösen válságos időkben.

Az ír pénzügyminiszternek írt 2010-es levelében Jean-Claude Trichet, az EKB akkori elnöke arra hívta fel Írországot, hogy tegyen gyors lépéseket pénzügyi stabilitásának védelme érdekében. Amikor egy ír újságíró 2011-ben betekintést kért a levélbe, az EKB megtagadta annak nyilvánosságra hozatalát. Az EKB azzal érvelt, hogy az egyre fokozódó piaci nyomás és a rendkívüli bizonytalanság légkörében védenie kell Írország pénzügyi stabilitását.

Emily O'Reilly európai ombudsman üdvözli az Európai Központi Bank levelének kiadását. „Nyilvánvaló, hogy a levelet már sokkal korábban nyilvánosságra kellett volna hozni.”

Az ombudsman arra a megállapításra jutott, hogy az EKB helyesen tette, hogy nem tette közzé a levelet 2011-ben, amikor az újságíró betekintést kért. Az EU akkoriban pénzügyi válsággal küszködött. Több mint három év telt el azonban azóta, hogy a Bank elküldte a levelet. Az EKB végül engedett az ombudsman ajánlásának, hogy hozza nyilvánosságra a levelet. Az ombudsman hangsúlyozta, hogy a gazdasági válság nagy megpróbáltatást okozott az ír népnek, és a polgároknak joguk van megtudni az igazat, bármennyire kellemetlen is. Az ombudsman tovább folytatja az együttműködést az EKB-val, hogy az átláthatóság és az etika terén javítsa a bank politikáját és gyakorlatát.

Az európai ombudsman ír EKB-levéllel kapcsolatos ügye, 2014. http://europa.eu/!yP84Gk

Egy másik átláthatósági ügyben egy német újságíró tett panaszt az ombudsmannál, miután a Bizottságtól nem kapott teljes körű hozzáférést a közös halászati politikáról szóló új rendeletjavaslathoz. A Bizottság azzal érvelt, hogy a teljes közzététel veszélyeztetné a döntéshozatali eljárását.

Európai ombudsman: Az Európai Bizottság kiadja a közös halászati politikáról szóló belső dokumentumait.

A Bizottság végül eleget tett az ombudsman ajánlásának, és nyilvánosságra hozta a dokumentumokat, bár csak azután, hogy megállapodás született a politika reformjáról. Az ombudsman üdvözölte ezt az eredményt, egyúttal világossá tette, hogy a jövőbeni esetekben elvárja a Bizottságtól, hogy haladéktalanul adjon hozzáférést a hasonló dokumentumokhoz.

2.2. Lobbitevékenységek átláthatósága

Brüsszel jó úton halad afelé, hogy Washington után a világ második legnagyobb lobbiközpontja legyen. Nem meglepő ezért, hogy az ombudsman munkájában 2014-ben egyre nagyobb szerepet kapott a lobbitevékenységek átláthatósága.

Az ombudsman ezzel összefüggésben három stratégiai vizsgálatot indított hivatalból, ezek közül kettőt a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP) folyó tárgyalásokkal kapcsolatban. A megállapodásról az Unió nevében az Európai Bizottság folytatja a tárgyalásokat, az EU Tanácsától kapott tárgyalási meghatalmazás alapján. Ha megkötik az EU–USA megállapodást, ezzel a történelem legnagyobb szabadkereskedelmi térsége jön létre. A TTIP hatással lesz a jövőbeni szabályokra és előírásokra az olyan területeken, mint az élelmiszer-biztonság, az autók, a vegyi anyagok, a gyógyszerek, az energia, a környezetvédelem és a munkahelyek.

Az ombudsman júliusban kezdett vizsgálatot abban az ügyben, hogy az EU Tanácsa megtagadta azoknak az irányelveknek a közzétételét, amelyeket az EU a TTIP-ről folyó tárgyalásokhoz használ. Azt is elkezdte vizsgálni, hogy a Bizottság milyen lépéseket tesz a TTIP-tárgyalásokban való átlátható, nyilvános részvétel biztosítása érdekében. Az ombudsman korábban már olyan intézkedéseket terjesztett elő az Európai Bizottságnak, amelyekkel a kellő időben nyilvánosan elérhetővé tehetné a TTIP-dokumentumokat és az érdekelt felekkel való ülések részleteit. A problémák között felmerült a dokumentumok közzétételének megtagadása, a dokumentumok jogosulatlan közzététele és az, hogy bizonyos érdekelt felek láthatólag kiváltságos hozzáférést kaptak a TTIP-dokumentumokhoz.

Egy lépéssel közelebb a TTIP átláthatóságához: Az európai ombudsman arra kéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy tegyenek közzé több TTIP-dokumentumot.

Egyetértünk azzal, hogy a tárgyalási meghatalmazást is nyilvánosságra kell hozni. Köszönjük az európai ombudsmannak, hogy elismerte az eddigi erőfeszítéseinket.

A Tanács októberben közzétette a szóban forgó irányelveket. Nem sokkal később a Bizottság bejelentette, hogy növelni szeretné a lobbitevékenységek átláthatóságát, és azt ígérte, hogy szélesebb körű hozzáférést ad más TTIP-dokumentumokhoz. Az ombudsman üdvözölte ezeket a lépéseket, és javaslatokat jelentett be arra vonatkozóan, hogyan lehetne tovább növelni a TTIP-tárgyalások átláthatóságát.

Az európai ombudsman hivatalból indított vizsgálata a TTIP-tárgyalások nagyobb átláthatósága ügyében, 2014. http://europa.eu/!nY87VG

A harmadik vizsgálat annak a több száz szakértői csoportnak az összetételével és átláthatóságával foglalkozott, amelyek tanácsaira a Bizottság a jogszabályok és szakpolitikák megfogalmazásakor támaszkodik, az adóügyektől a banki szolgáltatásokon át a közúti biztonságig és a gyógyszerekig terjedő területeken. Az ombudsman először nyilvános konzultációt végzett, hogy megállapítsa, a különböző csoportokban mennyire kiegyensúlyozott a megfelelő szakértői területek és érdekek képviselete, hogy a tagok kinevezése „személyes minőségükben” problémás-e, valamint hogy a csoportok a lehető legátláthatóbban működnek-e.

Megjelent a Transparency International hozzászólása az európai ombudsman szakértői csoportokkal foglalkozó konzultációjához.

Különösen érdekes volt a Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága (DG AGRI). A főigazgatóság 14 civil párbeszédcsoportot hozott létre, hogy tanácsadó szervként támogassák a közös agrárpolitikát. Az EU most a költségvetése több mint egyharmadát erre a kulcsfontosságú területre fordítja. Az ombudsman ezért megvizsgálja ezeknek a csoportoknak az összetételét, hogy garantálja a gazdasági és nem gazdasági érdekcsoportok széles körének kiegyensúlyozott részvételét.

Frans Timmermans - A Bizottság jobb szabályozásért, intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az EU Alapjogi Chartájáért felelős első alelnöké.

Az ombudsman ugyancsak részt vesz az EU átláthatósági nyilvántartásáról szóló vitában, amelyet azért hoztak létre, hogy az uniós döntéshozatali folyamat átláthatóbbá váljon, és a polgárok tudomást szerezhessenek arról, ki próbálja befolyásolni az uniós döntéshozókat. A nyilvántartást a Parlament és a Bizottság közösen működteti. A vállalatok, szakmai tanácsadó cégek, önálló vállalkozó tanácsadók, kereskedelmi szövetségek, tudományos intézmények, civil szervezetek, vallási közösségeket képviselő szervezetek, helyi, regionális és települési hatóságokat képviselő szervezetek és más, az uniós intézményeknél lobbizó szervezetek önként bejegyeztethetik magukat. A nyilvántartásban több mint 7 000 szervezet szerepel.

Az ombudsman dicsérte Frans Timmermanst, a Bizottság minőségi jogalkotásért, intézményközi kapcsolatokért, a jogállamiságért és az EU Alapjogi Chartájáért felelős első alelnökét, amiért kötelező nyilvántartás létrehozását tervezi. Üdvözölte továbbá a Bizottság 2014. december 1-jei határozatát, amelyben a Bizottság minden tagját és vezető munkatársát arra kötelezte, hogy a Bizottság weboldalán hozzák nyilvánosságra az érdekelt felekkel és lobbistákkal tartott összes kapcsolatukat és találkozójukat. Az ombudsman ugyanakkor azt szeretné elérni, hogy az átláthatósági nyilvántartásról végre jogszabály rendelkezzen, és ne maradjon puszta intézményközi megállapodás. Szorgalmazta továbbá, hogy a Tanács vegyen részt a nyilvántartásban, és arra ösztönözte a Bizottságot, hogy a Parlament gyakorlatával összhangban vezessen be sokkal erősebb ösztönzőket a lobbisták regisztrálása érdekében.

2.3. Klinikai vizsgálatok adatainak átláthatósága

Az ombudsman 2014-ben meghatározó szerepet játszott a klinikai vizsgálatok adatainak átláthatósága területén azáltal, hogy közreműködött az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) októberben elfogadott proaktív átláthatósági politikájának kialakításában.

Az ombudsman az elmúlt öt évben több mint egy tucat vizsgálatot végzett azzal kapcsolatban, hogy az EMA megtagadta a gyógyszerek – többek között a szklerózis multiplex, az aknés bőrbetegség, a bakteriális fertőzések és az elhízás kezelésére szolgáló gyógyszerek – szabályozására és a forgalomba hozataluk engedélyezésére vonatkozó dokumentumainak nyilvánosságra hozatalát. Az ombudsman közbelépésére adott válaszában az EMA késznek mutatkozott arra, hogy proaktív megközelítést fogadjon el az átláthatósággal szemben, és 2012-ben új politikát hirdetett meg, amelynek értelmében a klinikai vizsgálatok adataihoz a lehető legszélesebb körű nyilvános hozzáférést biztosítja.

Az ombudsman 2014-ben ennek ellenére aggodalmának adott hangot, amikor úgy tűnt, hogy az ügynökség visszalép és szigorú titoktartási követelmények bevezetését tervezi, amivel a hozzáférést „kizárólag képernyőn” történő megtekintésre szorítaná vissza, és nagymértékben korlátozná a klinikai vizsgálatok adatainak felhasználását. Az EMA végül felhagyott a „kizárólag képernyőn” elvvel. Fenntartásokkal bár, de az ombudsman üdvözölte az ügynökség 2014. októberi döntését, miszerint 2015. januártól proaktívan közzéteszi a gyógyszerekről hozott határozatait alátámasztó klinikai vizsgálati jelentéseket. Az ombudsman a továbbiakban is szorosan figyelemmel kíséri majd, hogy az EMA hogyan teszi hozzáférhetővé a klinikai vizsgálati adatokat, és hogyan gondoskodik az átláthatóság legmagasabb szintű követelményeinek teljesítéséről.

Az európai ombudsman arra kéri az Európai Gyógyszerügynökséget, hogy magyarázza meg a vizsgálati jelentésekben alkalmazott bizarr titkosításokat. Létfontosságú csata.

Az ombudsman ugyancsak üdvözölte a klinikai vizsgálatokról szóló új uniós rendeletet, amely előírja, hogy a klinikai vizsgálatokról szóló információt elérhetővé és végső soron online hozzáférhetővé kell tenni. Gratulált a Parlamentnek és különösen Glenis Willmott európai parlamenti képviselőnek és az árnyékelőadóknak, amiért sikerült ilyen kedvező eredményre jutniuk ezzel a jogszabállyal.

Az ombudsman a „tudáshoz való jog nemzetközi napján” hagyományosan megrendezett eseményt a klinikai vizsgálatok adatai átláthatóságának szentelte. A címe „Átláthatóság és közegészségügy – mennyire hozzáférhetők a tudományos adatok?” volt. Az eseményre szeptember 29-én, Brüsszelben, a Parlament épületében került sor. Az összesen mintegy 150 résztvevő között megjelentek az EMA, a Bizottság, a Parlament képviselői, a közügyi tanácsadó cégek, jogi szakemberek, az ipar képviselői, civil szervezetek, újságírók, kutatók és aktivisták.

Az európai ombudsman rendezvénye „A tudáshoz való jog nemzetközi napján”, 2014. http://europa.eu/!mC99Yr

Átláthatóság és közegészségügy: Mennyire hozzáférhetők a tudományos adatok? A tudáshoz való jog nemzetközi napját az információkhoz való hozzáférés hívei világszerte megünneplik. Az európai ombudsman, Emily O'Reilly az idén azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az átlátható tudományos adatok hogyan szolgálják a betegek, az orvosok és a kutatók érdekeit.

2.4. Alapvető jogok

Az uniós igazgatás alapjogi kötelezettségeinek területén az ombudsman 2014-ben két stratégiai jelentőségű vizsgálatot indított hivatalból. Az egyik az alapvető jogok védelmével foglalkozott az EU kohéziós politikájában. Az Unió azért hozta létre ezt a politikát, hogy növekedést és munkahelyeket teremtsen, kezelje az éghajlatváltozást és az energiafüggőséget, valamint csökkentse a szegénységet és a társadalmi kirekesztést az EU legkevésbé fejlett régióiban. A politikát a Bizottság és a tagállamok közös irányítása alatt álló európai strukturális és beruházási alapok (ESBA) társfinanszírozzák. A 2014–2020-ra szóló, több mint 350 milliárd EUR-s ESBA-előirányzat a nevezett időszakban az EU költségvetésének több mint egyharmadát teszi ki.

Ezen alapok egy része a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjait hivatott segíteni, de kérdések merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a politika végrehajtása során mennyire tartják tiszteletben az alapvető jogokat. Ilyen például, hogy a pénzt a fogyatékossággal élők „intézményesítésére” fordítják-e ahelyett, hogy az integrációjukat segítenék. Az ombudsman ebben a vizsgálatban a következőket kérdezte: hogyan alkalmazzák a Chartát a végrehajtásra; a Bizottság szabhat-e ki szankciókat az alapvető jogok érvényesítését elmulasztó tagállamokra; megteheti-e a Bizottság, hogy felfüggeszti a finanszírozást, vagy visszafizetteti az ilyen jogok megsértésével felhasznált összegeket. Az ombudsman az Ombudsmanok Európai Hálózatába tartozó kollégáit és más jogvédő szerveket is felkért, hogy tegyék meg észrevételeiket a tárgyban.

Az európai ombudsman hivatalból indított vizsgálata az alapvető jogoknak az EU kohéziós politikáján belüli tiszteletben tartása ügyében, 2014. http://europa.eu/!kv83vQ

Kitűnő kezdeményezés az európai ombudsman részéről, hogy kivizsgálja az uniós kohéziós alapok felhasználását az alapvető jogok tiszteletben tartása szempontjából.

Az EU 2006 és 2014 között közel 13 000 olyan, Unión kívüli migránst toloncolt vissza a származási országába, akiknek nem volt engedélye arra, hogy az EU területén maradjanak. A közös visszaküldési műveleteket a tagállamokkal együttműködésben az Európai Unió Tagállamai Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség (Frontex) koordinálja és finanszírozza. Az ombudsman 2013-ban arra hívta fel az ügynökséget, hogy hozzon létre panasztételi mechanizmust a munkájából eredő potenciális alapjogi sérelmek esetére.

Az ombudsman 2014-ben azzal folytatta a munkát ezen a fontos területen, hogy megvizsgálta, hogy a Frontex hogyan gondoskodik a hazatelepülők tiszteletben tartásáról a repülőút során, gondolva például azokra, akik betegek vagy várandósságuk előrehaladott szakaszában járnak. Az ombudsmant az is érdekelte, hogy a repülőút alatt hogyan lehet garantálni a független megfigyelést, és hogyan érvényesítik a Frontex közös visszaküldési műveletekre vonatkozó magatartási kódexét. Mivel a közös visszaküldési műveletekben a Frontexszel együttműködő nemzeti felügyeleti szervek között ombudsmanok is vannak, az ombudsman tőlük is felvilágosítást kért a tapasztalataikról.

2.5. Etikai kérdések

Az ombudsman 2014-ben jelentős számban foglalkozott etikai kérdésekkel, például összeférhetetlenséggel vagy az uniós intézményeken belüli „forgóajtó” gyakorlattal kapcsolatos panaszokkal. A „forgóajtó” kifejezés azt a jelenséget írja le, amikor az állami szektorból távozó munkatárs a magánszektorba, előző munkájához szorosan kötődő pozícióba lép át vagy fordítva.

Az ombudsman ismételten hangsúlyozta, hogy az uniós igazgatásnak az etikus magatartást tekintve ragaszkodnia kell az „aranyszabályokhoz”. Az ombudsman ezzel összefüggésben két stratégiai vizsgálatot végzett.

Az első azzal foglalkozott, hogy a Bizottság hogyan kezeli a „forgóajtós” eseteket. Az ombudsman öt civil szervezet panaszait vizsgálta ki, ezenkívül 54 bizottsági „forgóajtós” aktát is megvizsgált. Számos hiányosságot talált. Nem volt mindig egyértelmű, hogy a távozó tisztviselő kellő részletességgel tájékoztatta-e a Bizottságot ahhoz, hogy a határozatai teljesen megalapozottak legyenek, ahogy az sem, hogy a Bizottság hogyan vette figyelembe a szolgálataitól származó észrevételeket. Az ombudsman konkrétan azt tanácsolta a Bizottságnak, hogy vizsgálja felül a „forgóajtós” esetek kezelésének módját, hogy elkerülhesse az összeférhetetlenséget és a közbizalom fokozatos elvesztését. Felszólította ezenkívül a Bizottságot, hogy a vezető uniós tisztviselőket érintő „forgóajtós” ügyeket tegye közzé a weboldalán.

Az NGO-k üdvözölték az ombudsman döntését: Az Európai Bizottságnak átláthatóvá kell tennie a vezetők „forgóajtós” ügyeit.

Az ombudsman kilenc uniós intézményt, köztük a Bizottságot, a Parlamentet és a Tanácsot is megkérdezte a közérdekű bejelentők védelmére alkalmazott szabályaikról. Ekkor csak a Bizottság rendelkezett a közérdekű bejelentésről szóló iránymutatásokkal, de belső szabályzata nem volt. A személyzeti szabályzat 2014. januártól előírja, hogy az uniós intézmények vezessenek be a közérdekű bejelentésre vonatkozó belső szabályokat. Az ombudsman szeretné tudni, hogy az intézmények ezekről a szabályokról milyen mértékben konzultáltak a személyzetükkel és a nyilvánossággal, és hogyan védik a külső bejelentőket, például az uniós támogatású programokban részt vevő vállalkozókat és alvállalkozókat. Az ombudsman jó példával járt elöl, és hivatalának személyzeti bizottságával és adatvédelmi tisztviselőjével együttműködésben összeállította saját belső szabályait a közérdekű bejelentésre vonatkozóan. A szabályzatot közzétette, és felkérte az összes érdekelt felet, hogy küldjék el visszajelzéseiket.

„A közérdekű bejelentőknek döntő szerepe van a súlyos szabálytalanságok leleplezésében” – mondja az európai ombudsman.

2.6. A polgárok részvétele az uniós döntéshozatalban

Az ombudsmanhoz egyre több panasz érkezik a polgári jogok területével kapcsolatban, különös tekintettel az uniós döntéshozatali folyamatban való részvétel jogára. Az ilyen részvételi lehetőségek közé tartoznak a Bizottság nyilvános konzultációi és az európai polgári kezdeményezés. Az európai polgári kezdeményezés keretében legalább hét tagállamból egymillió polgár kérheti, hogy a Bizottság terjesszen elő uniós jogalkotási javaslatot. A Lisszaboni Szerződés pedig előírja, hogy az intézmények „nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet” tartsanak fenn a civil társadalommal.

Az európai polgári kezdeményezés 2012-ben kezdte meg működését, és 2013-ban be is nyújtották a Bizottsághoz az első, Right2Water (vízhez való jog) néven ismert kezdeményezést. A kezdeményezésben új uniós jogszabályokat javasoltak, amelyek köteleznék a nemzeti hatóságokat arra, hogy polgáraik számára elegendő mennyiségű tiszta ivóvizet és szennyvízelvezetést biztosítsanak.

Az ombudsman 2014-ben felkérte az európai polgári kezdeményezés szervezőit, a civil társadalmi szervezeteket és más érdekelt személyeket, hogy adjanak visszajelzést az európai polgári kezdeményezésről. Az ombudsman különösen a Bizottság online aláírásgyűjtésre szolgáló szoftverének hatékonyságát akarja felmérni, hogy el lehessen dönteni, elegendő-e az európai polgári kezdeményezés szervezői és a nemzeti hatóságok közötti kapcsolattartás, és hogy a folyamat figyelembe veszi-e az adatvédelmi aggályokat. Az ombudsman az európai polgári kezdeményezésről szóló rendelet esetleges jövőbeni módosításához is ötleteket kért.

Nagyszerű kezdeményezés az európai ombudsmantól, hogy vizsgálatot indított az európai polgári kezdeményezés eljárásának működése és az Európai Bizottság szerepe/felelőssége ügyében.

Az európai ombudsman erős kifejezésekkel szólt az európai polgári kezdeményezés jövőjéről.

Márciusban, a parlamenti választásokra készülve az ombudsman meghívta a polgárokat „Az Önök kívánságlistája Európa felé” című interaktív eseményre. A kezdeményezéshez Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság akkori elnöke is csatlakozott, hogy meghallgassák a polgárokat, és párbeszédet folytassanak velük. Mivel az ombudsman szerepe szerint a megfelelő ügyintézés választott uniós „őrzője”, gondoskodni kíván arról, hogy Európa eleget tegyen annak az állításának, miszerint döntéshozatala középpontjában mindig a polgárok állnak.

Több mint 300 ember jelent meg az eseményen, amelyet az interneten élőben közvetítettek. A résztvevők közvetlenül vagy a Twitteren keresztül a testülethez intézett kérdéseiből és javaslataiból kialakult egy „kívánságlista” Európa felé.

Az európai ombudsman „Az Önök kívánságlistája Európa felé” című rendezvénye, 2014. http://europa.eu/!gR66VJ

2.7. Uniós támogatású programok és projektek

Az ombudsman évről évre sok panaszt kap az uniós finanszírozású projektekben és programokban részt vevő vállalatoktól, nem kormányzati szervezetektől, települési önkormányzatoktól és más jogi személyektől. Ezek a panaszok többnyire késedelmes kifizetéssel, szerződési jogvitákkal, problémás pályázati kiírásokkal vagy az átláthatóság hiányával kapcsolatosak, legtöbbször abból eredően, hogy az uniós intézmények nem adnak hozzáférést a dokumentumokhoz vagy információkhoz.

Az ombudsman bírálta például az Európai Beruházási Bankot (EBB), amiért jóváhagyta egy olasz vállalkozás kizárását a bosznia-hercegovinai Száva folyón építendő hídra kiírt pályázatból. Az építkezés egy nagyszabású autópálya-építési projekt része, amely Horvátországot köti össze Bosznia-Hercegovinával. Hiába adta be a legalacsonyabb ajánlatot, a helyi projektgazda kizárta a vállalkozást arra hivatkozva, hogy az ajánlata nem felelt meg az ajánlattételhez szükséges dokumentációnak.

 

[Sajtóközlemény] Az európai ombudsman, Emily O’Reilly bírálta az Európai Beruházási Bankot (EBB), , amiért jóváhagyta egy olasz vállalkozás kizárását egy bosznia-hercegovinai hídépítésre kiírt pályázatból. A projektet finanszírozó EBB jogi hibára alapozta a döntését, és figyelmen kívül hagyta saját panasztételi mechanizmusának megállapítását, amely szerint a vállalat kizárása jogellenes volt.

A vállalat megtámadta a döntést az EBB panasztételi mechanizmusán keresztül, amely egyetértett a vállalat érveivel, és azt ajánlotta, hogy az EBB vonja vissza a projektnek nyújtott támogatását. A bank vezetése azonban figyelmen kívül hagyta a panasztételi mechanizmus megállapításait. Az ombudsman megállapította, hogy az EBB vezetése az ajánlattételi dokumentáció helytelen értelmezésére alapozta a döntését. Bírálta a bankot ezért a hivatali visszásságért, egyúttal arra figyelmeztetett, hogy az eset megkérdőjelezheti az Európai Unió elkötelezettségét a bosznia-hercegovinai jogállamiság megerősítése iránt.

Egy másik esetben egy olasz cég 4 millió EUR összegű támogatást nyert a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivataltól (EACI) arra, hogy kerámiatermékeket szállítson Olaszországból Spanyolországba, a közúti szállításhoz képest környezetbarát módon. A gazdasági világválság és a spanyol lakáspiac ebből következő hirtelen beszűkülése miatt azonban drámai mértékben visszaesett az olasz kerámiaszállítmányok iránti kereslet. A vállalat kérte a projekt felfüggesztését, és az EACI ebbe bele is egyezett. Mivel a vállalat késett végleges kifizetési kérelmének benyújtásával, a hivatal eleinte megtagadta a kifizetést. Miután az ombudsman közbelépett, és megállapításaiban nyomatékosította, hogy a gazdasági válság milyen hátrányosan érintette a panaszos projektjét, a hivatal végül 2 millió EUR-t folyósított a vállalatnak.

Az ombudsman az év folyamán egy brit jótékonysági szervezet és az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) között zajló vita rendezésében is közreműködött. A jótékonysági szervezet a Fiatalok lendületben program keretében egy projektet hajtott végre az EACEA társfinanszírozásával. Az ügynökség nem hagyta jóvá a jótékonysági szervezet projektről szóló záró jelentését, mivel az eredmények állítása szerint nem feleltek meg a kiinduló projektnek, és a továbbiakban összesen közel 74 000 EUR összegű előfinanszírozási kifizetést téríttetett vissza. A jótékonysági szervezet panaszt tett az ombudsmannál, azt állítva, hogy az EACEA részéről jogellenes és tisztességtelen volt az összegek visszafizettetése. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy a visszafizettetés valóban jogellenes volt, mert az ügynökség nem kifogásolta időben a projektet. Az ügynökség végül elfogadta az ombudsman javaslatait, és vállalta, hogy a panaszosnak kifizet nagyjából 50 000 EUR-t és a késedelmes folyósítás utáni kamatot.

Az ombudsman rendszeresen konzultál az üzleti közösséggel arról, hogy milyen nehézségeket tapasztalnak az uniós intézményekkel fennálló kapcsolataikban. Az egyik ilyen, „Túl a válságon? Vállalkozás Európában”, címmel tartott konzultáció alkalmával azt vitatták meg, hogy mit tesznek az EU szintjén a kis-, közép- és nagyvállalkozások megsegítésére. Az eseményre februárban került sor a Parlament brüsszeli épületében, magas szintű szakértők, összesen nagyjából 100 fő részvételével. A résztvevőknek kiosztott Az Európai Ombudsman: egy jó üzlet című tájékoztató füzet röviden bemutatja az ombudsman által kezelt, kedvező eredménnyel zárult kiemelkedő ügyekből készült összeállítást.

Az európai ombudsman „Túl a válságon? Vállalkozás Európában” című rendezvénye, 2014. http://europa.eu/!CQ64mF

2.8. Az EU versenypolitikája

Az ombudsman 2014-ben antitrösztvizsgálatokkal és más, a Bizottság versenypolitikájához kapcsolódó ügyekkel kapcsolatban vállalatoktól és más jogi személyektől érkezett panaszokkal is foglalkozott.

Az egyik ilyen panaszt a német Infineon cég nyújtotta be. A Bizottság az „okoskártya-chip” kartell vizsgálat keretében vizsgálta a céget a Philips, Samsung, és a Renesas vállalattal együtt, és végül bírságot szabott ki rájuk a kartellben való részvétel miatt. A Bizottságnak volt egy elektronikus másolata az egyik versenytárs belső e-mailjéről, és erről azt állította, hogy döntő bizonyíték az Infineon-ügyben. A vállalat betekintést kért a dokumentumba, mivel kételkedett a valódiságában. A Bizottság csak egy hónappal a kartell megbírságolása előtt hozta nyilvánosságra az e-mailt, noha az már hat hónapja a birtokában volt. Az Infineon azért tett panaszt az ombudsmannál, mert a késedelem miatt mindössze egy hete maradt arra a bonyolult feladatra, hogy megvizsgálja az e-mail valódiságát. Az ombudsman nem találta meggyőzőnek a Bizottság által a késedelemre adott magyarázatot, ezért bírálta a Bizottság eljárását.

Az Infineon hozzáférése vetélytársa e-mailjéhez az okoskártya-chip kartell ügyében folyó vizsgálatban: az európai ombudsman bírálja az Európai Bizottság késlekedését.

3. fejezet - Hány panasz érkezett?

Az európai ombudsman segítségét igénybe vevő polgárok száma 2014-ben: 23072; 
Az ombudsman honlapján működő interaktív útmutatón keresztül adott tanácsok: 19170; 
A 2014-ben nyilvántartásba vett panaszok: 2079; 
Az ombudsman szolgálatai által megválaszolt információkérések: 1823; 
Az ombudsman szolgálatai által megválaszolt információkérések: 342; 
Panaszok alapján indított vizsgálatok: 325; 
Hivatalból indított vizsgálatok: 17; 
Az európai ombudsman 2014-ben lezárt vizsgálatai: 400; 
Panasz alapján indult lezárt vizsgálatok: 387; 
Hivatalból indított lezárt vizsgálatok: 13.

Az európai ombudsman hatáskörébe tartozó panaszok száma, 2003–2014: 
2003: 603; 
2004: 930; 
2005: 811; 
2006: 849; 
2007: 870; 
2008: 802; 
2009: 727; 
2010: 744; 
2011: 698; 
2012: 740; 
2013: 750; 
2014: 736.

Az európai ombudsman hatáskörén kívül eső panaszok száma, 2003–2014: 
2003: 1768; 
2004: 2729; 
2005: 2673; 
2006: 2768; 
2007: 2401; 
2008: 2544; 
2009: 2392; 
2010: 1983; 
2011: 1846; 
2012: 1720; 
2013: 1665; 
2014: 1427.

PA panaszok forrása az európai ombudsman 2014-ben lezárt vizsgálataiban; 
Vállalatok, szervezetek és egyéb jogi személyek: 52 (13%); 
Magánszemélyek: 335 (87%).

A 2014-ben nyilvántartásba vett panaszok és az európai ombudsman által megkezdett vizsgálatok országok szerinti eredete; 
Luxemburg - Panaszok száma: 20, A megkezdett vizsgálatok száma: 7; 
Málta - Panaszok száma: 11, A megkezdett vizsgálatok száma: 2; 
Ciprus - Panaszok száma: 16, A megkezdett vizsgálatok száma: 2; 
Szlovénia - Panaszok száma: 29, A megkezdett vizsgálatok száma: 2; 
Írország - Panaszok száma: 61, A megkezdett vizsgálatok száma: 10; 
Belgium - Panaszok száma: 147, A megkezdett vizsgálatok száma: 50; 
Bulgária - Panaszok száma: 66, A megkezdett vizsgálatok száma: 7; 
Görögország - Panaszok száma: 78, A megkezdett vizsgálatok száma: 24; 
Portugália - Panaszok száma: 74, A megkezdett vizsgálatok száma: 6; 
Horvátország - Panaszok száma: 28, A megkezdett vizsgálatok száma: 4; 
Spanyolország - Panaszok száma: 309, A megkezdett vizsgálatok száma: 19; 
Finnország - Panaszok száma: 33, A megkezdett vizsgálatok száma: 5; 
Lettország - Panaszok száma: 12, A megkezdett vizsgálatok száma: 0; 
Lengyelország - Panaszok száma: 208, A megkezdett vizsgálatok száma: 7; 
Ausztria - Panaszok száma: 40, A megkezdett vizsgálatok száma: 12; 
Litvánia - Panaszok száma: 14, A megkezdett vizsgálatok száma: 5; 
Magyarország - Panaszok száma: 44, A megkezdett vizsgálatok száma: 5; 
Cseh Köztársaság - Panaszok száma: 36, A megkezdett vizsgálatok száma: 1; 
Románia - Panaszok száma: 65, A megkezdett vizsgálatok száma: 7; 
Dánia - Panaszok száma: 17, A megkezdett vizsgálatok száma: 3; 
Szlovákia - Panaszok száma: 17, A megkezdett vizsgálatok száma: 1; 
Németország - Panaszok száma: 219, A megkezdett vizsgálatok száma: 45; 
Hollandia - Panaszok száma: 41, A megkezdett vizsgálatok száma: 7; 
Svédország - Panaszok száma: 23, A megkezdett vizsgálatok száma: 9; 
Olaszország - Panaszok száma: 125, A megkezdett vizsgálatok száma: 38; 
Egyesült Királyság - Panaszok száma: 127, A megkezdett vizsgálatok száma: 24; 
Észtország - Panaszok száma: 3, A megkezdett vizsgálatok száma: 1; 
Franciaország - Panaszok száma: 98, A megkezdett vizsgálatok száma: 11; 
Más országok - Panaszok száma: 103, A megkezdett vizsgálatok száma: 7; 
Ismeretlen - Panaszok száma: 15, A megkezdett vizsgálatok száma: 4.

4. fejezet - Kivel szemben?

Az európai ombudsman 2014-ben végzett vizsgálatai a következő intézményeket érintették; 
Európai Bizottság: 204 (59.6%); 
Uniós ügynökségek: 47 (13.7%); 
Európai Személyzeti Felvételi Hivatal: 32 (9.4%); 
Más: 29 (8.5%); 
Európai Külügyi Szolgálat: 13 (3.8%); 
Európai Parlament: 12 (3.5%); 
Európai Csalás Elleni Hivatal: 11 (3.2%).

5. fejezet - Milyen tárgyban?

Az európai ombudsman 2014-ben lezárt vizsgálatainak tárgya; 
Információ és dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelése (átláthatóság): 86 (21.5%); 
A Bizottság mint a „Szerződések őre”: 77 (19.3%); 
Versenyvizsgák és felvételi eljárások (a gyakornokokat is beleértve): 77 (19.3%); 
Intézményi és szakpolitikai ügyek: 64 (16.0%); 
Igazgatás és személyzeti szabályzat: 45 (11.3%); 
Pályázatok és támogatások odaítélése: 33 (8.3%); 
Szerződések teljesítése: 24 (6.0%).

6. fejezet - Elért eredmények

Az európai ombudsman intézkedései a 2014-ben kapott panaszok ügyében; 
Tanácsadás vagy az ügy továbbítása: 1217 (56.3%); 
Tájékoztató válasz a panaszosnak arról, hogy további tanácsadásra nincs mód: 621 (28.7%); 
Vizsgálat indítása: 325 (15.0%).

Az európai ombudsman 2014-ben lezárt vizsgálatainak eredménye; 
Az intézmény rendezte az ügyet vagy békés megoldást fogadott el: 133 (33.3%); 
További vizsgálat nem indokolt: 163 (40.8%); 
Nem történt hivatali visszásság: 76 (19.0%); 
Hivatali visszásság megállapítása: 39 (9.8%); 
Egyéb: 13 (3.3%).

Azok a vizsgálatok, ahol az európai ombudsman 2014-ben hivatali visszásságot állapított meg; 
Az intézményhez intézett kritikai megjegyzések: 27 (69.2%); 
Az intézmény által részben vagy egészében elfogadott ajánlástervezetek: 12 (30.8%); 
Külön jelentés: 0 (0%).

Az európai ombudsman vizsgálatai számának alakulása: 
2003 - Megkezdett vizsgálatok: 253, Lezárt vizsgálatok: 180; 
2004 - Megkezdett vizsgálatok: 351, Lezárt vizsgálatok: 251; 
2005 - Megkezdett vizsgálatok: 343, Lezárt vizsgálatok: 312; 
2006 - Megkezdett vizsgálatok: 267, Lezárt vizsgálatok: 250; 
2007 - Megkezdett vizsgálatok: 309, Lezárt vizsgálatok: 351; 
2008 - Megkezdett vizsgálatok: 296, Lezárt vizsgálatok: 355; 
2009 - Megkezdett vizsgálatok: 339, Lezárt vizsgálatok: 318; 
2010 - Megkezdett vizsgálatok: 335, Lezárt vizsgálatok: 326; 
2011 - Megkezdett vizsgálatok: 396, Lezárt vizsgálatok: 318; 
2012 - Megkezdett vizsgálatok: 465, Lezárt vizsgálatok: 390; 
2013 - Megkezdett vizsgálatok: 350, Lezárt vizsgálatok: 461; 
2014 - Megkezdett vizsgálatok: 342, Lezárt vizsgálatok: 400.

Az európai ombudsman 2014-ben lezárt vizsgálatainak hossza: 
3 hónapon belül lezárt ügyek: 36%; 
3–12 hónapon belül lezárt ügyek: 28%; 
12–18 hónapon belül lezárt ügyek: 10%; 
Több mint 18 hónap után lezárt ügyek: 27%; 
Átlagosan 11 hónap

7. fejezet - Az ügyek kezelése

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) és az EU Alapjogi Chartája egyaránt rendelkezik az európai ombudsmannál való panasztétel jogáról. Az EUMSZ feljogosítja az ombudsmant a bármely uniós polgártól vagy valamely uniós tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személytől érkező panaszok átvételére.

Az ombudsman biztosítja, hogy az ingyenes panasztételi szolgáltatás a lehető legnagyobb mértékben tisztességes, átlátható és célratörő legyen. A panaszosok az ombudsmanhoz intézett panaszaikat az írásbeli levelezés bármely formájában benyújthatják, amibe az ombudsman weboldalán működő biztonságos panasznyomtatvány is beletartozik. Az ombudsman arra törekszik, hogy az első válasz gyors legyen, ezért négy héten belül tájékoztatja a panaszosokat arról, mit fog tenni a panaszukkal.

Az ombudsman minden panaszt érdemben megvizsgál. Ebbe azok a panaszok is beletartoznak, amelyeket el kell utasítania, mert kívül esnek a hatáskörén. Amennyiben ez történik, a panaszos személyre szóló választ kap, és ebben legtöbbször arra vonatkozó tanács is szerepel, hogy milyen más szervek tudnának segíteni a panaszosnak. Az ombudsman úgy is dönthet, hogy a panaszokat továbbítja más ilyen szervekhez.

Az ombudsman hatáskörébe tartozó panaszokat mindenekelőtt az erre szakosodott jogi munkatársai kezelik. Minden panaszos részére kijelölnek egy külön ügykezelőt kapcsolattartónak.

Amennyiben egy új panasz nem tesz eleget az elfogadhatósági kritériumoknak, vagy ha egy egyébként elfogadható panasz esetében nincs elegendő ok a vizsgálat indítására, az ombudsman elmagyarázza ezt a döntését, és ha erre módja és lehetősége nyílik, tanácsot is ad.

Ha az ombudsman úgy határoz, hogy vizsgálatot indít, gondosan megvizsgálja a panaszban szereplő sérelmeket, hogy eldönthesse, hogy az egyszerűsített eljárással, például telefonos vizsgálattal lehet-e rendezni ezeket. Az ombudsman ellenőrző vizsgálat indítása mellett is dönthet: ennek keretében gyorsan ellenőrzi az aktákat, és azonnal le is vonja a következtetéseket az ügy érdemi részéről.

Teljes körű vizsgálatokra olyankor van szükség, ha a panasz összetett, vagy egyértelműen igényli az érintett intézmény különféle szakirányú szolgálatainak hozzászólását.

Az ombudsman számos lehetőség közül választhat, ha úgy találja, hogy a panaszosnak igaza van. Javasolhat a panaszos számára kielégítő békés megoldást, vagy kiadhat egy ajánlástervezetet, amelyben felkéri az intézményt, hogy orvosolja a hivatali visszásságot. Amennyiben megoldáskeresésre nincs mód, az ombudsman úgy dönthet, hogy kritikai megjegyzést tesz. Az ombudsman hatásköre arra is kiterjed, hogy hivatalból indítson vizsgálatot. Az ombudsman ezt a hatáskörét felhasználva kivizsgálhatja az uniós intézményekben előforduló, szervezetinek tűnő problémákat. Ezt a hatáskörét ezenkívül arra is használhatja, hogy megvizsgáljon egy olyan potenciális hivatali visszásságot, amelyet az Európai Unión kívüli személyek hoznak a tudomására. Az európai ombudsmanhoz évente több ezer panasz érkezik a polgároktól, NGO-któl, vállalkozásoktól és más szervezetektől. Az ombudsman munkatársai gondoskodnak arról, hogy minden panaszt gyorsan, körültekintően és szolgálatkészen kezeljenek.

8. fejezet - Az ombudsman javaslatainak teljesítése

Az ombudsman minden évben átfogó beszámolót ad ki arról, hogy az uniós intézmények hogyan reagáltak az uniós igazgatás javítására irányuló ombudsmani javaslatokra. Ezek a javaslatok a formájukat tekintve lehetnek békés megoldások, ajánlástervezetek, további megjegyzések, kritikai megjegyzések és javaslatok.

Az európai ombudsman javaslatainak teljesítése 2013-ban; 
80% teljesült 
20% nem teljesült.

Az intézmények eddig az ombudsman javaslatainak 80%-át teljesítették. Öt esetből négyben tehát az intézmény azt teszi, amire az ombudsman megkérte. A Sikerült rendbe hozni? – Hogyan válaszoltak az uniós intézmények az ombudsmannak 2013-ban című jelentés ugyancsak megerősíti ezt a tendenciát. Mint a jelentésből kitűnik, a teljesítési arány az egyes intézményeket tekintve nagyon változatosan alakul – esetenként akár a 100%-ot is eléri, de legrosszabb esetben 25% is lehet. Az ombudsman által végzett vizsgálatok legnagyobb része a Bizottságot érinti, tekintettel az uniós igazgatáson belüli méretére. A Bizottság teljesítési rátája a 2012-es 84%-ról 2013-ban 73%-ra esett vissza.

A jelentésből kiderül, hogy az intézmények valódi, a polgárok érdekét szolgáló előrelépéseket értek el több területen is, az etikától a környezetvédelemig, a pályázatoktól az átláthatóságig. Az ombudsman elkötelezetten törekszik arra, hogy az uniós intézményekkel együttműködésben még tovább emelje a teljesítési rátát.

A 2014-re vonatkozó jelentés 2015 őszén fog megjelenni.

9. fejezet - Kapcsolat az uniós intézményekkel

9.1. Európai Parlament

Emily O'Reilly a 2013-ra vonatkozó éves jelentését 2014. szeptember 15-én mutatta be Martin Schulznak.

Az európai ombudsman nagy hangsúlyt helyez az Európai Parlamenttel fenntartott kapcsolatokra. Az ombudsman 2014 folyamán 50 európai parlamenti képviselővel találkozott négyszemközt, az összes nagyobb képviselőcsoportból, különféle, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyekben. Ezenkívül különböző politikai és nemzeti küldöttségekkel is találkozott, például az Európai Parlament Petíciós Bizottsága részéről. Az ombudsman megjelent az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, az Emberi Jogi Albizottság és a Petíciós Bizottság előtt.

9.2. Petíciós Bizottság

Az ombudsman szoros munkakapcsolatban áll a Petíciós Bizottsággal, hogy támogassa az EU-t abban, hogy a polgárok és lakosok aggályaira a lehető legjobban tudjon reagálni. Míg az ombudsman az uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal szemben benyújtott panaszokkal foglalkozik, a Petíciós Bizottság az EU tevékenységi területeire vonatkozó panaszokat kezeli Európa minden részéről. Az ombudsman 2014-ben találkozott az új elnökkel, Cecilia Wikström európai parlamenti képviselővel, valamint az összes képviselőcsoporttal, hogy elősegítse, hogy az EU szolgálatkészebb és hozzáférhetőbb legyen az európai polgárok és lakosok számára.

Átláthatóság, hatékonyság, az uniós intézmények legitimitása: „Az európai ombudsman ereje az Európai Parlamenttel és a Petíciós Bizottsággal való kapcsolatán múlik.”

9.3. Európai Bizottság

Az ombudsman számára az Európai Bizottsághoz fűződő kapcsolat döntő fontosságú, tekintettel az intézmény méretére az uniós igazgatáson belül, és arra, hogy a legtöbb panasz is rá vonatkozik. Az ombudsman méltatta az új Bizottságot a munkájának átláthatósága érdekében tett erőfeszítéseiért, különös tekintettel a lobbitevékenységek átláthatóságára. Az ombudsman egyik prioritása a kapcsolatépítés a Bizottság minden szintjén. Az ombudsman 2014 folyamán a Bizottság részéről több igazgatóval és egységvezetővel találkozott. Az igazgatói szinten tartott rendszeres havi ülések szintén folytatódtak az év folyamán. Az ombudsman várakozással tekint a Bizottság új elnökével való, 2015 elején várható találkozói elé.

9.4. Egyéb uniós intézmények és ügynökségek

Az intézményi és igazgatási kultúra a különböző uniós intézményeknél és ügynökségeknél eltérő lehet, ezért fontos, hogy szoros munkakapcsolat alakuljon ki és működjön köztük és az ombudsman között. Az ombudsman 2014-ben találkozott többek között az Európai Külügyi Szolgálat főigazgatójával, az európai adatvédelmi biztossal, az Európai Központi Bank elnökével, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének igazgatójával és az Európai Beruházási Bank elnökével. Az ombudsman ezeket a találkozókat arra használja, hogy előmozdítsa a relevancia, hatás és láthatóság növelésében meghatározott stratégiai célkitűzéseit, valamint hogy biztosítsa, hogy a különféle uniós intézmények és ügynökségek eleget tegyenek a megfelelő ügyintézés aranyszabályának.

9.5. A fogyatékossággal élők jogairól szóló ENSZ-egyezmény

Az ombudsman együttműködik a nemzetközi szervezetekkel, például az Egyesült Nemzetek Szervezetével, különösen az emberi jogok területén, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény révén. Az egyezmény uniós keretrendszere 2011. januárban lépett hatályba. Az ombudsman védi, támogatja és felügyeli az egyezménynek az uniós intézmények szintjén való végrehajtását, az Európai Parlamenttel, az Európai Bizottsággal, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével és az Európai Fogyatékosügyi Fórummal együtt. Az uniós keretrendszer 2014-ben egyszer ült össze, és szervezett egy találkozót a tagállamok ellenőrző szerveivel. Március óta egy kirendelt nemzeti tisztviselő támogatja és segíti az ombudsman csapatának fogyatékosügyi munkáját.

Az uniós intézményeknek biztosítaniuk kell: hogy a szolgáltatásaik a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhetőek legyenek; hogy a fogyatékossággal élők hozzáférhessenek az intézményektől származó információkhoz és a velük való kommunikáció eszközeihez; hogy az uniós intézmények munkakörnyezete nyílt, befogadó és a fogyatékossággal élők számára is hozzáférhető legyen; és hogy a fogyatékossággal élők ténylegesen és teljes mértékben részt vehessenek a politikai és közéletben.

Az ombudsman 2014-ben foglalkozott egy arra vonatkozó panasszal, hogy az Europass önéletrajz webportál a látássérült személyek számára nem hozzáférhető. A portált az Európai Szakképzésfejlesztési Központ működteti, amely most már cselekvési tervet alakított ki a portál hozzáférhetőségének javítására. Az ombudsman üdvözölte a lépést, és tovább fogja figyelni az ügy alakulását. A panaszosnak hangfájlt küldött a határozatából, és a weboldalán is közzétette.

Annak érdekében, hogy a weboldalán található dokumentumokat a látássérültek és mások is elérhessék, az ombudsman 2014-ben elkészítette a nyilvános dokumentumok nyilvántartását. Arra is ügyelt, hogy kommunikációjában egyszerűen fogalmazzon, és határozatait nagy betűméretű nyomtatásban vagy hangfájlban is elérhetővé tegye.

10. fejezet - Kapcsolat a hálózatokkal

Más intézményekhez vagy szervekhez továbbított panaszok; Azok a panaszosok, akiknek az európai ombudsman 2014-ben más intézmények vagy szervek felkeresését javasolta; 
Az Ombudsmanok Európai Hálózatának egy tagja: 59.3%; 
ezen belül:
Egy nemzeti vagy regionális ombudsman vagy hasonló szerv: 636; 
Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága: 86.

Más intézményekhez vagy szervekhez továbbított panaszok;
Azok a panaszosok, akiknek az európai ombudsman 2014-ben
más intézmények vagy szervek felkeresését javasolta

Az európai ombudsman szoros együttműködést folytat a különféle hálózatokkal, hogy biztosítsa a polgárok európai uniós jogi kérdésekkel kapcsolatos panaszainak gyors és hatékony kezelését.

Sok panaszos olyankor fordul az ombudsmanhoz, ha nemzeti, regionális vagy helyi közigazgatási szervekkel támad problémája. Ezek kívül esnek az ombudsman hatáskörén, és gyakran az uniós jog tagállamok általi állítólagos megsértésére vonatkoznak. Sok esetben az Ombudsmanok Európai Hálózatába tartozó nemzeti vagy regionális ombudsmanok a legalkalmasabbak az ilyen ügyek kezelésére. Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága szintén a hálózat teljes jogú tagja. A hálózat egyik célja, hogy megkönnyítse a panaszok gyors továbbítását a hálózat hatáskörrel rendelkező tagjához, azaz egy nemzeti vagy regionális ombudsmanhoz vagy hasonló szervhez, illetve az Európai Parlament Petíciós Bizottságához.

A hálózat jelenleg 36 európai országban közel 100 hivatalt fog össze. Beletartoznak az Európai Unió tagállamainak, az uniós tagjelölt országoknak, az Európai Gazdasági Térség más országainak nemzeti és regionális ombudsmanjai és hasonló szervei, valamint az európai ombudsman és az Európai Parlament Petíciós Bizottsága.

Az európai ombudsman interaktív útmutatója évi 20 000 polgárnak nyújt segítséget ahhoz, hogy megtalálja a megfelelő problémamegoldó szervet.

A hálózat a szemináriumok, a félévenként (most már negyedévenként elektronikusan) megjelenő hírlevél, illetve a vita- és dokumentummegosztó Extranet fórum révén az uniós jogról és a bevált gyakorlatokról szóló információcsere hasznos mechanizmusa.

A 2014-es viták központi témái mindenekelőtt a következők voltak: az ombudsmanok szerepe a katonai személyzettől érkező panaszok kivizsgálásában; a polgárok részéről az ombudsmani intézmények ellen indított bírósági kereset, amennyiben nincsenek megelégedve az intézmény által a panaszukra adott válasszal; valamint a nemzeti kisebbségekből származó gyermekek kétnyelvű oktatása.

Köszönjük az európai ombudsmannak, hogy ilyen fantasztikus szemináriumot rendezett az Ombudsmanok Európai Hálózata összekötő tisztviselőinek! Nagyon örülök, hogy részt vehettem és képviselhettem a parlamenti és egészségügyi ombudsmant.

A hálózat két szemináriumot rendezett az év folyamán. Az európai ombudsman és a walesi közszolgálati ombudsman (Egyesült Királyság) júniusban közösen szervezte meg a hálózat kilencedik regionális szemináriumát. A szeminárium Cardiffban zajlott, „Ombudsmanok és petíciós bizottságok: a hangtalanok hangja” címmel. A tárgyalt területek közül a legfontosabbak ezek voltak: a fiatalok jogainak támogatása; a népesség öregedése; fogyatékossággal élő személyek; a magas színvonalú egészségügyi és szociális ellátáshoz való jog. Két hónappal korábban az európai ombudsman Strasbourgban rendezte meg a hálózat összekötő tisztviselőinek kilencedik szemináriumát. Ennek keretében azt vizsgálta, hogyan lehetne javítani az európai ombudsman hivatala által a hálózatnak nyújtott szolgáltatásokat; hogyan növelhetné a hálózat láthatóságát, hatását és relevanciáját; milyen szerepet játszik a közösségi média a hálózat láthatóságának növelésében és milyen szerepet játszanak az ombudsmanok mint az átláthatóság és az információhoz való hozzáférés őrei.

Egyes esetekben az ombudsman helyénvalónak láthatja, hogy az Európai Bizottsághoz, a SOLVIT-hoz vagy az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálathoz továbbítsa a panaszt. A SOLVIT-hálózatot a Bizottság hozta létre annak érdekében, hogy segítséget nyújtson az Unió belső piacán jogaik gyakorlásában akadályokba ütköző személyek részére. Az Európa Önökért Tanácsadó Szolgálat egy másik, uniós szintű hálózat, amelyet a Bizottság azért hozott létre, hogy tanácsaival segítse a polgárok életét, munkavállalását és utazását az EU-ban. A panasz továbbítását, illetve a panaszosnak szóló tanácsadást megelőzően az ombudsman szolgálatai mindent megtesznek annak eldöntése érdekében, hogy melyik másik hivatal lenne a legalkalmasabb arra, hogy segítsen.

Problémája akadt az EU-val? Ki segíthet Önnek?

Az ombudsman Problémája akadt az EU-val? Ki segíthet Önnek? című kiadványa bővebb tájékoztatást ad az alternatív jogorvoslati módokról.

11. fejezet - Erőforrások

11.1. A költségvetés

Az ombudsman költségvetése az uniós költségvetés önálló szakasza. A szakasz három címből áll. Az 1. cím a béreket, juttatásokat és egyéb személyzeti kiadásokat tartalmazza. A 2. cím az épületekre, berendezésekre, felszerelésekre és különféle működési költségekre vonatkozik. A 3. cím az intézmény által ellátott általános feladatokból eredő kiadásokat tartalmazza. A költségvetési előirányzatok összege 2014-ben 9 857 002 EUR volt.

Az erőforrásokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében Robert Galvin, az ombudsman belső pénzügyi ellenőre rendszeresen ellenőrzi az intézmény belső ellenőrzési rendszereit és a hivatal által végrehajtott pénzügyi műveleteket. Más uniós intézményekhez hasonlóan az Európai Számvevőszék az ombudsman intézményét is ellenőrzi.

11.2. A források felhasználása

Az ombudsman minden évben elkészít egy éves gazdálkodási tervet, amelyben felsorolja, hogy a hivatalnak milyen konkrét intézkedéseket kell megtennie az intézmény célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához. A 2014-re szóló éves gazdálkodási terv volt az utolsó olyan terv, amely az ombudsmannak a 2009–2014-es megbízatására vonatkozó stratégiáján alapul.

11.3. Az ombudsmant támogató csapat

Az európai ombudsman csapata

A hivatal magasan képzett, több nyelvet beszélő munkatársakkal rendelkezik. Ez biztosítja, hogy a hivatal megfelelően tudja kezelni a hivatali visszásságokra vonatkozó panaszokat az EU 24 hivatalos nyelvén, és felhívja a figyelmet az ombudsman munkájára. Az európai ombudsman létszámterve 2014-ben 67 álláshelyet tartalmazott.

A munkatársak teljes, rendszeresen frissített listája az EU 24 hivatalos nyelvén elérhető az ombudsman honlapján (www.ombudsman.europa.eu), az ombudsmani hivatal felépítésének és az egyes részlegek feladatainak részletes ismertetésével.

Ismerje meg az európai ombudsman csapatát! http://europa.eu/!XC43pR

Kapcsolatfelvétel az európai ombudsmannal

Levélben

Európai ombudsman
1 avenue du Président Robert Schuman
CS 30403
F - 67001 Strasbourg Cedex

Telefonon

+33 (0)3 88 17 23 13

Faxon

+33 (0)3 88 17 90 62

E-mailben

eo@ombudsman.europa.eu

Az interneten

Látogatás

Kérjük, jelezze előre, ha fel szeretné keresni az európai ombudsman brüsszeli vagy strasbourgi irodáját!