Az Európai Ombudsman hivatalból indított, OI/3/2003/JMA iktatási számon nyilvántartott, a fogyatékkal élő személyeknek az Európai Bizottság által történő integrációjával kapcsolatos vizsgálatot lezáró határozat nyomon követési vizsgálatának összefoglalója

A fogyatékkal élő személyek beilleszkedésével kapcsolatban hivatalból indított vizsgálatot (iktatási szám: OI/3/2003/JMA) lezáró határozatban az Európai Ombudsman egy olyan területet jelölt meg, amelyen intézkedésre van szükség, nevezetesen, a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az Európai Iskolákba való integrálását. Az Ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy egy külön jelentésben számoljon be az Európai Iskolák által a sajátos nevelési igényű gyerekek beilleszkedése tekintetében elért fejlődésről. A Bizottság jelentését közzétették az Ombudsman honlapján, felkérve a nyilvánosságot annak észrevételezésére.

Az Ombudsman határozatában elismerte a Bizottságnak a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedésére vonatkozó hatékonyabb szakpolitikák kialakítására tett erőfeszítéseit. A fejlődést mutatja az is, hogy az elmúlt években az Európai Iskolákban jelentősen nőtt a sajátos nevelési igényű gyermekek száma. Az Ombudsman ugyanakkor sajnálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a fogyatékkal élő családtagokkal rendelkező tisztviselők anyagi támogatása nem elégséges. A támogatás különösen az azon családoknál felmerülő költségek tekintetében elégtelen, akik gyermekeit fogyatékosságuk miatt kirekesztik az Európai Iskolákból.

Aggodalomra adott okot, hogy egymás után jelentős számú, az Európai Iskolákba felvett, sajátos nevelési igényű gyermeket vettek ki onnan ismeretlen okokból. Ez az iskolák integrációval kapcsolatos megközelítésének hiányosságait tükrözheti. Az Ombudsman arra bátorította a Bizottságot, hogy a kölcsönös tisztelet, az átláthatóság és a partnerség jegyében biztosítson nagyobb szerepvállalást a szülők részére. Azt is megállapította, hogy az Európai Iskolák nem szorgalmazzák kellőképpen a beilleszkedést, és új, befogadáson alapuló politikát kellene kialakítaniuk. Az Ombudsman ezenfelül megjegyezte, hogy a nyilvánosságtól érkezett észrevételek a befogadás megkönnyítésének több módját is javasolták: a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó, jobban képzett koordinátorok szerepének hangsúlyozását, a szülők szerepének megerősítését és/vagy a helyes gyakorlatok bevezetését. Az Ombudsman üdvözölte az Európai Iskolák kísérleti projekt kifejlesztésére irányuló döntését, amely révén egy új, a sajátos nevelési igényű gyermekekkel foglalkozó, kutatási központot hozhatnának létre, valamint a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy gondosan megvizsgálja a felügyelőbizottságok e kutatóközpont minimális követelményeire vonatkozó válaszait. Továbbá felkérte a Bizottságot, hogy kövesse szoros figyelemmel a kísérleti projektet, valamint rámutatott, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedése során megfelelően figyelembe kell venni a fogyatékkal élők jogairól szóló, az EU-tagállamok nevében az Európai Bizottság által aláírt ENSZ-egyezményt.

Az Európai Parlament által kifejtett véleménnyel összhangban az Ombudsman megállapította, hogy a Bizottságnak aktívabban részt kell vennie az Európai Iskolák sajátos nevelési igényű gyermekekkel kapcsolatos politikájának kialakításában és e tekintetben meg kell próbálnia megerősíteni saját szerepét. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekeknek az Európai Iskolákban való beilleszkedéséről szóló további nyilvános vita megnyitásával segített a Bizottságnak újraértékelni tevékenységeit az európai polgárok jobb szolgálatának fényében.

Annak érdekében, hogy a lehető legtöbb polgárhoz eljusson az információ, az Ombudsman a honlapján közzé fogja tenni a vizsgálat teljes szövegét angol nyelven, valamint az összefoglalóját az EU valamennyi hivatalos nyelvén.