Éves jelentés 2021

Bevezető

2021-et továbbra is beárnyékolta a világjárvány. Az EU-ban szerencsések voltunk, hogy megtapasztalhattuk a Covid19 elleni vakcinák széles körű bevezetését, de a vakcinák alkalmazásáról és a vírus megfékezéséről szóló nyilvános vita éles megvilágításba helyezte a közigazgatásba vetett bizalom kérdését.

Hivatalom folytatta a „2024 felé” stratégiánk megvalósítását hatékony panaszkezelés és stratégiai vizsgálatok indítása révén általános közérdekű területeken, beleértve a világjárvány az intézmények munkájára gyakorolt hatását.

Ebben az évben ismét hangsúlyt helyezek arra, hogy az uniós intézmények hogyan kezelik a személyzet mozgását az uniós közigazgatásból a magánszektorba, azaz az úgynevezett „forgóajtó” jelenséget. A kockázatok megfelelő áttekintése nélkül a hatások rombolóak lehetnek, és károsíthatják a köz bizalmát. Ez nem lebecsülendő.

Széles körű vizsgálatot indítottam arról, hogy a Bizottság hogyan kezeli a forgóajtó jelenséget, és részleteket kértem a magánszektorba átlépő alkalmazottakkal kapcsolatos döntésekről. A vizsgálat kiterjedt a gazdasági szempontból jelentős szervezeti egységekre, valamint a biztosok kabinetjére és a Jogi Szolgálatra. A cél a döntéshozatali folyamat értékelése, valamint annak megállapítása, hogy ez a folyamat hol javítható.

Külön, de a tágabb értelemben vett kérdéssel összefüggésben hivatali visszásságot állapítottam meg abban, ahogyan az Európai Védelmi Ügynökség kezelte korábbi vezérigazgatójának az Airbushoz történő átlépését, és vizsgálatot indítottam azzal kapcsolatban, hogy az Európai Beruházási Bank (EBB) hogyan kezelte egyik alelnökének az Iberdrola energiavállalathoz történő átlépési kérelmét.

Javaslatokat tettem a Frontex számára arra vonatkozóan, hogy miként lehetne javítani tevékenysége elszámoltathatóságán, valamint levélben fordultam az EIB-hez azzal a javaslattal, hogy tegyen közzé több információt az általa finanszírozott projektek környezeti hatásairól.

Annak általános megfigyelése keretében, hogy az intézmények hogyan közelítik meg a fontos kérdéseket, levelet írtam a Bizottságnak és az európai adatvédelmi biztosnak, hogy érdeklődjem afelől, hogyan működnek majd a gyakorlatban a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok – ez a kérdés az ombudsmanok európai hálózatát is foglalkoztatja, amellyel együtt a Hivatal az év során rendszeresen tartott szemináriumokat. Arról is kértem részleteket, hogy a Bizottság hogyan biztosítja az emberi jogok tiszteletben tartását az általa tárgyalt nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban.

Mivel idén lesz az EU „átláthatósági törvényének” (a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet) 20. évfordulója, nyilvános konferenciát hívtam össze arról, hogy szükség van-e a törvény korszerűsítésére. Az olyan visszatérő problémák, mint a hozzáférési kérelmek intézményi kezelésének késedelme, vagy a hozzáférés megtagadásának indoklásával való elégedetlenség, valamint az elmúlt húsz év jelentős technológiai változásai azt jelentik, hogy itt az ideje megvizsgálni, hogy a szabályok megfelelnek-e a köz érdekeinek ezen a területen.

Örömömre szolgált, hogy immár harmadik alkalommal adhattam át a „Gondos ügyintézés” díjat, amelyet az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága és az Európai Külügyi Szolgálat munkatársai kaptak a világjárvány miatt külföldön rekedt emberek hazatelepítése érdekében tett erőfeszítéseikért. A díj ismét emlékeztetőül szolgált az uniós közigazgatás által végzett kiváló munkára. Remélem, ez másokat is ösztönözni fog a jövőbeni projektek benyújtására.

A jelen éves jelentés az európai ombudsman új logóját viseli, amely a korszerű nyilvános arculatot és az uniós közigazgatásban betöltött szerepünk ismertségét hivatott erősíteni. Az uniós zászló jelenléte egyértelművé teszi, hogy részét képezzük az uniós intézmények és szervek összességének, míg a logó három eleme küldetésünk alapvető céljait képviseli: az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a bizalmat.

Végezetül köszönettel tartozom az Európai Parlamentnek, hogy elsöprő többséggel jóváhagyta az új alapokmányt, amely fenntartja a Hivatal hatáskörét, megerősíti az ombudsman jogalapját, és olyan biztosítékokat vezet be, amelyek még inkább garantálják a Hivatal függetlenségét.

Véleményem szerint az új alapokmány megerősíti Hivatalunk tevékenységét az uniós intézmények vezető szerepének megőrzésében a hatékony közigazgatás terén.

Emily O’Reilly

1. 2021 áttekintése

2. A legfontosabb témák

Az ombudsman támogatja a polgárokat, vállalkozásokat és szervezeteket az uniós intézményekkel, szervekkel, hivatalokkal és ügynökségekkel fenntartott kapcsolataikban. A felmerülő problémák a döntéshozatallal kapcsolatos átláthatóság hiányától az iratokhoz való hozzáférés megtagadásán keresztül az alapvető jogok megsértéséig, illetve szerződéses problémákig terjedhetnek. Az egyes fejezetek áttekintést nyújtanak az egy bizonyos területhez kapcsolódó főbb ügyekről.

2.1. „Forgóajtó jelenség”

2021-ben az ombudsman hivatala továbbra is arra összpontosított, hogy az uniós közigazgatás hogyan kezeli az úgynevezett „forgóajtókat” – amikor uniós tisztviselők a magánszektorban vállalnak állást, vagy magánszektorbeli alkalmazottak lépnek be a közszolgálatba. Az ombudsman általános célja, hogy egyensúlyt teremtsen a munkához való jog és az olyan uniós közigazgatáshoz fűződő közérdek között, amely a legmagasabb szintű integritási és elszámoltathatósági normák szerint működik.

Ennek részeként az ombudsman széles körű stratégiai vizsgálatot indított arról, hogy a Bizottság hogyan kezeli a forgóajtós helyzeteket. Az ombudsman vizsgálati csoportja a Bizottság által – 2019-ben, 2020-ban és 2021-ben – a felső- és középszintű vezetők által benyújtott, új munkaviszony vagy fizetés nélküli szabadság jóváhagyására irányuló kérelmekre vonatkozó határozatokkal kapcsolatos aktákat vizsgálta meg. Az akták összesen 14 főigazgatóságra, valamint a biztosok valamennyi kabinetjére, a Bizottság Jogi Szolgálatára, a Főtitkárságra, a Bizottság házon belüli agytrösztjére és a Szabályozási Ellenőrző Testületre vonatkoztak.

A Bizottság döntéseinek elemzése után az ombudsman további pontosításokat kért a Bizottságtól, többek között arról, hogy milyen gyakran tagadta meg a személyzeti szabályzat 16. cikkében előírtak szerint, hogy a személyzet egy tagja betölthessen egy kívánt állást, és hogy hogyan küzd annak a kockázatnak a leküzdésére, hogy a korábbi alkalmazottak tanácsot adjanak új kollégáiknak korábbi feladataikkal kapcsolatos kérdésekben. A vizsgálat 2022-ben folytatódott.

Az ombudsman a „forgóajtókkal” kapcsolatos panaszalapú vizsgálatokat is indított. Az egyik az Európai Beruházási Bank (EIB) egyik spanyol alelnökének egy spanyol közműszolgáltató vállalathoz intézett lépését érintette, amely a banktól kapott hitelt. A panaszosok – két európai parlamenti képviselő – aggodalmukat fejezték ki az összeférhetetlenségi kockázatokkal, valamint az EIB által ezen kockázatok mérséklésére javasolt intézkedésekkel kapcsolatban. Az ombudsman megvizsgálta az EIB-nek a lépés jóváhagyásáról szóló döntésével kapcsolatos dokumentumokat, és számos kérdésre kért választ az EIB-től.

Egy másik forgóajtó-vizsgálat az Európai Védelmi Ügynökséget (EDA) érintette, amely jóváhagyta, hogy korábbi vezérigazgatója stratégiai tanácsadó legyen az Airbusnál, az európai védelmi ipar egyik legnagyobb szereplőjénél. A hivatalból indított vizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy az EDA-nak összeférhetetlenségi okokból meg kellett volna tiltania a lépést. Az ombudsman azt javasolta, hogy az EDA a jövőben tiltsa meg vezető beosztású munkatársainak, hogy olyan pozíciót töltsenek be, ahol egyértelmű összeférhetetlenség áll fenn. Meg kell határozni továbbá az ilyen mozgások megtiltásának kritériumait, és a vezetői állásokra pályázókat tájékoztatni kell ezekről a kritériumokról. Az EDA beleegyezett, hogy végrehajtja a személyzet bizonyos pozíciók betöltésének esetleges megtiltására vonatkozó ajánlásokat, és iránymutatást ad a személyzetnek arra vonatkozóan, hogy miként alkalmazna egy ilyen intézkedést.

2.2. Dokumentumokhoz való hozzáférés

Az uniós polgárok széles körű hozzáférési jogokkal rendelkeznek az uniós intézmények dokumentumaihoz. Az ombudsman jogorvoslati mechanizmusként szolgál azok számára, akik számára nehézséget okoz az említett dokumentumokhoz való hozzáférés.

2021-ben egy panaszos, aki hozzáférést kért az Európai Bizottság elnöke által egy nagy gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójának küldött szöveges üzenetekhez, rávilágított arra, hogy az uniós közigazgatás rögzíti-e a munkával kapcsolatos szöveges és azonnali üzeneteket. Az ombudsman tájékoztatást kért a Bizottságtól az ezzel kapcsolatos irányelveiről, valamint arról, hogy hogyan végezte el a panaszos által említett szöveges üzenetek felkutatását.

Egy külön akció keretében az ombudsman nyolc uniós intézményt és ügynökséget (a Bizottságot, a Tanácsot, a Parlamentet, az Európai Vegyianyag-ügynökséget, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot, az Európai Gyógyszerügynökséget, a Frontexet és az Európai Központi Bankot) kérdezett arról, hogy milyen intézkedéseket alkalmaznak a munkával kapcsolatos szöveges és azonnali üzenetek dokumentálására.

Az ombudsman hozzáférést kapott a különböző uniós intézményekkel és szervekkel kapcsolatos panaszok dokumentumaihoz.

Egy, a Bizottság által egy gyógyszeripari vállalattal a Covid19 vakcinák beszerzéséről kötött szerződés részleteihez való hozzáférésre vonatkozó vizsgálat során a Bizottság közzétette a szerződés és más gyógyszeripari vállalatokkal kötött hasonló szerződések szerkesztett változatát. Egy ombudsmani vizsgálat keretében az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (EIOPA) hozzájárult ahhoz, hogy felügyelőtanácsának jövőbeni jegyzőkönyvei tartalmazni fogják a szabályozási normákkal kapcsolatos döntéseket érintő tagi szavazatokra vonatkozó információkat.

Egy másik fontos szabályozási hatáskörrel rendelkező uniós ügynökség, az Európai Bankhatóság beleegyezett abba, hogy nyilvánosságra hozza a felügyelőtanács szavazatainak részleteit két konkrét bank felügyeletét érintő, a nemzeti hatóságok által elkövetett uniós jogsértés vizsgálatával kapcsolatban.

Jelentős előrelépés történt annak vizsgálatában, hogy a Frontex hogyan dolgozza fel a nyilvánosság hozzáférési kérelmeit az online portálon keresztül. A panaszosok kérdéseket vetettek fel a Frontex szerzői jogokra vonatkozó nyilatkozatával, a dokumentumok megőrzési idejével, valamint azzal kapcsolatban, hogy a Frontex portálja hogyan működik együtt más online portálokkal. A vizsgálat 2022-ben folytatódott.

Sajnálatos módon az uniós közigazgatás nem mindig követte az ombudsman javaslatait a dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos vizsgálatok során. Az ombudsman hivatali visszásságokat talált, miután a Bizottság megtagadta a használt étolaj behozatalára vonatkozó információkhoz való hozzáférést. A Bizottság közölte, hogy bár összegyűjti a kért adatokat, nem állítja elő a panaszos által kért információkat tartalmazó dokumentumokat, így megtagadta az ombudsman által javasolt megoldás követését. Az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg azt követően is, hogy a Bizottság elutasította az előírt minőségi előírásoknak nem megfelelő 1,5 millió orvosi maszk beszerzésével kapcsolatos dokumentumok kiadását. Az ombudsman megjegyezte, hogy az ilyen információk nyilvánosságra hozatala fontos közérdek.

2018-ban az ombudsman gyorsított eljárást indított a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos panaszok gyors kezelése érdekében. Ez az eljárás 2021-ben került felülvizsgálatra, és kiváló eredményeket mutatott, többek között:

• Az eljárási idő jelentős csökkenése.
• A dokumentumokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos panaszok számának növekedése.
• Az érdekelt felek általános elégedettsége a gyorsított eljárással kapcsolatban.

2.3. Etikai kérdések

Számos ombudsmani vizsgálat arra irányul, hogy az uniós intézmények biztosítsák a meglévő szabályok végrehajtását annak érdekében, hogy az uniós közigazgatásban magas szintű etikai normák érvényesülhessenek.

Egy európai parlamenti képviselő panaszát követően az ombudsman megvizsgálta a javasolt uniós Tőkepiaci unióval (CMU) foglalkozó magas szintű fórum létrehozását. A Bizottság a CMU cselekvési tervében figyelembe vette az iparági felsővezetőket, nemzetközi szakértőket és tudósokat tömörítő fórum ajánlásait. A Bizottság saját értékelése során a független ügyintézésre kinevezett pályázók közül öt esetében állapította meg, hogy olyan érdekek fűződnek hozzájuk, amelyek veszélyeztetik, vagy veszélyeztethetik a független és közérdekű tevékenységre való alkalmasságukat. Ezután azonban nem tartotta be saját szabályait ezen összeférhetetlenségek kezelésére vonatkozóan. Az ombudsman hivatali visszásságot állapított meg, és javasolta, hogy a szakértői csoport által készített jelentésekben a szakértői csoport tagjainak típusai is meghatározásra kerüljenek.

Két civil társadalmi szervezet panaszt nyújtott be a Bizottság elnökének és egyik alelnökének egy horvát politikai párt választási kampányát támogató videoklipben való részvételével kapcsolatban. A panaszosok kérdésesnek tartották, hogy ez összhangban van-e a Bizottság tagjaira vonatkozó viselkedési kódexszel. Az ombudsmannak az ügy tisztázását kérő levelére válaszul a Bizottság közölte, hogy iránymutatásokat kíván kidolgozni arra vonatkozóan, hogy a biztosok hogyan vehetnek részt nemzeti választási kampányokban.

Egy Kínába tett hivatalos látogatással kapcsolatos utazási költségekre vonatkozó ombudsmani vizsgálatot követően az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2021-ben elfogadta, hogy javítja az átláthatóságot tagjainak költségei és juttatásai tekintetében azáltal, hogy proaktív módon közzéteszi ezeket az információkat a weboldalán. A kiegészítő információk tartalmazzák a költségtérítésre és juttatásokra vonatkozó szabályok részleteit, valamint a külföldön megrendezésre kerülő egyes eseményekre és a hozzájuk kapcsolódó költségekre vonatkozó információkat.

Áprilisban a Bizottság konstruktívan reagált az ombudsman javaslataira, miután vizsgálatot folytatott azzal a döntésével kapcsolatban, hogy megbízást adott a BlackRock Investment Managementnek egy tanulmány elkészítésére egy olyan területen, amely a vállalat számára pénzügyi és szabályozási szempontból érdekes. Válaszában a Bizottság jelezte, hogy fontolóra veszi további iránymutatás kiadását az összeférhetetlenségekről, hogy ezzel is támogassa közbeszerzési eljárásokkal foglalkozó munkatársait. A Bizottság szintén közölte, hogy mérlegeli a költségvetési rendelet – az uniós költségvetésből finanszírozott közbeszerzési eljárások lefolytatását szabályozó uniós jogszabály – módosítására irányuló javaslatok benyújtását, hogy az ajánlattevők számára előírja az esetleges összeférhetetlenségek nyilvánosságra hozatalát. Az ombudsman megállapításait a Parlament is támogatta, amely felkérte a Bizottságot, hogy frissítse a pénzügyi rendeletet a szakpolitikákkal kapcsolatos szerződések esetleges összeférhetetlenségének kezelése érdekében.

2.4. Alapvető jogok

Márciusban az ombudsman hivatalból indított vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hogyan tesz eleget alapvető jogi kötelezettségeinek, és hogyan biztosítja az elszámoltathatóságot megnövekedett felelősségi köreivel kapcsolatban. Ez a szélesebb körű felelősség 2019 decemberében, az új Frontex-rendelet (2019/1896) hatálybalépésével kezdődött. A vizsgálat célja, hogy tisztázza a Frontex „közös műveleteinek” elszámoltathatóságát, a menekültek „visszatoloncolását” érintő tevékenységekkel és az EU külső határainál végzett ellenőrzés során nyújtott migrációs támogatással kapcsolatos kérdéseket.

A vizsgálat a Frontex „panaszkezelési mechanizmusával” kapcsolatos külön ombudsmani vizsgálatot követi, amelyben az ombudsman felhívta a figyelmet a Frontex késedelmére a mechanizmusra és az alapjogi tisztviselőre vonatkozó új kötelezettségeinek végrehajtásában. Az ombudsman vizsgálócsoportja hiányosságokat állapított meg a panaszkezelési mechanizmusban is, amelyek megnehezíthetik a magánszemélyek számára az alapvető jogok állítólagos megsértésének bejelentését és a jogorvoslat kérelmezését. Az ombudsman számos gyakorlati javaslatot tett a panaszkezelési mechanizmus függetlenségének megerősítésére és a polgárok ösztönzésére ennek igénybevételére. Ezek között szerepelt, hogy a mechanizmusról szóló nyilvános tájékoztatásnak tartalmaznia kell, hogy az alapvető jogok állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszok benyújtása nem befolyásolhatja a menedékjogi döntéseket.

Az alapvető jogokkal kapcsolatos másik kulcsfontosságú vizsgálat arra összpontosított, hogy a Bizottság miként biztosítja, hogy a horvát hatóságok tiszteletben tartják az alapvető jogokat a határrendészeti intézkedések során. A panaszos, az Amnesty International kétségbe vonta, hogy Horvátország létrehozott-e egy „ellenőrzési mechanizmust” annak biztosítására, hogy a határigazgatási műveletek teljes mértékben megfeleljenek az alapvető jogoknak és az uniós jognak. A nyár folyamán Horvátország bejelentette, hogy létrehozta ezt a mechanizmust. Az ombudsman összefoglaló megállapításai 2022 elején kerülnek nyilvánosságra.

Az ombudsman saját kezdeményezésre vizsgálatot indított annak feltárására, hogy az Európai Bizottság hogyan ellenőrzi az Európai strukturális és beruházási alapok felhasználását a fogyatékkal élők és az idősek önálló életvitelhez való jogának előmozdítására. Az ombudsman felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon egy sor kérdésre, majd célzott konzultációt folytatott az érdekeltekkel.

Az ombudsman gyakran használ információgyűjtési kezdeményezéseket, hogy a figyelmet anélkül irányíthassa egy adott problémára, hogy hivatalos vizsgálatot indítana. Az egyik ilyen kezdeményezés során az ombudsman arra kérte a Bizottságot, hogy adjon tájékoztatást arról, hogyan biztosítja az emberi jogok tiszteletben tartását az EU által aláírt nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban. A kezdeményezés célja, hogy tanulmányozza az "emberi jogi záradékok" alkalmazását ezekben a nemzetközi kereskedelmi megállapodásokban, valamint azt, hogy a polgári jogok hogyan érvényesülnek, miután a kereskedelmi megállapodások hatályba léptek. Az információkérés több ombudsmani vizsgálat nyomán történt ezen a területen, amelyek közül a legutóbbi, 2020-ban indított vizsgálat azt tárgyalta, hogy a Bizottság az EU-Mercosur kereskedelmi megállapodás megkötése előtt nem készített aktualizált fenntarthatósági hatástanulmányt. Az ombudsman márciusban közzétett határozata szerint a Bizottságnak a kereskedelmi megállapodás megkötése előtt kellett volna elvégeznie az aktualizált értékelést. Az ombudsman kérte, hogy a jövőbeni kereskedelmi tárgyalások során az ilyen értékeléseket a végleges megállapodás előtt végezzék el.

A Bizottság áprilisi bejelentését követően, miszerint szabályokat kíván javasolni a mesterséges intelligenciára (MI) vonatkozóan, az ombudsman levélben fordult a Bizottsághoz és az európai adatvédelmi biztoshoz (EDPS), hogy további információkat kérjen a javasolt új szabályok lehetséges hatásairól. Az ombudsman vizsgálati csoportja ezután találkozott a Bizottság képviselőivel, hogy megvitathassák a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket. A felvetett kérdések között szerepelt, hogy a Bizottság igazgatása jelenleg mire használja a mesterséges intelligenciát, és hogyan biztosítható, hogy a jövőbeli szabályok figyelembe vegyék a közérdeket.

2.5. A döntéshozatal elszámoltathatósága

Az uniós döntéshozatal elszámoltathatóságával kapcsolatos korábbi munkája nyomán az ombudsman novemberben vizsgálatot indított arról, hogyan biztosítja a Bizottság a dohányipari érdekképviseletekkel való együttműködés átláthatóságát. A Bizottság felkérést kapott, hogy a dohányipari lobbistákkal 2020-ban és 2021-ben folytatott kapcsolatokkal összefüggő valamennyi dokumentumot tegye hozzáférhetővé, beleértve az ilyen kapcsolatokra vonatkozó dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés iránti kérelmeket. Az ombudsman emellett kérte a Bizottság munkatársai számára kiadott belső iránymutatások vizsgálatát is.

Az EU részese az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezményének (FCTC), amelynek értelmében köteles megakadályozni a dohányipar negatív hatását a közegészségügyi irányelvekre. Ez többek között megköveteli, hogy a Bizottság teljes mértékben és proaktívan átlátható legyen a dohányipar képviselőivel való találkozók tekintetében. A DG SANTE és a DG TAXUD kivételével azonban a Bizottság szervezeti egységei nem hozzák nyilvánosságra proaktív módon a főigazgatói szint alatti ülések részleteit.

Az ombudsman vizsgálatára reagálva, amely a Covid19 világjárványra adott válaszának átláthatóságát vizsgálta, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) intézkedéseket vezetett be a döntéshozatal elszámoltathatóságának javítása érdekében. Ezek közé tartozott a tudományos szakvélemények alakulásának nyomon követhetőségének és a tudományos értékelések alapjául szolgáló adatok megtekintésének megkönnyítése a nyilvánosság számára. Kötelezettséget vállalt továbbá arra, hogy a nemzetközi partnerekkel folytatott cseréket átláthatóbbá teszi, és javítja a nyilvánossággal folytatott kommunikációját.

Az ombudsman a Tanács világjárványra adott válaszának értékelése során megállapította, hogy a válság első hónapjaiban a távoli miniszteri ülések nem feleltek meg azoknak az átláthatósági előírásoknak, amelyek a Tanács rendes körülmények között tartott személyes üléseire vonatkoznak. Az ombudsman azonban azt is megjegyezte, hogy a Tanács által ebben az időszakban elfogadott egyes gyakorlatok javították az elszámoltathatóságot, és kérte ezek folytatását. Ezek közé tartozott az írásbeli észrevételek szélesebb körű használata a nemzeti köztisztviselők ülései előtt és után, ami növelte a Munkacsoport megbeszéléseivel kapcsolatos dokumentációt.

Ahhoz, hogy a polgárok nyomon követhessék a döntések uniós szintű meghozatalát, szükségük van egy olyan dokumentumtárra, amelyhez hozzáférést kérhetnek. Ahhoz, hogy az ilyen nyilvános dokumentum-nyilvántartások jelentőséggel bírjanak és hasznosak legyenek, naprakésznek és teljesnek kell lenniük. Az ombudsman vizsgálatát követően az Európai Unió Bűnüldözési Együttműködési Ügynöksége (Europol) hozzájárult dokumentum-nyilvántartásának javításához és frissítéséhez – többek között egy külön nyilvántartási weboldal létrehozásával – annak érdekében, hogy az a nyilvánosság számára hasznosabb eszközzé váljon.

Az ombudsman emellett a Frontex nyilvános dokumentum-nyilvántartását is áttekintette, miután egy panasz szerint ennek vezetése nem volt megfelelő. Az ombudsman számos megoldási javaslatot készített a nyilvántartás fejlesztésére, amelyek végrehajtását a Frontex vállalta.

A környezetvédelmi ügyekben hozott döntések átláthatóságával kapcsolatos aggályok 2021-ben továbbra is panaszok forrásai maradtak.

2021 áprilisában az ombudsman vizsgálatot indított a Bizottság szerepével kapcsolatban az Európai Uniót, a Nyugat-Balkán és a fekete-tengeri régió országait, valamint Norvégiát tömörítő Energiaközösség által regionális jelentőségű projektként felsorolt gázprojektek fenntarthatóságának értékelésében. A panaszos úgy vélte, hogy a projektek nem kaptak megfelelő fenntarthatósági értékelést a listára történő felvételük előtt, mivel az alkalmazott módszertan hasonló volt a korábban az uniós "közös érdekű projektek" értékelésére használt módszerhez, amelyet a Bizottság azóta elégtelennek ítélt.

Civil társadalmi szervezetek egy csoportjának panaszát követően az ombudsman vizsgálatot indított azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan folytatta le a nyilvános konzultációt a fenntartható vállalatirányítási kezdeményezésről, amelynek célja, hogy a vállalatokat a fenntarthatósági kérdések jobb kezelésére ösztönözze működésük során. A panaszosok azt állították, hogy a konzultáció eredményéről szóló jelentésben a Bizottság nem vette kellőképpen figyelembe a konzultációban részt vevő valamennyi válaszadó véleményét.

Júniusban az ombudsman előzetes eredményeket közölt az Európai Beruházási Bankkal (EBB) az általa közvetlenül és közvetve finanszírozott projektekre vonatkozó környezeti információk átláthatóságával kapcsolatban.

Az ombudsman azt javasolta, hogy az EBB nagyobb részletességgel hozza nyilvánosságra az általa finanszírozott projektek környezeti hatásait. Az ombudsman arra kérte az EBB-t, hogy tegye közzé a tényeket, valamint a projektek értékelésekor használt technikai feltételezéseket és számításokat tartalmazó forrásdokumentumokat. A jelentős környezeti hatással járó projektek esetében az ombudsman azt javasolta továbbá, hogy az EBB helyezze előtérbe a fokozott proaktív átláthatóságot, hogy a folyamatban lévő projektekről szóló felügyeleti jelentések rövid időn belül nyilvánosságra hozhatók legyenek.

Nyilvánvaló, hogy jelentős érdeklődés övezi majd az EU Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközét (RFF) – vagyis azokat a pénzeszközöket, amelyek célja az EU világjárványból történő felépülésének elősegítése és az olyan kihívások kezelése, mint például az éghajlatváltozás okozta válság. Ennek érdekében az ombudsman levélben fordult a Bizottsághoz, hogy számoljon a tagállamokkal a helyreállítási és ellenállóképességi terveikről folytatott tárgyalásai során mutatkozó nagy érdeklődéssel. Figyelembe véve az ezzel kapcsolatos dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek benyújtásának valószínűségét, az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság adjon több információt a birtokában lévő releváns dokumentumokról.

3. Átdolgozott ombudsmani alapokmány

2021 júniusában a Parlament jelentős többséggel – 692 leadott szavazatból 602-vel – elfogadta az ombudsmani hivatal frissített alapokmányát. Az új alapokmány rögzíti a Hivatal elmúlt években kialakított sikeres munkamódszereit. Az ombudsman a szerződéssel összhangban bármikor kezdeményezhet önálló vizsgálatot, ha okot talál rá. Az új alapokmány határozott támogatása a Hivatal munkájának megerősítését jelenti a polgárok panaszainak kezelésében és a vizsgálatok lefolytatásában.

Figyelembe veszi a Lisszaboni Szerződésben foglalt új jogalapot, és nem határozat, hanem a Parlament által hozott rendelet. Az alapokmány volt az első olyan jogszabály a Lisszaboni Szerződés keretén belül, amely a Parlament kezdeményezési jogán alapul. Az átdolgozott alapokmány megerősített jogi keretet biztosít a Hivatal számára, és új biztosítékokat vezet be, amelyek tovább szavatolják a Hivatal függetlenségét, beleértve a megfelelő költségvetést a Hivatal tevékenységeinek támogatására. Új, kétéves türelmi idő vonatkozik azokra a politikusokra, beleértve az európai parlamenti képviselőket is, akik az európai ombudsmani tisztségre pályáznak. Ez segíteni hivatott a Hivatal függetlenségének védelmét, ami létfontosságú a szerződésen alapuló szerepe szempontjából.

Az átdolgozott alapokmány megtartja az ombudsman erőteljes vizsgálati jogkörét, beleértve azt is, hogy az intézményeknek az ombudsman rendelkezésére kell bocsátaniuk minden olyan információt, amely a vizsgálataihoz szükséges. Adott esetben egy vizsgálat kapcsán az ombudsman akár saját kezdeményezésére, akár a Parlament kérésére meghallgatható a Parlament előtt.

A Hivatal jelenleg korszerűsíti az alapokmány végrehajtó rendelkezéseit, amelyek részletesen meghatározzák a Hivatal munkamódszereit.

4. Az 1049/2001/EK rendelet 20 éve

Az átláthatóság és a dokumentumokhoz való hozzáférés régóta prioritás az ombudsman számára, és ez teszi ki a Hivatal által lefolytatott vizsgálatok mintegy negyedét. Az ombudsman jogorvoslati mechanizmusként szolgál azok számára, akik nem kapnak hozzáférést az uniós dokumentumokhoz, ezáltal jelentős szakértelemmel felruházva a Hivatalt azzal kapcsolatban, hogy az uniós közigazgatás hogyan alkalmazza ezt az alapvető jogot a gyakorlatban.

2021 jelentette az uniós "átláthatósági törvény" (1049/2001/EK rendelet) hatálybalépésének huszadik évfordulóját, amely konkrét kifejezésre juttatta az uniós dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogát, és jelentősen növelte az uniós közigazgatás elszámoltathatóságát. Ezzel párhuzamosan az ombudsman a dokumentumokhoz való hozzáférést a Hivatal kiemelt feladatává tette az év során.

Mindez egy nyilvános konferenciában teljesedett ki, amelyre november 15-én került sor Brüsszelben – Hozzáférés az uniós dokumentumokhoz: hogyan tovább? A konferencia, amely „hibrid” formában zajlott, két részből állt: az egyik magas szintű panel a dokumentumokhoz való hozzáférés szabályainak jövőjét vizsgálta, a másik pedig a dokumentumok igénylésekor szerzett tapasztalatokkal foglalkozott.

A magas szintű panelbeszélgetésen Emily O'Reilly európai ombudsman mellett részt vett Věra Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős alelnöke, Heidi Hautala, az Európai Parlament alelnöke és Reijo Kemppinen, a Tanács Főtitkárságának kommunikációs és információs főigazgatója. A konferencia előkészítése érdekében az ombudsman ad hoc felmérést végzett egyes érdekeltek körében az uniós dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmekkel kapcsolatos tapasztalataikról.

Korábban az ombudsman kezdeményezést indított annak feltárására, hogy az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek hogyan tájékoztatják a nyilvánosságot a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogáról. A kezdeményezés eredményeképpen a konferencia napján (november 15-én) megjelent egy útmutató az uniós intézmények számára arról, hogy milyen irányelvekkel és gyakorlatokkal kell rendelkezniük a nyilvánosság hozzáférési jogának érvényesítése érdekében.

A konferencia során és a panaszok nyomán felmerült egyik kulcsfontosságú kérdés az, hogy az uniós közigazgatás hogyan kezeli a szöveges és azonnali üzeneteket, valamint más új technológiákat az átláthatósági kötelezettségekkel összefüggésben. Júliusban az ombudsman stratégiai kezdeményezést indított arra vonatkozóan, hogy az adminisztráció hogyan rögzíti a személyzet tagjai által szakmai minőségükben küldött/fogadott szöveges és azonnali üzeneteket. A kezdeményezés célja, hogy feltérképezze az ilyen üzenetek nyilvántartására vonatkozó jelenlegi szabályokat és gyakorlatokat, és ezáltal meghatározásra kerülhessenek az uniós közigazgatáson belüli bevált gyakorlatok.

5. „Gondos ügyintézés” díj

A 2021. évi Gondos ügyintézésért járó ombudsmani díjjal a világjárvány miatt a világ különböző pontjain rekedt több mint félmillió uniós polgár hazatelepítésének elősegítése érdekében tett rendkívüli erőfeszítéseket díjazták.

A közös nyertes projekteket a Bizottság Polgári Védelmi és Humanitárius Segélyek Főigazgatósága (DG ECHO) és az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) munkatársai hajtották végre.

Az összesített győzteseket és a különböző kategóriák győzteseit egy júniusban tartott digitális ünnepség keretében hirdették ki, amely Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke videóbeszédével kezdődött.

A Covid19 által az uniós közigazgatás belső és külső munkájára gyakorolt hatásokról szólva O'Reilly ombudsman megjegyezte, hogy „a benyújtott projektek sok esetben megmutatták, hogy az uniós munkatársak milyen sokat tettek azért, hogy segítséget nyújtsanak a polgárok számára a világjárvány idején”.

Szeptemberben a brüsszeli Polgárok kertjében rövid ünnepség zajlott, amelyen a díjak személyesen is átadásra kerültek.

Az Emily O'Reilly által 2017-ben létrehozott, kétévente odaítélt díjjal az uniós közigazgatás olyan intézkedéseit ismerik el, amelyek látható és közvetlen pozitív hatást gyakorolnak az emberek életére Európa-szerte és azon kívül. A díjakat négy kategóriában is kiosztották.

A jelöléseket egy független tanácsadó testület értékelte, a nyerteseket pedig az ombudsman választotta ki.

6. Panaszok és vizsgálatok: hogyan segítünk a polgároknak

Az európai ombudsman segítséget nyújt az uniós közigazgatással kapcsolatos problémákkal szembesülő személyeknek, vállalkozásoknak és szervezeteknek azáltal, hogy az általuk benyújtott panaszokkal foglalkozik, egyúttal pedig az uniós intézményekkel kapcsolatos szélesebb körű rendszerszintű problémák proaktív feltárása révén igyekszik előmozdítani a helyes közigazgatási gyakorlatot.

Az ombudsman folyamatosan törekszik a belső eljárások javítására annak érdekében, hogy a Hivatal a lehető leghatékonyabban kezelje a vizsgálatokat, és a panaszosok számára a lehető legjobb tapasztalatokat biztosítsa. A 2020-ban létrehozott, korszerűsített Vizsgálati Igazgatóság további fejlesztéseket hajtott végre e célból. Ez magában foglalta a szakértelem és a bevált gyakorlatok finomítását tematikus vizsgálati csoportok révén, amely hozzájárult az ombudsmani vizsgálatok következetességének és hatékonyságának további javításához.

Míg a hibrid munkafolyamatok 2021-ben végig érvényben maradtak, az ombudsman online panaszkezelési rendszere folytonosságot jelentett a Hivatal munkájának ezen alapvető területén. A Hivatal által kezelt panaszok száma 2020-hoz képest nőtt.

További fejlesztések kerültek bevezetésre az ombudsmani vizsgálatok bemutatásának és online közzétételének módját illetően abból a célból, hogy a nyilvánosság számára könnyebbé váljon a Hivatal munkájának nyomon követése. A weboldalon található új „Legfontosabb vizsgálatok” szakasz a szélesebb nyilvánosságot érintő ombudsmani vizsgálatokra helyezi a hangsúlyt. Új szakasz foglalkozik az ombudsman dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos munkájával. A honlapon a keresési funkció is fejlesztésen esett át.

A hivatali ügykezelők sokrétű csoportja és az új weboldal is tükrözi az ombudsman azon elkötelezettségét, hogy az EU mind a 24 hivatalos nyelvén kommunikáljon azokkal, akik segítséget kérnek.

Bár az ombudsmannak nem áll mindig módjában, hogy valamennyi beérkezett panaszt kivizsgáljon, a Hivatal igyekszik segíteni azoknak, akik segítséget kérnek, például tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy milyen más jogorvoslati lehetőségek léteznek.

6.1. A panaszok típusa és forrása

6.1.1. A panaszok és stratégiai vizsgálatok áttekintése

Az ombudsman kizárólag a hatáskörébe tartozó és a szükséges „elfogadhatósági kritériumoknak” megfelelő panaszok, például olyan panaszok esetében indíthat vizsgálatot, amikor az ügyet előzőleg már megpróbálták közvetlenül az érintett intézménnyel rendezni. Az új szervezeti struktúra további javulást eredményezett abban, ahogyan az ombudsman a panaszokkal foglalkozik, csökkentve a panaszok feldolgozásának és a vizsgálatok lefolytatásának idejét.

A Hivatal munkájának témái az ombudsman megbízásából és a beérkezett panaszokból erednek, amelyek az esetek többségét teszik ki. 2021 az EU „átláthatósági törvénye” (1049/2001/EK rendelet) hatálybalépésének huszadik évfordulója volt. Ezzel párhuzamosan az ombudsman a dokumentumokhoz való hozzáférést a Hivatal feladatává tette az év során. A korábbi évekhez hasonlóan továbbra is az átláthatóság a panaszok vezető témája, és ez az ombudsman stratégiai munkájának egyik prioritása is.

A panaszokkal kapcsolatos fő tevékenysége mellett az ombudsman szélesebb körű stratégiai vizsgálatokat és kezdeményezéseket is folytat az uniós intézményekben megjelenő rendszerszintű problémák tekintetében. Az ombudsman „2024 felé” stratégiájával összhangban 2021-ben megnövekedett az ombudsman stratégiai munkája, és több vizsgálat és kezdeményezés indult a legkülönfélébb témákban.

6.1.2. Az ombudsman hatáskörén kívül eső panaszok

2021-ben az európai ombudsman több mint 1400 olyan panaszt dolgozott fel, amelyek nem tartoztak a hatáskörébe, többnyire azért, mert nem az uniós közigazgatás munkájára vonatkoztak. Az ilyen panaszok több mint 40%-a Spanyolországból, Lengyelországból és Németországból érkezett.

A polgárok többnyire az egészségügyi ellátással, az egyenlő bánásmóddal vagy diszkriminációval, a fogyasztóvédelemmel, valamint a Covid19 világjárvánnyal kapcsolatos panaszokkal fordultak az ombudsmanhoz. Ezek a felhatalmazáson kívüli panaszok elsősorban a nemzeti, regionális vagy helyi állami szerveknél, valamint a nemzeti vagy nemzetközi bíróságoknál (például az Emberi Jogok Európai Bíróságánál) felmerült problémákra vonatkoztak. Nagyszámú panasz érkezett a magánszektorral kapcsolatban is. Más, megbízatáson kívüli panaszok az uniós intézmények politikai vagy jogalkotási tevékenységét érintették.

Az ombudsman valamennyi segítséget kérő polgár részére a panasz nyelvén vagy az általuk preferált nyelven válaszolt. A válaszok tisztázták az ombudsman hatáskörét, és a lehetőségekhez mérten tanácsot adtak a panaszosoknak, hogy milyen más szervek nyújthatnak segítséget. A panaszos beleegyezésével az ombudsman a panaszokat az Európai Ombudsmanok Hálózata (ENO) megfelelő tagjainak is továbbította.

Az ombudsman általában azt tanácsolta azoknak a panaszosoknak, akik az EU konkrét jogszabályaival kapcsolatban fejezték ki az elégedetlenségüket, hogy forduljanak az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Az egyéb kérdéseket, többek között az uniós jog végrehajtását felvető panaszosokat az Európai Bizottsághoz, a nemzeti vagy regionális ombudsmanokhoz, illetve az olyan uniós hálózatokhoz, mint a Europe Direct és a Solvit, irányították.

6.2. Kivel szemben?

6.3. Milyen tárgyban?

6.4. Elért eredmények

6.5. Hatás és eredmények

Az európai ombudsman egyik legfőbb célja, hogy kézzelfogható javulást érjen el a panaszosok és a nyilvánosság javára az uniós közigazgatásban. Az ombudsman ezt megoldási lehetőségek, ajánlások és javaslatok tétele révén éri el. Az ombudsman stratégiai kezdeményezésekkel is előmozdíthatja a javulást, amelyek nem hivatalos vizsgálatok. Arra is ösztönözheti az intézményt, hogy rendezzen egy ügyet, még mielőtt hivatalos megoldási javaslat vagy ajánlás születne.

6.5.1. Elfogadási arány

Az elfogadási arány az ombudsman által tett összes javaslatra (megoldások, ajánlások és javaslatok) adott pozitív válaszok százalékos aránya. Mivel az ombudsman hat hónapot biztosít az intézményeknek a vizsgálatokat lezáró határozataiban tett javaslatok megvalósítására, a 2021-es elfogadási arány a 2020-ban lezárt ügyekre vonatkozik.

2020-ban az uniós intézmények az esetek 81%-ában megfelelő módon működtek együtt az ombudsmannal. Ez az arány javulást jelent az előző évhez képest (A Helyrehozzuk? jelentés számolt be arról, hogy 2020-ig az uniós intézmények hogyan reagáltak az ombudsman véleményére az előző évben lezárt ügyekben. Az ombudsman új alapokmányának 2021-es elfogadását követően ez az értékelés mostantól az éves jelentés részét képezi).

Összességében az uniós intézmények az ombudsman 36, igazgatási gyakorlatuk javítására vagy fejlesztésére irányuló javaslatából 29-re pozitívan reagáltak. Abból a 12 intézményből, amelyek felé az ombudsman javaslatokat tett, 10 teljes mértékben eleget tett minden megoldásnak, javaslatnak és ajánlásnak. A fennmaradó két intézmény közül a Bizottság az ombudsman 22 javaslatából 16-ot teljesített, míg a Tanács az ombudsman két javaslatából egyet valósított meg.

6.5.2. Szélesebb körű hatás

Az elfogadási arány a javaslatokra egy adott időpontban tett intézményi visszajelzéseket rögzíti, és nem fedi le teljes mértékben az ombudsman munkájának időbeli hatását.

Az ombudsman vizsgálatai felhívhatják a figyelmet rendszerszintű problémákra, és az ebből eredő pozitív változások nem mindig tükröződnek az éves adatokban.

Jó példa erre az ombudsman vizsgálata az EU Tanács elnökségeinek vállalati szponzorálásával kapcsolatban. Az ombudsman észrevételeire válaszul a Tanács végül elfogadta a vállalati szponzorációra vonatkozó iránymutatásokat a hat hónapos elnökséget betöltő tagállamok esetében. A vizsgálat eredményeképpen javult az átláthatóság a kérdésben, mivel az elnökséget betöltő tagállamok elkezdték feltüntetni a vállalati szponzorációt hivatalos elnökségi weboldalukon, lehetővé téve a Parlament és a média számára a helyzet nyomon követését.

Hatás érhető el a téma körüli párbeszéd ösztönzésével is. Az ombudsman munkája, a Parlamenttel és számos más szervezettel együtt, fontos „elrettentő hatással” bírhat. Az intézmények tisztában vannak azzal, hogy a közvélemény által elvárt magas színvonalat el nem érő közigazgatási intézkedések ombudsmani vizsgálatot vagy szélesebb körű nyilvános ellenőrzést eredményezhetnek.

Konkrét példa erre az Európai Bizottság tagjainak részvétele nemzeti választási kampányokban. Az ombudsmanhoz két panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság elnöke és egyik alelnöke részt vett egy horvát politikai párt kampányvideójában. Bár az ombudsman nem talált okot vizsgálat indítására, arra kérte a Bizottságot, hogy tisztázza, hogyan alkalmazandó a Viselkedési kódex a választási kampányokkal összefüggésben. Válaszul a Bizottság bejelentette, hogy új iránymutatásokat dolgoz ki arra vonatkozóan, hogy a biztosok milyen módon vehetnek részt nemzeti választásokon.

7. Kommunikáció és együttműködés

7.1. Kommunikáció

A Hivatal folytatta erőfeszítéseit az európai ombudsman munkájának minél szélesebb körben történő népszerűsítésére. Célzott és innovatív kommunikáció segítségével hívta fel a nyilvánosság figyelmét a konkrét vizsgálatokra és az általános kérdésekre, például az átláthatóságra és az etikára, valamint az ombudsman szerepére az uniós közigazgatás magas szintű elszámoltathatósági normáinak előmozdításában.

A weboldal tovább fejlődött, és az ombudsman munkájának dinamikus tartalmi központjává vált, így a nyilvánosság számára a lehető legegyszerűbbé vált a releváns vizsgálatok, a legfrissebb hírek, valamint a legfontosabb kérdések magyarázatának megtalálása.

A weboldalon bevezetésre került egy új, „Legfontosabb vizsgálatok” című szakasz, amely a szélesebb nyilvánosságot érintő vizsgálatokra összpontosít. A vizsgálatok a legújabb frissítések alapján kerülnek felsorolásra, és rövid felvezető szöveggel ellátott esetleíró oldalakat tartalmaznak, amelyek belépési pontként szolgálnak a vizsgálatra vonatkozó információkat keresők számára. A weboldal keresési funkciói is fejlesztésen estek át, így a látogatók könnyebben megtalálják a keresett dokumentumokat.

Az ombudsman weboldalán új szakaszok kerültek bevezetésre, amelyek a Hivatal uniós dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos munkájáról, valamint az ombudsmani dokumentumokhoz való hozzáférés módjáról tájékoztatnak. A dokumentumokhoz való hozzáférésre helyezett hangsúlyt egy kommunikációs kampány, valamint egy görgethető online történet és egy rövid tájékoztató videó egészítette ki.

Az ombudsman 2020-as éves jelentése most először jelent meg online történet formájában, így könnyen áttekinthetővé váltak az ombudsmani munka főbb területei, és az, hogy a Hivatal hol fejtette ki a legnagyobb hatást.

Az ombudsman a májusi éves sajtótájékoztatón ismertette a Hivatal munkáját. A sajtótájékoztatón az ombudsman bejelentette, hogy széles körű vizsgálatot indít arról, hogyan kezeli a Bizottság a „forgóajtókat” (lásd fentebb), és ismertette a folyamatban lévő és a közelmúltban befejezett fontosabb vizsgálatokat.

A Gondos ügyintézés díj nyerteseinek bemutatása, valamint a bevált ötletek és gyakorlatok megosztásának ösztönzése érdekében a díjátadó ünnepség köré szervezett közösségi médiakampányt a nyertes projektek külön vizuális megjelenítése követte.

Az ombudsman október 8-án Strasbourgban részt vett az Európai Ifjúsági Találkozón (EYE2021), amely az Európa jövőjéről szóló konferencia konzultációs folyamatának részeként került megrendezésre. A Nini Tsiklauri író és aktivista által moderált beszélgetés során az ombudsman válaszolt a fiatalok kérdéseire a Hivatal munkájáról, valamint olyan témákról, mint az átláthatóság és a demokrácia, illetve az EU jövője.

2021-ben, az előző évhez hasonlóan, a leggyorsabban növekvő közösségi média fiók az Instagram volt (1195 új követő, ami 46%-os növekedést jelent). A LinkedIn-en a követők száma 24%-kal nőtt (+1148), míg a Twitteren, ahol az ombudsman az összes közösségi médiacsatorna közül a legnagyobb közönséggel rendelkezik, a követők száma 2021 decemberében elérte a 31300-at, ami 7%-os növekedést jelent (+2140).

Végezetül az ombudsman és munkatársai a sajtónak adott interjúkkal, nagyobb tudományos és jogi konferenciákon tartott előadásokkal, valamint látogatói csoportok számára szervezett előadásokkal folytatták ismeretterjesztő tevékenységüket.

7.2. Kapcsolat az EU intézményeivel

7.2.1. Európai Parlament

A kiváló kapcsolat Emily O'Reilly ombudsman és a Parlament között 2021-ben tovább erősödött. Az év elején az ombudsman felszólalt a Parlament plenáris ülésén, és az év folyamán munkatársaival együtt részt vett a bizottságok ülésein, hogy bemutassa az ombudsman konkrét vizsgálatokkal kapcsolatos munkáját. Az ombudsman rendszeresen találkozott a politikai spektrum képviselőivel Brüsszelben és Strasbourgban videón keresztül vagy személyesen. A világjárvány miatt az ombudsman 2020. évi éves jelentésének benyújtására az Európai Parlament elnöke részére 2021. szeptember 6-án digitálisan került sor.

7.2.2. Petíciós Bizottság

Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága az ombudsmanok európai hálózatának része, és az európai ombudsmannal fenntartott kapcsolatokért felelős parlamenti bizottság. A két szerv közötti szoros együttműködés fontos az uniós intézmények demokratikus elszámoltathatóságának növelése érdekében. Az ombudsman az egész év során szilárd támogatást kapott munkájához a Bizottságtól és annak elnökétől, Dolors Montserrat-tól, akivel rendszeresen találkozott. Az ombudsman és munkatársai részt vettek a Bizottság ülésein a közös érdeklődésre számot tartó témákban, emellett a Bizottság több állásfoglalásában is hivatkozott az ombudsman vizsgálataira, különösen az uniós közigazgatás átláthatóságával és elszámoltathatóságával kapcsolatban a Covid19 vonatkozásában.

7.2.3. Európai Bizottság

Az Európai Bizottság a legnagyobb uniós intézmény. Az EU végrehajtó szerveként végzett munkájának hatásköréből adódóan az ombudsmanhoz beérkező panaszok többsége értelemszerűen a Bizottság munkájára vonatkozik. Az európai ombudsman és a Bizottság közötti munkakapcsolat 2021-ben is kifejezetten konstruktív volt. Věra Jourová a Bizottság alelnöke novemberben felszólalt az ombudsman által szervezett, a dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló konferencián (lásd fentebb) – amellyel kapcsolatban sok panasz érkezik az ombudsmanhoz –, és bejelentette, hogy a Bizottság törekedni fog az e területre vonatkozó szabályok javítására. A két intézmény között rendszeres szolgálati szintű kapcsolattartás zajlott, ami lehetővé tette a munkatársak számára a konstruktív kapcsolatok fenntartását.

7.2.4. Egyéb intézmények, ügynökségek és szervezetek

Az uniós közigazgatás különböző szereplőivel fennálló kapcsolatok szerves részét képezik az ombudsman „2024 felé” című stratégiájának. Csak szoros együttműködéssel lehet tartós és pozitív hatást gyakorolni az uniós közigazgatásra. Az ombudsman közeli kapcsolatokat ápol számos uniós intézménnyel, szervvel és ügynökséggel. 2021-ben az európai ombudsman találkozott többek között az Európai Bíróság elnökével, az európai főügyésszel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) igazgatójával, az Európai Bankhatóság (EBH) elnökével és ügyvezető igazgatójával, valamint az Európai Számvevőszék egyik tagjával. Az ombudsman szintén kiváló kapcsolatokat tart fenn a civil társadalommal és a nemzetközi szervezetekkel. Találkozott az OECD főtitkárával, és irodája most az OECD átláthatósággal és elszámoltathatósággal foglalkozó informális hálózatának tagja. Az ombudsman munkatársai felszólaltak az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF), az Európai Jogi Akadémia (ERA) és a Meijers Bizottság, az uniós joggal foglalkozó holland kutatóhálózat által szervezett rendezvényeken.

7.2.5. ENSZ-egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UN CPRD) uniós keretrendszerének tagjaként az ombudsman védi, előmozdítja és figyelemmel kíséri az Egyezmény uniós közigazgatás általi végrehajtását. 2021-ben a keretrendszer elnöke az Európai Parlament volt. A keretrendszer szorosan követte a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, 2021-30-ig tartó uniós stratégiával kapcsolatos fejleményeket, amelyhez a keretrendszer is hozzájárult. Megkezdte továbbá a CRPD-bizottság záró észrevételei végrehajtására vonatkozó uniós felülvizsgálat előkészítését.

Az ombudsman két, a szociális ellátó intézményekkel kapcsolatos uniós források felhasználását érintő – 2019-ben, illetve 2020-ban lezárt – vizsgálatot követően hivatalból indított vizsgálatot arról, hogy a Bizottság hogyan ellenőrzi a fogyatékkal élők és az idősek önálló életvitelhez való jogának előmozdítására felhasznált uniós forrásokat. Az ombudsman jelenleg értékeli a Bizottság válaszát, miután egyeztetett a fogyatékkal élők és az idősek jogaival foglalkozó szervezetekkel is.

Mivel az Európai strukturális és beruházási alapok kezelése a Bizottság és a nemzeti hatóságok között oszlik meg, az ombudsman az Ombudsmanok Európai Hálózatának (ENO) tagjaitól kért véleményt az ügyben. Az ombudsman emellett webináriumot tartott az ENO tagjaival, hogy megvitathassák az intézményi ellátást, a pénzeszközök felhasználását és a Covid19 világjárvány tanulságait.

2021 júniusában az ombudsman lezárta a stratégiai kezdeményezést arra vonatkozóan, hogy a Bizottság a Covid19 keretében hogyan alkalmazkodik a fogyatékossággal élő munkavállalók különleges igényeihez. A Bizottság világjárványra adott válasza és a szakértők, többek között az Európai Fogyatékosságügyi Fórum és az EU Alapjogi Ügynöksége hozzájárulása alapján az ombudsman összeállított egy iránymutató listát a fogyatékossággal élő személyek szükséghelyzetben felmerülő igényeinek figyelembevételét szolgáló bevált gyakorlatokról.

Az ombudsmanhoz panasz érkezett azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság megtagadta a saját szabályai szerint megemelt gyermeknevelési támogatás megítélését egy fogyatékkal élő gyermeket nevelő alkalmazott számára. Az ombudsman vizsgálatot indított, és felkérte a Bizottságot, hogy válaszoljon a panaszra és egy sor konkrét kérdésre.

A Hivatal az év során több rendezvényen is bemutatta a fogyatékkal élő személyek jogaival kapcsolatos munkáját, többek között az Európai Fogyatékosságügyi Fórum által szervezett rendezvényen.

7.3. Az Ombudsmanok Európai Hálózata

Az európai ombudsman igyekezett megerősíteni az Ombudsmanok Európai Hálózatának (ENO) együttműködését és munkamódszereit, amely egy az európai ombudsman által koordinált informális hálózat. Az ENO 36 európai országban mintegy 100 irodából áll, és az Európai Parlament Petíciós Bizottságát is magában foglalja.

2021-ben az európai ombudsman arra törekedett, hogy szélesítse az ENO szerepkörét a kapacitásbővítésben és a bevált gyakorlatok megosztásában. Ennek érdekében az ENO-tagok irodáiban három célzott webinárium került megrendezésre szakértők számára, amelyeken az uniós közigazgatás szakértői is részt vettek. A webináriumok különböző témákra összpontosítottak: mesterséges intelligencia és e-kormányzás a közigazgatásban; a Frontex panaszkezelési mechanizmusa és a kényszer-kitoloncolások nyomon követése; valamint az intézményi ellátás, az uniós források felhasználása és a világjárvány tanulságai.

Az európai ombudsman 2021-ben is folytatta „párhuzamos munkáját” az ENO-val. Egyeztetés történt az ENO nemzeti tagjaival, akik részt vettek az európai ombudsman saját kezdeményezésű vizsgálatában az alapvető jogok állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszok kezeléséről az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) panaszkezelési mechanizmusán keresztül. Emellett konzultációra és bevonásra kerültek abba a saját kezdeményezésű vizsgálatba, amely az Európai Bizottság által a fogyatékkal élő személyek és az idősek önálló életvitelhez való jogának előmozdítására felhasznált uniós források ellenőrzését vizsgálta.

Az európai ombudsman a „megkeresési” eljáráson keresztül segítséget nyújt az ENO tagjainak abban is, hogy szakértői válaszokat kapjanak az uniós közigazgatás illetékes részlegétől a megkereséseik során felmerült uniós kérdésekre. 2021-ben a kérdések témái között szerepelt az uniós digitális Covid-tanúsítványra való jogosultság, valamint Spanyolország természet- és biodiverzitás-védelmi kötelezettségei.

Az ombudsman az év során találkozókat tartott a nemzeti és regionális ombudsmanokkal.

7.4. Európa-díj - Flensburgi Egyetem

Novemberben az ombudsman átvehette a Flensburgi Egyetem Európa-díját, amelyet az uniós közigazgatás elszámoltathatóságának és átláthatóságának javítása érdekében végzett munkája elismeréseként kapott. Köszönőbeszédében az ombudsman a jogállamiság fenntartásának fontosságáról beszélt.

„Igyekszem biztosítani, hogy az uniós intézmények a jogállamiságról, a demokratikus értékekről, az elszámoltathatóságról és az átláthatóságról szóló retorikát a polgárokkal való kapcsolattartásuk során tettekkel is alátámasszák. (A) rossz cselekedetek, még a kisebb, nem feltűnő cselekedetek is, amelyek ellentétesek az uniós közigazgatás által követendő értékekkel, kimerítik ezt az értékes, törékeny demokratikus erőforrást, és lehetővé teszik a rossz szereplők számára, hogy eljátsszák nem demokratikus játékaikat” - mondta beszédében az ombudsman.

8. Erőforrások

8.1. Költségvetés

Az ombudsman költségvetése az uniós költségvetés önálló szakasza. A szakasz három címből áll. Az 1. cím a béreket, juttatásokat és egyéb személyzeti kiadásokat tartalmazza. A 2. cím az épületekre, berendezésekre, felszerelésekre és különféle működési költségekre vonatkozik. A 3. cím az intézmény által ellátott általános feladatokból eredő kiadásokat tartalmazza. 2021-ben a költségvetésben szereplő előirányzat 12 501 836 EUR-t tett ki.

Az erőforrásokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében az ombudsman belső pénzügyi ellenőre rendszeresen ellenőrzi a belső kontrollrendszereket és a Hivatal által végrehajtott pénzügyi műveleteket. Más uniós intézményekhez hasonlóan az Európai Számvevőszék az ombudsman intézményét is ellenőrzi.

8.2. A források felhasználása

Az ombudsman minden évben egy Éves igazgatási tervet fogad el, amely meghatározza azokat a konkrét intézkedéseket, amelyeket a Hivatal az ombudsman „2024 felé” című ötéves stratégiájának célkitűzései és kiemelt céljai megvalósítása érdekében kíván megtenni. A 2021-es Éves igazgatási terv az első, amely ezen az új stratégián alapul.

Az ombudsman magasan képzett, több nyelvet beszélő munkatársakkal dolgozik. Ez biztosítja, hogy a Hivatal az Unió 24 hivatalos nyelvén tudja kezelni a panaszokat, és az Unió egész területén felhívja a figyelmet az ombudsman munkájára. A 2020-as tapasztalatokra építve a Hivatal 2021-ben is pozitívan és gyorsan reagált a Covid19 világjárvány okozta kihívásokra. Modern hibrid munkapolitikát fogadott el, hogy kihasználja az új digitális munkakörnyezet előnyeit, miközben biztosítja a kiváló hatékonyságot és a személyzet jólétét.

2021-ben az ombudsman létszámtervében 73 álláshely szerepelt, emellett átlagosan hat szerződéses alkalmazott dolgozott a Hivatalnál, továbbá 16 gyakornok szerzett munkatapasztalatot az év során.

2021 júniusában az ombudsman elvégezte a Hivatal átszervezését az Adminisztratív Igazgatóság létrehozásával. Marie-Pierre Darchy nyílt felvételi eljárást követően került kinevezésre az adminisztratív igazgatói posztra. Az új szervezet felelős az intézmény igazgatásával, emberi erőforrásával, költségvetésével, épületeivel, informatikájával és iratkezelésével kapcsolatos valamennyi kérdésért.

Kapcsolatfelvétel az európai ombudsmannal

Telefonon:

+33 (0)388179062;

E-mailben:

eo@ombudsman.europa.eu

Levelezési cím:

Médiateur européen
1 avenue du Président Robert Schuman
CS 30403
F-67001 Strasbourg Cedex

Online:

• Weboldal ombudsman.europa.eu
• Twitter twitter.com/EUombudsman
• Instagram instagram.com/euombudsman
• LinkedIn linkedin.com/company/272026
• YouTube youtube.com/user/eotubes

Hivatalaink:

Strasbourg

Látogatói cím:

Bâtiment Václav Havel (HAV)
Allée Spach
F-67000 Strasbourg

Brüsszel

Látogatói cím:

Bâtiment Froissart (FRS)
Rue Froissart 87
B-1000 Brüsszel

© Európai Unió, 2022

Eltérő megjelölés hiányában valamennyi fénykép és kép ©Európai Unió, kivéve a borítót (©golubovy / Stocklib és ©f9photos / envatoelements).
Oktatási és nem kereskedelmi céllal történő felhasználás a forrás feltüntetése mellett engedélyezett.
FrutigerNext.

HTML

ISBN 978-92-9483-282-5

ISSN 1830-6918

doi:10.2869/885335

QK-AA-22-001-HU-Q