You have a complaint against an EU institution or body?

Éves jelentés 2020

Bevezető

Emily O’Reilly, az európai ombudsman
Emily O’Reilly, az európai ombudsman.

2020 szerte a világon sokak számára tragikus év volt. Sokan veszítették el szeretteiket a Covid19-világjárványban, és sokan szenvedtek vagy szenvednek jelenleg is súlyos betegségben. A tavalyi év erőteljesen felhívta a figyelmet az olyan közigazgatások jelentőségére is, amelyek hozzáértésében és elszámoltathatóságában megbízhatunk. A világjárvány felborította az emberek életét, és hatalmas nyomás alá helyezte egészségügyi rendszereinket, társadalmainkat és gazdaságainkat. Uniós szinten gyors döntésekre volt szükség az uniós finanszírozásról, az áruk és szolgáltatások beszerzéséről a világjárvány kezelésének elősegítése érdekében, és arról, hogy mely politikákat helyezzük előtérbe.

Ugyanakkor pontosan a kihívásokkal teli időkben van szükség a megfelelő ügyintézés legmagasabb normáinak követésére annak érdekében, hogy biztosítsuk a nyilvánosságot arról, hogy a meghozott döntések helyesek, és megfelelően végrehajtásra kerülnek.

Európai ombudsmanként hivatalom szerepe ennek a folyamatnak a támogatása. Ezért áprilisban emlékeztettük az Európai Bizottságot, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos összes döntést a lehető legátláthatóbb módon kell meghozni. Ennek nyomon követésére júliusban az információgyűjtésre irányuló kérelmet nyújtottunk be az Európai Gyógyszerügynökség, az Európai Beruházási Bank és a Bizottság számára, és elvégeztünk egy-egy vizsgálatot az Európai Unió Tanácsa és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tekintetében. Célunk annak biztosítása, hogy a világjárvánnyal kapcsolatos összes döntés – legyen szó új gyógyszerek értékeléséről, vagy a támogatandó projektek kiválasztásáról – egyértelmű, hozzáférhető és indokolt legyen. Annak biztosítása érdekében, hogy az ügyintézésünk ne akadjon meg, hivatalom gyorsan áttért a digitális munkavégzésre, így közel annyi új panaszt kezeltünk, mint 2019-ben.

Az év során olyan vizsgálatok is lezajlottak, amelyek következtetései az egész uniós közigazgatás számára igen relevánsak. Az egyik esetben hivatali visszásságot állapítottunk meg annak kapcsán, ahogyan az Európai Bankhatóság (EBH) kezelte azt, hogy ügyvezető igazgatója csatlakozott egy pénzügyi ágazatban működő lobbicsoporthoz. Az EBH elfogadta és követte ajánlásunkat. Egy fenntartható finanszírozást érintő ügyben megállapítottuk, hogy a vonatkozó uniós jog nem kellőképpen világos az összeférhetetlenségek uniós finanszírozású szerződések odaítélésére vonatkozó döntésekkel összefüggésben történő megfelelő értékeléséhez.

Több fontos vizsgálatot végeztünk a környezetvédelmi kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatal átláthatóságával kapcsolatban. Ezek közül az egyik arra vonatkozott, hogy az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás megkötése előtt miért nem végeztek fenntarthatósági hatásvizsgálatot, egy másik pedig arra, hogy az Európai Beruházási Bank megfelelő környezeti információkat szolgáltat-e az általa finanszírozott projektekről.

Az ombudsmani tevékenység magában foglalja a korábbi vizsgálatok nyomon követését is, és annak biztosítását, hogy az elfogadott ajánlásokat végrehajtsák. Ezért utókövetési vizsgálatot indítottam annak áttekintésére, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) – korábbi ombudsmani vizsgálat eredményeképpen létrehozott – panasztételi mechanizmusa hogyan működik a gyakorlatban.

2020 különleges év volt az európai ombudsman számára, mivel ekkor volt a hivatal létrehozásának 25. évfordulója. Ez alkalmat teremtett arra, hogy megünnepeljük azt, amivé a hivatal vált: az átláthatóság és az etikai normák megbízható védelmezőjévé az európai közigazgatásban. Áttekintettük az elmúlt évek ügyeit is, és a pozitív változtatásokat, amelyeket az uniós intézmények és szervek munkánk eredményeképpen végrehajtottak. Számos esetben azonnali eredményeket tapasztaltunk, de emellett egy általánosabban érvényesülő pozitív hatást is megfigyeltünk az idők folyamán. Az áttekintésünk megerősítette bennünk annak tudatát, és az amiatt érzett hálát is, hogy a munkánkat mások hasonló hatású tevékenysége is kiegészíti, ideértve az Európai Parlament aktív és támogató jelenlétét, az élénk civil társadalmat, az erőteljes médiát és az uniós intézményeket, amelyek hisznek az ombudsmani munka értékében.

2021-ben várakozással tekintünk a „2024 irányában” című új stratégiánk végrehajtása elé. A stratégia rögzíti, hogy miként tervezem további pozitív változások megvalósítását az uniós közigazgatás tekintetében, hogyan kívánom elérni, hogy munkánk továbbra is releváns legyen a való élet szempontjából, valamint lehetővé tenni a polgárok számára – a figyelmük tevékenységeinkre való felhívása révén – a Szerződésekben és az Alapjogi Chartában számukra biztosított jogok további gyakorlását.

Emily O’Reilly

Emily O’Reilly

1. 2020-as körkép

2. A legfontosabb témák

Az ombudsman segíti az embereket, a vállalkozásokat és a szervezeteket az uniós intézményekkel, szervekkel és ügynökségekkel való kapcsolatuk során. A felmerülő problémák a döntéshozatallal kapcsolatos átláthatóság hiányától az iratokhoz való hozzáférés megtagadásán keresztül az alapvető jogok megsértéséig, illetve szerződéses problémákig terjedhetnek. A panaszok profilja attól függően változik, hogy a európai polgárokat az adott évben mi tölti el aggodalommal, és mi foglalkoztatja őket. Az idei éves jelentés a Covid19-cel és a környezetvédelmi döntéshozatal átláthatóságával kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó új fejezeteket tartalmaz. Az egyes fejezetek áttekintést nyújtanak az egy bizonyos területhez kapcsolódó főbb ügyekről.

2.1. A Covid19-cel kapcsolatos vizsgálatok és kezdeményezések

Infografika az EU Covid19-válságra adott válaszáról: példák az EU által hozott intézkedésekre.
Infografika az EU Covid19-válságra adott válaszáról: példák az EU által hozott intézkedésekre.

A Covid19 által teremtett, példa nélküli helyzetre válaszul számos uniós intézmény, ügynökség és szerv kényszerült célzott intézkedések elfogadására, valamint munkafolyamatainak átalakítására a vészhelyzet jelentette kihívások leküzdése érdekében. Ezek az intézkedések az EU-n belüli közegészségügyi válasz összehangolásának elősegítésétől és célzott gyógyszerek jóváhagyásától kezdve a válság társadalmi és gazdasági hatásának kezelésére irányuló gazdasági intézkedésekig terjedtek.

2020 áprilisában az ombudsman vizsgálni kezdte az uniós közigazgatás munkáját az Covid19-válság kontextusában. Emlékeztette az Európai Bizottságot és az Európai Tanácsot, hogy az átláthatósággal kapcsolatos kötelezettségeik válság idején is ugyanolyan fontosak.

2020 júliusában az ombudsman három információgyűjtésre irányuló kérelmet nyújtott be – az Európai Gyógyszerügynökség (EMA), az Európai Beruházási Bank (EBB), valamint a Bizottság számára –, és két vizsgálatot indított – az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) és az Európai Unió Tanácsa tekintetében – a hivatal azzal kapcsolatos szerepének részeként, hogy nyomon kövesse, hogy a frontvonalbeli uniós intézmények hogyan végzik munkájukat a világjárvány idején.

Az ombudsman megvizsgálta, hogy az ECDC hogyan gyűjtötte és közölte a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos adatokat. Az ECDC világjárvánnyal kapcsolatos információk kezelésében betöltött szerepével kapcsolatos dokumentumok vizsgálata mellett az ombudsmani vizsgálatot végző csapat 2020 októberében találkozót tartott az ECDC képviselőivel. Az ombudsman ekkor további információkat kért az ECDC munkájának bizonyos részeiről, többek között gyors kockázatelemzésének átláthatóságával kapcsolatban. A vizsgálat célja egyes olyan problémák feltárása, amelyek hátráltathatták az ECDC-t, miközben a világjárvány elleni küzdelmen dolgozott.

A Tanáccsal kapcsolatos vizsgálatban az ombudsman értékelte a Tanács azon határozatát, mely szerint ideiglenesen eltér a szokásos döntéshozatali eljárástól, és megvizsgálta e határozatnak az eljárás átláthatóságára gyakorolt hatását.

Az ombudsman megkérdezte a Bizottságot az általa kapott tudományos tanácsok, az érdekképviselőkkel tartott megbeszélései, és a vészhelyzeti közbeszerzéssel kapcsolatos döntések átláthatóságáról. Az EBB információkat szolgáltatott az ombudsman részére arról, hogy hogyan biztosítja az átláthatóságot és a megfelelő ügyintézést, miközben intézkedéseket fogad el a válság gazdasági következményeinek kezelésére. Az ombudsman kérdéseire válaszul az EMA kifejezte elköteleződését amellett, hogy biztosítsa függetlenségét a Covid19 ellen adott gyógyszerek értékelése és az e gyógyszerekkel kapcsolatos klinikai adatok közzététele során.

Az ombudsman emellett több vizsgálatot indított a Covid19-cel kapcsolatban beérkezett panaszok alapján, ideértve az azon bizottsági határozat ellen beérkezett panaszt, amelynek értelmében nem hosszabbítják meg a finanszírozást a Covid19-világjárvány által kedvezőtlenül érintett projektek esetében. A panaszosok – a Marie Skłodowska-Curie fellépésekben (MSCA) részt vevő kutatók – azzal érveltek, hogy a Bizottság által hozott intézkedések elégtelenek, mivel nem teszik lehetővé számukra, hogy pótlólagos finanszírozás nélkül folytathassák kutatásukat. Az előzetes megállapításait ismertető levélben az ombudsman kérte, hogy a Bizottság fontolja meg egy célzott online platform biztosítását a kutató közösség számára, ahol felvethetik, hogy milyen problémákkal találkoznak a Covid19-cel összefüggő korlátozásokból fakadóan. Az ombudsman emellett sürgette a Bizottságot, hogy folytassa arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megoldást találjon az MSCA keretében tevékenykedő összes kutató számára, akiknek a munkájára kihatott a Covid19-válság, és hogy ösztönözze a támogatásban részesült szervezeteket, hogy éljenek ezekkel a megoldásokkal. A vizsgálat 2021-ben folytatódott.

European Ombudsman

We have asked @EU_Commission how it ensures #transparency in relation to:

- Lobbying during the #COVID19 crisis
- Emergency public procurement
- Scientific advice concerning the pandemic

europa.eu/!Xk93Ry

Covid19

Megkérdeztük az Európai Bizottságot, hogy hogyan biztosítja az átláthatóságot az alábbiakkal kapcsolatban:

  • lobbitevékenység a Covid19-válság idején
  • vészhelyzeti közbeszerzés
  • a világjárvánnyal kapcsolatos tudományos tanácsok

2.2. Etikai kérdések

Az ombudsman európai parlamenti képviselők és egy civil szervezet által benyújtott panaszok nyomán vizsgálatot indított a Bizottság azon döntésével kapcsolatban, amelynek értelmében szerződést ítélt oda a BlackRock Investment Managementnek egy, a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási célkitűzéseknek az uniós banki szabályokba való beépítéséről szóló tanulmány elkészítésére. Az ombudsmani vizsgálat azt elemezte, hogy a Bizottság hogyan értékelte a társaság ajánlatát a tanulmány elkészítésére irányuló ajánlati felhívás keretében.

Az ombudsman megállapította, hogy a társaság ajánlata aggályokat vet fel, mivel a világ legnagyobb vagyonkezelőjeként pénzügyi érdekkel rendelkezik abban az ágazatban, amelyre a tanulmány vonatkozik. Továbbá, a társaság ajánlatának alacsony ára egy olyan stratégia részét is képezheti, amely azt célozza, hogy megismerjék az ágazat szabályozási környezetét, és befolyást gyakoroljanak arra. Ezért az ombudsman megállapította, hogy a Bizottságnak szigorúbban kellett volna ellenőriznie azt, hogy a társaság esetében nem áll-e fenn olyan összeférhetetlenség, amely negatívan hathat a szerződés teljesítésére való képességére. Ugyanakkor tekintettel a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok korlátaira, az ombudsman megállapította, hogy mindez nem minősül hivatali visszásságnak.

Az ombudsman azt javasolta, hogy a Bizottság frissítse a szakpolitikákhoz kapcsolódó szolgáltatási szerződéseket érintő közbeszerzési eljárásokra vonatkozó iránymutatásait, egyértelművé téve a személyzet számára, hogy mikor kell kizárni az ajánlattevőket olyan összeférhetetlenség miatt, amely hátrányosan hathat a szerződés teljesítésére. Az ombudsman emellett azt is javasolta, hogy a Bizottság vegye fontolóra a költségvetési rendelet – az uniós költségvetés által finanszírozott közbeszerzési eljárások tekintetében irányadó uniós jogszabály – összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseinek szigorítását. Az ombudsman írt az uniós jogalkotóknak, hogy felhívja a figyelmüket a határozatára, különös tekintettel a költségvetési rendeletet illetően.

European Ombudsman

Decision to award a contract to @BlackRock to study integrating sustainable finance #ESG objectives into @EU_Finance rules – @EU_Commission should have been more rigorous in verifying whether there was a #conflictofinterest

PRESS RELEASE: europa.eu/!Xk47Tx

Black Rock

A Bizottságnak szigorúbban kellett volna ellenőriznie azt, hogy fennáll-e összeférhetetlenség, amikor úgy határozott, hogy a BlackRocknak szerződést ítél oda egy, a fenntartható finanszírozást célzó környezetvédelmi, társadalmi és irányítási célkitűzések uniós pénzügyi szabályokba való beépítéséről szóló tanulmány elkészítésére.

Emily O’Reilly: „Kérdéseket kellett volna feltenni a motivációra, az árazásra és a stratégiára, valamint arra vonatkozóan, hogy valóban megfelelőek-e a társaság által az összeférhetetlenség megelőzése érdekében hozott belső intézkedések.”

2.3. Alapvető jogok

2020 novemberében az ombudsman vizsgálatot nyitott arról, hogy az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség (Frontex) hogyan kezeli az alapvető jogok állítólagos megsértésének eseteit. A vizsgálat célja annak értékelése, hogy mennyire hatékony és átlátható a Frontex „panasztételi mechanizmusa” azok számára, akik úgy érzik, hogy a Frontex határműveletei során jogaikat megsértették, és hogy milyen szerepet tölt be, és mennyire független a Frontex „alapjogi tisztviselője”.

European Ombudsman

We have opened an inquiry into @Frontex.

We will assess:
- effectiveness & transparency of their ‘Complaints Mechanism’
- role and independence of their ‘Fundamental Rights Officer’

europa.eu/!Jx49Qv

Frontex

Vizsgálatot indítottunk a Frontex működésével kapcsolatban.

A következőket fogjuk értékelni:

  • a „panasztételi mechanizmus” hatékonysága és átláthatósága,
  • az „alapjogi tisztviselőjük” szerepe és függetlensége.

A vizsgálat megindításakor az ombudsman részletes kérdéseket küldött a Frontexnek arra vonatkozóan, hogy a Frontex hogyan és mikor frissíti a mechanizmust úgy, hogy az tükrözze a kiterjesztett megbízatását; mi történik azokkal a panaszosokkal, akiket kitoloncolás fenyeget, miközben a panaszuk még feldolgozás alatt áll; milyen fellebbezési lehetőségeik vannak a panaszosoknak; hogyan követi nyomon a Frontex a nemzeti hatóságok elleni panaszokat; hogyan tehetnek panaszt az alapvető jogok állítólagos megsértésére vonatkozóan azok, akiket a Frontex műveletei érintettek, azonban nem uniós országban vannak; mi a szerepe az alapjogi tisztviselőnek ebben a folyamatban.

Az ombudsman tájékoztatta az Ombudsmanok Európai Hálózatát (ENO) is, a vizsgálatban való lehetséges részvételük céljából.

Ez a saját kezdeményezésű vizsgálat az ombudsman 2013-as ajánlásának az utókövetése, amely arra vonatkozott, hogy a Frontex hozzon létre önálló panasztételi mechanizmust, és hogy ezért a mechanizmusért az alapjogi tisztviselője legyen felelős. E mechanizmust azóta létrehozták és tovább is fejlesztették annak érdekében, hogy biztosítékokat nyújtsanak az alapvető jogok tekintetében a Frontex bővülő megbízatásával összefüggésben, és hogy fokozott elszámoltathatóságot és jogorvoslatot biztosítsanak a Frontex intézkedései által érintettek számára.

Egy alapvető jogokkal foglalkozó másik, kulcsfontosságú vizsgálat fókuszában az áll, hogy a Bizottság hogyan igyekszik biztosítani, hogy a horvát hatóságok a határigazgatási műveleteik során tiszteletben tartsák az alapvető jogokat. A panaszos, az Amnesty International, aggodalmát fejezte ki a horvát hatóságok által végzett határigazgatás miatt, és felhívta a figyelmet a migránsok „visszafordításához” és más határműveletekhez kapcsolódóan elkövetett állítólagos emberi jogi jogsértésekre. A panaszos kétségeket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy Horvátország az általa kapott uniós finanszírozás keretében vállalt kötelezettségének megfelelően valóban létrehozta-e az annak biztosítására szolgáló „nyomon követési mechanizmust”, hogy a határigazgatási műveletek teljes mértékben megfeleljenek az alapvető jogoknak és az uniós jognak.

Az ombudsman több kérdést intézett a Bizottsághoz, hogy megállapítsa, hogy milyen jellegű a nyomon követési mechanizmus, és a Bizottság hogyan győződött meg annak létrehozásáról. Amennyiben létrehozták a mechanizmust, a kérdések annak megállapítására irányulnak, hogy a Bizottság hogyan ellenőrizte a mechanizmus hatékonyságát, és általánosabban, hogyan gondoskodik arról, hogy az uniós finanszírozásban részesülő határigazgatási műveletek során biztosított legyen az alapvető jogok tiszteletben tartása.

2.4. A környezetvédelmi döntéshozatal átláthatósága

2020-ban több vizsgálat irányult arra, hogy hogyan születnek a környezettel és a fenntarthatósággal kapcsolatos döntések. Az ombudsmant egy civil szervezetekből álló csoport kereste meg, miután a Bizottság nem készített aktualizált fenntarthatósági hatásvizsgálatot az EU és a Mercosur közötti kereskedelmi megállapodás 2019 júniusában történő megkötését megelőzően. A panaszosok érvelése szerint e lépés elmulasztásával a Bizottság figyelmen kívül hagyta a fenntarthatósági hatásvizsgálatokra vonatkozó saját iránymutatásait, és megsértette az EU-szerződéseket, amelyek fenntarthatósági célokat fogalmaznak meg az uniós kereskedelemre vonatkozóan. A panaszosok azzal kapcsolatban is aggodalmukat fejezték ki, hogy az időközi hatásvizsgálatot nem tették közzé, amikor a kereskedelmi tárgyalásokról szóló nyilvános konzultációk folytak, amikor pedig közzétették a hatásvizsgálatot, az nem tartalmazta a legfrissebb információkat.

Az ombudsman számos kérdést tett fel a Bizottságnak, többek között arról, hogy hogyan kívánja hasznosítani a végleges jelentést, és hogy követték-e a fenntarthatósági hatásvizsgálatokra vonatkozó standard eljárást.

Az ombudsman megvizsgálta azt is, hogy a Bizottság hogyan biztosítja a földgázprojektek fenntarthatóságának értékelését, mielőtt azok felkerülnének a „közös érdekű projektek” (PCI-k) uniós listájára, amelyen az EU energia- és klímapolitikai célkitűzéseinek elősegítésére hivatott, határokon átnyúló energetikaiinfrastruktúra-projektek szerepelnek. A Bizottság elismerte, hogy a pályázó földgázprojektek fenntarthatósági értékelése az adathiányból és a módszertanok alkalmatlanságából adódóan elmaradt az optimálistól, és elmondta, hogy frissíteni fogja a következő, 2021-ben elkészítendő PCI-listára való bekerülésre pályázó projektek fenntarthatóságának értékeléséhez használt kritériumokat. Miközben az ombudsman sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az előző PCI-listákra úgy kerültek fel földgázprojektek, hogy a fenntarthatóságukat nem értékelték megfelelően, üdvözölte, hogy a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy a frissítés elkészül, mielőtt a következő PCI-listára vonatkozó döntést meghozzák.

European Ombudsman

We made three suggestions to @EU_Commission to improve approval process of ‘active substances’ in pesticides:

- Approve only for uses deemed safe by @EFSA_EU
- Explain decisions in clear language
- Further limit use of the ‘confirmatory data procedure’

https://europa.eu/!pg87PB

Peszticidek

Három javaslatot tettünk az Európai Bizottságnak a peszticidekben használt hatóanyagok jóváhagyására vonatkozó eljárás javítására:

  • csak az EFSA által biztonságosnak tartott célra használt hatóanyagokat hagyják jóvá
  • érthetően magyarázzák el a döntéseket
  • korlátozzák tovább a megerősítő jellegű információkkal kapcsolatos eljárás alkalmazását

Júliusban az ombudsman három vizsgálatot indított – egy környezetvédelmi csoport panaszai alapján – a környezeti információk Európai Beruházási Bank (EBB) általi közzétételével kapcsolatban. Az egyik vizsgálat azzal kapcsolatos, hogy az EBB elutasítja az azon ülések jegyzőkönyveihez való nyilvános hozzáférést, amelyeken az irányítóbizottsága megvitatta egy biomasszaprojekt finanszírozását. A másik két vizsgálat azzal kapcsolatos, hogy az EBB elegendő és kellő időben történő környezetügyi tájékoztatást nyújt-e az általa közvetlenül vagy közvetetten finanszírozott projektekről.

Novemberben az ombudsman lezárt egy vizsgálatot arról, hogy a Bizottság hogyan hagyja jóvá a peszticidekben használt „hatóanyagokat”. Közelebbről, az ombudsman megvizsgálta a Bizottság olyan hatóanyagok jóváhagyására vonatkozó gyakorlatát, amelyek vonatkozásában az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) – a tudományos biztonsági értékelésért felelős uniós ügynökség – kritikusan aggasztó kérdéseket azonosított vagy nem azonosított biztonságos használatot. Az ombudsman továbbá felülvizsgálta a Bizottság azon gyakorlatát, hogy jóváhagy olyan anyagokat, amelyek esetében a biztonságosságukat alátámasztó további adatok szükségesek (a „megerősítő jellegű információkkal kapcsolatos eljárás”). A vizsgálat keretében az ombudsman részletesen kifejtette a Bizottságnak, hogy miért találja aggályosnak az utóbbi jelenlegi gyakorlatát. Az ombudsman három ajánlással zárta le e vizsgálatot: a Bizottság csak olyan használatok vonatkozásában hagyjon jóvá anyagokat, amelyeket az EFSA biztonságosnak nyilvánított; a jóváhagyási eljárás legyen teljesen átlátható; korlátozzák tovább a megerősítő jellegű információkkal kapcsolatos eljárás alkalmazását.

Áprilisban az ombudsman megerősítette, hogy hivatali visszásságot állapított meg a Tanács esetében azzal kapcsolatosan, hogy a Tanács nem fogadta el a halászati kvótákat meghatározó éves rendeletek elfogadásával összefüggésben a döntéshozatali eljárás átláthatóságának javítására irányuló javaslatokat. Az ombudsman ugyanakkor üdvözölte, hogy a Bizottság ettől függetlenül a Tanácshoz való továbbításuk alkalmával közzéteszi a halászati lehetőségekre vonatkozó javaslatokkal kapcsolatos dokumentumokat.

2.5. A döntéshozatal elszámoltathatósága

Az ombudsman több vizsgálatot indított a döntéshozatal átláthatóságának javítása céljából, különösen a Tanácsban helyet foglaló tagállamokra vonatkozóan. Az e területen végzett fő vizsgálatának eredményeképpen ajánlásokat fogalmazott meg a jogalkotás átláthatóságának a Tanácsban való javítására vonatkozóan, melyeket az Európai Parlament és számos nemzeti parlament széles körben támogatott. Ez néhány apró, ám konkrét változáshoz vezetett 2020-ban: a Tanács beleegyezett abba, hogy proaktívan közzéteszi a jogszabálytervezetekkel kapcsolatos tárgyalásokról szóló előrehaladási jelentéseket, a Tanács Európai Parlamenttel való tárgyalására vonatkozó megbízatását és a háromoldalú egyeztetések ütemezését. Ezek a változások az ombudsman egyik kulcsfontosságú célkitűzése területén jelentenek előrelépést, amely nem más, mint annak biztosítása, hogy a polgárok tudják, hogy milyen döntéseket hoznak a nevükben a kormányok Brüsszelben. Az ombudsman továbbra is biztatja a Tanácsot, hogy folytassa a jogalkotás átláthatóságának javítására irányuló erőfeszítéseit, nevezetesen azzal, hogy rögzíti a tagállamok nevét, amikor azok kifejezik álláspontjukat a jogalkotás-tervezetekkel kapcsolatban.

Mário Centeno

This week we have launched the #Eurogroup document register, making it easier to access available documents. This step completes the list of measures to increase #transparency that were agreed in last September’s EG, and were welcomed by @EUombudsman

Ezen a héten elindítottuk az eurócsoport dokumentum-nyilvántartását, amely megkönnyíti a rendelkezésre álló dokumentumokhoz való hozzáférést. Ez a lépés lezárja azon intézkedések sorát, amelyek az átláthatóság növelését célozzák, és amelyeket az eurócsoport múlt szeptemberi ülésén fogadott el, az európai ombudsman pedig támogatott.

Az elszámoltatható döntéshozatal tekintetében jelentős következményekkel járó egyik további vizsgálat keretében a Bizottság vállalta, hogy intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy megerősítse a tagállamok által tervezett nemzeti műszaki szabályokat részletező adatbázisának átláthatóságát és hasznosságát. Az egységes piac átláthatósági irányelve értelmében a Bizottság és a tagállamok megvizsgálhatják azokat a nemzeti műszaki szabályokat, amelyeket más tagállamok be kívánnak vezetni. A Bizottság egy adatbázist működtet, amely biztosítja az intézkedések tervezetére vonatkozó információkhoz való nyilvános hozzáférést. A tagállamok azonban kérhetik, hogy az általuk javasolt intézkedések titkosak maradjanak. A Bizottság elmondta, hogy részletes magyarázattal kíván szolgálni a weboldalára vonatkozóan, és azzal kapcsolatban, hogy hogyan fogja kezelni az érdekelt felek észrevételeit. A Bizottság a tagállamok általi értesítésekre vonatkozóan is rá kíván mutatni a legjobb gyakorlatokra, és erőteljesebben fog fellépni, ha felmerül annak gyanúja, hogy egy tagállam visszaél a bizalmas értesítések jogával.

Az ombudsman márciusban lezárt egy vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a Bizottság hogyan biztosítja, hogy a számára tanácsot adó tudományos szakértők esetében ne álljon fenn összeférhetetlenség. A vizsgálat egy civil szervezet által benyújtott panaszon alapult, amely aggályait fejezte ki egy, a peszticidekről szóló jelentésben közreműködő szakértők függetlensége kapcsán.

A vizsgálat általánosabban azokra a rendszerekre összpontosított, amelyek segítségével a Bizottság ellenőrzi a tudományos tanácsadási mechanizmusban részt vevő szakértők függetlenségét. Az ombudsman megfelelőnek találta e rendszereket, azonban annak biztosítására kérte a Bizottságot, hogy a jövőben a szakértők érdekeltségi nyilatkozatában szerepeljen valamennyi pénzügyi érdekeltség, és hogy az összes ilyen nyilatkozatot tegyék közzé.

2.6. A lobbitevékenységek átláthatósága

Az ombudsman különleges figyelmet fordít az úgynevezett „forgóajtó-jelenségre”, amikor is uniós tisztviselők a magánszektorban vállalnak pozíciót, vagy amikor a magánszektorból érkezek uniós intézményekbe egyének. A forgóajtó-jelenség egyes esetekben károsan hathat magukra az intézményekre és az EU közmegítélésére.

Januárban az ombudsman vizsgálatot indított az Európai Bankhatóság (EBH) azon döntésével kapcsolatban, hogy megengedte az akkori ügyvezető igazgatójának, hogy elvállalja a bankokat és más pénzintézeteket képviselő Európai Pénzpiacokért Szövetség (AFME) vezérigazgatói tisztségét.

European Ombudsman

Our inquiry has found that @EBA_News should not have allowed its Executive Director to become CEO of a financial lobby association.

Press release: europa.eu/!rj86rV

EBH

Vizsgálatunk megállapította, hogy az Európai Bankhatóságnak nem lett volna szabad jóváhagynia, hogy ügyvezető igazgatója elvállalja egy pénzügyi lobbitevénységgel foglalkozó szövetség vezérigazgatói tisztségét.

Emily O’Reilly: „Ha ez a váltás nem indokolta annak az uniós jog által biztosított lehetőségnek a kihasználását, amely szerint megtiltható egy efféle pozícióba való átlépés, akkor ezt semmilyen váltás nem indokolná.”

Az ombudsman megállapította, hogy az EBH-nak meg kellett volna tiltania az álláshely-váltást, és hogy az összeférhetetlenség elkerülése érdekében bevezetett intézkedései nem voltak elegendőek a felmerülő kockázatok kezelésére. Megállapította továbbá, hogy amint az EBH-t értesítették a tervezett váltásról, azonnal vissza kellett volna vonnia az ügyvezető igazgató bizalmas információkhoz való hozzáférését.

Az ombudsman ajánlja, hogy az EBH a jövőben: tiltsa meg, hogy vezető beosztású munkatársai hivatali idejüket követően elvállaljanak bizonyos pozíciókat; állapítson meg kritériumokat, hogy mikor tiltja meg az ilyen álláshely-váltást; és vezessen be belső eljárásokat annak érdekében, hogy amint kiderül, hogy egy munkatárs álláshelyet vált, a bizalmas információkhoz való hozzáférését azonnal vonják vissza.

Az EBH az ombudsman ajánlásaira reagálva elmondta, hogy meg kívánja tiltani a vezető beosztású munkatársainak, hogy bizonyos pozíciókat elvállaljanak, amikor kilépnek az EBH-tól. Egyszersmind elfogadott egy eljárást, amelynek keretében értékelik a munkatársakat a munkaviszonyuk megszűnése után terhelő kötelezettségeket, valamint egy szabályzatot, amelynek értelmében azon munkatársak esetében, akikről kiderült, hogy a magánszektorban vállaltak állást, felfüggesztik a bizalmas információkhoz való hozzáférést. Az ombudsman üdvözölte az EBH által tett lépéseket, és lezárta az ügyet.

Az intézmények számára is fontos, hogy a forgóajtó-jelenséget a személyzet szintjén nyomon követhessék az uniós intézményekben, tekintettel arra, hogy a szakreferensek olyan szakpolitikai információkhoz férnek hozzá, amelyek hasznosak lehetnek a magánszektor számára. Az egyik vizsgálatban egy újságíró azért fordult az ombudsmanhoz, hogy nyilvános hozzáférést kérjen egy olyan vállalati eseménnyel kapcsolatos dokumentumokhoz, amelyen a Bizottság alkalmazottai is részt vettek. Elmondása szerint a dokumentumokra azért volt szüksége, hogy megvizsgálja, hogy a Bizottság egykori egységvezetője, aki egy multinacionális cégnél vállalt pozíciót, tiszteletben tartotta-e azt a jogszabályi kötelezettségét, amely szerint nem folytathat egykori kollégáit célzó lobbitevékenységet. Jóllehet a Bizottság hozzáférést biztosított a panaszos által kért dokumentumok egy részéhez, megtagadta az egykori egységvezető nevének kiadását. Az ombudsman megállapította, hogy a Bizottság egykori egységvezetőjének a magánszektorba való távozását követően is el kell fogadnia a szakmai tevékenysége felett gyakorolt bizonyos mértékű nyilvános ellenőrzést, és hogy ezért hivatali visszásságnak minősül az, hogy a Bizottság nem adta ki egykori tisztviselőjének nevét.

Néhány vizsgálat arra vonatkozik, hogy az ipar képviselői vagy más érdekcsoportok milyen mértékben férnek hozzá a Bizottság döntéshozóihoz, és hogy ezt a hozzáférést hogyan dokumentálják. Az egyik ilyen vizsgálat szereplője egy újságíró, aki egy biogyógyszerészeti vállalatnak a Bizottság elnökével való, 2020. márciusi találkozóján tartott előadásával kapcsolatos dokumentumokat keresett. Az ombudsman azt vizsgálja, hogy a Bizottság elmulasztotta-e, hogy kellően széles körű hozzáférést biztosítson a találkozón tartott előadáshoz, hogy beazonosítsa az érintett videokonferenciához kapcsolódó összes dokumentumot, valamint hogy beazonosítsa a 2020 áprilisában tartott más videokonferenciákhoz tartozó dokumentumokat.

Az ombudsman uniós elnökségek vállalati szponzorálására vonatkozó vizsgálata 2020 júniusában sikeresen lezárult, miután a Tanács beleegyezett abba, hogy iránymutatást készítsen a tagállamok számára. A panaszos – egy német civil szervezet – azt követően fordult az ombudsmanhoz, hogy az Unió román elnökségét (2019. első felében) egy jelentős üdítőital-vállalat szponzorálta. Az ombudsman általánosabban vizsgálta az elnökségek szponzorálásának kérdését. Ajánlásában az ombudsman megjegyezte, hogy mivel az elnökség a Tanács része, a tevékenységeit a tágabb európai nyilvánosság valószínűleg úgy érzékeli, hogy azok kötődnek a Tanácshoz és az EU egészéhez. Az ombudsman ezért megállapította, hogy az elnökségek szponzorálása hírnévkockázattal jár, amellyel a Tanácsnak foglalkoznia kell. A Tanács pozitív válasza mellett több tagállam (köztük 2020. második felében a német elnökség, valamint több jövőbeni elnökség) jelezte, hogy többé nem fogadna el szponzorálást az elnökségével összefüggésben.

2.7. Dokumentumokhoz való hozzáférés

Infografika az EU Covid19-válságra adott válaszáról: példák az EU által hozott intézkedésekre.
Folyamatábra az uniós dokumementumokhoz való nyilvános hozzáférés igénylése céljából követendő lépésekről.

Az uniós polgárok széles körű hozzáférési jookkal rendelkeznek az uniós intézmények dokumentumaihoz. Az ombudsman biztosítja a jogorvoslati mechanizmust azok számára, akik nehézségekbe ütköznek a dokumentumokhoz való hozzáférés terén.

2020-ban több ombudsmani vizsgálat azt eredményezte, hogy hozzáférést biztosítottak szélesebb körű érdeklődésre számot tartó dokumentumokhoz. Az ombudsman novemberben lezárt egy vizsgálatot, miután a Bizottság beleegyezett abba, hogy információkat tegyen közzé az Európai Bizottság egykori elnöke által a G20-ak Buenos Aires-i konferenciáján tett hivatalos látogatás alatt keletkezett egyéb költségekről, melyek összege elérte a 8 320 EUR-t. A Bizottság beleegyezett abba is, hogy a jövőben proaktívan nyilvánosságra hozza az ilyen egyéb költségek jellegére vonatkozó információkat.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) beleegyezett, hogy információkat tegyen közzé – úgymint járatinformációk, jegyárak és utazási osztály – az EGBSZ egyik küldöttségének 2019 júliusában, Shanghaiban (Kína) tett üzleti útjáról. A vizsgálat lezárásakor az ombudsman arra biztatta az EGSZB-t, hogy alakítson ki proaktív átláthatósági politikát a tagok utazási költségeire vonatkozóan.

Egy másik vizsgálat egy újságíró azon kérésével volt kapcsolatos, hogy betekinthessen az Európai Védelmi Ügynökséghez (EDA) védelmi kutatási projektek végrehajtása céljából beérkezett ajánlatok etikai, jogi és társadalmi szempontjainak értékeléseibe. Az ombudsman megállapította, hogy az EDA-nak nem lett volna szabad ilyen korlátozott megközelítést alkalmaznia az uniós finanszírozást elnyerő ajánlatok értékeléseivel kapcsolatban. Az EDA egyetértett azzal, hogy a sikeres pályázatok ne részesüljenek a vesztes pályázatokkal azonos szintű védelemben, és a panaszos számára szinte korlátlan hozzáférést biztosított a szóban forgó dokumentumokhoz.

Az ombudsman vizsgálatot folytatott amiatt, hogy az Europol (a Bűnüldözési Együttműködés Európai Uniós Ügynöksége) elutasította a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelmet célzó „közös nyomozócsoportok” létrehozása érdekében a tagállamokkal kötött különféle megállapodásokhoz való hozzáférést, valamint a migránscsempészés kérdésével foglalkozó közös összekötő munkacsoport működését szabályozó dokumentumokhoz való hozzáférést. Az ombudsman megállapította, hogy az Europol a dokumentumok többsége esetében jogosan utasította el a teljes körű hozzáférést, azonban részleges hozzáférést kellene biztosítania a „Közös összekötő munkacsoport – Migránscsempészés, Folyamatleírás-tervezet” című dokumentumhoz, amely a munkacsoport tevékenységét mutatja be. Az Europol ezt követően részleges hozzáférést biztosított a dokumentumhoz, az ombudsman által jogosnak ítélt szerkesztésekkel.

European Ombudsman

In response to our proposals to improve transparency, notably regarding public access to documents, @Europol has set out a number of steps it intends to take or has taken: europa.eu/!uB68KW

EUROPOL

Az átláthatóságnak különösen a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés tekintetében való javítását célzó javaslatainkra válaszul az Europol számos intézkedést határozott meg, amelyeket végre kíván hajtani, vagy már végre is hajtott.

Az Európai Tanáccsal kapcsolatos vizsgálat fontos kérdéseket vetett fel a szöveges és az azonnali üzenetek nyilvántartásával kapcsolatban. A panasz az Európai Tanács akkori elnöke által az állam- és kormányfőknek 2018-ban mobiltelefonon küldött üzenetekhez való nyilvános hozzáférés iránti kérelemhez kapcsolódott. A Tanács Főtitkársága elmondta, hogy nem tárol semmilyen olyan üzeneteket, amelyek a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos uniós szabályok alapján „dokumentumnak” minősülnének. A panaszosok megkérdőjelezték ezt az okfejtést. Az ombudsman nem tárt fel hivatali visszásságot, azonban megjegyezte, hogy az uniós intézményeknek el kell gondolkodniuk azon, hogy hogyan biztosítsák a megfelelő nyilvántartást, amikor lényeges információkat azonnali üzenetekben és szöveges üzenetekben is megosztanak.

Októberben az ombudsman vizsgálatot indított arra vonatkozóan, hogy a Frontex hogyan kezeli a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre irányuló kérelmeket, miután két panasz érkezett be hozzá a Frontex efféle kérelmek kezelésére szolgáló online platformjával kapcsolatos nehézségekről. Az ombudsman hivatali ügykezelői találkoztak a Frontex képviselőivel, hogy megvitassák a platform felépítését, működését, valamint azt, hogy a nyilvánosság miért nem nyújthat be másféle módokon, például e-mailben dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmet.

Az ombudsman felülvizsgálta az uniós intézmények által tárolt dokumentumokhoz való nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos panaszok kezelésének gyorsított eljárását. A felülvizsgálat igazolta, hogy e panaszok feldolgozása immár sokkal gyorsabb: 2019-ben négyszer gyorsabb volt, mint 2014-ben. Ez fontos tényező, tekintettel e panaszok gyakran nagyon időérzékeny jellegére. A felülvizsgálat ugyanakkor problémákat is feltárt az indikatív ütemtervvel és az intézmények ombudsman ajánlásainak való megfelelésével kapcsolatban. Ez segíteni fog bennünket az eljárás optimalizálásában és a potenciális panaszosokhoz való alakításában.

3. Az európai ombudsman 25 éve

Legörgethető történet
Az európai ombudsmani hivatal létrehozásának 25. évfordulójára készített különleges legörgethető online összefoglaló utolsó oldala.

Az európai ombudsman 2020-ban ünnepelte a hivatal fennállásának 25. évfordulóját. 1995-ös létrehozása óta a hivatal több mint 57 000 panasszal foglalkozott, több mint 7 300 vizsgálatot végzett, és számos területen és uniós intézménynél erősítette az etikai és elszámoltathatósági normákat.

Digitális konferencia a 25. évfordulóról
Az európai ombudsmani hivatal fennállásának 25. évfordulójáról szóló digitális konferenciát Emily O’Reilly az EP strasbourgi helyszínéről elnökölte, miközben a felszólalók közül néhányan az EP brüsszeli központjából jelentkeztek be.

Az évek során különféle újítások segítették elő, hogy az ombudsman továbbra is hatást gyakoroljon, és a polgárok relevánsnak tekintsék. Ezek közé tartozik az Ombudsmanok Európai Hálózatának létrehozása, kinevezett hivatali ügykezelők megbízása stratégiai vizsgálatok lefolytatásával és a nyilvános hozzáféréssel kapcsolatos panaszok kezelését elősegítő gyorsított eljárás bevezetése.

Az ombudsman munkájának fő területei az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés; elszámoltathatóság és nyilvános részvétel az uniós döntéshozatalban; az uniós tenderekkel és támogatásokkal kapcsolatos problémák; valamint az alapvető jogok és az eljárási jogok tiszteletben tartása.

Európai Bizottság

For 25 years, the @EUombudsman has been working to ensure that citizens’ rights are respected – as enshrined in the #EUCharter of Fundamental Rights.

This is essential for maintaining public trust in the EU.

We are committed to working together ever more closely. #EO25Years

A 25. évforduló alkalmából rendezett konferencia

Az európai ombudsman 25 éve azon dolgozik, hogy biztosítsa a polgárok jogainak tiszteletben tartását, összhangban az Európai Unió Alapjogi Chartájával.

Ez elengedhetetlen az EU iránti közbizalom fenntartása érdekében.

Elkötelezettek vagyunk az eddiginél is szorosabb együttműködés iránt.

A hivatal munkájának középpontjában az egyéni panaszok kezelése áll. Ugyanakkor az ombudsman az elmúlt években egyre többször élt a saját kezdeményezés jogával, segítve az uniós közigazgatás rendszerszintű problémáinak leküzdését.

Az ombudsmani vizsgálatok eredményeképpen javult az uniós kereskedelmi tárgyalások átláthatósága, közzéteszik a gyógyszerek EU-ban végrehajtott klinikai vizsgálatának eredményeit, panasztételi mechanizmusokat vezettek be azon menedékkérők számára, akik úgy érzik, hogy alapvető jogaikat megsértették, valamint megerősítették az uniós biztosokra vonatkozó etikai szabályokat.

Az ombudsman a megfelelő ügyintézéshez kapcsolódó általánosabb területekkel is foglalkozott, így például a jogalkotás átláthatóságának javításával és a forgóajtó-jelenségre vonatkozó szabályok megfelelő végrehajtásának biztosításával.

A hivatal különféle témákra vonatkozó iránymutatások közzétételével befolyásolta az uniós közigazgatás működését; ilyen témák például a helyes hivatali magatartás, az EU 24 hivatalos nyelvének az uniós intézmények általi használata, valamint hogy hogyan érintkezzenek az uniós köztisztviselők az érdekképviselőkkel. A 2016-ban elindított „Gondos ügyintézés” díj felhívja a figyelmet az uniós közigazgatás olyan projekjeire és fellépéseire, amelyek tényleges előnyökkel szolgálnak a nyilvánosság számára, és ösztönzi a jó ötletek megosztását az uniós közszolgálatban.

A hivatal a közösségi médiában külön weboldallal és szórólappal köszöntötte a 25. évfordulót, amely ismerteti a megalakulása óta elért főbb eredményeit. Októbertől novemberig az ombudsman 1995 óta végzett munkájának főbb pillanatait ismertető mozgó kiállítást mutattak be a strasbourgi városháza előtt, és a kiállítás megnyitóján részt vett Strasbourg polgármestere, Jeanne Barseghian is. A kiállítás ezt követően virtuális és fizikai formában utazást tett a város egyéb közterein. Egy különleges konferencia – „Az európai ombudsman 25 éve” – keretében magas szintű előadók gyűltek össze, hogy megvitassák a hivatal jövőjét. A számos megvitatott téma között az alábbiak szerepeltek: az ombudsman kötelező erejű hatáskörrel való felruházásának előnyei a dokumentumokhoz való hozzáférésre irányuló kérelmek tekintetében; az ombudsman szerepe a nemzeti ombudsmanok támogatásában, akik nyomás alatt állnak, miközben a jogállamiság fenntartásán fáradoznak.

A 25. évforduló alkalmából rendezett kiállítás
Az európai ombudsman Jeanne Barseghian (balra), Strasbourg polgármestere és Julia Dumay (jobbra), európai kapcsolatokkal és az uniós intézményekkel foglalkozó alpolgármester társaságában a strasbourgi városháza előtt, „Az európai ombudsman 25 éve” kiállítás szociális távolságtartással megtartott megnyitóján.

4. „2024 irányában”

2020-ban az ombudsman új stratégiát dolgozott ki „2024 irányában” címmel; a stratégia a jelenlegi hivatali ciklusra határoz meg célkitűzéseket és prioritásokat. Az előző hivatali időszakban készült sikeres „2019 irányában” című stratégiára épül, amelynek célja a hivatal hatásának, átláthatóságának és relevanciájának növelése volt.

A stratégia értelmében az ombudsman küldetése az uniós polgárság támogatása az uniós intézményekkel való együttműködés révén az átláthatóbb, etikusabb és hatékonyabb közigazgatás megteremtése céljából. Figyelembe veszi a hivatal működésének megváltozott körülményeit, valamint kitér arra, hogy a hivatal hogyan formálta a közvélemény megfelelő ügyintézésről alkotott elképzelését.

Felhívja a figyelmet azokra a főbb szakpolitikai kérdésekre, amelyekkel az EU-nak szembe kell néznie – mint például az éghajlatváltozás, a migrációs válság és a jogállamisággal kapcsolatos EU-n belüli problémák kezelése –, és rávilágít az uniós intézményeken belül az etikai normák fenntartásának fontosságára, hogy a polgárok bízhassanak az elkövetkező években hozott döntésekben és jogszabályokban.

A stratégia négy célkitűzést határoz meg:

  • Az EU közigazgatására gyakorolt tartós pozitív hatás – a prioritások közé tartozik az ombudsman munkájának szisztematikusabb és alaposabb nyomon követése, valamint az uniós intézményekkel folytatott együttműködés és párbeszéd fokozása.
  • Az ombudsman által végzett munka valós relevanciájának fenntartása – a prioritások közé tartozik az uniós és nemzeti szintű közigazgatás rendszerszintű tendenciáinak azonosítása és az európai demokráciára gyakorolt hatásuk értékelése.
  • A polgárok tudatosságának növelése az ombudsman munkájával kapcsolatban – a prioritások közé tartozik a részvételen alapuló megközelítés kialakítása az érdekelt felekkel és a véleményformálókkal, például a civil társadalmi szervezetekkel, a médiával, a vállalkozásokkal és más szervezetekkel.
  • A hivatal munkája eredményességének további növelése – a prioritások közé tartozik az iroda, a munkafolyamatok és a tájékoztatás rugalmas és adaptív módon történő strukturálása.

A célkitűzések elérése érdekében évente konkrét intézkedéseket tervezünk és értékelünk.

European Ombudsman

We just published our strategy ‘Towards 2024’!

Our core objectives:
- achieve lasting impact on the EU administration
- ensure real-life relevance to citizens
- increase citizens’ awareness of our work
- keep improving our efficiency

europa.eu/!Hc33bu

Stratégia

Közzétettük a „2024 irányában” elnevezésű stratégiánkat!

Főbb célkitűzéseink:

  • tartós hatás elérése az uniós igazgatás vonatkozásában,
  • munkánk valós relevanciájának biztosítása az Európai Unió polgárai felé,
  • a polgárok munkánkkal kapcsolatos tudatosságának növelése,
  • hatékonyságunk folyamatos növelése.

5. Panaszok és vizsgálatok: hogyan segítünk a polgároknak?

Az európai ombudsman azzal segíti az uniós közigazgatás tekintetében nehézségekbe ütköző polgárokat, vállalkozásokat és szervezeteket, hogy kezeli az általuk benyújtott panaszokat, de egyszersmind proaktívan vizsgál az uniós intézményekben megjelenő általánosabb rendszerszintű problémákat is.

Az ombudsman ügykezelési műveleteit 2020-ban az önálló Vizsgálati Igazgatóság létrehozása révén egyszerűsítették, azzal a céllal, hogy észszerűsítsék a panaszok hivatal általi kezelését és a vizsgálatok elvégzését. Az összes olyan alkalmazott ezen igazgatóság kötelékéhez tartozik, aki az ombudsman megbízatási körébe tartozó panaszokkal foglalkozik, ami segíti az ombudsmani vizsgálatok következetességének és hatékonyságának további javítását.

Az európai ombudsman főbb tevékenységeit tekintve a világjárvány ellenére nem volt visszaesés. Az ombudsman online panaszkezelési rendszere biztosította, hogy a hivatal zavartalanul tovább tudja segíteni a panaszosokat.

Annak érdekében, hogy a közvélemény könnyebben követhesse az ombudsmani vizsgálatokat, és fokozódjon az átláthatóság, 2020-ban javították és átalakították az ombudsman honlapján a vizsgálatokról megjelenő információkat. A változások közé tartozott, hogy minden vizsgálat tekintetében létrehoztak egy központi „ügyoldalt”, ahonnan az összes vonatkozó dokumentum elérhető. Sok ilyen ügyoldal immár a vizsgálat és a legfrissebb fejlemények rövid ismertetését is tartalmazza.

A hivatali ügykezelők sokrétű csoportja és az új honlap is tükrözi az ombudsman azon elkötelezettségét, hogy az EU mind a 24 hivatalos nyelvén kommunikáljon azokkal, akik segítséget kérnek. A honlapot 2020-ban tovább javították, hogy magas fokú elérhetőséget biztosítsanak a fogyatékkal élők számára.

Jóllehet az ombudsmannak nem áll mindig módjában, hogy az összes beérkezett panasz kapcsán vizsgálódjon, a hivatal igyekszik segíteni azoknak, akik segítséget kérnek, például tanácsot ad arra vonatkozóan, hogy milyen más jogorvoslati lehetőségek léteznek.

5.1. A panaszok típusa és forrása

5.1.1. A panaszok és stratégiai vizsgálatok áttekintése

Az ombudsman csak a hatáskörébe tartozó és a szükséges „elfogadhatósági kritériumoknak” megfelelő panaszok, például olyan panaszok esetében indíthat vizsgálatot, amikor az ügyet előzőleg már próbálták közvetlenül az érintett intézménnyel rendezni. Az ombudsman hivatala azonban minden panaszt benyújtó polgárnak próbál segítséget nyújtani. Az új hivatali struktúrának köszönhetően tovább javult a panaszkezelés, és tovább csökkent a vizsgálatok elvégzéséhez szükséges időtartam is.

A hivatal munkája során kezelt témaköröket az ombudsman hatásköre és a beérkezett panaszok határozzák meg, mivel a benyújtott panaszok alapján keletkezik az ügyek többsége. Az előző évekhez hasonlóan a legtöbb panasz az átláthatóság kérdésével volt kapcsolatos, és ez a hivatal stratégiai munkájában is tükröződik.

Tanácsadás, panaszok és vizsgálatok 2020-ban
Tanácsadás, panaszok és vizsgálatok 2020-ban

A panaszokkal kapcsolatos fő tevékenysége mellett az ombudsman szélesebb körű stratégiai vizsgálatokat és kezdeményezéseket is folytat az uniós intézményekben megjelenő rendszerszintű problémák tekintetében. Ennek keretében 2020-ban több vizsgálatot és kezdeményezést hajtott végre azzal kapcsolatban, hogy a különböző uniós intézmények és ügynökségek hogyan reagáltak a Covid19-válságra.

A stratégiai munka által lefedett témák 2020-ban
A stratégiai munka által lefedett témák 2020-ban
A 2020-ban nyilvántartásba vett panaszok és az európai ombudsman által indított vizsgálatok országok szerinti eredete
A 2020-ban nyilvántartásba vett panaszok és az európai ombudsman által indított vizsgálatok országok szerinti eredete

5.1.2. Az ombudsman hatáskörén kívül eső panaszok

2020-ban az európai ombudsman több mint 1 400 olyan panaszt dolgozott fel, amely nem tartozott a hatáskörébe, többnyire azért, mert nem az uniós közigazgatás munkájára vonatkozott. A legtöbb ilyen panasz Spanyolországból, Lengyelországból és Németországból érkezett.

A hatáskörön kívül eső panaszok elsősorban olyan problémákat érintettek, amelyekkel a panaszosok a nemzeti, regionális vagy helyi közjogi szervek, nemzeti vagy nemzetközi bíróságok (például az Emberi Jogok Európai Bírósága) és magánszektorbeli szervezetek (például légitársaságok, bankok vagy online vállalkozások és platformok) kapcsán találkoztak. A polgárok főként bírósági ügyekkel, az egészségügyi ellátással, a fogyasztóvédelemmel, a foglalkoztatással és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos problémákról tettek panaszt.

Az ombudsman különféle hatáskörön kívül eső panaszokat kapott a Covid19-válsággal kapcsolatban is, olyan kérdésekről, mint az egészségügyi ellátás, utazás, foglalkoztatás és oktatás, a nemzeti hatóságok által a világjárványra adott válaszokkal összefüggésben.

Érkeztek olyan hatáskörön kívül eső panaszok is, amelyek az uniós intézményeket érintették, azonban a politikai és jogalkotási munkára vonatkoztak.

Az ombudsman azon a nyelven válaszolt minden segítséget kérőnek, amely nyelven a panaszát benyújtotta. Válaszában az ombudsman kifejtette, hogy mi a hatásköre, és a lehetőségek függvényében tanácsot adott, hogy milyen más szervtől lehetne segítséget kérni. Ezek főként nemzeti és regionális ombudsmani intézmények voltak, valamint a Bizottság, a Parlament és más szervezetek és nemzeti intézmények. A panaszos beleegyezése esetén az ombudsman panaszokat is továbbított az Ombudsmanok Európai Hálózatának (ENO) tagjai számára.

Az ombudsman általában azt tanácsolta azoknak a panaszosoknak, akik az EU konkrét jogszabályaival kapcsolatban fejezték ki az elégedetlenségüket, hogy forduljanak az Európai Parlament Petíciós Bizottságához. Az uniós jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos kérdések esetén a panaszosok azt a tanácsot kapták, hogy forduljanak a nemzeti vagy regionális ombudsmanokhoz vagy olyan uniós hálózatokhoz, mint a SOLVIT. Alternatív megoldásként az ombudsman tájékoztatta a panaszosokat arról, hogy jogsértési panaszt nyújthatnak be a Bizottsághoz.

Panaszok száma 2016–2020 között
Panaszok száma 2016–2020 között

5.2. Kivel szemben?

Az európai ombudsman 2020-ban lefolytatott vizsgálatai a következő intézményeket érintették
Az európai ombudsman 2020-ban lefolytatott vizsgálatai a következő intézményeket érintették

5.3. Milyen tárgyban?

Az európai ombudsman 2020-ban lezárt vizsgálatainak tárgya
Az európai ombudsman 2020-ban lezárt vizsgálatainak tárgya

5.4. Elért eredmények

Az európai ombudsman intézkedései a 2020-ban kezelt új panaszok ügyében
Az európai ombudsman intézkedései a 2020-ban kezelt új panaszok ügyében
Az európai ombudsman vizsgálatai számának alakulása
Az európai ombudsman vizsgálatai számának alakulása 2020-ban
Az európai ombudsman 2020-ban lezárt vizsgálatainak eredményei
Az európai ombudsman 2020-ban lezárt vizsgálatainak eredményei
Az európai ombudsman lezárt vizsgálatainak hossza
Az európai ombudsman 2020-ban lezárt vizsgálatainak hossza

5.5. Hatás és eredmények

Az európai ombudsman egyik átfogó célja az, hogy vizsgálatai és egyéb munkája révén kézzel foghatóan javítsa a panaszosok és a lakosság helyzetét az uniós közigazgatással szemben. Ezt részben arra vonatkozó statisztikákkal lehet mérni, hogy az intézmények hogyan válaszoltak az ombudsman javaslataira. A pusztán statisztikai megközelítések azonban nem mutatják meg az ombudsman vizsgálatainak szélesebb körű hatását. Az ombudsman „Putting it right?” című éves jelentése, amely az előző évben elért hatásra tekint vissza, első alkalommal az erre az évre vonatkozó (2019) jelentésben próbálta megragadni ezt a szélesebb körű hatást.

5.5.1. Szélesebb körű hatás

Ez a hatás olyan vizsgálatokat foglal magában, amelyek esetében a pozitív kimenetel csak a vizsgálat lezárását követően vált egyértelművé. Az ombudsman néhány javaslata nagyon előremutató, jelentős erőfeszítésekkel jár, és évtizedek óta érvényben lévő eljárások és gyakorlatok reformját követelheti meg. Más esetekben a vizsgálat lezárását követően fennmaradó külső ösztönző mozzanat később változásokhoz vezethet, annak ellenére is, hogy esetleg az intézmény a vizsgálat idején negatívan reagált egy javaslatra.

Erre konkrét példaként szolgált az ombudsman által az Európai Bizottság főtitkára – a legmagasabb rangú uniós köztisztviselő – kinevezési eljárásával kapcsolatban végzett vizsgálat. Az ombudsman kérte a Bizottságot, hogy alakítson ki külön eljárást a főtitkár kinevezésére. Az ombudsmannak adott válaszában a Bizottság elutasította az ajánlását, és kezdetben elzárkózott attól, hogy változásokat vezessen be. Ugyanakkor később a Bizottság az ombudsman ajánlása szerint cselekedett, amikor 2019 vége felé külön kinevezési eljárást indított a főtitkári poszthoz, többek között álláshirdetést tett közzé, és jól meghatározott időtervet fogadott el. Az új főtitkárt 2020 januárjában egy átlátható és méltányos eljárást követve nevezték ki.

Egy másik példa a „forgóajtó-jelenség” kérdése a Bizottságban. 2018-ban az ombudsman lezárt egy vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság hogyan kezelte egy egykori bizottsági elnök hivatali idejét követő munkavállalását, és hogy milyen szerepet játszott ebben az „Etikai Bizottság”. A Bizottság elutasította az ombudsman két ajánlását és ötből négy javaslatát. Ugyanakkor 2019-ben a „forgóajtó-jelenség” Bizottság általi kezelésére vonatkozó egyik következő vizsgálat kontextusában az ombudsman 25 javaslatot tett annak érdekében, hogy szisztematikusabb és hatékonyabb megközelítést alkalmazzanak a magánszektorba távozó egykori alkalmazottak, vagy a magánszektorból a Bizottsághoz érkező személyek kezelése tekintetében. Válaszul a Bizottság vállalta a „forgóajtó-jelenségre” vonatkozó szabályok végrehajtásával kapcsolatban tett ombudsmani javaslatok közül majdnem az összesnek a végrehajtását. Például arra kéri a magánszférába távozókat, hogy több információt adjanak arról a szervezetről, ahol állást vállalnak, és szolgáljanak több részlettel az új munkájuk jellegéről.

5.5.2. Elfogadási arány

Az ombudsman éves Putting it right? (Sikerült rendbe hozni?) jelentése a 2019-re vonatozó statisztikai „elfogadási arányt” is rögzítette, ami azt mutatta, hogy az uniós intézmények az esetek 79%-ában pozitívan reagáltak az ombudsman javaslataira (megoldásaira, ajánlásaira és javaslataira). Ez az előző évhez képest javulást jelent, és pozitív képet fest az uniós intézményekről, amelyek ki kívánták javítani, amit rosszul csináltak, és általánosabban javítani kívánták közigazgatási gyakorlatukat.

Összességében az uniós intézmények az ombudsman által az közigazgatási gyakorlatuk kiigazítása vagy javítása céljából tett 118 javaslatból 93-ra pozitívan reagáltak. A 17 intézmény közül, amelyek számára az ombudsman javaslatokat fogalmazott meg, 10 teljes mértékben megfelelt az összes megoldásnak, javaslatnak és ajánlásnak.

6. Kommunikáció és együttműködés

6.1. Kommunikáció

A hivatalos uniós nyelvek használata
Az ombudsman a nyár folyamán kampányt indított, amelyben 10 ajánlást fogalmazott meg a 24 uniós hivatalos nyelv használatával kapcsolatban.

Az ombudsman digitális kommunikációja 2020 folyamán tovább fejlődött és javult, azáltal, hogy honlapját az ombudsmani munkát bemutató dinamikusabb tudásközponttá alakították. A honlapon helyet kapott egy hírszekció, ahol könnyen áttekinthető hírcikkek mutatják be a jelentős vizsgálatok fejleményeit és tárják fel az ombudsman munkájának egyéb aspektusait. Az ombudsman vizsgálatainak könnyebb követhetősége céljából immár minden vizsgálat központi „ügyoldallal” rendelkezik, melyek közül számos rövid ízelítőt tartalmaz, amely bemutatja a vizsgálatot és a legújabb fejleményeket. Szintén újdonság a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésről szóló rész.

Amellett, hogy a honlapra rendszeres tartalmakat töltenek fel, az ombudsmani hivatal egyéb interaktív online közzétételi formákat is használni kezdett annak érdekében, hogy munkáját érdekesebbé és elérhetőbbé tegye a szélesebb közönség számára.

A hivatal 25. évfordulójára az európai ombudsmanról szóló dinamikus legörgethető online összefoglaló készült. Az ombudsman a jövőben is alkalmazni kívánja ezt a formátumot.

Az ombudsman folytatta a közösségi média használatának kiterjesztését, hogy egyértelmű és figyelemfelkeltő módon nyújtson tájékoztatást arról, hogy a hivatal mit csinál és kiknek segít, és hogy naprakész információkkal és véleményekkel szolgáljon a vizsgálatok legújabb fejleményeiről. Az ombudsman különösen a Twitter-en kezdte el innovatívabban bemutatni a hivatal munkáját, többek között Twitter-témák segítségével. Az ombudsman nagyobb mértékben volt jelen a főbb platformjainkon: a Twitter-en, a LinkedIn-en és az Instagram-on. Az év főbb eseményei közé tartoztak az ombudsmani hivatal létrehozásának 25. évfordulója köré szervezett tevékenységek, amelyeket az #EO25years hashtagen lehetett követni.

Az ombudsman Covid19-válságra adott uniós válasszal kapcsolatos munkájáról a hivatal könnyen áttekinthető infografikát tett közzé egy kapcsolódó hírcikkel, áttekintést nyújtva a különböző uniós intézmények és ügynökségek szerepéről és felelősségéről. Az ombudsman emellett kampányt hajtott végre az uniós hivatalos nyelvek nyilvánossággal folytatott kommunikáció során történő használatáról szóló, az uniós közigazgatásnak címzett ombudsmani iránymutatások előmozdítása céljából.

2020-ban a leggyorsabban növekvő csatorna az Instagram volt. A közönség az év folyamán 71%-kal bővült (1 068 új követő). A LinkedIn-csatornán a követők száma 34%-kal nőtt (+1 237), a hivatal leginkább látogatott csatornáján, a Twitteren pedig 2020 decemberében a követők száma elérte a 29 200-at, amit 11%-os növekedést jelent (+2 870).

A legfőbb kommunikációs esemény az év során az éves konferencia volt, amely alkalmat adott az európai ombudsmani hivatal 25. évfordulójának megünneplésére. Mivel a konferencián több mint 240 fő vett részt, az ombudsmannak újításokat kellett bevezetnie annak érdekében, hogy az online esemény jó minőség valósuljon meg. A konferencián az Interactio platformot és az Európai Parlament által biztosított tolmácsberendezéseket használták a valós időben történő tolmácsolás biztosítása érdekében. Az ombudsman a virtuális események megtartására szolgáló Slido nevű online platformot is használta, amely lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy valós időben tegyenek fel kérdéseket, és szavazzanak. Mindennek köszönhetően a konferencia valóban interaktívvá vált, a virtuális térben való megrendezése jelentette kihívások ellenére.

Hírszekció
A hírszekció gyors hozzáférést biztosít az intézmény munkájának különböző fontos mozzanataihoz.

6.2. Kapcsolat az EU intézményeivel

6.2.1. Európai Parlament

Miután 2019 végén újraválasztották, Emily O’Reilly európai ombudsman folytatta a hivatala és az Európai Parlament, az ombudsman alapvető partnere közötti szoros kapcsolatok megerősítését. 2020-ban az ombudsman felszólalt az Európai Parlament egyik plenáris ülésén, és a Covid19 okozta nehézségek ellenére továbbra is rendszeres videotalálkozókat tartott európai parlamenti képviselőkkel a politikai spektrum valamennyi oldaláról. Az ombudsmant több különböző parlamenti bizottság ülésére is meghívták előadónak, valamint a hivatal munkája szempontjából releváns műhelytalálkozókra invitálták. A világjárvány miatt az ombudsman 2020. május 5-én e-mailben nyújtotta be az éves jelentését az Európai Parlament elnökének.

6.2.2. Petíciós Bizottság

Az ombudsman és az Európai Parlament Petíciós Bizottsága együttműködnek, hogy kezeljék az uniós polgárok uniós intézmények elszámoltathatóságával kapcsolatos aggodalmait. 2020-ban a Petíciós Bizottság és az ombudsman közötti kapcsolat tovább erősödött. Az ombudsman különböző bizottsági üléseken vett részt, az ombudsmani hivatal pedig folyamatos kapcsolatban állt a Petíciós Bizottsággal. A bizottság több állásfoglalása utalt az ombudsman munkájára, különösen a Covid19-válság idején a fogyatékossággal élők jogaival kapcsolatban. Az európai ombudsmani hivatal 25. évfordulójával összefüggésben Emily O’Reilly örömmel fogadta több európai parlamenti képviselő gratulációját és jókívánságait, különös tekintettel a Petíciós Bizottság elnökére, aki részt vett az évforduló megünneplésére szervezett konferencián is.

Dolors Montserrat
Dolors Montserrat, a Petíciós Bizottság elnöke, a 25. évforduló alkalmából megrendezett digitális konferencia magas szintű előadója.

6.2.3. Európai Bizottság

Az Európai Bizottság az EU végrehajtó szerve, és az uniós szervek közül a legnagyobb közigazgatással rendelkezik. Természetes hát, hogy az ombudsmanhoz érkező panaszok többsége a Bizottság munkáját érinti. 2020-ban a Bizottság és az ombudsman újfent kifejezetten konstruktív munkakapcsolatot ápolt, és Maroš Šefčovič alelnök tartotta a 25. évfordulót ünneplő konferencia egyik megnyitó beszédét. A szolgálatok szintjén is szoros kapcsolatokat tartottunk fenn, hogy biztosítsuk a panaszosok aggodalmainak hatékony kezelését.

Maroš Šefčovič
Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság alelnöke, megnyitó beszédet tartott a 25. évforduló alkalmából megrendezett digitális konferencián.

6.2.4. Más intézmények, ügynökségek és szervezetek

Az ombudsman számára fontos, hogy más intézményekkel, ügynökségekkel, szervekkel és hivatalokkal is gyümölcsöző kapcsolatokat ápoljon. 2020-ban az ombudsman kapcsolatban állt az Európai Beruházási Bank, az Európai Számvevőszék és az Európai Gyógyszerügynökség vezetőivel. Az uniós közigazgatás különböző részeivel ápolt kapcsolat szerves részét képezi az ombudsman „2024 irányában” stratégiájának. Az uniós közigazgatásra kizárólag szoros kapcsolatokon keresztül lehet hosszú távú, pozitív hatást gyakorolni.

6.2.5. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény

Az uniós keretrendszer tagjaként az ombudsman védi és támogatja a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményt (UNCRPD), valamint felügyeli az egyezmény uniós intézmények általi végrehajtását. Az uniós keretrendszer elnöki tisztjét 2020-ban az ombudsman töltötte be.

Az ombudsman az Európai Fogyatékosügyi Fórummal, az Európai Parlamenttel és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével közösen levelet küldött az Európai Bizottságnak, bemutatva az uniós keretrendszer véleményét arról, hogy mit tartalmazhatna egy, a 2020 utáni időszakra vonatkozó ambiciózusabb és átfogóbb európai fogyatékosságügyi stratégia. E célból 2020 júliusában az uniós keretrendszer képviselői találkoztak Helena Dallival, az egyenlőségért felelős biztossal, hogy folytassák a következő európai fogyatékosságügyi stratégiáról szóló párbeszédet. Emellett Emily O’Reilly európai ombudsman felszólalt egy műhelytalálkozón, amelyet az Európai Parlament Petíciós Bizottsága szervezett a fogyatékosságügyi stratégiáról.

2020 júniusában az ombudsman stratégiai kezdeményezést indított arról, hogy a Bizottság hogyan kezeli fogyatékossággal élő alkalmazottainak különleges igényeit a Covid19 jelentette vészhelyzetben. Az ombudsman írt a Bizottságnak, és kérdéseket tett fel olyan témákkal kapcsolatban, mint például a távmunkával és az egészségbiztosítással kapcsolatos intézkedések, valamint arra vonatkozóan, hogy milyen tanulságok vonhatóak le a Bizottságnak a szélesebb közönség fogyatékossággal élő tagjaival fenntartott kapcsolata szempontjából. Az ombudsman jelenleg értékeli a Bizottság válaszát, miután kikérte a fogyatékossággal élő személyeket képviselő szervezetek véleményét is.

Az ombudsman megvizsgált egy olyan panaszt is, amely az európai strukturális és beruházási alapok fogyatékossággal élő személyek intézményi gondozására szolgáló magyarországi és portugáliai létesítmények építésére való felhasználására vonatkozott. A panaszos úgy vélte, hogy a Bizottságnak fel kellett volna lépnie ezekkel a projektekkel kapcsolatban, mivel azok nem felelnek meg az EU azon kötelezettségének, hogy biztosítsa a fogyatékossággal élő személyek támogatását abban, hogy közösségi alapú környezetben élhessenek. A Bizottság által tett intézkedések gondos vizsgálatát követően az ombudsman lezárta a vizsgálatot, és javaslatokat tett a javításra, a továbbiakban pedig nyomon fogja követni ezt a fontos ügyet.

European Ombudsman

Today is the International Day of Persons with Disabilities #IDPD2020

The Ombudsman is committed to protecting, promoting, and monitoring the EU administration’s implementation of the @UN Convention on Rights of Persons with Disabilities #UNCRPD

europa.eu/!UQ76uR

Fogyatékossággal élők napja

Ma van a fogyatékossággal élők nemzetközi napja.

Az európai ombudsman elkötelezett amellett, hogy védje, előmozdítsa és nyomon kövesse a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós közigazgatás általi végrehajtását.

Emily O’Reilly: „Egy demokrácia egészségét azzal mérhetjük, hogy milyen mértékben biztosítja még a legkiszolgáltatottabb tagjai számára is a lehető legnagyobb mértékű részvételt az adott demokrácia életének minden részében.”

Ugyanezen a területen a Bizottság pozitív választ adott az ombudsman arra irányuló vizsgálatának keretében megfogalmazott javaslataira, hogy a Bizottság hogyan reagált azokra az állítólagos emberi jogi jogsértésekre, amelyekre egy fogyatékossággal élő személyeknek otthont adó szociális gondozó intézetben derült fény. A Bizottság az ombudsman javaslatát követve kijelentette, hogy az uniós támogatásokat a lehető legnagyobb mértékben nem intézmények fenntartására, hanem az intézményi kereteken kívüli gondozás támogatására kell használni.

Az ombudsman egy olyan panasszal is foglalkozott, amely egy fogyatékossággal élő alkalmazott visszailleszkedésére irányuló eljárás késedelmét érintette. Az ombudsman lezárta az ügyet, miután a Bizottság közölte, hogy újraindította a panaszos visszailleszkedését célzó eljárást.

6.3. Az Ombudsmanok Európai Hálózata

A világjárvány következményei egyértelműen hatást gyakoroltak számos közjogi szerv és transznacionális szervezet munkamódszereire és eljárásaira. Természetesen ez történt az Ombudsmanok Európai Hálózatának (ENO) esetében is, amely egy informális hálózat, mely 36 európai ország 96 hivatalából áll, és amelynek az Európai Parlament Petíciós Bizottsága is része.

Emily O’Reilly európai ombudsman a válság korai szakaszától kezdődően közvetlen kapcsolatban volt az ENO tagjaival, hogy megállapíthassa, miként szolgálhatja a hálózat a legjobban a tagjait. Erre építve az európai ombudsman 2020. május 12-én egy, a Covid19 ombudsmanokra gyakorolt hatásaival foglalkozó webináriumot szervezett, amelynek egyben a házigazdája is volt. A webináriumon 33 tagszervezet ombudsmanjai vagy annak megfelelő tisztséget betöltő munkatársai vettek részt, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat, és előmozdítsák a válságkezelés bevált módszereit.

Az ENO rendes éves központi eseménye, az éves konferencia szintén az online térben zajlott. Október 26-án (ugyanazon a napon, amelyet az ombudsmani hivatal 25. évfordulóját ünneplő konferencia lezajlott) szerte Európából 106 résztvevő csatlakozott virtuálisan a hálózat konferenciájához. Az évforduló és az európai ombudsman jövőjéről szóló vita mellett a hálózat konferenciája megvitatta a következő hivatali időszak alatti jövőbeli együttműködést, és a jövőbeni párhuzamos vizsgálatok lehetséges témáit és módozatait. A konferencia, amelyen az egyik megnyitó beszédet Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős biztos tartotta, újabb lehetőséget biztosított a Covid19-válság, valamint az általa az ombudsmanok elkövetkező évekbeli munkájára gyakorolt hatás megvitatására.

European Ombudsman

We now start the European Network of Ombudsman annual conference, discussing the impact of COVID-19 on its members, future parallel inquiries and #ENOnetwork cooperation: europa.eu/!tj97tX #EO25Years

Ombudsmanok Európai Hálózata

Elkezdjük az Ombudsmanok Európai Hálózatának (ENO) éves konferenciáját, amelynek keretében megvitatjuk a Covid19 tagokra gyakorolt hatását, a jövőbeni párhuzamos vizsgálatokat és az ENO hálózatán belüli együttműködést. Emellett megünnepeljük az európai ombudsmani hivatal létrehozásának 25. évfordulóját.

Azok a panaszosok, akiknek az európai ombudsman 2020-ban más intézmények vagy szervek felkeresését javasolta, valamint a továbbított panaszok
Azok a panaszosok, akiknek az európai ombudsman 2020-ban más intézmények vagy szervek felkeresését javasolta, valamint a továbbított panaszok

7. Források

7.1. Költségvetés

Az ombudsman költségvetése az uniós költségvetés önálló szakasza. A szakasz három címből áll. Az 1. cím a béreket, juttatásokat és egyéb személyzeti kiadásokat tartalmazza. A 2. cím az épületekre, berendezésekre, felszerelésekre és különféle működési költségekre vonatkozik. A 3. cím az intézmény által ellátott általános feladatokból eredő kiadásokat tartalmazza. A költségvetési előirányzatok összege 2020-ban 12 348 231 EUR volt.

Az erőforrásokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében az ombudsman belső pénzügyi ellenőre rendszeresen ellenőrzi a belső kontrollrendszereket és a hivatal által végrehajtott pénzügyi műveleteket. Más uniós intézményekhez hasonlóan az Európai Számvevőszék az ombudsman intézményét is ellenőrzi.

7.2. A források felhasználása

Az ombudsman minden évben éves gazdálkodási tervet fogad el, amelyben felsorolja, hogy hivatalának milyen tényleges intézkedéseket kell megtennie az ombudsman „2019 irányában” című ötéves stratégiája célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához. A 2020-as éves gazdálkodási terv a hatodik, amely ezen a stratégián alapul. 2020 decemberében az ombudsman új stratégiát fogadott el „2024 irányában” címmel.

Az ombudsman magasan képzett, több nyelvet beszélő munkatársakkal rendelkezik. Ez biztosítja, hogy a hivatal az EU 24 hivatalos nyelvén tudja kezelni a panaszokat, és az Unió egész területén felhívja a figyelmet az ombudsman munkájára. 2020 márciusában, a Covid19-világjárványra válaszul az ombudsman hivatala hatékonyan és gyorsan átállt a digitális munkavégzésre, anélkül, hogy alapvető tevékenysége, a panaszkezelés zavart szenvedett volna. 2020-ban az ombudsman létszámterve 69 álláshelyet tartalmazott, és emellett a hivatalban átlagosan nyolc szerződéses alkalmazott dolgozott, és az év során 13 gyakornok szerzett munkatapasztalatot.

2020 szeptemberében nyílt eljárást követően vizsgálati igazgatóvá nevezték ki Rosita Hickey-t, aki 2001. óta dolgozik az ombudsmani hivatalban.

Az ombudsman hivatalának struktúrájával és a különböző részlegek feladataival kapcsolatos részletes információk az ombudsman honlapján találhatók.

Rosita Hickey
Rosita Hickey-t 2020-ban kinevezték vizsgálati igazgatóvá.

Kapcsolatfelvétel az európai ombudsmannal

Telefonon

+33 (0)3 88 17 23 13

E-mailben

eo@ombudsman.europa.eu

Az interneten
Hivatalaink
Hivatalunk
Strasbourg
Levelezési cím

Médiateur européen
1 avenue du Président Robert Schuman
CS 30403
F-67001 Strasbourg Cedex

Látogatási cím

Bâtiment Václav Havel (HAV)
Allée Spach
F-67070 Strasbourg

Brüsszel
Levelezési cím

Médiateur européen
Rue Wiertz
B-1047 Bruxelles

Látogatási cím

Montoyer-Science (MTS)
30 rue Montoyer
B-1000 Bruxelles

Minden fénykép és kép szerzői joga az © Európai Unióé, kivéve a fedőlap (© erikreis/iStock). Oktatási és nem kereskedelmi céllal történő felhasználás a forrás feltüntetése mellett engedélyezett.

Nyomtatás ISBN 978-92-9483-264-1 ISSN 1680-3809 doi:10.2869/312426 QK-AA-21-001-EN-C
HTML ISBN 978-92-9483-223-8 ISSN 1830-6918 doi:10.2869/773341 QK-AA-21-001-HU-Q
PDF ISBN 978-92-9483-245-0 ISSN 1680-3922 doi:10.2869/325371 QK-AA-21-001-EN-N