Éves jelentés 2015

Bevezető

Nagy örömmel nyújtom át Önöknek az intézmény 2015-ös éves jelentését.

Különleges év volt ez az európai ombudsman hivatala számára, hiszen fennállásának 20. évfordulóját ünnepelte. A hivatal 1995 óta 48 840 panasszal foglalkozott.

Az első pillanattól vezérelvének tekintett függetlenség és pártatlanság révén a hivatal hamar elnyerte azt a tiszteletet, ami ma is övezi. Büszke vagyok rá, hogy folytathatom ezt a hagyományt.

Ez az év más okból is különleges volt. Bebizonyosodott, hogy az ombudsman munkája idővel pozitív hatással lehet az uniós igazgatás magatartására, összhangban azzal a stratégiámmal, hogy növeljem a hivatal hatását, jelentőségét és láthatóságát.

Az uniós intézményekben előforduló problémák ügyében indított stratégiai vizsgálatokkal hivatalomnak sikerült még tovább erősítenie a már eddig is nagyarányú átláthatóságot és igazgatási normákat az uniós közintézményeknél.

Ezt 2015 folyamán számos kérdésben és több intézmény esetében is sikerült megvalósítani. Az EU–USA kereskedelmi tárgyalások tekintetében például a Bizottság nagy előrelépést tett azzal, hogy proaktívan nyilvánosságra hozott sok dokumentumot a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről (TTIP). Az átláthatóságot az új, októberben közzétett kereskedelmi stratégiájában is az alapelvek között sorolta fel.

A Bizottság a hivatalom által a „forgóajtós” ügyek megfelelő kezelésére tett ajánlásokkal összhangban elkezdte nyilvánosságra hozni azoknak a vezető tisztviselőknek a nevét és adatait, akik az intézménytől másik munkahelyre távoztak.

Az Európai Központi Bank a megkereséseim nyomán szabályozta az előadói megbízásokat és bejelentette, hogy nyilvánosságra fogja hozni az igazgatósági tagok megbeszéléseit; a Frontex pedig elfogadta az ajánlásomat, hogy biztosítsa az EU-ból kitoloncolt migránsok alapvető jogainak tiszteletben tartását.

H ivatalom gyakran nem egyedül emelt szót ezekben a kérdésekben, hanem a polgárok, a civil társadalom vagy az európai parlamenti képviselők által jelzett aggályokat is közvetítette, amikor konkrét lépéseket kért az uniós intézményektől.

Miközben ezek az eredmények rendszerjellegű nyereséget jelentenek a polgárok számára, a munkám lényege továbbra is az, hogy segítsek az embereknek, ha problémájuk támad az uniós közigazgatással. Örömmel jegyzem meg, hogy az uniós intézmények teljesítési aránya 2014-ben rekord magasságú 90%-ot ért el, azaz teljes 10 százalékponttal magasabb volt az előző évesnél.

Ugyanebben az évben indultak az Ombudsmanok Európai Hálózatára vonatkozó reformjavaslatok is, mint például a párhuzamos vizsgálatok lefolytatása nemzeti és európai szinten. A Frontex-vizsgálat során tapasztalt sikeres együttműködésünkre támaszkodó javaslatok célja az volt, hogy az egyesített szakértelmünk hasznosításával jobb eredményeket érjünk el a polgárok számára.

Az ombudsmanok jellemzően abban mérik a fejlődést, hogy mit sikerült elérniük. Most azonban úgy vélem, azt kell mondanom, hogy ez az elmúlt év erős ugródeszka lesz a jövőbeli munkához.

Köszönöm mindazoknak, akik lehetővé teszik a munkánkat.

Emily O’Reilly

1. fejezet - 2015-ös körkép

A 2015-ös év az ombudsmani intézmény számára eseménydúsan alakult, mivel az ombudsman tovább folytatta a nagyobb hatásra, láthatóságra és jelentőségre irányuló stratégiájának megvalósítását. Az alábbiakban összefoglaltuk az év fontosabb eseményeit:

Január A Bizottsághoz intézett levél arról, hogyan tegye átláthatóbbá és kiegyensúlyozottabbá a szakértői csoportjait	Február Az ombudsman lezárta a visszaélések bejelentésére vonatkozóan az uniós intézményeknél érvényben lévő szabályok ügyében, hivatalból indított vizsgálatát	Március Az ombudsman méltatta a Bizottság által a TTIP átláthatóságában elért előrehaladást
Április Az Ombudsmanok Európai Hálózatának varsói szemináriuma	Május „Brüsszel lenne az új Washington?” – Az ombudsman rendezvénye a lobbitevékenységek átláthatóságáról	Június Megkezdődött a vizsgálat a Bizottság késedelmes kifizetéseinek ügyében
Július A Bizottsághoz intézett levél az ad hoc etikai bizottságról	Augusztus A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény uniós végrehajtásának felülvizsgálata	Szeptember „A háromoldalú egyeztetések és az átlátható uniós jogalkotás” – Az ombudsman rendezvénye
Október A dohánylobbi átláthatóságára vonatkozó ajánlások	November Az európai ombudsman hivatalának huszadik évfordulója	December Az Európai Központi Bank frissítette az előadói megbízásokra vonatkozó szabályait

2. fejezet - A legfontosabb témák

Az európai ombudsman feladata, hogy segítse a polgárokat az uniós intézményeket, szerveket és hivatalokat érintő különféle kérdésekben. Ezek a szerződéses problémáktól kezdve az alapvető jogok megsértésén és a döntéshozatal átláthatatlanságán keresztül a dokumentumokhoz való hozzáférés megtagadásáig nagyon sokfélék lehetnek. Amióta 2013-ban átvette hivatalát, Emily O’Reilly egyre nagyobb mértékben törekedett arra, hogy az ombudsman panaszkezelő munkáját hivatalból indított stratégiai vizsgálatokkal egészítse ki. Ezzel azt szeretné elérni, hogy a rendszerjellegűnek látszó problémák vizsgálatával a lehető legtöbb polgár hasznára lehessen. Akár egyéni panaszból ered a vizsgálat, akár egy stratégiai vizsgálat része, a cél mindig az, hogy egy átlátható, jól működő uniós közigazgatás álljon a polgárok szolgálatában.

2.1 Átláthatóság

Az európai ombudsman figyelmébe ajánlott ügyek között továbbra is élen járt az átláthatóság állítólagos hiánya, amely a 2015-ös panaszok 22,4%-ában szerepelt. Az ilyen esetek például arról szólnak, hogy az intézmények megtagadják a dokumentumokhoz vagy információkhoz való hozzáférést.

Az ombudsman által a javasolt EU–USA transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) ügyében indított stratégiai vizsgálat az egyik ilyen példa. A Bizottság 2015. márciusban a TTIP-tárgyalások nagyobb átláthatóságára tett ombudsmani javaslatokra válaszul megígérte, hogy proaktívan nyilvánosságra fog hozni több TTIP-dokumentumot, az ombudsman pedig méltatta ezt a lépést. Az ombudsman az EU kereskedelempolitikáért felelős biztosának, Cecilia Malmströmnek is írt, hogy üdvözölje az eddigi lépéseket, egyúttal azt kérje, hogy az átláthatóság legyen kiemelt szempont a Bizottság új kereskedelmi stratégiájában. Amikor a Bizottság októberben közzétette új kereskedelmi stratégiáját, az átláthatóságot a három alapelv között említette. #1

Ezek az egymást követő lépések komoly előrehaladást jelentenek a kereskedelmi tárgyalások átláthatóságában. A Bizottság lépéseivel nem pusztán az ombudsman munkájára reagált. A civil társadalomtól kezdve az európai parlamenti képviselőkig több szereplő is aggodalmának adott hangot. A vizsgálat elindításával azonban az ombudsman közvetíteni tudta az ilyen aggályok sokaságát és a Bizottsághoz intézett konkrét javaslatokkal hozzásegítette azt egy kézzelfogható eredmény eléréséhez.

Az Európai Központi Bank (EKB) volt a másik olyan intézmény, amely 2015-ben jelentős előrehaladást tett a nagyobb átláthatóság felé. Az ombudsman májusban írásban kereste meg az EKB elnökét, Mario Draghit, hogy kérje egy incidens körülményeinek tisztázását, amelyben úgy tűnt, hogy potenciálisan bizalmas piaci információk kerültek nyilvánosságra egy zártkörű közönség előtt. Draghi elnök válaszában jelezte, hogy az ombudsman levele arra késztette az EKB-t, hogy további lépéseket mérlegeljen a kommunikációs csatornáinak nagyobb átláthatósága érdekében. Az EKB októberben új vezérelveket adott ki az előadói megbízásokra vonatkozóan, és ebben rögzítette, hogy zártkörű rendezvényeken és kétoldalú megbeszéléseken semmilyen bizalmas piaci információt nem lehet nyilvánosságra hozni. Előírt egy úgynevezett „hallgatási időszakot” is, amelynek értelmében a Kormányzótanács ülései előtt hét nappal elhangzott beszédek és nyilvános megjegyzések nem befolyásolhatják az elkövetkező monetáris politikai döntésekkel kapcsolatos elvárásokat. #2

A Bank október végén bejelentette, hogy 2016 tavaszától három hónapos csúsztással elkezdi közzétenni az igazgatósági tagok megbeszéléseinek listáját. E lépések nyomán decemberben bejelentette, hogy meghosszabbítja a „hallgatási időszakot”, hogy az igazgatóság tagjai a Kormányzótanács üléseit megelőző héten monetáris politikai kérdésekben már ne találkozhassanak vagy beszélhessenek a médiával, a piaci szereplőkkel vagy más külső érdekeltekkel. Az ombudsman üdvözölte ezeket a fejleményeket, és megjegyezte, hogy az EKB-ra háruló hatalmas felelősség miatt még fontosabb, hogy törekedjen a legmagasabb szintű kormányzási színvonalra.

2.2 Az uniós döntéshozatal átláthatósága

Mivel az uniós jogszabályok a polgárok életének szinte minden aspektusára hatással vannak, alapvető feltétel, hogy a jogalkotás a nyilvánosság felé teljes mértékben elszámoltatható legyen.

Részben ez az érv indokolta az európai ombudsman azon döntését, hogy 2015. májusban vizsgálatot indít a „háromoldalú egyeztetések” átláthatósága ügyében. A háromoldalú egyeztetések az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság közötti informális tárgyalások azzal a céllal, hogy végső megállapodásra jussanak az új uniós jogszabályokról. Az EU együttdöntési eljárása keretében a Parlamentnek és a Tanácsnak együttesen kell elfogadnia a Bizottság által benyújtott jogalkotási javaslatokat. Bár az eljárásban akár három olvasatra is sor kerülhet, a háromoldalú egyeztetések növekvő használatának az lett a következménye, hogy ma már az uniós jogszabályok nagyjából 80%-áról első olvasatban megállapodnak.

Az érdekelt felek közül többen – köztük európai parlamenti képviselők, a nemzeti parlamentek képviselői, civilszervezetek és vállalkozások – aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a háromoldalú egyeztetési folyamattal nyert eredmény az átláthatóság rovására mehet. #3

A vizsgálat elindításakor az ombudsman levelet küldött a Bizottság elnökének, a Parlament elnökének és a Tanács főtitkárának, jelezve, hogy a háromoldalú egyeztetések egyre inkább azt a keretet jelentik, ahol a jogszabályok végleges szövegének egyeztetett tartalmáról megállapodás születik. Az ombudsman több kérdést is feltett, mégpedig a háromoldalú egyeztetések dokumentumainak proaktív közzétételéről. Arról is tájékoztatta a három intézményt, hogy a vizsgálat keretében szeretne megvizsgálni két, a közelmúltban elfogadott jogszabály (a klinikai vizsgálatokról szóló rendelet és a jelzáloghitelről szóló irányelv) háromoldalú egyeztetésének aktáit. Azért ezt a két jogszabályt választotta, mert ezek a nyilvánosság részéről komoly érdeklődésre számot tartó témákról szólnak.

Az ombudsmani hivatal szeptemberben szervezett, a háromoldalú egyeztetések átláthatóságát vizsgáló konferenciáján több mint 250 európai parlamenti képviselő, érdekképviselő, újságíró, tudományos szakember és más érdeklődő vett részt. A résztvevők megvitatták a háromoldalú egyeztető eljárás nyitottabb lebonyolításának hasznosságát, beleértve azt a kérdést is, hogy közzé kell-e tenni az ilyen ülések menetrendjét és napirendjét. #1

Miután megkapta az intézmények véleményét a háromoldalú egyeztetések átláthatóságáról és elvégezte az akták vizsgálatát, az ombudsmani hivatal decemberben nyilvános konzultációt indított. A konzultáció keretében magánszemélyek, civilszervezetek, vállalkozói szövetségek és más szervezetek véleményét kérte különböző kérdésekről, többek között arról, hogy a háromoldalú egyeztető eljárás kellően átlátható-e, és hogy a nagyobb mértékű átláthatóság hogyan befolyásolhatná a jogalkotási folyamatot. Az ombudsman a nyilvános konzultáció eredményei, valamint a háromoldalú egyeztetési akták vizsgálata és a három intézménytől kapott vélemények alapján fogja megítélni, hogy milyen lépésekkel lehetne átláthatóbbá tenni a háromoldalú egyeztetéseket. #1

Az átláthatóságba az is beletartozik, hogy a közigazgatás nyíltan vállalja a döntéshozatal hátterében rejlő érveket. Egy német állampolgár lényegében emiatt tett panaszt az ombudsmannál. Azzal vádolta a Bizottságot, hogy nem magyarázta meg rendesen, miért nem vizsgálta ki a kötelezettségszegési panaszát, amelyben azt állította, hogy Németország nem megfelelően hajtja végre az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelvet. Az ombudsman kritikai megjegyzést tett, miután megállapította, hogy a Bizottság nem szolgált kellő indokolással arra vonatkozólag, hogy a panaszos által felvetett kérdések közül kettőben – a németországi adattárolás és adatfeldolgozás, valamint az e-marketing szabályai – miért nem intézkedett.

2.3 Lobbitevékenységek átláthatósága

A politikai döntéshozóknak a jogalkotási javaslatok előkészítésekor gyakran szakértői közreműködésre van szükségük. A Bizottságnak jelenleg több mint 800 szakértői csoportja van, amelyek szakpolitikai tanácsadást végeznek. Több bírálat érte azonban e csoportok összetételét és azt, hogy a nyilvánosság kevéssé lát bele abba, hogyan végzik a munkájukat. Az ombudsman 2014-ben vizsgálatot indított a csoportok összetétele és átláthatósága ügyében. Az ezt követő nyilvános konzultációhoz érkezett hozzászólások segítségével az ombudsman javaslatokat fogalmazott meg a helyzet javítására. A Bizottság 2015. májusi válaszában azt állította, hogy új összeférhetetlenségi politikát fogadott el a személyes minőségükben kinevezett szakértőkre vonatkozóan. Kijelentette továbbá, hogy a szakértők kiválasztási eljárása átláthatóbb lesz és ígéretet tett a szakértői csoportok nyilvántartásának felülvizsgálatára. Az ombudsman szerint ezek biztató lépések, de a Bizottságnak még többet kellene tennie azért, hogy a nyilvánosság ellenőrizhesse a csoportokat. Ajánlásában arra szólította fel a Bizottságot, hogy tegye közzé a szakértői bizottsági ülések összefoglaló jegyzőkönyvét.

A brüsszeli lobbitevékenységgel „Brüsszel lenne az új Washington?” címmel egy másik magas szintű megbeszélés is foglalkozott. Ezt az ombudsman 2015. májusban szervezte, és a felszólalók között a Bizottság alelnöke, Frans Timmermans is jelen volt. Nyitó beszédében az ombudsman nyomatékosította annak fontosságát, hogy az uniós intézmények megbízható eljárásokkal biztosítsák, hogy tagjaik és tisztviselőik tisztában legyenek azzal, hogyan gyakoroljanak nyomást. #2

A lobbisták nyomásgyakorlása volt a központi témája a dohányipar képviselőivel foglalkozó vizsgálatnak is, amelyben az ombudsman azt állapította meg, hogy a Barroso vezette Bizottság – az Egészségügyi Főigazgatóság kivételével – nem volt kellőképpen átlátható a dohánylobbival kapcsolatban, és ezáltal nem tett teljes mértékben eleget az ENSZ e területre vonatkozó szabályainak és iránymutatásainak. Az ombudsman felszólította a Bizottságot, hogy az interneten proaktívan tegye közzé a dohánylobbi tagjaival vagy jogi képviselőikkel tartott összes megbeszélését, valamint ezeknek az üléseknek a jegyzőkönyveit. Az ombudsman ajánlásáról szóló véleményében a Bizottság azt állította, hogy az Egészségügyi Világszervezet dohányzás visszaszorításáról szóló keretegyezménye (FCTC) szerinti kötelezettségeinek már eleget tesz. Az ombudsman kijelentette, hogy sajnálattal veszi tudomásul a Bizottság álláspontját, hozzátéve, hogy a közegészség a legmagasabb szintű normákat követeli meg. #4

2.4 Etikai kérdések

Sérülhet az uniós intézmények iránti közbizalom, ha a polgárok úgy látják, hogy a távozó vezető tisztviselők olyan állást vállalhatnak – például a magánszektorban –, amelynek része a korábbi munkatársaiknál való lobbizás. A „forgóajtós” ügyekről érkezett két panasz nyomán az ombudsman 2014-ben egy ajánlássorozatot készített az ilyen ügyek kezeléséről. A Bizottság alelnökéhez, Kristalina Georgievához intézett levelében az ombudsman nyomatékosította a félreérthetetlen indoklás fontosságát, amikor a Bizottság engedélyezi a korábbi vezető tisztviselők leendő foglalkoztatását.

A Bizottság decemberben elkezdte közzétenni egyes vezető tisztviselők nevét, akik a Bizottságtól új munkahelyre távoztak. A nyilvánosan hozzáférhető adatok között szerepel az érintett vezető tisztviselő korábbi munkaköre, új munkaköre és a Bizottság véleménye a lehetséges összeférhetetlenségről. Az ombudsman üdvözölte ezt a lépést, amely összhangban van az ajánlásaival, de hangsúlyozta, hogy kiáll a felhívása mellett, miszerint a Bizottság a jogi minimumként előírt évi egynél gyakrabban tegye közzé a neveket. A többi uniós intézményt és ügynökséget szintén arra hívta fel, hogy az uniós személyzeti szabályzatnak megfelelően hajtsák végre ezeket az átláthatósági intézkedéseket.

A Bizottság utáni munkavállalással az ombudsman egy másik, a Bizottság elnökéhez, Jean-Claude Junckerhez intézett levélben is foglalkozott, amelyben proaktívabb átláthatóságot kért a volt biztosok által betöltött pozíciókkal kapcsolatban. Juncker elnök válaszul kijelentette, hogy a Bizottság hamarabb hozzáférhetővé fogja tenni azoknak a bizottsági üléseknek a jegyzőkönyvét, amikor a volt biztosok hivatali ideje utáni tevékenységéről hoznak döntést. Az ombudsman decemberi levelében fenntartotta azt az álláspontját, hogy a Bizottságnak proaktívan közzé kell tennie – szükség esetén a személyes információk kiszerkesztésével – az ad hoc etikai bizottság véleményeit, amelynek a véleményét a Bizottság figyelembe veszi a biztosok jövőbeli szerepvállalásának megítélésekor. #5

A közigazgatás magas etikai mércéjének fenntartásához elengedhetetlen, hogy még a külsős tanácsadók esetében is szigorúan mérlegeljék a potenciális összeférhetetlenséget. Ez volt a lényege annak az ügynek, amelyben egy brit NGO amiatt tett panaszt, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) hogyan kezelte az EFSA géntechnológiával módosított rovarokkal foglalkozó munkacsoportja tagjainak állítólagos összeférhetetlenségi ügyeit. Az ombudsman megállapította, hogy az EFSA nem gondoskodott arról, hogy a tudományos szférában dolgozó szakértők minden releváns információról nyilatkozzanak az EFSA felé. Javasolta ezenkívül, hogy az EFSA vizsgálja felül az összeférhetetlenségi szabályait.

Az ombudsman 2015 elején tette közzé az uniós intézményeknél érvényben lévő, a visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályok helyzetével foglalkozó vizsgálatának eredményeit. A 2014. júliusban indított vizsgálata során azt állapította meg, hogy a hivatala által megkérdezett kilenc intézmény közül mindössze kettő vezetett be belső szabályokat a visszaélések bejelentésére vonatkozóan. Miközben a Bizottságnak és a Számvevőszéknek voltak ilyen szabályai, a Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bíróságnak, a Külügyi Szolgálatnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az adatvédelmi biztosnak nem voltak. #6

A válaszokból kiderült, hogy többet kell tenni annak érdekében, hogy a nyilvánosság és a potenciális belső informátorok világosan lássák, hogy az uniós intézmények ösztönzik a visszaélések bejelentését, az informátorokat pedig megvédik a megtorlásokkal szemben.

Az ilyen szabályok szükségességét jól mutatta az ombudsman 2015-ben lezárt, az Európai Külügyi Szolgálatot érintő vizsgálata. A panaszos, az Európai Unió rendőri missziójának (EUPM) egyik munkatársa, az után fordult az ombudsmanhoz, hogy elveszítette az állását. A panaszos kapott egy levelet, amelyben közölték vele, hogy szerződését felbontották, nyolc nappal azt követően, hogy tájékoztatta az Európai Unió Tanácsa Polgári Tervezési és Végrehajtási Szolgálatának (CPCC) polgári műveleti parancsnokát az EUPM-nél történt állítólagos szabálytalanságokról. A panaszos korábban már küldött egy levelet a misszióvezetőnek és ebben 20 állítólagos szabálytalanságra hívta fel annak figyelmét. Az ombudsman megállapította, hogy az elbocsátás időzítése és szövege értelemszerűen arra a következtetésre vezethetnek, hogy a panaszost a visszaélések bejelentése miatt bocsátották el. Az ombudsman ugyancsak bírálta a panaszos állításainak kivizsgálására használt ad hoc belső felülvizsgálati eljárást.

A Külügyi Szolgálat 2015 vége felé arról tájékoztatta az ombudsmant, hogy átvette a Bizottság visszaélések bejelentésére vonatkozó szabályait, és külön bejelentési eljárást fogadott el a missziói számára. A Parlament és a Régiók Bizottsága szintén elfogadta a visszaélések bejelentésére vonatkozó szükséges szabályokat. Az ombudsman részletesen tanulmányozni fogja az elfogadott szabályokat és a többi intézménytől is várja az ilyen szabályok elfogadását. Ezen a területen a megbízható szabályok azt jelentik, hogy ha bármilyen helytelen cselekedet történik az uniós igazgatásban, nagyobb eséllyel derül rá fény.

2.5 Alapvető jogok

Az ombudsman munkájának fontos része annak biztosítása, hogy az uniós intézmények tiszteletben tartsák az alapvető jogokat. Az uniós intézményeknél ezen a téren is fontos változások történtek az ombudsmani hivatallal való jó együttműködésnek köszönhetően. #7

A hivatal – az Ombudsmanok Európai Hálózatának 19 tagjával párhuzamosan – lebonyolított egy vizsgálatot azzal kapcsolatban, hogy a hazájukba visszatoloncolt migránsok alapvető jogait tiszteletben tartják-e. Az ombudsman az uniós határőrizeti ügynökség, a Frontex szerepét vizsgálta a közös kitoloncolásokban, a 19 nemzeti ombudsmani hivatal pedig tisztázta, hogy a tagállamok hogyan hajtották végre a kitoloncolásokat. Az ombudsman májusban egy sor javaslattal zárta le a vizsgálatát, amelyekben többek között azt javasolta, hogy a gyermekes családokat és a várandós nőket válasszák külön a többi visszatérőtől és az ügynökség szorgalmazza a kényszerítő eszközök használatára vonatkozó közös szabályok elfogadását. A Frontex válasza példaértékű volt. A Parlament decemberben támogatta az ombudsman korábbi, 2013-as vizsgálaton alapuló felhívását, hogy a Frontex hozzon létre panaszkezelési mechanizmust a munkájából eredő potenciális alapjogi sérelmek esetére. A Bizottság ezt követően egy rendelettervezetben javasolta a Frontex felváltását egy Európai Határ- és Parti Őrséggel. A javaslatban egy ilyen panaszkezelési mechanizmus is helyet kapott. #8

Az ombudsman 2015-ben abban az ügyben is lezárta a vizsgálatát, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartáját tiszteletben tartják-e a tagállamok az EU Kohéziós Alapjából finanszírozott projektekre szánt források felhasználásakor. A vizsgálatot 2014-ben kezdte meg, zömében a civil társadalom részéről felvetett aggályok nyomán, miszerint az uniós pénzeket olyan módon használhatják fel, ami sérti ezeket a jogokat, amilyen például a fogyatékossággal élők intézményesítését szolgáló projektek támogatása a társadalomba való integrálásuk helyett. Az ombudsman az NGOk-tól és nemzeti ombudsmanoktól származó visszajelzések felhasználásával nyolc javaslatot fogalmazott meg a Bizottság számára, a tagállamok e téren való felügyeletéhez. A Bizottság válaszul novemberben bejelentette a tagállamoknak szóló iránymutatásokat a Charta tiszteletben tartásáról a kohéziós politika terén, amelynek betartására képzést is szervez.

Egy panaszostól induló alapjogi ügy a Parlament egyik alkalmazottját érintette, akinek van egy súlyos agykárosodással élő lánya. Az alkalmazott az után fordult az ombudsmanhoz, hogy a Parlament vissza akarta tőle vonni azt a kivételesszabályzatot, amellyel mentesítette őt a személyzet rendszeres áthelyezései alól. Az ombudsman arra kérte a Parlamentet, hogy tartsa fenn a kivételt mindaddig, amíg a panaszos lányának helyzete szükségessé teszi az anya jelenlétét, még ha ez határozatlan időt is jelent. A Parlament elfogadta az ajánlást.

2.6 Az EU versenypolitikája

A Bizottság versenypolitikai ügyekben hozott határozatainak komoly következményei lehetnek a vállalkozásokra nézve, mert meghatározzák például, hogy jogosultak-e egyesülni, hogy kartelleznek-e, illetve hogy tisztességtelen módszereket alkalmaznak-e. A Bizottság igazgatási gyakorlataival szembeni magas elvárások itt is érvényesek, beleértve a döntéshozatal pártatlanságát.

Az egyik versenypolitikai ügy az akkori versenypolitikáért felelős biztos 2012 és 2014 között, egy lehetséges kartell ügyében folyó vizsgálattal kapcsolatban tett nyilvános kijelentéseiről szólt. A Crédit Agricole, a vizsgált bankok egyike, panaszt tett amiatt, hogy a kijelentések azt a látszatot keltik, hogy a Bizottság már eldöntötte, mi lesz a vizsgálat eredménye. Miután az ombudsman megvizsgálta az ügyet, márciusban azt kérte a Bizottságtól, hogy ismerje el, hogy hivatali visszásság történt és a jövőben tegyen lépéseket ilyen problémák elkerülésére.

Az ombudsman novemberben a vizsgálatot lezáró végleges határozatában kijelentette, hogy megelégedéssel tapasztalta, hogy a Bizottság lépéseket tett, hogy a jövőben ilyen ne fordulhasson elő. Megismételte ugyanakkor a hivatali visszásságra vonatkozó korábbi megállapítását arra vonatkózan, hogy a Bizottság még a vizsgálat befejezése előtt arra a következtetésre jutott, hogy a panaszos kartellben vett részt. #9

2.7 A nyilvánosság részvétele az uniós döntéshozatalban

A polgárok egyre nagyobb mértékben igénylik, hogy joguk legyen beleszólni az uniós döntéshozatalba. Ennek az elvárásnak próbál eleget tenni a 2012 óta működő európai polgári kezdeményezés. A polgári kezdeményezés szabályai szerint legalább hét tagállam egymillió polgára kérheti, hogy a Bizottság alkosson jogszabályt egy meghatározott területen. #10

Miután több panaszt is kapott a polgári kezdeményezés lebonyolításához előírt jogi és gyakorlati követelményekkel kapcsolatban, az ombudsman úgy határozott, hogy megvizsgálja a polgári kezdeményezés eljárását és a Bizottság ebben betöltött szerepét. Az ombudsman európai polgári kezdeményezések szervezőit, civil társadalmi szervezeteket és érdekelt polgárokat kérdezett meg az európai polgári kezdeményezés működéséről. A válaszaikat beépítette az európai polgári kezdeményezés jobb működéséhez adott iránymutatásokba. A javaslatok között szerepelt, hogy az európai polgári kezdeményezés elutasítására adott indoklás legyen meggyőző és érthető; valamint, hogy vezessenek be egyszerűbb, egységes követelményeket az aláírások alátámasztásához szükséges személyes adatok terén. #11

Az ombudsman áprilisban az európai polgári kezdeményezés napja alkalmából ismertette ezeket az iránymutatásokat az Európai Gazdasági és Szociális Bizottsággal. Megjegyezte, hogy az európai polgári kezdeményezést kudarc fenyegeti, ha aktív támogatás helyett a Bizottság azt csak megtűrt eszköznek tekinti. A Bizottság válaszul kijelentette, hogy törekedni fog a részletesebb magyarázatra, amennyiben egy kezdeményezés ügyében nem intézkedik, valamint, hogy továbbfejlesztette az online adatgyűjtő szoftvert. #12

A nyilvánossággal való konzultáció fontossága egy másik panaszban is megjelent: ezt a European Competitive Telecommunications Association (ECTA) intézte az ombudsmanhoz. A szövetség azzal vádolta a Bizottságot, hogy nem végzett megfelelő nyilvános konzultációt és hatásvizsgálatot, mielőtt rendeletjavaslatot terjesztett elő az egységes európai elektronikus hírközlési piacról, amelynek része volt roaming díjak fokozatos megszüntetése is. Az ombudsman arra a megállapításra jutott, hogy bár a Bizottságnak be kell tartania a nyilvános konzultációkra vonatkozó minimálszabályokat (a 2002-es bizottsági közleményben előírtak szerint), jogában áll szakpolitikai prioritásokat meghatározni és politikai döntéseket hozni ezzel a konkrét jogalkotási javaslattal összefüggésben. Az ombudsman mindazonáltal felhívást intézett a Bizottságot, hogy saját szabályzatában pontosan határozza meg azokat a körülményeket, amelyek esetén egy szakpolitikai prioritás miatt korlátozhatja a nyilvános konzultációt.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóságot (EFSA) szintén érintette egy nyilvános konzultációval kapcsolatos panasz. Egy walesi NGO amiatt tett panaszt, hogy az EFSA által a glifozát (egy gyomirtó) használatáról rendezett nyilvános konzultáció nem volt kellően felhasználóbarát. Az ombudsman beavatkozása nyomán az EFSA egyszerűsítette a nyilvános konzultációban való részvételhez szükséges eljárásait.

2.8 Uniós ügynökségek

Az ombudsman munkájának legnagyobb részét a Bizottsággal kapcsolatos vizsgálatok teszik ki, ami tükrözi az intézmény igazgatási méretét, tevékenységét és feladatkörét. Az uniós ügynökségek azonban – amelyek az alapvető jogoktól kezdve a gyógyszereken és a környezetvédelmen át a repülésbiztonságig területek széles skálájával foglalkoznak –, még ha közvetve is, de szintén nagy szerepet játszanak a polgárok életében. Az ombudsman által végzett vizsgálatok az második legjelentősebb forrásai az ügynökségek. A többi intézményhez hasonlóan az ügynökségeknek is a legmagasabb szintű átláthatósági, elszámoltathatósági és etikai normáknak kell megfelelniük.

Az ombudsman egyik, 2015-ben vizsgált ügynökségi ügye a helsinki székhelyű Európai Vegyianyag-ügynökséggel (ECHA) foglalkozott. Az ombudsman az után indított vizsgálatot, hogy egy NGO panaszt tett az állatokat érintő vizsgálati javaslatok miatt. Az ECHA azzal érvelt, hogy nem utasíthatja vissza az ilyen javaslatokat, az NGO viszont azt állította, hogy a vizsgálati javaslatokkal kapott adatok más módszerrel is előállíthatóak. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az ECHA túl korlátoltan értelmezte a szerepét. Azt javasolta, hogy az ECHA követelje meg minden regisztrálótól annak igazolását, hogy megpróbálta elkerülni az állatkísérleteket, és biztosítson olyan információkat a regisztrálóknak, amelyek lehetővé teszik az állatkísérletek elkerülését. Az ECHA mindkét javaslat végrehajtásába beleegyezett. #13

2015. októberben a brüsszeli székhelyű Kutatási Végrehajtó Ügynökség került a középpontba. Az ügy egy, az uniós kutatási programba tartozó ösztöndíjas helyre beadott pályázat elutasításáról szólt. A panaszosnak egy egyetem eredetileg felkínálta ezt a pozíciót, ám később azt a tájékoztatást kapta, hogy egy korábbi, magáncégnél töltött gyakornoki ideje „etikailag elfogadhatatlanná” teszi a pályázatát, mivel – többek között – a csapat tagjai és az említett cég között jogi konfliktus áll fenn. Panaszt tett az ügynökségnél, de azt a választ kapta, hogy a kutatók felvétele a támogatások kedvezményezettjeire, ez esetben az egyetemre tartozik. A kutató ezután az ombudsmanhoz fordult azzal az állítással, hogy az eljárás nem átlátható. Az ombudsman azt ajánlotta az ügynökségnek, hogy növelje a kutatási ösztöndíjakat odaítélő intézmények felvételi eljárásai feletti felügyeletét. Az ügynökség elfogadta az ajánlást.

Egy másik ügy az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökséget (EACEA) érintette, amelyet egy kis írországi közösségi csoport azzal vádolt, hogy méltatlanul lerövidítette a testvérvárosi projektekre vonatkozó támogatási pályázatok benyújtásának határidejét. Az ombudsman beavatkozásának hatására az EACEA tisztázta az intézkedéseit, így a panaszos 2016-ban részt tud majd venni a testvérvárosi projektben.

3. fejezet - Az ombudsmani hivatal 20. évfordulója

A Maastrichti Szerződéssel létrehozott európai ombudsmani hivatal 2015-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját. Az alkalom tiszteletére Emily O’Reilly júniusban kollokviumot tartott – két elődje, Jacob Söderman és Nikiforos Diamandouros, valamint más ombudsmanok és tudományos szakemberek részvételével –, hogy megvitassa az ombudsmani hivatal fejlődését és olyan meghatározó kérdéseket, mint az átláthatóság, a helyes igazgatás és az ombudsmani gyakorlat. A kollokviumon mondott beszédében az ombudsman megjegyezte, hogy munkáját csak az teszi lehetővé, hogy az uniós intézmények továbbra is elfogadják és tisztelik az ombudsman és szervek közigazgatásban betöltött szerepet.

A hivatal novemberben az Európai Parlamentben tartott fogadással ünnepelte az évfordulót, ahol meghívott előadóként a Petíciós Bizottság elnöke, Cecilia Wikström is felszólalt. A rendezvényen számos európai parlamenti képviselő, nemzeti ombudsman, uniós intézményekben dolgozó kapcsolattartó és más érdekelt felek vettek részt.

4. fejezet - Kapcsolat az EU intézményeivel

4.1 Európai Parlament

Az ombudsman a munkájához elengedhetetlennek tekinti a jó kapcsolatot az Európai Parlamenttel. 2015 folyamán az ombudsman találkozott Martin Schulz elnökkel, valamint az Európai Parlament több mint 30 képviselőjével minden nagyobb képviselőcsoportból és különféle tagállamokból. Az ombudsman felkérésre részt vesz a bizottsági üléseken. Az elmúlt évben az Európai Parlament Petíciós Bizottsága és az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság előtt jelent meg. „Az uniós intézmények magas szintű elszámoltathatósága, átláthatósága és feddhetetlensége felé” címmel rendezett közös meghallgatáson is felszólalt.

4.2 Petíciós Bizottság

Az ombudsman folyamatos párbeszédet folytat a Petíciós Bizottsággal. Ez a kapcsolat feltétlenül szükséges ahhoz, hogy támogathassa az uniós polgárok és lakosok ügyeit, és össze tudja hangolni az ombudsman és a bizottság munkáját. Míg az ombudsman az uniós intézményekkel, szervekkel és hivatalokkal szemben benyújtott panaszokkal foglalkozik, a Petíciós Bizottság az EU tevékenységi területeire vonatkozó panaszokat kezeli Európa minden részéről. A 2015. év ismét sikeres együttműködést hozott a bizottság elnökével, Cecilia Wikströmmel és valamennyi képviselőcsoport európai parlamenti képviselőivel. Az ombudsman nagyra értékeli a bizottsággal, közös erőfeszítéseket az EU szolgálatkészebb és polgárközpontúbb működése érdekében.

4.3 Európai Bizottság

Az Európai Bizottság az EU végrehajtó szerve; az uniós igazgatási munka zömét a Bizottság végzi, és a nyilvánosság figyelme is elsősorban felé fordul. Emiatt az ombudsmanhoz intézett panaszok többségének is a Bizottság a tárgya. Ennek következtében az ombudsman szoros kapcsolatot tart fenn a Bizottsággal, és 2015 során három alkalommal találkozott Juncker elnökkel, valamint több alelnökkel, több biztossal és a főtitkárral. A szolgálati szinten tartott havi ülések szintén folytatódtak az év folyamán. Az ombudsman egész évben kitartóan törekedett arra, hogy növelje az átláthatóságot és erősítse a Bizottsággal való jó munkakapcsolatot.

4.4 Egyéb uniós intézmények és ügynökségek

Az ombudsman érdemi kapcsolatot tart fenn a többi uniós intézménnyel és az uniós ügynökségekkel, hogy segítse az igazgatási kultúrájuk és az intézményközi együttműködés javítását. Az ombudsman 2015-ben találkozott az Európai Unió Tanácsának főtitkárával, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ügyvezető igazgatójával, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság alelnökével, az európai adatvédelmi biztossal, az Európai Vegyianyag-ügynökség ügyvezető igazgatójával, az Európai Beruházási Bank elnökével és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének megbízott igazgatójával. Ezek a megbeszélések szerves részei az ombudsman azon megbízatásának, hogy fenntartsa az „aranyszabályt” a közigazgatásban és egyenes ágú következményei a hivatal jelentőségének, láthatóságának és a polgárok számára elért hatásának növelésére irányuló stratégiájának. #14 #15

4.5 A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény

Az ombudsman hivatali visszásságot állapíthat meg, ha egy uniós intézmény megsérti a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben (ENSZ CRPD) előírt jogok bármelyikét.

Az ENSZ CRPD szakértői bizottsága 2015-ben felülvizsgálta az egyezmény uniós végrehajtását. A végrehajtást felügyelő keret tagjaként az ombudsman példákkal szolgált hivatalának vizsgálataiból. Az ombudsman a keret reformjában is aktív szerepet vállalt.

A hozzá intézett panaszok egyike egy siket jelentkezőtől érkezett, aki többlet időt kért az Európai Személyzeti Felvételi Hivatal (EPSO) által szervezett felvételi vizsgán való részvételéhez. Az EPSO nem teljesítette a kérést, ezért a jelölt az ombudsmanhoz fordult, aki az érdekelt felekkel és szakértőkkel most konzultál a kérdésről.

Egy másik panasz esetében az ombudsman elfogadhatatlannak találta, hogy az Oktatási, Audiovizuális és Kulturális Végrehajtó Ügynökség nem tudott jelnyelvi tolmácsolást biztosítani egy Erasmus+ konferencián, holott arra eredetileg ígéretet tett. A rendezvény előtt néhány nappal a szervezők megkeresésre tájékoztatták a kérelmezőt, hogy a szolgáltatásra felkért tolmács visszalépett. Az ombudsman arra kérte az ügynökséget, hogy vizsgálja felül a jelnyelvi tolmácsolás biztosítására vonatkozó intézkedéseit, hogy ez a probléma máskor ne fordulhasson elő. #16

5. fejezet - Az Ombudsmanok Európai Hálózata

-Megjegyzés: Mivel az ombudsman egyes esetekben többféle tanácsot is adott a panaszosnak, a fenti százalékok összesen 100%-nál többet tesznek ki.

Az európai ombudsman stratégiai célja, hogy növelje a hivatal hatását, jelentőségét és láthatóságát. A nemzeti szinten dolgozó ombudsman kollégáival együtt az ombudsman 2015-ben megkezdte az Ombudsmanok Európai Hálózatának (ENO) megreformálását, hogy azt az európai nyilvánosság számára láthatóbbá és jelentősebbé tegye. A hálózat 36 európai országban 96 hivatalból, valamint az Európai Parlament Petíciós Bizottságából áll.

Az ENO tagjainak közreműködését felhasználva az európai ombudsman számos javaslatot dolgozott ki a hálózat megreformálására. A fontos változások közé tartozott az európai ombudsman és a nemzeti ombudsmani hivatalok által végzett párhuzamos vizsgálatok megkezdése, valamint a szorosabb együttműködés bizonyos, kölcsönös érdeklődésre számot tartó ügyekben.

A párhuzamos vizsgálatok egyik példája – mint az fentiekben már említésre kerűlt – az illegális migránsoknak az EU-ból való kitoloncolása ügyében folyt. Az európai ombudsman megvizsgálta, hogy a Frontex hogyan kezelte ezeket a kitoloncolásokat, kollégái pedig 19 nemzeti hivatal részéről azt vizsgálták, hogy a tagállamokban hogyan intézték ezt a műveletet. A megállapításaik alapján az európai ombudsman egy sor javaslatot intézett a Frontexhez. A párhuzamos vizsgálatban részt vevő vizsgálók októberben Madridban nyomon követő ülést tartottak. #17

A nemzeti kollégáival folytatott megbeszélések után az európai ombudsman decemberben arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az ENO legközelebb azt vizsgálja, hogy az EU Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapjából (AMIF) származó pénzt tagállami szinten a migránsok alapvető jogainak tiszteletben tartásával költik-e el.

A tematikus együttműködés másik példája az volt, amikor az európai ombudsman decemberben a hálózatba tartozó minden kollégája bevonásával konzultációt indított a lobbitevékenységek átláthatóságáról. Ez azt a célt szolgálta, hogy az uniós és nemzeti szinten dolgozó köztisztviselők számára iránymutatásokat készítsenek az érdekképviselőkkel való kapcsolattartáshoz. Az európai ombudsman ezen témaválasztása tükrözi, hogy a lobbitevékenységek nyomásgyakorlásának nemcsak az uniós, hanem a nemzeti szintű igazgatás is ki van téve. A hatékonyság érdekében a lobbitevékenységek átláthatóságáról szóló iránymutatásoknak tükrözniük kell ezt a többszintű működést. #2

A hálózatra vonatkozó reformjavaslatok között szerepelt még az az elképzelés, hogy az ENO rendezzen évente egy nagyszabású szemináriumot Brüsszelben, ahol valamilyen fontos közérdekű témát vitat meg. Az európai ombudsman emellett megkezdte a nemzeti hivataloktól érkező, uniós joggal kapcsolatos megkeresések kezelésére szolgáló belső folyamat fejlesztését. Ez fogja biztosítani, hogy az uniós intézményektől kapott válaszok időben megérkezzenek a nemzeti kollégákhoz és azok fel tudják használni őket a saját vizsgálataikban. A nemzeti ombudsmani hivatalokat arra bátorították, hogy küldjenek közös hozzászólásokat az Európai Bizottságnak a polgárok jogait érintő jogalkotási javaslatokról szóló nyilvános konzultációira.

Az ENO tizedik nemzeti szemináriumát áprilisban rendezték meg Varsóban. Az „Ombudsmanok a megkülönböztetés ellen” című konferencián azt tárgyalták, hogy az ombudsmanok hogyan kezelik a megkülönböztetéssel, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaival és az idősek jogaival kapcsolatos ügyeket.

Az ombudsman decemberben bécsi és budapesti kollégáiához látogatott el. A megbeszélések középpontjában mindkét fővárosban olyan kérdések álltak, mint az alapvető jogok, az átláthatóság és a lobbitevékenységek. A látogatás az ombudsman azon célját is szolgálta, hogy növelje a hálózat láthatóságát és hangsúlyozza a nemzeti és európai szintű közös munka fontosságát.

Az ombudsman Problémája akadt az EU-val? Ki segíthet Önnek? című kiadványa bővebb tájékoztatást ad az alternatív jogorvoslati módokról.

6. fejezet - Erőforrások

6.1 Költségvetés

Az ombudsman költségvetése az uniós költségvetés önálló egysége. Három tételből áll. Az 1. tétel a béreket, juttatásokat és egyéb személyzeti kiadásokat tartalmazza. A 2. tétel az épületekre, berendezésekre, felszerelésekre és különféle működési költségekre vonatkozik. A 3. tétel a hivatal által ellátott általános feladatokból eredő kiadásokat tartalmazza. A költségvetési előirányzatok összege 2015-ben 10 346 105 EUR volt.

Az erőforrásokkal való eredményes gazdálkodás biztosítása érdekében az ombudsman belső pénzügyi ellenőre rendszeresen ellenőrzi az intézmény belső ellenőrzési rendszereit és a hivatal által végrehajtott pénzügyi műveleteket. Más uniós intézményekhez hasonlóan az Európai Számvevőszék az ombudsman intézményét is ellenőrzi.

6.2 A források felhasználása

Az ombudsman minden évben elkészít egy éves gazdálkodási tervet, amelyben felsorolja, hogy hivatalának milyen konkrét intézkedéseket kell megtennie az intézmény célkitűzéseinek és prioritásainak megvalósításához. A 2015-re szóló AMP az első olyan terv, amely az európai ombudsman „2019 irányában” című stratégiáján alapul.

6.3 Az ombudsmant támogató csapat

Az intézmény magasan képzett, több nyelvet beszélő munkatársakkal rendelkezik. Ez biztosítja, hogy a hivatal megfelelően tudja kezelni a hivatali visszásságokra vonatkozó panaszokat az EU 24 hivatalos nyelvén és felhívja a figyelmet az ombudsman munkájára. Az európai ombudsman létszámterve 2015-ben 66 álláshelyet tartalmazott. Beate Gminder szeptemberben csatlakozott a hivatalhoz főtitkári minőségben, a nyugdíjba vonuló Ian Harden utódjaként.

A munkatársak teljes, rendszeresen frissített listája elérhető az ombudsman honlapján, az ombudsmani hivatal felépítésének és az egyes részlegek feladatainak részletes ismertetésével.

7. fejezet - A panaszok típusa és forrása

Az európai ombudsman 2015 óta folyamatosan dolgozik vizsgálati eljárásai átalakításán, hogy azok eredményesebben működjenek és hatékonyabbale legyenek több polgár számára. Sok esetben ezért a panaszokon alapuló ügyeket nem indította el egymagukban, hanem stratégiai vizsgálatok keretében foglalkozott velük; ilyen volt például a TTIP átláthatósága, a szakértői csoportok összetétele vagy az emberi jogok tiszteletben tartása az EU Kohéziós Alapjával összefüggésben. Ezzel a proaktívabb stratégiai megközelítéssel minden bizonnyat sikerült további egyéni panaszok elébe menni.

(1) A technikailag hivatalból (pl. nem uniós polgároktól származó panaszok alapján) indított vizsgálatok különböznek a hivatalból indított stratégiai vizsgálatoktól (pl. a háromoldalú egyeztetések átláthatóságáról és a késedelmes kifizetésekről).
(2) Ezek közé tartoznak a TTIP átláthatóságáról, a visszaélések bejelentéséről, az európai polgári kezdeményezésről, az EU kohéziós politikájában érvényesülő alapvető jogokról és a Frontex kitoloncolásairól szóló stratégiai vizsgálatok.
(3) Az ombudsman több, stratégiailag fontos témával vizsgálat indítása nélkül foglalkozott; ilyen volt például az EKB átláthatósága, a volt biztosok hivatali ideje utáni tevékenységei és a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (AMIF).

8. fejezet - Kivel szemben?

Megjegyzés: 2015-ben az egyik hivatalból indított vizsgálat (a háromoldalú egyeztetés átláthatóságáról) több intézményt érintett. A fenti százalékok ezért összesen 100%-nál többet tesznek ki.

9. fejezet - Milyen tárgyban?

Megjegyzés: Néhány esetben az ombudsman által lezárt vizsgálat két vagy több tárgyra vonatkozott. A fenti százalékok ezért összesen 100%-nál többet tesznek ki.
(1) (1) Például összeférhetetlenség vagy késés és az intézmény eljárásainak más hiányosságai.
(2) Például a Bizottság eljárásai az uniós jog valamely tagállamban történő, állítólagos megsértése esetén.

10. fejezet - Elért eredmények

Megjegyzés: Néhány esetben az ombudsman két vagy több okból zárta le a vizsgálatokat. A fenti százalékok ezért összesen 100%-nál többet tesznek ki.

(1) Néhány bonyolult ügyben több körben kellett konzultálni a panaszossal és az érintett intézménnyel. Az európai ombudsman hivatala ezáltal nemcsak a tények teljes körű megállapítására törekszik, hanem egyúttal mindkét fél számára elfogadható megoldás elérésére is.

11. fejezet - Az ügyek kezelése

Az ombudsman nagy hangsúlyt helyez arra, hogy közérdeket szolgáló stratégiai vizsgálatokat folytasson. Munkájának legnagyobb részét azonban a polgároktól, vállalkozásoktól, szövetségektől, NGO-któl és más szervezetektől eredő panaszokon alapuló ügyeknek szenteli.

Az ombudsman biztosítja, hogy az ingyenes panasztételi szolgáltatás a lehető legnagyobb mértékben tisztességes, átlátható és célratörő legyen. A panaszosok panaszaikat az írásbeli levelezés bármely formájában benyújthatják, amibe az online panasznyomtatvány is beletartozik. Minden panaszos részére kijelölnek egy külön ügykezelőt kapcsolattartónak.

Amennyiben egy panasz az ombudsman hatáskörén kívül esik, a hivatal lehetőség szerint tanácsot ad a panaszosnak arra vonatkozólag, hogy milyen más szerv segíthet. Úgy is dönthet, hogy a panaszokat más szervekhez, például az Ombudsmanok Európai Hálózatának egy tagjához továbbítja, amennyíben a panaszos ebbe beleegyezik.

Amennyiben egy panasz nem tesz eleget az elfogadhatósági kritériumoknak, vagy ha egy elfogadható panasz esetében nincs elegendő ok a vizsgálat indítására, az ombudsman elutasítja azt. Ilyenkor a panaszosnak szóló levélben az esetnek megfelelően tanácsot ad, különösen arra nézve, hogy más nemzeti vagy uniós szintű szerv a segítségére lehet-e.

Amikor az ombudsman úgy határoz, hogy vizsgálatot indít, először azt vizsgálja meg, hogy van-e mód a panaszos sérelmének gyors rendezésére. Ennek érdekében például haladéktalanul megtekinti a vitához kapcsolódó aktát, vagy az ügykezelője felhívhatja az intézményt, hogy egyeztessen egy gyors megoldás lehetőségéről.

Teljes körű vizsgálatokra olyankor van szükség, ha a panasz összetett, vagy egyértelműen igényli az érintett intézmény különféle szakirányú szolgálatainak hozzászólását. Az ombudsman számos lehetőség közül választhat. Megoldást javasolhat vagy egy ajánlást tehet, amelyben felkéri az intézményt, hogy orvosolja az esetleges hivatali visszásságot. Ha megoldásra nincs mód, úgy dönthet, hogy kritikai megjegyzést tesz.

Jobb ügykezelési eljárások

Az ombudsman 2015 végén megkezdte az ügykezelési eljárásainak felülvizsgálatát, hogy ezek eredményesebbek legyenek és nagyobb hatást érjenek el. Az átdolgozott eljárásokat 2016-ban fogja bevezetni, miután lezárta a felülvizsgálatot és konzultált az Európai Parlamenttel.

12. fejezet - Az ombudsman javaslatainak teljesítése

Az ombudsman minden évben átfogó beszámolót ad ki arról, hogy az uniós intézmények hogyan reagáltak az uniós igazgatás javítására irányuló ombudsmani javaslatokra. Ezek a javaslatok megoldások, ajánlások, kritikai és további megjegyzések formájában történhetnek. A teljesítési arány fontos mércéje az ombudsmani munka hatásának és jelentőségének.

A Sikerült rendbe hozni? – Hogyan válaszoltak az uniós intézmények az ombudsmannak 2014-ben című jelentésből kiderül, hogy az uniós intézmények 90%-ban eleget tettek az ombudsman javaslatainak. Ez az eddigi eredmények közül messze a legmagasabb arány. Amióta a hivatal 2011-ben elkezdte nyilvántartani a teljesítési statisztikát, az intézmények átlagosan 80%-os arányban teljesítették a javaslatokat. Mint a jelentésből kitűnik, a teljesítési arány az egyes intézményeket tekintve nagyon eltérően alakul – esetenként akár a 100%-ot is eléri, de legrosszabb esetben 0% is lehet. A Bizottság például 86%-os teljesítési arányt ért el (a 2013-as 73% után). Az uniós igazgatáson belüli aránya alapján az ombudsman által végzett vizsgálatok legnagyobb részben a Bizottságot érintik.

A 2015-re vonatkozó jelentés 2016 végén fog megjelenni.

Kapcsolatfelvétel az európai ombudsmannal

Levélben

Európai Ombudsman

1 avenue du Président Robert Schuman

CS 30403

F - 67001 Strasbourg Cedex

Telefonon

+33 (0)3 88 17 23 13

E-mailben

eo@ombudsman.europa.eu

Az interneten

Weboldal: www.ombudsman.europa.eu

Twitter: twitter.com/EUombudsman

Google+: plus.google.com/101520878267293271723

LinkedIn: www.linkedin.com/company/272026

YouTube: www.youtube.com/eotubes