Ombudsmanul European

Az Európai Parlamentet, az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot érintő, az OI/4/2010/ELB saját kezdeményezésű vizsgálatról szóló határozat összefoglalása

A vizsgálat azzal foglalkozott, hogy az uniós intézmények hogyan kezelik a személyzeti szabályzat alapján benyújtott, az ítélkezési gyakorlat alakulásával nem összeegyeztethető határozatok lecserélésére irányuló kérelmeket. Az ombudsman azzal a kérdéssel fordult a Parlamenthez, a Tanácshoz és a Bizottsághoz, hogy van-e lehetőségük felváltani az általuk korábban elfogadott közigazgatási aktusokat (amelyekről elfogadásuk időpontjában úgy tartották, hogy az alkalmazandó ítélkezési gyakorlat alapján jogszerűek), annak biztosítása érdekében, hogy azok összhangban álljanak az ítélkezési gyakorlat alakulásával. Egyúttal arra is rákérdezett, hogy egyetértenek-e azzal a megállapítással, miszerint egy tisztviselőnek jogában áll arra irányuló kérelmet benyújtani az uniós intézményekhez, hogy egy korábbi határozatot olyan új határozattal váltsanak fel, amely kellőképpen figyelembe veszi az ítélkezési gyakorlat alakulását.

Az intézmények arra az álláspontra helyezkedtek, hogy nem kötelesek felülvizsgálni az egyes határozatokat az ítélkezési gyakorlat alakulásának fényében. Azzal érveltek, hogy amennyiben egy határozat ellen a törvényes határidőn belül nem fellebbeznek, az véglegesnek minősül. Egyben hozzátették, hogy egy bírósági ítélet hatásai az ügy részes feleire korlátozódnak. Így a bírósági ítéleteket csak kivételes esetekben alkalmazzák egyéb felekre.

Az ombudsman elismerte, hogy azon határozatok, amelyeknek a jogi felülvizsgálatát a törvényes határidőn belül nem indítványozták, véglegesnek minősülnek. Egyúttal hozzátette, hogy csak abban az esetben áll fenn jogi kötelezettség egy új határozat elfogadására irányuló kérelem megfontolására, ha új érdemi tény merül fel. Egy intézmény azonban – saját mérlegelési jogkörével élve – dönthet úgy, hogy fontolóra veszi az új határozat meghozatalára irányuló kérelmet. Az intézmények továbbá úgy is dönthetnek, hogy az új határozat nem rendelkezik visszamenőleges hatállyal, hanem csupán jövőbeli esetekre alkalmazandó. A megfelelő ügyintézés elveinek megfelelően egy intézménynek minden ésszerű következtetést le kell vonnia az Unió bíróságainak ítéleteiből. Az ombudsman arra a következtetésre jutott, hogy az intézmények nem mentesülnek az arra vonatkozó döntés alól, hogy kivizsgálják egy tisztviselő arra irányuló kérelmét, hogy egy végleges határozatot olyan új határozattal váltsanak fel, amely kellőképpen figyelembe veszi az ítélkezési gyakorlat alakulását. Az intézményeknek minden lényeges tényezőt figyelembe kell venniük ilyen kiterjedt mérlegelési jogkör gyakorlásakor. Az ombudsman egy további észrevétellel zárta vizsgálatát.