Az Európai Ombudsman
Kapcsolódó dokumentumok
Az Európai Bizottság ellen benyújtott 899/2011/TN (bizalmas) panaszról szóló határozat összefoglalása
A panasz tárgyát a panaszosnak az eltartott gyermek utáni kétszeres támogatásra való jogosultsága képezi, amelyre súlyos fogyatékossággal élő gyermeke után tart igényt.
Az uniós köztisztviselők személyzeti szabályzata kimondja, hogy a köztisztviselők részére odaítélt, eltartott gyermek után járó támogatás megkétszerezhető, amennyiben megállapítást nyer, hogy a gyermek olyan fogyatékosságban szenved, amelynek következtében a köztisztviselőre komoly kiadások hárulnak. A panaszos gyermeke súlyos veleszületett fogyatékossággal rendelkezik. A Bizottság úgy döntött, hogy a panaszos számára kétszeres támogatást biztosít attól az időponttól kezdve, amikor kérelmezte az eltartott gyermek utáni kétszeres támogatást, azaz csaknem két évvel hivatalba lépése után. A panaszos azzal érvelt, hogy amikor munkát vállalt az uniós közigazgatás kötelékében, egy orvosi igazolást is rendelkezésre bocsátott, amely megerősítette, hogy gyermekének fogyatékossága születésétől fogva 100%-os mértékű. Egy közigazgatáson belüli félreértés miatt azonban csak jóval később tájékoztatták arról, hogy lehetősége van kétszeres támogatást igényelni. A panaszos úgy vélte, hogy a Bizottság helytelenül járt el, amikor megtagadta, hogy hivatalba lépésének időpontjától kezdve folyósítsák számára a kétszeres támogatást.
Bizottsághoz intézett levelében – amellyel a vizsgálatot elindította – az ombudsman megjegyezte, hogy míg a kétszeres támogatás kizárólag kérelem alapján ítélhető oda, nincs meggyőződve arról, hogy a személyzeti szabályzat azt írná elő, hogy a családi támogatásokra való jogosultságnak a kérelem benyújtásának napjától kell érvénybe lépnie. Az ombudsman továbbá megjegyezte, hogy az eltartott gyermek utáni kétszeres támogatásra vonatkozó végrehajtási szabályokat 2007 decemberében módosították, így amennyiben a fogyatékosság mértéke 50%-os vagy annál nagyobb, a kétszeres támogatás odaítélése automatikusan megtörténik anélkül, hogy a köztisztviselőnek igazolnia kellene a számottevő kiadásokat. Az ombudsman nem volt meggyőződve arról, hogy tisztességes, illetve következetes gyakorlatnak minősül-e az, ha a kétszeres támogatást a kérelmezés napjához kötik olyan esetekben, amikor lehetőség van egy konkrét időpont megnevezésére – ilyen például a születés napja –, amelytől számítva a gyermek 50%-os vagy annál nagyobb mértékű fogyatékosságban szenved.
Az ombudsmanhoz intézett véleményében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szabályok 2007 decemberében bekövetkezett módosítására való tekintettel visszamenőleges hatállyal ki kellett volna fizetnie a panaszos számára az eltartott gyermek után járó kétszeres támogatást, azaz attól az időponttól számítva, amikor a panaszos uniós tisztviselőként megkezdte munkáját. A Bizottság arról biztosította az ombudsmant, hogy a továbbiakban meghozza a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy 2007 decemberétől kezdve kifizesse a szóban forgó támogatásokat, valamint ismételten kivizsgálja a panaszos ügyét a 2007. december előtti időszakot illetően.
A panaszos megköszönte az ombudsman erőfeszítéseit, amelyek véleménye szerint igen kielégítő eredménnyel jártak. Az ombudsman így a Bizottság által rendezettként lezárta az ügyet.
