European Ombudsman
Related documents
Összefoglalás az Európai Bizottság ellen benyújtott 1161/2010/BEH (bizalmas) panaszról szóló határozatról
A panaszos egy német PhD-hallgató, aki 2009-ben az Európai Bizottsághoz fordult, és az 1049/2001/EK rendelet alapján hozzáférést kért bizonyos dokumentumokhoz, amelyek több, a Bíróság előtt akkor még függőben lévő kötelezettségszegési ügyre vonatkoztak. Ezek az ügyek a fegyverek és kettős felhasználású termékek behozatalaival kapcsolatos vámkérdésekkel foglalkoztak. A panaszos kérése lényegében a Bizottság és az érintett tagállam közötti levelezésre vonatkozott. A Bizottság megtagadta a kért dokumentumokhoz való hozzáférést. Miután a Bíróság 2009. decemberben ítéletet hozott a fent említett ügyekben, a panaszos újabb hozzáférés iránti kérelmet adott be. A Bizottság ezúttal is megtagadta a hozzáférést, a panaszos pedig benyújtott egy megerősítő kérelmet. A Bizottság először meghosszabbította az említett kérelem kezelésére vonatkozó határidőt, majd később arról tájékoztatta a panaszost, hogy nem tudta lezárni a belső egyeztetéseit.
A panaszos az ombudsmanhoz intézett panaszában azt állította, hogy a fent említett dokumentumokhoz való hozzáférés iránt benyújtott megerősítő kérelmét a Bizottság nem dolgozta fel az 1049/2001/EK rendeletben előírt határidőn belül. Azt állította továbbá, hogy a hozzáférés megtagadásáról szóló határozat nem felel meg a jogszabálynak. Követelte, hogy a Bizottság a megerősítő kérelmében felvetett érvek figyelembevételével gyorsan kezelje a megerősítő kérelmét, és adjon hozzáférést az érintett dokumentumokhoz.
A Bizottság véleményében felhívta a figyelmet többek között az érintett dokumentumok nagy számára és a panaszos kérelmeinek hatókörében történt különféle változásokra, amelyek miatt késlekedett a döntéshozatallal. Ami az érdemi részt illeti, a Bizottság nyomatékosította, hogy nagyon kényes természetű kötelezettségszegési ügyekről van szó. Azt állította ezenkívül, hogy mivel a bírósági ítéleteket követően több tagállammal is utólagos tárgyalások folynak, emiatt nem hozhatja nyilvánosságra a kért dokumentumokat.
Miután az ombudsman szolgálatai megvizsgálták a Bizottság aktáját, az ombudsman ajánlástervezetet intézett a Bizottsághoz. Tekintettel arra, hogy ésszerű időn belül nem foglalkozott a panaszos megerősítő kérelmével, és nem adott kielégítő magyarázatot a hozzáférés megtagadására, az ombudsman arra szólította fel a Bizottságot, hogy gyorsan kezelje a panaszos megerősítő kérelmét, és ennek keretében adjon hozzáférést az érintett dokumentumokhoz.
A Bizottság elfogadta az ombudsman ajánlástervezetét, és teljes mértékben nyilvánosságra hozta a panaszos által kért dokumentumokat. Az ombudsman egyrészről aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a Bizottságnak milyen hosszú időbe telt döntést hozni a panaszos megerősítő kérelméről, másrészről viszont elégedetten állapította meg, hogy a Bizottság maga is beismerte, hogy ez a késés indokolatlan volt, és méltatta az ajánlástervezetét követően tanúsított konstruktív bizottsági hozzáállást.