A 2004. május 1. előtt felvett és az említett dátum után előléptetett tisztviselőkre alkalmazandó alapilletmény-számítási módszer és szorzótényező

Verfügbare Sprachen :  bg.es.cs.da.de.et.el.en.fr.ga.it.lv.lt.hu.mt.nl.pl.pt.ro.sk.sl.fi.sv
  • Fall :  1329/2010/MF
    Geöffnet am 01.09.2010 - Entscheidung vom 10.11.2011
  • Betroffene Einrichtung(en) :  Europäisches Parlament
  • Rechtsgebiet(e) :  Allgemeine, institutionelle und finanzielle Fragen
  • Art der beklagten Missstände – (1) Verletzung von oder (2) Verletzung von Pflichten in Bezug auf :  Fairness [Artikel 11 EKGV]
  • Betreff :  Verwaltung und Personalstatut
Hand calculate on white background
Autor:
Copyright: Stocklib © Ivan Mikhaylov

Az Európai Parlament ellen benyújtott 1329/2010/MF panaszról szóló határozat összefoglalása (bizalmas)

Az Európai Unió tisztviselőinek szabályzata (a személyzeti szabályzat) 2004. május 1-jén új előmeneteli struktúrát és új illetményskálát vezetett be. Az átmeneti rendelkezésekben szerepelt egy szorzótényező, amellyel a 2004. május 1. előtt felvett, és ezen időpont után előléptetett tisztviselőknek fizetendő összegeket határozták meg az új illetményskála alapján.

A panaszos, egy parlamenti tisztviselő azt állította, hogy a Parlament olyan számítási módszert használt az illetményének kiszámítására, amely különbözik az Európai Bizottság és az összes többi intézmény által alkalmazott módszertől.

A Parlament a panaszról szóló véleményében azzal érvelt, hogy a számítási módszere megfelelő volt, és semmilyen jogi rendelkezésben, illetve az uniós bíróságok ítélkezési gyakorlatában sem kifogásolták. Kijelentette ezenkívül, hogy az eltérő számítási módszere ellenére a parlamenti tisztviselők illetménye és a többi uniós tisztviselők illetménye között minimális különbségek voltak.

Az ombudsman egyetértett azzal, hogy a Parlament számítási módszere nem a vonatkozó rendelkezés egyértelműen hibás értelmezésén alapult. Rámutatott azonban, hogy az európai közszolgálat egységességének elvéből következik, hogy a személyzeti szabályzatot valamennyi intézménynek következetesen kell értelmeznie és alkalmaznia. Emiatt nem volt szerencsés, hogy az uniós intézmények nem tudtak egységes hozzáállást kialakítani a tisztviselők előléptetés utáni illetményének kiszámítására használt módszer kérdésében, noha vannak különféle intézményközi szervek, amelyek létrehozását éppen a személyzeti szabályzat egységes alkalmazásának szándéka vezérelte. Az ombudsman emellett úgy találta, hogy az eltérő számítási módszerek elfogadhatatlan különbségeket idéztek elő az illetmények között, és a Parlament véleményével ellentétben ezek nem tekinthetők minimálisnak.

Az ombudsman azzal a javaslattal zárta le az ügyet, hogy az uniós intézmények állapodjanak meg egy közös módszertanban a tisztviselők előléptetés utáni új alapilletményének kiszámítására, és vessenek véget a jelen vizsgálatban feltárt megkülönböztető bánásmódnak. Az ombudsman ezenkívül azt javasolta, hogy a személyzeti szabályzat következő felülvizsgálata előtt az uniós intézmények léptessenek életbe egy olyan mechanizmust, amelynek segítségével megállapíthatják a felülvizsgált rendelkezésekkel kapcsolatos értelmezési nehézségeket, és ezáltal kellően korai szakaszban közös álláspontra juthassanak ahhoz, hogy elkerüljék az eltérések előfordulását.